2026. július 30., csütörtök

MAGYAR GYÖRGY: A FIDESZ MOST AZT KÉRI SZÁMON, AMIT TIZENHAT ÉVEN ÁT MAGA SZÁMOLT FEL

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2026.07.29.



Az Alkotmánybíróság szerepének helyreállításáról, az új alkotmánybíró megválasztása körüli vitákról és a Fidesz ellenzékbe kerülése utáni politikai stratégiájáról beszélt Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte az Alkotmánybíróságnak ismét valódi fék és ellensúly szerepet kellene betöltenie, miközben úgy véli: a Fidesz hiteltelenül kéri számon azokat a jogállami elveket, amelyeket kormányzása idején maga gyengített.


Az Alkotmánybíróság csak akkor nyerheti vissza a tekintélyét

Magyar György szerint önmagában egy új alkotmánybíró megválasztása nem változtatja meg az intézmény működését, mégis fontos jelzés lehet. Úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság "végre megérdemli, hogy a saját funkcióját töltse be", vagyis ismét valódi kormányzati kontrollt és jogalkotási ellenőrzést gyakoroljon.

Az ügyvéd szerint jelentős különbség, hogy az új bíró nem a Fidesz jelöltjeként, nem politikai pozícióból érkezik, ezért szerinte nem kell megfelelnie a központi hatalom elvárásainak. Hozzátette: az intézmény összetétele fokozatosan változhat, hiszen több olyan alkotmánybíró is hivatalban van, akit még nem a Fidesz kétharmados többsége választott meg.

Magyar György ugyanakkor úgy látja, a legnagyobb problémát nem egyetlen személy jelenti, hanem az, hogy az elmúlt években a független intézmények elveszítették önállóságukat. Szerinte "a legnagyobb ellensége a demokráciának, amikor a független intézményeket elfoglalja a maffiaállam", és több olyan jogintézményt is említett, amelyek véleménye szerint politikai befolyás alá kerültek.

Visszanyalhatnak a saját szabályok

A beszélgetésben szóba került az is, hogy a Fidesz illegitimnek tartja az új alkotmánybíró megválasztását. Magyar György szerint jogilag ugyan lehet érvelni amellett, hogy egyes visszamenőleges szabályok aggályosak, de ezt az érvelést mégis "faramucinak" nevezte.

Úgy vélte, az elmúlt években számos olyan jogszabály született, amelynek elsődleges célja a politikai hatalom hosszú távú bebetonozása volt. Ezek között említette a kétharmados szabályozásokat, az alkotmánybírák jelölési rendszerének átalakítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését. Most azonban szerinte éppen ezek a konstrukciók okoznak jogi és politikai nehézségeket.

Az ügyvéd külön kiemelte, hogy ma az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja felül az alaptörvény módosításait, kizárólag formai szempontokat ellenőrizhet. Ezért szerinte elkerülhetetlen egy új alkotmány megalkotása, amely világosan rendezi az intézmény jogköreit, valamint az alkotmánybírák jelölésének szabályait. Álláspontja szerint ebben nemcsak a parlamenti pártoknak, hanem a jogászi szakmának, a civil szervezeteknek és a társadalomnak is szerepet kellene kapnia.

A szerepek felcserélődtek a magyar politikában

A műsor végén a beszélgetés a Fidesz jelenlegi ellenzéki politikájára terelődött. Magyar György szerint természetes, hogy a párt minden jogi lehetőséget igyekszik kihasználni, ugyanakkor szerinte nem hiteles, amikor éppen a fékek és ellensúlyok rendszerének megsértését kéri számon.

"Nem hiteles" – fogalmazott röviden arra a kérdésre, mennyire hihető a Fidesz jogállami kritikája azok után, hogy szerinte tizenhat éven keresztül maga gyengítette ezeket az intézményeket. A politikai helyzetet egy szemléletes hasonlattal írta le: "aki eddig Hamletet játszott, az most Ofélia lett", vagyis a korábbi kormánypárt immár ellenzéki szerepben ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, amelyeket korábban mások használtak vele szemben.

Magyar György kitért Orbán Viktor és a Fidesz jövőre vonatkozó optimista nyilatkozataira is. Szerinte minden politikai szereplőnek az a feladata, hogy saját táborát egyben tartsa, ezért természetes, hogy a Fidesz vezetői a visszaerősödés lehetőségéről beszélnek. Ugyanakkor úgy látja, a következő időszak sikerét nem az ellenzéki kommunikáció, hanem elsősorban az határozza majd meg, hogy Magyar Péter és az új kormány mennyire bizonyítja kormányzóképességét, mennyire felel meg a társadalom igazságérzetének, és képes-e tanulni saját hibáiból. Szerinte az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy "könnyű amatőrből profivá válni", ha valaki képes belátni a tévedéseit és levonni azok tanulságait.

ROGÁN ANTAL TÉNYLEG DÉL-AMERIKÁBA MENEKÜLT? | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.29.



Hogyan lehetett túlélni a NER tizenhat évét? Mi Az óellenzéki-jelző és az óneres közötti különbség? Rendszert váltottunk vagy egy kormányváltást néztünk végig? Kik vehetnek részt az „új” Magyarország felépítésében? Mi lehet a rendezői elv? Hogyan épült fel a Tisza hátországa? Milyen ideológiák mentén épült fel a Tisza Párt? Hogyan lehet egy jól működő, kooperatív nemzetet létrehozni? Magyar Péter stílusa hozzájárul-e a közbeszéd nyugvópontra kerüléséhez? Milyen a hazai média helyzete a kormányváltás után? Miért kell a kulturális-tér megújításán dolgozni? A kritikai él miatt olvasót vagy nézőt is veszíthet? Orbánt mikor láthatjuk már bilincsben? Hová tűnt Rogán Antal? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stumpf András újságíró, a Válasz Online munkatársa és Czutor Zoltán zenész, moralista válaszolt!

00:00 - 00:56 Beköszön
00:56 - 05:59 Hogyan maradt életben a szabad újságírás és egy független zenei karrier
06:00 - 11:59 Morál, bátorság és a jövő, személyes felelősség, a vállalt politikai kiállás 
12:00 - 17:59 Rendszerváltás vagy kormányváltás? A NER lebontásának nehézségei 
18:00 - 23:59 Milyen választási törvényre lenne szükség? Vita az alkotmányozási folyamatról 
24:00 - 29:59 A kultúra és a sajtó finanszírozása 
30:00 - 35:59 Piaci alapú művészet vs. állami segítség. Megélhet-e a kultúra a piacról? 
36:00 - 41:59 A Tisza Párt és az "óellenzék" Hogyan változott meg a közbeszéd stílusa? 
42:00 - 47:59 Magyar Péter és a közösségi média Reddit-kommentek, Facebook-csaták 
48:00 - 53:59 Elszámoltatás Az ígéretek betartása, a Rogán Antal körüli rejtélyek. 
54:00 - 57:50 Záró gondolatok és közös koncert 
57:51Elköszön

ORBÁN LEGNAGYOBB HÚZÁSA, MOST A FIDESZRE ÜTHET VISSZA

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.29.



Orbán legnagyobb húzása, most a Fideszre üthet vissza.

SZABÓ ANDREA: A FIDESZ SORSA ORBÁN VIKTOR SORSÁN MÚLIK

SZINTEN TÚL PODCAST
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.07.29.



Az abszolút parlament, az influenszer politizálás elvárás a negyven alatti korosztályban, de negatív következménye lehet abban az ötvenes-hatvanas korosztályban van, amely a parlamenti üléseket a méltósággal köti össze. Ha ennek a rétegnek elege lesz az impulzív, olykor már erőszakosnak is mondott politizálásból, az veszélyes lehet a Tiszára nézve – mondta el Szabó Andrea szociológus a Szinten túl Krug Emíliával friss adásában. A kutató arról beszélt: szerinte fontos kérdés, meddig tart a társadalom türelme, és mit reagál arra, amikor költségvetési átcsoportosítások, megélhetéssel kapcsolatos döntések a különböző társadalmi rétegek között érdekkonfliktusok okoznak majd. Szabó szerint a Tisza eddig következetesen kerülte az érdekkonfliktusok létrejöttét, mindig angolnaszerűen kifordult ezekből, de eljön egy pillanat, amikor ezt meg kell tenni.

