2025. november 5., szerda

PANASZT NYÚJTOTTAK BE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNAK AZ ÖNAZONOSSÁG VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ JOGSZABÁLY MIATT, POLGÁRJOGI SZAKÉRTŐK SZERINT EGYFAJTA „CIGÁNY TÖRVÉNY” SZÜLETETT

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2025.11.05.


A Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom azt kérte, hogy a bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen, és érje el a jogszabály alkalmazásának felfüggesztését.


A törvény idén július 1-i hatályba lépése óta már több mint száz település hozott a Roma Parlament és más jogvédő szervezetek szerint is kizáró, diszkriminatív szabályozást. Olyan helyi rendeletek születnek, ahol a helyhatóság elővásárlási jogot gyakorol a helyi ingatlanokra. További feltételek lehetnek még a középfokú iskolai végzettség, a büntetlen előélet, a magyar nyelvvizsga, a magas összegű letelepedési adó.

Tudósok és roma polgárjogi szakértők szerint egyfajta „cigány törvény” született.

Kóczé Angéla szociológus például arról írt, hogy ez egy kirekesztést normalizáló és legalizáló törvény, míg Kertesi Gábor társadalomkutató szerint „az önazonossági törvény 1945 óta az első nyíltan fasiszta jogszabály” – összegezte az Európai Bizottsághoz írta beadványban a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom.

A kormány indoklása szerint a helyi önazonosság védelméről szóló törvény célja a helyi közösségek identitásának védelme, elvileg lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározzák, kik és milyen feltételekkel települhetnek be a településre, ezzel egyfajta „önvédelmet" biztosítva a többségi identitásnak-hovatartozásnak. Új lakcím létesítése esetén a helyhatóságok külön kritériumokat állíthatnak fel, például meghatározott idejű előzetes tartózkodást, közösségi tagságot vagy kulturális beágyazottságot. A törvény alapján az önkormányzatok rendeleteikben korlátozhatják a lakosságszám növekedését, meghatározhatják a betelepülés, lakcímlétesítés feltételeit...

PINTÉR SÁNDOR: KÖZEL ÁLL A LELKEMHEZ, HOGY SZANKCIONÁLJAM A BETEGEKET, DE ETTŐL ÓVA INTENEK

HVG
Szerző: HVG
2025.11.04.


Túl rendőrös gondolkodásra vallana az, ha szankcionálnák azokat a betegeket, akik nem jelennek meg az időpontra foglalt egészségügyi vizsgálaton – mondta egy konferencián a belügyminiszter, aki tovább centralizálná az egészségügy működését, többek között egységes gazdálkodásban és az orvosok ellenőrzésében látja a fejlődés útját. Pintér Sándor bejelentette, hogy áthelyezik a kórházakból az otthagyott csecsemőket, továbbá teljesen szétválasztják a szociális ellátást a gyógyítástól.

Pintér Sándor még mindig társakat keres a magyar egészségügy modernizálásához és az egészségügy politikai céljainak megvalósításához.

"Motivált és tehetséges társakra van szükségem, azt szeretném, ha ebben a munkában segítenének nekem"

– mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.

A belügyminiszter több politikai célkitűzést is megfogalmazott, közülük az első igencsak ambiciózusnak tűnik a jelenlegi helyzetben. Azt szeretem, ha az ember a dobogó legmagasabb fokán áll – fogalmazott Pintér, majd hozzátette, hogy Európa egyik legjobb egészségügyi rendszerét tervezi felépíteni. Ehhez a miniszter szerint növelni kell a lakosság egészségben eltöltött éveinek a számát, és biztosítani kell minden beteg számára a minőségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést. Noha számos egészségügyi szakértő arról beszélt az elmúlt években, hogy az egészségügyi rendszer teljes központosítása nem vezet hatékonysághoz, Pintér továbbra is a centralizálásban hisz. Elhangzott, hogy egységes gazdálkodási, raktározási és eszközfelhasználási rendszert vezetnek be a kórházakban. Átalakítanák a személyzeti rendszert is, Pintér elmondta, hogy növelni kell valahogy a szakmai hatékonyságot.

A belügyminiszter szétválasztaná a szociális ellátást a gyógyító tevékenységtől. Eddig 9 olyan intézményt választottak le a kórházakról, ahol nem gyógyító tevékenység zajlott. „Ez az egyik legnehezebb feladatunk” – jegyezte meg. Több intézményben ugyanis szociális tevékenység is működik, példának hozta fel a kórházakban hagyott csecsemőket. Jelenleg országszerte 300 újszülött van, akiket nem vittek haza a szüleik, őket 2025. december 31. és 2026 március 31. között a nevelőszülőkhöz, illetve bölcsődei ellátásba helyeznék át.

Létrejött a kormányzati személyügyi rendszer is, ahol minden egészségügyi alkalmazott adata szerepel, és az is, hogy az adott szakembert milyen feladatokra lehet alkalmazni. Pintér elmondta, hogy a pandémia ideje alatt nagyon hiányolta, hogy nem volt egységes nyilvántartás az orvosokról, most viszont már van...

„JOBBAN JÁRSZ, HA NEM LÁTOD” – MI TÖRTÉNIK AZ IDŐ ELŐTT ELVESZÍTETT MAGZATOKKAL ÉS SZÜLEIKKEL AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYBEN?

TELEX
Szerző: KOZEK LÉL
205.11.05.


Petráéknál nagy volt az öröm 2023 nyarán: a harmadik lombik végre sikerült. Egészen a 21. hétig minden rendben ment, ekkor azonban Petra erős fájdalmat érzett. A férjével bementek az egyik nagy budapesti kórházba. „Hohó” – mondta a vizsgálat közben a jelen lévő rezidens. „Meg kell szülni, nincs más lehetőség” – felelte a vizsgálatot végző főorvos. Megállapították ugyanis, hogy Petra méhszája az átlagosnál jobban megnyílt, ami egyebek között a fertőzés kockázata miatt nagyon veszélyes. Petra a nőgyógyászatra került volna, de az aznap nem üzemelt, így maradt a szülészet, ahol rögtön kapott oxitocint, hogy meginduljon a szülés.

Petrának a szobáját egy frissen szült kismamával kellett megosztania, miközben tudta, hogy ő épp akkor fogja a saját magzatát elveszíteni. Ezért átkérte magát egy egyágyas szobába. Hiába volt itt egyedül, a férje nem jöhetett be hozzá a vajúdás idejére. Ezt a főorvos azzal indokolta, hogy többen szoptatnak a szülőszobákban, és a férfi „valószínűleg más nők mellét nézné a kis ablakokon keresztül”. Míg a férje a váróban aggódott, Petra egyedül vajúdott a szobában, és hallgatta a frissen született babák beszűrődő sírását.

A halott magzat hajnali fél négykor született meg. Elvitték, a kórházi dolgozók szerint azért, mert „jobban jársz, ha nem látod”. Petra és férje hosszas kérlelésére végül megmutatták nekik a vesetálban fekvő magzatot, de hozzáérni, megölelni nem volt szabad. Petra így emlékezik vissza: „Rövid haja, átlátszó bőre volt, arcvonásaiban a férjemre hasonlított. Imolának neveztük el.” A testet azonban később nem vihették haza, a kórház arra hivatkozott, hogy az veszélyes hulladék.

A szülés után Petrát átvitték a műtőbe, ahol a bent maradt méhlepényt eltávolították, majd visszavitték a szobájába. A férje még egy ideig várakozott a műtő előtt, mert azt hitte, még bent van a felesége. Végül a beavatkozás után takarító műtős szólt neki, hogy Petra már nincs ott.

Bár Petráék a kórházi napok alatt a műtőt takarító férfin kívül más kedves és együttérzést mutató egészségügyi dolgozóval is találkoztak, a kórház saját pszichológusa nem könnyítette meg a gyászukat. A szülés délutánján azt mondta nekik: „Ez a természet rendje, a gyengék meghalnak.” Ezek után Petra mindenképpen haza akart menni. A főorvos megengedte, hogy saját felelősségükre távozzanak: szakmailag nem támogatja, de emberileg megérti őket, mondta.

Petráék úgy érezték, nem viselkedtek velük tisztelettel a kórházban, és nem tartották jogszerűnek, hogy először nem láthatták, majd nem vihették haza a halott magzatot, akit így nem tudtak eltemetni. Ezért megkeresték a betegjogi képviselőt, de ő lebeszélte őket a panasztételről, mert szerinte túl sok nyűg és idő a folyamat. Petrának ezután körülbelül fél évébe került, hogy kimásszon a szülés utáni depresszióból, ezután tudta átfesteni és átrendezni a már kész gyerekszobát.

