ATOMERŐMŰ IS ÉPÜLHET A NÉPLIGETBEN? – AKKUGYÁRAK, 2. RÉSZ

ZÖLD VÁLASZ PODCAST
Szerző: ZÖLD VÁLASZ
2023.04.03.

Jelenleg gond nélkül születhetne jogszabály a Planetárium helyén felépítendő atomerőműről, csupán nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá kellene minősíteni a tervet – amit a kormány pillanatok alatt megtehet. Ezzel a példával érzékelteti Litkai Gergely, milyen módon tudtak megtelepedni az akkumulátorgyárak Magyarországon – akár környezetvédelmi engedélyek hiányában is. Itt a témával foglalkozó ZöldVálasz második része.

Az akkumulátorgyárakkal foglalkozó ZöldVálasz második részében Litkai Gergely a gyárak környezeti hatásait járja körül vendégeivel. Ők ezúttal: Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület aktivistája, nem mellesleg az Átlátszó újságírója, valamint Kiss Csaba környezetvédelmi szakjogász, az EMLA Egyesület ügyvédje. Míg az előző részben azt járta körbe a ZöldVálasz, hogy mit hozhat Magyarország számára az akkunagyhatalom álma (mert hozhat is), most a helyiek szempontjai kerülnek előtérbe a zajszennyezéstől a Duna szennyezéséig – valamint a magyar állam hozzáállása, ami mindig a gyár érdekeit helyezi előtérbe a lakókéval szemben.

A gödi gyárat például környezetvédelmi engedély nélkül létesíthették. Hogyan lehetséges ez? Válaszok podcastadásunkban.

Ha a beszélgetésben említett kérdésekbe el szeretne mélyedni, íme számos rendkívül alapos cikk:

- Akkumulátorgyártás és játékelmélet

- Ha már akkumulátorgyárat építünk, mégis hogyan csináljuk?

- Környezetvédelmi aggályok egy cikkben összeszedve

 - Az Átlátszó összeállítása az akkumulátorgyártás engedélyezési és ellenőrzési problémáiról

- A beszélgetésben említett bátonyterenyei akkumulátorhulladék-feldolgozóval kapcsolatos ügy részletei

- Dr. Kiss Csaba munkahelye

ITT HALLGATHATÓ, ITT OLVASHATÓ 

„A VEZETŐ KRITIKÁTLAN MAGASZTALÁSA SEM AZ EGYHÁZBAN, SEM A POLITIKÁBAN NEM VEZET JÓRA” – A PÁPALÁTOGATÁS HÁTTERE

VÁLASZ ONLINE

Szerző: STUMPF ISTVÁN

2023.04.08.

Csalódniuk kell azoknak, akik szerint a Vatikán számára kiemelt jelentőségű a magyarsággal ápolt viszony – Görföl Tibor teológussal, a Vigília főszerkesztőjével és Koronkai Zoltán jezsuita szerzetessel beszéltük át, amit a közelgő pápai látogatás hátteréről tudni érdemes. Ha a magyar kormány önnön „békepártiságának” alátámasztására használná a pápát, az mindenesetre bajosan fog menni: a Vatikán álláspontja szerint a fegyveres harc az orosz megszállók ellen indokolt. Közben nemhogy hazánk, de már Európa sincs a legfontosabb területek között egyházpolitikai szempontból. Vajon a németek kiválnak a katolikus anyaszentegyházból? Miért ragaszkodik Róma még mindig egyes szexualitással kapcsolatos ószövetségi elvekhez, miközben más előírásokat gond nélkül figyelmen hagy – akár még az Újszövetségből is? Mekkora ezen tiltások jelentősége a húsvét fényében? Nagyszombati nagyinterjú...

ITT OLVASHATÓ

200 MILLIÓ FORINTBA KERÜLT AZ ADÓFIZETŐKNEK A KALÁCS, AMIT ORBÁN KÉT UNOKÁJA KAPOTT HÚSVÉTRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.04.08.

A családbarát Orbán-kormány nem sajnál semmit az Orbán-családtól: fél évvel ezelőtt 207,9 millió forintos állami támogatást kapott az a Vál-Völgye Pékség Kft., amelynek felcsúti boltjából vitte haza Orbán és két unokája a húsvéti kenyeret és kalácsot. A cég többségi tulajdonosa a Búzakalász 66 Kft., amelynek tulajdonosa a Talentis Agro Zrt., amelynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc, aki pedig Orbán Viktor tulajdona, ami azt jelenti, hogy a pékség, ahova Orbán az unokáit vitte, a saját péksége. Nem csoda, hogy hátulról mentek be és fizetni sem kellett az igazi “gazdának”.

Az RTL Klub naivan feszegette, hogy papíron az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc, akinek alábecsült vagyona 480 milliárd forint, egy év alatt 25 milliárddal gyarapodott, miért kap az államtól, az adófizetők pénzéből 207,9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást, amelynek részbeni forrása a “gonosz birodalma”, az Európai Unió (amelynek támogatásait ilyen gondos kezekkel osztják ki Orbán Viktor családja, strómanjai és oligarchái között). A költői kérdésre nincs válasz, illetve az a válasz, hogy “mi kapjuk, ne csak a legtöbbet, hanem mindent”. Ez a fejlődés.

Az ugyancsak Orbán Viktor érdekeltségébe tartozó Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége, a Grand Hotel Esztergom, az Orbán Viktor strómanjának tulajdonában levő Vál-Völgye Pékségből veszi a pékárut, mert annak nincs párja. Orbán Viktor pékségének nem kell aggódnia, hogy kap-e megrendelést. A Grand Hotel Esztergom a világ első magán luxusszállodája, amelynek építési költségeit nagyrészt az állam fizette: 2,8 milliárd forintot kaptak az adófizetők pénzéből vissza nem téríténdő támogatás formájában.

A pénzt a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) adta a Kisfaludy-pályázat leple alatt. A Magyar Turisztikai Ügynökség viszont Orbán Ráhel érdekeltsége, az ő strómanja (a barátnője) a vezérigazgató-helyettes, az egész ügynökség pedig Orbán Ráhel turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásának korrdinálására és támogatására jött létre, és azzal került be a hírekbe, hogy mindenféle szakmai grémium nélkül osztja az állami százmilliókat fű alatt...

ITT OLVASHATÓ

A KÍNAI ÁLLAM NEM SZERETI, HA MEGÍRJÁK RÓLA A KELLEMETLEN IGAZSÁGOT

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2023.04.08.

Desmond Shum 1968-ban született Sanghajban egy szerény körülmények között élő családban, hogy aztán hosszas és kitartó munkával Amerikában szerezzen diplomát. A kamaszkorát Hongkongban töltő férfi az egyetem után visszatért ebbe a lüktető városállamba, majd a 90-es években a nyugati pénzek Kínába áramlásának kezdetekor áttette székhelyét Pekingbe. Feleségével – aki egy időben az akkori kínai miniszterelnök feleségének bizalmasa volt – egyre sikeresebb lett a vállalkozásuk, ám ehhez politikai kapcsolatok is kellettek. 2017-ben aztán nejét pekingi belvárosi irodájából elvitték a hatóságok, hogy aztán négy évig senki se tudja, hol van. Desmond Shum ekkor már Londonban élt, és azóta nem is járt Kínában. 2021-ben könyvet írt szülőhazája korrupt üzleti és politikai világáról. Vele beszélgettünk.

Desmond Shum és felesége, Whitney Duan, ingatlanfejlesztőként gyümölcsöző cégbirodalmat építettek ki, köszönhetően annak a néhány évig tartó időszaknak, amikor Kínában átmenetileg lazítottak a magáncégeket gúzsba kötő béklyókon. A sikeres működéshez azonban továbbra is szükség volt politikai kapcsolatokra is, és ebben Whitney igen tehetséges volt, tekintve, hogy egy időben az akkori kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao feleségének bizalmasaként tevékenykedett.

A személyes tényezőkön kívül azonban nem lehetett elvitatni a politikusoknak és tisztviselőknek juttatott kenőpénzek jelentőségét sem,amely nem csak készpénzt jelentett, hanem drága ajándékokat, luxusórákat, luxusautókat, vagy európai kiruccanásokat is. Shum és felesége ezt a rendszer velejárójának, illetve befektetésnek tekintette, amely majd visszahozza az árát a jövedelmező ingatlanprojektekben...

ITT OLVASHATÓ

JÓL SEGÍTENI

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.04.07.

Mindig újra és újra felbukkanó történet nálunk a támogatások, adományok kérdése. Mi a rendszerünkben, amit a probléma-értelmezés után felállítottunk, a közösséggel együtt szabályozni kezdtük ezt a területet is. Kimondták (nem mi, hanem ők), hogy az nem jó, ha mindenkinek, aki azt mondja, ő rászoruló, “jár” a segítség. Olyan segítségnyújtási rendszert működtessünk, ami aktivitáshoz, akarathoz, elmozduláshoz köti a támogatást. Különben nem lesz igazságos.

