PERCENKÉNT EGYMILLIÓT FIZETETT ANGOL LECKÉT KÍNÁLÓ MŰSORÉRT AZ ÁLLAMI CÉG, HABONY KÖRÉIG ÉRNEK A SZÁLAK

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2020.09.30.

Milliárdos tételben, egyre gyorsabban ömlik a közpénz a műsorgyártásba és a rendezvényszervezésbe. A megtérülésről nehéz mérleget vonni, a költséges munkák azonban rendre a NER első vonalához köthető cégek ölébe pottyannak – a műsorgyártástól a kommunikáción át a védelmi feladatokig. most fókuszban a NER legtitokzatosabb cégeinek egyike.

Az 5 perc angol TV című műsor elkészítéséért 240 millió forintot fizetett ki az állami tulajdonú műsorszóró, az Antenna Hungária Zrt. a Magno Studio Kft.-nek – tudta meg a 24.hu. Egy éven át tartó levelezés, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közbelépésével sikerült megszereznünk a hagyományosan földfelszíni sugárzással, az utóbbi bő egy évben pedig milliárdos állami rendezvényszervezésekkel is foglalkozó Antenna Hungária Zrt. szerződéseinek listáját. Ebből derült ki, hogy az egyébként műsorkészítéssel is foglalkozó állami cég 2019 júniusában 240 millió forintos szerződést írt alá Horváth László cégével, a Magno Studio Kft.-vel.

A csaknem negyedmilliárd forintért 50 darab, nettó 4 és 5 perc közötti epizód készült el a nyelvoktató kisfilmekből.

Percenként tehát körülbelül egymillió forint közpénzt vitt el a műsor, amelynek jelentős részében Szalai Nóra, az 5 perc angol brand arca és létrehozója egy kanapén ül és magyaráz, a fennmaradó időben pedig egy fehér háttér előtt egy maroknyi szereplő ad elő pársoros dialógusokat...

ITT OLVASHATÓ

FOGD A PÉNZT, ÉS FUSS!

HÍRKLIKK
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2020.09.30.

Lopni, és vagyont kimenekíteni csak törvényesen érdemes, a nemzeti tőkésosztály pedig annyira hazafias, hogy nagyüzemi mértékben hordja ki a tőkét az országból.

Kun Béla ékszerektől roskadozó zsebekkel menekült el repülőgépén Budapestről – a rendszerváltás elitje külföldi offshore-számlákra utalta a lopott vagyont, hogy azzal soha ne kelljen elszámolnia. Kun Béla egy pitiáner bűnöző volt, aki amit felmarkolt, vitt – az elmúlt harminc év ezzel szemben az egyre professzionalizálódó bűnözői módszerek alkalmazásával telt, melynek során a politikai és gazdasági elit már a pénzmosás, az adóelkerülés és egyéb pénzügyi csalások széles repertoárját gyakorolta, épp mint az olasz maffia, a kolumbiai kartellek és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség.

Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc e téren is új fejezetet nyitott: a svájci bankszámlák és az aktatáskákba gyűrt milliók korszakának vége – ha a lopás törvényes, a lopott pénz külföldre menekítése is legyen az! Mészáros Lőrinc az állami hitelekből és megrendelésekből óriásira hízlalt cégbirodalmával külföldi terjeszkedésbe kezdett: ausztriai szállodák, horvátországi villák, erdélyi ingatlanok, montenegrói befektetések, vajdasági futballklub. Most, a járvány közepén, amikor az ország turizmusa épp összeomlik, és tízezrek mennek tönkre, Mészáros Lőrinc a horvát sajtó szerint az Isztriai-félsziget északkeleti partján ötvenmillió euróból épít száznyolcvan szobás, ötcsillagos luxushotelt...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: AZ ORBÁN-KORMÁNY ELMARASZTALÁSRÓL CIKKEZNEK, ÉS AZ EP A MENTŐCSOMAG BLOKKOLÁSÁVAL FENYEGET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.30.

A sajtómegjelenések száma alapján a miniszterelnök már nagyhatalom.

Die Welt

A lap úgy értesült, hogy a Bizottság ma nyilvánosságra hozandó jelentése elmarasztalja a Magyarországot és Lengyelországot, de másutt is bőven talált kifogásolnivalót a jogállam ügyében. Az igazságszolgáltatás függetlensége persze főleg Budapest és Varsó esetében vet fel problémákat, de különböző mértékben gondok vannak ezen a területen Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Szlovákiában is. A magyaroknál a dokumentum külön is megemlíti, hogy az ügyészség nemigen veti be magát a korrupciós ügyek felderítésére, de azért ilyesmire van példa a bolgároknál, horvátoknál, cseheknél, valamint Máltán is.

A magyarok és a lengyelek ellen idáig az egyik fő kifogás a sajtószabadság volt. Ám most kiderült, hogy a politika Bulgáriában és Máltán is nyomást gyakorol a médiára. Magyarországon külön tészta, hogy kormány közeli cégek független orgánumokat vettek át. ezen felül fenyegetések értek újságírókat, de ez jellemző a bolgárokra, horvátokra, szlovénokra és spanyolokra is.