A beavatkozás, amelynek során Petra megszülte és elbúcsúztatta a magzatát, az indukált vetélés. Erre akkor kerül sor, amikor egy előrehaladott terhességet orvosi beavatkozással kell megszüntetni. A magzatot ilyenkor nem műtéti úton emelik ki: a folyamat egy szüléshez hasonlóan fejeződik be. A második trimeszterben indukált vetélés például akkor történik, amikor az anya életét vagy egészségét veszélyeztető genetikai probléma derül ki, vagy – Petrához hasonlóan – anatómiai probléma lép fel, amely miatt nem lehet kihordani a terhességet. A másik eset, ha a magzattal van gond: például leáll a szíve, és meghal méhen belül, vagy genetikai problémát mutatnak ki nála...


HILARION VOLT ASSZISZTENSE SZERINT A METROPOLITA RENDSZERESEN LOBBIZOTT SEMJÉN ZSOLTNÁL KIRILL PÁTRIÁRKA ÉS MÁSOK ÜGYÉBEN

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2025.11.05.


Hilarion metropolita volt asszisztense, aki szexuális zaklatással vádolta az orosz papot, a Deník N-nek adott interjút, amelyben arról beszélt, hogy Hilarion hogyan lobbizott oligarcháknál, Orbánnál és Semjénnél Kirill pátriárka és mások érdekében.

Amíg Hilarion Budapesten tartózkodott, az akkori orosz–japán származású asszisztense, George Suzuki kísérte. Suzuki később elhagyta az országot, és a papot szexuális zaklatással vádolta, vádjait titokban készített felvételekkel támasztotta alá.

A Deník N-nek adott interjúban most Hilarion más tevékenységéről beszélt, miszerint gyakori kapcsolatot tartott befolyásos orosz oligarchákkal, akiktől állítása szerint készpénzt kapott, továbbá kiemelkedő kapcsolatokat ápolt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel. A most 23 éves Suzuki vallomását fényképekkel, felvételekkel és egyéb dokumentumokkal támasztotta alá. A Deník N az általa szolgáltatott információkat más forrásokból is ellenőrizte.

Elmondása szerint Hilarion nemcsak megbeszélésekre vitte magával a fiatal férfit, hanem orosz oligarchák luxusjachtjaira is, eközben történtek a zaklatások is.

Suzuki szerint Hilarion magyarországi tartózkodása alatt egyéni találkozókat folytatott Orbán Viktorral, akivel többek között oxfordi tanulmányai révén ismerkedett meg. Rendszeresen, havonta egyszer találkozott Semjén Zsolttal is. A fiatal asszisztens rendszerint részt vett ezeken a találkozókon.

Mint ismert, Magyarország többször is megakadályozta, hogy az Európai Unió szankciókat vezessen be Kirill pátriárka ellen. Hilarion ezeken a találkozókon Kirill érdekeit lobbizta Semjénnél, Suzuki szerint pedig Hilarion ezt büszkén el is dicsekedte neki.

„Hilarion jelentős szerepet játszott abban, hogy Kirill pátriárkát ne vegyék fel a szankciók listájára” – mondta Suzuki a Deník N-nek...

MATEKLECKE 6335. - NYC

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.05.


Tegnap történelmet írt New York City: Zohran Mamdani, a 34 éves demokrata szocialista képviselő lett a város következő polgármestere, az első muzulmán polgármester a város történetében. Győzelme messze túlmutat egy városi választáson, a progresszív politika próbakövévé vált az egész országban.

Mamdani alig egy évvel ezelőtt indult útnak gyakorlatilag ismeretlenként, Queens egyik államgyűlési képviselőjeként. Júniusban sokkolta a politikai elitet, amikor legyőzte Andrew Cuomót, New York egyik legikonikusabb politikai dinasztiájának örökösét a demokrata előválasztáson. A november 4-i választáson körülbelül 9 ponttal győzött Cuomo ellen, aki független jelöltként indult, míg a republikánus Curtis Sliwa messze lemaradt.

A választáson több mint 2 millió szavazatot adtak le (1969 óta először lépte át a részvétel ezt a küszöböt). Mamdani győzelmének kulcsa a lakhatási válságra és a megélhetési költségekre adott válasza volt. Befagyasztaná a bérstabilizált lakások bérleti díjait, ingyenes buszjáratokat vezetne be, és minden kerületben városi tulajdonú élelmiszerboltokat nyitna. Fizetni mindezt a nagyvállalatok és a leggazdagabbak megadóztatásával tervezi.

A fiatal szavazók masszívan Mamdani mögé álltak (a 45 év alattiak 43 pontos előnnyel támogatták Cuomóval szemben). Az NBC News exit pollja szerint Mamdani minden etnikai csoportban győzött: a fehér, fekete, latino, ázsiai és egyéb származású szavazók egyaránt mellé álltak.

A kampány talán legérzékenyebb kérdése Mamdani Izrael-kritikus álláspontja volt. Elítélte az október 7-i terrortámadást, de a gázai háborút népirtásnak nevezte, és nem ismeri el Izrael zsidó államként való létjogosultságát. Ez komoly törést okozott a zsidó közösségben. A választás előtti felmérések szerint a zsidó szavazók 55%-a Cuomót támogatta, míg Mamdani 32%-ot kapott. A Szatmar haszid közösség egyik befolyásos vezetője, Moshe Indig rabbi ugyan támogatta Mamdanit, de órákkal később három másik közösségi vezető elutasította őt és Cuomót támogatta . Ugyanakkor Mamdani intenzív kapcsolatépítést folytatott: részt vett ünnepeken, találkozott haszid vezetőkkel, és jiddis nyelvű nyílt levélben vázolta antiszemitizmus elleni küzdelmét. Megígérte, hogy 3 millióról 26 millió dollárra növeli a gyűlöletbűnözés elleni programok költségvetését.

Donald Trump hónapokig kampányolt Mamdani ellen. A választás napján a Truth Social-on azt írta: "Minden zsidó ember, aki Zohran Mamdanira szavaz, egy ostoba ember" . Trump azzal fenyegetőzött, hogy visszatartja a szövetségi támogatásokat a várostól, ha Mamdani nyer (egyébként New York nettó befizető, ahogy most már Budapest is a magyar költségvetésbe), és kommunistának nevezte a demokrata jelöltet.

Trump végül hétfőn, a választás előestéjén Cuomót támogatta, ami furcsa szövetség, hiszen a két politikus korábban gyakran összecsapott. De Trump számára Mamdani megállítása mindennél fontosabb volt.

Mamdani győzelme komoly kihívást jelent a republikánusoknak. Barack Obama volt elnök gratulált "minden demokratának, aki ma este győzött", hozzátéve, hogy "a jövő egy kicsit fényesebbnek tűnik". A választásokat széles körben úgy tekintik, hogy betekintést nyújtanak a 2026-os félidős választások esélyeibe.

Győzelmi beszédében Mamdani közvetlenül szembehelyezkedett Trumppal: "Ebben a politikai sötétség pillanatában New York lesz a fény. Ha bárki meg tudja mutatni a Donald Trump által elárult nemzetnek, hogyan kell legyőzni őt, az a város, amely őt létrehozta" .

A változások várhatóan radikálisak lesznek. Mamdani univerzális gyermekgondozást, ingyenes buszokat ígér, ehhez azonban szüksége lesz Kathy Hochul kormányzó és az állami törvényhozás támogatására, mivel az adóemeléseket állami szinten kell jóváhagyni.

Mamdani győzelme a Demokrata Párt belső harcának mérföldköve. A párt még mindig a 2024-es Trump elleni vereség utáni irányt keresi . Chuck Schumer szenátor, New York szenátora, egyike volt azon kevés prominens demokratáknak, akik nem támogatták Mamdanit.

A 34 éves politikus esetében az idő fogja megmutatni, hogy ambiciózus programja megvalósítható-e a New York-i bürokrácia és a politikai realitások közepette. De egy biztos: ahogy győzelmi beszédében mondta: "Ma este ledöntöttünk egy politikai dinasztiát". A progresszív politika új fejezete nyílt New Yorkban, és ez komoly üzenet az egész ország számára.

POTTYONDY EDINA ORBÁN BALÁZSNAK

FACEBOOK
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025. 11.05.


Az a megtiszteltetés ért, hogy az ország leggyávább embere, a miniszterelnök politikai igazgatója és a Fidesz kampányfőnöke belém mélyesztette méregbe mártott fogait.

Kedves Orbán Balázs!

Bármennyire is hihetetlen, engem egy cseppet sem zavar, ha a miniszterelnököt kitalált mesehőshöz hasonlítják. Csak azt nem értettem, hogy miért éppen Amerika Kapitányt találták erre a legalkalmasabbnak, amikor Döbrögitől Gollamon át egészen Káig, A dzsungel könyve legendás kígyójáig bőven akadt volna olyan karakter, aki jobban illik a Főnihez.

