2019. június 14., péntek

A DIKTÁTOR SZERINT NINCS DIKTATÚRA, AVAGY ÍGY HAZUDIK ORBÁN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.06.13.


A legmértéktartóbb dakota is szemenszedett, cinikus és arcátlan hazudozásnak nevezné Orbán Viktor levelét, amelyben az Európai Néppárt “bölcseinek” magyarázta meg, hogy Magyarországon demokrácia és jogállam van. A levélről a Népszava számolt be, amelyben Orbán az “illiberális demokráciát” azzal magyarázta, hogy ő “kereszténydemokrata, hisz a család alapvető fontosságában, és abban, hogy a magyar kultúra alapja a kereszténység, egyébként pedig migránsellenes”.

"A kereszténydemokrácia azonban nem illiberális, csak a fasizmus “illiberális”. A “illiberális” demokrácia nem létezik. A demokrácia vagy liberális vagy nem demokrácia. A család szeretete nem ellentétes a liberális demokráciával, a jogállammal, hanem semmi köze nincs hozzá A kereszténység nem kultúra, hanem újjászületés és üdvösség a Jézus Krisztus engesztelő áldozatába vetett hit által, aminek semmi köze a sajtószabadság, jogállamiság, a fékek és ellensúlyok felszámolásához. A “migránsellenesség” nem keresztény tulajdonság, hanem ellentétes a kereszténységgel."

Orbán hazudik akkor is, amikor azt mondja, hogy a magyar jogszabályok mindenben megfelelnek az uniós jognak, ezért nem indított még egyetlen eljárást sem az országgal szemben az Európai Bíróság. Az Európai Bróságra számos ügy eljutott, csak 2013 végéig 14 kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, ezek egy része szemfényvesztéssel végződött, de még így is születtek Magyarországot elmarasztaló ítéletek, például a 286/12. sz. ügyben, amelyet a Bizottság a bírák, ügyészek és a közjegyzők hivatalviselési korhatárának leszállítása miatt indított. Szintén megállapította a Bíróság a magyar jogsértést az úgynevezett áfa-visszatartási ügyben (274/10. sz. ügy). A Bíróság csak az uniós jogot, illetve az annak részét képező szabályokat értelmezi. Ami ezen kívül esik, abban nem illetékes. De – hogy ne menjünk messzire – az Európai Bíróság elé került a CEU ügye is. Orbán hazudik.

Orbán szerint a magyar bíróságok függetlensége garantált az alkotmányban, de a közigazgatási bíróságokról szóló törvény ideiglenes felfüggesztéséről nem tett említést, mintha az nem is lenne. Ahogy arról sem, hogy az Országos Bírói Tanács a bíróságok függetlensége elleni támadások miatt Handó Tünde felfüggesztését kérte, amit Orbán szavazógépezete leszavazott az “országgyűlésnek” nevezett fideszes homokozóban. Az előbb idézett nyugdíjazási ügyben is a bíróságok függetlenségét támadták, és emlékezetes azoknak a bíróknak az eltávolítása, akik a bírói függetlenségbe való direkt beavatkozásokat szóvá tették a nyilvánosság előtt. Arról is hallgat Orbán, hogy a bíróságok elé el sem jutnak a strómanjai és a családja korrupciós ügyei, mert azok már ügyészi szakban elhalnak.

Orbán szerint a szólás-, és véleményszabadság helyzete is rendben van Magyarországon. A Népszava szerint “megemlíti a kormányközeli sajtótermékek százait tömörítő KESMÁ-t, de hangsúlyozza, hogy a legfontosabb közéleti médiumok – az RTL Klub Híradó, a HVG, az ATV, a Blikk, a Népszava – kormánykritikusak”. Önmagában a KESMÁ létezése elfogadhatatlan egy szabad országban, a “kormánynak” nem lehet saját sajtóalapítványa, amelynek a bekebelezése önmagában is a bűnözés a kategóriája. A teljes közmédia, a teljes vidéki sajtó, az ország által nézett közszolgálati televízió, mind a központi propaganda kezében van. Az írásos sajtótermékek 85%-a a KESMÁ-nál van. Az RTL Klub közönségaránya főműsoridőben 17% körül van, és az RTL Klub meg sem közelíti azt a híradóját, amikor még sajtószabadság volt Magyarországon. Hol van a Népszabadság? Az ATV lenne “kormánykritikus”, “ellenzéki”, az Orbánnak kampányoló szektavezér tulajdonosával, aki milliárdokat kaszál Orbántól ezért?
...

BALJÓS JELEK A MAGYAR BANKOKNÁL: ELKEZDTEK BEDŐLNI A HITELEK

NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2019.06.14.


Felpörgött a személyi- és az áruhitelezés az elmúlt években, és sokáig úgy tűnt, nincs is ezzel baj. Az idei első negyedévben azonban felgyorsult a fedezet nélküli hitelek bedőlése, egyre többen esnek késedelembe.

Pörög a személyi hitelezés: az első negyedévben több mint 122 milliárd forintnyit helyeztek ki a hazai pénzintézetek - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az utolsó egy évben 2018 tavasza óta minden negyedévben 100 milliárd forint fölött volt az új folyósítások mennyisége, ennek is köszönhető, hogy az állomány az első negyedév végére 666 milliárd forintra hízott.

Aggasztó jelek

A verseny hatalmas, a legújabb banki akciók már 7 százalékos kamat alatt kínálják a szabad felhasználású, fedezet nélküli hitelt. A közeli jövő pedig még nagyobb boomot hozhat, hiszen júliusban elindul a babaváró támogatás. A programban a jelenlegi személyihitel-mennyiségnek akár a többszörösét is felvehetik majd a házaspárok.

Nyugtalanító azonban, hogy a személyi hiteleknél sokáig javuló portfóliók romlani kezdtek. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya megközelíti a 2,8 százalékot, holott az év végén még csupán 2,74 százalékos volt. Három hónap alatt 1,629 milliárd forintnyi hitel vált nem teljesítővé, ezzel csaknem 20 milliárd forintra nőtt a bedőlt állomány. Egy átlagos személyi hitel körülbelül egymillió forint, vagyis körülbelül 20 ezer nem teljesítő hitel lehet már...

HOGYAN LEHETETT VONZÓNAK LÁTNI A HÁBORÚT? - INTERJÚ ZÁVADA PÁLLAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: RÁCZ I. PÉTER
2019.06.14.


1944 márciusa: a németek megszállják Magyarországot. Még az egyik legnagyobb beszállítójuk, a Weiss Manfréd Művek konszern tulajdonosai sincsenek biztonságban. Hiszen zsidók. Bár nagyon gazdagok. Ha életben akarnak maradni, minden vagyonukat fel kell adni a menekülésük érdekében. De mit még? Závada Pál, ahogy a Hajó a ködben című új regényében, a beszélgetésünkben is elgondolkodtató válaszokat ad erre a kérdésre is.

Fenyő Miksa írja Az elsodort ország című 1944-45-ös naplójegyzeteiben, hogy ’44. március 18-án az íróasztalán hagyta a Weiss Manfrédről készített tanulmányát – ami aztán a másnapi német megszállást és házkutatást követően örökre elveszett. Önre mégis hogyan talált rá a leszármazottak, a Weiss–Mauther–Kornfeld–Chorin családi konszern SS-szel kötött paktumának története, melynek révén a zsidó származású, az ország elitjéhez tartozó család, átadva minden ingó és ingatlanát, kimenekülhetett az országból Svájcba és Portugáliába? 

A történet viszonylag közismert, én is régóta ismerem, annyira egyedi háborús-vészkorszakbeli eset, hogy óhatatlanul megragad az ember fejében. Olvastam Zsolt Béla és Fenyő Miksa vitáját is, mely mindjárt a háborút követően jelent meg a Haladás című lapban, a családi paktum morális dilemmáiról, vagy a történész Karsai Elek kitűnő tanulmányát, mely a szerződés részleteibe, számadataiba is bepillantást enged. Ahogy Chorin Ferenc lányának, Daisynek a dokumentumokkal alátámasztott visszaemlékezéseit az apjáról, vagy a Kornfeld-ágon Weiss Manfréd-dédunoka, Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét című tényregényét, mely elsősorban a szülei, Szegedy-Maszák Aladár és Kornfeld Hanna szerelmi levelezésén és családi dokumentumokon alapul. És – mikor már több hónapja csak e témában olvastam – éppen ez idő tájt keresett meg Rózsa János rendező, hogy filmet szeretne forgatni a Chorin-féle alkuról, készítsünk hozzá filmtervet. Még több olvasás követte a felkérést – Széchenyi Ágnes történész kutatásainak rengeteget köszönhetek –, és kezdtem felfedezni, hogy mi keresnivalóm lehet nekem ebben a történetben íróként. Láttam már a regényhőssé avatható figurákat, valamint az elbeszélői helyzeteket. Jelesül, hogy a családtörténetet egy többes szám első személyű rokoni csoport, mintegy kórusként – „mi”-ként – mesélhetné el, ami mellett az általam kitalált figurák, a Weiss-lány Helén, a férje, Artúr és a szeretője, Lola kapnának egyéni szólamokat. Ez volt a döntő, a forma megtalálása! 