Ezért mi egy közösségfejlesztési alapú, un. fejlesztő segítségnyújtást végzünk, ami a változásokat támogatja, az elmozdulást a tervezhető életstratégiák felé. Ami nem ebbe az irányba mutat, hanem pl. a fekete zónában épített túlélési stratégiák felé, ott nem adunk támogatást, lehetőségeinkhez mérten próbáljuk nehezíteni ezeket az utakat, míg a másikat könnyebbé tenni.

Fontos része az is, hogy nem egyéni, egymástól elszigetelt segítséget adunk, hanem közösségi szinten próbálunk egy értékrendet megszilárdítani, ami segít az egyénnek is. A közösség ugyanis formál, és biztonságot is ad. Útmutatást, lelki megerősítést. Egyénileg mindenki a saját érdekét nézi, de a közösségben az egyéni érdekek ütközhetnek, és ha van egy “íratlan etikai kódex”, ami megerősítéseket ad, vagy elhatárolódásokat, az sokkal inkább előremutató, változást erősítő történet. Ebben hiszünk, így működünk, még, ha pontosan tudjuk, ez hosszabb út, később hoz sikert, de biztosan tartósabban épül be.

Így nálunk nincsenek “fű alatti” segítségnyújtások, “mutyizások”, minden nyilvános a közösség számára. Már csak azért is, mert előbb-utóbb minden kiderül a faluban, ezt pontosan tudjuk, előttünk sem marad semmi titokban. Szóval, ennek a kockázatát sosem vállaljuk be, mert lerombolná azt, amit eddig sikerült felépíteni.

Stabil, de mindig újraértelmezett szabályrendszer alapján működtetjük tehát ezt az egészet, épp a múlt hónapban tárgyalták újra a közösségi foglalkozásokon az adományosztás elveit is, és ez alapján osztottunk az ünnep előtt is élelmiszercsomagokat.

Ez a mi elvünk, utunk, de mi sem így kezdtük. Az első évben mi is adtunk, annak, aki kért… és épp a formálódó közösség hatására kezdtük el kialakítani a szabályokat, velük. Ennek már több mint 13 éve, és egyre jobban működik.

Ehhez azonban az kellett, hogy megértsük a hatásokat, megtaláljuk a tanult tehetetlenségből elmozdító beavatkozásokat, számukra is érthetővé tegyük a szándékokat, és átláthatóan, “védhető szempontokkal” végezzük ezt a munkát. Ez így kereknek is tűnhet…de most jön a “de”.

A támogatásokat adományokból fedezzük. Sok civil adományozó van mellettünk, akiknek egy része (és ezt tiszteletben kell tartanunk), nem elégszik meg azzal, hogy az alapítvány számlájára utal kisebb-nagyobb, egyszeri- vagy rendszeres támogatást. Mert ő úgy működik, hogy konkrét gyereknek akar adni, konkrét családnak, leginkább az ő szabályai szerint, ha kell, akár minket megkerülve.

Mert így érzi biztosan a támogatása hasznosulását, és vannak, akiknek a visszacsatolás is csak így tiszta, csak így átlátható. Mert ő nem az alapítvány fejlesztő munkáját akarja támogatni, hanem azt a gyereket, aki az ő támogatottja.

Ez nekünk nagy többletmunkát ad. Ha “csak” tőlünk kérnek támogatandó gyereket, akkor ez a könnyebb eset. Mert 17 településen dolgozunk, bár nincs kapacitásunk arra, hogy a teljes esélyteremtő modellt vigyük minden településen, közösségfejlesztéssel, így a toldi modellnek elemei alkotnak szabályt máshol, nem az egész struktúra. Vagyis a többi településről tudunk ajánlani gyereket, családot, bár igyekszünk itt is kérni, hogy mi szervezhessük meg a segítségnyújtást, a mi gyakorlatunknak megfelelően. Nem szeretnénk pl. odaadni a pénzt, mert tudjuk, hogy az pillanatok alatt elmegy, és a következő héten a gyerekgyógyszerre már nem lesz forrásuk, és megint hozzánk fordulnak. Bármikor jöhet olyan krízishelyzet, amikor segítenünk kell, és ha az adott családnak van félretett támogatása, akkor ebből gyorsan megoldható.

Egyébként sem a pénz odaadása a legjobb megoldás sosem. Inkább közösen megoldani, összehozni, ledokumentálni, hogy később is visszakereshető legyen, ha valami miatt az “igazságosságot” igazolni kell. Mert a krízishelyzeteknek hamar sajátja lesz a kétségbeesett indulat is, és azt is meg kell tanulni kezelni. Nekik is és nekünk is. Ilyenkor bizony jól jönnek a tények, és az előre megismert szabályok.

Vannak viszont, akik egy-egy fotó, riport, vagy épp egy általam leírt történet alapján döntenek, ők ezt, vagy azt a gyereket, családot szeretnék támogatni. Ilyenkor nem mi keressük meg azt, akinek a támogatását a környezete jól viseli, védhető szempontokkal, hanem ők választanak, és nekik nem érdekes a család beágyazottsága a közösségbe. Úgy gondolják, nekik ezzel nincs dolguk, ők küldik a támogatást, mi adjuk oda a családnak, vagy vegyünk rajta valamit, élelmet, édességet, játékot a gyerekeknek.

Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Mert valakinek meg kellene magyarázni a testvérnek, szülőknek, nagycsaládnak, szomszédnak, utcabelinek, hogy miért ők kapnak, és más miért nem? Sokszor szívesen odahívnám egy-egy ilyen, indulatokkal teli egyeztetésre azt, aki a támogatásnak ezt a formáját hiszi jónak. És ha még ez sem győzi meg, kövessük még a történetet tovább, mert konfliktusok sora lesz még belőle, a felnőttek és a gyerekek között is, akár tettlegességig fajulva.

Mégis mit mondhatnánk, hogy ő miért kap és a másik miért nem? Hogyan lehet ezt megértetni a gyerekkel, és a szülőkkel, akik a nyomorúságban nem jutnak hozzá a biztonságos életet jelentő alapszükségletekhez sem, nemhogy az ajándékokhoz?

Nem tudom, hogyan lehetne azt a fajta bizalmat általánossá tenni, ami azért nekünk a legtöbb esetben már sikerült: mi minden támogatást az esélyteremtő munkára fordítunk. Ha valaki “címkézi”, akkor azt mi “címkézve” kezeljük, ha családonként, gyermekenként, akkor úgy, ha konkrét célként, akkor úgy. Nyilván ehhez olyan világ kellene, ahol bízunk egymásban, és ahol egy ilyen ügyben, mint a gyerekszegénység, magunkat is el tudjuk helyezni. Támogatóként is.

De nehéz ez, mert a világ nem erre halad.

Azt kellene talán elfogadni, hogy a szegénység, a leszakadás mindig csak a társadalmi beágyazottságában értelmezhető történet. És ebben annak nagyobb tudása van, aki része ennek a beágyazottságnak, segítőként, mint az, aki távolról segíteni szeretne. Talán nekem is többet kellene írnom erről, mert jól segíteni nem egyszerű. Még nekünk sem, akik a terepen vagyunk. Hát még annak, aki nem értheti ennek a világnak a hatásait.

És most a végére egy pozitív történet, a fejlesztő segítségnyújtás igazolására. Egy családról, akikkel régóta dolgozunk már. Maga a sztori tipikus: be nem fizetett villanyszámla-csekkek, a felszólítások figyelmen kívül hagyása, a védendő fogyasztói státusz elmulasztása, végül, a szolgáltató kikötötte a villanyt. Sötétség, gyertyával világítás pár napon át, segítségkérés, fizessük be, nem tudnak villany nélkül élni, beteg van a családban, stb. Egyeztetés, részleges segítség-felajánlás, a hivatalos lépések megmutatása, edukálás. A végén pedig önálló (!) intézkedés, 30 napon belül még lehetséges volt, szerdán már világított a lámpa…Megvan a védendő státusz is, ami fontos biztonságot ad. Sikertörténet. Ha kifizetjük, biztosan nem így alakul. Így viszont saját felelősségüket is értelmezve jutottak el idáig. Büszkék is vagyunk rájuk.

ITT OLVASHATÓ

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - IVÁNYI GÁBOR (2023 04 05)

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS ÉS BOLGÁR GYÖRGY
2023.04.05

A műsor vendége Iványi Gábor.

ITT NÉZHETŐ MEG

PESZÁHI BESÚGÓK, HÚSVÉTI FELJELENTŐK

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.04.07.