Kicsit zavarban vagyok, hogy ezt épp Önnek kell magyaráznom, aki még az ‘56-os forradalomból is azt a tanulságot vonta le, hogy fegyverrel nem szállunk szembe a zsarnok, imperialista birodalommal. Ugyanis Amerika Kapitány az a hős, aki a legreménytelenebb helyzetben is a harcot választja, és az utolsó leheletéig küzd a gyilkos agresszorral szemben. Ahogy Önök mondanák, Amerika Kapitány egy háborúpárti karakter.

Azt is szeretném jegyzőkönyvbe venni, hogy állításával ellentétben nem azt fejtegettem, hogy ne lehetnének jobboldali politikusok pozitív karakterek, csak azt jegyeztem meg, hogy Lázár Jánost enyhe túlzás sikeres cégvezetőként és feltalálóként ábrázolni, ahogy Szijjártó Péterről sem az jut az ember eszébe, hogy egy vicces, kedves, barátságos figura, mint Pókember.

Ahogy azt sem értem, hogy a videóban hol talált utalást arra, hogy szakítsuk meg a diplomáciai kapcsolatainkat az illiberális országokkal. Pusztán arra hívtam fel a figyelmet - ahogy ezt Kitti barátnőmnek is mondtam, amikor súlyos párkapcsolati válságban volt -, hogy mindig van középút a “leszopni” és a “nem beszélni vele” hozzáállás között.

Tegyük azt is tisztába, hogy nem kértem számon semmiféle békepárti álláspontot, mindössze arra hívtam fel a figyelmet, hogy az erőszaktevő mellé állni nem erőszakellenes álláspont. Önök nem békepártiak, hanem orosz csicskák. Nem a békét akarják, hanem Putyin győzelmét óhajtják. És még csak az sem érdekli Önöket, hogy hány magyar katona életébe kerül az elégtelen felszerelés vagy a légvédelem hiánya, a civil áldozatokról nem is beszélve.

Abban egyetértünk, hogy a háborús pszichózis életekbe kerül, és súlyos gazdasági károkat okoz. Amiben viszont eltér a véleményünk, hogy szerintem a háborús pszichózisban nem Európa és a liberálisok, hanem Moszkva szenved. Putyint még Trump sem tudta rábírni a fegyverszünetre, de nyilván Ön erre is azt fogja mondani, hogy csak azért, mert az európai vezetők és a libsik nem engedték. Hahaha. Mókás kis szőrpamacs maga, Balázs!

A személyemre vonatkozó sorait - bár tudom, hogy sértésnek szánta - megtiszteltetésnek veszem. Az Ön megvetése számomra egyszerre jutalom és elismerés. Ezt úgy tudom viszonozni, hogy felhívom becses figyelmét arra, hogy a napokban megjelenő könyvemben van egy hosszabb elbeszélés egy 2031-ben zajló ukrán-magyar háborúról, amelyben Önnek is a jelentőségéhez és a jelleméhez mért szerep jutott. Remélem, hogy megkarcolja a cinizmusból, aljasságból, önhülyítésből és szolgaságból eszkábált szamovárt, amit a személyisége helyére növesztett.

Üdvözlettel: Pottyondy Edina

Ui.: Nagyon jó a kép, amit talált rólam. Ehhez külön gratulálok. Nagyvonalú, igazi konzervatív úriemberhez méltó gesztus.

MEDDIG TART A TŰZSZÜNET AZ AMERIKAI-KÍNAI KERESKEDELMI HÁBORÚBAN? | BIRODALOM #13

BIRODALOM PODCAST / PARTIZÁN
Műsorvezető: FELEDY BOTOND
2025.11.05.



Az Egyesült Államok és Kína ideiglenes megegyezése új fejezetet nyithat a világgazdaságban. Feledy Botond és Pap Szilárd azt elemzi, miért most jött el a tűzszünet pillanata, mi lesz a kínai–amerikai viszony következő lépése, és milyen következményekkel jár mindez Európára nézve.

KÉREDZKEDJÜNK FEL A TISZA-APPOSOK LISTÁJÁRA!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.11.05.


A totális megfigyelés értelme a megfélemlítés. Senki nem fenyegethet azzal, hogy utalgat rá: tudja, ki mire nyomogatott a telefonján. Külön aggasztó, hogy az ukrán szál kormány általi sulykolása akár még a jövő évi választás megtartását is veszélyeztetheti. Egy megoldás azonban van: akár tetszik a Tisza, akár nem, mondjuk azt mindannyian, hogy ott voltunk a listán!


Idegenek telefonjában turkálni bunkóság. Olyan, mintha belenyúlnánk az illető táskájába, otthoni fiókjába, kukkolnánk, amikor vécére megy. A Tisza-app feltörése, és a letöltők adatainak (név, cím, e-mail, telefonszám) nyilvánosságra hozása ocsmány dolog.

Előfordulnak óriási adatlopások, és még csak nem is mindig derül ki, hogy az elkövető miért lopott. Főleg, ha nem árulja a megszerzett adatokat pénzért, illetve nem zsarolja az adatok tulajdonosát. Előfordul, hogy valaki szórakozásból csinálja. A mostani esetben vagy ez történt, vagy a Fidesz érdekében járt el az elkövető. Más értelme nincs a műveletnek.

Tekintve, hogy a lista, miután kikerült oda, szinte azonnal el is tűnt a LeakBase oldaláról, az öncélú kivagyiságra kisebb az esély. Aki azt élvezi, hogy mutogatja, mire képes, nem szedi le a kiteregetett adatokat, még mielőtt a fél ország ezen ámuldozna. A LeakBase nem az a hely, ahonnan a hatóságok le tudják vetetni az adatokat. Pont ez a lényege.

Ezt a listát az szedte le az oldalról, aki odatette. Jelezte, hogy ellopta, és a sajtóján keresztül megírta, hogy tudja, kik vannak rajta.

Azért csinálta, hogy zavart keltsen. De nem akar zavargásokat, a szomszédok azért ne menjenek ölre; a főnök ne lássa a beosztottját; a diákok a tanárukat. Csak szóltak, hogy Nagy Testvér figyelt és le is leplezett. A saját telefonodban, a saját életedben sem vagy egyedül, és ennek akár még következménye is lehet. Minden fel van jegyezve.

Egy egészséges demokráciában magánügy a politikai állásfoglalás, vagy akár csak a kíváncsiság egy párt terméke iránt. Kiteregetése illetlenség. Egy beteg demokráciában, ahol embereket a munkahelyükön zaklathatnak a politikai nézeteik, kommentjeik, a házastársuk politikai nézetei miatt – ott kifejezetten aljas húzás ennek kiteregetése.

Természetesen nem arra lehetett jó ez a lopás a Fidesznek, hogy eltántorítsa a 200 ezer érintett embert a Tiszától. Ők csak még erősebben gyűlölik most a Fideszt.

Arra viszont jó lehetett, hogy a potenciális támogatókat, az óvatosabb együttműködőket, önkénteseket, adományozókat eltántorítsa. Elhallgattassa és passzivitásra késztesse azokat, akik nem akarják, hogy a kormány tudja, mit gondolnak a politikáról. Mindenekelőtt pedig az lehetett a cél, hogy ne szavazzanak az emberek a Tisza előválasztásán, s legyen az eljárás kudarc. Fulladjon érdektelenségbe.

Arra is jó, ami történt, hogy a Fidesz elkezdje építeni a „külföldről beavatkoztak a kampányba”-mesét, aminek

a vége az lehet, hogy érvénytelenítik, vagy lefújják a jövő évi választást – a 2024 decemberi romániai példa alapján...

ITT OLVASHATÓ 

OKOS ORSZÁG MÁS KÁRÁN TANUL: A SZERB OLAJSZANKCIÓ MAGYAR HATÁSAI

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.11.05.


Az elmúlt napokban a szomszédunkban, Szerbiában láthattuk, hogy mi történik akkor, ha működésbe lépnek az Egyesült Államok szankciói az orosz olajkapcsolatok miatt.


A kialakult helyzetben számunkra a legfontosabb, hogy Magyarországon a százhalombattai tűz, a Barátság vezetéket ért támadások, a Janaf horvát vezetéküzemeltetővel zajló viták, illetve a készenléti benzinkutak kijelölését előkészítő szabályozás ellenére sincsen közvetlen üzemanyag-ellátási zavar. Egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy hirtelen megemelkedik a benzin és/vagy a dízel ára.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy kit érdekel, mi van éppen a kőolajra és a termékekre (benzinre, dízelre) vonatkozó szankciókkal, hogyan jutnak el ezek más piacokra, mit élnek át például a szerb autósok. Ezek egyfelől szakmai ügyek, másfelől viszont

- rendkívül érdekes kereskedelmi, szállítási folyamat alakult ki, amit érdemes megismerni;
- lehetnek olyan tanulságok, amelyek később Magyarországon is meghatározók lesznek;
- végül pedig sajnos egyáltalán nem zárható ki, hogy hamarosan már áremelkedés is jöhet. Hiszen, bármennyire furcsa is, a szerb piac folyamatai máris kihatnak Magyarországra...