Szabó arra is felhívja a figyelmet, hogy jelen állás szerint nem dőlt el, ki a potenciális ellenzék, és szerinte a Fidesz sorsa Orbán Viktor sorsán múlik. „Ha Orbán szeretne a Fidesz Gyurcsány Ference lenni, akkor a Mi hazánk előtt óriási tér nyílik” – fogalmaz az adásban.

Szinten túl Krug Emíliával minden héten szerdán és csütörtökön a YouTube-on.

00:00 Intro 
02:00 A Tisza megtorpanása 
08:04 Kinek sok a triggerelés? 
11:39 A Tisza karakterei 
13:33 Mit vár el a társadalom? 
16:46 Hogy áll a keretezési verseny? 
19:12 Mit van a Tisza szavazók fejében? 
21:52 Őszig tart a türelem 
25:57 Őszinte beszéd a társadalommal 
29:00 A Tisza szavazók elkötelezettsége 
32:13 Visszatérhet a Fidesz? 
34:32 Nem menthető a Fidesz-brand 
37:11 Orbán Viktor sorsán múlik a Fidesz sorsa 
41:49 A választási korhatár leszállítása 
49:48 Generációk konfliktusa 
53:37 A Fidesz és a fiatalok konfliktusa

KORÁBBI LEGFŐBB ÜGYÉSZ: POLT PÉTER KÖVETKEZHET - ORBÁN SEM ÉRINTHETETLEN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.29.



Valóban fordulóponthoz érkezett az ügyészség működése? Mit jelent Nagy Gábor Bálint váratlan lemondása, és milyen következményei lehetnek a korábbi, nagy visszhangot kiváltó ügyekre? A Mélyvíz vendége Ihász Sándor volt fővárosi főügyész, aki részletesen elemzi az ügyészség elmúlt évekbeli működését, a legfőbb ügyész szerepét és a jogállami elszámoltatás lehetőségeit. A beszélgetésben szó esik az aranykonvoj-ügyről, az ügyészségi vezetés felelősségéről, a politikai befolyás kérdéséről, valamint arról is, milyen feltételek mellett indulhatnak eljárások korábbi döntéshozókkal szemben. Ihász Sándor szerint nem elegendő a személycserékre hagyatkozni: az egész rendszer működését kell újragondolni ahhoz, hogy hosszú távon helyreálljon a közbizalom és megerősödjön a jogállam.

2026. július 29., szerda

MEGPRÓBÁLT ÚGY SAKKOZNI A PÁRTJÁN BELÜL, MINT KORÁBBAN ORBÁN, AZTÁN AZ ARCÁBA ROBBANT AZ EGÉSZ

TELEX
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2026.07.29.


„Reménykedett, hogy néhány tag megváltoztatja a döntését, fel akart ajánlani befutó helyeket a választások előtt”, ezzel visszacsábítani a szakadárokat a Jog és Igazságosságba (PiS) – mondta a Telexnek Michał Kokot, a Gazeta Wyborcza újságírója Jarosław Kaczyński PiS-alapító és -elnök keddi lépéseiről. Szerdára végleg eldőlt, hogy a korábbi PiS-es kormányfő, Mateusz Morawiecki, valamint a párt közel 40 képviselője és szenátora új frakciót hoz létre.


Kokot szerint Kaczyński Morawieckire próbálja majd tolni a felelősséget a kialakult helyzet miatt. Kaczyński kedd délután 5-re hívta össze a politikai bizottságot a pártból egy ideje már kikacsintó szakadárok ügyében. A korábbi ultimátumai ellenére azonban nem akarta azonnal kizárni azonnal Morawieckit és embereit, inkább azt javasolta, hogy az érintett 44 politikus ügye a párt fegyelmi testületéhez kerüljön. Az több hét lesz, mire ők döntenek – mondta Kokot. Morawiecki azonban nem akart belemenni a játékba, ezért is jelentette be szerdán a saját frakció megalakítását.

„Úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy parlamenti klubot” – reagált a parlament alsóházában, a szejmben Morawiecki. Új klubja, magyarul frakciója, a Fejlődés Plusz (Rozwój Plus) valóban szerves fejlődés eredménye:

a Jog és Igazságosság túlzott szélsőjobbra tolódásától megcsömörlött Morawiecki helyzete nyárra tarthatatlanná vált.

„Az utóbbi időben nagyon furcsa, teljesen felesleges pártjátékoknak lehettünk tanúi. A jövőbe akarunk tekinteni, és a lengyelek jólétéért, egy erős hadseregért és a lengyelek erős kulturális identitásáért akarunk harcolni. Nem akarunk pártviszályokba keveredni” – mondta az Onet beszámolója szerint. „Két lépést előre, egyet hátra, majd fordítva” – jellemezte a PiS vezetésének mozgását, hozzátéve, „az igazi megosztók, ezek a cselszövők továbbra is így fognak viselkedni”.

Morawiecki is felhozta az utóbbi napokban sokat hallott „kéttüdős” hasonlatot. Eszerint a párt két tüdeje a mérsékelt és a keményvonalasabb irányzat, és utóbbi köré kellett volna szerveződnie, de ő más utat választott. Azt mondta, nem érdeklik a szakadárok ellen folyamatban lévő eljárások, ahogy az sem, hogy egyes jogászok szerint a kilépni készülők még a PiS tagjai-e, vagy sem. A volt kormányfő azt is világossá tette, hogy változatlanul támadni akarják „Donald Tusk nagyon rossz kormányát”, és felhívni a figyelmet „azokra a hibákra, szabálytalanságokra és csalásokra, amiket ez a kormány elkövet”...

IGENCSAK ÉRDEKLŐDNEK A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMBAN A VOLT NAV-ELNÖK ROKONAINAK ÁLLAMKINCSTÁROS BIZNISZE IRÁNT

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2026.07.29.


Hivatalos vizsgálatot indíthat a Pénzügyminisztérium az államkincstár és a korábbi NAV-elnök családi cégének összefonódása miatt.


Részletes tényfeltáró és jogi elemzés készült a Pénzügyminisztériumnak a Magyar Államkincstár (MÁK), illetve a nyugdíjfolyósító informatikai kiszolgáltatottságáról, a legfrissebb 150 millió forintos megbízásról, a verseny nélküli közbeszerzésekről, valamint a tulajdonosi-személyi összefonódásokról, amelyeket a Népszava korábban több cikkben is bemutatott. A lapunkhoz eljutott információk szerint a feltárt helyzet „kifejezett szakmai és hatósági érdeklődést váltott ki” a Kármán András vezette tárcánál.

Az elemzés rendszerszintű veszélyhelyzetként írja le a kincstári informatikai rendszer részeként működő GovSys iratkezelő rendszert. A fejlesztés és az üzemeltetés eszerint súlyos, rendszerszintű szabálytalanságokat mutat, amelyek kimeríti a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúját, ráadásul olyan mértékű informatikai kiszolgáltatottságot idéznek elő, amely nemzetbiztonsági kockázatként is értelmezhetőek. Korábbi jelentéseiben egyébként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is felhívta a figyelmet arra, hogy

a kincstári informatikai rendszerek „több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek”, ami sérülékennyé és korrupciógyanússá teszi az állam legkritikusabb adataihoz kapcsolódó szoftverek felügyeletét.

A jelentés írói szerint a New Age Software (NAS) Kft. és a hozzá szorosan kapcsolódó Professzionál Informatikai Zrt. évtizedes beágyazottsággal, közbeszerzési eljárások szisztematikus megkerülésével tart fenn kizárólagos pozíciót a nyugdíj-ügyviteli és iratkezelési piacon. Ahogy arról lapunk elsőként számolt be, a MÁK idén júliusban újabb 150 millió forintos szolgáltatási keretszerződést kötött a NAS Kft.-vel a GovSys rendszer üzemeltetésére, miután az előző ugyanerre kötött 348 millió forintos kontraktus januárban lejárt. A cégnek ezenfelül van egy másik jelenleg is hatályos határozatlan időre szóló vállalkozási keretszerződése is jogszabálykövetésre 529,4 millió forint értékben. A lapunkhoz eljutott elemzés szerint a teljesítési igazolásokban és elszámolásokban szereplő munkaórák túlzóak. A cég számos MÁK-nál nyilvántartott korábbi szerződése között akad 1,3 milliárdról szóló is „informatikai karbantartás támogatására, személyzet biztosítására”...