"Tele vannak irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, ravaszsággal, jellemtelenséggel; besúgók, rágalmazók, Istent gyűlölők, gátlástalanok, gőgösek, dicsekvők, találékonyak a gonoszságban…"

Ezekben a napokban a nyugati civilizáció két meghatározó szellemi alappillérének, a zsidóságnak és a kereszténységnek a nagy ünnepi pillanatait éljük. A zsidóság számára a peszáhnak, az egyiptomi szolgaságból való megszabadulás ünnepének az egyik neve „zmán héruténu”, szabadságunk ünnepe, hiszen csak a kegyetlen elnyomás alól megszabadult zsidó nép kaphatta meg a törvényeit, minthogy kizárólag szabad népnek jár a törvény, szabad, nagykorúsított, saját döntéseiért felelős nép tud szabad akarattal viszonyulni a törvényekhez, ám a rabszolgasorban tartottak csak elszenvedi képes azokat. Magától értetődő, hogy a törvények formálják valódi néppé a közösséget. És a kereszténység számára a húsvét szintén a szabadság eljövetelének pillanata, ugyanis Jézus kereszthalálával megváltott minden embert a bűntől, s feltámadásával legyőzte a halált. Erdő Péter bíboros ezért is mondhatta húsvétvasárnapi beszédében, hogy a húsvét „az igazi és teljes szabadság ünnepe”, s „minden szabadságnak az alapja az ember méltósága” (2017. április 16.).

Ezek után több, mint elborzasztó, hogy Semjén Zsolt (és most nem vele a baj, sokkal inkább a mögötte tornyosuló hatalommal és annak cinikus és romlott érdekeivel) tegnap arra a kérdésre válaszolva, miért utasította el a parlament igazságügyi bizottsága 27. alkalommal is indoklás nélkül a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, elmondta, hogy a kormánypárti képviselők azért nem hajlandók publikussá tenni az aktákat, mert „ha nyilvánosságra hoznánk az ügynökaktákat, olyan embereket is lebuktathatnánk az (értsd: egykori szovjet) utódállamok felé, ami Magyarországnak nemzetbiztonsági kárt okozna… a nemzeti érdekek szempontjából meggyőző volt, amit az adott szolgálatok vezetői tanácsoltak, hogy magyar nemzetbiztonsággal ellentétes lenne, hogyha bizonyos ügynökök neve nyilvánosságra kerülne”, végül hozzátette, nem gondolja, hogy "a titkosszolgálatoknak jelezniük kellene, a Fideszben vagy a KDNP-ben hány egykori ügynök volt, sőt szerinte a kormánypártok vezetésének sem kell ezt feltétlenül tudnia.”

Szégyen és gyalázat! Ezt mondja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke 33 évvel a rendszerváltás után, az egypártrendszer diktatúrájának bukását követően, amikor sokan azt remélték, hogy a nép maga mögött hagyva a szolgaság házát, s szabaddá téve önmagát, mostantól értelmes törvények mentén, felelősségteljesen alakíthatja sorsát.

Ma már látható: súlyos és téves remény volt mindez. Se szabadság, se értelmes törvények, se felelősségteljesen gondolkodó, sorsát alakítani szándékozó nép, kizárólag a kíméletlen egypártrendszer.

Akkor hát vissza a zsidósághoz és a kereszténységhez! A Tanakh (Ószövetség) több helyen számol be elítélő módon feljelentőkről és spiclikről: Jeremiás panaszkodik rájuk (Jer 20,10), az Eszter könyve pedig arról tudósít, hogy besúgók jelentették föl Mordekhájt Hámánnál. Az Én Gedi zsinagóga 5. századi mozaikpadlója őrzi azt a feliratot, amely a besúgókról (malsinim) és a kollaboránsokról (mószerim) kimondja, hogy együttműködnek a „gonosz királysággal”, vagyis Rómával.

A keresztény hagyomány szintén a legnagyobb megvetéssel utasítja el a besúgókat és rendőrspicliket. Iskarióti Júdás profi besúgóként, megfelelő díjazás ellenében jelentette föl Jézust. Pál apostol körül folytonosan ott sürögtek-forogtak a besúgók és feljelentők, nem véletlen, hogy a Rómaiakhoz írott levélben az Istent elutasítókat ezekkel a szavakkal írja le: „tele vannak irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, ravaszsággal, jellemtelenséggel; besúgók, rágalmazók, Istent gyűlölők, gátlástalanok, gőgösek, dicsekvők, találékonyak a gonoszságban…” (Róm 1,29)

A korai keresztényeket kivétel nélkül feljelentők és besúgók juttatták hóhérkézre, minthogy a pogány világban a feljelentés megszokott és javadalmazott tevékenységnek számított. Tacitus egy helyen név szerint is megemlíti Tiberius hírhedt besúgóját, Cotta Messalinust (Ann 6,5). Pál apostolt ugyancsak besúgók jelentették fel, s juttatták börtönbe, miként az első keresztény vértanút, Istvánt is feljelentették (ApCsel 6,11). De idézhetném Euszebiosz Egyháztörténetét, amely elmondja, hogy miután Domitianus parancsot adott a Dávid családjából származók legyilkolására, buzgó feljelentők gondoskodtak „Üdvözítőnk rokonainak” letartóztatásáról (III,19-20).

A példatár tetszőlegesen szaporítható, ám én inkább elgondolkodnék azon, milyen keresztény kormányzat az, amely a „gonosz királyságának”, azaz a pártállami diktatúrának a feljelentőit a keblére öleli, hallgat felőlük, s nem is kíváncsi a személyükre. Ez utóbbit persze még magának Semjén Zsoltnak sem hiszem el: a hatalom pontosan tudja, már hogyne tudná, kik voltak a besúgók, a jelentők, csak a mostani „gonosz királyságnak” épp az a lényege, s ez az alapja az egész hatalmi- és klientúrarendszernek, hogy egymás tökét tartják a kezükben, mindenkiről tudnak valamit, mindenki zsarolható, s ez a bűnszervezeti láncolat nyújtja a teljes belső biztonságot: ha én lebukom, te is velem buksz, ő is velünk bukik, mindannyian együtt bukunk. Mellesleg, ha volna legfőbb ügyész ebben az országban, aki tényleg „azért dolgozik, hogy a törvények érvényesüljenek” (lásd ugyeszseg.hu), s nem csupán sakkban tartott pártkatona lenne az illető, aki azért dolgozik, hogy Pártja és annak holdudvara érvényesülhessen, akkor a Schadl-Völner-ügy már dominóeffektusként döntötte volna be a velejéig korrupt Orbán-rezsimet.

Amúgy a jelenlegi állampárt valamennyi hitvalló keresztényével és aktív békepártijával ellentétben, akik a mai keresztényüldözések idején is csodálatra méltó bátorsággal vallják meg hitüket, én úgy emlékszem, hogy nem a feljelentő és besúgó Júdásról mondta Jézus a keresztfán, hogy „még ma velem leszel a paradicsomban” (Lk 23,43).

ITT OLVASHATÓ

„FURCSA, HOGY MINDIG MI, KELET-EURÓPAIAK VAGYUNK A LEGNAGYOBB CSENDBEN”

24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2023.04.07.

Szakonyi Noémi rendezte az idei év egyik legjobb magyar filmjét, a Hat hetet, amelyben egy tizenhét éves lány örökbe adja születendő gyermekét, idővel azonban elbizonytalanodik abban, helyesen döntött-e. Könnyebb ma filmet készíteni a gyerekvállalás nehézségeiről, mint évekkel ezelőtt? Mit kapott Pekingtől, és mit New Yorktól? Miért volt szüksége segítségre a szülésjelenetnél? Az intim helyzetek okozta bénultságról, a női rendezők önmegvalósításáról és a kedvenc filmjeiről is beszélgettünk.

Ahogy idefelé jöttem, több helyen is láttam a Mellékhatás című sorozat plakátját, azzal a szlogennel, hogy „egy új életre rámehet mindenki másé”. Ez szépen összecseng a Hat hét történetével. Könnyebb ma filmet készíteni a gyerekvállalás nehézségeiről, mint évekkel ezelőtt?

Szerintem igen, mert a közbeszéd része lett a téma. Egyre többet beszélünk az endometriózisról, a meddőségről, az örökbefogadásról – még mindig nem eleget, de már nem övezi annyi tabu és szégyen ezeket a kérdéseket, mint korábban.

Ahogy alkotótársával, Vincze Mátéval kutatni kezdték ezt a témát, bizalmatlanságot tapasztaltak az érintettek részéről amiatt, mert a magánügyeikről kérdezik őket, vagy könnyen megnyíltak önöknek?

Alapvetően mindig nagyon nehéz érintettekkel beszélni. Lépésről lépésre, óvatosan kell haladni velük, és kialakítani a bizalmi légkört. Egy idő után viszont elmesélték a történeteiket, és viszonylag könnyen megnyíltak. Elég régóta kutatjuk ezt a témakört, és úgy látom, folyamatosan oldódnak fel az emberek. Nyolc éve még nehezebb volt erről faggatni őket, ma könnyebb. Ennyi idő alatt is érezhető lett a nyitás.

A Hat hét egy dokumentumfilm tervéből indult ki. Milyen módszerrel térképezték fel a nyílt örökbe adás folyamatát?

