A CSILLAGOS HÁZAK NAPJÁN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2023.06.21.

Június 21-én, a csillagos házak napján egy hetvenkilenc évvel ezelőtti eseményre emlékezünk. 1944. június 21-én egy kormányrendelet 1944 sárga csillagos házba kényszerítette a budapesti zsidókat. A csillagos házak olyan budapesti lakóépületek voltak, amelyeket Farkas Ákos polgármester 1944. június 16-án kiadott rendeletében a „zsidók lakhelyéül” kijelölt. A polgármester a zsidók „indokolt lakásszükségletét” családonként egy szobában határozta meg, s a rendelet értelmében az épületek bejáratát hatágú sárga csillaggal kellett megjelölni. Az emlékezés a sorosozás csúcsra járatásának idején különösen fontos lehet.

A napokban Lánczi Tamás politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arról értekezett, hogy a „Soros-birodalom" örököse, Alexander Soros, „fokozhatja a politikai nyomást, mivel Magyarország iránt különösen érdeklődik, és vannak kapcsolatai az itteni ellenzékkel is”. Lánczi politológus arról nem beszélt, hogy az általa különös érdeklődésnek nevezett jelenség nem kis részben annak is betudható, hogy a most visszavonult Soros György zsidó származású magyar-amerikai, érthető, ha fiának is kötődése van apja szülőföldjéhez, Magyarországhoz. Nem mindegy neki, hogy mi történik abban az országban, ahol apja – szerencsés körülményeknek köszönhetően – túlélte a sokak pusztulását okozó vészkorszakot.

Lánczi Tamás abból, hogy Alexander Sorosnak ki az apja, arra a következtetésre jut, hogy a birodalom örököse „bizonyára támogatni fogja az abortuszt, a drogliberalizációt és az azonos neműek házasságát, ezzel együtt össztűz alatt tartja majd a család intézményét is.” Szerinte abban is biztosak lehetünk, hogy Ukrajna támogatását szintén erősíteni akarja, hiszen ahol háború van, ott pénz is van, mert a „Soros-hálózat" mindig fölbukkan, ha üzletet gyanít...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY VÁLIK MAGYARORSZÁG AKKU-SZEMÉT GYÁRTÓ NAGYHATALOMMÁ

ÁTLÁTSZÓ / VIDEÓ
Szerzők: BODNÁR ZSUZSA, SEBŐ FERI
2023.06.21.

A kormány mindent megtesz, hogy akkugyártó nagyhatalom legyen Magyarország. Arról azonban elfelejt beszélni, hogy közben rohamos tempóban szaporodnak az elektromos autókba szánt, selejtes akkukból épülő szeméthegyek. Az Átlátszó hónapok óta gyűjti a bizonyítékokat, hogy bemutassa az akku-feldolgozó üzemek körüli életveszélyes mulasztásokat, amiket a hazai laza szabályozási rendszer tesz lehetővé. Rákkeltő anyagoknak kitett dolgozók, ismétlődő robbanások és tűzesetek, meghamisított címkék, tűzvédelem nélkül tárolt gyúlékony akkumulátorok – a szép új nagyhatalmi álmok árnyoldalai. Videó.

Számos alkalommal számoltunk be a hazai akkumulátor-gyárak engedélyezési és működési anomáliáiról. De hasonló súlyos gondokat tapasztaltunk a használt, selejtes akkuk tárolását, feldolgozását végző üzemek, telephelyek működésével kapcsolatban is. Több esetben kiderült, hogy engedély nélkül, szabadban vagy nyitott csarnokban helyezték el a veszélyes anyagokat is tartalmazó hibás akkukat. Sőt, egy mocsai telephelyen a veszélyességet jelző kódot meghamisítva tárolták a nehézfémtartalmú hulladékot...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

OLYAN HANGULAT ALAKULT KI, HOGY A LEGÁRTATLANABB KÉRDÉSBEN IS CÉLSZERŰNEK TŰNT ORBÁN MELLÉ ÁLLNI

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2023.06.21.

Orbán Viktor egy dologban különbözött mindenki mástól: ő akarta a legjobban – mondja Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz megalakulása utáni első gyűlésen, 1988-ban lépett be a pártba, és két évvel később, 23 évesen már országgyűlési képviselő lett. 1994-ben kilépett a Fideszből, és sokáig az Európa Tanácsnál és civil szervezeteknél dolgozott. Később Bajnai Gordon hívására tért vissza a politikába, és részt vett az Együtt megalapításában. 2014-től ismét országgyűlési képviselő volt, immár Orbán ellenzékeként. Május végén jelent meg a Szétzilált ország című könyve, amelyben arról ír, Orbán Viktor hogyan építette ki a hatalmát és bontotta le a demokráciát. Orbán felemelkedéséről, orosz fordulatáról, a rendszerváltás elbukott generációjáról és az ellenzék szerepéről kérdeztük Szelényit, a CEU Demokrácia Intézetének programigazgatóját.

Mikor beszélt utoljára Orbán Viktorral?

Régóta nem beszéltünk. Nem is igen lenne közös témánk, nem ugyanabban a világban élünk. A politikai vezetők eléggé elzártan élnek, Orbán Viktor sem olyan, akivel az ember nap mint nap összefuthat, talán egy vidéki focimeccsen.

Na de mégis, mikor találkoztak utoljára a miniszterelnökkel?

Azt hiszem, Kocsis Zoltán egyik koncertjén találkoztunk utoljára a MÜPA-ban valamikor a kétezres években, amikor váltottunk pár szót.

Ott volt a Fidesz első éveiben, tagja volt a párt első parlamenti frakciójának. A mából visszatekintve hogy látja, hogyan tudott Orbán Viktor már a legelején kiemelkedni a Fideszből? Az 1993-as kongresszuson már nem volt kérdés, hogy őt választják meg a párt első elnökének.

Egy dologban különbözött mindenki mástól: ő akarta a legjobban. És ez nagyon fontos a politikában. Orbán hatalmi kérdésnek tekintette a politikát, nem pedig közszolgálatként. A politikát mindig is egy csatatérnek látta, ahol meg kell küzdeni az első szerepéért. Ma már közismert, hogy a Bibó Szakkollégiumban is erős befolyást tudott kiépíteni az eseményekre akkor is, amikor nem ő volt az első számú diákvezető. Ennek a technikáit tudta alkalmazni később a Fideszben is.

A könyvben felidézi, hogy 1991-ben Kósa Lajossal és Hegedűs Istvánnal készítettek egy csoportpszichológiai jegyzetet a Fidesz-frakcióról, amely rávilágított, hogy Orbán és köre hogyan manipulálták a frakciót annak érdekében, hogy minden esetben az ő álláspontjuk jusson érvényre. A beszámolója szerint ez a kör finoman fogalmazva nem fogadta jól az összefoglalót. Mint írta, soha többé nem készült közös fotó a Fidesz első országgyűlési csoportjáról. Ezen túl milyen következménye lett a Kockafejűek klubja címet viselő elemzésnek?

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

SZAVAK HÁBORÚJA DÚL MAGYARORSZÁG ÉS UKRAJNA KÖZÖTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.06.21.

A magyar-ukrán kapcsolatokat a háború kitörése óta feszültség jellemezte, a kétoldalú viszonyon most javíthatott volna az – egyébként kivétel nélkül a magyar etnikumhoz tartozó – ukrajnai katonák Magyarországra engedése, nem ez történt – írja a BBC.

Először röviden térjünk vissza Emmanuel Macronnak arra a hétfői közlésére, hogy Franciaország, Észtország, Magyarország, Belgium és Ciprus közösen vásárol Mistral rövid hatótávolságú föld-levegő légvédelmi rakétákat. A svájci Neue Zürcher Zeitung ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy ez a fejlemény nem csupán egyedi beszerzéstechnikai döntés, hanem a francia elnök azon apró lépéseinek a sorába illeszkedik, amelyek az úgynevezett európai szuverenitás megteremtésére irányulnak. Macron fegyverkezési kérdésekben is igyekszik előmozdítani a kontinens emancipálódását, a világ más régióitól, de mindenekelőtt az Egyesült Államoktól való függetlenedést. Olyannyira fontosnak tartja ezt, hogy azon a – légvédelmi témakörnek szentelt – párizsi tanácskozáson, amelyen húsz európai védelmi miniszter, valamint NATO-képviselők vettek részt, személyesen kívánta bejelenteni a közös fegyvervásárlást, kedvenc szuverenitási narratíváját alátámasztandó – írja a zürichi újság.