ITT OLVASHATÓ 

TISZA APP: TÁMADÁS VAGY SZIVÁRGÁS? | NYITÁS ELŐTT #8

SZÉLSŐKÖZÉP
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP / LILI ÉS BÁLINT
2025.11.05.



A Nyitás előtt legújabb adásában Lili és Bálint élőben kérdezik a szerb határon történtekről a határőrök által fehérneműre vetkőztetett, majd nemzetbiztonsági kockázatnak minősített magyar egyetemistákkal utazó Kolonics Benedeket. Ezen kívül megpróbálják kibogozni, mit tudunk a Tisza app körüli adatszivárgásokról, kibeszélik a Blikk NER általi bekebelezését, szót ejtenek az első magyar true crime sorozatról, a Schobert-féle árrésstop diétáról, és a nívós Mandiner Díj jelenlegi állásáról is. Tartsatok velünk reggel nyolctól élőben!

FARKAS ZOLTÁN: OSZTOGATÁS UTÁN MEGSZORÍTÁS - A 2022-ES FORGATÓKÖNYV LÁTSZIK MEGISMÉTLŐDNI

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.11.04.



"Nagy valószínűséggel megismétlődik az, ami 2022-ben történt; akkor a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 1600 milliárd forint költségvetési pluszkiadás terhelte meg az államkasszát közvetlenül a választások előtt. Akkor jött be az egyösszegű 13. havi nyugdíj és más egyéb juttatások. A választások után viszont csaknem 1000 milliárd forint körüli beruházást befagyasztottak, majd 900 milliárd forint értékben vetettek ki különadókat. Tehát azt a pénzt, amit a választások előtt odaadott, gyakorlatilag már a nyári hónapokban visszavette a kormány – mondta Farkas Zoltán, a HVG újságírója a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában.

A kormány az elmúlt hetekben sorra jelentette be a különféle juttatásokat és kampányígéreteket – a 14. havi nyugdíjtól a családi adókedvezményekig –, miközben a szakértők szerint ezek fedezete nincs meg a költségvetésben. Farkas Zoltán ennek kapcsán azt mondta, "a kormánynak soha nincs pénze. Amit adóból nem tud beszedni, arra hitelt vesz fel – és most is ezt látjuk."

A HVG gazdasági újságírója emlékeztetett, hogy a Költségvetési Tanács legutóbbi elemzése szerint a következő három évre a kormány mozgástere a hazai össztermék 0,4 százaléka lenne, ehhez képest a mostani juttatások ennek a sokszorosát teszik ki. "Mindez hitelből történik, és a hitel után kamatot kell fizetni. A kamatteher idővel visszafogja a növekedést – miközben a növekedés már most sem indult be" – mondta.

Farkas felidézte: 2022-ben a választások előtt a kormány 1600 milliárd forintnyi pluszkiadást vállalt, majd a választások után 1000 milliárd forintnyi beruházást fagyasztott be, és 900 milliárd forint értékben vetett ki különadókat. "Amit a választások előtt odaadtak, azt nyáron már vissza is vették. És ez a pénz végül megjelent a fogyasztói árakban – részben ezért szabadult el 2022 őszén az infláció" - magyarázta.

A szakértő szerint a mostani helyzet szinte tükörképe annak az időszaknak: a költekezés újra eladósodást, inflációt és kamatemeléseket vetít előre. "Nem tudni, mekkora lesz az adósság növekedése, de az már most látszik, hogy a gazdasági növekedés stagnál. Az év első kilenc hónapjában mindössze 0,3 százalékos GDP-növekedés történt – ez aligha a 'kinőjük az adósságot' forgatókönyv."

Farkas arra is kitért, hogy Orbán Viktor washingtoni útját és az amerikai befektetések ígéretét sem tartja megalapozottnak. "Amerikai tőke csak akkor jön Magyarországra, ha az ország az Európai Unió tagja marad. Egy tízmilliós piac önmagában nem vonzó. Az uniós tagság biztosítja a hozzáférést a 450 milliós piachoz – ez az egyetlen valódi vonzerő" – fogalmazott.

A HVG újságírója szerint az a gondolat, hogy Magyarország akár az uniós támogatások nélkül is boldogulna, teljes tévedés. "Orbán Viktor egyszer azt mondta, hogy Donald Trump már piszkálja őt, hogy ha ennyire elégedetlen az Unióval, akkor miért nem lép ki. De ezt a két dolgot nem lehet összerakni: amerikai beruházás csak uniós Magyarországra jön" – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy Orbán egyszer azt mondta, hogy "amire kell pénz, arra van", Farkas megjegyezte: "Ez igaz, a miniszterelnök tényleg mindenre talált forrást, amire akart: a miniszterelnöki hóbortokra, a nemzetpolitikára, az egyházak támogatására, a kormány számára fontos beruházásokra, sőt még a Ferihegyi repülőtér visszavásárlására is. Valóban mindenre előteremtette a pénzt, amire szükség volt – a kérdés inkább az, hogy mindennek mi az ára."

Az ár hatalmas volt, a legnagyobb kárt a humán szféra szenvedte el. "A szociális juttatások aránya, amely korábban a hazai össztermék 13 százaléka körül mozgott, mára 8 százalékra csökkent. A nyugdíjak aránya is 10 százalék fölött volt, most pedig szintén 8 százalék. Az egészségügyi kiadások a válságosnak számon tartott Bajnai-években még a GDP 6 százalékát tették ki, most viszont már csak az 5-öt súrolják.

Ráadásul mindezt korábban szinte fájdalommentesen tudták megtenni, mert 2013 és 2019 között hatalmas mennyiségű uniós forrás érkezett Magyarországra – évente a hazai össztermék 2,5–3 százalékának megfelelő nettó összeg, vagyis a magyar befizetéseken felüli támogatás. Ezek a 2200–2400 milliárd forintos tételek adókat váltottak ki, csökkentették a költségvetési hiányt, növelték a devizatartalékokat – röviden: biztosították a mozgásteret. Így szinte észrevétlenül lehetett elszegényíteni a humán szférát – más szót nem is találok rá, ez egyszerűen gyalázatos" - fogalmazott Farkas Zoltán.

Most azonban már sokkal érzékenyebb a helyzet. "Az egészségügy gyakorlatilag a végkimerülés határán van, a nyugdíjaknál pedig világosan látszik, hogy nagy átverés az a kommunikáció, miszerint "megőrzik a reálértéküket", hiszen csak az inflációval emelik őket. Közben a nyugdíjasok közötti különbségek hatalmasra nőttek, a családi pótlék 2008 óta változatlan, ahogy a minimálnyugdíj is. Olyan mértékű elszegényedés zajlott le, amibe belegondolni is borzasztó" - sorolta a megnyirbált területeket.

"Ehhez jön még egy másik, súlyos tényező: a krízis után, különösen a megugró kamatok idején drámaian nőttek a jövedelmi különbségek. A kis jövedelműek az utolsó fillérig elköltötték a keresetüket és a nyugdíjukat, míg azok, akik meg tudtak takarítani, jelentős hozamokat értek el – az állampapírok például az inflációt is meghaladó kamatot fizettek. Vagyis akinek volt pénze, az még tehetősebb, akinek nem volt, az még szegényebb lett. Ezek a feszültségek ma is súlyosan terhelik a gazdaságpolitikát, és ahogy a kampányidőszakban egyre több az osztogatás, a gondok is tovább nőnek" - összegezte a HVG újságírója.

A KAPITALIZMUS ÉS A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIA KÖZÖTTI KAPCSOLATOT AZ AUTORITER REZSIMEK FELEMELKEDÉSE VERTE SZÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.11.05.


Az ilyen rezsimekre három példát hoz a New York Times cikke: Magyarországot, Törökországot, és legújabb példaként magát az Egyesült Államokat. Nemzetközi lapszemle.