A „szerelmi szál” akkor legalább annyira izgatta, mint a különféle morális-társadalmi dilemmákat felvető történelmi helyzet? 

 Mint említettem, ez egy közismert sztori, tehát az újramesélése nem mozgatott meg annyira, ahogy például az Egy piaci nap esetében, ahol a ’46-os kunmadarasi pogrom így talán visszatalált a társadalmi emlékezetbe. Ez esetben a társadalmi-történeti dimenzió inkább jó háttér, támaszték volt ahhoz, hogy egy ilyen gazdag rokonságot, a nézetek, értékrendek, figurák széles tablóját megpróbáljam megragadni, az izgalmas viszonyaikkal, előtörténeteikkel, egymáshoz való kapcsolódásaikkal. Mikor értenek egyet vagy vitáznak a lojalitás, az asszimiláció, a szövetségkeresés, a szembeszegülés, a kiegyezés vagy a helytállás dolgában? Vagy hogy mekkora irdatlan felelősséggel jár az ország elitjéhez tartozni, származástól függetlenül? És milyen veszélyekkel jár mindez, hiszen már régen tart a háború, de ez a konszern még mindig Hitlernek szállít, nincsenek felmondva a szerződések, semmilyen formában nem fejezik ki az egyet nem értésüket a történésekkel szemben, holott tudjuk, mit gondolnak – de az üzlet, az üzlet. Így kicsit bepillantást nyer az ember abba is, hogyan lehetett vonzónak látni a háborút, a németországi folyamatokat: a felpörgő gazdaságot, a lehetőségeket, a technikába, építkezésekbe, fejlesztésekbe való beruházásokat, a jóléti intézkedéseket. Melyek mögött a kényes ízlésűek persze észrevették a korporatív állam taszító és életveszélyt hordozó elemeit...

„MENNYIRE VAGY CSALÓDOTT, BORIKÁM?” – PÁROS INTERJÚ PÉTERFY BORIVAL ÉS GERGELLYEL

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: WEKERLE SZABOLCS
2019.06.14.


Testvérek. A maguk területén mindketten maradandót alkotnak. Mindketten sokat adnak a függetlenségükre, és mostanában Bori is, Gergely is „ostrom alatt álló” területeken – irodalomban, underground zenében, alternatív színházban – dolgozik. Beszélgettünk Térey Jánosról, koncertekről, új regényről, művészetről is – de mondataink közé minduntalan bekopogott a rút valóság. Páros interjúnk Péterfy Borival és Gergellyel.

Részletek a Magyar Hang június 14-i (2019/24.) számában, pénteken megjelent interjúból!

Említette a nagyon okos embereket, akik cseresznyézni hajlamosak. Erről jut eszembe a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM): mit gondol, Demeter Szilárd meglehetősen hangosra sikeredett igazgatói belépője után normalizálódhat a helyzet? Mi lesz a PIM-mel?

Péterfy Gergely: Nem tudom. Komoly kérdés volt sokunk között, hogy megyünk-e a PIM-be, de e héten ott van a Margó Fesztivál, és úgy döntöttünk, hogy a PIM a miénk is, úgyhogy megyünk. Akinek nem tetszik, hogy ott vagyok, majd szól, és akkor csattanunk. A hatalom és az irodalom összefüggéséhez meg még csak annyit, hogy az irodalom mindig valami ellenére, valaminek a peremén, ellentétes erők találkozási pontjain, megjósolhatatlanul keletkezik. Hatalmi akarattal nem lehet befolyásolni. Pénz és irodalom nem úgy függ össze, mint a gazdaság és a pénz: pénzből nem lesz irodalom. Nem lehet felépíteni, mint egy gyárat, és ellehetetleníteni, mint egy egyetemet...


VALAMI ELTŰNT, VALAMI SZÜLETETT

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÉVAY ANDRÁS
2019.06.13.


Jelenleg már – próbaüzemben – a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a Párisi Udvar Hotel Budapest. A Ferenciek terén álló Párisi Udvar, Budapest egyik legismertebb, Európában is egyedülálló épülete, melynek teljes felújítása öt évvel ezelőtt kezdődött. A történelmi jelentőségű helyreállítás szigorú műemlékvédelmi szabályok szerint, szakrestaurátorok bevonásával, a legkiválóbb szakemberek közreműködésével zajlott.

A mai Ferenciek tere és a Petőfi Sándor utca sarkán az 1810-es években is a város egyik legelőkelőbb háza állt, Pollack Mihály tervezte, báró Brudern József számára. Az 1817-ben felépült üzlet- és lakóházat már akkoriban is Párisi Udvarnak nevezték. Az épületet 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár és 1912-re – új rendeltetésének megfelelően – átépítették. A látványos, keleties és szecessziós elemekben gazdag, arab, mór és art nouveau jegyeket hordozó épület a II. világháború során komoly sérüléseket szenvedett, felújítása után az IBUSZ székháza lett, a földszinti, utcai oldalán pedig a híres „Jégbüfé” vonzotta a látogatókat. Harmadik újjászületése során – napjainkban – a Párisi Udvar Hotel Budapest kel benne életre. A luxusszálló elegáns szobáinak kialakítása nyomán a budapesti kultúra megannyi szépsége teszi vonzóvá a helyet, a jellegzetes zöld, Zsolnay kerámiáktól kezdve – a Duna panorámáján át – egészen Párizsig, melynek a magyar művészvilágra gyakorolt évszázados hatása tükröződik most a szálloda belsőépítészetében...

MEGSZÜNTETNÉ A KORMÁNY A MAGÁNTANULÓI STÁTUSZT – EGY LÉPÉS ELŐRE, KETTŐ HÁTRA

HVG ONLINE
Szerző: BALLA ISTVÁN
2019.06.14.


A közoktatásból kimenekített, illetve a közoktatásból kipenderített gyerekek az érintettjei annak a tervezetnek, amivel a kormány megszüntetné a magántanulói jogviszonyt. A törvénytervezetben van valami kiskapu, de az egyelőre nagyon ködös: egy meg nem nevezett hivatal dönt majd értelmezhetetlen kritériumok alapján sok ezer diák jövőjéről...

Kedden került a parlament elé a köznevelési törvény módosításáról szóló (saláta)törvénytervezet, amely alapján, ha a parlament elfogadja, többek között

- Elveszik a beleszólást az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Eddig az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhették a jelölteket. Igaz, nem feltétlenül hallgatták meg eddig sem ezeket, de mégis, sok esetben így lehetett megakadályozni a szerencselovagok és politikai ejtőernyősök térnyerését. Most már meg sem kell hallgatni a közösségeket.

- Az oktatásért felelős miniszter rövid időn belül kirúghat igazgatókat
Ha „olyan nevelési-oktatási vagy tájékoztató tevékenység folytatására kerül sor, amely a köznevelési jogszabályok súlyos megsértése révén a gyermek, tanuló Alaptörvényben foglalt jogainak megsértését eredményezheti, akkor – ha más jogi eszköz nem vezetett eredményre –, az oktatásért felelős miniszter az igazgató megbízását vagy ahhoz adott egyetértését egy éven belül visszavonhatja”.

- Ezentúl közismereti tankönyvet az egyházak is írhatnak
Miután az állam legyalulta a magántankönyvek piacát, és csak kétes minőségű állami tankönyveket rendelhetnek az állami iskolák, most lehetővé teszi, hogy egyházak is adjanak be tankönyvvé nyilvánítási kérelmet.