Szavak háborúja dúl Magyarország és Ukrajna között

Most pedig nézzük az ukrán hadifoglyok ügyét, amely napok óta okoz komoly fejtörést a nemzetközi sajtó hírmagyarázóinak. Tekintettel arra, hogy bizonyos információrészletek kisebb-nagyobb fáziskéséssel érnek el a különböző médiumokhoz, a beszámolók nagy része inkább csak töredékeket, mintsem összképet nyújt. Kiemelkedik a sorból a BBC budapesti tudósítása Nick Thorpe tollából, amelynek a címe „a szavak háborújáról” szól Magyarország és Ukrajna között, és amelyet olyan fotó illusztrál, amelyen Semjén Zsolt pózol egy arannyal gazdagon díszített ikonsorozat előtt, a képaláírás pedig arra utal, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes és az orosz ortodox egyházi vezető személyes barátságának nagy szerepe volt a 11 hadifogoly átadásában.

A brit közmédia tudósítója kiemeli: rejtély övezi azt, hogy kikről van szó, hogyan fogták el őket, illetve, hogy mi történt velük, miután Magyarországra kerültek. Ukrajna azt mondja, közülük hármat már elengedtek, és ők hazatértek – teszi hozzá Nick Thorpe. Beszámolójában megemlíti, hogy Magyarország és Ukrajna összekülönbözött egymással, és Szijjártó Péter szerint ukrán hivatali partnere hamis vádakkal él. Visszatekintve az előzményekre, a BBC-tudósító emlékeztet arra, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokat a háború egész eddigi menete alatt a feszültség jellemezte, és hogy Orbán Viktor az egyetlen olyan európai uniós vezető, aki fenntartja a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Diplomaták azon keseregtek a brit újságírónak, hogy a kétoldalú viszonyon most javíthatott volna az – egyébként kivétel nélkül a magyar etnikumhoz tartozó - ukrajnai katonák Magyarországra engedése, de ehelyett éppenséggel tovább rontott a helyzeten.

Az ügy körül keletkezett köd nagyrészt azzal magyarázható, hogy mindkét külügyminisztert teljes sötétségben, tájékozatlanságban hagyták – olvasható a BBC cikkében, amely szerint a mentőakció kulcsa Semjén és Kirill személyes barátsága volt, és főszerepet játszott még a foglyok átadásában a magyar máltai szeretetszolgálat.

A tudósító kitér arra, hogy sok kárpátaljai önkéntesként beállt, vagy pedig besorozták az ukrán hadseregbe. Mások elmenekültek a háború elől, átúsztak a Tiszán, vagy átkeltek az Ukrajna nyugati határát övező hegyeken. Kárpátalja 1920-ig az Osztrák-Magyar Birodalom része volt – írja Nick Thorpe, aki szerint ebben az ügyben az információhiányra kézenfekvő magyarázat lehet, hogy a szóban forgó férfiak nem akarnak visszatérni Ukrajnába, de erre utaló hivatalos kijelentés nem hangzott el.

A két szomszédos ország között a szavak háborúja 2016-ig nyúlik vissza, amikor egy sor ukrán törvény előírta a magyar és a többi kisebbségi nyelv – beleértve az orosz nyelv - használatának drasztikusan csökkentését az ukrajnai iskolákban – ismerteti a konfliktus gyökereit a tudósító, majd részletesen kifejti, hogy az Orbán-kormány az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta távolságot tart az Ukrajnával való nyugati szolidaritástól – nagy mennyiségben nyújt ugyan humanitárius támogatást, és segíti az Ukrajnából menekülőket, de nem hajlandó csatlakozni a többi EU- és NATO-országhoz Ukrajna fegyverekkel való ellátásában. Eközben – írja a BBC – az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok olyan erősek, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten – a hivatalt viselő uniós politikusok közül egyedüliként – részt vett a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon, valamint rendszeresen tárgyal Szergej Lavrov külügyminiszterrel és olyan orosz nukleáris, illetve gázipari vállalatok vezetőivel, amelyektől nagy mértékben függ Magyarország energiaellátása.

Fico visszatérhet

Végül lapozzunk bele a londoni Financial Timesba, amely arról ír: a nyugati szövetségeseket aggodalommal tölti el Zuzana Čaputová szlovák államfőnek az a döntése, hogy nem indul a következő, jövőre esedékes elnökválasztáson. A lap a liberális politika mértékadó közép-európai politikusának nevezi Čaputovát, és úgy véli: kilátásba helyezett távozása tovább növeli a kételyeket azt illetően, hogy fennmarad-e Szlovákia nyugati irányvonala. Robert Fico Moszkva-barát volt miniszterelnök pártja a dolgok jelenlegi állása szerint győzelemre esélyes a szeptemberi előrehozott parlamenti választáson – figyelmeztet a FinTimes. A cikk szerint Fico arra építi a kampányát, hogy az Oroszország elleni szankciók sokba kerülnek Szlovákiának. A demokratikus világ aggodalmainak illusztrálására a cikk megemlíti azt is, hogy a múlt hónapban a szlovák fővárosban tartott Globsec-konferencia alkalmából az egyik kapcsolódó rendezvényen Japán pozsonyi nagykövete, Nakagava Makoto úgy fogalmazott: „nem akarunk még egy Magyarországot ebben a térségben”.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A RÉTVÁRI-KÖR 8,7 MILLIÁRDOT HASÍTOTT KI AZ ÁLLAMBÓL – ITT A KDNP–CISZTERCI-SZTORI FOLYTATÁSA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.06.21.

Ha a Vatikán nem kezdett volna vizsgálódni a zirci apátságnál, talán soha nem derül ki, mennyire összeépült a ciszterci vezetés Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes holdudvarával. Nem állítjuk, hogy a szerzetesi hátterű Familiare Társadalomszervező Központ volt a KDNP-s politikus „zsebe”, azt viszont igen, hogy az egyházi entitást nagyon is evilági célokra használták. A „cég” szerves része lett annak az alapítványi-egyesületi hálózatnak, amely az elmúlt években legalább 8,7 milliárd forintnyi pénzt/vagyonelemet – például hét értékes ingatlant – húzott le az államról. Tényfeltárásunk második része.

A Zirci Ciszterci Apátság vezetőinek felfüggesztéséről szóló cikkünk első felvonását azzal zártuk, hogy a Róma által kezdeményezett pénzügyi átvilágítás elérheti a nagypolitikai szférát, sőt „mérföldkő lehet az állam és az egyház széjjelebb választása ügyében”. És máris történt valami. Részletes írásbeli kérdéssorunkkal még két hete, június 6-án kerestük meg az érintetteket, köztük a szerzetesi főnökség és Rétvári Bence közös bizalmasát, a nyitóképünkön szereplő Drabos Erik Kasszián ügyvédet. Azt értettük, hogy a korábbi ciszterci elöljáró őt bízta meg a belső egyházi jogi személyként (rendi vállalkozásként) jegyzett Familiare Társadalomszervező Központ igazgatásával – azt viszont nagyon nem, hogy miért az apátság épületében lelt székhelyre az ugyancsak milliárdokat forgató, szintén Drabos által menedzselt Magyar Vezetőképző Alapítvány, amely viszont teljesen privát érdekeltség.

Hivatalos választ ugyan nem kaptunk az ügyvédtől, ám első írásunk után a bírósági civil nyilvántartásban is megjelent, hogy június 8-i dátummal – tehát két nappal kérdéseink elküldése után – kiköltöztették Zircről a vezetőképzőt; az új bázis az a budai, Aga utcai ingatlan lett, amelyet két éve ingyen biztosított a kormány a magánalapítványnak. Ezzel tehát fizikailag máris széjjelebb választódott az egyház és az állam (pontosabban: a költségvetési forrásokból gyarapodó Rétvári-kör)...

ITT OLVASHATÓ

ROSSZUL LETTEK A KORMÁNYHIVATAL EMBEREI A SZIGETSZENTMIKLÓSI AKKU-FELDOLGOZÓ ÜZEMBEN – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.21.

Pedig még maszk is volt rajtuk…

Az üzemben már halállal végződő baleset is történt, háromszor bírságolták meg rákkeltő anyagokkal való súlyos veszélyeztetés miatt, de a tavalyi, 18,5 milliárdos árbevétel és az 1,6 milliárd forintos nyeresége mellett röhögve kifizetik a bírságot, amit a hatósági előírások rendszeres megsértése és dolgozók évek óta tartó súlyos veszélyeztetése miatt róttak ki rájuk.

35,4 millió forinttal tolta meg Mészáros Lőrinc cége a Fidelitast tavaly

Aprópénz…

Az MNB alapítványi pénzeit kezelő cég luxusingatlanokat vásárol szerte Európában

Mindeközben a jegybanknak idén akkora vesztesége lesz, amiből kijönne Paks II. fele.