A REMÉNY KÉZBESÍTŐI – ÉLETVESZÉLYBEN DOLGOZNAK AZ UKRÁN FRONTPOSTÁSOK

VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.29.


Hiába tart több mint 1600 napja a nagyléptékű háború Ukrajnában, a normalitás jelei a front közelében is megvannak még. Működik például a posta. A Válasz Online riportere az oroszok által megszállt Kinburn-félszigettel szembeni partszakasz falvaiba kísérte el az ukrán állami posta két dolgozóját Mikolajiv megyében. Riport állhatatosságról, szorgalomról – meg némi reményvesztettségről.

3653 hrivnya 41 kopijka. 25 737 forint. Cikkünk írásakor legalábbis. Tavaly ilyenkor 29 700 volt. 2022. február 24-én meg 39 200. Mindegy, mennyit ér, a néni a falu közepén várja a kézbesítőt. Aki huszonharmadik éve ugyanaz. Jelenség. Ráadásul még hajlandó idejönni. Kis pletykálás a padon, aztán végre megérkezik. Előveszi a bezacskózott bankjegyeket, majd gondosan leszámolja a summát. Egyhavi nyugdíjat. „Raz, dva, tri, csotiri. Raz, dva, tri, csotiri” – a bankjegyek diszkréten gyűlnek az asztalon. Hrihorij Szkovoroda, Leszja Ukrajinka, Tarasz Sevcsenko: az ukrán irodalom nagyjai most az 500-as, 200-as és 100-as papírpénzre nyomtatva okoznak katarzist. Más öröm nemigen van...

A KULTÚRAROMBOLÁS ÉS A KORRUPCIÓ TALÁLKOZÁSA ORBÁN VIKTOR BONCASZTALÁN

PUZSÉR RÓBERT VIDEÓ
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2026.07.29.



A kultúrarombolás és a korrupció találkozása Orbán Viktor boncasztalán.

LACZÓ ADRIENN: ORBÁNT ÜGYVÉDKÉNT NEM VÉDENÉM

KLUBRÁDIÓ / VÁGJUNK A KÖZEPÉBE 
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.07.29.



A Vágjunk a Közepébe! új adásának vendége Laczó Adrienn ügyvéd, korábban - 24 éven át - bíró, akit nemrégiben még köztársasági elnöknek is javasoltak. Mint mondja, az az igazságszolgáltatás, amelyben ő sokáig dolgozott, már nem létezik, ugyanakkor nemcsak sok tisztességes bíró, hanem számos olyan, kiváló ügyész is dolgozik még a rendszerben, aki politikailag nem érintett az elmúlt 16 év eseményeiben. Ezért képesnek tartja az egész szervezetet arra, hogy a várható elszámoltatások súlyos feladataival megbirkózzon. Arra viszont nemet mondana ügyvédként, ha a volt miniszterelnök őt kérné fel a védelmére. Az ukrán pénzszállítók képviseletét némi töprengés után vállalták el az ügyvédi irodában, mert biztosak voltak abban, hogy az akció szálai a legmagasabb szintekig vezetnek, de éppen ez lehet az a banánhéj, amelyen a legfőbb döntéshozók elcsúsznak.

KI LESZ A KÖVETKEZŐ? - A MAGYAROK NAGY RÉSZE NEM TUDJA, KI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

KLIKKTV
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.07.29.



Valóban hibázott Magyar Péter a köztársasági elnök jelölésének kezelésével? Mi vezetett Polgár Judit visszalépéséhez, és milyen politikai következményei lehetnek az elmúlt napok eseményeinek? A Vanília Puccs vendégei, Bedő Dávid, Horn Gábor és Juhász Bence részletesen elemzik, hogyan alakult a TISZA elnökjelölési folyamata, miért váltott ki ekkora társadalmi vitát a jelölés, és helyes döntés volt-e a nyilvános társadalmi egyeztetés kezdeményezése. Szó esik arról is, hogy mennyire fontos a köztársasági elnök személye a magyar politikai rendszerben, valóban szükség van-e jogász államfőre, valamint arról, hogyan hat a folyamatos politikai címkézés a közéletre. A beszélgetésben felmerül Magyar Péter bocsánatkérése, a TISZA stratégiája, a társadalmi megosztottság, valamint az is, milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie egy olyan köztársasági elnöknek, aki képes lehet hidat építeni a politikai táborok között.

NEM MONDOK LE! - WINDISCH LÁSZLÓ A DELLÁBAN | 24.HU

DELLA / 24.HU PODCAST
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.07.29.



A Fidesz kampányköltései ellenőrzésének része lesz az NKA-botrány - derül ki az Állami Számvevőszék elnökével készült interjúnkból.

00:00:00 Adáskezdés 
00:01:27 Le lehet mondatni az ÁSZ elnökét? 
00:07:04 Meg tudják puccsolni a kormányt az állami hivatalnokok? 
00:13:07 Hogy loptak, és mit nem láttak a számvevők? 
00:16:35 Biró Ferenc elmozdításáról: szerencsétlen jogi helyzet 
00:23:54 Méltánytalan volt Sulyok Tamás elmozdítása? 
00:31:25 Jogszabályok módosításával kényszerítik távozásra Windisch Lászlót? 
00:38:53 NKA-botrány: kampányfinanszírozás volt? 
00:48:26 Hol tart a jegybankbotrány felgöngyölítése?

ÉLŐ: INDULHAT A FIDESZ-ÉRA GYERMEKVÉDELMI BOTRÁNYAINAK FELTÁRÁSA

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.07.29.



Elkezdi munkáját a parlament Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottsága. Az Országgyűlés azért hozta létre a gyermekvédelmi vizsgálóbizottságot, hogy feltárja a kegyelmi botrány felelőseit, kivizsgálja a gyermekvédelmi rendszer rendszerszintű válságát, és átfogó javaslatokat dolgozzon ki a gyermekek biztonságának megerősítésére.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÜLÉSEZIK A VÉGREHAJTÁSI VISSZAÉLÉSEKET FELTÁRÓ VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG

YOUTUBE / ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
Szerző: TOROCZKAI LÁSZLÓ
2026.07.29.



Ülésezik a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.

VAN BEUTALÓ, MÉG SINCS IDŐPONT – ÍGY MŰKÖDIK A LÁTHATATLAN VÁRÓLISTA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN - AKI ÜGYES ÉS KITARTÓ, BEJUT – AKI NEM, AZ LEMORZSOLÓDIK

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2026.07.29.


Hiába van érvényes beutaló, az online rendszerben leginkább nincs időpont, aki pedig telefonon is próbálkozik gyakran azt a választ kapja: „próbálja holnap”. A Medical Online újságírója, Tarcza Orsolya több kórház, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium válaszai alapján mutatja be, mi áll az úgynevezett „láthatatlan várólisták” hátterében.

Az írás szerint az EgészségAblakban sok esetben azért nem láthatók időpontok, mert a rendelők csak korlátozott számú új előjegyzést nyitnak meg naponta, amelyek percek alatt betelnek. A digitális infrastruktúra létezik, a beteg útja azonban nem a digitális rendszeren át vezet. Az EgészségAblak és a JIR működik, kötelező feltölteni az időpontokat – mégis a betegek telefonálnak, e-maileznek, és „holnap” ígérettel verik át őket. Vagyis a modernizáció formailag megvalósult,

a beteg gyakorlata azonban változatlan: az időpontot nem a rendszer adja, hanem a beteg szerzi meg napi próbálkozásokkal.

Ez az a szakadék, amelyet a cikk „fantomvárólistáknak” nevez – látható a tünete, láthatatlan az adatbázisban.

