2023. március 8., szerda

GÁBOR GYÖRGY: GYÁVÁK ÉS ÁRULÓK

SZABASÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.03.08.


Most roppant bátrak, mert meg lett mondva nekik, ki lett adva nekik, s mert csöppet sem a magyar felsőoktatás és a saját egyetemük szakmai érdekei izgatják őket, nem a nyolcszáz éves intézményrendszer jelene és jövője, kizárólag saját féltett egzisztenciájuk: gyávaságuk, beszariságuk és jellemtelenségük.


E honban van 21 alapítványi egyetem. Ennek a 21 alapítványi egyetemnek van 21 rektora. Mind határozott és elszánt, mind oroszlánszívű, félelmet egyikük sem ismer. A görög mitológia legnagyobb hőse, Héraklész, vagy a Héber Biblia rettentő harcosa, Sámson hősiessége és hátborzongató bátorsága egyszerűen eltörpül az övék mellett.

21 lánglelkű hérosz, akik sosem rettennek meg saját árnyékuktól!

A nemeai oroszlántól és a kilencfejű hüdrától az erümanthoszi vadkanon és a Minótauroszon át Diomédész lovaiig vagy az alvilág háromfejű kutyájáig, a Kerberoszig, netán Sámson emberfeletti hőstettéig, amikor hirtelen felindulásból egy szamár állkapcsával ezer filiszteust vert agyon, ez mind semmiség volt ahhoz a hőstetthez képest, amikor ez a daliás 21 rektor kizárólag saját szabad akaratára támaszkodva pennát ragadott, s eszmét és értékrendet bátran vigyázva, halált fitymáló megvetéssel az utolsó szóig bátran leírta mindazt, amit az Orbán-kormány tollba mondott nekik, majd fokozva a fokozhatatlant, a levelet elemi elszántsággal – Oh! irgalom atyja, ne hagyj el – elküldték Ursula von der Leyennek.

Csak nehogy valami bajuk essen emiatt!

Az egyszerű halandónak a hideg futkos a hátán a harcművészet e legelszántabb bajnokaira pillantva. Mit is mondhatnék? Sylvester Stallone, Arnold Schwarzenegger és Bruce Willis együtt legyen a talpán, aki a 21 rektor közül valamelyikkel késő éjszaka végzetszerűen összefutna egy sötét mellékutcában.

A rettentő 21 viszont valamilyen rejtélyes oknál fogva elbóbiskolt, de hiszen „néha még a jó Homérosz is szundikál”, amikor az alapítványi kiszervezéssel az állami egyetemek ingatlan- és eszközvagyonának több ezermilliárdos tömegét a pártállam által életre keltett alapítványok segge alá tolta. És akkor is decens eleganciával őrizte némaságát e nagy és rettentő csapat, amikor az általuk vezetett egyetemek autonómiáját, vagyis azt a micsodát, amitől egy egyetem egyetemnek nevezhető, s ami nyolcszáz éve megkülönbözteti az adott intézményt mondjuk egy kutyaiskolától vagy egy főzőtanfolyamtól, szóval ezt a bizonyos egyetemi autonómiát a kormány páros lábbal tiporta meg, az egyetem tudós, szakavatott és kompetens testületeinek véleményére cseppet sem kíváncsian, ám annál inkább fenyegetőzve ezzel-azzal, ahogy ez a hatalom napi rutinjából kitelik. De nem ébredtek fel akkor sem, amikor az egyetemi szenátusok szerepe biológiai díszletté devalválódott, s az egyetemek további sorsukat illetően elveszítették minden maradék beleszólási jogukat és lehetőségüket. Aztán e rettentő héroszok átcsicsikálták azt, amikor a kormány, a miniszterelnöki ukáznak megfelelően, hogy tudniillik kiket lehet és kiket tilos beültetni az alapítványokba, teletömte a testületeket saját hűbéreseivel, kádereivel, zsoldosaival, miniszterekkel és államtitkárokkal, miniszteri biztosokkal és további minden gyanú felett álló inkompetens, ám annál megbízhatóbb, a Fidesz akol melegében felcseperedett, teljesíteni és bizonyítani vágyó komisszárral.

Mindezekre nem volt szavuk, nyilván keresték a megfelelő kifejezéseket, hang nem jött ki a torkukon, kezükben megállt a penna. Ahhoz hasonlóan, amikor nem vették észre, hogy a tudományt és a felsőoktatást a szíve legeslegközepén viselő hatalom – a nagy putyini módszereket önfeledten másolva – elüldözött az országból egy nemzetközileg is magasan kvalifikált egyetemet, amikor a hatalom miszlikre aprított egy rendkívül komoly múlttal rendelkező művészeti egyetemet, s kézen fogva odavezette udvari színjátszóit és lövészezredeseit, amint fel sem tűnt ennek a 21 félelmetes kamikázénak, hogy az MTA-t, az ország legfontosabb tudományos köztestületét galád módon lefokozták, nem emelték fel sztentori hangjukat, amikor a kormány hozomra, gúnyt űzve az egyetem intézményrendszeréből, hivatásából és küldetéséből és mindazokból, akik mögött több évtizedes oktatói és tudományos munka áll, szolgálataikat premizálva kezdte el odaajándékozni és osztogatni az egyetemi rangokat és címeket arra méltatlanoknak, olyanoknak, akik sem nyelvtudást, sem értékelhető tudományos teljesítményt, sem egyetemi oktatói múltat nem képesek felmutatni, ám az Orbán-kormány iránti túlcsorduló lojalitásból annál többet.

De most roppant bátrak, mert meg lett mondva nekik, ki lett adva nekik, s mert csöppet sem a magyar felsőoktatás és a saját egyetemük szakmai érdekei izgatják őket, nem a nyolcszáz éves intézményrendszer jelene és jövője, kizárólag saját féltett egzisztenciájuk: gyávaságuk, beszariságuk és jellemtelenségük.

Ezek nem egyetemi emberek, hiszen lényegtelen számukra az az eszmeiség, amiről nem is tudnak, igaz, nem is érdekli őket! Az, amiért a középkorban, ha úgy adódott, megküzdöttek annak rendje és módja szerint, egyetemi oktatók és egyetemi hallgatók közösen, ám ami ezeket nem is foglalkoztatja, kizárólag a funkciójuk és a funkcióval együtt járó hatalom és pénz. Igaz, ezek nem is egyetemi emberek, hanem egyszerű kormánykinevezettek.

Az Orbán-éra legvalóságosabb hősei.

ORBÁN INTÉZMÉNYE BRÜSSZELBEN TERJESZTI A SZTÁLINT MOSDATÓ OROSZ PROPAGANDÁT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.08.


Orbán Viktor magánintézményeként működő MCC brüsszeli vezetője az a Frank Füredi, aki az orosz RT (Russia Today) csatorna kommentátora. Ezzel együtt az EU nem hajlandó reagálni Orbán Magyarországon terjesztett vádjaira, hogy például "Brüsszel" pedofílokat támogat, és szó nélkül hagyja Orbán Viktor unióellenes kampányának áradatát is. Putyin, az újonc KGB-s a Szovjetiunió összeomlását geopolitikai katasztrófának látta, most újra birodalmat akar építeni. Mik a Magyarországon is felbukkant német Rheinmetall fegyvergyár ukrajnai tervei? Nemzetközi lapszemle.

Az EU szégyenletes módon szó nélkül hagyja Orbán Viktor félrevezető, unióellenes kampányának áradatát – írta Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője az EUObserver című brüsszeli portálon megjelent cikkében. Felidézi, hogy a magyar kormányfő az évértékelőjében olyanokat állított, hogy Európában rajta kívül szinte mindenki a háború oldalára állt, még a németek is. Ezen túlmenően összemosta a LMBTQI-közösséget a pedofilokkal, és azt állította, Brüsszel a gyermekmolesztálókkal van.