Kunyerál a kormány

“Sokáig nem volt ekkora szükség a lakosság pénzére, mert volt egy gazdag – nem amerikai, hanem európai – nagybácsi, aki finanszírozta a kormány kiadásait és kedvteléseit. Európai Uniónak hívják ezt a kedves rokont, leánykori nevén európai adófizetőnek. Ő működtette idáig a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, de most egy ideje nem küld pénzt, mert megelégelte, hogy a kormány nem hasznos célokra költi a tőlük kapott apanázst.”

Orosz tintával írná át a múltat a NER

A történeti torzításokat az oroszbarát közösségi profilok és híroldalak mellett ráadásul a kormányhoz közeli médiafelületek, szócsövek, valamint politikusok is felerősítik.

Az oroszok hősi emlékművet avattak hétfőn Csákberényben

A polgármester a háború miatt nagyon nem tartotta időszerűnek, így az orosz fél végül a saját szakállára megcsinálta – és ezt meg is tehetik.

Így kerülik meg az orosz oligarchák a szankciókat

„A Rotenberg-akták azt mutatják, hogy a szankciók ellenére Putyin családtagjai és cimborái nemcsak hogy külföldön tudják tartani luxusvagyonuk nagy részét, de továbbra is képesek külföldi eszközökbe fektetni.”

A Magyar Nemzet tisztességes megítélést követelt Horthynak

A Mazsihisz szerint a cikk szerzője valójában azt szeretné, hogy Horthyt a valóságot elferdítve mentsék fel a magyar holokausztban játszott bűnös szerepéből.

Vétókormány

Olyan uniós ötlettől félti a rezsicsökkentést Szijjártó, ami éppen azt segíti, hogy más országok is rezsicsökkentsenek…

Látványdiplomácia a föld körül

Szijjártó Péter öt év alatt rengeteget utazott, de szinte semmit nem ért el.

Fényévekre vagyunk a román jóléttől

A magyar háztartások tényleges fogyasztása az uniós átlag 72 százalékát éri el. Ez a második legrosszabb adat az Európai Unióban (1. Bulgária).

Orbán Viktor volt iskolájában gőzerővel toboroznak, de a kormány szerint nincs tanárhiány

És Atlantisz sem süllyedt el.

10 ezer filippínó munkást toboroz az Orbán-kormány a Fülöp-szigeteken

A gyári vagy mezőgazdasági munkásoknak nettó 520 eurós, vagyis közel 200 ezer forintos (…) fizetést ígérnek.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN, HAZA, KÖNNYGÁZ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.20.

Levelet írt doktorminiszter urunk az államvizsgázóknak és érettségizőknek, akik majd a kiváltképp értékes dokumentumot a sikeres vizsgák után kapják kézhez. A diploma, illetve a bizonyítvány mellé különös ajándékul. Hogy milyen formában – bőrkötés, iniciálé, anyámvalaga – még nem tudható, de voltaképp nem is érdekes egyáltalán. Nem akarnék a végtelenben találkozó párhuzamosokat fölfedezni, de a kefebajuszos német káplár is megírta a Mein Kampf című dolgozatát, amit aztán minden friss házaspár megkapott az esküvő után mutatva azt, hogy a birodalom gondol rájuk, és az ünnepi alkalommal azt is közli, mit vár el tőlük.

Maga a gesztus, hogy kies hazánk kedves vezetője egy kéretlen levéllel óhajt a fiatalság fejébe férkőzni, amit megkapnak, ha akarják, ha nem, mutatja a NER, s benne Orbán Viktor gondolkodását hazáról, állampolgárról, s arról, hogy ki a főnök ebben a kontextusban. Doktorminiszter urunk azt üzeni a XXI. század derekán a fiatalságnak, mint valami romantikus hős, hogy „Magyarország számít Önre, mert mindannyian fontos évtized előtt állunk”. Sok minden fakad ebből az egyetlen mondatból, legfőképp Orbán monomániás világképe, és fiatalságunk ebből fakadó kilátástalan jövője. Mert felnőve is csak közjószágok.

Elemi erejű fölhorgadást váltott ki annak idején diktátorunknak az a delirálása, amelyben a megszülető magyari kisdedeket nevezte így: „közjószágok”, amivel voltaképp meghatározta az alattvalóság lényegét. Hogy számára az emberi élet egyféleképpen értelmes, ha ez a létezés az egyéniséget odahagyva, belesimulva a nagy, közös, szürke masszába abban nyeri el lényegét, hogy a közt, és ezen keresztül Orbán hatalmát szolgálja. Munkájával, adójával, szavazatával és rajongásával. A közjószágok képzése és nevelése ennek rendelődik alá, ami meg is látszik az oktatáson, illetve a mai, puskaporos időkben azon is, mire kellenének a pedagógusok.

Innen nézhető doktorminiszter urunk kéretlen levele azok számára, akik ebből a rendszerből épp készülnek kilépni az életbe, s innen nem is meglepő Orbán mondatának első fele, miszerint „Magyarország számít Önre…” Felnőve is csak közjószág az ember, akinek odahagyva az iskolapadot az kell elsősorban a fejében motoszkáljon, hogyan szolgálhatja a hazát, s rajta keresztül annak diktátorát. Itt a dilemma első fele, hogy Magyarország milyen formában számít a nagyobbacska közjószágokra, katonaként, sormunkásként, vagy úgy, hogy nekilátnak nemzeni újabb kis közjószágokat. Mert elnézve a kínálatot mást nem igazán szeretne urunk.

Egyébiránt pikáns üzengetni ezekben a napokban a diákoknak, akik nemrégiben a hazától könnygázt kaptak az arcukba, valamint azt, hogy rájuk szállt Orbán ügyészsége börtönnel fenyegetve őket. Innen nézvést delikát lesz, ha a karmelitás tüntetésnél részt vevő diákok is megkapják a kedves vezető óhaját és üdvözletét, hogy számít rájuk a hazájuk. Itt akad némi ellentmondás, de Orbán kicsire nem szokott adni. Mégis ugyanakkor, kell ahhoz egy bizonyos vastagságú bőr az arcon, hogy az oktatás jelenlegi helyzetében (státusztörvény, egyebek) legyen pofája levelezni azokkal, akiknek a jövőjét vágja gajra éppen.

De mondhatnánk, ez nem nóvum, országunk korlátlan ura kicsire nem szokott adni, ha böfögni kell, s ezt bölcseletként, jelen esetben pedig életre szóló útmutatásként előadni, ami viszont így eléggé savanykás. „Magyarország számít Önre…” – Nincs viszont másik oldal, hogy az alany is számíthatna a hazára. Ha nagyon leegyszerűsítjük a képletet, az az uralkodó kívánalom, áldozd fel az életed a hazáért, ha ez éppen abban is nyilvánul meg, hogy ott döglesz meg az aksigyárban, mert hazád más jövőt neked kínálni nem tud. Nem csoda, hogy az aktuális fiatalok menekülnek innen oda, ahol valami jövőt látnak.

Mert épp ez az, amit Orbán kínálni nem tud. Ehhez képest van a mondat második fele valami ködökbe burkolózva: „…mindannyian fontos évtized előtt állunk.” Nem tudható, miért fontos, amikor túl vagyunk már egy rohadt sikeresen (elmúlt száz év legkülönbje), hogy ehhez képest mi történik a ránk váró új tíz évben. Illetve fölmerül még az a kérdés, miért éppen tíz év, hogy talán urunk addig tervez trónon maradni vajon. Mind megannyi bizonytalanság, mind megannyi setétség, amiben egy a bizonyos, neked semmit nem ígér a haza, ellenben az egész életedet kéri. Ha fiatal volnék, nem adnám, de nem is én kapok levelet Tőle.

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT TOLT AZ ÁLLAM EGY TALICSKA PÉNZT A FIDESZ-KÖZELI MILLIÁRDOS MEGROGGYANT BANKJÁBA? – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.19.

A hatóságok nyolc évig nyomoztak az ügyben

A kormányzathoz tartozók felelőssége érdemben nem vetődött fel. Az állam által a bank vezetésébe delegált ügyvédet, Mészáros Lőrinc bizalmasát ugyan őrizetbe vették, de bizonyítottság hiányában nem vádolták meg.

A nyugati világban példátlan, hogy a kormányfő haveri köre akkora gazdasági hatalommal bírjon, mint nálunk

Nem véletlen, hogy a Bankunióba nem akar belépni a magyar kormány, mert tart attól, hogy az európai bankhatóság látókörébe és felügyelete alá kerül a nehezen összehozott nagybank.

Újra nyomoznia kell az ügyészségnek Orbán Viktor olaszországi magánútja miatt

Hadházy Ákos szerint most már papírja van az ügyészségnek arról, hogy egy politikailag kényes ügyben nem nyomoztak elég alaposan.

Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter akár családi nyaralásra is utazhat honvédségi repülőgéppel

Az elmúlt években a magyar politikai felsővezetők és elöljárók körében jelentősen megnövekedett a különjáratú repülőgépekkel bonyolított hivatali utak száma.

Válaszolni sem hajlandó a kormányzati szerv, ami uniós milliárdokból népszerűsíti az informatikát

A Programozd a Jövőd projektről nem igazán látható, hogy pontosan mire is költik jelentős összegű forrás. A projekt elnevezése eléggé találó.

Így zajlott Budavár kormányzati elfoglalása

A hatalom évtizedes álma a budai Vár kormányzati negyeddé alakítása. Térképen ennek állomásai.

Több tanár is felmond az ország egyik legjobb gimnáziumában

„Meg szeretnék élni a fizetésemből, ezt szívesen kipróbálnám.”

Továbbra sincs vége a siófoki lómenhely-ügy furcsaságainak

Perbeli ellenfelével szemben intézkedett a somogyi kormányhivatal vezetőjének kabinetfőnöke.

Elvileg még megakadályozható, hogy a NER bekebelezze a Librit

GVH… itt lehet nevetni?

A fideszes megmondóemberek keménymagja ismét elmerült egy párhuzamos univerzumban

Ami persze együtt jár az orosz propaganda szajkózásával.

A jövőben a Blikk is a kormánypárti Mediaworks nyomdájában készül

Külső szolgáltatókat bíz meg a Ringier, saját nyomdai tevékenységét pedig lezárja Kecskeméten. A Blikk a jövőben az állami sajtóholding, a KESMA tulajdonában álló Mediaworks Hungary Zrt. legnagyobb kapacitású nyomdájában készül majd.

Orbán beavatkozott az amerikai belpolitikába

Orbán persze nagyon is jól tudja, hogy a volt amerikai elnököt nem politikai nézetei és meggyőződése miatt vonják felelősségre, hanem 37 rendbeli szövetségi bűncselekménnyel vádolják az otthonában tárolt, elnöki időszakából származó minősített iratokkal összefüggésben.

Kizártak egy kínai céget egy boszniai alagút építéséből

Megtévesztő információk, hamis dokumentumok…

ITT OLVASHATÓ

ÉS MINDIG JÖN MÉG VALAMI, AMIVEL BELÉNK RÚGNAK

NÉPSZAVA
Szerző: FEKETE NORBERT
2023.06.17.

Ezt egy tüntető tanár mondta lapunknak, aki több mint egy évvel ezelőtt, a tüntetések kezdetekor nem gondolta, hogy rosszabb lesz a helyzetük, mint akkor. A Parlament előtt a pedagógusi státusztörvény vitája alatt több ezren tiltakoztak, de azt nemigen gondolta senki, hogy a sokadik tüntetés meghatja a fideszes képviselőket.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁNNAK NAGYON KELL A PÉNZED

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.17.

Péntek volt tegnap, a beszéd napja a Kossuthon, amit előre fel kellett venni. Egyébiránt a státusztrövény szavazásának napja is volt ez a péntek, amely elől Orbán Viktor Albániába repült/menekült. Feltehetőleg azért, mert onnan csak egy ugrás Montenegró, ahol ma az aranylábú magyarok fognak pályára lépni. Ezt mindenképpen meg kell tekinteni őfőméltóságának, ha nem lesz ott, mindenkinek fizetek egy sört. Helyzetünk azonban nem annyira rózsás, hogy futballal és nem is kormánygéppel foglalkozzunk, ez a ganyé csak hab a tortán, amit a kedves vezető föltálalt nekünk.

Futólag még megemlítjük a beszédből a migránsozást, ami ezúttal is olyan jól sikerült, hogy nemzetközi botrány van kibontakozóban miatta. Elég csak idézni betűhíven, és mindenki eldöntheti, kitalálhatja, vajh, melyik része az, amelyik kiverte a biztosítékot: „Összegyűjtik őket, beteszik vagonokba Németországban, áthurcolják majd hozzánk, és itt kirakják őket? Mi meg itt fogjuk őket tartani?” A nyájas olvasó figyelmébe ajánlanám, hogy emberi lényekről beszél őfőméltósága, bár ez az idézett szövegből nem igazán derül ki. Nehéz jelzőt találni miniszterelnökünkre, ezúttal nem is kíséreljük meg.

Épp egy hete neveztük az egész bagázst szarházi csürhének, legyen elég annyi, hogy hősünk az ő vezetőjük, és ennyi elég is. Következik egyrészről a háború, másodjára pedig ebből fakadólag a pénzünk, s ha morális megfontolások és szempontok nem is érdeklik kies hazánk lakóit, és ezért újra meg újra megválasztják a csürhét és az őket vezető embert, az ugyan el nem fogadható, de talán érthető. Ismerjük a mindenbe beleszarok álláspontját, amelynek lényege, csak neki legyen jó, hogy mások fölfordulnak, az irreleváns. Ez a magyar néplélek egyik jellegzetessége sok más erősen negatív tulajdonsága mellett.

No de, gondoljuk, most majd azzal, amit ezúttal elő kívánunk adni, ha már saját maga, a pénze, ebből fakadóan személyes léte szenved csorbát, csak fölnyílik majd a szeme. Vagy pediglen nem, hanem Orbán szándékai és fondorlata szerint Brüsszelt, Sorost, Gyurcsányt és az egész Fideszen kívüli világot utálja, és azt ver fejbe az esernyővel, aki a közelében van. Diákokat savaz, ellenzéki politikust vág ököllel képen, ahová az indulatait a propaganda csatornázza, s mindezek után Orbán szent nevével az ajkain döglik éhen, miután a pénzét államkötvénybe fektette, és nem maradt semmije csak a hit.

Kétségtelen, hogy Ukrajnában háború van, Európa más részén és Magyarországon viszont egyáltalán nincs. Ezért van nálunk háborús vészhelyzet. Európa más részén a gazdaság, az államháztartás nem állt bele a földbe, lassan már az inflációt is feledik, köszönik szépen, elég jól elvannak. Orbán azonban az évszázad legsikeresebb évtizedében úgy elcseszett mindent, hogy a jelek szerint elég közel vagyunk az államcsődhöz, amit elkerülendő a Fidesz új és még újabb adókat vet ki, de ezek szerint ez sem igazán elég. A mi békegalambunk ezt üzeni önnek: „Háborús időkben az segít az országnak, aki a megtakarítását állampapírban tartja”.

Minden további külön értesítés helyett nálunk nincsenek háborús idők, ha csak azt nem tartjuk annak, hogy retorikában és a tettek mezején Orbán fejében több mint egy évtizede igen, de ez csak mellékes megjegyzés. A kiábrándító valóság az ország helyzete csupán, amely összeomlás előtt áll, s mint kitetszik, a lakosság pénzéből akar talpon maradni, ami nem egyéb, mint Orbán hatalmának megőrzése. Ehhez kérik a lakosság pénzét, tehát az adja nekik oda, aki azt szeretné, hogy Orbán hatalmon maradjon, illetve az is, aki szeretne rá keresztet vetni a lóvéra. Mert csak egy rendelet kell hozzá a vészhelyzeti kormányzásban. Egy éjszaka.

Gondolhatunk a manyup pénzekre, arra a háromezer milliárdra, amit zsarolással és hazugsággal elszedtek az emberektől, és azóta is csak azt kutatják, hol lehet, mert sehol sincsen. Most pedig Orbán a háborúra hivatkozva feltalálta a békekölcsönt, csak másképp nevezi, és a mostani szelíd, de aljas unszolástól könnyen eljuthatunk oda, hogy kötelező lesz váltani. Csak épp akkoriban egy háborúban porig rombolt országot kellett újjáépíteni, míg most, mint már említettük épp egy rohadt sikeres kormányzás áldásait ünnepeljük úgy, hogy a mi pénzünk nélkül beszarik az ország. Elképesztő kilátások.

És mégpedig azért elképesztőek, mert évtizedes konjunktúra, soha nem látott uniós pénzbőség, kedvező nemzetközi gazdasági környezet után lóg ki az ország segge a gatyából, amihez a háborúnak az ég egy világon semmi köze nincsen. Ezermilliárdok a családnál és a haveroknál, és mindezek után, ha szabad így fogalmaznunk, és miért ne, Orbánnak van pofája a pénzünket kunyizni, és mondom, még szerencse, hogy egyelőre csak kéri úgymond, és nem viszi erővel. Nem akarnék vészmadár lenni, de ez az idő is el fog jönni. Hangzott már el olyan, hogy a lakossági megtakarításokat be kell vonni a mutyiba. Azt tanácsolom, meneküljetek.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNNAK NINCS KÉSZSÉGE AZ ÖNKORREKCIÓRA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.06.16.