A tanulsága a gyakorlatnak a kapacitás és az ellátási felelősség egymásnak feszítése. A cikkből kiderül az is, hogy a kórházak nem önkényesen zárnak el időpontokat – Kistarcsán például ugyanazok az orvosok látják a fekvőbetegosztályt, adják az ügyeletet és biztosítják a 24 órás endoszkópos készenlétet. A kapacitás 70–80 százalékát kontrollra visszarendelt betegek foglalják el, a publikus időpontok másfél óra alatt elfogynak. Azaz az időpontfoglalás csapdája, hogy

a szakorvosi ellátást keresők száma folyamatosan meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást, és ezt a feszültséget a rendszer nem a várólista átlátható kezelésével oldja fel, hanem a betegek egyéni kreativitására hárítja.

Így aki ügyes és kitartó, bejut – aki nem, az lemorzsolódik...

„A FELVÉTELI A LEGJOBB SZÁNDÉK MELLETT IS TÖKÉLETLEN ESZKÖZ” – FOLYTATÓDIK AZ OKTATÁSI VITA

VÁLASZ ONLINE / VITA
Szerző: KELENHEGYI ANDOR
2026.07.29.


Hogyan segítjük elő, hogy a kiválasztott tehetség a lehető legjobban kiaknázza a rendelkezésére álló lehetőségeket? Kelenhegyi Andor szerint erre a kérdésre kellene inkább válaszolni ahelyett, hogy a felvételikről vitatkozunk. „A tehetséggondozás legfontosabb kérdése ugyanis nem az, hogy kiket választunk ki tizenkét évesen, hanem az, hogy kik maradnak kíváncsiak húsz évvel később is.” A Milestone Intézet oktatási igazgatója a Válasz Online-on futó vitához szól hozzá.


Az elmúlt hetek érdekes, színvonalas vitával ajándékozták meg a magyar társadalmat. A Válasz Online hasábjain egy hármas interjúban Kende Ágnes oktatásszociológus, valamint Kampós András és Horváth Bálint gimnáziumigazgatók vitatkoztak a korai szelekció és az elitgimnáziumok szerepéről. Erre válaszul egy vitacikkben Halácsy Péter fogalmazta meg a magyar középiskolai rendszer egyik nagy problémáját: hogy az eredendően helyi igények kielégítésére létrehozott középiskolai felvételi az elmúlt évtizedekben nemcsak az elit reprodukciójának eszközévé, de egyúttal a társadalom egészét formáló erővé vált.

A Milestone Intézetben az elmúlt tizenöt évben több mint kétezer, közel kétszáz magyarországi iskolából érkező középiskolással dolgoztunk együtt. Így nemcsak a felvételi időszakban látjuk őket, hanem későbbi, egyetemi és szakmai pályájuk kezdetén is.

A Válasz Online-vita résztvevői – nézetkülönbségeik ellenére – ugyanabból a feltételezésből indultak ki. Valamennyien a kiválasztás pillanatát illetve eljárását tekintették a legfontosabbnak. Arról gondolkodtak, hogyan és milyen életkorban kerülnek be egy elitintézménybe a diákok. Miközben a vita szinte teljes egészében a belépés feltételeiről szólt, jóval kevesebb szó esett arról, ami ezután következik.

Egy felvételi – a legjobb szándék mellett is – tökéletlen eszköz a potenciál felmérésére.

Ez a probléma a középiskolákat éppúgy sújtja, ahogy az egyetemeket, sőt, minket a Milestone-ban is. Egyrészt a dinamikusan változó képességeket egyetlen időpillanatra redukálja: azt vizsgálja, hogy február 5-én vagy éppen 6-án milyen teljesítményt nyújt egy jelentkező. Másrészt a méltányosság jegyében előre tájékoztatja a résztvevőket az értékelés paramétereiről, tehát a felvételi feladatairól. Ezzel akaratlanul is helyzetbe hozza azokat, akiknek több anyagi, időbeli erőforrásuk van, hogy az előre meghatározott feladattípusokban gyakorlatot szerezzenek. Harmadrészt: szinte semmilyen információt nem gyűjt a résztvevők hosszú távú motivációiról (azon túl, hogy a felvételi vizsgán minél jobb eredményt szeretnének elérni). Egyetlen felvételi sem tudja megmondani, hogy egy-egy jelentkezőt mi fog húsz vagy harminc évesen tanulásra, alkotásra, a közt (is) szolgáló teljesítményre ösztönözni.

A kiválasztás azonban csak a történet kezdete. Egy felvételi vizsga arról dönt, hogy kiknek biztosítunk több figyelmet, több lehetőséget, több inspirációt és nagyobb szabadságot. Éppen ezért minden szelekció mögött ott húzódik egy másik, fontosabb kérdés is:

hogyan segítjük elő azt, hogy a kiválasztott tehetség a lehető legjobban kiaknázza a rendelkezésére álló lehetőségeket?

Azt hiszem, sokkal inkább erről kellene beszélgetni...

ZŰRZAVAR A FIDESZBEN - ORBÁN LEVETTE MAGÁT A SAKKTÁBLÁRÓL

KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.29.



A Fidesz belső eróziója és a Tisza Párt megállíthatatlannak tűnő lendülete: új korszak küszöbén áll a magyar politika?” – Elemzőink górcső alá veszik a kormánypárti frakció motiválatlanságát, Orbán Viktor tusványosi beszédét és az ellenzéki térfél drasztikus átalakulását.

ORBÁNNAL FELMOSTÁK A PADLÓT – NEM LEHET MEGÁLLÍTANI A FIDESZ SZÉTESÉSÉT

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.29.



„Vége a Fidesznek? Az elemzők szerint Orbán Viktor már csak egy 'fogatlan oroszlán', aki elmenekül a valódi politikai csaták elől, miközben pártja megállíthatatlanul esik szét.”

00:22 – Az „ellenállás” mint az új, de gyenge mesterterv. 
01:13 – Miért nincs idő az önkritikára a Fideszben? 
03:42 – Párhuzam a 2002-es vereséggel: miért nem működik ma a régi recept? 
07:06 – A három hiányzó pillér: se média, se üzleti körök, se tömeg. 
09:42 – Miért kerüli Orbán a parlamentet? A „gyávaság” és a hitelesség kérdése. 
15:08 – A végső következtetés: Teljes sorcsere vagy lassú megszűnés.

GÁBOR GYÖRGY: A SZÁRMAZÁS MINT VÁDIRAT

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.07.27.