"Továbbra is várjuk, hogy az Európai Bizottság válaszoljon ezekre a vádakra" – írja a magyar EP-képviselő. Cikkében kitér arra, hogy az Orbán-kormány nemrégiben beüzemelte Brüsszelben a Mathias Corvinus Collegium – MCC – elemzőműhelyét, hogy az az EU székhelyén próbálja meg befolyásolni az uniós tervezést. A brüsszeli MCC think tank vezetője, Frank Füredi egyben az orosz RT (Russia Today) csatorna kommentátora is.

Az Európai Bizottság sohasem tett komoly erőfeszítést annak érdekében, hogy szembe szálljon ezzel a dezinformációs kampánnyal, miként annak idején a Brexit érdekében kifejtett propagandisztikus hamisítások ellen sem harcolt – figyelmeztet Cseh Katalin, aki szerint fel kell figyelni arra, miként próbál beszivárogni az uniós döntéshozatalba az orosz propaganda, önmagát független think tanknek álcázva, Orbán Magyarországa, vagyis Putyin trójai falova segítségével.

Hetven évvel Sztálin halála után Vlagyimir Putyin Oroszországában nem tartják helyénvalónak, ha emlékeztetnek a diktátor által kiváltott iszonyatra – írja Lendvai Pál a Der StandardbanSztálin árnyéka mindenütt jelen van, és közvélemény-kutatás során arra jutottak, hogy a 20. század egyik leggonoszabb bűnözőjét Oroszország legjelentősebb történelmi személyiségének tartják – állapítja meg a szerző, és kitér arra: van olyan kezdeményezés, hogy Volgográdot nevezzék át ismét Sztálingrádra.

Putyin elnök a Lengyelországot és a balti államokat felszámoló Hitler–Sztálin-paktumot védelmi intézkedésnek nevezte, és a náci Németország fölötti győzelem arra hivatott, hogy túlragyogja a gulágot, a büntetőtáborok sztálini rémuralmát. Az osztrák lap kommentátora emlékeztet arra, hogy az 1989-ban alapított, tavaly októberben pedig Nobel-békedíjjal kitüntetett Memorial emberi jogi szervezetet, amely a sztálini terror feldolgozását végezte és az emberi jogok őreként működött a posztszovjet Oroszországban, 2021 végén mint „külföldről társfinanszírozott szervezetet” az orosz legfelső bíróság betiltotta. Ma pedig – teszi hozzá – Putyin és propagandaapparátusa az Ukrajna elleni orosz támadó háborút a nagy honvédő háború hagyományainak sorába illeszti, és a demokratikusan megválasztott ukrán kormányt, az ország zsidó államfőjét „új nácinak” bélyegzi.

Lendvai felidézi, hogy Sztálin alatt 1930 és 1953 között 18 millió embert börtönöztek be, és közülük csaknem hárommillióan lágerben haltak meg. Sztálin halála után a szatellitállamokban is bebörtönzöttek és internáltak tízezreit helyezték szabadlábra – köztük egyébként magát Lendvai Pált is.

"Beindult a desztalinizálás turbulens időszaka", de az Elbától keletre élő milliók számára csak négy évtizeddel később következett be a felszabadulás. Az akkor KGB-alezredesként Drezdában működő Putyin szemében a Szovjetiunió összeomlása a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt. Putyin a nagyorosz nacionalista diktatúra megteremtése után újra birodalmat akar építeni – hangsúlyozza a Der Standard szerzője.

háború ellenzőit – 20 476 letartóztatással, 378 bírósági eljárással, és 51 kiszabott börtönbüntetéssel – szétverték, illetve külföldre kényszerítették. Az agressziót a lakosság 80 százaléka támogatja, és független orosz elemzők szerint a harcmezőn elszenvedett vereség sem vezetne teljes bizonyossággal a Putyin-rendszer összeomlásához, bár az elnök, ha veszélyeztetve érezné hatalmát, már csupán Sztálin módszereire hagyatkozhatna.

Handelsblatt szerint a Rheinmetall fegyvergyárat tervez létrehozni Ukrajnában. Miközben mindenki az Ukrajnának nyújtandó azonnali támogatásról beszél, Armin Papperger, a düsseldorfi cég vezetője az elkövetkező évtizedek potenciális megüzletét látja lelki szemei előtt. A projekt korántsem kockázatmentes, hiszen még nem dőlt el, miként alakul a háború.

A harckocsigyárral a Rheinmetall hosszú távra tervez, abból indul ki, hogy a háborút a Nyugat nyeri meg, és akkor szükség lesz az ukrán hadsereg védelmi képességének tartós biztosítására. A számítások szerint az első fegyverrendszerek legkorábban két év múlva készülhetnek el.

A Rheinmetall üzleti figyelme már ma is jelentős mértékben fordul Kelet-Európa felé, ahol számos NATO-tagállam kívánja az elkövetkező években lecserélni orosz eredetű fegyverzetét. A vállalat közvetlenül jelen akar lenni ezeken a piacokon, és a termékek előállításán túl a karbantartásról, fejlesztésről, kiszolgálásról is gondoskodni kíván. Nem csupán harckocsikról van szó: ezt a stratégiát követik például a Lynx páncélozott szállító járművek gyártására Magyarországon létrehozott közös vállalkozással.

ITT OLVASHATÓ

HIÁBA CSÖKKEN NÉHÁNY TERMÉK ÁRA, MÉG MESSZE VAN A FORDULAT AZ ÉLELMISZEREK INFLÁCIÓJÁT TEKINTVE

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.03.08.


Februárra Magyarországra is elérkezett az, ami pár hónapja Németországban és Ausztriában már bekövetkezett, a tejipar a kínálat felpörgetésével végső soron elérte, hogy a vaj árát csökkenteni tudták a boltok. A G7 már több mint három éve követi hónapról-hónapra összesen 42 élelmiszer árát (a listát erre a csillagra kattintva lehet megnyitni*), és mindig ugyanazt a módszert is alkalmazzuk (ennek leírását pedig erre a csillagra kattintva lehet elolvasni*). A négy boltban, az Aldiban, a Lidlben, a Penny-ben és a Tescóban felvett adataink átlaga többek között az mutatja, hogy február végén a legolcsóbb vaj ára 22,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint január végén.

Adataink szerint a vásárlók ezen kívül annak is örülhettek, hogy szintén egyetlen hónap alatt 19,2 százalékkal lett olcsóbb a sárgarépa, és a trappista sajt is szép, 7,1 százalékos árcsökkenést mutatott. Azóta a boltok jelentős sajt és tejtermék árcsökkentéseket jelentettek be, de február végi adatfelvételünk ezt még nem tükrözi, vagyis a trappista ára már a bejelentések előtt is enyhülést mutatott.

Vannak azonban a vásárlók szempontjából kevésbé jó hírek is. A paradicsom például teljesen elszállt, januárról februárra 31,5 százalékkal drágult. A kígyóuborka 24,6, a TV paprika 18,3, a vöröshagyma pedig 15,8 százalékkal kerül többe, mint egy hónappal korábban. Ha ez a kiugró zöldségdrágulás nem lenne, és még a narancs sem ment volna fel hirtelen 7,9 százalékkal, akkor a fogyasztói kosarunk összesített mutatói is sokkal jobban alakultak volna.

Így azonban egyelőre nagy fordulatot (az egyébként szubjektív alapú, hangsúlyozottan nem hivatalos) mi az élelmiszer-inflációban még nem látunk, legfeljebb enyhülést.

A nagy bevásárlásunk összesített költsége a négy bolt átlagában tavaly február végén 18 812 forint volt, idén azonban már ugyanezekért a termékekért 28 222 forintot kellett fizetnünk.

Ez épp 50 százalékos éves drágulás, ami sajnos csak kis mértékben alacsonyabb, mint a 2022 januárja és 2023 januárja között mért 53,7 százalék.


(A KSH hivatalos adata januárra éves szinten 44 százalék volt, a februári adatot szerdán teszik közzé.)...

ÚJABB KEMÉNY BESZÉDET TARTOTT MATOLCSY GYÖRGY A PARLAMENTBEN: NEGATÍV GAZDASÁGPOLITIKAI FORDULATOT HAJTOTT VÉGRE A KORMÁNY KORMÁNY

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2023.03.08.