„Megkockáztatom, hogy a magyar parlament július első napjaiban jóvá fogja hagyni Svédország NATO-csatlakozását, ezért is került fel az Országgyűlés hivatalos napirendjére az ügy tárgyalása” – mondta a Hírklikknek Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértő szerint nem elsősorban az Egyesült Államok részéről fokozódó nyomás motiválhatja Orbánt, inkább az, hogy nem akarja utolsóként ratifikálni a bővítést. Vagyis most úgy látja, hogy a törökök a július 11.-i NATO-csúcs előtt jóváhagyják a svéd csatlakozást. Magyarország és Törökország kölcsönösen értesíti egymást az ennek kapcsán tett lépéseikről – derült ki. A kár azonban megtörtént, az már nem helyrehozható, s Szent-Iványi szerint a legnagyobb probléma, hogy nem is látszik akarat a változtatásra. „Az pedig a magyar külpolitika csődje, ahova eljutottak, s ami ebben talán a legdöbbenetesebb, hogy semmi önkorrekciós készég nincs Orbánékban.”

Miközben az Orbán-kormány – meglehetősen átlátszó módon, mondhatni óvodás tempóban – megüzente az Egyesült Államoknak, hogy nincs is szüksége az amerikai rakétarendszerekre, aminek az eladását egyelőre blokkolja a szenátus, ugyanezzel a mozdulattal az Országgyűlés napirendjére vette Svédország NATO-csatlakozásának tárgyalását. Nehéz nem párhuzamot találni az amerikai húzás és a magyar lépés között, már csak azért is, mert James E. Risch, a Szenátus külügyi bizottságának egyik vezető – amúgy republikánus – tagja közleményben szögezte le, hogy ha Magyarország hozzá akar jutni a 735 millió dollár értékű – 24 Himars rakétavetőt és több mint száz rakétát is magában foglaló – amerikai fegyvercsomaghoz, akkor nem szabad megakadályoznia, hogy Svédország a NATO-tagja legyen.

Érdekes fejlemény az is, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán lehetségesnek mondta, hogy Svédország a vilniusi csúcs előtt zöld utat kap a NATO-tagságra. Mint ismert, két NATO-tagállam akadályozza jelenleg a szervezet északi bővítése lezárását: Törökország és Magyarország. Az előbbinek legalább van értékelhető (ha nem is feltétlenül elfogadható) magyarázata (a Svédországban menedékre lelt, Ankara által terroristáknak nevezett kurdok ügye), de a magyar kormány csak olyan általános ürügyet tudott felhozni, mint hogy a svédek bírálnak minket a jogállamiság hiánya miatt...

ITT OLVASHATÓ

BORZASZTÓ KEMÉNY HARCOK VANNAK, AZ OROSZOK EGY EDDIG KEVÉSSÉ HASZNÁLT FEGYVERREL CSÚF MEGLEPETÉST OKOZTAK

TELEX
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR
2023.06.16.

Hónapok óta készült Ukrajna arra az ellentámadásra, amit a múlt héten elindított, és már most látszik, hogy nem lesz egyszerű dolga a védekezésre alaposan felkészült orosz megszálló erőkkel szemben. Az elmúlt 1-2 hétben még nem sikerült áttörni érdemben az orosz védvonalakat, de Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint nagyjából két héten belül látható lesz, hogy sikeres-e az ukrán ellentámadás.

„Borzasztó kemény harcok zajlanak, ráadásul az oroszok bevetettek egy olyan fegyvert, amit eddig nem nagyon használtak az ukrajnai háborúban” – mondta az Oroszország-szakértő. A távolsági aknatelepítő rendszereket most intenzíven alkalmazzák a megszálló csapatok a Zaporizzsja megyei frontszakaszon, ezzel pedig jelentős veszteségeket okoztak a nyugati fegyverrendszerekkel felszerelkezett ukránoknak.

Most úgy tűnik, a dél-ukrajnai zaporizzsjai frontszakasz a legforróbb része a háborúnak, de az ukrán erők Bahmutnál is újra harcolnak. A határ orosz oldalán fekvő belgorodi régióból viszont nem érkeznek új hírek az ukránok oldalán álló orosz erők tevékenységéről. Ezen kívül beszéltünk Rácz Andrással arról is, milyen forrásokból érdemes tájékozódni a háború állásáról, milyen következménye lehetett a Nova Kahovka-gát felrobbantásának az ukrán erők mozgására, és mi az, ami talán csak hónapok múlva derülhet ki az ellentámadással kapcsolatban...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ORBÁN SOROSTÓL JUTOTT EL A VAGONOKIG AZ ÚJABB ÁTHALLÁSOS NÁCI BESZÉDÉBEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.06.16.

Orbán a szokásos pénteki rádiós uszításában Soros Györgytől jutott el a vagonokig, az emberek bevagonírázásáig. Az áthallásos náci beszéd megfordította a holokauszt menetét, a holokauszt túlélő Soros György személyében a zsidó világösszesküvés vagoníroztatja be a embereket, méghozzá Németországban, hogy utána Magyarországra szállítsák őket. Ez a burkolt üzenet holokuaszttagadó és a vészkorszak áthallásait kijátszó náci uszítás, mert a zsidókat vagonírozták be, a vagonokba pedig nem a németek tették a zsidókat, hanem a keresztény Magyarország, Orbán elődei és példaképei.

Orbán előszeretettel nácizza le a holokauszttal tisztességesen szembenézett németeket, hogy a keresztényfasiszta Horthy-rendszert áldozatnak mutassa be. Erről szól a hazug Szabadság-téri náci emlékmű, és erre való utalás húzódik meg Orbán mostani náci beszédében is: azt teszi az emberek fülébe, hogy a zsidók teszik vagonokba az embereket, és a németek hajtják végre, a magyarok pedig megint áldozatok.

Ez az újabb áthallásos „dog-whistle” propaganda azt a náci hazugságot üzeni a magyar füleknek, hogy a zsidók csinálták a holokausztot, a zsidók küldték halálba a zsidókat, és a németek hajtották végre. A vagonokhoz a magyaroknak semmi közük nem volt. Orbán a menekültek uniós elosztásáról hozott döntéstől jutott el a holokauszt náci parafrázisáig. Az Európai Unió külügyminiszterei állapodtak meg a menekültek szétosztásáról, de Orbán minden neki nem tetsző demokratikus lépést Soros Györgynek, vagyis a zsidóknak tulajdonít. Mindenkit a 92 éves Soros György irányít.

Orbán Lipótmező után kiáltó eszmefuttatásával ezt mondta az uniós külügyminiszterek döntéséről: „Van összefüggés aközött, hogy a napokban adta át Soros György a birodalmának az irányítását a fia számára, aki megmondta, hogy direktebben fog politikát csinálni. Tehát a Soros-birodalom lendült itt ellentámadásba. A Soros-birodalom visszavágott.” Biztos összeültek Soros fia vezetésével a Cion bölcsei, és elhatározták, hogy menekülteket küldenek Európába, akiket az irányításuk alatt álló külügyminiszterek majd a nem kevert fajú Magyarországra küldenek, bosszúból vagonokban.

A piszkos egyházi pénzügyekben és üzletekben sáros, a magyar óvodások átműtésétől rettegő Rétvári az uniós döntésre azt reagálta, hogy „az illegális migránsok vagy az őket Európába szállító embercsempészek fogják eldönteni azt, hogy Európában kik laknak majd”. Először is, illegális migránsokat nem osztanak szét, mert illegális migránsokat nem engednek be Európába. Menekültek elosztásáról van szó, akik életveszélyben vannak a hazájukban, akiket megfojtana egy vödör vízben a keresztény fideszes magyar állam. Az embercsempészeket pedig a magyarok engedik el.

Ennek célja pedig az, hogy összemossák a menekülteket és az illegális bevándorlókat, az embercsempészek zavartalanul szállítsanak illegális bevándorlókat Európába, nyomás alatt tartva az EU-t, és hangulatot keltsenek a menekültstátuszra jogosult, legális bevándorlókkal szemben. Orbán szervezi az embercsempészek szabadon engedésével az illegális migrációt, nem Soros György vagy a fia, akinek fogalma nincs ezekről, egyébként pedig az illegális bevándorlás ellen vannak, a menekültek befogadásáról meg nemzetközi egyezmények vannak. Minderről pedig nem ők döntenek...