Politikai nyomás nehezedik az Európai Emberi Jogi Egyezményre


és az abban foglaltak tiszteletben tartásán őrködő Európai Emberi Jogi Bíróságra – írja Sven Christian Schulz a mérsékelten baloldali szellemiségű Frankfurter Rundschauban. Felhívja a figyelmet arra, hogy kilenc európai állam – köztük például Dánia és Olaszország – megkérdőjelezi a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységét a menedékjog területén, és nemrégiben az ítélkező fórumhoz intézett nyílt levélben követelt reformokat. A levélben azzal érveltek, hogy a világ radikálisan megváltozott, ezért nagyobb mozgásteret kell biztosítani az államoknak a külföldiek kitoloncolását illetően, illetve azokkal a menekültekkel szemben, akiket Oroszország mintegy fegyverként alkalmaz Európa ellen.

Az Európai Emberi Jogi Egyezményt 75 évvel ezelőtt, 1950. november negyedikén, vagyis mindössze bő öt esztendővel a második világháború lezárulta után fogadták el, és azt hivatott garantálni, hogy senki ne legyen kitéve önkényes üldöztetésnek, kínzásnak, illetve kényszermunkának, hogy mindenkinek szavatolják a szabadsághoz, biztonsághoz, tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jogát, biztosítsák a véleményszabadságot, a gyülekezési jogot és a vallásszabadságot, a magánélet és a családi élet zavartalanságát. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény hatálya jelenleg 46 európai állam – vagyis az Európa Tanács tagállamai – összesen 700 millió lakosára terjed ki. Az Európai Emberi Jogi Bíróság székhelye Strasbourg.

A nyílt levélben foglalt követelések veszélyeztetik az európai emberi jogok rendszerét – ismerteti a frankfurti lap Benjamin Wardnak, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet európai igazgatóhelyettesének a bíráló véleményét. Ward szerint a reformok követelése a migrációs témakörben a Bíróság gyengítésére irányuló kísérletként értékelhető. A Frankfurter Rundschau cikke kitér arra is, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször fenyegetőzött az Egyezményből való kilépéssel. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy nincs még egy európai ország, amely olyan rosszul állna az emberi jogok védelmével, mint Magyarország. Az Európai Emberi Jogi Bíróság több ítéletben marasztalta el a budapesti kormányt, különösen a menekültekkel való bánásmód, a hatalommegosztás – a fékek és ellensúlyok - eltörlése, illetve a sajtószabadság korlátozása miatt. A Bíróság ítéleteit az Orbán-kormány nem vagy nem kielégítően hajtotta végre.

A német lap kiemeli, hogy a Bíróság elleni politikai támadások már eddig sem maradtak következmények nélkül. A Bíróság igenis növelte a nemzetállamok mozgásterét, amikor nem emelt kifogást az ellen, hogy a migránsokat a magyar határon őrizetbe vették, Spanyolországból pedig kiszorították. Számos országnak azonban ez sem elég. A kilenc állam közös nyílt levele után már olyan közös nyilatkozatot szövegeznek, amelyhez húsz ország is csatlakozni kíván a Frankfurter Rundschau szerint. A mai napra Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a témában informális találkozót szervez Rómában.

Az ilyen irányú fejleményeket élesen bírálja Katarina Barley, a német szociáldemokraták által delegált európai parlamenti alelnök. „A Bíróság ellenőrzést gyakorló fórum, amely akkor avatkozik közbe, ha nemzeti szinten nem védik eléggé az alapvető jogokat. Ha döntéseit politikai értelemben kényelmetlennek tartják, akkor ez azt jelenti, hogy az ellenőrző mechanizmus működik. Mivel az Egyezmény az emberi jogok fontos biztosítéka, néhányakat politikai szempontból bosszant, és ennek így is kell maradnia” – idézi szavait a frankfurti lap.

„A régi rend halott, ne éleszd újra”

– ez a címe a New York Timesban Sven Beckert elemzésének. A harvardi professzor világfelfogását jól mutatja, hogy jelenleg a kapitalizmus történetét áttekintő könyvén dolgozik. Kevés zavaróbb érzés van annál, mint amikor azt érzed, hogy mozog a talaj a lábad alatt – írja, és így folytatja: ezt jól tudják azok, akik már átéltek komolyabb földrengést, és most mi is valami ilyet élünk át. A gazdasági élet rendjét eddig biztosító neoliberalizmus, amely az 1980-as években jelent meg, gyors ütemben gyengül. De merre tartunk? A közelmúlt nem mondja meg nekünk, hogy mi jön ezután. A jó hír viszont az, hogy korábban már jártunk erre: a protekcionizmus és az állami tulajdon végül is nem a 21. század találmánya – fűzi tovább gondolatait a professzor, majd arról értekezik, hogy a kapitalizmus nem konzervatív rendszer, a kapitalizmus ellentmond minden dogmának, és előre nem lehet megmondani, hogy milyen irányba fog változni.

A neoliberalizmus világrendjét Beckert szerint Kína gyors felemelkedése zúzta szét, a kapitalizmus és a liberális demokrácia közötti, vasburokkal védett kapcsolatot pedig az autoriter rezsimek felemelkedése. Az ilyen rezsimekre – mintegy visszhangozva számos más, mostanában születő elemzés megállapításait – három példát hoz: Magyarországot, Törökországot, és legújabb példaként magát az Egyesült Államokat.

A professzor gondolati szárnyalását nincs időnk és helyünk végigkövetni, de annyit még idézek a cikkből, hogy ha eddig Davos volt a neoliberalizmus fő zarándokhelye, akkor ezentúl az évente megrendezett amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferenciát, rövidítve talán többeknek ismerősebb, a CPAC-et tekinthetjük az új rend szellemi központjának.

Bár az sem kizárt, hogy a professzor inkább csak viccel, mert az írás egy pontján kérdésként azt is felveti: lehet, hogy egy őrült szeszélyének vagyunk kitéve?

VOLT PÉNZÜGYMINISZTER A KORMÁNY ÍGÉRETEIRŐL: EZ A JÖVŐRE VONATKOZÓ ADÓSSÁGKÉNT FOG VELÜNK MARADNI

ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI
2025.11.04.



A választások közeledtével a kormány és a Tisza Párt is bőkezű ígéretekkel kampányol. Felmerül azonban a kérdés: mibe kerül mindez az országnak, és a választások után honnan lesz rá fedezet?

Az Egyenes Beszéd vendége Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.

2025. november 4., kedd

MATEKLECKE 6329. - NEREXITUS

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.04.


NERexitus

Nem Oroszországban vagyunk kérem, itt az oligarchák nem esnek ki az ablakon, csak a bankszámlájukról esik ki a pénz, ha ők kiesnek a pikszisből. A nerben a vagyon ugyanis nem tűnik el, csak átalakul, jogilag kifogástalanul, patyolattisztán új tulajdonosokhoz vándorol. 
A mai leckében nézzük végig, hogyan működik a rendszer azokkal a neresekkel, akik pofátlanul túl nagyra nőttek, vagy csak túl sokat tudtak, kikerültek a családból, esetleg elhunytak.

Simicska Lajos és a G-nap

A Fidesz egykori pénzembere 2015-ig uralta a rendszer pénzcsapjait, aztán jött a G-nap, amikor Simicska nyilvánosan nevezte Orbánt a hím ivarmirigyeknek az ondósejteket tartalmazó fehéres váladékának (nem pont ezekkel a szavakkal). Egy éven belül az egész birodalom (médiacégek, építőipari konszernek, teljes üzleti háló) szépen, kulturáltan új tulajdonosokhoz került. Véletlenül mind Orbán környezetéhez tartoztak. Papíron minden rendben volt, önkéntes eladás, békés átadás-átvétel (az árról persze kevés szó esett). Simicska ma hárskúti birtokán él, földszintes házban.

Andy Vajna

A filmbiztosból lett médiamogul 2019-ben hunyt el. Halála után derült ki, hogy a végrendelet valahogy elveszett. Milyen kár. A TV2, az IKO műsorgyártó és az Atmedia reklámkereskedőház így pillanatok alatt Mészáros Lőrinc bizalmasához, Vida Józsefhez került, offshore cégeken keresztül, átláthatatlan struktúrákkal.
Az özvegy kapott egy kis kártérítést, közben milliárdos vagyonelemek költöztek új helyre.

Homlok Zsolt az exvő

Mészáros Lőrinc egykori veje 2020-ban azt hitte, jó ötlet lesz alulígérni egy közbeszerzésen az apóst. A felcsúti autóipari tesztpálya építésénél Homlok cége fele annyit ajánlott, mint a Mészáros-cégek, és nyert is (és még a fele árból is maradt valószínűleg haszna). Utólag kiderült, hogy rossz ötlet volt. A Gazdasági Versenyhivatal 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki rá kartell miatt.

Töröcskei István, a Simicska-közeli bankár

A Széchenyi István Hitelszövetkezet elnöke és az Államadósság-Kezelő Központ vezetője is volt, 2014-ig ment a szekér, Simicska bukásával azonban ő is rosszul járt. 2025-ben másodfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték hűtlen kezelés miatt. Egy másik ügyben az ügyészség kilenc év börtönt kér rá. 2024 decemberében törölték végleg a cégjegyzékből a Széchenyi István Hitelszövetkezetet. A vagyon? Valahol biztosan megvan.