Ez Máté témája volt, nekem csak csatlakoznom kellett hozzá. Már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kutatni kezdett, kapcsolatokat alakított ki a gyermekvédelmi rendszeren belül, lettek segítői. Így jutottunk el a Hat hét témájáig – a cím arra az örökbe adást követő időszakra vonatkozik, ami alatt az örökbe adó és az örökbe fogadók is meggondolhatják magukat –, ezután kerültek a képbe civil szervezetek. Máté tartotta a kapcsolatot mindenkivel. Ő a kellemetlen helyzetekben, nehéz beszélgetésekben is helyt áll...

ITT OLVASHATÓ

ROSZATOM VAGY FRAMATOME A JÓ ATOM? – FRANCIA–MAGYAR KÖZELEDÉS PAKS ÜGYÉBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.04.05.

Először beszélt hangsúlyosan magyar kormányzati szereplő arról, hogy komoly bajok vannak a paksi beruházással. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a minap a Financial Timesnak ismerte el: viták vannak a kabineten belül a bővítés jövőjéről, Orbán Viktor meg atomügyben is tárgyalt márciusban Emmanuel Macronnal. Szijjártó Péter egy franciaországi erőműben tett látogatása kapcsán beszélt arról: a franciák nagyobb szerepet kaphatnak a beruházásban. A jelek ellenére azonban aligha szakad el az orosz köldökzsinór, de a francia–magyar atomügyi padödő mögött európai energiaipari konfliktus körvonalai sejlenek fel. A meccs arról szól, vajon Franciaországnak, az Egyesült Államoknak vagy Németországnak lesz nagyobb szava az elkövetkező évtizedek európai áramellátásában. Háttér.

Az atom az új autóipar? Találgatások kaptak szárnyra, miután Orbán Viktor miniszterelnök három hete Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel tartott párizsi találkozóján a paksi bővítésről is egyeztetett. Egyes értelmezések szerint az engedélyeztetési dokumentációkkal megcsúszó, szankciók által fenyegetett oroszok helyett Magyarország inkább a francia Framatome-mal építtetné meg az új atomerőművi blokkokat. Ha ez igaz, az tektonikus változásokat jelezne: Franciaország olyan befolyást és gazdasági pozíciót szerezne Magyarországon, mint a németek az autóiparral. A 12 milliárd eurós beruházás hosszú évtizedekre összekapcsolná a két országot, s az első világháborút követő rendezés óta – szól az állítólagos mesterterv – ez lenne a legfontosabb francia közép-európai beruházás.

Első látásra, mint egy jó krimiben, több apró jel is mutat ebbe az irányba. Egyrészt a franciák az elmúlt években begyújtották a rakétákat: áramtermelésük 75 százalékát atomerőművek adják és a korábbi, az energiaformától ideológiai okok miatt tartózkodó szocialista-zöld kormány után Emmanuel Macron elnök 2022-es kampányában hitet tett az iparág hazai megújítása és külföldi exportja mellett. (Az ügyben a francia parlament nemrég törvényt is elfogadott.) Az atom már az ukrajnai háború előtt is az európai uniós energiaviták középpontjában állt, lévén az EU által kitűzött klímacélokat alighanem lehetetlen elérni az atomenergia szélesebb körű használata nélkül – miközben a tagállamok egy része hallani sem akar reaktorok építéséről. Pedig választás nem nagyon van, hiszen a megújuló energiák tárolási problémái egyelőre megoldatlanok. (Azaz, amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél, nincs energia.) Teljes egészében rájuk alapozni a kontinens áramellátását felelőtlenség lenne.

A szénerőművek erősen szennyezőek, a gáz pedig már Oroszország ukrajnai agressziója előtt is sok kritikát váltott ki az orosz függés miatt.

Vlagyimir Putyin nemcsak páncélosait, hanem a gázmolekulákat is bevetette a harcban, Európát a szállítások manipulálásával akarta megosztani, ám csak annyit ért el, hogy az EU rohamléptekben kezdett függetlenedni az orosz gázszállításoktól. (Igaz, komoly gazdasági áldozatok árán.) A kérdés Magyarország jövője szempontjából is kulcsfontosságú. Napjainkban átlagosan 6000 megawatt az áramigény, ez csupán a már tervezett beruházásokkal számolva is 10 000 megawattra nő tíz éven belül. Márpedig ez azt jelenti, hogy a már meglévő és tervezett paksi blokkok együttes 4400 megawattnyi teljesítménye is az áramigény körülbelül 45 százalékának kielégítésére lesz alkalmas, ami a jelenlegi aránynak felel meg. Tehát új blokkal lehet csak lépést tartani a magyar gazdaság és lakosság áramigényével...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETHY LEÉRTÉKELŐDÉS

SZABADSÁG KLUB
Szerző: HOLODA ATTILA
2023.04.05.

Ma már semmi nem azt és úgy jelenti, ahogy azt korábban megszoktuk. A kokárda, a nemzet, a tanár, az orvos, az önkormányzat, a család... Devalválódik minden, s devalválódunk vele mi magunk is, gondolatainkban, érzéseinkben, az embertársainkhoz való viszonyunkban is.

Ahogy a reklámban is mondják, kár, hogy a régi jó dolgokból már semmi nem maradt. A szavak jelentéséből is alig valami. Devalválódik minden, s devalválódunk vele mi magunk is, gondolatainkban, érzéseinkben, az embertársainkhoz való viszonyunkban is. Devalválódás per definitio annyit tesz, hogy „Pénzegység aranytartalmának, illetve külföldi értékének törvényi vagy kormányzati eszközökkel való csökkentése.” Stimmt.

Az (egykorvolt közös) értékeink kormányzati eszközökkel történő szándékolt csökkentése. Kormányzati eszközökkel egy kormány él. Vagy visszaél. A büntetőjogban valahogy úgy mondanák, „előre megfontolt szándékkal”, azt meg már csak én teszem hozzá, hogy „nyereségvágyból”, „bűnszervezetben” és „aljas módon”.

Igen, gondoljunk bele, ma már semmi nem azt és úgy jelenti, ahogy azt korábban megszoktuk.

A kokárda már nem a nemzeti egységünket és összetartozásunkat kifejező szimbólum, hanem a NER-hez tartozás kritikátlan el-, és befogadásának, demonstratív megjelentetése. 2002 óta.

A nemzet már nem egy történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, melyet – többek közt – a közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze, hanem a kormányzó párt által, előre megfontolt szándékkal kisajátított és dohánytermékeket árusító üzleteket, valamint állami (és NER-) intézményeket a hatalom jármába besoroló minősítés.

A menekült az nem hazáját és házát elvesztő, szánni való és segítségre szoruló felebarátunk, hanem asszonyainkra fenekedő, munkánkat elvevő, idegen kultúráját ránk erőltető migráncs.

A család az nem olyan emberek közössége, ahol a tagok között leszármazotti, házassági, élettársi vagy örökbefogadási kapcsolat van, hanem férfi, nő és gyerek, ahogy a gránitszilárdságúban írva vagyon.

Az önkormányzatoknak már nem a helyi közösségi ügyek jelentős részének saját hatáskörben és a lakosság érdekében történő szabályozása és igazgatása a dolga, hanem a kormányzat kegyeit lesni, a kormányzati intézkedéseket kritikátlanul kiszolgálni, és/vagy a kormányzat szándékolt intézkedéseit pénz és valóságos helyi hatalom nélkül elszenvedni.

Az orvos már nem gyógyító, a beteg emberek gyógyításával hivatásszerűen foglalkozó szakember, hanem megregulázandó, pénzsóvár, a betegek ellátását veszélyeztető, jóságos fehér köpennyel magát álcázó brüsszelista lipsi.

A tanárok már nem nemzetünk megbecsült és elismert nevelői és oktatói, hanem rebellis sorosista csőcselék, akiket még a közalkalmazotti jogviszonyból is épp most ebrudal ki az ellenkezést és szólást nem tűrő rendőrhatalom. Coki neked, „kiművelt emberfők sokasága”! Lázadni itt csak a hatalomnak szabad. Mindent. Is.

A valódi művészek soraiba befurakodó, pénzsóvár opportunisták zsebelik be a kitüntetések garmadát, s én már félek elolvasni egy-egy nemzeti ünnepünk után a kitüntetettek listáját, nehogy megint csalódjak valakiben, aki tényleg megérdemelné, de nem ezektől... Mert devalválták az állami elismeréseinket is. Ezek már hűbéresi plecsnik, nem kitüntetések, nem a kiemelkedő teljesítmények nemzetünk általi elismerései többé, s aki elfogadja, lehajtott fejjel áll be… legelni a többiek közé.

És vagyunk mi. A kívülállók, fotelhuszárok és ülve jólmegmondók, senki által el nem olvasott petíciókban tiltakozók, csirke far-hát után szaladgálók és egzisztenciális rettegésükben csendben hallgatók. Vagy nyolcmillió hatszázezren. Egyedül vagyunk. Vagy nyolcmillió hatszázezren. Nem tudunk mit tenni, mert náluk a hatalom, a sajtó, a pénz, az erő. Mi meg vagyunk, csak úgy. Vagy nyolcmillió-hatszázezren. Ülünk. Hallgatunk. Lájkolunk. Tüntetünk. Hazamegyünk. Félünk. Nem az én dolgom, nem szólok. Szóljon más valaki. Akinek nincs mit féltenie.