ITT OLVASHATÓ

„MINTHA EGY ŐRÜLT, VAK KOCSIS HAJSZOLNÁ A LOVAKAT” – IGAZGATÓK A STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.06.16.

Ma tárgyalja az Országgyűlés a státusztörvényt. Ha a szűnni nem akaró tiltakozások ellenére elfogadják a jogszabályt, s az a közel 5000 pedagógus is elhagyja a pályát, aki erre az esetre kilátásba helyezte a felmondását, nagyjából 21 ezer pedagógus fog hiányozni a rendszerből a szeptemberi tanévkezdéskor. Ám sokan már a törvénybe iktatást sem várták meg és a tanév végével búcsút vettek az iskolától, sőt, a pályától is. Arról, hogy ez pontosan milyen változásokat hoz majd az intézmények és a gyerekek életébe és hogyan hat a diákok „művelődéshez való jogára”, iskolaigazgatókat kérdeztünk. Pár centivel a szakadék előtt.

Az év vége közeledtével szinte minden oktatási intézmény hirdetett meg betöltetlen állásokat. Van iskola, amely egyszerre nyolcféle szakra keres pedagógust, van, amelyik hatra. Mindkét fenti iskola igazgatóját megkerestük, és bár a tankerület jelezte, nincs szükségük engedélyre ahhoz, hogy nyilatkozzanak, egyikőjük sem vállalta, hogy elmondja, mióta küzd az általuk vezetett intézmény tanárhiánnyal és milyen vészforgatókönyveik vannak arra az esetre, ha szeptemberig nem találnának pedagógust a hiányzó helyekre.

De nem csak a jó hírű zalaegerszegi gimnáziumban és a dabasi általános iskolában keresnek kétségbeesetten tanárokat, „az elmúlt esztendők köznevelési folyamatai oda vezettek, hogy mára az ország vezető gimnáziumait is elérte a súlyos tanárhiány, a pedagógus-utánpótlás elapadása”. Ezeket a sorokat a Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója, Barlay Bence írta a szülőknek kiküldött körlevélében, amelyben a közösség összefogását kérte a helyzet orvoslásához. Amint Barlay a Szemlélek podcastjában elmondta: bár korábban meghirdetni se kellett az iskolában megüresedett állásokat, úgy is dőltek a jelentkezők, most másfél éve hiába keresnek informatikatanárt, de már magyar- és történelemtanári állásra sem egyszerű embert találni az elitgimnáziumba. Ugyanitt beszélt arról is: leginkább a fiatalok mennek el, akik családot akarnak alapítani. Ahogy egy ifjú kollégája is, aki, bár nagyon szeretett tanítani, nem tudott egyről a kettőre jutni, így a fővárosi albérletre is kevés kezdő tanári fizetését többszörösére cserélve egy gyógyszeripari céghez szerződött.

– A lelket tartani a tantestületben (és persze magamban) és egyben tartani a közösséget, ez a legnehezebb kihívás most – vallja Nyáry Zsigmond, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint olyan mértékű frusztráltság, kiégés, fáradtság, szorongás és félelem van tapinthatóan jelen a tanárok körében még ebben a nagyon jó hátterű iskolában is, amilyet korábban nem tapasztalt.

– Ilyen nagyarányú mozgás sem volt jellemző közöttünk, inkább arról voltunk híresek, hogy viszonylag stabil a tantestületünk – mondja az igazgató, akinek idén hét kollégájától is el kell búcsúznia...

ITT OLVASHATÓ

AKAROK ÉN MÁRTÍR LENNI? – HÁROM PEDAGÓGUS TÖRTÉNETE ARRÓL, MIÉRT HAGYOTT FEL A TANÍTÁSSAL

SZABAD EURÓPA / VIDEÓ
Szerző: BARNA-LIPKOVSKI MIKLÓS
2023.06.16.

Három egykori tanárral beszélgetünk arról, miért hagyta el a pályát, mit csinál tanítás helyett, és hogy látja, hogy éli meg egykori kollégái küzdelmét – adott esetben a hiányát – egy jobb oktatási rendszerért.

ITT NÉZHETŐ MEG

VESZÉLYBEN AZ EU-PÉNZEK: A KORMÁNY NEM TELJESÍTI EZT A BRÜSSZELI ELVÁRÁST

24.HU
Szerző: K. KIS GERGELY
2023.06.16.

Eddig úgy tűnt, hogy a kabinet számára fontos ügy a helyreállítási alap forrásainak megszerzése, ám júniusban olyat lépett, amit nehéz lesz kimagyarázni az Európai Bizottságnál. Annyira szűk a 2024-es költségvetés mozgástere, hogy a kormány egyelőre nem tartja be ígéretét, és az extraprofitadókat mégsem vezeti ki jövőre. Ezzel viszont nagy lépést tett afelé, hogy valóra váljon Nagy Márton drámai jóslata.

"Átmeneti időben számítunk a különadókra, 2024-ben megkezdjük ezeknek a kivezetését, a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében ezek megindulnak"

– jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt hónap végén.

A politikus azt már nem tette hozzá, hogy ezeket az adónemeket nem is kellene kivezetni, mert azok a korábbi jogszabály alapján maguktól „kivezetődtek” volna 2023 végén. A kormány ugyanis csak 2022–2023-ra vonatkozóan döntött tavaly az extraprofitadóként emlegetett különadók bevezetéséről. Ehhez képest a kabinet egy újabb rendeletben 2024-re is kiterjesztette ezeket, vagyis az aktív jogalkotás éppen ahhoz kellett, hogy a hatályukat meghosszabbítsák. A pénzügyminiszter által említett három szektor esetében pedig mindössze annyi történik, hogy csökken a hozzájuk tartozó bevételi előirányzat összege, kettő esetében az adómérték is.

Varga azt sem említette, miért lenne szükséges ezeknek az adónemeknek a kivezetése. Az ok nem más, minthogy a kabinet vállalást tett az Európai Bizottság felé, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) összesen körülbelül 6200 milliárd forintnyi támogatási forrásának lehívása feltételeként fokozatosan kivezeti az extraprofitadókat. Az Európai Unió Tanácsának határozata alapján Magyarországnak 2023 negyedik negyedévére döntenie kell a következő átmeneti adóintézkedések kivezetéséről:

- a pénzügyi szervezetek extraprofitadója,
- a biztosítókat terhelő extraprofitadó,
- az energetikai vállalkozások extraprofitadója,
- a kiskereskedelmi szektor különadója,
- a távközlési szektor extraprofitadója,
- a gyógyszergyártói befizetések különadója.

A határozat megfogalmazása homályos, így nem egyértelmű, hogy az EU már az idén a különadók eltörlését várja, vagy megelégszik annyival, ha a kormány az év végéig jogszabályba iktatja, hogy mikortól szűnik meg az extraprofitadó, és az időpont lehet 2024 is. Mindenesetre a bizottság május végén kiadott országspecifikus ajánlásaiban megsürgette a szektorális különadók megszüntetését, mondván, az nem választás kérdése, hanem kötelezően teljesítendő feladat.

Az Orbán-kormány mégis meghosszabbította az adónemek hatályát. Pedig más területeken már tetten érhető volt az igyekezet, hogy teljesítsék a tanácsi előírásokat az RRF-forrásokért cserébe: például a napelem– és szélerőműstop feloldásával egy lépéssel közelebb került az áhított uniós pénzek lehívása.

Ám a különadók ügye ezeknél fajsúlyosabb:

ha kivezetnék őket, a költségvetésnek összesen 1257 milliárd forintnyi bevételről kellene lemondania 2024-ben...

ITT OLVASHATÓ 

A MAGYAR LAKOSSÁG TÖBB MINT FELE SZEGÉNYEDIK, EGY SZŰK RÉTEG GAZDAGSZIK

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.06.15.

A magyar felnőtt (18-79 év közötti) lakosság 27 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt hat hónap alatt 1-10 százalék között nőtt a jövedelme. A reprezentatív felmérést a Reacty Digital végezte május második felében, lapunkkal együttműködve. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az időszakban közel 8 százalékos volt az infláció, ez azt jelenti, hogy a lakosságnak ez a 27 százaléka érezheti úgy, hogy körülbelül megtartotta az anyagi helyzetét, vagy csak kis mértékben romlott a helyzete.

A hat hónapos idősávot nem véletlenül választottuk a felméréshez, hiszen ebben benne van január elseje is, amikor tipikusan változhatnak a fizetések és a nyugdíjak. Az év elejétől például 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és valószínű, hogy ez jelentkezik a felmérés eredményeiben is: a jövedelmüket nagyjából szintentartók 35 százaléka 60 évesnél idősebb. Ebben a csoportban a 200-300 ezer forint közötti jövedelem a leggyakoribb, vagyis a nyugdíjasok mellett megjelennek a közepesen keresők is.