Az EU azért mérte fel a helyzetet a tagoknál, hogy párbeszédet kezdjen a közös alapelvekről, erősítse a demokráciát és megakadályozza, hogy a jövőben ilyen gondok alakuljanak ki. Merthogy a jogállamiság tisztelete nélkül a polgárok és a vállalkozások nem tudnak megbízni a közintézményekben és nem képes fejlődni a demokrácia.

Yahoo/AFP

A Bizottság alelnöke úgy reagált Orbán Viktor kirohanására, hogy ő egyáltalán nem sértette meg a magyar népet, hiába is állítja az ellenkezőjét a miniszterelnök. Jourová hangsúlyozta, hogy csakis nagy tiszteletet érez a magyarok iránt, ideértve, hogy milyen döntéseket hoznak. Ám ez nem jelenti azt, hogy adott esetben ne lehetne megszólalni a kormányok, illetve a választott képviselők bizonyos megnyilvánulásai láttán. Merthogy a demokráciában mindenkinek el kell viselnie a kritikát.

Egyébként a ma a cseh liberális politikus ismerteti, hogy mire jutott Brüsszel, amikor feltérképezte a jogállam helyzetét a tagországokban. Mindenesetre a Bizottság haladéktalanul melléállt, amikor Orbán Viktor a menesztését követelte, miután Jourová a hét végén úgy nyilatkozott a Spigelnek, hogy a magyar vezető nem illiberális, hanem beteg demokráciát épít. Ugyancsak támogatásáról biztosította német EU-ügy államtitkár, aki azt írta: az EU-ban elfogulatlan és tiszta fejekre van szükség. Roth kitért arra, hogy minden tagot egyformán kell kezelni, de mindenkinek igazodnia kell az alapszerződésben foglalt szabályokhoz.

Mindenesetre a vita csak tovább élezi a küzdelmet az unió és Magyarország között.

Süddeutsche Zeitung

Akár a két pénzügyi csomag, a költségvetés és a gazdaságélénkítő program blokádja elképzelhető az Európai Parlament részéről, ha a tagállamok nem veszik figyelembe Strasbourg kívánságait, így azt hogy hathatós jogállami mechanizmus kell. Erről a zöldek egyik képviselője nyilatkozott, aki részt vesz a Tanáccsal zajló egyeztetéseken. A német Andresen emlékeztetett arra, hogy az eddigi javaslatok nem elfogadhatóak a négy nagy frakció számára.

A politikus szerint a júliusi EU-csúcson az volt a baj, hogy az állam- és kormányfők túlzottan is a hitelekre, ingyenes támogatásokra összpontosítottak és már nem maradt energiájuk, hogy keresztülvigyék akaratukat a jogállamiság ügyében Orbán és lengyel barátai ellenében. Most viszont az EP-re testálnák a feladatot. Ám az nem szeretne keresztbefeküdni, de azt sem hagyja, hogy palira vegyék. Ugyanakkor a magyar és a lengyel vezetés azzal fenyegetőzik, hogy megakadályozza a hosszú távú büdzsé elfogadását, ha a készülő jogállami mechanizmus akár csak a legcsekélyebb mértékben is veszélyes lenne rájuk nézve.

Mindenesetre ha ma az állandó EU-képviselők bizottságában megszavazzák a német javaslatot, akkor a Parlament kénytelen megkezdeni a tárgyalásokat. Közben Berlin már jelezte, hogy alighanem csúszni fog a két pénzügyi tervezet jóváhagyása.

US News and World Report

A magyar igazságügyi miniszter megismételte, hogy kormánya számára elfogadthatatlan a legutóbbi német indítvány, mármint hogy a jogállami normák betartásától tegyék függővé az uniós szubvenciók folyósítását. Varga Judit szerint ha a szervezet elfogadná a Berlin által kidolgozott tervet, az az alapszerződések módosításával érne fel. Ezért ömaga sértené meg a jogállamiságot és igazából zsarolás volna. Hozzátette, hogy a nyári EU-csúcson hozott határozat az uniós költségvetés védelméről szól, és szó sincs benne másfajta jogállami mechanizmusról.

Azt is feszegette a miniszter a facebookon megjelent közleményében, hogy a bajban lévő országokat meg kell segíteni, ez nem is kérdéses. Csakhogy a német elképzelés a gyors és hatékony akciót veszélyezteti, amikor már megoldott kérdéseket vet fel újra. Varga ennek kapcsán azzal vádolja az ún. takarékos államokat, hogy azok soha nem pártolták a gazdaság megújulását, ezért forszírozzák most a kemény jogállami feltételeket.