Amíg van, amíg marad, mit féltenünk. Még a félelmeink is megszokássá és beletörődéssé devalválódnak. Megtörünk. Megszokjuk. Elfogadjuk.

Az elfogadás: választás. Az elfogadás: belenyugvás. Az elfogadás: opportunizmus. Az elfogadás: nem szabadság. Az elfogadás, csak túlélés, de nem élet. Az elfogadás: devalváció, nemzeti leértékelődés.

Azt hiszem, éppen elkelne most egy lánglelkű, ott a múzeum lépcsőjén, hogy szóljon: „Talpra!”

ITT OLVASHATÓ

PINTÉR ÁLLAMTITKÁRÁNAK VÁLASZA NEM SEGÍT A SZOCIÁLIS OTTHONOKON, MIKÖZBEN VAN, AHOL A GÁZSZÁMLA HAVI 1 MILLIÓRÓL 2,7 MILLIÓ FORINTRA NŐTT

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.04.06.

Rétvári Bence egy korábbi intézkedésre hivatkozott, a jelenlegi problémákat meg sem említette.

Támogatja a kormány a civil fenntartókat a megemelkedett rezsiköltség kompenzálásában, ha azok szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást működtetnek. Többek között ezt válaszolta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára Tóth Bertalan írásbeli választ igénylő parlamenti kérdésére.

A szocialista képviselő arra várt választ – egyébként az energiaügyi minisztertől –, hogy indokoltnak tartja-e a szociális intézményeket működtető civil szervezetek bekerülését a földgáz- és villamosenergia egyetemes szolgáltatásra jogosultak körébe, valamint, milyen egyéb rezsitámogatásra számíthatnak az idősotthonokat működtető alapítványok és egyesületek.

Azt követően érdeklődött erről Tóth Bertalan, hogy lapunkban megírtuk: a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete kérte a kormányt, egységesen, fenntartótól függetlenül, a gondozási napok számához igazítva, kifejezetten a rezsiköltségek fedezetére állapítson meg kiegészítő támogatást az idős embereknek, fogyatékkal élőknek, rászorulóknak lakhatást, gondozást nyújtó intézetek számára. Szerinte ugyanis míg a kormány néhány fenntartót megsegít, kiegészítő támogatásokat, időszaki pályázati lehetőségeket biztosít számukra, a nonprofit szervezetek, alapítványok ebből kimaradnak, a minisztérium által kiírt rezsiköltség-támogatásra nem jelentkezhetnek,

miközben van, ahol a gázszámla havi 1 millió 60 ezer forintról 2 millió 770 ezer forintra nőtt...

ITT OLVASHATÓ

„NEM SZTRÁJKOLUNK. NYOMORULTAK VAGYUNK”– CSAK TITOKBAN MERTEK BESZÉLNI VELÜNK A VIDÉKI TANÁROK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.04.04.

Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép.

A közelmúltban járta be a hír a hazai közéletet: több mint tízezer magyar diák tanul Ausztriában. Hogy közülük hányan ingáznak Magyarországról és hányan élnek „emigrációban”, nem tudni, de tény: aki a nyugati határsávban látja meg a napvilágot, annak könnyebb a magyar oktatásügy romjain átlépve egy stabilan finanszírozott oktatási rendszerben megtalálni a helyét. Miután felvillantottuk fővárosi elitiskolákban tanító pedagógusok történeteit, ideje képet adnunk a vidéki, azon belül is a nehezebb sorsú településeken élő tanárok helyzetéről.

Felvettük hát a kapcsolatot egy évtizedek óta az ország legszegényebb régiójában oktató, klasszikus értelemben vett falusi tanítóval, aki a környék értelmiségijeként sikerrel hozta vissza a köztudatba az egykor szebb napokat látott település dicsőséges múltját és hagyományait, identitást és méltóságot adva ezáltal a helyieknek és turisztikai úticélként jelölve meg általa a helységet az ország térképén. Hogy melyik településről van szó, ezúttal nem írhatjuk le, ahogy a tanár nevét is el kell titkolnunk, a szavai alapján ugyanis, amelyekkel a környékbeli pedagógusok helyzetét írta le, egyértelművé vált: névvel vállalt nyilatkozattal könnyen létbizonytalanságba sodorhatnánk. Ezt mindenképp szeretnénk elkerülni...

ITT OLVASHATÓ

ANDOR LÁSZLÓ: HÁBORÚ ÉS HAMIS TUDATHÁROM HÁBORÚS DISZTÓPIA – 2. RÉSZ

MÉRCE
Szerző: ANDOR LÁSZLÓ
2023.04.07.

Andor László a hetekben több, az ukrajnai háborúról szóló elemzéssel jelentkezik a Mércén. Ez az írás a sorból a második, az első itt olvasható.

Háború idején az első áldozat az igazság – szokták idézni sokan és sokszor; nemritkán a tavaly februárban kitört orosz-ukrán háború elemzésekor is. Az aforizma Hiram Johnson kaliforniai republikánus politikustól származik, aki a két világháború alatt és közben előbb kormányzó, majd pedig szenátor volt.

Az igazság túlélése bármely háború esetén több oknál fogva kerül veszélybe; ezek közül csak az egyik a szándékos torzítás és manipuláció, amely együtt jár a politikai polarizációval, a hadviselő oldalak közötti választás kényszerével, részleges igazságaik teljes igazságként történő elfogadásával. Sok esetben azonban arról is szó van, hogy a háború sokkja előhívja a mélyebb tudati rétegekből azokat az emlékképeket, formulákat, amelyek segítségével értelmet tudunk adni az egyébként értelmetlen öldöklésnek, pusztításnak. Az ukrajnai háború mindegyik jelenségre szolgál példákkal...

ITT OLVASHATÓ

RÉGEN A VALLÁS TÖLTÖTTE FEL TARTALOMMAL, MÁRA A DIÉTA- ÉS EGÉSZSÉGIPAR PRÉDÁJA LETT A BÖJT

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.04.07.

A 40 napig böjtölő Jézus Krisztus valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer a fürdőruhaszezon előkészületeinek fogyássegítő kelléke lesz. Hogyan került a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már odakerült, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez?

Diétás őrületek jönnek-mennek a ketogéntől a káposztalevesen át a paleóig, de a böjt, vagyis az étel- vagy italmegvonással, esetleg az önmegtartóztatás más formáival járó étkezési rend az egyetlen, ami valamilyen formában, spirituális tartalommal vagy anélkül, évezredek óta kíséri az embert, sőt egyre népszerűbb. A Nemzetközi Élelmiszerinformációs Tanács (International Food Information Council) tavalyi reprezentatív felmérése szerint az amerikaiak 10 százaléka gyakorolja az időszakos böjtöt (intermittent fasting); a legnépszerűbb diéta a feldolgozott ételektől való eltávolodást hirdető „tiszta táplálkozás” (clean eating) 13 százalékkal, míg a megkérdezettek mindössze 2 százaléka követi a vegán táplálkozási előírásokat vagy él tisztítókúrákkal. Az időszakos böjt a kutatók körében is egyre népszerűbb: míg 2000-ben mindössze 5 tanulmány született a témában, 2020-ra ez a szám 173-ra nőtt, és a táplálkozástudománytól kezdve a sejtbiológián át a neurológiáig egyre több, elsősorban élettannal foglalkozó tudományterületet foglal magába.

A böjt tehát, ami a nagy világvallások szinte mindegyikének szerves részeként elsősorban vallási és spirituális tartalmat hordozott, mára sokszor inkább az egészséges élettel kapcsolatos asszociációkat indít el, pedig Jézus 40 napos böjtje során valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer majd a fürdőruhaszezon előkészületének fogyássegítő kelléke lesz.

Épp emiatt nehéz pontosan megállapítani, pontosan hol a helye, van-e helye egyáltalán a böjtnek modern világunkban, ha az ember nem gyakorló római katolikus, református, görög katolikus keresztény, zsidó vagy muszlim vallású. „A 21. század elejére eléggé összekuszálódtak a szálak, a mai táplálkozáskultúrában minden és annak ellentéte is igaz; a böjttel is ez a helyzet, ennek jelentéstartalma még az egyes generációkon belül is változik” – mondja Báti Anikó, az ELTE Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki a néprajzon belül évek óta táplálkozáskultúra-kutatással foglalkozik. Őt és Felek Mihály dietetikust, a hiteles egészségügyi kommunikációt zászlajára tűző Alimento blog szerzőjét kérdeztük arról, hogyan került át a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már ott van, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez...

ITT OLVASHATÓ

„ITT A POKOL EBBEN A VILÁGBAN” – AZ OSCAR-DÍJAS MAGYAR RENDEZŐ MÉGIS HISZ A FELTÁMADÁSBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA

2023.04.07.