A stagnálók után nézzük a nyerteseket: az eredmények szerint a lakosság 14 százaléka 10 százaléknál nagyobb jövedelem emelkedést jelzett, vagyis ők a 8 százalékos infláció ellenére is jobban érezhetik magukat, reálértékben is több pénzből élhetnek, mint fél éve. Fontos körülmény azonban, hogy igazán nagy, 20 százaléknál is magasabb jövedelem javulást csak a válaszadók 3 százaléka jelzett. A pénz jellemzően oda megy, ahol már eddig is volt belőle: a havi 400 ezer forintnál magasabb jövedelmű háztartásokban, illetve a 300 ezer forintnál nagyobb jövedelmű válaszadóknál az átlagos 3-nak a duplája, vagyis 6 százalék azok aránya, akik 20 százaléknál is többel tudták gyarapítani a havi bevételeiket.

Míg ennek a szűk felső rétegnek az anyagi pozíciója javult, a stagnálókhoz képest másik oldalon lévőknél nagyarányú lemorzsolódás látszik. A válaszadók 40 százaléka ugyanis azt mondta, hogy nem változott a jövedelme. Ők tehát körülbelül 8 százalékos reálérték csökkenésben vannak hat hónap alatt. A legnagyobb életkori csoportot ezen belül a 45-59 éves korosztály alkotja.

Utánuk következik a válaszadók 18 százaléka, akik már egyértelműen leszakadóban vannak, hiszen ők azt mondták, hogy csökkent a jövedelmük. Ennek a csoportnak a leginkább jellemző adatai:

- 39 százalékuk a 30-44 éves korosztályba tartozik,

- 32 százalékban szakmunkás végzettségűek,

- 37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók,

- és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak.

Ezek az adatok alaposan árnyalják azt a képet, amit a KSH havonta közzétett gyorstájékoztatói mutatnak.

A legutóbbi májusi eredményekből például azt láttuk, hogy országosan a bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset pedig 16,5 százalékkal nőtt egy év alatt, az ennél sokkal inkább átlagnak értelmezhető medián pedig 15,7 százalékkal emelkedett.

Végső soron már a legutóbbi KSH adatok is azt mutatták, hogy a jövedelmek növekedése nem tartja a lépést a magas inflációval, és emiatt a magyar munkavállalók reáljövedelme átlagosan 6,9 százalékkal csökkent egy év alatt. A kereseti adatokban azonban nincsenek benne a nyugdíjak, másrészt az átlagos értékek jótékonyan elfedik azt a társadalmi polarizációt is, amit a Reacty Digital felmérése jobban megvilágít.

Ezek szerint a magyar lakosság 58 százaléka nem tud lépést tartani a drágulással, 27 százaléka körülbelül a víz felszínén tartja magát, a helyzetüket javítók között pedig van egy 3 százalékos krém. A leszakadó réteg tipizált alanya ma a kisvárosi, középkorú, egyébként is alacsony jövedelmű, szakmunkás végzettségű lakos...

ITT OLVASHATÓ

HADHÁZY: ELKÉSZÜLT ORBÁNÉK HATVANPUSZTAI BIRTOKA

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2023.06.16.

Befejeződött az építkezés az Orbán család birtokán, állítja Hadházy Ákos.

Az Alcsút közelében elterülő Hatvanpusztán., József főherceg egykori, 1820-as években épült műemlék majorságán helyreállítás címén több vadonatúj épület nőtt ki a földből.

„Jó hír: már a kertészek is végeztek, a státusztörvény vitájának indulásának napjára teljesen elkészült a nagy mű. Már csak a medencéket (kettő van belőle) és a kerti tavakat (három) kell vízzel feltölteni és a pedagógusok végre megnyugodhatnak, hogy a miniszterelnök végre teljes pompájában élvezheti élete munkájának gyümölcsét.” - posztolta péntek reggel Hadházy Ákos a hatvanpusztai birtokról. A független országgyűlési képviselő egy ott dolgozó munkásra hivatkozva arról írt, hogy

- „az első kisebb épület egy luxus kúria, amiben már akkor bent állt pl. egy antik állóóra és egy egészen csicsás cserépkályha.

- A második épület ugye a kazettás mennyezetű, hatalmas kandallóval fűtött könyvtár.

- Az egyik L alakú épületben rengeteg lakosztály található, szállodai elrendezésben, ez az épület föld alatti folyósóval összeköttetésben áll a kisebb kúriával és a mélygarázsokkal.

- A másik L alakú épületben hatalmas konyha és több nagy közösségi tér, étterem található, alatta pedig hatalmas élelmiszer raktár, három hűtőszobával.

- A kisebb épületek a portaszolgálatot és a gépészetet rejtik.”

ITT OLVASHATÓ

AZ OKTATÁS ELLENÁLLÓI NEM ADJÁK A JÖVŐT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.06.16.

...Az Egységes Diákfront jócskán kivette a részét az ellenállásból. Nagyon sokszor a diákok adtak új és új, elszánt lendületet az ellenállásnak. Most végső próbálkozásként ők is megkísérlik megszólítani a pedagógusokat és a tanárokat is. Levelük alaposan elgondolkodtathat minden pedagógust, minden szülőt, mindannyiunkat!

„Kedves Tanárok!

Az oktatásért harcolunk, magunkért, a jövőért, de legfőképp Értetek. Most viszont mi kérnénk Tőletek valamit. Mindenki, aki eddig azért nem állt fel, hogy azzal ne okozzon kárt a diákjainak, az most lépjen előre és csatlakozzon! Nem folytathatjuk tovább úgy, ahogy eddig, biztonsági játékkal, óvatoskodással. Sajnos már nem védtek meg minket azzal, hogy megtartjátok az órákat, nehogy lemaradjunk. A mában lehet, de a jövőben semmiképp. A teljes rendszer átalakítására van szükség, mert ha ez nem történik meg, magyar gyerekek millióinak kell még majd azokkal a problémákkal szembesülniük, amivel most nekünk, ráadásul hatványozottan. Ugyanazt az elavult tananyagot kell megtanulniuk, egyre kevesebb és egyre kevésbé motivált tanártól. Ugyanazokban a leharcolt épületekben kell tanulniuk, ugyanazokkal az elavult eszközökkel, mint nekünk. Nem lehet örökké meghúzódva várni, hogy lesz majd jobb és volt már rosszabb. A csenddel, a fejlehajtással a gyerekek jövőjét veszitek el!

Szóval lépjetek! Értünk, magatokért, egy ország szebb jövőjéért.”

„Kedves szülők!

Több mint egy éve tüntetünk azért, hogy a gyermekeiteknek, így nekünk is egy jobb oktatás jusson. Több mint egy éve tüntetnek a Ti lányaitok, a Ti fiaitok azért, hogy egy szebb és jobb Magyarországon nőhessenek fel. A kérdés az, hogy mikor döntünk úgy, hogy inkább elmegyünk külföldre. Mikor sújt le minket is az az apátia, ami bennetek is szorongást kelt nap mint nap? Mikor kérdezzük meg egy könnygázas este után, hogy oké, de hol volt anya és apa?

Szülőnek lenni biztos nehéz, mi még nem is tudjuk, hogy mennyire. Megteremtitek nekünk a biztonságot, a lehetőségeket, utat mutattok, segítetek. Megdolgoztok azért, hogy esélyünk legyen egy jobb életre, mint ami nektek volt. A család biztonságát kockára tenni egy reménytelennek tűnő küzdelemért nehéz és félelmetes dolog. Megértjük, de enélkül nem megy.

Nekünk is félelmetes az első sorokban nélkületek. Félelmetes, hogy nem vagytok ott, félelmetes, hogy nem vagyunk elegen. Kérünk titeket, hogy pénteken gyertek velünk!”

Szerdán az Egységes Diákfront aktivistái elkezdték kiragasztani a pénteki tüntetés plakátjait. Azt írták: „a kordonkormány nem méltóztatott közölni, hogy mikor tervez szavazni az elfogadhatatlan bosszútörvényről, de azt tudjuk, hogy az elmélyült és elmés vitát a tervezetről pénteken tartják. Várunk mindenkit 17 órától a Parlament előtt. Fejezzük ki nemtetszésünket (értsd: nagyon, nagyon elegünk van), hogy egy ilyen törvény egyáltalán szavazásra kerülhet.

Minden tanárt, diákot, szülőt és felelős állampolgárt várunk pénteken 17 órára a Parlament elé!”...

ITT OLVASHATÓ

ELVINNÉM RÁKAY PHILIPET ÓZDRA, HOGY LÁSSA EZT AZ ORSZÁGOT

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: Fábián Tamás, Szilli Tamás, Lengyel-Szabó Péter, Bakos Barna
2023.06.15.