Egy minap megjelent cikk apropóján a Facebookon beszélgetés kezdődött, amihez valaki – fedje a nevét jóindulatú homály – az alábbiakat írta: „Never Again! A holokauszt-túlélők leszármazottai nem állhatnak a népirtók pártjára.”
Kevés mondat képes ilyen szemérmetlenül az erkölcsi emelkedettség hangján megszólaltatni az antiszemitizmus egyik legrégibb követelését: a zsidó legyen más, mint a többi ember; feleljen meg egy különleges erkölcsi mércének; igazolja naponta, hogy méltó saját üldöztetésének emlékezetéhez.
A mondat első szavaiban még az egyetemes erkölcsi parancs visszhangját halljuk: Never Again! Soha többé. Csakhogy az egyetemesség egyetlen mondattal később eltűnik. A felszólítás már nem minden emberhez, minden államhoz, minden politikai közösséghez szól. 
Címzettjei kizárólag „a holokauszt-túlélők leszármazottai”. Nekik kell valamit tenniük vagy valamitől tartózkodniuk azért, mert a szüleiket, nagyszüleiket üldözték, deportálták, kifosztották vagy meggyilkolták.
Ez a mondat a származást erkölcsi kötelezettséggé alakítja.
A túlélők utódai eszerint nem autonóm személyek, akik történeti tényeket mérlegelnek, politikai véleményt alkotnak, tévedhetnek, vitatkozhatnak, dönthetnek. Ők egy örökölt történelmi szerep hordozói. Véleményük szabadságát a felmenőik szenvedése korlátozza. Mielőtt megszólalnának Izraelről, Gázáról, háborúról vagy terrorizmusról, be kell mutatniuk származási bizonyítványukat, majd erkölcsi vizsgát kell tenniük az áldozatok emlékéből.
Így lesz Auschwitzból politikai póráz.
A mondat különös kegyetlensége abban áll, hogy a holokauszt áldozatainak történetét saját leszármazottaik ellen fordítja. A nagyszülő meggyilkolása itt már nem az unoka fájdalma, öröksége vagy emlékezete, hanem az unoka elleni vádpont. „A te családoddal ez történt, tehát neked ezt kell gondolnod.” A halottak tekintélyét politikai engedelmesség kikényszerítésére használja fel. Íme az emlékezet zsarolássá alacsonyítása.
A mondat ráadásul kollektív bűnösséget sugall. Nem egy pontosan megnevezett döntést, katonai műveletet, politikust vagy jogsértést bírál. Egy egész, származás alapján meghatározott embercsoportot rendel a „népirtók pártjához”. A „leszármazottak” szóval megteremti a kollektív alanyt, a „népirtók pártjára” fordulattal pedig kiosztja rá a kollektív vádat. Nincs egyéni álláspont, nincs tényvita, nincs árnyalat: aki nem fogadja el a szerző politikai ítéletét, az a népirtókkal tart.
E logika szerint zsidó ember számára nincs megengedett tévedés, nincs vitatható értelmezés, nincs másként súlyozott történeti tapasztalat. Más ember legfeljebb téved. A holokauszt-túlélő leszármazottja azonban – ha nem azt mondja, amit elvárnak tőle – elárulja a halottait, megtagadja saját történelmét, és a gyilkosok oldalára áll.
Ez az erkölcsi kettős mérce klasszikus antiszemita szerkezet. A zsidótól mindig többet követel, majd a követelés teljesítését is ő maga ellenőrzi. Legyen erkölcsösebb, békésebb, önzetlenebb, önkritikusabb, egyetemesebb mindenki másnál. Legyen a világ lelkiismerete, de ne legyen saját érdeke. Legyen örök tanú, de ne legyen politikai akarata. Emlékezzen Auschwitzra, de kizárólag úgy, ahogyan azt kívülről előírják neki.
A mondat látszólag a zsidó áldozatokkal azonosul. Valójában megtagadja leszármazottaiktól ugyanazt az emberi szabadságot, amelyet mindenki más számára természetesnek tekint. A részvét nyelvét használja, miközben származási alapon fegyelmez. Az áldozatok emlékét idézi, miközben az utódokat morális gyámság alá helyezi.
A jóindulatú antiszemitizmus rendszerint így beszél. Nem gyűlöletet hirdet, hanem csalódottságot. Nem azt mondja, hogy a zsidók eleve rosszak, hanem azt, hogy „éppen nekik” kellene jobbnak lenniük. Nem megfosztja őket az erkölcstől, hanem olyan erkölcsi kötelességet tulajdonít nekik, amelyet senki másra nem ró. Végül pedig az ítélet ugyanoda érkezik: a zsidó azért elítélendő, mert zsidóként nem teljesítette a számára előírt szerepet.
A holokausztból semmiféle örökletes politikai álláspont nem következik. A túlélők gyermekei és unokái gondolhatnak bármit Izrael kormányáról, a gázai háborúról, a palesztinokról, a Hamász terrorjáról vagy a nemzetközi jogról. Véleményük lehet igaz vagy téves, erkölcsileg védhető vagy elítélendő. Érveiket tényekkel és ellenérvekkel kell megvizsgálni. Származásuk azonban sem érv, sem ellenérv, sem vádpont.
Aki Gázáról akar beszélni, beszéljen Gázáról. Ne Auschwitzból gyártson vádiratot a zsidók ellen. Ne a meggyilkolt nagyszülőket idézze meg azért, hogy engedelmességre kényszerítse az unokákat. Ne követelje a zsidóktól, hogy üldöztetésükért cserébe örök időkre az ő politikai nyelvét beszéljék.
A Never Again jelentése éppen az volna, hogy többé senkit sem származása alapján ítélünk meg. A mondat ezzel szemben azt állítja, hogy a zsidó származás különleges erkölcsi kötelezettségekkel jár, és aki ezeket a kívülről meghatározott kötelezettségeket nem teljesíti, az a népirtók oldalára kerül.
Aki Auschwitz halottait arra használja, hogy leszármazottaikat politikai engedelmességre kényszerítse, az nem őrzi az emlékezetet: meggyalázza. A hozzászóló „jeles értelmiségi” érzéketlen, süket, önelégült, tudatlan, ám erkölcsi fölényében tetszelgő mondata Auschwitz emlékezetét a zsidók politikai megfegyelmezésének eszközévé aljasítja.

A TISZÁNAK AZT KELL BIZONYÍTANIA, HOGY TUD FÜGGETLEN KÖZTÁRSASÁGIELNÖK-JELÖLTET ÁLLÍTANI

TELEX / 2X26 PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.07.27.



Nehéz helyzetbe kormányozta magát a Tisza Párt a köztársaságielnök-castingban, a Medián szerint ez is hozzájárulhatott enyhe népszerűség-csökkenésükhöz. Tusnádfürdőn közben Orbán Viktor ellenzéki politika helyett ellenállást hirdetett meg. Cseke Balázzsal és Simor Dániellel beszélgettünk.

00:00 Kezdés 
00:29 Medián-felmérés - Vége a mézesheteknek? 
04:14 Államfő-casting 
20:47 Dr. Sonnevend Pál, az új alkotmánybíró 
29:20 Gulyás Gergely helyére Bóka János 
37:17 Tusványos - ellenzékből 
47:23 Csontvázak a szekrényben 
55:39 A Fidesz, mint faiskola

BOD PÉTER ÁKOS: ÁPRILISBAN DÖNTÖTTÜNK: VISSZA EURÓPÁBA. DE HOGYAN LESZÜNK SIKERESEK?

KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2026.07.25.



Beszélgetés a Közgazdasági Társaság rendezésében a "Rendszerek jönnek. Elmúlnak?" című könyvem kapcsán.

LÁSZLÓ CSABA: ORBÁN RENDSZERÉNEK ELSŐ JELEI MÁR 98'-BAN LÁTSZOTTAK I BUSINESS KLUB

KLUBRÁDIÓ / BUSINESS KLUB
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.07.28.



László Csaba volt pénzügyminiszter őszintén beszél pályafutásáról, a Medgyessy-kormány kulisszatitkairól és arról, miért vállalta el a pénzügyminiszteri posztot. Felidézi az első Orbán-kormány időszakát, Simicska Lajos szerepét, valamint azt, hogy szerinte mikor kezdtek megjelenni a mai politikai rendszer előjelei. Részletesen elemzi Magyarország gazdasági helyzetét, az euró bevezetésének esélyeit és az OECD reformjavaslatait. Szó esik a populizmus veszélyeiről, a költségvetési fegyelemről és a nyugdíjrendszer jövőjéről is. Egy személyes hangvételű portréinterjú, amely egyszerre történelmi visszatekintés és aktuális gazdaságpolitikai elemzés.

00:00 – Bemutatkozás 
09:30 – Pénzügyminiszter lettem 
18:20 – Az első Orbán-kormány 
30:00 – Miért távoztam? 
38:50 – Mi vár a gazdaságra? 
46:00 – Euró, nyugdíj és reformok

ELŐKERÜLTEK A REJTETT FELJEGYZÉSEK: ÍGY DÖNTÖTTEK MILLIÁRDOKRÓL? – VITÉZY DÁVID

VÁLASZ PODCAST
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.07.28.



Belső jegyzetek, megőrzött post-itek és száz-, sőt ezermilliárdos ügyek: Vitézy Dávid szerint ezek maradtak a Lázár János vezette tárca után, több vizsgálat pedig büntetőeljárással végződhet. A közlekedési és beruházási miniszter saját Fidesz-kormánybeli múltjáról azt mondja: nem tartozott a bizalmi körhöz, ezért államtitkárként minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak tőle, és nem kényszerült olyan döntésbe, amelyet ma bánna. Beszélt a Lázárinfók feltételezett közpénzes hátteréről, a mohácsi Duna-hídra kifizetett 98 százalékos előlegről, az Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszióról, valamint arról is, mire elég a 3550 milliárdos Baross Gábor Terv. A Fidesz uniós pénzeket veszélyeztető alkotmánybírósági akciójára pedig azt mondta: már nem jut más szó eszébe, mint a hazaárulás. Azt pedig nem zárja ki, hogy egyszer még elindul a főpolgármesterségért.