Matolcsy, a világ legnagyobb bankrablása

Matolcsy György jegybankelnökként testvérén és unokaöccsein keresztül alapítványi birodalmat épített, százmilliárdokat csatornázva a Magyar Nemzeti Bank vagyonából. Az Állami Számvevőszék 2023 novemberében jelentést tett közzé, amelyben súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Másfél év telt el azóta. Mi történt? Semmi érdemi. Csizmadia Norbert leváltása (Matolcsy bizalmasa, aki a kecskeméti Neumann János Egyetem Alapítványt és a PADME alapítványt vezette), 2025 nyarán távozott 127,5 milliárd forintos vissza nem fizetett kölcsön miatti botrány után. A GTC-vagyonkezelő átszervezése (2025 augusztusában leváltották Farkas Zsolt és Gosztonyi Balázs delegáltakat a lengyelországi ingatlanbirodalom élén). A Metropolitan Egyetem körüli turpisság (A METU vezetői különleges vétójogos céghálózatot alakítottak ki, amely megnehezítette, hogy bárki beleszóljon az egyetem pénzügyeibe, 2023-ban még 100 millió forintos tiszteletdíjat is felvettek, miközben a METU 661 milliós veszteséget termelt).

Az ügyészség hallgat, vádemelés nincs, letartóztatás nincs. Magyar Péter szerint a Matolcsy-klán és Orbán már megegyezett az ellopott szajré felosztásáról, és a nyomozás csupán színjáték. Matolcsy szabad elvonulást kap, ami annyit jelent, hogy az eljárás évekig elhúzható, miközben a vagyon szépen, rendezetten átcsoportosítható.

A nerben nincs örök hűség, csak átmeneti szövetségek. A rendszer nem büntet, csupán újraallokkál. A vagyon nem vész el, csak más kezekbe kerül. De ami a legfontosabb: itt senki nem esik ki az ablakon. Mi kulturáltabbak vagyunk.

ORBÁN: A VÍZSZERELŐ, AKI FELGYÚJTOTTA A HÁZAT

FÜLÖP VIKTOR VIDEÓ
Szerző: FÜLÖP VIKTOR
2025.11.04.



Miért lett lehetetlen lakást venni Magyarországon? Miért van tele migránsokkal az ország? Miért fogy a magyar? 

Ez a videó leleplezi a titkos tervet és azokat a kormányzati döntéseket, amelyek a 2024-2025-ös lakhatási válság mögött állnak. Nem duma, nem propaganda: ez az Orbán-kormány 15 évének valódi, EREDMÉNYKÖZPONTÚ mérlege. 

Ebben az adatokra épülő elemzésben tényekkel bizonyítjuk: 

1. A NAGY LAKÁS-ÁTVERÉS 
Miért nőttek a lakásárak a hatszorosukra, míg a bérek alig? 
Hogyan fosztott ki téged az államilag támogatott CSOK és a többi lakáshitel? 
Kik jártak jól a letelepedési kötvény programmal, és hogyan verték fel az árakat a te károdra? 
Miért nem épülnek szociális bérlakások, és kik profitálnak a luxusépítkezésekből? 

2. A MIGRÁNS-KÉPMUTATÁS 
Miközben a kormány a migráció ellen harcol, hogyan telepítettek be 200.000 vendégmunkást (Vietnám, Fülöp-szigetek, India)? 
Kinek az érdekét szolgálja a magyar munkaerő lecserélése? 

3. A DEMOGRÁFIAI KUDARC 
Miért zuhant a születésszám ezeréves történelmi mélypontra a "családbarát" kormányzás alatt? 
Miért hatástalanok a támogatások, és miért ez az igazi ítélet az Orbán-rendszerről? 

Ez a videó a rideg valóság arról, hogyan bukott meg az Orbán-kormány a saját maga által kitűzött legfontosabb célokban (lakhatás, migráció, népességfogyás).

ÉVENTE 16 EZER MAGYAR HAL MEG, AKIKET EGY JÓL MŰKÖDŐ NÉPEGÉSZSÉGÜGY MEGMENTHETETT VOLNA

TELEX VIDEÓ
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2025.11.04.



Vacak a magyarok egészsége, pedig a jó egészségügy az egyik legjobb befektetés, a valódi közszolgálat. Az alkoholt reklámozzuk, miközben a szűrővizsgálatokat és a megelőzést kellene. A Magyarország jövő időben negyedik epizódjában a népegészségügy a téma: vendégünk Zacher Gábor orvos, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser, valamint az Egyensúly Intézet szakértői, Boros Tamás és Filippov Gábor.

MAGYAR PÉTER A HEKKERTÁMADÁSRÓL ÉS A TISZA JELÖLTEKRŐL 🤫 MIKET BESZÉL?!

JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.11.04.



Tisza elleni hekkertámadás és annak kormányzati kezelése jól mutatja, mire képes a rendszer, és milyen metodika szerint zajlik majd a politikai provokáció a választásokhoz közeledve. Csinálnak valamit, majd az ellenfélre kenik. Mivel minden hatalom a kezükben van, és az összes hatóságot ők irányítják, a népesség jelentős része el fog hinni nekik. Ezért jó gyakorlat végignézni, mi történt a Tisza adatszivárgás kapcsán. Tanulhatunk belőle — tanuljunk is. Magyar Péter nyilatkozatán megyek végig.
----------- 
00:00 Nem adatszivárgás. Hekkertámadás 
02:32 Kinek áll érdekében? 
06:19 Érdekeltek Orbán hatalomban tartásában 
07:34 AI videók és trollfarmok 
10:53 Megfélemlítés, elbizonytalanítás 
15:32 Kinek kell elnézést kérnie? 
18:10 Ne hagyjuk! Nem hagyjuk! 
20:11 Befolyásolni akarják a választásokat 
21:57 A jelöltállítási folyamatot végigviszik 
25:15 A Tisza B és C terve 
28:11 Az állammal szemben áll az ellenzék
32:37 Az orosz titkosszolgálat Orbán mögött

ORBÁN NEM BRÜSSZEL MIATT BUKIK, HANEM ÖNMAGÁTÓL

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.11.04.



„Nem háború, nem Brüsszel, hanem az Orbán-rendszer bénítja le a magyar gazdaságot.” A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke, közgazdász világosan kimondja, amit a kormány már régóta próbál elhallgatni: a gazdasági válság nem kívülről jött, hanem házon belülről termett. Miközben a kormány a „Brüsszel háborúpárti politika” és az „orosz szankciók” mantráját ismételgeti, Magyarország lemaradt minden szomszédja mögött. Lengyelország növekszik, Románia is talpra áll, mi pedig csak nézzük, hogyan süllyed a forint, áll a termelés és nő az államadósság.

Bod Péter Ákos kendőzetlenül beszél: a magyar gazdaság nem nő, az ipar zuhan, a kormány pedig mesterséges magyarázatokat gyárt a saját kudarcaira. Orbán Viktor washingtoni útját is elemzi – szerinte a miniszterelnök most is „felmentést és új gazdát keres”, miközben az orosz energiafüggést maga tartja életben.

A szakértő szerint az a kormány, amely a „szuverenitásról” beszél, miközben Moszkvától könyörög olajért, nem függetlenséget, hanem kiszolgáltatottságot exportál.

A beszélgetésben szó esik a 14. havi nyugdíjról is: egy újabb választási trükk, amit „már egyszer bemondtak, de soha nem teljesítettek.” A közgazdász szerint a kormány most a forintot félti, nem a nyugdíjasokat, és a hitelezők megnyugtatására óvatosan fogalmaz – miközben a valóságban a pénz egyszerűen nincs meg.

Bod Péter Ákos őszintén fogalmaz: „a politika már nem a közt, hanem a családi kasszát szolgálja.”

ZSIDAI PÉTER: ELTILTÁSA UTÁN MÉG ÉVEKIG TÁBOROZTATOTT GYEREKEKET A PEDOFÍLIA MIATT ELKÜLDÖTT PAP, AKI A SZŐLŐ UTCÁBAN IS DOLGOZOTT

MAGYAR NARANCS
Szerző: ZSIDAI VIKTOR
2025.11.03.