Matolcsy György, az MNB elnöke az Országgyűlésben tartott beszédében elmondta, hogy a kormánynak az előző 10 évvel ellentétben ezúttal nincs célja a következő 10 évre, és Orbán Viktor miniszterelnöknek - aki magánbeszélgetés során osztotta meg ezt a gondolatát Matolcsyval - nincs igaza abban, hogy a teljesítményt nem kell mérni - mondta a jegybankelnök. Emellett Matolcsy kritizálta az árstopokat, a költségvetési hiány elengedését, és felhívta a figyelmet rá, hogy 
több ország is lehagyott minket...

RÁCZ ANDRÁS: HA BAHMUT ELESIK

444.HU
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2023.03.07.


Március elejére az orosz csapatok kevés híján körbezárták a kelet-ukrajnai Bahmutot, amelyet több mint nyolc hónapja ostromolnak. Az utánpótlási útvonalakat egy kivételével elvágták, a várost szó szerint romhalmazzá lőtték, reális közelségbe került, hogy az ukrán haderő feladja a védelmét. Az alábbiakban azt igyekszem körbejárni, hogy mi várható akkor, ha Bahmut elesik.

Bahmut indirekt stratégiai fontossága

Bahmutnak a háború előtt körülbelül 70 ezer lakosa volt. A település egy volt a Donbasz nem túl jelentős iparvárosai közül. Bahmutban elsősorban a bányászat, illetve a fémfeldolgozó ipar volt jelen, illetve az ehhez szükséges logisztikai szektor és a lakosságot ellátó szolgáltatások. A várost a szovjet korszakban átnevezték Artyomovszknak (innen kapta a nevét a budapesti A38-nak otthont adó, eredetileg ukrán kőszállító uszály), és csak 2016-ban kapta vissza a régi nevét, az ukrán kormány által végzett „kommunistamentesítési” hullám keretében, melynek során a szovjet eredetű földrajzi nevek jelentős részét lecserélték.

Bahmut sosem volt igazán jelentős város. Nem tette azzá sem a mérete, sem az elhelyezkedése, sem valami fontos ipari vagy más létesítmény. Ukrán léptékkel inkább kisvárosnak számít, nem kulcsfontosságú kikötő, mint Mariupol volt, nincs mellette atomerőmű, mint Enerhodarnál, és nincs különösebb vallási vagy kulturális jelentősége sem, tehát nem olyan, mint például a Donbasz északi részén elhelyezkedő Szvjatohirszk a maga 17. századi kolostorkomplexumával.

Ugyanakkor Bahmut fontos közúti és vasúti csomópont – és ez pecsételte meg a sorsát. A várost az ukránok 2014 óta kiválóan megerődítették, ugyanis az elhelyezkedése kulcsfontosságúvá tette az akkor még a Donbasz keletebbi, meg nem szállt részein harcoló ukrán erők ellátásában, fontos volt tehát, hogy sokáig tartani lehessen. Ugyanakkor Bahmut csak egy volt a Donbasz közlekedési csomópontjai közül: hasonló fontosságú Pokrovszke, Kosztyantinyivka, Limany és még néhány más, szintén nem túl nagy település...

"AZ ORBÁN-RENDSZER A FÉLELEMRE, AZ IRIGYSÉGRE ÉS A GYŰLÖLETRE APELLÁL." -BOKROS LAJOS A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2023.03.07.



A Klubdélelőtt 2023. március 4-i adásában Kun Zsuzsa vendége Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, a Horn-kormány második pénzügyminisztere, a Közép-európai Egyetem korábbi vezérigazgatója, professzora. Néhány gondolat, ami biztosan szóba kerül: Oroszország első háborúja Amerika ellen? Miért nem győzhetnek az oroszok Ukrajnában? A csőcselék uralma Magyarországon, az uralkodó elit erkölcsi romlásának természetrajza a huszonegyedik században.

SOKÁIG CSAK SUTTOGTAK RÓLA, MOST MEGMUTATJUK: TITKOS PINCEBÖRTÖN A BARTÓK BÉLA ÚTON ÉS A BELGRÁD RAKPARTON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.03.08.



A szélesebb közönség most először láthat egykor szigorúan titkos pincebörtönöket és más „erőszaktereket” egy új Youtube-sorozatnak köszönhetően. A Bartók Béla úti Hadik laktanya többé-kevésbé eredeti állapotban fennmaradt celláiról, a Belgrád rakpart ÁVH-pincéjéről vagy a Kecskemét szecessziós belvárosa alatt húzódó labirintusról sokáig csak mendemondák voltak. Az erőszak terei projekt – melynek szerkesztőként kollégánk is tagja volt – célja a diktatúra utolsó maradványainak dokumentálása. Exkluzív videós tartalom.


Gyerekkorom óta megszámlálhatatlanul sokszor mentem el a Gellért tér és a Gárdonyi tér között egy ódon, komor épület előtt. A Bartók Béla út mindkét oldalán élettel teli kávézók, vendéglők, boltok működtek, kivéve a Zenta utcai sarokban végződő szakaszt. Itt nem volt semmi, csak a koszos vöröses fal és egy óriási fém kapu, mely előtt haladva az idősebb helyiek inkább megszaporázták lépteiket.

A Hadik-laktanya (Bartók Béla út. 26.) falán szűkszavú emléktábla hirdeti, hogy az épületben bátor és önfeláldozó hazafiak a magyar szabadságért és függetlenségért szenvedtek. Hogy pontosan mikor és hogyan, arról néhány kósza beszámoló, az emigrációban megjelent könyv (például Fehérváry Istvántól) és a rendszerváltás után készült interjú kivételével alig tudni valamit. Az épület belsejét nem dokumentálta senki: a Google, a Youtube és az Arcanum egyetlen felvételt sem dob ki az állítólagos pincebörtönökről.

Harminc év telt el a rendszerváltás óta, de még mindig több ilyen elfelejtett objektum van Magyarországon, Ráadásul nem kies puszták szélén vagy a külvárosokban, hanem lakóházak tőszomszédságában, működő intézmények pincéiben: egykori fogdák, vallatószobák, melyek a csodával határos módon az eredetihez közeli állapotban maradtak meg. Itt minden rácsdarabnak, falba karcolt jelnek forrásértéke lehet. Míg a náci Németország koncentrációs táborait és más erőszaktereit azok felszabadítása után fotókkal és filmfelvételekkel gazdagon dokumentálták, Magyarországon a hasonló bizonyítékokat a diktatúra alatt vagy szinte nyom nélkül eltüntették (mint a recski kényszermunkatábort, amelynek helyén a látogató csak rekonstrukciókat láthat), vagy a sima rendszerátmenetek közben egyszerűen a feledésbe süllyesztették.

Sok nekibuzdulás volt már a történelmi nyombiztosításra a XX. Század Intézettől az egykori Történeti Hivatal (ma ÁBTL) munkáján át a Budapest a diktatúrák árnyékában kötetig (és honlapig). Ezek komoly eredményeket értek el a nyilvánosságban. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága az utóbbi években arra vállalkozott, hogy lehetőleg teljes körűen lajstromba vegye és dokumentálja a kommunista erőszakszervezetek még meglevő épített mementóit. Az erőszak terei projekt nyolc helyszínéről 5 perces riportfilmek is készültek, amelyeken – hasonlóan a Láthatatlan Budapest Youtube-sorozathoz – Réti László filmes kollégával dolgoztunk. A három legérdekesebb epizódot részletesen is bemutatjuk...

EGY ÉV HÁBORÚ: MI KÖVETKEZIK AZ IDÉN? KI TÁRGYALJON A BÉKÉRŐL ÉS KIVEL? TÁLAS PÉTER, INFORÁDIÓ ARÉNA

INFOSTART / INFORÁDIÓ
Szerző: INFORÁDIÓ
2023.03.07.