- 2020-tól minden közoktatásba járó diák ingyen kapja a tankönyveket
Ebben sok új nincs, eleve felmenő rendszerben tervezték bevezetni az „ingyenes” tankönyveket. A probléma, hogy ezek nem ingyenesek, a diákok csak kölcsön kapják, év végén vissza kell adni. Másrészt az ingyenesség az érv arra, miért vezették ki a jó minőségű, bevált tankönyveket. Másrészt nem biztos, hogy a „mindenkinek ingyentankönyv” rendszer méltányosabb és olcsóbb, mint a csak a rászorulók részére biztosított kedvezmény.

- Megszűnik a magántanulói jogviszony rendszere
Ezzel egy több évtizedes, és az utóbbi időben a családok körében egyre népszerűbb rendszert törölnek el.

A magántanulóság eltörlése azért is érdekes, mert a rendszerváltás előtti közoktatási jogszabályok is, és azóta is az összes ágazati törvény lehetővé tette bizonyos tanulóknak, hogy az előírt tankötelezettséget ne intézményi keretek között, hanem egyéb úton – otthon, családban, tanulócsoportban – teljesítsék...

NÉHÁNY BANK AZZAL KALKULÁL, HOGY TÖMEGEK MARADHATNAK SZÁMLA NÉLKÜL - MINDENKI SZÓLJON A SZOMSZÉD NÉNINEK IS!

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.06.14.


Az Azénpénzem.hu információi szerint a következő három hétben több banknál is hosszabbított nyitva tartást fontolgatnak a fiókokban. Az előírt adategyeztetésre ugyan már 10 nap sincs hátra, de a hitelintézetek számolnak a másodlagos rohammal is. Amikor sokan rájönnek: nem tudják bankszámlájukat használni.

- Csinálja, aki ezt kitalálta! – hördült fel az egyik banktisztviselő egyik olvasónknak, aki apró cége azonosítása miatt ment a fiókba. Neki várakozással együtt egy óráját vette el az aktus. Értesültünk azonban több órás, de néhány perces ügyintézésről is. Jól látható ugyanis, hogy nincs egységes gyakorlat. A bankok egy része ragaszkodik a személyes jelenléthez, és az ellenőrzött iratok köre is eltér. Míg az egyik helyen a tulajdonostársakkal egyáltalán nem törődtek, másutt részletes adataikat is bekérték. Akkor is, ha egyáltalán nincs a számla feletti jogosultságuk.

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 2017. június 26-án lépett hatályba, és eredményeinek 2019. június 26-ig kell teljes körűen rendelkezésre állniuk. Ehhez képest az első leveleket a cégeknek a bankok tavasszal kezdték kiküldeni. Azóta pedig több jel is inkább zűrzavarra, semmint átgondolt lépésekre utal...

MOSZKVA FELÜLNÉZETBŐL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Gábor
2019.06.14.



Ez a poszt kicsit rendhagyó lesz, mivel egy meglehetősen nem szokványos módját mutatja be a városnézésnek: a rooferinget. Én ugyan nem nagyon vagyok otthon a műfajban, de a Moszkvában élő Gábor (aki sokkal inkább igen, mi több, szabadidejében viszonylag sokat gyakorolja is) sem tud arról, hogy ennek a „tetőn mászkálásnak” lenne szervezett formája, míg Szentpéterváron és Moszkvában ezeket simán ki lehet próbálni.

„Moszkvával ellentétben Szentpétervár teljesen más városképet mutat „roofer szempontból”: utóbbi városközpontjában például sokkal kevesebb a panel és hruscsovka, ellentétben több a téglaház és barokk-, rokokó-, art deco-, egyéb (szebb és extravagánsabb) stílusú épület.

Meg persze több a víz: Moszkvában két folyó fut a felszínen, a Moszkva-folyó és a Yauza, míg Péterváron van Nyeva, a tenger, és rengeteg kis folyócska. Előbbiben százharminc-egynéhány folyó van a föld alá elvezetve, utóbbiban jó, ha egy tucat.

Ha felülről nézed Pétervárt, akkor az ezüstösen és aranyosan csillogó tetők alapján talán leginkább Velencére emlékeztet a legjobban, bár ha csak a csatornákat nézed, akkor inkább Amszterdamra.

Péterváron sokkal több a szebb és érdekes lépcsőház (amit itt "paradnaja"-nak hívnak, ellentétben Moszkvával, ahol "podjezdnek".) És több a belső, eldugott udvar is.

Hogyan „roofereljünk” Péterváron?

Jómagam sokkal jobban szeretem megnézni (és másoknak is megmutatni) a várost felülről, mert így lehet "átlátni" szerintem az egészet a legjobban. A szentpétervári rooferingnek a következő alfajait lehet megkülönböztetni:...


ÉLET ÉS IRODALOM 2019/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.06.14.



P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Az amatörizmus diadala

Mi folyik itt külpolitika címén?

Sokan nagyon jól szórakoztak, amikor híre jött, hogy egy külminisztériumi főtisztviselő a 444.hu szerkesztőségével szomszédos lakásban találkozott – sejthető szándéka szerint titokban – Gruevszkivel, a börtön elől Magyarországra menekített volt macedón miniszterelnökkel.

Amikor a hír azzal egészült ki, hogy a találkozó helyszínéül szolgáló lakás két kínai állampolgár tulajdonában van, akik közül az egyik a letelepedési kötvényprogram ügyfele volt, a jól szórakozó sokaság egy részének eszébe juthatott az is, mennyire fals a kormány migránsellenes propagandája. Hiszen bizonyos migránsokat nemcsak, hogy csábítanak a bevándorlásra, de még támogatnak is hatóságilag-politikailag, ha már egyszer idehozták a pénzüket.

A mulatságot fokozta a 444.hu második cikke, amiből kiderült, hogy az újságírók miként azonosították késedelem nélkül a találkozó magyar résztvevőjét Joó István helyettes államtitkár személyében. Ilyen a titkosság magyar módra. A Kádár-rendszert annak idején slampossággal enyhített diktatúraként jellemezte a nyugati sajtó egy része – hogy az Orbán-rendszer műfajilag mi, azt nem e cikknek a feladata meghatározni, de a slamp, az örök.

Simon Márton: Egy napsütötte sáv
Megnyitó és köszöntés a 2019-es Ünnepi Könyvhétre

Schein Gábor: A kivonulás könyvei

Simonovits András: Népszavazás a nyugdíjemelésről?

Kovács Zoltán: Hol hazugság van

Széchenyi Ágnes: Martin József – 75

Sz. Bíró Zoltán: „Nincs más lehetőség, csak a hanyatlás”
Fordulat az orosz közvéleményben

Gyáni Gábor: Élt harminc évet
Az 1956-os Intézet keletkezése és kimúlása

Ibolya Tamás: Jólét, bevándorlás, klíma... és baloldali fordulat
Parlamenti választások Dániában


György Péter: Váncsa 70
Ara-Kovács Attila: Hazám, Európa

Molnár Erzsébet: Dolce vita

Kőszeg Ferenc: Nagy Bálint 70

Kőrössi P. József: Naplóromok
Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál

Sohasem ücsörögtünk kávéházban. De nála olyan volt, mintha ott ücsörögnénk. Sohasem ittunk, például kávét sem, és mégis, kávéház volt az a javából sok-sok megidézett kávéházi alakkal. Ő néha felemelte a vodkás­üveget a lába mellől, egy-egy beszélgetésünk alatt legfeljebb egyszer, kétszer. Kínált, de én nem ihattam. Az ennél is nyersebb beszédet, beszélgetéseinket alaposan megszerkesztettem. Cenzúráztam is. Ebben segítségemre elsősorban Barna Imre, Várady Szabolcs, Parti Nagy Lajos és Lator László volt. Óvtak és védtek engem is. Köszönet jár érte.

Megjelent 2016-ban a Bokáig pezsgőben című hangos memoár, amelyben Réz beszélgetőtársa Parti Nagy Lajos volt. Azt olvasva jutott eszembe, hogy én is beszélgettem Palival, Rézzel, s azokat a beszélgetéseket én akkor azonnal le is jegyeztem. Emlékezetből, látogatásaim után, éjszaka, sokszor hajnalig írtam. Ezeket a szövegeket kerestem meg a masinámban, ezekből állt össze a többrészes kézirat.

V I S S Z H A N G

Gegessy Ferenc: Újabb esély

Bokros Lajos: Olvasni jó


P Á R A T L A N 

Lévai Júlia: MENTÁLHIGIÉNÉ

-skó: SEMMI CANOSSA

-átkai: SPORT, CSALÁD, VÉDELEM

Huszár Ágnes: KERESZTYÉN TESTVÉREK

Amagyaranya: CSALÁDI ÜGY


Haskó László: „ILLEM ÉS JÓ MODOR A FŐ!”