Arról, milyen mozgástere volt a Fidesz-kormány államtitkáraként

Amikor közlekedési államtitkár lettem, gyakorlatilag minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak a területtől, éppen azért, mert nem voltam a bizalmi körnek a része. Az én feladatom a MÁV menetrendjére és az országos közlekedésszervezésre szorítkozott.

Arról, hogyan kerülte el a Balásy-féle megbízásokat

A Közlekedési Múzeum az én időmben soha nem adott megbízást Balásy Gyulának. Inkább saját fotóst, videóst és grafikust tartottunk, mert ez volt az egyetlen jogszerű módja annak, hogy megkerüljük a vámost. Azok mellett az árak mellett, amelyekért ezek a cégek dolgoztak, még ez is olcsóbb volt.

A megmaradt belső jegyzetekről

Olyan belső jegyzetekről van szó, amelyekről szerintem már az is azt gondolta, hogy megsemmisültek, aki írta őket. De lehet, hogy azok a kollégák, akikben nagyon bíztak, eltettek maguknak egy-egy példányt.

A mohácsi hídra kifizetett előlegről

Legyen világos: Lázár Jánosék a választás előtti utolsó munkanapon 98 százalékos előleget fizettek ki. Ha ezt nem kapjuk vissza, és nem tudunk megállapodni arról, hogy büntetés nélkül kiszállnak a kétszer kétsávos folytatásból – amelyet teljesen feleslegesen, csak a műszaki tartalom felhizlalására rendeltek el a választás előtt –, akkor nincs miről beszélni.

A Lázárinfók hátteréről

Az Építési és Közlekedési Minisztériumban több mint 150 millió forint értékben szereztek be többkamerás, élő tévéközvetítésre alkalmas technikai felszerelést, amely éppen akkor érkezett, amikor a Lázárinfók elindultak. Állami gépkocsikat használtak közvetítőkocsiként, az állami rendszerek háttértáraiban megtaláltuk a Lázárinfók anyagait, és minisztériumi munkatársak közpénzből vettek részt a rendezvények szervezésében – annak ellenére, hogy az volt az állítás: Lázár János saját zsebből fizeti ezeket.

Az autópálya-koncesszióról

Az a koncesszió, amelynél, ha egy kicsit rosszul mennek a dolgok, az állam rögtön mentőövet dob, minden, csak nem koncesszió. Az autópálya-koncesszor 1024 milliárd forint állami pénzt kapott úgy, hogy eddig egyetlen forint hitelt sem vett fel. Az állam pénzén építkezik és újít fel, miközben a létrejött műszaki tartalom nem éri el ezt az összeget, és máris veszik ki a profitot. Milyen koncesszió az, ahol még azelőtt vesznek ki profitot, hogy megépítették volna, amire vállalkoztak?

Az M6-os szakasz háromszoros áráról

Nehezen találom meg a közérdeket abban, hogy pontosan ugyanazt a feladatot háromszor annyiért adják oda verseny nélkül Mészáros Lőrincnek. Ezek olyan pontok, ahol célzott vizsgálatok zajlanak, és el tudom képzelni, hogy lesznek büntetőeljárások is.

Az M6-os visszavételéről

Az M6-osnál egyelőre annak a jogi vizsgálatát végezzük, hogy ezt visszavegyük tőlük. Innen is tájékoztatom erről az MKIF-et: ezen dolgozunk, mert teljesen elfogadhatatlannak és pofátlannak tartom, hogy ezt megpróbálták megcsinálni.

A Lázár-korszak örökségéről

Nálam kevésbé senki sem szeretne Lázár Jánossal foglalkozni. Annak örülnék, ha a magyar közlekedés- és építéspolitika nagyon szomorú, sötét korszakát, amelyet az elmúlt négy év jelentett, le tudnánk zárni és el tudnánk felejteni. Erre sajnos nincs lehetőség: tele vagyunk száz- és ezermilliárdos történetekkel, évekre előre árnyékot vető rossz döntésekkel.

A „hazaárulásról”

Soha nem alkalmazom a hazaárulás szót, mert a politikában túlhasználtnak tartom, de most már nem jut más eszembe. […] Évekig hagyták elbukni az uniós pénzeket. Amikor pedig mi vállaljuk az antikorrupciós jogszabályokat és hazahozzuk a pénzt, nekik fontosabb a saját vagyonnyilatkozatuk körüli titkolózás és az, hogy az Integritás Hatóságnak ne legyenek jogkörei, mint hogy Magyarország hozzájusson az uniós pénzekhez. Erre már nehéz más szót találnom.

A NER-cégek esélyeiről

Nem lehet kizárni, hogy Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László cége nyerjen egy közbeszerzésen. Más kérdés, hogy jelenleg nem ez látszik. […] Az eddig domináns szereplők nem olcsóbbak a versenytársaiknál. Ezeket a cégeket nem éles versenyhelyzetre építették fel: a NER az építőiparát nem arra trenírozta, hogy éles versenyben helytálljon, és mindenki másnál olcsóbb legyen.

A vasútfejlesztési program valódi léptékéről

Az Ausztriától való lemaradásunk harmadát tudjuk behozni a vasúton. Szerintem ez fair vállalás Magyarország mai állapotában. […] Tavaly húszmilliárd forint ment vasútfejlesztésre. Amikor mi 3550 milliárdról beszélünk, azt mondjuk: felvesszük azt a tempót, amellyel a csehek, a lengyelek vagy az osztrákok fejlesztik a vasútjukat.

Az új HÉV-ekről

2030 nyara körül jöhetnek meg az első új HÉV-ek. Ha a tendert kiírták volna az elmúlt években, ha Lázár Jánosék nem ülnek a fenekükön, és nem állítják le szándékosan az összes vasúti beruházást, ez korábban megtörténhetett volna.

Budapestről és a főpolgármesteri ambícióról

Az, hogy a jövőben kizárom-e, hogy még többet foglalkozzam Budapesttel és induljak még a főpolgármesterségért: ilyet nyilván nem mondhatok, és nem is mondanék. Most úgy érzem, Budapestért is azzal tudok a legtöbbet tenni, ha miniszterként jól dolgozom.

LÁNGBA BORÍTHATJÁK AZ UKRÁN DRÓNOK OROSZORSZÁGOT? KLASSZIS PODCAST TÁLAS PÉTERREL

GEOPOL BESZÉLGETÉSEK 
Szerző: KLASSZIS PODCAST
2026.07.28.



Mit érhetnek el a fokozódó ukrán dróntámadások Oroszország ellen? Van-e esély tűzszünetre és mik lehetnek a feltételei? Fajulhat-e háborúvá az Oroszország-NATO szembenállás? És hoz-e valódi korszakváltást a Magyar-kormány Ukrajna politikája? Többek között erről is beszélt Tálas Péter biztonságpolitikai elemző, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport vezetője a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.

00:00 Intro, beköszönés. 
02:35 Miért cserélt vezért Zelenszkij a hadseregnél? 
08:16 Mozog-e Zelenszkij széke? 
11:38 Hol tart most a háború? 
15:13 Drónháború: Ukrajna visszavág. Mélységi csapások. Civil célpontok? 
25:10 Az ukrán drónok és a nyugati technika. 
30:50 Eldönthetik-e a drónok a háborút? 
36:53 Trump sem engedte el Ukrajna kezét. 
41:07 Lesz-e idén tűzszünet? 
47:03 Hogyan lesz vége a háborúnak? 
52:26 Lesz-e Oroszország-NATO háború? Orosz célok. A NATO jövője és Európa. 
01:00:12 A Tisza Ukrajna-politikája. Tényleg itt a korszakváltás? 
01:08:09 Orosz energia, ukrajnai fegyverszállítások, hadiipari biznisz. 
01:10:33 Hol tart az iráni háború? 
01:15:39 Elköszönés.