Egy év háború: Változtak-e 12 hónap elteltével a háborús felek céljai? Miben tévedett Putyin és az orosz hadvezetés? Kik és hol hozzák a háborúval kapcsolatos döntéseket Moszkvában? Valóban megdőlt az erős orosz katonai nagyhatalom illúziója? Hol vannak a díszszemléken felvonuló modern harcászati eszközök? Hol tart most egyáltalán az oorsz haderőreform? Mit jelent a háború az orosz gazdaság számára? És mit az orosz közvélemény számára? 

Mennyiben és hogyan segítette és segíti a Nyugat támogatása Ukrajnát? Meddig áll érdekükben fenntartani ezt a támogatást? Szűkülhet-e Ukrajna katonai támogatása, ha minden NATO tagország a haderő fejlesztésébe kezd? Változik, átalakul-e a NATO a további bővítéssel és azzal, hogy mindenütt hangsúlyosabb lesz a honvédelmi költségvetés? 

Milyen kimenetele lehet a háborúnak? Kik lehetnek közvetítők? Egyáltalán kik ülhetnek a tárgyalóasztalnál az esetleges békeszerződésnél? 

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója az Inforádió Aréna c. műsorában 2023.03.07-én. Podcast.

KÁSLER VETTE ÁT A MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET VEZETÉSÉT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.08.


A budapesti csata


Tegnap mi is szemléztük a hírt, hogy kirúgták Horváth-Lugossy Gábort, mivel novemberben konfrontálódott Káslerrel. A Magyarságkutató Intézet először a Pozsonyi csata című animációs filmjével robbant be a köztudatba, a produkciót méltán kritizáló saját munkatársait kirúgta, majd egy kiállítás lenyúlásával sikerült öregbítenie a rossz hírét, de innen érkezett az a megfejtés is, hogy az első magyar nyelvemlék nem más, mint hogy Baszjad Izüt.

A lebukott futár: a Volvo-gate egyik vádlottját is Völner ügyvédje védi


Ahhoz, hogy a történetből Magyarországon ügy, mármint büntetőügy legyen, az kellett, hogy Hollandiában megbukjon a pénzfutár. Hiába szentelt a túlfizetett buszok történetének külön cikksorozatot a népszerű helyi hírportál, a Szabad Pécs, és hiába tettek többen is feljelentést, a magyar rendőrség és ügyészség nem foglalkozott vele.

Budapestre lőttek, de vidéki városok vérezhetnek el

Az új bérlettel a vidéki városokon belül is lehet utazni a helyközi járatokon, így az bizonyosan bevételt fog elvenni az amúgy is finanszírozási gondokkal küzdő helyi közlekedési cégektől, illetve a kiadásokat álló önkormányzatoktól.

„Most kapja meg a magyar egészségügy a kegyelemdöfést”

Háziorvosok reagálnak az ügyeleti rendszer átalakítására.

Rákosi iparpolitikáját idézi az akkumulátorgyárak erőltetése

“Gyártsunk olyat, amihez semmink sincs!”

Rákkeltő anyagokkal veszélyeztette dolgozóit a gödi Samsung-gyár selejtes akkumulátorait feldolgozó cég

A hatóságok már többször megbüntették súlyos mulasztások miatt a hulladékfeldolgozó céget, amely most évi 52 ezer tonnára szeretné növelni kapacitását.

Rakjuk el ezt a fotót – és a neveket:

Ju Szuk Koh, a Samsung C&T Corporation alelnöke, Nagy-Majdon József polgármester, Min In Hvan, a KDB Bank Európa Zrt. elnöke, Park Csul Min, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete, Ji Kang Mjung, a SungEel Hitech Kft. elnöke, Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, Hjun Jung, a Samsung SDI Magyarország Zrt. alelnöke, Oszlánszki Mirtyll, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) képviselõje, Kil Jung Szong, az LG Electronics Lengyelország igazgatója és Park Jung Csull, a SungEel Hitech Kft. ügyvezetője.

Kósa Lajos: Az ukránok nem párolognak el, ha Ukrajna veszít, akkor is marad még az országból

Azt nem is érti, hogyan gondolhatják egyesek, hogy Oroszország vereséget szenved…

Csehország új elnöke szerint nincs középút, az Orbán-kormány pedig úgysem tart örökké

Előbb-utóbb lesz változás – fogalmazott Petr Pavel. Inkább előbb, ha kérhetjük.

Utólagos hatállyal visszavágták az utolsó, kormánytól független filmkészítési támogatást

Most akkor olvassuk újra ezt a címet, minden szavát külön ízlelgetve.

Szigorítják a reklámok közterületi kihelyezését

A szabályozás célja, hogy a településképet romboló reklámhordozók levételre kerüljenek, emellett a törvény értelmében a közterületről látható reklámhordozó és reklám csak olyan helyen és olyan méretben, megjelenési formában legyen elhelyezhető, amely a település vagy településrész építészeti arculatát nem sérti.

Szeretnénk megkérdezni, ki fogja eldönteni, hogy mi sérti és mi nem a mit is? Az építészeti arculatot? Magyarországon van ilyen? Ma is tanultunk valamit.

Fidesz-ellenzék nagykoalíció szavazta meg a polgármester több mint 6 milliós jutalmát

Széles koalíciós többséget alkotva leszavazták a megmaradt ellenzék azt célzó javaslatát, hogy ne a polgármester jutalmára, hanem szociális célokra fordítsák a 6,6 millió forintot.

Az ellenzékről még itt: Die Presse:”Ha két magyarnak össze kéne fogni, akkor inkább egymás ellen harcol, ahelyett, hogy közösen lépne fel”

Kikerül a miniszter alól a Külügyi és Külgazdasági Intézet (is)

Szijjártó Péter ezzel még egy intézmény elveszít az Eximbank, a kulturális intézetek és az Információs Hivatal után.

Varga Judit mindenkit arra kér, tartózkodjon a pletykáktól

“Hiába jár el a magyar sajtó e tekintetben lényegesen tapintatosabban, a kereszténység nevében mások családi állapotát erkölcsi alapon rangsoroló kormánypárt tagjai túl régóta játsszák a szentéletű moralista ájtatos figuráját ahhoz, hogy időnként ne derüljön fény olyan privát történetre, amely pontosan annyira következik az evangéliumi tanításból, mint a roma diákok kártérítése ürügyén indított rasszista hecckampány.” 


NÉMET NAGYKÖVET: AZ EURÓPAI UNIÓBAN NEM A KORMÁNYOK ELLENŐRZIK A MÉDIÁT, HANEM FORDÍTVA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: DÓKA MILÁN
2023.03.07.


A budapesti német nagykövet, Julia Gross az elmúlt évben Londonból érkezett Magyarországra, és alkalmunk nyílt, hogy a német-magyar kapcsolatokról, EU-ügyekről és aktuális témákról beszélgessünk vele. Interjú.


Átlátszó: Ha jól tudom, Londonból érkezett hozzánk. Tehát brit konyha vagy magyar konyha? Brit miniszterek vagy magyar miniszterek? Kivel egyszerűbb és kivel nehezebb az együttműködés?

Julia Gross: Egy diplomata szempontjából szerencsés eset, ha egy olyan szép állomáshelyről, mint London, egy másik olyan szép állomáshelyre, mint Budapestre érkezhet; hogy két ilyen, Németország számára fontos és politikai szempontból izgalmas országban dolgozhat. Nagykövetként a fő kapcsolattartó partnerem természetesen a Külügyminisztérium, de az Igazságügyi Minisztériummal is sokat beszélek, hiszen az uniós ügyek az ő portfóliójuk alá tartoznak. Mivel a német-magyar kapcsolatok nagyon széles alapon nyugszanak, a csapatommal együtt mindegyik minisztériummal szoros kapcsolatokat tartunk fenn, és valamennyien fontosak számomra. A magyar kormányban lévő tárgyalópartnereimnél nagy készséget látok arra, hogy keressék a Németországgal való együttműködés lehetőségét, és hangsúlyozzák, hogy Németország fontos partner. Németország számára is fontos partner Magyarország. Az igazsághoz hozzátartozik azonban az is, hogy jelenleg sok vitás téma van közöttünk, amelyeket meg kell beszélnünk, amelyek uniós és NATO-szinten is zajlanak, és amelyek természetesen visszahatnak a kétoldalú kapcsolatokra is...