-hg-: KOR, KÜLÖNBSÉG

msz: TOURIST

pá-ti-: SZEMBESZÁLL

(spányik): SZABAD AZ ÚT
-szenczi: VISZLÁT
(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ



ÉLET ÉS IRODALOM 2019/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.06.14.



I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Miért nincsenek a magyarok a barikádokon?
Beszélgetés Ulrike Lunacekkel, az osztrák Zöldek korábbi vezetőjével, az Európai Parlament egykori alelnökével


F E U I L L E T O N

Standeisky Éva: Kassák viszonya a zsidókhoz



K R I T I K A

Stőhr Lóránt: Éden az űrben
(Claire Denis: Csillagok határán)

A film kiváló operatőri munkája igazodik a sci-fi elvárásaival dacoló szolid látványvilágához és visszafogott zenekíséretéhez. Claire Denis meg sem próbálja futurisztikus díszletekkel lenyűgözni nézőjét, inkább csak jelzi az absztrakt teret. Az űrhajó különösen kívülről nézvést ironikusan minimalista játékdoboz. A folyosók a Solaris elidegenedett világára játszanak rá, ahogy a főhős küszködése bűntudatával, a tudattalanjából feltörő emlékképekkel is Tarkovszkij filmjét idézi.


György Péter: Álom és álmodozás
(Art Capital, Szentrendre, megtekinthető szeptember 1-ig.)

Erre a kiállításra, melynek igen ízlésesen Gulyás Gábor a fő s Eged Dalma a jelző nélküli kurátora (sic!), az adott alkalmat, hogy „ötven évvel ezelőtt oszlatta fel magát a párizsi szürrealista csoport”. Breton halála után három évvel felbomlott egy csoport, ami nem azt jelentette, hogy ezzel a szürrealizmus története véget ért.

Herczog Noémi: Ferde bádogtetőn
(Tennessee Williams: A vágy villamosa. R.: Michael Thalheimer, Berliner Ensemble. Nemzeti Színház, MITEM)

A döntött terű színház sosem realista. A lejtő lényege a színészi alakítás. A játék pedig egyre vehemensebb, mintha az előadók motorját beindítaná az ívelt padló, a fizikai megerőltetéstől egyre eltúlzottabb és energiadúsabb mindenki. Ráadásul Thalheimer a szokásosnál derűsebb: Stanley már az első jelenetek egyikében a színpad fölső ívére támaszkodva érvényesíti hónaljpamacsának teátrális erejét, sokkolva kényeskedő sógornőjét. De igazán a bohócérzékkel megáldott Peter Moltzennel érkezik meg a tréfa, aki Mitch szerepe szerint megemeli vágyott Blanche-át, mire utóbbi elővigyázatosan hajtja le fejét (nehogy beverje az extravagáns dőlésszögű plafonba). Körülbelül innen kezdek figyelni és nem csak nézni.

Fáy Miklós: Ugyan, Kovalik...!
(Puccini: Turandot – Margitsziget, június 9.)

Tulajdonképpen gyalázat a margitszigeti Turandot, de nem akarom megjátszani magam. Háborogni sem kell, ha nem muszáj, és nem muszáj. Nem tűnt volna föl az egész, ha nem üzenget és levelezik egymással a rendező Kovalik Balázs és az Operaház. Gyalázat? Már miért volna? Szabadtéri előadás, állítólag rendezéstemetés, búcsúzunk attól, ami a kilencvenes évek közepén egyik napról a másikra reménységgé, nem is reménységgé, hanem rögtön beváltott ígéretté tette Kovalik Balázst, az ő szegedi Turandotjától.

Torma Tamás: Támadás a diszkontok ellen
(Az új vásárcsarnok épülete Békásmegyeren)

Az elmúlt évtized piacépítkezéseiből három dolog biztosan tudható. Egyrészt a régi, még félnomád piacokat (lásd Eldorádó – a Bosnyák még tartja magát!) egyre jobban kiszorítják a steril, de KÖJÁL-kompatibilisebb, fedett vásárcsarnokok, másrészt ezekhez is lehet finomabb meg mindenáron ingatlanfejlesztős kézzel hozzányúlni. Harmadrészt pedig megértem ugyan, de lelkes híve nem vagyok a változásoknak. A főleg önkormányzati választások idején felélénkülő beruházási násztáncok végére általában a nyitott piacok szabad áramlása szokott eltűnni.

Siba Antal: „Csoda, hogy eddig megúsztuk”
(A Hableány nevű hajó tragédiája a televízióban)

Ami felfoghatatlan, amit a már említett hajóskapitány mondott már az első nap: hogy ilyen tragédiára számítani lehetett. Merthogy, ha ez annyira várható volt, akkor miért kellett megvárni, amíg meg is történik? Akkor itt azért nem csak egyik vagy másik hajó irányítója volt a hibás, hanem egy hajóforgalmi szabályzat kidolgozói és elfogadói is.

Fűzfa Balázs: Magyar költőnek lenni

Az ÉS könyve a könyvhéten – Orbán Ottó: Rejtett működés. Esszék, cikkek, kisprózák. (Orbán Ottó összegyűjtött prózai munkái II.) Magvető Könyv­kiadó, Budapest, 2019, 676 oldal, 5999 Ft

Az egész könyvnek mindvégig ez a fajta megtartott irónia a legfőbb fegyvere és erénye. Olykor gyilkos szarkazmussal szól, máskor hajlékonyan és simogatóan, harmadszor pedig mélyen tárgyilagosan, mint például a híres-hírhedt Csoóri-esszével vitatkozó szövegében (1990, Napfogyatkozás, 245–257.). Érezni ebben, hogy szikár pontossággal igyekszik fogalmazni Orbán Ottó, elejét véve minden lehetséges félreértésnek. Ennek következtében aztán a szöveg szándékolt szárazságát feledve borzong bele az olvasó ismét, három évtized múltán, a rendszerváltás katarzisába. Weöres, Somlyó György, Karinthy Micimackó-fordítása, Esterházy Péter, Bodor Ádám, Kafka, József Attila – és még sokan mások – a kisebb írások tárgyai; e szövegek között szellemes recenziók, briliáns vitacikkek, dörmögő morgolódások éppúgy akadnak, mint humoreszkbe hajló paródiák. Polcz Alaine Asszony a fronton című könyve pedig nagyon is megérdemelt, emelkedett méltatást kap. Ugyanakkor Déry, Örkény, Mándy, Mészöly, Esterházy – és mások – fergeteges paródiák tárgyai a Hódolat Arisztophanésznek című fejezetben (353–377.), melyeket egy rém-dokumentumjáték egészít ki… (A bomba, 395–406.), nem sokkal később pedig egy – Örkényre hajazó – frenetikus „doktori értekezés” Milyenek a magyarok?címmel (418–421.).

Darida Veronika: Fényképtöredékek
Pálinkás György: Aer. Kijárat Kiadó, Budapest, 2019, 206 oldal, 3400 Ft

Amint átlapoztam ezt a különös „albumkönyvet” (ahogy Parti Nagy Lajos nevezte) Roland Barthes bekategorizálhatatlan életrajza, a Roland Barthes Roland Barthes-ról jutott róla az eszembe, mely a következő szavakkal indul (néhány, a gyermekkort felidéző, fényképet követően): „Íme, kezdetnek, néhány kép: abból az örömből fakadnak, melyet az író a könyve befejezésekor engedélyez magának. Ez az öröm az elbűvöltség.” Ehhez hasonló bűvöletet éreztem Pálinkás György könyvében a homályos, néhol alig kivehető, régi Pécs fotográfiákat látva. Ez volt az ő „tökéletes városa”, minden elmosódottságával, ködösségével, szemerkélő esőjével együtt. Thomka Beáta értő recenziójában a kötet „opálosságáról” beszél, kiemelve, hogy ennek a „prózából és képből, nyelvből és látványból szőtt világnak nem a burka a folyószerű homályosság, hanem a halmazállapota”.