JÖN A VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATAL ÉS AZ ORSZÁGOS BKK IS – NEWSCAST

NEWSCAST / HVG PODCAST
Szerző: HVG
2026.07.29.



Komoly földrengés volt Japánban, Trump úgy beszél az iráni háború lezárásáról, hogy az irániak szerint éppen nem is tárgyalnak, Bús Balázst újabb ügyben vették elő a hatóságok, tombol az aszály, de Magyarországon még mindig jobb a helyzet, mint Francia-, vagy Spanyolországban, Zidane átveszi a francia válogatottat. Ez a Newscast, a HVG hétköznapokon jelentkező hírpodcastja.

NÉMET LÁSZLÓ BÍBOROS: ELVÁRÁSOK VOLTAK AZ EGYHÁZ FELÉ, A FŐPAPOK TÖBBSÉGE PEDIG HALLGATOTT A GYŰLÖLKÖDÉSKOR – NE MONDJÁK TÖBBÉ A KRITIKUSOKNAK, HOGY KUSS!

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.07.28.


Ára volt, ha a magyarországi egyházban valaki nem felelt meg a kormányzati elvárásoknak, a vallási vezetők többsége pedig hallgatott a félelemkeltés, az ellenségképzés és a hatalom gyűlöletbeszédei közepette – erről is beszélt Német László bíboros, belgrádi érsek a Klubrádiónak adott interjúban. A rezidenciáján folytatott beszélgetésben bírálta az Orbán-kormány politikai kommunikációját, és XIV. Leó pápa szavait idézve azt mondta, a jövőben ”le kell fegyverezni a nyelvünket és a beszédünket”. A magyar származású szerbiai egyházi vezető szerint az, ami Magyarországon történt, a keresztény értékekkel összeegyeztethetetlen irányba vitte a közéletet. Példaként említette a legutóbbi választási kampány hangvételét vagy a 2015-ös menekültválság idejét is, amikor a kormánynak sikerült migrációs pánikot keltenie. A pápaválasztó metropolita úgy vélte, a katolikus egyház részéről ebben az esetben is hiányzott az a határozott megszólalás, amely kiállt volna a menekültek emberi méltósága mellett
...

ANTAL NIKOLETT: ELEVEN KÖNYV - ZOLTÁN GÁBOR: NYILASKELTETŐ

ÉLET ÉS IRODALOM / KÖNYVKRITIKA
Szerző: ANTAL NIKOLETT
2026.07.24.


...Zoltán Gábor legújabb kötete az elmúlt 26 év publikációit, esszéit fog­lalja magában bizonyos szelekció szerint, ami érdekes választás az életmű ezen szakaszában. Zoltán az elmúlt évtizedben kétévente jelent meg új kötettel. Olybá tűnt nekem korábban, hogy témája megtalálása – a Városmajor nyilas múltja – óta van ez így, ám itt látszik azért, hogy az ehhez vezető és ezzel járó történetek, kérdésfelvetések már jóval korábban sem hagyták nyugodni.

Az Orgia ma is, még mindig rendkívüli népszerűségnek örvend, a XII. kerület nyilas múltjának feltérképezése, az eköré szerveződő események, városi séták, további könyvek, dokumentumfilmek és beszélgetések erősen részeivé váltak a kortárs kultúrának. Az Orgiát követte két évvel később a Szomszéd. Orgia előtt és után, valamint a Szép versek 1944 – abszurd antológia 2020-ban. A Levegőt venni 2022-ben, az Ólomszív 2024-ben látott napvilágot, majd az idei Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárra jött a Nyilaskeltető. Utóbbi esszékötet tehát, első darabja a címadó esszé maga (2025-ös keltezéssel), mely a Táltos utca 7–9. szám alatti háromemeletes ház bizonyos lakóiról beszél, lakásról lakásra haladva fölmutatva, hányan (milyen hátborzongatóan sokan) találták meg számításaikat 1944–45 között a Nyilaskeresztes Pártban a kerületben ebből az épületből. Ez az esszé némileg összefoglalása Zoltán életművének, hiszen nem lehet szabadulni sem a szerzőnek, sem az olvasónak attól a gondolattól és kérdéstől, hogyan jelenhetett meg egy ennyire szűk fizikai térben ilyen végtelen mennyiségű és mértékű gonoszság (mely, mint tudjuk, arctalan és banális). Hogyan válhatott a XII. kerületi nyilasok szervezete a felmutatott kegyetlenségek ekkora mértékű terepévé.

A Nyilaskeltető intellektuális utazás, Zoltán minden figyelme és idegszála a nyilas múlt köré koncentrálódik, legyen szó írói életművekről, mint amilyen Kertész Imréé vagy Mészöly Miklósé, utcákról és közterekről, emlékhelyekről, szobrokról. Zoltán kötetének ereje ugyanakkor abban áll, hogy a múltat nem valamiféle történelmi távlatként mutatja, hanem a folyamatosság részeként, jelenvalóként, logikus és elkerülhetetlen rendbe rakva az eseményeket. Elénk tolja a folyamatosan és mindig is velünk élő, fenyegető veszélyt. Flohr Zsuzsi egy munkája jár a fejemben a kötet olvasása óta, a Közös úton Képíró Sándorral I. A művész krétával jelöli meg azokat a budapesti köztereket, amelyeken zsidó nagymamája és a hozzá közel lakó, később háborús bűntettért elítélt egykori csendőr százados találkozhattak. Jelöli a helyeket, ahol útjaik keresztezték egymást. Zoltán mást sem tesz, mint ezt tudatosítja: annak a rettenetét, amit a minket körülvevő terek hordoznak. Kell róla tudnunk? Kérdezhetik sokan. Mi mást tehetnénk? Kérdezi ő. Hogyan mehetnénk el a XII. kerületi Turul-szobor mellett? Hogyan mehetnénk el a szinte észrevétlen hűlt hely mellett, amit Laub Magdolna egyetlen éjszaka alatt feltépett, felszedett botlatóköve hagyott maga után? Hogyan mehetnénk el amellett, hogy valakik mindezeket megtették, elkövették? Hogyan került Kertész Imre öröksége az állam kezébe, és mi köze lehetett ehhez Schmidt Máriának? Ki volt ez a szerző, és miket hordozott magában egyáltalán? Miért lett irodalompolitikai kérdés a róla szóló beszéd és a vele folytatott párbeszéd? Mi fogadható el abból, amit Pokorni Zoltán mond a saját nagyapjának részvételéről a nyilasterrorban? Mit jelent nevének hiányzó helye azon az emlékművön, amit az áldozatoknak emeltek?

Itt érünk el Zoltán egyik legfontosabb kérdéséhez: hogyan élhet egymás mellett elkövető és áldozat? A szembesülés ez, hogy ott van az ismerősnek hittben a kegyetlen ismeretlen. Mit tudunk kezdeni ezzel az élő és eleven történelemmel, képesek vagyunk-e felfogni, mi mindent tanít nekünk...

KUBATOV GÁBORÉK LOPTÁK SZÉT A FRADIT? A FRADI C-KÖZÉP MOST KITÁLAL! | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.28.



Hová tűnt a Fradi Városra szánt 25 milliárd? Kubatov Gáborék mit tettek a Fradiért? Miért esnek egymásnak a ferencvárosi szurkolói-csoportok? Kik irányítják valóban a Fradit? A magyar foci csak a pénz kiszivattyúzásáról szól? Miért nem áll szóba a Tisza-kormány azokkal, akik megújítanák a hazai focit? Miért vérzik ezer sebből a futballunk? A pereskedés sem menti már meg Kubatovot? Mi Kele János sportközgazdász-újságíró szerepe az eltűnt milliárdok nyomában? Merre tovább Fradi? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Németh Zoltán Lajos, a Ferenczvárosi C-közép bloggere válaszolt!

2026. július 28., kedd

UNGVÁRY RUDOLF: ORBÁN POLITIKAI HULLA

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.23.



Ungváry Rudolf: Orbán politikai hulla...

A FIDESZES KÉPVISELŐK 80%-ÁT ELVIHETIK?

KLUBRÁDIÓ / TROLLKIRÁLYOK
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.28.