ORBÁN INFLÁCIÓ ELLENI 20 PONTOS CSOMAGJÁVAL CSAK AZ A BAJ, HOGY ANNAK MINDEN ELEME NÖVELI AZ INFLÁCIÓT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.03.08.


Ahogy a miniszterelnök bemutatta az intézkedéseit, az olyan volt, mintha egy közgazdasági tankönyvet olvasnánk. Csak sajnos megálltunk annál az oldalnál, hogy miként lehet nehéz időkben is keresletet, fogyasztást fenntartani, és így miként lehet növelni az inflációt.


Orbán Viktor miniszterelnök február 27-én napirend előtt beszélt az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitóülésén az infláció ellen a kormány által megtett 20 fő intézkedésről. A beszéd a miniszterelnok.hu oldalon olvasható szó szerinti leiratban, a konkrét 20 pont kiemelve pedig a kormány oldalán ismerhető meg.

Mielőtt azonban rátérnénk annak bemutatására, hogy a kormány pontosan milyen 10 lépést tett a cégekért és milyen 10-et a lakosságért, vegyük sorra csak azt a rövidített verziót, amelyet Orbán Viktor a legújabb Facebook-bejegyzéseiben használ. Annak mottói ugyanis alapvetően így szólnak:

Intézkedés az infláció ellen. Megvédjük a magyar családokat és a nyugdíjasokat!

Brüsszel lenne a hibás?

A kormányfő által is bevetett, széles körben terjesztett politikai üzenetet ismerjük, újabban sokat hallani: „Az inflációt ebben az évben nem tudjuk megszüntetni, mert az okai nem Magyarországon vannak. A bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal. A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig maga a brüsszeli szankció.”

Ellenintézkedésként a kormányfő ugyanakkor azt sorolta fel:

- Fenntartjuk a rezsicsökkentett árakat.

- Emeljük a minimálbért és a garantált bérminimumot.

- Visszaállítottuk a 13. havi nyugdíjat.

- Élelmiszerárstopot vezettünk be.

- Lakossági kamatstopot vezettünk be.

- Kamatstopot léptettünk érvénybe a diákhitelekre is.

- Csökkentettük az alapszámla költségeit.

A politikai elemekkel most nem foglalkoznánk, aki tud hinni abban, hogy az unióban rekordmagas magyar inflációt Brüsszel okozza, és ennek a kiugró adatnak hazai okai nincsenek, azt nehéz lenne meggyőzni a tényekről. Foglalkozzunk inkább a közgazdaságtannal! Ez alapján pedig egy mondatban úgy lehetne összefoglalni az intézkedéseket, hogy a kormány üzenetében az infláció elleni harcról beszél, ami alapján azt gondolhatnánk, hogy Orbán az infláció csökkentésért harcol.

A helyes megfogalmazás azonban az, hogy

Orbán az infláció negatív hatásait enyhítené a vállalkozásoknál, illetve a lakosságnál, de ezzel maga is emeli, fenntartja a pénzromlást, a lépések valójában egy inflációs ár-bér spirál programjának tekinthetők.

A közgazdaságtan szükségszerűségei szerint ugyanis minden, ami vásárlóerőt növel, azaz például akár pénzt hagy a családoknál, kevesebb költséget, kamatot, rezsiterhet jelent a lakosságnak, vagy konkrétan növeli a diákok, a munkavállalók, a nyugdíjasok elkölthető jövedelmét, az keresletet emel és így növeli az inflációt...


ANDOR LÁSZLÓ: HÁROM HÁBORÚS DISZTÓPIA

MÉRCE
Szerző: ANDOR LÁSZLÓ
2023.03.07.


Ha azt mondjuk, hogy az egy éve tartó háború nehezen felbecsülhető károkat okozott Ukrajnának, azzal nagyon keveset mondunk arról a történelmi tragédiáról, amely százezres nagyságrendet elérő emberáldozatról, többmilliós menekültáradatról, valamint a termelőeszközök, az épített infrastruktúra és a természeti környezet drámai pusztításáról szól. Európa és Észak-Amerika kormányai töretlen egységben támogatják Ukrajna honvédő háborúját, de ez messze nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy belátható időn belül bármiféle happy end-hez vezessen.

Az európai közvélemény döntő többsége szolidáris a megtámadott országgal, de kezdettől fogva sok a kérdőjel a tekintetben, hogy a történelmi orosz-ukrán konfliktusnak ez a tragikus szakasza meddig tarthat, és hogyan alakulhat az Európai Unió keleti politikája a háború után? Legelőször pedig azt kell tisztázni: kinek mi a célja ezzel a háborúval, és milyen kifejletek lehetségesek egyáltalán?

Andor László a hetekben több, az ukrajnai háborúról szóló elemzéssel jelentkezik a Mércén. Ez az írás a sorból az első...

ANYÁNK TYÚKJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.03.08.


Március 15-én Kiskőrösön, Petőfi szülőházánál fog óbégatni Orbán doktorminiszter urunk. Már látjuk a TEK-et, az elkerített, hermetikusan lezárt környéket, ahová pár tucat átvilágított, leellenőrzött és lekáderezett vendég érkezhet hallgatni az útmutatásokat, talán plusz még Nagyferó vagy Gáspárgyőzi. Nem a kajánság tételezteti velünk ezt a forgatókönyvet, hanem a lehangoló tapasztalat, hiszen október 23-án is már Zalaegerszegen adta elő az egyszemélyes pörformanszt doktorminiszter urunk, s habár a házi-köztelevíziója és sk-lapjai úgy számoltak be az akkori hőbörgésről, mint valami nagyszabású eseményről, az ott lakó egerszegiek készítettek pár kéretlen fotót.

Ezeken pedig látszott, bizony, bizony, pár tucat elvetemült organizmusnak szónokolt ott doktorminiszter urunk, amiről mondhatnánk, hogy így múlik el a világ dicsősége, de ilyen soha nem is volt. Csupán a helyükre kerülnek a dolgok. Mindemellett nem tételezzük, hogyha akarná a rezsim, egybe tudna terelni párezer birkát közönségnek – kivéve a lengyelek, akik már nem igazán jönnek -, ez az elvonulás, a szűk körben hadoválás tehát mást jelent, és megfejteni ugyan nem tudjuk, de sejtjük, hogy mit. OV soha nem volt az a merész fajta, illetve inkább mindig is beszari volt, és úgy tűnik, ez az állapot elhatalmasodik rajta. Illetve még a kor, és az ország állapota, a maffia képe.

Orbán öregszik, a diktatúra pedig úgy-ahogy működik, már nincs szükség hatalmas lelkesítésekre. A kétmillió stabilan hülye szavazó mindenképp megvan, a kétharmad így vagy úgy, de mindenhogyan biztosított, az ország kirabolva, lefosztva, javai zsebre téve, illetve elajándékozva a haveroknak. Ez a NER orma, innen fölfelé út már nem vezet, s ha ez így van, márpedig így, akkor az egész kóceráj doktorminiszter urunkat már nem is érdekli, mert nincs benne kihívás és nincsen benne harc. Elérte, amit el lehet, azt csinál, amit csak akar, ha úgy szottyan kedve, akkor röpcsit rendel, hogy az asszonnyal Firenzében és Velencében sétálgasson, mint most is. Mert teheti, nincs mitől tartania.