A pedofil tettei miatt a katolikus egyházi kötelékéből kitagadott atya azután is folytatta egyesületével a gyermekek táboroztatását, hogy a Vatikán 2016-ban örökre eltiltotta a papi hivatásától és a fiataloktól. Szűcs Balázst már 2015 augusztusában leváltották II. kerületi plébániájáról, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkészi tisztségéből is távoznia kellett. Egy szintén a katolikus egyházhoz kötődő piliscsabai iskolában sem lehetett maradása, ahol olyan krízishelyzetet okozott, hogy a csalódott, megrendült, hitükben elbizonytalanodott szülők, diákok, tanárok számára segítő szakembereket vontak be.


Mint azt lapunk október elején megírta, Szűcs Balázs atya a Budapesti Javítóintézetben is szolgált, ahol az idén május óta letartóztatásban lévő akkori vezetővel 2012-től indították el a délutáni órarend részeként az ún. csendes szoba programot. A foglalkozások helyszíne a nevelőotthon I. emeletén kialakított és felújított szoba volt. A csendes szobát Szűcs Balázs a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkészeként vezette fiatal segítők bevonásával. A program a Szőlő utcai javítóintézetben kétheti rendszerességgel áll rendelkezésre az ottani fiúk számára, alkalmanként három csoportban, 40-45 gyermek vesz részt rajta. A részvétel önkéntes; a fiataloknak lehetősége van az elcsendesedésre, imára, beszélgetésre. Az atya által vezetett csendes szoba hasznosságáról a Szőlő utcai intézet azt írja, „a foglalkozások hozzásegítik a fiatalokat a világról és önmagukról alkotott képük pozitív irányba fordításához, önvizsgálatukhoz, önkifejezésük erősítéséhez. Az elfogadó attitűd, a bizalmi légkör a növendékeket megnyitja, őszintébben tudnak beszélni a gondjaikról, terveikről.”

Hogy az atya meddig szolgált az intézetben, meddig vitte a csendes szoba programot, egy hónap alatt sem sikerült megtudnunk. Hiába tettük fel kérdéseinket az intézetnek, az azt felügyelő Országos Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak és felettes szervének, a Belügyminisztériumnak, egyikük sem reagált. Szűcs Balázs Budapesti Javítóintézeten kívüli gyermek közösségeket támogató tevékenységéről viszont több minden is tudható...

A SZŐLŐ UTCAI BOTRÁNY: AMIT A KORMÁNY ELHALLGAT!

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.11.04.



Ebben az adásban a Szőlő utcai ügy legújabb fejleményeit beszéljük át Rónai Sándorral (DK-alelnök). Szóba kerül, hogy a Belügyminisztérium és a kormány miért nem reagál érdemben, miközben tanúk szerint rendszeres bántalmazások, súlyos visszaélések és „csendes szobák” működhettek. Rónai beszámol az intézményben tett bejárásról: a kamerák vakfoltjairól, az igazgatói iroda melletti hálószobáról, a parkoló-konyha útvonal kockázatairól és a rendészeti vezetés felelősségi kérdéseiről. Szó esik a bejelentések sorsáról, a ki nem hallgatott dolgozókról, a két – a történtek idején 12 és 14 éves – megszólaló lány vallomásairól, valamint Szűcs Balázs pap ügyéről és a 2016-os eltiltás utáni táboroztatás anomáliájáról. Felvetjük: hogyan omlott össze a gyermekvédelmi kontroll, és kinek lett volna joga/kötelessége megállítani a folyamatokat?

A KlikkTV-n morális kötelességünknek tartjuk, hogy az ügyet végigkísérjük. Ha fontosnak érzed, oszd meg a videót, írd meg a tapasztalataidat kommentben, és iratkozz fel!

„TIZENÖT ÉVE AZT LÁTJUK, HOGY AZ ERŐSEBB KUTYA B@SZIK” – ÁLNÉVEN ÍRTAK POLITIKAI THRILLERT A NER-RŐL

TELEX / INTERJÚ
Szerzők: RÁCZ ATTILA, SARKADI ZSOLT
2025.11.04.


„Ha szarból építünk várat, az nem lesz tartós, és a szarvár egyik nagy-nagy jellemzője az, hogy előbb-utóbb össze fog omlani, függetlenül attól, hogy rugdaljuk-e a falát, vagy sem. Most, hogy a kegyelmi ügy szarvára azért omlott-e össze, mert valaki rugdalta a falát, vagy csak a saját nehézségi erejétől fogva dőlt össze, azt soha nem fogjuk megtudni” – mondja egy új politikai thriller, a NER elmúlt másfél évtizedét fikciós eszközökkel feldolgozó Zászló, kóla, szív szerzője, akit a Kovács Petra írói álnéven túl a regény keletkezésének indítékairól, személyes felelősségéről és a Rogán Antal nevű szereplőről kérdeztünk.

Kezdjük azzal a kérdéssel, amit vélhetően a legtöbben fel fognak tenni, amikor meglátják a könyv borítóját: kicsoda Kovács Petra?

Kovács Petráról azt lehet tudni, amit a kiadó leírt.E leírás szerint a napjainkban ismert magyar popzenészek dalszövegírójaként tevékenykedő Kovács Petra 1987-ben született, konzervatív családból származik, hosszú ideig köztisztviselőként dolgozott, részt vett számos kormányközeli szervezet munkájában, így testközelből látta, hogyan működik a mai hatalom gépezete.

Igen, ez így pontos.És mit lehet tudni arról a szerzőről, aki megbújik a Kovács Petra írói álnév mögött?

Nyilván valamiféle kalandos életút áll mögöttem is, és jutottam el oda, hogy megírtam ezt a könyvet. Mindenféle politikai áramlathoz közöm volt az elmúlt évtizedekben. Hadd kérdezzek vissza: fontos az, hogy ki vagyok én?Olyan szempontból mindenképpen fontos, hogy ennek a könyvnek az egyik vonzereje pont az, hogy mi lehet az a nézőpont, ami az íróját hozzásegítette a könyvben szereplő állítások megfogalmazásához.

A könyvben szereplő állítások egy regény történései vagy állításai. Ahogy az imént mondtam, különböző közéleti-politikai és munkahelyi pozíciókban közelről láttam és megtapasztaltam olyan eseményeket az elmúlt évtizedekben, amelyek ismerősek lehetnek sokak számára. Ez a regény azonban nem csak az én történetem, és nem is vindikálhatom magamnak a jogot, hogy a saját sztorimként akarjam eladni. Ebbe a regénybe sokaknak a története bele van fűzve, akik nálam fontosabb, értékesebb vagy közelebbi pozícióban helyezkedtek vagy helyezkednek el. Ha abból indulunk ki, hogy ez egy regény, akkor voltaképpen mindegy, hogy én ki vagyok, vagy ki akarok lenni...

A ZSOLTI BÁCSI-ÜGY NEM KÉMHISTÓRIA, HANEM POLITIKAI FEDŐSZTORI

KLIKKTV / CENTERPÁLYA PODCAST
Szerző: KLIKKTV
2025.11.03.



„Mosolygok, mert annyi butaságot hallok, de közben szomorú vagyok” - mondja Kis-Benedek József volt hírszerző, aki kendőzetlenül beszél arról, hogyan manipulálják a magyar közvéleményt kémügyekkel és ellenségképekkel.

A Klikk TV Centerpálya című műsorában kiderül, mi igaz az „ukrán kémek a spájzban” típusú kormányzati kommunikációból, és mi rejlik a brit és orosz titkosszolgálatokra mutogató történetek mögött.

Kis-Benedek elmagyarázza, hogyan működik a dezinformációs háború, miért nem véletlen, hogy az orosz propaganda gyakran „segíti” a Fidesz narratíváit, és hogy a magyar titkosszolgálatok ma már sokszor ki vannak zárva a NATO bizalmas információiból. A beszélgetésben szó esik a Zsolti bácsi-ügyről is, amelyet a kormány korábban a brit hírszerzésre fogott – miközben valójában politikai felelősségkerülésről volt szó.

A szakértő nyíltan beszél arról, hogy a magyar kormány kommunikációja gyakran politikai célokra használja a hírszerzést, és hogy a „nemzeti szuverenitás védelme” jelszó mögött valójában egy orosz mintájú manipulációs gépezet működik.

Ez az adás ritka betekintést enged abba a világba, ahol a propaganda, a hírszerzés és a politika összeér – és ahol a legnagyobb veszély nem a kémek, hanem a hazugságok hálózata.

ORBÁN A MAGYAROKKAL FIZETTETI MEG AZ OROSZ ALKUT

KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.11.03.



A százhalombattai Dunai Finomító tűzesete és a friss amerikai szankciók újra előhozták az energiafüggőség kérdését. De mi az igazság az orosz olajról, a MOL helyzetéről és Orbán külpolitikai játszmáiról?

Bolgár György vendége Miklós László energetikai szakértő, aki közérthetően magyarázza el, miért nem igaz, hogy az orosz olajról való leválás tönkre tenné a magyar gazdaságot – és miért veszélyes, ha a kormány a félelemre építi a politikát.