Csillag István: Házrege
Ungváry Rudolf: Balatoni nya­ra­ló. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 269 oldal, 3499 Ft

A badacsonyi nyaraló két évszázados története a legszemélyesebb rege, amelyből megismerhetjük a Ruhr vidékről a Balaton-felvidéken letelepedett zsidó bortermelő és kereskedő Lessner-család és a később polgári életmódot követő leszármazottjaik életét, a keresztény polgári középosztállyal összeszövődő sorsát, majd már csak tárgyi emlékekben, emlékezésekben fennmaradt lenyomatukat. A komor történetet: megtorlást, pogromot, a fasizálódó Magyarország ordasarcát a tájfestői ecsetvonásokkal megrajzolt környezetleírások lágyítják, miközben Ungváry minden apró mozzanatba belekapaszkodó érzékletes szövegéből látjuk a nyaralóhoz kötődő családok alkalmazkodását a nyugodt polgári életet újra- és újra szétrobbantó, váltakozó fordulatokhoz: a vörösökhöz, a fehérterrorhoz, a horthysta operettkarakterekhez és a szocializmus által megkívánt mimikrit felvállaló reformerekhez.

Láng Zsolt: Szabadulás a béklyóktól
Balla Zsófia: A darázs fészke. Értekező líra. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 384 oldal, 3990 Ft

Az írások nem leíró jellegűek, a visszaemlékezések formája nem a memoáré: az elemzés a lényegük. Mi a helyhez való viszonyulás lényege? Mi van a belsejében? A tudattalanjában?

A válasz fokozatosan hívódik elő, kihámozódik, összeáll, mintegy működésbe jön. A kötet címe (A darázs fészke) a kötet első írásának címével egyezik, ez az írás a Fű című fejezetben található, amely a második szöveg címét viseli, vagyis a két cím egymás értelmezője. Miféle fűről van szó? Sokféle értelmezése és szerepe felsorolódik (Babits kurtán ejtett „fü”-jétől kezdve Visky András édesanyjának lágerbeli fűleveséig), de valójában a magányos fűszál és a fűsokaság viszonyáról van szó, arról, hogy miképpen élhető meg az egyedi, egyszálas sors a fűmező kollektív sorsában. Miképp különíthető el az egyedi, és miképpen fejezhető ki?

Ha valaki elhagyja szülőhelyét, idegensége nem az új helyhez köthető, hanem elsősorban a régihez. Miféle viszony tartja fogva? Áprily és Jékely, a legnagyobbak között a helyük, de az anyaországban rajtuk maradt a periféria elidegenítő mássága. Vagy Bodor Ádám esete, aki évtizedek óta már Pesten él, de továbbra is az erdélyi író kategóriájába sorolják. Mitől erdélyi valaki? Mert a hegyekről ír? Netán gyakrabban használ „s”-t az „és” helyett? Mi teszi idegenné? A jelene vagy a múltja?

Laczó Ferenc: Fragmentált ismeretterjesztés

Ripp Zoltán (szerk.): Kérdések és válaszok a rendszerváltásról. Napvilág Kiadó, Budapest, 2019, 252 oldal, 2400 Ft

A kötet alapvető ambivalenciái közé tartozik, hogy miközben a szerzők visszatérően a nemzetközi dimenziók perdöntő jelentőségét hangsúlyozzák, a rendszerváltás folyamatát többnyire szűken nemzeti keretek között prezentálják. A mindennapi élet és kultúra jelenségeinek bevonása eközben nem csak összetettebbé, hanem egyúttal jóval szórakoztatóbbá is teszi a könyvet, bár az e tekintetben releváns jelenségek alakulását nehéz mindössze néhány évre szűkítve bemutatni.

Benedek Szabolcs: A hontalan lokálpatrióta
Végel László: Temetetlen múltunk. Önéletrajzi regény. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2019, 272 oldal, 3590 Ft

A család- és mikrotörténetből ott lépünk át a személyes történelembe, amikor a diák Végel Újvidékre kerül. A horizont tágul: már nem csak a Tito és Rákosi közötti lövészárokban vergődő magyarokat látjuk, hanem Jugoszlávia többi népét is, beleértve azokat az eseményeket (például a ’68-as belgrádi diáktüntetéseket), amelyekről mindeddig igen keveset tudtunk. Kiderül, hogy nem csak erről, hanem Jugoszláviáról is hiányosak voltak az ismereteink. Végel könyve rádöbbent arra, hogy mindaz, amit a határ innenső oldaláról irigyeltünk, színes máz volt csupán. Egyúttal talán jobban megérthetjük azt is, hogy miért hullott darabokra 300 ezer áldozat árán ez a Tito személye által egybetákolt ország. „Jugoszlávia lett a bűnbak népei bűnei miatt” – írja a magát hontalan lokálpatriótának tekintő Végel. A könyv számos megállapítása közül ez az egyik legfontosabb.

Kész Orsolya: Emberi szókinccsel
Szabó Magda: Az ​élet újrakezdhető. Interjúk és vallomások. Válogatta Jolsvai Júlia. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019, 272 oldal, 3490 Ft

Az interjúkérdések (kevés kivétellel) majdnem azonos eseményekre vonatkoznak, amelyekre így nyilván azonos válaszok is érkeznek – nem lehet egy életet ezerféleképpen elmesélni. Külön-külön vannak remek szövegek, egymás mellé helyezve viszont önismétlőek, ahogy a fülszöveg ígérete sem teljesül, tudniillik hogy az interjúkat és vallomásokat tartalmazó kötetből olyasmit tudnánk meg, amit eddig nem sejtettünk Szabó Magda írói praxisáról, életéről, hiszen mégiscsak a nyilvánosságban egy gyakran megjelenő, nyitott, közismert szerzőről van szó.

Kálmán C. György: Bal, jobb
Pál Sándor Attila: Balladáskönyv. (Időmérték 25.) Magvető Könyv­ki­adó, Budapest, 2019, 104 oldal, 1999 Ft

Az ötlet tehát kiváló – és a megvalósítás lenyűgöző. Elindulunk az egyik legismertebb magyar népballada parafrázisától – groteszk, pimasz átirat –, hogy azután a legváratlanabb irányokba kanyarodjunk el. Vezetőnk ide-oda rángat, néha viccet csinál a választott műfajból, néha komolyan megborzongat; minduntalan eszünkbe idézi (a címekkel, hiszen mindegyikben ott a ballada szó), hogy valamiféle történetet, ha mégoly töredékeset is, kell keresnünk, és minden bizonnyal tragikusat – sokszor meg is találjuk, de legalábbis ebbe az irányba indítja el az értelmezést.

Svébis Bence: Felváltva
Berta Ádám: Nem attól vizes a hal. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 172 oldal, 2990 Ft

Bret Easton Ellist, Kötter Tamást és Totth Benedeket szokták emlegetni Berta Ádám prózája kapcsán, nekem még beugrott Hazai Attila is. A csupasz, de nem eszköztelen prózanyelv pikírt iróniával mesél kallódó alakokról. És azt hiszem, ez utóbbi a legfontosabb: hogy mesél. Maga Berta is említette egy interjúban, hogy a jól megformált, a nyelvet parádésan alkalmazó szövegek helyett a narratív, történetközpontú elbeszéléseket preferálja.

Kácsor Zsolt: Igyekezzünk, kartársak!
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk. Helikon Kiadó, Budapest, 2019, 260 oldal, 3999 Ft

Mit értek azon, hogy a szerző olvasói világában történt némi elmozdulás? Azt, hogy az új kiadás új írásai alapján Cserna-Szabó az eddigieknél is radikálisabban képviseli a meg nem alkuvás, az irodalmi széljárásnak való ellenállás, az elvárásoknak való be nem hódolás, a kötöttségektől mentes, szabad irodalmi önkifejezés eszményét. Olyan szerzőket választ és szeret, akikben ezt a szabadságot képes fölmutatni. Ő maga nem pózol, nem finnyáskodik, nem sznob, ellenben imádja a pozőr, finnyáskodó, sznob írókat – feltéve persze, ha azok igazi írók.

Bárány Tibor: Ami személyes, az politikai
Cserháti Éva: A Sellő titka. A K. É. Z. első esete. Prae Kiadó, Budapest, 2019, 420 oldal, 3500 Ft

Cserháti Éva könyve a maga végtelenül szelíd, mivel a készen kapott irodalmi konvenciókat nagy alázattal és hozzáértéssel alkalmazó, mégis átgondolt módján arról beszél, hogy a magánéleti kérdések mindig is politikai kérdések. A nyomozás tétje nem pusztán az, hogy kiderüljön, ki követte el a gyilkosságokat 2015 forró júliusában Budapesten, és mindez milyen kapcsolatban áll a magyarországi görög kolónia múltjával, hanem hogy megértsük: a bűncselekmények a társadalmi valóság terében zajlanak, amelyben szigorú hatalmi mechanizmusok jelölik ki az egyén helyét, sok esetben elvéve tőle a szabad választás lehetőségét. „Magánélet” és „közügyek” merev szétválasztása, illetve a bűn tisztán pszichologizáló felfogása maga is a hatalmi különbségek fenntartását szolgálja.