Büszke arra, hogy busszal és villamossal is jár, nem arany Merciből nézi a világot. Vidnyánszky Attila szerinte történelmi bűnt követ el a társulatok likvidálásával. Vidéki gyerekkoról, budapesti értelmiségi közegről, egyéni ambíciókról, a magyar művészfilmek helyén tátongó háborús tölcsérről, a jobboldali barátai számára irritáló viselkedésről és Rákay Philip arany mercis ajánlatáról is beszélgettünk Nagy Ervin Jászai Mari-díjas színésszel. Videó...
ITT NÉZHETŐ MEG

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

TÖBB LEHET, KEVESEBB NEM - HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.16.

Több lehet, kevesebb nem

A K-Monitor és a TASZ szerint többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel. Ebben az anyagban a kötéseket vizsgálják, következő cikkükben pedig azt mutatják majd be, hogy mely cégeknél költötték az intézmények a legtöbbet, vagyis kik tűntek fel a százmilliárdos közpénzeső másik oldalán. Előfordulhat, hogy egyes tételekhez több kiadás tartozik. Ugyanis az adatok nem egységesen lettek rögzítve, azokat a gondos ellenőrzés ellenére sem biztos, hogy pontosan adtuk össze. Több lehet, kevesebb nem.

Orbán az államkötvényekért kampányolt a pénteki szokásosban

Az az ember beszél az infláció letöréséről, aki hatalmasat kaszál a magasan tanyázó árakból eredő kiemelkedő áfabevételeken…hiteles. És ez az ember spekulánsozza le Sorost… vicces. (Nem az.)

Az Államadósság Kezelő Központ szerint rendben van a KRÉTA-rendszerben kiküldött reklámkampányuk

Természetesen. És boldog ballagást.

Kínai kézbe került a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

Az új tulajdonos az egyik legnagyobb kínai magánoktatási cégcsoport, amely Thaiföldön és Malajziában már vásárolt egy-egy egyetemet, a Wekerle pedig az első nyugati érdekeltsége.

Tízmilliárdok vándoroltak Mészáros Lőrinc saját bankszámlájára

Az Opten adatbázisa szerint jelenleg 29 cégben tűnik fel személyesen is Mészáros Lőrinc tulajdonosként. Ezeknek több mint a negyedénél, nyolc cégnél döntöttek úgy, hogy a 2022-es teljesítmény után osztalékot utalnak ki.

Polt Péter feljelentésként értékelte Tóth Bertalan kérdését a Vodafone-ügyletben eltűnt milliárdokról

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter alig két hónapja még nem tudott értékvesztésről, de a legfőbb ügyész most a Készenléti Rendőrséghez fordult, mert hárommilliárd forinttal apadt a nemzeti vagyon.

Lázár: Ha újraválasztják Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely nem számíthat a kormánytól együttműködésre

Elmúlt a burkolt fenyegetőzések kora. Beértünk a nyílt pályára.

Vádat emeltek a kommentelő ellen, aki megfenyegette és beszólt Deák Dánielnek

Amikor a saját seggükről érdekükről van szó, mindig nagyon hatékonyak és gyorsak.

Nem engedik ki a fogaik közül a hamisan megvádolt Szikra Mozgalom-tagot

Megpróbálják pedofil-ügybe keverni. Egyébként nem tették volna közzé a konkrét nyomozás szempontjából irreleváns információt. Nem beszélve a mit találunk a ki gépén– történetről – a Pegasus patadobogása közben. Már nincsenek technikailag megoldhatatlan dolgok…

Ötezer fekete zászlót szúrt le a Belügyminisztérium elé a Momentum

Ennyi tanár fogja szerintük beadni a felmondását, ha megszavazzák a státusztörvényt ma.

Hangos lesz a péntekre tervezett tüntetés a „bosszútörvény” ellen

A tüntetőket arra kérik, hogy magasba emelt zászlókkal, transzparensekkel, sípokkal, kereplőkkel és ami szerintük ebben a helyzetben a legfontosabb: bátorsággal menjenek, hogy erőt mutathassanak.

Novák Katalin: köszönet a pedagógusoknak

Arra valamiért nem tért ki, hogy vajon most is olyan röhejesek-e a tanári fizetések, s örül-e még annak, hogy nem abból kell megélnie.

Az Európai Bíróságig is elvinné a Momentum a NER-es távközlési cégek monopol helyzetét

Ha a Gazdasági Versenyhivatal az ellenzéki párt beadványára nem lép… (nem fog).

Túl drága volt, ezért nem kötöttek biztosítást a tűzoltókra

A Belügyminisztérium azt ígéri, hogy baleset esetén saját hatáskörben gondoskodik a korábban biztosított alkalmazottak kártérítéséről. Róka szava kicsit ér.

Gumibottal többször mellbe ütött, bakanccsal hasba rúgott egy katonanőt felettese egy szolnoki kiképzésen

Szittya. A honvédségnél természetesen megpróbálják az érintetteket ellehetetleníteni, csakúgy, mint azt a jogász tisztet, aki szexuális zaklatás miatt jelentette fel parancsnokát.

“A Fidesz megmentette a magyar vidéket”

Rákosi idején voltak ilyenek a filmhíradók, Kádár alatt már nem…

Ezt a végére hagytuk, hab a tortán/slusszpoén/ennéljobbmárnemlesz:

Hende Csaba bejelentette, hogy “nagyjából utolértük” Ausztriát

Nem tudunk mit hozzátenni.

ITT OLVASHATÓ

ÁTLÁTSZÓ: 722 MILLIÁRD FORINT KÖZPÉNZT KÖLTÖTT EL A KORMÁNY A COVID ALATT KÖZBESZERZÉS NÉLKÜL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2023.06.16.

Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására.

2022 telén kérte ki közadatigénylésben a K-Monitor a Belügyminisztériumtól, hogy az Operatív Törzs milyen beszerzéseket hagyott jóvá működése idején, vagyis a koronavírus-járvány közel 3 évében. És nem csak azt, hogy összesen mennyi pénz ment el közbeszerzés nélkül, hanem azt is kérték a tárcától, hogy az adott beszerzési igényt pontosan melyik állami szerv vagy intézmény kezdeményezte.

A BM 45 nap haladékot kért az akkor már – Müller Cecília szállóigévé vált „Nincs erre jobb szövegünk?” kérdésével – közismertté vált kormányrendeletre hivatkozva. Ezután viszont nem válaszoltak, így a K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével beperelte a tárcát.

A K-Monitor és a TASZ szerint többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel | atlatszo.hu

„A „járvány elleni védekezés” sajnos azt is jelentette, hogy feleslegessé, sőt már-már illetlenné vált a kormány ellenőrzése céljából kérdéseket feltenni, érdemi válasz pedig ezen esetekben nem volt remélhető. Ez különösen a rendes közbeszerzési eljárások alól mentesített beszerzések esetén jelentette közpénz milliárdok átláthatatlan költését.”

722 milliárd 1464 sorban

A Fővárosi Törvényszék előtt a Belügyminisztérium vitatta, hogy jogalapja lenne a keresetnek, illetve, hogy a kereset szerinti adatigénylésnek eleget kellene tenniük. Azt is vitatták, hogy minden kikért adat tekintetében adatkezelőnek minősülnének, valamint azt állították, hogy a kért adatok egy része már a felperes K-Monitor birtokában van.

A bíróság az elsőfokú ítéletében kimondta, az adatokat ki kell adni, és azokat a BM kezeli. Mivel nem fellebbeztek, az ítélet jogerős lett. A K-Monitor ezután egy 1464 soros táblázatot kapott, amit az Átlátszó dolgozott fel. Az adatok alapján több cikkben mutatjuk be, mire költött az állam a koronavírus-járvány idején közbeszerzés nélkül.

A táblázatban összesen 722 milliárd forint értékű vásárlás szerepel.

Ebből legtöbbet, 127 milliárdot az Országos Kórházi Főigazgatóság költött el. Második helyen a Külügyminisztérium áll 116 milliárd forinttal, a harmadik pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 87 milliárdnyi közbeszerzés nélküli vásárlással. A különböző egészségügyi intézmények és a lélegeztetőgépeket intéző külügy mellett egyéb állami szervek is felmentést kaptak a közbeszerzési szabályok alól az Operatív Törzstől.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség például 13 milliárd forintot, a Klebelsberg Központ és különböző tankerületi központok összesen 7 milliárdot, a Miniszterelnökség pedig 3 milliárdot költhetett el a koronavírus miatt könnyített szabályok szerint...

ITT OLVASHATÓ