Mi állhat az olajfinomítói robbanás körüli kommunikáció mögött? Miért beszél Orbán külső támadásról, és miért utazik Trumphoz engedményt kérni?

Ez a beszélgetés segít megérteni, hogyan fonódik össze politika, gazdaság és hatalom az energetika világában – és mit jelent mindez a magyar emberek pénztárcájának, rezsijének és jövőjének szempontjából.

VÁLASZTÁSI OSZTOGATÁS 2025-6. - BÜTTL FERENC ÉS POGÁTSA ZOLTÁN KÖZGAZDÁSZOK ELEMEZNEK.

POGÁTSA ZOLTÁN PODCAST
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2025.11.03.



Eddig mennyit? Miből? Mire? Kell-e megszorítás 2026-ban? Mennyi mozgástere maradna egy Tisza-kormánynak?

MINDIG AZT A PÉNZT KÖLTJÜK, AMI NINCS | SIMOR ANDRÁS A KÖZÖS KÖLTSÉGBEN

HVG / KÖZÖS KÖLTSÉG PODCAST 
Műsorvezető: PITNER GÁBOR
2025.11.03.



Elszálló infláció, növekvő költségvetési hiány, lassuló gazdasági növekedés. Milyen eszközök vannak jelenleg a Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Banknak kezében, hogy az elmúlt évek gazdasági mélyrepülésén változtatni tudjon, és mi a felelőssége a Matolcsy György vezette központi banknak a jelenlegi helyzet kialakulásában. A Közös Költség új adásában Simor András közgazdászt, az MNB korábbi elnökét kérdeztük alapkamatról, inflációról, a forint jövőjéről, és arról, hogy mi a helyzet jelenleg a jegybanki bizalommal.

AZ ORBÁN VIKTOR ÁLTAL KIPÉCÉZETT ELEMZŐ: A KÖVETKEZŐ KORMÁNYRA NEHEZEDIK A MOSTANI OSZTOGATÁSOK SÚLYA

KLASSZIS MÉDIA PODCAST
Szerző: KLASSZIS MÉDIA / IMRE LŐRINC
2025.11.03.



Az elmúlt években összességében tapodtat sem mozdult a magyar gazdaság, 2025 végén a 2021-es szinten állhat Magyarország. A választási évre fordulva már most is láthatunk egy 1500 milliárd forintnyi plusz költségvetési kiadást, ami a jövőbeli, még nem ismert osztogatásokkal együtt akár a duplájára is ugorhat. Ennek az igazi terhei a következő kormányzati ciklusban csapódhatnak le, ami - bárki is nyeri a választásokat-, kiigazításokat, megszorításokat hozhat magával 2026. áprilisa után – hangzott el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában, aminek vendége Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője volt.

A FIDESZNEK NEHÉZ LESZ A SAJÁT POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYÉVEL VÁLASZTÁST NYERNIE

TELEX VIDEÓ
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2025.11.04.



Mennyire bíznak a magyarok abban, hogy jövőre javulhat a gazdasági helyzetük? És szerintük ki kormányozná jobban az országot, a Fidesz vagy a Tisza? Kedd reggel élő műsorban mutatjuk be a Policy Solutions legújabb kutatását Bíró-Nagy Andrással, az intézet vezetőjével.

A kutatást részletes ábrákkal együtt itt tudják elolvasni.

„IZGALMAS KORBAN VAGYUNK, TALÁN KORSZAKVÁLTÁSBAN” – HIHETETLEN, DE ÚJRA SZÜLETNEK CSEH–BEREMÉNYI-DALOK!

VÁLASZ ONLINE / ITERJÚ
Szerző: BÉRCZES LÁSZLÓ
2025.11.04.



Elképesztő hírrel hívta fel lapunkat Bérczes László néhány napja. A rendező, fesztiválszervező, Cseh Tamás és Bereményi Géza jó barátja azt közölte velünk: újra születnek Cseh–Bereményi-dalok. Mielőtt valami mesterségesintelligencia-trükkre kezdtünk volna gyanakodni, tiszta vizet öntött a pohárba: Tamás fia, Cseh András ír együtt Bereményivel. Az egyik dalt másfél hete, október 23-án írták, 1956 a címe, november 4-én jelentetnék meg, s hogy mi ez az egész, arról egy interjút is készítene velük. Bérczes azt is hozzátette: a Válasz Online-ra gondolt, ahol ez a beszélgetés és a dal megjelenhetne. Azonnal igent mondtunk. Ilyen kultúrtörténeti kuriózumot elsőként közölni megtiszteltetés számunkra, a forradalom leverésének évfordulóján pedig különösen az. Alighanem világrekord, hogy mind a dal, mind a hozzá tartozó videó felvételétől a kész változatig egyetlen nap telt csak el – a tegnapi. A dalt, a hozzá készült klippel együtt megtalálják Bérczes László most következő páros interjújába ágyazva...

AZ ALKOTMÁNYOS PARANCSURALOMNAK GARANTÁLTAN VÉGE LESZ '26-BAN | HARASZTI MIKLÓS | A BŐRÜNKRE MEGY

A BŐRÜNKRE MEGY / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2025.11.03.



Hogyan befolyásolja mindennapjainkat Orbán Viktor egykor rosszul megkötött nyakkendője? Mit tanulhatnak az előző forradalmár nemzedéktől a Z generációs fiatalok? Pankotai Lili, Kárpáti Léna és Keczéry Orsolya egy korábbi lázadót, Haraszti Miklós író-újságírót faggatták az ellenállás titkairól.

JÖN A SORKATONASÁG?😱 / ÚJABB FÖLDEK MÉSZÁROSÉKNAK?🤑/ BAJBAN A HARCOSOK ÓRÁJA?🫣

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Műsorvezető: Norbi
2025.11.03.



00:00
A MAI ADÁSBAN, INTRO 
01:58 ELŐSZÓ 
02:11 MEGÚJUL A HARCOSOK ÓRÁJA! 
03:29 BOHÁRT ELŐLÉPTETTÉK? 
05:57 VESZÉLYBEN AZ EU-S SZAVAZATI JOGUNK? 
08:28 JÖN A SORKATONASÁG? 
11:52 MÉSZÁROSÉK VÁSÁROLTAK? 
13:51 A HAZUGSÁG KORMÁNYA 
15:36 NEMZETI SZÉGYEN FAL 
17:25 KÖSZÖNET, OUTRO!

TAKÁCSY DORKA: HAZUGSÁG, HOGY A BÉKÉT HOZNÁ UKRAJNA TÁMOGATÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE

SZABAD EURÓPA / CÍMLAP
Szerző: BENYÓ RITA
2025.11.02.



Takácsy Dorka Oroszország-szakértő szerint hamis az az állítás, hogy a békéhez Ukrajna támogatásának megszüntetésén át vezet az út: a támogatás elvágása nem békét, hanem ukrán kapitulációt hozna, miközben a megszállt területeken már most terror és nyomor az élet: elhurcolások, szűrőtáborok, vízhiány. Közben a moszkvai putyinista sajtó békeharcosként emeli piedesztálra Orbánt, a Kreml narratívájába illesztve magyar üzeneteket.


Lásd még:

- Sz.Bíró Zoltán orosz-ukrán háborúról és Putyin imperialista törekvéseiről

FELCSÚT AVENGERS MENNI AMERIKA; LÁZÁR KEMÉNY, MINT AZ ASZFALT; ORBÁN BALÁZS BEVETI AZ AI-T

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.11.04.



Felcsút Avengers menni Amerika; Lázár kemény, mint az aszfalt; Orbán Balázs beveti az AI-t.

OROSZ BEAVATKOZÁS A MAGYAR VÁLASZTÁSOKBA - KÉRI LÁSZLÓ VENDÉGE TELKES ANDRÁS // KÉRI KÉRDI

KÉRI KÉRDI
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2025.11.03.



Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese szerint Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti.

Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában a szakértő elmondta azt is, hogy ha jövőre megtörténik egy rendszerváltás, fontos lesz a jogállamiság helyreállítása érdekében az is, hogy a titkosszolgálatok felügyeletét is átalakítsák, és a jelenlegi állambiztonsági jellegű munkát végző szolgálatok helyett újra a nemzetbiztonság védelme legyen a kizárólagos cél a különböző szervezeteknél. Telkes András egyébként a TEK-et és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is megszüntetné, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ellenőrző funkcióit viszont újra megerősítené.

Szóba került emellett a műsorban az is, hogy az orosz titkosszolgálatok hogyan avatkozhatnak bele Orbánék érdekében a magyar parlamenti választásokba, és ennek kapcsán a nemzetbiztonsági szakértő már konkrét példákat is megemlít.