Balogh Gergő: Hamachert olvasni

Werner Hamacher: Menedékhely. A kutatáshoz és oktatáshoz való jogról és más írások. Fordította Sza­bó Csaba. Ráció Kiadó, Budapest, 2019, 200 oldal, 2490 Ft

Hamacher bonyolult, ám mindig végtelenül következetes okfejtései sokat bíznak a német nyelv teljesítőképességére, amely vonásuk különösen nehezen fordíthatóvá teszi őket. Ez mindazonáltal nem akadályozta meg szerzőjüket abban, hogy mára az egyik nemzetközi szinten is leginkább meghatározó gondolkodóvá lépjen elő, akinek jelentőségére egyre több és több figyelem irányul. Mind a klasszikus irodalmi és filozófiai műveket aprólékos gonddal faggató egzegetikai teljesítményei, mind a jog elméletéről és az igazságosság kérdéséről, valamint a filológia gyakorlatának megújíthatóságáról szóló írásai élénk szakmai fogadtatásban részesültek és részesülnek mind a mai napig. Ez nem kis részben talán épp annak köszönhető, hogy Hamacher erős, autonóm és kompromisszumképtelen értelmező, akinek munkáival szembesülve – azok kritikai potencialitása és gondolkodástörténeti hordereje okán – úgy érezhetjük, könnyű szerrel tehetjük zárójelbe az „elmélet halálának” elhamarkodottan bejelentett koncepcióját. Hamacher értekezései joggal váltak sokat hivatkozott, nagy hatástörténetű bölcseleti alapművekké.

A 90. Ünnepi Könyvhét és a 18. Gyerekkönyvnapok újdonságai

I R O D A L O M

Kukorelly Endre: Én múló földi örömökben éltem

Kukorelly Endre: Ami


Aczél Géza: (szino)líra
torzószótár

Mán-Várhegyi Réka: Csütörtök, melegfront

– Nincs jó megoldás, nem tetszhetek mindenkinek – mondtam később a fotósnak, aki megtalált a hotel mellékfolyosóján, ahová azért bújtam, hogy nyugodtan meg tudjam inni a bort, amit egy nevetséges füllentéssel szereztem a cateringesektől, és amit most mindvégig a hátam mögé rejtve tartottam. A fotós, hidrogénszőke, korombeli férfi, miközben kattintgatott, a még mindig hamvas arcbőrömet dicsérte, és aztán kijelentette, hogy ő engem csodál, amiért hibátlanul tudom megvalósítani a professzionális és nőies öltözködés egyensúlyát, márpedig erre kevés nő képes sajnos. Csak miután odébbállt végre, akkor jutott eszembe, hogy akár nemet is mondhattam volna neki, akár rá is szólhattam volna, hogy lesz szíves nem fényképezni. Ezek után kénytelen voltam egy második italt is szerezni, és egyedül az önismeretemnek köszönhető, hogy időben taxiba ültem, és elhagytam a süllyedő hajót.

Gyárfás Endre: Sajó életveszélyben

Három férfi ült a kocsin. Mindhármuknál puska. A legidősebbnek látszó, bekecses, kucsmás, bajuszos ember megszólított. Nem, pontosabb, ha azt mondom: rám kiáltott.

– Hé, te! Azonnal kössél pórázt a kutyádra! Muflonok járnak a környéken. Nemrég telepítették őket ide.

– Nincs nálam póráz – hebegtem. El nem tudtam képzelni, hogy a kamaszkorú Sajó felfal egy felnőtt muflont.

– Márpedig akkor elbúcsúzhatsz a kedvencedtől. Lelövöm, és kész.

Leakasztotta válláról a fegyvert.

– Törvényesen – fejelte meg az ultimátumot.

Megijedtem. Mintha a dupla cső egyenesen az én mellemnek szegeződött volna. Már az is kétségbeejtő lenne, ha megölnék a „barátomat”. De hogyan magyarázom el a gondno­kéknak, hogy mi történt?

Tamás Zsuzsa: Tövismozaik

A kilencvenes évek közepén a Nyugati pályaudvar metrómegállóban, lent, a két peron között volt egy könyvárus. Aki egyszer látta, biztos nem felejtette el, olyan jellegzetes, összenőtt szemöldöke volt, a gonoszokat szokták így ábrázolni, vagy inkább a nagy ravaszokat, mint a Süsüben a Kancellárt, de ennek a könyvárusnak nem hosszúkás arca volt, hanem kerek, és az összenőtt szemöldök alatt mosolygott a szeme. A fején bőrsapka. Én nem felejtettem el, igaz, mindennap láttam, mert egy idő után a trolizásról átszoktam a metrózásra, gyorsabb volt, mondjuk, így is mindig elkéstem, de ez most mindegy, nem a reggelekről akarok mesélni (noha az elkésések tulajdonképpen az éjszakáim történetei, mert sosem tudtam lefeküdni, sosem tudtam elaludni, rémekkel társalogtam és rajzolni próbáltam, magamhoz nyúltam, elengedtem magam, hajat mostam, lábat gyantáztam, féltem a másnaptól, menetrendszerűen, mígnem álomba szorongtam magam, aztán másnap nem tudtam időben felkelni): a délutánokról akarok mesélni, hogy valahányszor leszálltam a metróról a Nyugatinál, erős kényszert éreztem, hogy odamenjek a könyvárus ponyvájához, és vessek pár értő pillantást a könyvekre, albumokra, hogy mutassam, ez engem érdekel, én más vagyok, mint a többiek, akik csak úgy elmennek mellettük. A könyvárussal köszönni köszöntünk, beszélgetni nem beszélgettünk. Én nem felejtettem el az arcát.

ORBÁN MEGNYERTE A PÁLINKA-SZABADSÁGHARCOT, ÉPP CSAK A MAGYAR PÁLINKÁT KELLETT FÖLÁLDOZNIA


444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT, HALÁSZ JÚLIA, KISS BENCE
2019.06.14.


- 2018-ban a kormány kiterjesztette a népegészségügyi termékadót, azaz a NETA-t a főzdei pálinkára, ennek hatására pedig már 2019 első negyedévében brutálisan, 70 százalékkal esett vissza a főzdék pálinkatermelése.

- A főzdei pálinkán így is voltak adók, a NETA-val együtt pedig már 5000 forintnál is nagyobb egy liter pálinka adótartalma.
- A termék így képtelen versenyezni a feketepiacon 2000-2500 forintért kínált házi pálinkával.
- A fideszesek azt mondják, a problémák oka, hogy az EU kényszerítette őket a NETA kiterjesztésére, ez azonban nem igaz, 2015-ben eleve a Fidesz terjesztette ki a NETA-t az alkoholos italokra, miközben erre senki nem kényszerítette őket.
- A házi pálinkafőzés legalizálása miatt bajba került pálinkafőzdéken szerettek volna segíteni azzal, hogy a vodkát, a viszkit a gint és a többi alkoholos italt NETA-kötelessé teszik, miközben a pálinka mentességet kap.
- Az EU nem azt akarta, hogy a pálinka mindenképp adózzon, hanem hogy ha más alkoholok adóznak, adózzon a pálinka is.
- A pálinkafőzdék hiába mondják, hogy a probléma gyökere az otthoni pálinkafőzés 2010-es legalizálása és adómentessé tétele, a Fideszben senki nem kérdőjelezheti meg Orbán Viktor döntését.

GÁSPÁR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.06.14.


József Attila óta tudjuk, a gyerek alkalmasint arról álmodik, hogy tűzoltó lesz vagy katona. Esetleg vadakat terelő juhász. Mondjuk, mostanság tűzoltóságról nem tudom, hány kis rövid gatyás ábrándozik, őket szívatja a rendszer rendesen. A juhászokat pedig osztrák nyugdíjasok ütik el váratlanul, s amióta Németh Szilárd nagy nyilvánosság előtt lövöldözött, a jó érzésű embereknek elment a kedve a puskapor szagától is. Óvodások azonban nem olvasnak ellenzéki sajtóterméket, 888.hu-t is alig, Prostisrácokat meg egyáltalán.