A legszebb animációt készítette el a húsvét témájában Rófusz Ferenc: az utolsó vacsorát Leonardo híres festményének figuráit mozgatva vitte vászonra néhány éve. A rendező leginkább persze Oscar-díjáról híres. A Válasz Online-nak most felidézi azokat az időket is, például azt, amikor 1981-ben megnyerte az arany szobrocskát, de nem lehetett ott, hogy átvegye. Később aztán kimehetett érte, a szobrocska ma is megvan, ám mint megtudjuk, némileg megviselt formában. Kisfia ugyanis még akkor lerágta Oscar fejéről az aranyat. A rendező beszél a Pannónia Filmstúdió egykori nagyságáról és arról is, miért nem lehet ma megismételni a csodát. Minthogy Rófusz Ferenc éppen intenzív kórházi kezelés alatt áll, telefonon faggattuk. Nagypénteki nagyinterjúnk...

ITT OLVASHATÓ

„A NEM CSELEKVÉS CSIMBORASSZÓJA”, AMIT AZ ORBÁN-KORMÁNY A RÁSZORULTAKÉRT TESZ, MIKÖZBEN A MILLIÓHOZ KÖZELÍT A HAJLÉKTALANSÁG PEREMÉN EGYENSÚLYOZÓK SZÁMA

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.04.06.

Ugyanakkor a hajléktalanellátó rendszer is a túlélésért küzd.

Az éhezés mindennapos veszéllyé vált. Minden ötödik otthon nélküli éhezik. A tömeges és tényleges éhezés, illetve az ettől való félelem az idei – immáron 25 éve február 3-án, az év leghidegebb napján hajléktalanok körében végzett felmérés – legdrámaibb üzenete. Meghökkentő módon inkább a fiatalabbak és a Budapesten élők maradnak étel nélkül.

Míg a 70 fölöttieknek csupán a 7 százaléka válaszolta azt, hogy előfordul, hogy éhezik, addig a 30-39 év közöttieknek a 33 százaléka.

Az éjjeli menedékhelyek, hajléktalanellátók hatékony „csábító eszközévé” vált a meleg étel. A szállókon élők 60-80 százaléka kap helyben meleg ételt egyszer egy nap, az utcán élők fele a segítőszolgálatok révén jut ételhez, de egyre nagyobb szerepet kapnak a magánemberek által adott élelmiszerek is. Különösen úgy,

hogy az állam április elsejétől szünetelteti az utcán élők számára biztosított étkeztetési programot. Ezzel országosan 4000 adag ételre hiába várnak naponta

– mutatott rá Gurály Zoltán szociológus, a Menhely Alapítvány módszertani, illetve a hajléktalan-adatfelvételt szervező Február Harmadika Munkacsoport egyik vezetője, a felmérés fő megállapításait bemutató sajtótájékoztatón.

Egy tál meleg étel beszerzése vált a legfontosabb napi feladattá a hajléktalanoknak. Minden más kérdés csak ezután következik. Az elmúlt két évben

meredeken emelkedtek az utcán élők számára is alapvetőnek számító élelmiszerek – kenyér, zsír, szalonna, hagyma, tej, stb. - árai, miközben az egy főre eső jövedelmük drámaian csökkent...

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: AMI A PÉSZAHBAN ÉS A HÚSVÉTBAN KÖZÖS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.07.

Nem véletlen, hogy időben általában közel van egymáshoz a keresztények húsvét és a zsidók pészah ünnepe (az idén például nagyon közel). Ezek változó időpontokban megtartott ünnepek, nem úgy, mint ahogy a keresztényeknél állandó időpont december 24-e, a karácsony. Ilyen értelemben véletlen, ha nagyon közel vannak egymáshoz, de mégsem véletlen – mondta a Hírklikknek Gábor György vallásfilozófus, aki választ is adott a rejtélyre.

A miértre a magyarázat nagyon messzire nyúlik vissza. A pészahnak egészen az ősidőkben – mint minden nép vallásában – volt egyfajta természeti jellege: a tavaszvárás. De ilyen volt az őszi nagy betakarítás ünnepe is. Ezeknek a természeti jellegű ünnepeknek a legtöbbje a zsidó hagyományban idővel történeti jelentést kapott. A tavasz ünnepe tulajdonképpen az egyiptomi szabadulás ünnepe lesz. A pészahnak egyébként több neve is van, kapott olyan mellékneveket, mint a szabadság ünnepe, a tavasz ünnepe. De ahogy a tavasz is végeredményben a felszabadulást jelenti, a növényvilág újra születését, ez az asszociáció kötődött hozzá.

Ez a zsidó ünnep a keresztény hagyományban – amely a zsidó hagyományhoz kötötte magát, hisz' a zsidó szent könyvet nem tagadta meg, és a keresztényeknél is egy az Isten – más. Ezzel a mássággal jelezte az önállóságát. Ezért ezt az ünnepet, amelyet tartalmában átdolgozott, saját ünnepeként, húsvétként vette át, ami Jézus keresztre feszítésével és feltámadásával más tartalmat kapott. De ugyanazt az ünnepkört tölti be...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN-VÁLTÁS? – FORGATÓKÖNYVEK A NER UTÁNI IDŐKRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: DEME ZOLTÁN
2023.04.04.

Sokáig tarthat még Orbán Viktor uralma, akár összesen 33 évig is, mint a Kádár-rendszer. Csakhogy 1982-ben sem gondolta senki, hogy utóbbi csupán hét évvel később össze fog omlani. Lányi András sem. Vendégszerzőnk tehát nem teljesen borúlátó: Deme Zoltán Lányi lapunkban megjelent írására válaszul izgalmas cikkben tekinti át Magyarország jelenlegi állapotát és az abból kivezető lehetséges utakat. 

Az év egyik legjobb mélyfúrása eddig.

Néhány éve Szénási Sándor és Selmeci János „Szabadság, elvtársak!” címmel interjúsorozatot készített a Klubrádión, amelynek keretében több mint 70 (!), a 89-es rendszerváltást átélt jeles személyiséggel beszélgettek, akik mind a maguk szemszögéből tettek tanúságot a 30-40 évvel ezelőtti időkről.

A műsorvezető szinte minden beszélgetőpartnerétől megkérdezte, hogy – az interjúalany emlékezete szerint – lehetett-e látni mondjuk három vagy öt évvel 1989 előtt, hogy rendszerváltás fog következni. Gyakorlatilag kivétel nélkül mindenki úgy felelt, hogy 1989 sűrű esztendejét megelőzően nem gondolta, hogy az akkor fennálló Kádár-rendszer nyikorgó építményét próbára tevő gazdasági, társadalmi és politikai fejlemények eredőjeként a rendszer végéhez és demokratikus rendszerváltáshoz érkezik majd Magyarország.

Pedig számos olyan dolog történt a rendszerváltást megelőző mintegy tíz év során, amelyeket utólagos éleslátással már a rendszerváltás előjeleiként, sőt előkészítő lépéseiként lehet értelmezni.

1981 októberében például elindult a szamizdat Beszélő, amelynek 1982 decemberi számában Lányi András – Lehrstück Mária álnéven – „A magyar ellenzék programja” címmel közölt írást, amelyben bár önkritikusan és realizmussal, ugyanakkor szilárd optimizmussal reflektál saját közege, a demokratikus ellenzék politikai tevékenységére, valamint az akkori általános politikai és társadalmi helyzetre...

ITT OLVASHATÓ 

A MÉLTÁNYOS BÉREKÉRT KÜZDŐ BÖLCSŐDEI DOLGOZÓK SZERINT A KORMÁNY TETT EGY LÉPÉST – AZ ELLENKEZŐ IRÁNYBA

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.04.06.

Egyre több fronton küzd a bölcsődei dolgozókat tömörítő Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) a méltányos bérezésért és a kusza bértábla-rendszer felszámolásáért: egy kezdő kisgyermeknevelő bruttó 360 ezer forintot visz haza. Legutóbb a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége csatlakozott a BDDSZ törekvéseihez, amelyeknek lényege, hogy a méltányos béreket biztosító önálló bölcsődei bértábláról megkezdődjenek a tárgyalások a kormánnyal. Erről most az említett európai ernyőszakszervezet írt levelet Beneda Attila államtitkár-helyettesnek. Az összes magyar bölcsődei dolgozó mintegy harmada fejezte ki a szakszervezet felmérésén, hogy a területen bérrendezésre volna szükség. Ehhez képest a szakszervezet szerint a köznevelési törvény tervezett változtatásaival a kormányzat az ellenkező irányba, hátrafelé tesz egy lépést.

A szülőkhöz fordulnak

A bölcsődei dolgozók évek óta kampányolnak a bölcsődei bértábla mellett, de az elmúlt hónapokban intezívebben igyekeznek elérni a kormány illetékeseinél, hogy megkezdődjenek a tárgyalások. Belső felmérésük során több mint 5400-an jelölték meg az önálló bértábla és az alapbérek emelésének igényét, petíciójukat tavaly év végén adták át a családokért felelős helyettes államtitkárnak, pontosabban annak, akit Beneda maga helyett küldött az eseményre.