Csak félni talán. Kiskőrösre menni március 15-én ezt jelenti elsősorban, és nem is csupán azért, amit fentebb tételeztünk, hogy a nagy tömegektől volna rettegnivaló, mert azt a karhatalom lerendezi és kordában tartja, hanem a beszéd. A szólás maga. Március 15. az, ami, ezt nem lehet kitekerni és megschmidtmáriázni Dózsa László 1942-őkkel, itt nem lehet komcsizni, itt Budapesten arról lehetne és kellene beszélni, hogy Petőfi királyokat akar akasztatni, majd bejönnek az oroszok vérbe fojtani mindent. Ebből jól kijönni sehogyan sem lehet. Mi marad akkor a kiskőrösi háznál, maximum az anyám tyúkjára való emlékezés, ami nem egy nagy, közös nemzeti látomás és álom, és ezért odautazni tán fölösleges is...

MINDEN NŐNEK ÉS FÉRFINAK KÍNOS - A 444 REGGELI HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.03.08.


Jó reggelt! Hírlevelünk legbátrabb olvasói indíthatják a napot az Agyi Képalkotó Központ munkatársának playlistjével a magyar fülekbe legmakacsabban tapadó dalokkal: Baby Shark, Vivaldi, Seven Nation Army és a többiek. A veszélyes emberkísérlet hátteréről a Qubiten olvashatnak.

4 fontos cikk:


2023. március 7., kedd

SIRALMAS NYUGDÍJSZÁMOK ÉRKEZTEK, MAGYARORSZÁG A SOR VÉGÉN KULLOG

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2023.03.07.


Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a le a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon...

EGY SNI-S GYEREK AGRESSZÍV VOLT AZ ÓVODÁBAN, A SZÜLŐKET JELENTETTÉK FEL A GYERMEKVÉDELEMNÉL

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.03.07.


Egy ötéves, sajátos nevelési igényű (SNI) gyerek nem tudott beilleszkedni az óvodába, gyakran agresszív volt a csoporttársaival, ezért az intézmény a szülőket jelentette fel kiskorú veszélyeztetése miatt. A gyermekvédelem az óvoda mellé állt: gyermekvédelmi alapellátásba kerültek a szülők, ami fél év után véget ért, mert nem találtak semmi problémát. Egy igazságügyi pszichológus szakértő szerint nem egyedi esetről van szó, és meglepő, hogy a szülőket vonják felelősségre akkor, ha egy gyerek nem tud beilleszkedni, vagy a többiek nem tudják befogadni az adott közösségbe. Szerinte az eljárást folytató hatóság sokszor arra fókuszál, hogy a problémás gyerekektől megóvja a társadalmat.


Fanni ötéves, óvodás, sajátos nevelési igényű, Asperger-szindrómás, de integrált óvodába jár. Az óvoda szerint gond van a magatartásával: gyakran agresszívan viselkedik a csoporttársaival, több szülő panaszkodik az óvoda vezetésének, mert szerintük Fanni nem való a gyerekközösségbe. Fanni szülei erről a problémáról hónapokig nem tudnak, mert az óvoda vezetése csak utólag jelezte nekik, hogy gond van. Fanni apukája, Attila, nem érti, mi lehet a probléma, mert ő nem látja Fannit agresszívnak, igaz, akaratos kislánynak gondolja, de azt mondja, a gyereke nem szokott bántani másokat. Attila szerint amióta probléma van a lányával, az óvoda nem megfelelően bánik a gyerekével, folyamatosan diszkriminálják Fannit a viselkedése miatt: például nem örülnek neki, hogy ebédre ott marad az intézményben.

Ezért Attila panaszt tesz az óvoda vezetőjénél, majd a helyi gyermekjóléti szolgálathoz fordul tanácsért. Ott azt a választ kapja, hogy félreérti a helyzetet, az intézmények nagy részében ez történik, ezért azt javasolják neki, vigye át a gyerekét egy másik óvodába. Mivel Attila ezt elutasítja, az óvoda vezetése összehív egy szülői értekezletet, ahol a szülőkkel együtt úgy döntenek, Fanni azért viselkedik agresszívan, mert a szülei nem megfelelően bánnak vele. Az értekezlet végén arra jutnak, hogy az óvoda megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, és feljelenti a szülőket kiskorú veszélyeztetése miatt. Attila szerint a gyermekvédelem az óvodát védi, és ő a következő hónapokban minden követ megmozgat, hogy bebizonyítsa: szülőként minden elvárhatót megtesznek a gyermekükért, és az ő lánya alkalmas arra, hogy integrált óvodába járjon. Szerinte az óvoda feladata lenne a gyerekek közti konfliktus megoldása.
Bár az eset egyedi, de a gyermekvédelmi rendszer és a szülők közti konfliktusok nem ritkák..


AZ ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIÁKBAN, KÜLÖNÖSEN MAGYARORSZÁGON, NINCS HELYÜK AZ ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEKNEK

QUBIT
Szerző: LABANINO RAFAEL
2023.03.07.


A kelet-közép-európai illiberális kormányok tudatos stratégiát követnek az érdekegyeztetés kiüresítésével és a civilszervezetek kivéreztetésével. A magyar kormány most az orvosi kamarát szemelte ki, de hogyan küzdhetnek meg az érdekképviseleti szervezetek a hatalommal?

Az utóbbi napokban a Magyar Orvosi Kamara és a kormány konfliktusa ismét rávilágított arra, hogyan is gondolkodik a magyar kormány immár 13 éve az érdekegyeztetésről, érdekképviseleti szervezetekről, civilekről. A mostani események logikája ismerős lehet, hiszen a kormány általában semmilyen területen sem híve a terveit lassító társadalmi egyeztetésnek. De mennyire általános az érdekegyeztetés kiüresítése, a civilszervezetek elleni kormányzati támadások a régiónkban?

A Politics and Governance politikatudományi folyóirat legutóbbi, Michael Dobbins és általam szerkesztett 2023. januári különszáma a demokrácia leépítésének hatását vizsgálta az érdekegyeztetésre és a civiltársadalomra Kelet-Közép-Európában. Magyar, szlovén, holland és német érdekszervezeti, lobbizás-, civiltársadalom- és korrupciókutatók, politológusok és szociológusok vizsgálták az érdekegyeztetés és a civiltársadalom helyzetét hat országban (Csehország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Ukrajna és Szlovénia). Az alábbiakban ezen kutatások eredményeit foglalom össze.

(Terminológiai pontosítás: bár Magyarországon sokan akár ellentétes fogalmakként is használják az érdekszervezet (interest group) és civilszervezet elnevezéseket, ezek valójában a legtöbb esetben egy közös halmazt jelentenek. Természetesen vannak olyan civilszervezetek, amelyek nem tekinthetők érdekszervezetnek – legalábbis elsődleges feladatuk nem az érdekképviselet vagy egy bizonyos szakmai, jogi, szociális, világnézeti, vallási stb. ügy képviselete –, de minden egyesület, alapítvány, szakszervezet, ágazati szervezet, munkaadói szervezet, üzleti lobbiszervezet, sőt sok köztestületté nyilvánított kamara, szervezet is civilszervezet, így is vannak nyilvántartva.)...

“A MAGYAR KORMÁNY ELVÁRJA A TISZTELETET, AKÁR EGY GENGSZTER, AHELYETT, HOGY KIÉRDEMELNÉ AZT” – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.07.


Ma találkozik a fideszes delegáció a svédekkel


A címben szereplő mondat a svéd Aftonbladet keddi vezércikkében olvasható. Ez az egyik legnagyobb napilap az északi országokban.



Az Európai Unióban nem a kormányok ellenőrzik a médiát, hanem fordítva

“Igen, Magyarország megszavazta a 10. szankciós csomagot, mint ahogy az előző kilencet is. Amit problémásnak tartunk, az az, hogy a magyar kormány utólag mindig elhatárolódik ezektől a döntésektől és intézkedésektől.”

Megtekintette a miniszterelnök az Összhaderőnemi Műveleti Vezetési Irányító Központot

Jó kis név… És azt bírta mondani, hogy: “Mi, magyarok a béke mellett vagyunk, de szárazon kell tartani a puskaport“. Őszintén kíváncsiak vagyunk arra, hogy a mini.elnök véleménye szerint annak, akit megtámadnak, mi az isten a feladata.