Megadólag lássuk be tehát, ábrándozni még lehet, akármelyik kis hugyos gondolhatja azt a műanyag dömperén ücsörögve, ha nagy lesz, katona lesz. De nem ám pacalt kevergető görög-római kultúrás, kopasz, dagadt félisten, hanem minimum Rambo, vagy nem tudom, ki a legfrissebb gyilkoló idol. Orbán Gáspár viszont már huszonhét éves, kész férfi, legalábbis jogilag, egyébként nem tudom. De mégsem kantáros nadrágos, fölnyírt hajú organizmus, akinek kifli a jele, és mégis most világosodott meg arról, hogy szép élet, víg élet, katonaélet, s az lett.

Mert az lett. Elvégezte a Magyar Honvédség 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár kiképző századának kiképző tanfolyamát, esküt is tett, és az apukája is ott volt. Igaz, nem tartott beszédet, hogy nem szereti a kövér tábornokokat, hanem az árnyékban meghúzódva figyelte az aktust, hogy a gyerek odahagyta a hittérítést és szúrós tekintetű, ámde üres fejű robot lett. Végül is, nem sokban különbözik a kettő, de ez csak egyéni meglátás, mert sk. úgy rühellem a prófétákat, mint Jónás a prófétaságot, az egyenruhásokról nem is beszélve...

LEZÁRJÁK A MENEKÜLŐUTAT AZ ÁLLAMI ISKOLARENDSZERBŐL

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2019.06.14.


Jelenleg még van egy olyan kiskapu, amin keresztül kimenekíthetik gyerekeiket az állami oktatásból azok a szülők, akik szerényebb összeget tudnak áldozni a megfelelő fejlesztésre, de nem elég vagyonosak ahhoz, hogy megfizessék a méregdrága magániskolákat. Ezt a kiskaput zárná be Semjén Zsolt jövőre.

A 2020/2021-es tanévtől megszűnik a magántanulói státusz, helyette az egyéni munkarendet vezetik be, ha a parlament megszavazza a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatot. Mivel a végrehajtási rendeletek még nem nyilvánosak, a részletekről keveset tudni, az viszont látszik, hogy a kormányzatnak komoly fenntartásai vannak a magántanulói viszony jelenlegi szabályozásával.

Magyarországon 16 éves korig kötelező iskolába járni. A személyes jelenlét olyannyira fontos, hogy az a család, ahol a gyerek több mint 50 igazolatlan órát gyűjt össze, a jegyzővel találja szemben magát és elveszítheti a családi pótlékot. Jelenleg egyetlen olyan törvényes út van, amivel tartósan el lehet kerülni a napi iskolába járást: a magántanulóknak év közben egyetlen tanítási napon sem kell részt venniük, mindössze félévente osztályozóvizsgát kell tenniük minden tantárgyból. Ezt a lehetőséget olyan helyzetben vehetik igénybe a szülők, amikor indokolt a gyerek kivétele az iskolából: ilyen ok lehet az átlagostól való bármilyen eltérés, például a tehetséggondozás, a sajátos nevelési igény vagy az élsport. A magántanulói státuszról a szülő kérelme alapján az intézményvezető dönt.

A magántanulók számáról az Oktatási Hivatal 2014-ben publikált legutóbb statisztikát. Viszont több jel mutat arra, hogy a csalódott vagy bizalmatlan szülők a magántanulói státusszal találtak kiutat a közoktatásból gyermekeiknek.

"Egyre gyakoribb jelenség, hogy több család összeáll és a magántanuló gyerekeik mellé jól képzett pedagógusokat vesznek fel. Az otthoni oktatásban a gyerekek az osztályozóvizsga tételeit gyorsan megtanulják, így marad idő és lehetőség a szabadabb, kreatívabb fejlesztésre. Ez a középosztálybeli családok egyik menekülőútja, teljesen érthető reflex. Ha viszont felmerül az ilyen igény, ami nagyon erős kritika a közoktatás minőségét illetően, nem a menekülőút lezárása a megoldás".

— mondta kérdésünkre Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, aki szerint a szülőket azért sem szabad elítélni, mert a közoktatás jelenlegi állapotában sokszor nem versenyképes az otthoni oktatással szemben...

MRÁZ ÁGOSTON SÁMUEL: 680 EZER ALÁÍRÁS NEM ELÉG, HOGY MAGYARORSZÁG CSATLAKOZZON AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGHEZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.06.14.


Az Európai Néppárt (EPP) valójában zsákmányszerző alakulat, amelynek működését nem annyira az elvek, mint a hatalmi érdekek határozzák meg. Így vélekedik Mráz Ágoston Sámuel, a kormányhoz közel álló Nézőpont Csoport alapítója és vezérigazgatója. Ez a megállapítás sajátos megvilágításba helyezi az Európai Parlamenten belüli folyamatokat, amelyek mindennapi életünk kereteit meghatározó tényezőkké léptek elő. Az EP erőviszonyai döntőnek bizonyultak például a közigazgatási bíróságok ügyében, de jelentősen befolyásolhatják az Akadémia vagy a magyar felsőoktatás jövőjét is. A napokban a fideszes EP-képviselők elálltak attól, hogy tisztségekre pályázzanak a néppárti képviselőcsoportban, de megszavazták Manfred Weber frakcióvezetői megbízatását. Egyebek mellett erről is kérdeztük Mráz Ágoston Sámuelt.

- Úgy tudtam, hogy Manfred Weber megsértette a magyar népet, ezért a magyar kormány nem támogatja bizottsági elnöki ambícióit. Annyira azért nem sértette meg, hogy megszavazzák frakcióvezetőnek?

- Weber a választások előtt azt mondta a német közszolgálati média cseles kérdésére - nem ismerve fel a csapdahelyzetet-, hogyha a magyar képviselők szavazatán múlik a bizottsági elnöksége, akkor nem is akarja ezt a posztot. Alkalmatlanságát bizonyítja, hogy később sem korrigálta hibáját. Logikus, hogy ezek utána magyar kormány nem támogathatja az ő megválasztását. Ám azt azért ne felejtsük el, hogy eredetileg jó munkakapcsolata volt a Fidesszel. Manfred Weber nem frakcióvezetőként bukott meg.

- A Fidesz EP-frakciójából olyan hírek érkeztek, hogy továbbra is jelöltethették volna magukat parlamenti alelnöki, valamint frakció-alelnöki posztra, de önként nem tették. Ha jól értem, pont annyira maguktól döntöttek így, mint ahogy korábban a Fidesz önként függesztette fel tagságát a Néppártban.

- Szerintem helytálló, hogy egy parlamenti bizottsági elnöki poszt – amelyre a Fidesz képviselőcsoportja a döntés után aspirálhat - befolyásosabb, mint a frakcióvezető-helyettesség, pláne, ha az utóbbiért cserébe a frakcióvezető karrierterveit is támogatni kell...

ELVENNÉ A BELESZÓLÁST A KORMÁNY AZ ISKOLAIGAZGATÓI KINEVEZÉSEKBE

INDEX
Szerző: RA, JOÓB SÁNDOR
2019.06.14.


Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az elmúlt években, hogy két jelölt közül nem az kapta az állást, aki az iskolai közösség szerint rátermettebb volt. Ilyenkor a tiltakozók kezében erős lobbikártya tudott lenni, hogy az ellenjelöltet mindenki szakmailag megfelelőbbnek tartotta, sokszor sikerrel is jártak végül. Ennek most vége lehet: az állam elvenné a véleményezési jogot mindenkitől.

2013 óta több olyan botrány is volt, hogy az állam olyan iskolaigazgatókat nevezett ki, akik a kinevezési eljárásban a tantestület, a szülők, a diákok szimpátiáját nem nyerték el, egyebek mellett Jászárokszálláson, Válon, Miskolcon, Szigetszentmiklóson, Debrecenben is történt hasonló. Több esetben a felülről kinevezett igazgatók fideszes kötődésűek voltak.

A helyi tiltakozásokra előfordult, hogy megváltoztatták a központilag meghozott döntést, például a veronai buszbalesetet átélt gimnázium igazgatója esetében történt meg ez. Az is előfordult, hogy az ellenséges környezetbe kinevezett igazgató nem bírta a nyomást, és maga mondott le, mint a miskolci ügyben, de Kecskeméten is meg tudták fordítani az eredményt a tiltakozások. Itt olvashat egy 2014-es gyűjtést hasonló ügyekből.

Mint látszik, eddig sem mindig ért sokat a véleményezési jog a kinevezésnél, de adott esetben erős ütőkártya tudott lenni.