Bár 2022 októberében a szakszervezet még találkozott Hornung Ágnes családokért felelős államtitkárral, a területért felelős kulturális és innovációs minisztérium februári válaszlevele már azt mutatta, hogy a kormány nem kívánja központilag rendezni a bölcsődei bérhelyzetet. Ugyan a minisztérium az önálló egységes bértáblára konkrét javaslatot kért a szakszervezettől, a BDDSZ szerint a levél egésze valójában azt mutatja, hogy a minisztérium csak értékelni szándékozik az elgondolást, a valódi kidolgozásától közben elzárkózik.

További egyeztetés, tárgyalás nem kezdődött, így a BDDSZ kiszélesítette kampányát, és már a szülők és szimpatizánsok között gyűjti az aláírásokat. A kampány ideje alatt, április 6-ig a szülők és családtagok a szakszervezet honlapjáról letöltött ívvel találkozhatnak az ország számos bölcsődéjében. Ez a következő mondatokkal kezdődik: “Szülőként fontos számunkra, hogy a gyermekek jó minőségű ellátást kapjanak a bölcsődében, amit csak elégedett dolgozók tudnak nyújtani. A jó minőségű szolgáltatás biztosításához minden bölcsődében dolgozó munkájára szükség van!”

...

ITT OLVASHATÓ

NINCS KEGYELEM, A NER-NAGYHAL MEGESZI A KICSIT: A MÉSZÁROS-KÖRHÖZ KERÜLT A VALTON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.03.31.

Újabb „Lajos-ügy” a Fideszben? Egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került a Fidesz és az állam gigarendezvényeit biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége – tudta meg a Válasz Online. Az üzlet nem csak azért pikáns, mert a Gyurcsány-éra egyik vagyonmenedzserének közreműködésével jött létre. Hanem azért is, mert az eddigi főtulajdonos Varga Lajosnak alig maradt néhány részvénye a cégcsoportban, sőt az eddig a portfóliójába tartozó luxusjármű-bérbeadó, ingatlan- és vendéglátóipari érdekeltségeket ugyancsak átadta az „újaknak”. Pedig ő és a miniszterelnök vejének bizalmi emberei együtt vitték például az állam szinte kizárólagos cateringpartnerét, a Puskás Arénát is kiszolgáló RaMpART Gasztronómia Kft.-t. Mostantól tehát erre az óriásvállalatra sem illik a Tiborcz–Varga-billog, helyette a Tiborcz- és a Mészáros-kör közös befolyását kell hangsúlyoznunk. És általában is e két vezetéknév körül kezd koncentrálódni a teljes NER-felépítmény.

Mielőtt ráfordulnánk a cikkünk címét és felvezetőjét igazoló tényekre, megrajzoljuk a kontextust. Mivel a nagy infrastrukturális fejlesztések hét bő esztendeje után Lázár János miniszteriális feladata lett a beruházásstop, nyilvánvaló, hogy az építési projektekre berendezkedett gazdasági felsőelitnek kezdenie kell magával valamit. Először tavaly nyári háttérbeszélgetéseinken hallottunk arról, hogy Mészáros Lőrinc köreiből megüzenték a többi „kapacitásgazdának” – például a Paár Attila-féle WHB-csoportnak és Szeivolt István Épkar Zrt.-jének –, hogy mostantól ne számítsanak túl sok új állami munkára. Maga a felcsúti lobbikör is kevesebb központi építőipari megrendelést vizionál magának (miközben persze a 35 éves autópályakoncesszió nyerteseként stabil jövőképe lehet), ezért igyekszik elmozdulni olyan iparágak felé, amelyekben ugyancsak tetemes kormányzati pénz „ég el”, de eddig inkább a NER másodvonalának kezében voltak. Ilyen lehet például a biztonságipar, a rendezvényszervezés és a vendéglátás.

Az elmúlt hónapokban azonban nem a Mészáros-aktivitásra figyelt a nagyérdemű, inkább a kormányfő veje által diktált szédületes „piaci” koncentrációt próbálhatta nyomon követni. Tiborcz István a bank- (Gránit) és alapkezelő-beszerzés (Diófa) után ellenőrzése alá vonta Európa meghatározó fuvarozó-logisztikai vállalatcsoportját (Waberer’s), beszállt egy brókerérdekeltségbe (Equilor), közvetett jelenléte immár „tapintható” a magyar tőzsde zöldenergia-projektekben utazó sikercégében (Alteo), sőt még a Gellért Szállót is a nevére vette.

Mindehhez, illetve a 4iG-csapat államilag agyontámogatott Vodafone-üzletéhez képest persze semmi sem tűnik elég nagy biznisznek, a lapunk által most kiszúrt Valton-üzlet mégis jelzésértékű: ezzel ugyanis a Mészáros-kör benyelte a kormány és a Fidesz rendezvényeit biztosító, szinte kizárólag hatalmi megrendelésekből élő céget, illetve – mint látni fogjuk – annál jóval többet. Noha a Civil Biztonsági Szolgálaton és társvállalkozásain keresztül Pintér Sándor belügyminiszter környezete szintén bebetonozódott a biztonsági és értéklogisztikai piacra, sőt a kormányfő kötélbarátjaként ismert Garancsi István ugyancsak jelen van a védelmi szektorban a Criterion (korábban G4S) Zrt.-vel, mi több, maga Mészáros Lőrinc korábban uralma alá hajtotta az őrző-védő Testőr-csoportot, azért egyértelműen a Valton a legbizalmibb Fidesz-beszállító. Kis túlzással: egy-egy nagyrendezvényen a közreműködő biztonságiak hátán felvillanó Valton-logók szinte elnyomják az egyéb kormánypárti jelképeket...

ITT OLVASHATÓ

ISTENKÁROMLÁS ÉS KISKORÚAK VESZÉLYEZTETÉSE A MAKÓN GYEREKEKKEL CIPELTETETT KERESZT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.04.06.

A képmutató álkeresztény politika nemcsak istengyalázás, nem csupán a kereszténységet hamisítja meg és utáltatja meg az emberekkel, hanem kisgyerekek belekeverése kimeríti a “kiskorú veszélyeztetése” büntetőjogi tényállását. A magát “kereszténynek” nevező fasiszta rezsim túlteljesítő porkolábjai nem ismernek határt a képmutatásban, hogy magukat kereszténynek és jónak mutassák, miközben a kereszténység mindannak az ellentéte, amit ők képviselnek és művelnek.

Makón a Szignum Kéttannyelvű Egyházi Általános Iskola kisdiákjaival cipeltettek egy fa keresztet, amiről a város fideszes polgármestere posztolt ájtatoskodó beszámolót a Facebookon. Jézus Krisztus megváltása a helyettesítő áldozatról szól, hogy Isten Fia kifizette mindenki bűneinek az árát, megváltotta a világot, ingyen kegyelemből igaz emberré tett mindenkit, aki elfogadja ezt a tökéletes áldozatot. A keresztény hit lényege, hogy az ember felszabadult az Ádámtól örökölt bűn és annak büntetése alól, a kereszt annak jelképe, hogy az embernek nem kell bűnhődnie.

Ehhez képes az antikrisztusi álkeresztény képmutatók állandó bűntudat keltésével azonosítják a kereszténységet és gyerekek vállára helyezik Jézus Krisztus keresztjét, a kivégzőeszközt. Mellettük római katonáknak öltözött felnőttek hajtják őket. A Btk. szerint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt követik el azok, akik a nevelésükre bízott gyerekek fizikai, lelki és érzelmi fejlődését veszélyeztetik. A gyerekeket bűntudattal terhelő politikusok, tanárok, iskolák kimerítik ez a bűncselekményt...

ITT OLVASHATÓ

KAMERÁBA BESZÉLŐ ROMÁK SZEMBESÍTENEK MINKET A RASSZIZMUSUNKKAL

TELEX
Szerző: RÁCZ VIKTÓRIA
2023.04.06.

Nehéz lenne polarizáltabb témát találni egy magyar filmhez, mint a „romakérdés” – talán még a gender tud hasonló indulatokat kiváltani, de míg ez utóbbi relatíve friss ügynek számít, a magyarországi cigányok helyzetének problémája hosszú múltra tekint vissza. Ennek ellenére a tévében és a filmekben meglehetősen ritkán találkozunk romákkal, és akkor is leginkább sztereotip mellékszerepekben. A Háromezer számozott darab páros lábbal ugrik bele ebbe a reprezentációs vákuumba, romakérdés helyett romakérdések tömkelegét szórva ránk, olyan diskurzus generálásának nyílt szándékával, amire nagyon szükségünk lenne társadalmi szinten, de nem biztos, hogy fel vagyunk készülve rá.