Orbán emberei mellébeszélnek a főnök esetleges kijevi látogatásáról

“A magyar sajtó szinte már úgy tálalta Szijjártó Péter hétvégi kijelentését a miniszterelnök esetleges kijevi látogatásáról, mintha már ténylegesen a küszöbön állna a vizit. Pedig nem történt más, mint, hogy hangyányit módosult a kommunikációs nyelvezet.”

Rákosi beszédeihez hasonlították Szijjártó Péter felszólalását a Parlamentben

A külügyminiszter arról beszélt, hogy Európa háborús pszichózisban van, továbbá arra kérte a képviselőket, hogy váljanak „a globális békepárti többség részévé” és fogadják el azt a békepárti határozatot, amelyet a kormánypárti frakciók nyújtottak be az Országgyűlésnek.

Szijjártó Péter: Béke

“Logikusan az ember azt gondolná, hogyha valamit kipróbáltak kilencszer és kilencszer vallottak kudarcot, akkor tizedszer nem futunk neki, de a brüsszeli logika mást diktál, kilenc sikertelen kísérlet után újabb szankciós csomag elfogadására került sor – mondta, nem téve hozzá, hogy az Orbán-kormány ismét megszavazta azt.”

Váratlanul bécsi lett az orosz cég, amelynek csaknem hétmilliárd forint támogatást ad a magyar kormány

Nem tudni, hogy az új céget tulajdonló Margarita Szagalnak, illetve a régi, orosz cég elnökének, Alekszej Szagalnak csak véletlenül ugyanaz-e a családneve. Mindenestre Jelena Szagal, Alekszej felesége Putyin pártjának és az orosz törvényhozásnak a tagjaként egyike volt azoknak, akik az orosz politikusok és milliárdosok közül 2013 után magyar állampolgársághoz jutottak letelepedési kötvénnyel.

Másodjára is leszavazta a Fidesz, hogy a parlament vizsgálja Varga Judit szerepét a Schadl-Völner-ügyben

“Kikre gondolt Völner Pál, amikor azt mondta az egyik kiszivárgott hangfelvételen, hogy a vallomásától „meginoghat” pár ember széke? Mit jelent, ami Varga Juditról, illetve a 60-70 országgyűlési képviselőről elhangzik a lehallgatott telefonbeszélgetésekben?”

Soha nem tudjuk meg. Hacsak…

Schadl György sofőrje is árverésen szerzett meg egy házat

A 40,5 milliós ingatlanért csak 24,5 milliót kellett fizetnie.

Völner Pál utódja sem akárkinek a lakásában alszik

Erős Gábor választása éppen a volt kollégája, Sasvári Viktor cégének lakására esett, amikor budapesti ingatlant keresett magának. 345 440 forintot fizet – az 51 négyzetméteres kecóért. Amúgy nem kéne nekik lakástámogatást adni: vegyen az állam egy munkásszállót vagy panziót, és ott aludjanak. Egyből ki is derülne hányan és hány éjszakát töltenek Budapesten.

Februártól fejenként napi 1500 forintot költhetnek a gyermekotthonok étkezésre

Több forrás szerint nem az alacsony étkezési keret a legnagyobb probléma ezekben az intézményekben. Pedig nekünk annak tűnt 

Egyetlen gyermekorvosi ügyeleti pont lesz egész Borsodban

Plusz (mínusz): az előzetes tervek szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben 14 településen (közöttük városokban is) megszűnne az eddigi háziorvosi ügyelet.

Eddig 12 ezer MOK-tag jelezte a maradását

A MOK tagsága körülbelül 42 ezer aktív orvosból és nagyjából 8 ezer nem aktívból áll.

Menesztették a Magyarságkutató Intézet főigazgatóját

Állítólag a hatalmi harcok már tavaly novemberben megkezdődtek, amikor Kásler tiszteletbeli elnökként visszatért az általa alapított szervezethez.

Távozik a Budapest Airport vezérigazgatója

Augusztustól a Calgary Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Calgary Airport Authority elnök-vezérigazgatói posztját tölti be Kanadában. Megértjük.

Indiai nőket toboroznak Magyarországra kamionsofőrnek

1800 eurónak, azaz mintegy 680 ezer forintnak megfelelő bért kaphatnak, akiket felvesznek a munkára.


„AZ ÚJ PEDAGÓGUS STÁTUSZTÖRVÉNY EGYFAJTA BOSSZÚ, VÁLASZUL A TILTAKOZÓ AKCIÓKRA, SZTRÁJKRA, ISKOLAI POLGÁRI ENGEDETLENSÉGRE”

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.03.06.


...Mint a Népszava megírta, a múlt héten közzétett jogszabálytervezetek szerint a BM a tantestületek szakmai önállóságát is korlátozná, nem dönthetnének például saját iskolájuk pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, az éves munkatervekről sem. Ugyanakkor az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal a pedagógusok azért járnak jól a szaktárca szerint, mert a bérezésnél nem az életkort, szolgálati időt veszik majd figyelembe, hanem a teljesítmény, így gyorsabban lehet előre haladni az életpályán. Ehhez egy sávos bérrendszert is bevezetnének, például egy Pedagógus I. kategóriában dolgozó tanár fizetése bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet, a teljesítményétől függően.

A PSZ alelnöke rámutatott: a sávos bérezés nagyban függ majd a tankerületi központok költségvetésétől is, így Totyik Tamás szerint valószínűbb, hogy a pedagógusok többsége a törvényben meghatározott minimális, vagy ahhoz közeli összeget fog kapni. Emellett az érdekvédő arra is felhívta a figyelmet, bármilyen bérrendezést is tervez a kormány, ahhoz egyáltalán nem lett volna szükség a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére, az új státusztörvény célja egyértelműen a munkavállalói jogok korlátozása:

a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony sokkal gyengébb jogi védelmet nyújt, mint a közalkalmazotti törvény, az elbocsátások is egyszerűbbé válhatnak.

Ebbe az irányba mutatnak a törvénytervezet következő elemei:

- A felmentési idő maximum nyolc hónapról hatvan napra csökken;

- Négy hónapról hat hónapra emelkedik a próbaidő időszaka, ami alatt indoklás nélkül el lehet bocsátani a munkavállalót;

- A pedagógusok ellen indítható fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés újraszabályozása: eljárás indítható, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő kötelességeit szándékosan vagy “súlyos gondatlansággal” megszegi (ilyen lehet akár a polgári engedetlenségi akció is – a szerk). Fegyelmi büntetés fokozatai: megrovás, havi illetmény hat hónapra szóló, legfeljebb 20 százalékos csökkentése, vezetői megbízás visszavonása, elbocsátás.

- Új, részletes szabályok a csoportos létszámleépítés feltételeiről, megtervezéséről, végrehajtásáról...

ZSAROLÓK ÉS MEGZSAROLTAK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.03.07.


Mint az ismeretes, a Hende Csaba vezette Fidesz különítmény ma Helsinkibe érkezik annak ellenére, hogy a vendéglátók már jó előre kijelentették, nincsen velük tárgyalnivalójuk. Hacsak nem az időjárásról, Vejnemöjnen hárfájáról vagy a nyelvrokonság kérdéseiről akarnak diskurálni, mert a NATO csatlakozásról ők nem fognak. Mégpedig, lévén, pártküldöttségnek tekintik azt, amit a Fidesz delegál, nem a magyar parlament csapatának, amiből viszont az látszik, a finnek nincsenek tisztában a magyar parlamenti viszonyokkal, amelyben az úgynevezett ellenzéknek az ég egy világon semmilyen szava és szerepe nincs.

Nem mintha az ilyen Hende féléknek olyan sok volna, akik csettintésre működnek, ilyképp, akik ma Helsinkiben képviselik elveszett hazánkat, dróton rángatott figurák csupán. De ma ez a legkevesebb. Annak ellenére azonban, hogy ez a meghatározatlan állagú csoport ma megérkezik oda, ahol nem várják őket szívesen, mégis mennek, mert követelőzni szeretnének a finnektől azzal, ne mondjanak már annyi csúnyát a magyar fasiszta rezsimről, cserébe ők pedig megszavazzák az északiak NATO csatlakozását. Ez a metódus színtiszta zsarolás, ilyképp, ha eddig nem tudtuk volna, most már igen, hogy a Fidesz miért is indult Helsinkibe.