MOST VISZONT ANNAK A VILÁGNAK IS VÉGE LEHET, HOGY EGYÁLTALÁN A VÉLEMÉNYÜKET ELMONDHATJÁK A KINEVEZÉSI ELJÁRÁSBAN AZ ÉRINTETTEK.

Az állam ugyanis gyakorlatilag teljesen zárttá, és egyszemélyivé teszi az óvoda- és iskolaigazgatói kinevezéseket, ez olvasható ki a Semjén Zsolt által a parlamentnek benyújtott köznevelési törvénymódosítási tervezetből (pdf).

A javaslat a technikainak tűnő 32. paragrafusban van elrejtve, ez röviden, tömören felsorolja, hogy a mostani törvénynek mely passzusai vesztik hatályukat. Ezek mind arról szólnak, hogy akiknek eddig jogukban állt véleményezni/beleszólni az igazgatóválasztásba, azok elvesztik ezt a jogukat. 

Nézzük sorban:...

AMIKOR PINTÉR A „BEZZEG”, MERT LEGALÁBB ODAMENT – GERGELY ZSÓFIA JEGYZETE

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / GERGELY ZSÓFIA
2019.06.13.



Ahogy egy Dél-Koreában élő magyar is mesélte, hogy az ázsiai országban élőknek is feltűnt, hogy Orbán Viktort nem látják. Nem látják, ahogy az ilyen szerencsétlenségeknél szokásos módon mondjuk bemegy a kórházban a túlélőkhöz. Vagy a mentésen megfeszítve dolgozókhoz.

Már két nap eltelt, többé nem tragikus mementó a Duna, egyben a városunk közepén a Hableány, mégis tagadhatatlanul erről szól ez a hét. Még keresik az áldozatokat, még vizsgálják a roncsot, elég felmenni a közösségi oldalra, látszik, hogy végképp 10 millió hajózási szakértő országa lettünk, a politika és a foci mellett lett még valami, amihez mindenki ért…
Nem tetézném a sok kért, de még inkább kéretlen bölcsességet, egy abszolút személyes megfigyelésemet osztanám meg Önökkel, ha már a Margitszigeten a valódi munkát végző emberek bázisába szó szerint sikerült belefutnom. Ugyanis a mentésre létrehozott ideiglenes táboruk miatt a sziget futókörének egy részét is le kellett zárni, így a kutyámmal szükségszerűen ott trappoltunk el.

Mindezt Pünkösd hétfőn, alig múlt 6 óra, az ilyenkor wellnessbe’ befizető honfitársaknak még meg sem terítették a letarolandó svédasztalt, de a többiek többsége is valószínűleg még aludt a mindig rövidnek tűnő hosszú hétvége utolsó napján. A Margitszigeten viszont már mindenki talpon volt, készülődtek az újabb napra, rendőrök, búvárok, mentők és egy tűzszerész autó körül is nyüzsgés volt. Jövés-menés, pakolás, gyülekezés. Munka.

Ez ugrott be, amikor egy nappal később kiemelték hullámsírjából a Hableányt, és egy rendőrségi hajó orrában feltűnt Pintér Sándor belügyminiszter, akit odavittek parolázni a vízen megfeszítve dolgozók közé. A rossz májam nyilván konstatálta, hogy persze, amikor már sikeresen kiemelték, már kihozták az áldozatok holttestét, amikor már biztos volt, hogy a jóslások ellenére kibírja, sikerül, nem szakad darabokra.

De Pintér legalább odament. Mert ahogy egy Dél-Koreában élő magyar is mesélte, hogy az ázsiai országban élőknek is feltűnt, hogy Orbán Viktort nem látják. Nem látják, ahogy az ilyen szerencsétlenségeknél szokásos módon mondjuk bemegy a kórházban a túlélőkhöz. Vagy a mentésen megfeszítve dolgozókhoz. És nem értik, miért a dél-koreai kormányfőnek kell felhívnia, miért nem ő veszi fel a telefont – vagyis a kapcsolatot.

Még tanultam is az egyetemen, hogy ezek a tipikus hírt generáló, célzatos pszeudó események – és egyben gesztusok. Üzenetet hordoznak, ezt Orbán pontosan tudja, hiszen naponta alkalmazza is ezeket. Láttuk, ahogy árvíz idején gumicsizmában bohóckodva megy vizet nézni, vagy pár hete az EP-kampányban Salvinivel megtekintik a határkerítés őrtornyait. De a leuralt parlamentből szabad szemmel is látható tragédia helyszínét kihagyta. De tudjuk, egy gesztus hiánya is üzenet. Nem jó, de mindenképpen tanulságos.

ORBÁN SZTÁLINHOZ HASONLÓAN LIKVIDÁLNÁ AZ ÉRTELMISÉGET

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.06.14.


A tekintélyes ausztráliai üzleti és pénzügyi portál, a Financial Review terjedelmes cikket közölt „Hogyan támadta meg Orbán Soros Györgyöt, és hogyan győzte le” címmel. A szerző hosszan beszélgetett Michael Ignatieffel, a CEU elnök-rektorával. Megállapította: Orbán, akárcsak Sztálin, vagy Pol Pot, arról álmodik, hogy likvidálja az értelmiséget, lecsapolja a közoktatást, és befolyásolhatóbbá tegye a népet.

De Orbán korszerű autokrata: érti, hogy nem kell bunkósbothoz, vagy éjszakai csengetésekhez folyamodnia: a civil társadalom elleni támadása jogszabály-alkotás formájában jelenik meg, és a jogszabályok azon intézmények ellen irányulnak, amelyek kihívást jelenthetnek hatalmával szemben.

A szerző felidézi a CEU létrejöttét, történetét, a hosszas viszályokat, majd azt boncolgatta, hogyan vált Orbán a kilencvenes évek elejétől mostanra az illiberalizmus építészévé.

Az egyik elmélet szerint a politikai célszerűség vitte jobbra. De a liberálisok is Orbánba vetették a reményeiket, és soha nem nézték meg elég alaposan ahhoz, hogy felismerjék, mennyire sértődött velük szemben.

„A kollégiumi fiúk mindig meg akarták mutatni az urbánus értelmiségieknek, hogy mindig ők voltak az okosabb és jobb vezetők” - idézte a szerző Kim Lane Scheppelét. Hosszan írt a szerző Orbán fejlődéséről, és arról, hogyan tért vissza a hatalomba 2010-ben, miután az első bukása után megfogadta, hogy ilyen többet nem történhet meg...

ALMA, MEG A FÁJA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2019.06.14.


Azért rohadt nagy szerencsénk van, hogy Soros meg Gyurcsány ennyire padlóra tette az országot, ha több pénzünk van, ma talán atombombánk is van, aztán akkor katonai esküje alkalmából Orbán Gáspár nyakában nem egy gépkarabély, hanem egy bazi nagy piros gomb lóg, a közönség hátsó soraiból pedig könnybe lábadt szemekkel lesi apukája és nagypapája.

Talán csöndesen nosztalgiáznak is:
- Emlékszel fiam, mikor düllesztett mellel, hazafias érzelmektől áthatva jelentettél a sorainkban megbúvó megbízhatatlan alakokról, akik nem átallották hirdetni keresztény érzelmeiket?
Hej, én már akkor tudtam, hogy te egy valóságos Viktor Mihály Paulus vagy, kinek arany lábait a damaszkuszi út pora teszi majdan festőivé...
- Nem csoda ez Édesapám!
Az embert hóttáig lehet farigcsálni, verni, mint szódás a lovát, de hatéves korára tulajdonképpen készen van, és viselkedése hátralevő életében éppen olyan lesz, mint amilyen viselkedésmintát otthon látott!
Ezt adjuk aztán tovább leszármazottainknak örökül!
Természetesen én azért hagyok még rájuk ezt-azt, apróságokat, csecsebecsét, sajátlábra aranycipellőt, meg a génjeimet, mindet, hiszen Simicska óta tudjuk, hogy én egy két lábon járó génbank is vagyok!

Szóval leszögezhetjük: Orbán serege megnyerte első igazi csatáját, jelen esetben a józan ész ellen.
A csata a katonai alkalmasság vizsgálata alkalmából folyt, itt kellett eldönteni, hogy szabad-e emberi élet kioltására alkalmas fegyvert adni egy olyan ember kezébe, kinek életének meghatározó szakaszairól a pszichiátriai képzés doktoranduszainak tucatjai írhatnák disszertációikat, jelentősen gyarapítva a tudományág tudásanyagát...