Ebben az adásban a Troll királyok kíméletlen őszinteséggel veszik górcső alá a tusványosi beszédet és a mögötte húzódó politikai valóságot. Tartsanak velünk, ahogy vendégeinkkel megfejtjük, mi várhat a kormánypárti képviselőkre, és valójában mekkora esélye van a politikai megtisztulásnak.

00:00 – Bevezető: Útjára indul a Troll királyok 
00:42 – Orbán Viktor jövőképe és a számok hajlítása 
03:11 – A Tisza Párt mint politikai népfront 
05:08 – Magyar Péter szerepe és a politikai vákuum 
06:26 – Propaganda helyett valós kommunikáció? 
11:13 – Belső repedések és a kormányzati stabilitás 
15:52 – Mi vár a fideszes képviselőkre? – A 80%-os jóslat 
18:43 – Igazságszolgáltatás vagy politikai leszámolás? 
24:54 – Záró gondolatok és a folytatás előzetese

ITT NÉZHETŐ MEG

HÁTULRÓL FENIK A KÉSEKET ORBÁNRA?

KLIKKTV / NAPIPOL
Műsorvezetők: NÉMETH PÉTER, BATKA ZOLTÁN
2026.07.28.



Ez a videó egy mélyelemzés Parászka Boróka erdélyi újságíróval, aki a színfalak mögötti politikai mozgásokról és a KlikkTV nézői számára izgalmas háttérfolyamatokról rántja le a leplet. Parászka Boróka kíméletlen őszinteséggel elemzi Orbán Viktor tusványosi elmagányosodását és az erdélyi politikai elit csendes, de látványos sáncolását. Tudd meg, miért fenik a késeket a háttérben, és hogyan omlik össze a szemünk láttára a határon túli lojalitáshálózat.

03:31 – Az igazi dráma Tusnádon: nem az történt, amire mindenki figyelt. 
06:14 – Megdöbbentő elmagányosodás: miért hagyták magára Orbánt a fegyverhordozói? 
07:51 – Az RMDSZ és a Tisza Párt közeledése: a háttérben már megindult az átrendeződés. 
22:11 – A nagy omlás: miért nem tartható fenn tovább a határon túli intézményrendszer? 
42:48 – Hátulról fenik a késeket: a belső körök elszámoltatása már megkezdődött.

„AZ ALFÖLD NAGY RÉSZÉN FEL KELL HAGYNI A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSSEL” – TABUDÖNTŐ KUTATÁS KÉSZÜLT

VÁLASZ ONLINE / NAGYTOTÁL
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.07.28.


Összesen csaknem egymillió hektárnyi szántóföldön kellene megváltoztatni a művelési ágat vagy a módot az Alföldön egy friss kutatás szerint. Ilyen kiterjedésű tájhasználatváltás már érdemben javíthatná a vízháztartását és mérsékelhetné az immár sorozatossá és katasztrofálissá váló aszálykárokat. Az elképzelés elsőre meredeknek hangzik, pedig a kíméletlen valóság az, hogy szinte a teljes területen már most is csak támogatások tartják így-úgy lélegeztetőgépen a jelenlegi formájában folytatott agrártevékenységet. Az egyre sürgetőbb tájhasználatváltáshoz egyvalami égetően hiányzik: az azt pontosan megalapozó analízis. Jelenleg néhány éhbéren működő tudományos műhely foglalkozik a témával, holott egyetlen tűzijáték árából csodákat lehetne tenni ebben a kutatói világban...

2026. JÚLIUS 28. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.07.28.



2026. július 28. - Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

ORBÁN TUDOTT A LOPÁSOKRÓL? - A MAFFIAFŐNÖK NEM LEHETETT VAK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2027.07.27.



A videó Szabó Tímea és Balogh Judit beszélgetését mutatja be, amely a Fidesz belső válságát, a jogállamiság lebontását és a rendszerszintű korrupciót elemzi. A résztvevők szerint az ország "szétlopása" és a maffiamódszerekre emlékeztető kormányzás miatt a hatalmi elitnek elkerülhetetlenül szembe kell néznie a jogi felelősségre vonással.

00:00 – Tusványosi hangulat és a Fidesz belső félelmei: a politikai tisztogatás lehetősége. 
01:10 – A jogállamiság lebontása és az Alkotmánybíróság szerepének kiüresítése az elmúlt 16 évben. 
04:10 – Az ország szisztematikus "szétlopása": ezermilliárdos tételek és a közpénzek magánkézbe játszása. 
06:10 – Orbán Viktor felelőssége és a "maffiafőnök" szerepének elemzése a gazdasági visszaélésekben. 
09:10 – A Fidesz szerverek lefoglalása: tiltott pártfinanszírozás és az NKA-pénzek körüli botrány. 
13:50 – Orbán Viktor vagyonnyilatkozata vs. luxusutazások: ellentmondások és a hitelesség elvesztése. 
16:00 – Lehetséges-e a Fidesz megújulása? Orbán Balázs és a párt jövőképe. 
21:00 – Magyar Péter stílusa és az ellenzéki kommunikáció kihívásai a parlamentben. 
24:30 – A társadalmi árkok betemetése és a jövőbeli kormányzás morális alapjai.

ZÁRUG PÉTER FARKAS: "ORBÁN ALKALMATLAN A BUKÁS MEGMAGYARÁZÁSÁRA"

KONTROLL
Műsorvezető: FIALA JÁNOS
2026.07.27.



Game over! - nyilatkozta a Fideszről Tusványoson Zárug Péter Farkas, ami után szinte azonnal karaktergyilkossági akciót indítottak a politológus ellen a jobboldalon. A Kontroll stúdiójában Zárug Péter Farkas reagál az őt ért hamis vádakra is, valamint kendőzetlenül beszél a Fidesz megújulásának akadályairól, Orbán Viktor tusványosi beszédének ellentmondásairól és a KDNP önálló politizálásának esélyeiről is. A politológus mindemellett elmondja véleményét arról is, hogyan járhat túl majd az ellenzék eszén Magyar Péter egy új választójogi törvény megalkotása után.

AMI A TUSVÁNYOSI RIPORTBÓL KIMARADT: ÉRDEKESSÉGEK, HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: PITZ DÁNIEL
2026.07.27.



Ami a Tusványosi riportból kimaradt: érdekességek, háttérinformációk.

A teljes riport: • Tusványos: a fideszes megújulás nyomába er...

MIT TALÁLHATTAK A FIDESZ SZERVEREIN?

KLIKKTV / ÚJ VILÁG PODCAST
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.07.27.



Ezer milliárdos feljelentés és pánik a pártszékházban: Latmann Tamás és Lánczi Richárd elemzik, mi áll valójában a legújabb kormányzati botrányok hátterében.” – Itt a konkrét számok és a szakértői nevek hitelességet adnak, és egyértelműsítik a videó súlyát.

00:00 – Start: Gazdasági bűncselekmények vs. lefoglalt szerverek – Melyik az izgalmasabb? 
00:45 – Pánik a székházban: Miért tartották a tűző napon a sajtótájékoztatót? 
01:30 – NKA botrány: Közpénzből fizetett pártfinanszírozás gyanúja. 
02:45 – Nyomozati trükk: Miért egyszerűbb a „landoló” pénzt keresni az elkövető helyett? 
03:30 – A folyékony wifi titka: Rogán Antal újabb „szabadalma”? 
04:50 – Szerepcsere: Amikor a kormány hirtelen „önkényt” kiált az ügyészség láttán. 
06:27 – Barbár módszerek? Miért nem szólt előre az ügyészség a házkutatásról? 
08:50 – Ki bukik bele? Meddig érhet fel a nyomozás szála a minisztériumban? 
10:25 – Üres a ház: Párhuzam a pártszékház és az államkassza állapota között. 
11:55 – A „Szergej-effektus”: Hogyan válik a főnökből a cirkusz bohóca? 
13:35 – Szuverenitás vs. Luxemburg: Miért kéri a Fidesz az EU bíróság segítségét? 
16:00 – Ezer milliárdos játszma: Kongó, Macedónia és az eltűnt közpénzek nyomában. 
18:00 – Rossz üzlet vagy stratégia? Az Orbáni külpolitika valódi ára.