Aztán majd Stockholmba is. Igen ám, de mindeközben itthon akkora tutulás van Bayer tagkönyv vezérletével, mint már régen nem volt. Csattognak a fogak, fröcsög a nyál, és elnyújtott üvöltések hallatszanak az Unió rohadt anyját emlegetve, és a pokolra kívánva az összes libsibolsit, akik Bayer előadásában túltesznek a hajdani szovjeten. Az oroszok csak ministránsfiúk ezekhez képest – üvöltik -, de ez a tagkönyv nyomora, ha így látja a kajla világot, ami pedig egészen másképpen van. Az ok és az indok a tamtamra most az épp, hogy az Európai Bizottság újólag a középső ujját mutatta a pénzért ácsingózó söpredéknek.

Mégpedig akként, kijelentette, nem elég az, ha a miniszterek, államtitkárok eltakarodnak az egyetemi kuratóriumokból. A pénzért azt is elvárják, hogy köztisztviselők és pártkatonák se legyenek ott. Az igény jogos, és azt is mutatja, az EB – ha nem is teljesen – tisztában van a magyar társadalom és benne a Fidesz működésével, hogy ezek ott vannak minden kilométerkőnél, minden sarokban és már az odvas fogak mélyén is. Az EB ezzel nem egyebet, mint legalább ezen a területen demokráciaminimumot vár el, de ez annyira fáj a maffiának, hogy bevetették a nagyágyút – aki maximum egy tarack -, magát a tagkönyvet is.

De Bayer ordíthat, amit akar, az EB-nek ő csak egy fába szorult féreg jelentőségével bír, mint ahogyan a finneknek is csak seggdugaszként jelenik meg az érkező Fidesz őrs élén a gukkeros Hendével. Megállapíthatjuk, hogy ide jutottak, de ettől nekünk nem lesz jobb, és az is kitetszik, a Fidesz sem fog ettől megváltozni, mert képtelen rá. Például Hollik professzor is beszállt a kórusba, aki az orvosi kamarát vádolta szintén aljas zsarolással, aminek a valósághoz az ég egy világon semmi köze nincsen, de ezzel indokolta a kiherélésüket. Csak ezzel az a baj, hogy a finnek ilyesmik miatt mondanak olyanokat a Fideszre, ami nekik fáj...

HÉT ÉVE SZABOTÁLJA A KORMÁNY A DIGITÁLIS OKTATÁS REFORMJÁT

HVG360
Szerző: BALLA ISTVÁN
2023.03.07.


A netadó elleni felháborodás hívta életre az elmúlt 13 év leginkább előremutató oktatási reformtervét, de az azóta is csak írott malaszt. A kormány 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiájából szinte semmi nem valósult meg. Ez különösen fájón mutatkozott meg a Covid idején, és a helyzet ma sem jobb.


„2020-ra befejeződik a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása. Minden tanárnak és oktatónak lehetősége lesz döntő részben ingyenes kompetenciafejlesztésre, az állampolgároknak az alapvető digitális tudás elsajátítására, a kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek pedig a cégük érdekében elsajátítandó digitális tudás megszerzésére” – jelentette ki 2016 nyarán Deutsch Tamás, akit előző évben nevezett ki Orbán Viktor a „Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossá”.

Mindez már olyan régen volt, hogy talán érdemes felidézni: az Orbán-kormány 2014-ben meg akarta adóztatni az internetes adatforgalmat, ami óriási felháborodást keltett, 2010 óta nem látott nagyságú tüntetéseken adtak hangot az emberek a felháborodásuknak. Annyira, hogy szinte példátlan módon, Orbán Viktor kihátrált az ügy mögül.

Ezt a kihátrálást Orbán mindig valamilyen előremeneküléssel, trükkök sokaságával leplezi, például nemzeti konzultációt hirdetett az internetről és a digitális fejlesztésekről, ezt követte 2015-ben a már említett Digitális Jólét Program (DJP) meghirdetése Deutsch Tamással az élen.

A hangzatos terv több alprogramból állt, az egyik volt ezek közül a Digitális Oktatási Stratégia (DOS), amit a kormány 2016 októberében el is fogadott...

POLÓNYI: A DIKTÁTUMOK ELRIASZTJÁK AZ EMBEREKET A TANÁRI PÁLYÁTÓL

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.03.06.


A kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti státuszát és a tantestületek jogait is visszavágná. Ez megint csak a tanárok megrendszabályozása és a közösségek jogainak elvétele - mondta Polónyi István oktatáskutató a Reggeli gyorsban. A gazdagabbak és a politikai elit magániskolákba vagy külföldre járatja a gyerekeit, a többiekre meg maximum majd a takarítónő felügyel. 

Január végén kiderült, hogy a kormány át akarja alakítani a pedagógusok jogviszonyát, amivel a szakszervezetek szerint több munkavállalói jogot is elveszíthetnek. A múlt héten megjelent törvénytervezet igazolta a félelmeket: a kormány megszüntetné a tanárok közalkalmazotti státuszát, és új státuszt, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetik be.

Eddig ilyen nem létezett, tehát bizonytalan, hogy pontosan mit is takar és hogy milyen szabályok vonatkoznak rá. "Attól tartok, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatáshoz fog hasonlítani, a célja pedig egyértelműen a pedagógusok megregulázása" – mondta Polónyi István oktatáskutató a Reggeli gyorsban.

Ez az irány nem újdonság: "a kormány teljesen szétverte a közalkalmazotti foglalkoztatást", korábban 450 ezer ember tartozott ide, mostanra már csak pár tízezer maradt. Mindent kiszerveztek: 2020-ban a szakképzést és a kultúrát, 2021-ben a kutatókat. Nemrég az egészségügyet. Mára csak az óvodapedagógusok és önkormányzati dolgozók maradtak közalkalmazottak – mondta a szakember.  

Ugyanakkor a pedagógusok közfeladatot látnak el, aminek minden mozzanatát az állam szabályozza. A kormány mégis megpróbál úgy machinálni, hogy a tanárokra egy munkaerőpiac-szerű teljesítményértékelésen alapuló foglalkoztatást kényszerítsen rá - mondta Polónyi.

Korábban "az életpályamodell – Hoffmann Rózsáék csodaszere – megbukott". Akkor is többlépcsőssé és teljesítményértékelés-alapúvá próbálták tenni a rendszert, és most is ugyanezt a csodaszert találták ki. Akkor a GDP 1,5 százalékát vonták ki az oktatásból, azzal, hogy abból lesz pénz az életpályamodellre, majd egy egyszeri béremelés után már nem követték az inflációt – emlékeztetett a kutató.

A friss törvénytervezet a tantestületek jogköreit is csorbítaná: ezentúl csak az igazgató vagy a fenntartó dönthetne olyan kérdésekben is, mint az SZMSZ módosítása, a pedagógiai programok vagy a tanulók fegyelmi ügyei. Ez a fajta fentről irányítás, hogy minden döntést kivesznek a közösségek kezéből szintén nem újdonság. "Nézzük csak meg az alapítványosított egyetemeket" - mondta Polónyi, aki szerint lassan elnéptelenedik a pedagógusi pálya, különösen a természettudományi szakok, mivel alig jelentkeznek hallgatók.

"A kívülről a rendszerre erőltetett diktatórikus foglalkoztatás teljesen elriasztja az embereket ettől a pályától" – véli az oktatáskutató.

Érezhető, hogy a kormány nem fél a pedagógusoktól, nem keres kompromisszumot, miközben a gyerekek megsínylik a dolgot. Polarizálódik a rendszer, a felső középosztály külföldre, vagy jól finanszírozott egyházi iskolákba, a politikusok tandíjas magániskolákba járatják a gyerekeiket. A többiekre meg maximum vigyáz majd a takarítónő – mondta Polónyi.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