Kilenc évvel ezelőtt mutatták be Császi Ádám Viharsarok című első nagyjátékfilmjét, amelynek meleg kamasz főszereplői szintén egy magyar filmművészetben alulreprezentált kisebbségbe tartoznak. Következő filmjének alapjai ugyanebben az évben születtek, amikor megrendezte a Horváth Kristóf „Színész Bob” által alapított Tudás Hatalom társulat videóklipjét, amelyben roma fiatalok rappelve hívják fel a figyelmet a korai iskolaelhagyás problémájára. A tehetséggondozó műhely tagjai Farkas Franciska, Pápai Rómeó, Pászik Cristopher, Oláh Edmond és Varga Norbert is, akik Horváth Kristóffal közösen, saját élményeikből és nézőpontjukból táplálkozva írták meg és állították színpadra a Cigány magyar című előadást 2018-ban – szintén Császi rendezésében.

A Cigány magyart 2020-ban a berlini Deutsches Theaterbe is meghívták, ez pedig inspirációként szolgált a darabból adaptált, az eredeti szereplőgárdát megtartó filmváltozathoz, amelynek forgatókönyvét Császi együtt jegyzi Lengyel Balázzsal, a Lajkó – Cigány az űrben rendezőjével. A Háromezer számozott darab az eredeti előadás filozofikus, provokatív és szürreális elemeit vegyíti egy német színházifesztivál-fellépésre készülő roma társulat történetével. Horváth Kristóf alakítja a filmbeli darab rendezőjét, aki az emberi nyomort saját művészi felemelkedésére használó, önhitt alkotó paródiájaként és elrettentő példájaként, az autentikus ábrázolásmódra hivatkozva egy valódi cigány házat szállíttat el a magyar szegénysorról a berlini színház színpadára, háromezer darabban. A szociálisan érzékeny művész képében tetszelgő, a társulat tagjainak tragédiáját kizsákmányoló rendezőről fokozatosan kiderül, hogy ugyanolyan elnyomóan viselkedik a romákkal szemben, mint az általa kritizált többségi társadalom, és nem kevésbé káros sztereotípiák szerint gondolkodik...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

AZ EU VIZSGÁLJA A LOMBKORONASÉTÁNYT, MÁJUSTÓL BEZÁRNÁ A KORMÁNY A KISPOSTÁKAT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: PETE LUCA
2023.04.06.

24.hu: Májustól bezárnák az 1500 fő alatti települések postáit

A Magyar Posta nagyjából egy hónapja levélben kereste meg az 1500 lakosúnál kisebb önkormányzatokat, hogy vegyék át a helyi posták üzemeltetését – értesült a lap. Azt is kilátásba helyezték, hogy ha ez nem történik meg, akkor bezárják a postahivatalt. A portál úgy tudja, hogy május 1-jétől zárhatják be az 1500 fő alatti településeken a postákat, és erről maguk az érintett kisposták dolgozói sem tudnak még.

Hvg.hu: Az ügyészség semmi kifogást nem talált Orbán Viktor firenzei kiruccanásában

Korábban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök február-márciusi honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásával kapcsolatban. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az elrendelt feljelentés kiegészítés alapján lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Mint írják, abban semmi különös sincsen, hogy a miniszterelnököt személyi védelemmel látják el nemcsak a hivatali, hanem a magánjellegű utazásai során.

444: Megduplázta, így 34 milliárd forint nyereséget termelt tavaly a Mészáros Lőrinc-féle OPUS

Kirobbanó formában a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Opus Global Nyrt., derült ki a cég által közzétett tőzsdei jelentésből. A beszámoló szerint a cégcsoport a „2022. évben átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget, jelentősen növelte árbevételét, és az energiaválság sújtotta világpiaci környezetben csaknem megduplázta nettó árbevételét és üzemi eredményét, konszolidált mérlegfőösszege pedig csaknem ötödével nőtt.”

Népszava: Lombkoronasétány-ügy: már vizsgálódik az Európai Unió

„Az Európai Bizottság behatóan vizsgálja az információkat és elemzi a helyzetet, és megteszi a szükséges lépéseket, ha a támogatást szabálytalanul használták fel” – tájékoztatta a lapot egy Európai Bizottsághoz közeli forrás. A testület jelenleg azt ellenőrzi, hogy a projektet a 2014-2020-as magyar vidékfejlesztési program keretében finanszírozták-e. Ezt a programot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatják és tartalmaz magyar nemzeti társfinanszírozást is.

Magyar Narancs: Értékteremtő tevékenységet folytat, ezért kapott Bayer Zsolt cége 40 milliót a Szerencsejáték Zrt-től

„Mit ad az országnak az 1100ÉV Kft., hogy a Szerencsejáték Zrt. 40 millió forinttal támogatja?” – tette fel írásbeli kérdését Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalnak. A miniszter helyett államtitkára, Dömötör Csaba válaszolt, aki azt írta: „a Szerencsejáték Zrt. kiemelten fontosnak tartja, és eszerint támogatja az értékteremtő kezdeményezéseket a hazai kultúra, oktatás, egészségügy, valamint a sport területén egyaránt”. Dömötör Bayer Zsolt, vagy a cégének említése nélkül hozzátette, „az összes többihez hasonlóan a beadványában említett támogatás is a fenti koncepcióba illeszkedve, az előírásoknak megfelelően valósult meg”.

ITT OLVASHATÓ

KORDONON INNEN, KORDONON TÚL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.04.06.

A rend éber őrei tegnap sikeresen megvédték a kordont a Karmelitánál, s amit az ellenzék nehéz küzdelemmel, Hadházy Ákos pedig ennen vérével lebontott, egyből újjáépítették, délutánra tehát a kerítés újra állt. Ez egy fordított Kőmíves Kelemen történet. Amit a lázadók lebontanak délre, azt a várvédők fölépítik estére, és nem látszik a balladai megoldás, hogy a mese egyszer véget érjen. Harmadjára futottak neki a kordonbontásnak a harcosok, és harmadjára vallottak kudarcot a maguk módján – a mindig visszaépülő kordonnal -, de nem adják fel, mint mondják. A küzdelem tehát folytatódik, hogy fokozódik-e, az majd kiderül.

Egyébként senki nem tudja, mivégre áll ott a vasalkotmány, amely immár Orbán szimbólumává válik, mert mostanában amerre jár-kel a kedves vezető, ott ilyenek nőnek ki a földből. Ezt annak tudjuk be, hogy a nagy vezér egészen egyszerűen és köznapian be van szarva, ám ez nem olyan nagy nóvum, amióta a parlamentben is a függöny mögé bújt. Mindazonáltal a paranoia kezd elhatalmasodni rajta, de ez is természetes a diktátoroknál, számtalan példa van erre a történelemben. Orbán neves elődei (Hitler, Sztálin és a többiek) is ebben szenvedtek, nem mondhatnánk tehát, hogy a mi diktátorunk megőrülése egyedi dolog volna.

Aki népnyúzónak áll, mert elhatározza, hogy gazember lesz, annak számolnia kell a rettegéssel, ilyképp ebbe a képbe az a kevlármellény is beletartozik, amit Orbán jól láthatóan mindig visel a szabadban. Hogy abban is alszik-e, azt nem tudjuk, de kit érdekel az ő nyomora, ha innen nézzük a dolgokat, és nem tudjuk más szemüvegen át szemlélni. Van abban azonban valami sorszerű, ahogyan Orbán eljutott a kordon egyik oldaláról a másikra, a kívülről bontástól a belülről rettegésig, ha úgy tetszik, a kalitkán kívül lévő szabadságtól az önmaga börtönébe zárásáig, ami életútnak nem egy sikertörténet, csak annak szeretnék láttatni.

Kerítést építeni az emberiség régi találmánya. A birtok határának kijelölésétől hatalmas kőfalak felhúzásáig, vizesárkok építéséig, s ki tudja, még miféle furmányokig jutott fajunk, hogy tulajdonát és a redves életét mindenféle készségekkel megvédje. Ez egy bizonyos szint után terhes is bír lenni, mindig új és még újabb találmányokat kell alkalmazni, hogy meglegyen a biztonság hamis képzete, mert olyan kerítés nem létezik, amit így vagy úgy lebontani ne lehetne. Még a föld alá is lehet bújni, de ott is elérik az embert, tehát nincs biztos menedék sem a föld nevű bolygón, sem sehol az univerzumban. Ezek csak hamis képzetek.

Próbálkozhat Orbán is, mint ahogyan most is erősítik az őt körülvevő falakat. Elsőre még csak simán ott állt a kordon, amit puszta kézzel (mint Orbán annak idején a Kossuth téren) raktak odébb. Tegnap már össze voltak láncolva a darabjai, hogy hidegvágó kellett a bontáshoz. Feltesszük, ezután majd lehegesztik vagy betonozzák, netán áramot vezetnek bele, mint a villanypásztorba, de ez felvet egy filozófiai problémát. Az a készség arra szolgál ugyanis, hogy a birkák ne tudjanak kitörni, s nem arra, hogy illetéktelenek oda be ne jussanak, ilyképp könnyen belátható, hogy egy kordon bizonyos idő után börtönné is válhat...

ITT OLVASHATÓ