Spiegel

Orbán a siker útján halad, amikor leépíti a jogállamot, mert ugyan a Bizottság le akarta állítani a demokráciát megszegő országok támogatását, hogy ily módon fékezze meg az autokrácia felé tartó vezetőket, lásd a magyar miniszterelnököt, csak éppen ebből a szándékból nem sok tükröződik vissza a héten előterjesztett német javaslatban. Pedig talán még lett volna eshetőség, hogy megállítsák a tekintélyuralom felé tartó Magyarországot, Lengyelországot és a többieket. Ám hétfő óta világos, hogy kár ebben bízni, és ezért nem utolsó sorban Németország a felelős.

A Merkel-kormány ugyanis erősen felvizezte a Bizottság eredeti elgondolását, így Orbánnak és a hasonszőrűeknek nem kell túlzottan reszketniük. Hiszen törölték a szövegből a jogállamiság tág meghatározását, ami még az olyasmire is kiterjedt volna, mint a sajtószabadság. A bíróságok önállóságának veszélyeztetése pedig csak akkor von maga után szankciót, ha az egyben az uniós alapok felhasználását is érinti. Mellesleg a magyar vezető azért is vehet igénybe jogsértően EU-s forrásokat hatalma bebetonozására, mert Magyarországon már nem túl sűrűn kérik számon rajta a dolgokat.

És mivel Berlin arra hivatkozik, hogy nincs mese: mindenképpen meg kell segíteni a vírus miatt nagy bajba került Olaszországot és Spanyolországot, a világ fatális módon úgy érzékelheti, hogy az uniónak nem annyira érdekes a demokrácia állapota a tagállamokban, ha a végén rendben vannak az anyagiak. Orbán persze pontosan tudja, hogy Brüsszel mindenképpen ki akarja húzni a csávából Rómát és Madridot, így hidegvérrel kihasználja, hogy ilyen okokból háttérbe szorul a magyar és a lengyel jogállam védelme.

Ám ennek az lesz az eredménye, hogy a miniszterelnök továbbra is minden akadály nélkül gázolja le az uniós alapértékeket. Egészen addig csinálhatja, amíg nem él vissza olyan mértékben a szubvenciókkal, hogy attól besokallnak a többiek. Ám erre kár várni.

Süddeutsche Zeitung

Orbán hátulról gáncsol, mert beterelte az EU-t abba a sarokba, ahová akarta – mutat rá a kommentár. A politikus mindig sokat szokott beszélni, de mostanában annyit nyilatkozik, hogy az ország nem tud hová lenne csodálkozástól. Persze a téma mindig ugyanaz: a fenyegetett keresztény kultúra, a veszélyeztetett nemzet és szuverenitás. De az üzenetek egyre agresszívabbak: ez látszik azon is, hogy követeli Jourová elbocsátását.

Lehet, hogy az alelnök talán nem volt elég bölcs, amikor kifogásolta a magyar demokráciát, de azt Budapesten is pontosan tudják, hogy mit gondolnak Brüsszelben arról, amit Orbán művel. De most úgy tesz, mintha megsértődött volna, ám maga azért szívesen oszt ki másokat. Már az EU legfőbb vezetőit is a legkeményebben támadta. Így ami most hadüzenetnek tűnik a részéről, az valójában a fölény kifejeződése. Hiszen beterelte az uniót a megfelelő sarokba. A német javaslat puha, és neki kedvez az EU kezdeményezése is a migrációs politika megújítására.

Orbán a győzelem felé halad Európa-ellenes irányvonalával. Most pedig látványosan még utána is rúg Brüsszelnek.

Der Standard

Nincs eszköz Orbán ellen, mert az uniós alapszerződéseket úgy alkották meg, hogy nem számoltak azzal: lesznek tagállamok, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek módszeresen aláássák a demokratikus értékeket, az integráció legfontosabb alapját. Így most Brüsszel csak áll és tehetetlenül bámul. A két problémás gyerek közül persze Budapest a nehezebb eset. A PiS-t sem érdekli a sokszínűség és a véleményszabadság, de Kaczynski csapata megfontoltabban és ügyesebben növeli hatalmát. Ugyanakkor a lengyel civil társadalom erősebb, mint a magyar. Így módon Varsó nem könnyű, de nem is lehetetlen partner az EU számára.

Ezzel szemben Orbán sokkal következetesebben tapodja lábbal a demokráciát. A taktikája az, hogy intézkedéseire mindig talál legalább látszatra hasonló példát másutt, és nem lépi túl a jogi kereteket. Ha igen, gyorsan visszatáncol. Ezzel együtt igaza van annak, aki a jogállam megsértésével vádolja a kormányt, csak éppen nehéz bizonyítani a törvényszegést. Ezt azután a politikus kihasználja és kézzel-lábbal tiltakozik még a legenyhébb kritika ellen is. Egyben ellentámadást indít. Most éppen Jourová ennek a szenvedő alanya. Pedig neki joga és kötelessége szóvá tenni a visszás állapotokat, mivel ő rá bízták az európai értékek védelmét.

Az utóbbi napok fejleménye, hogy a németek a felismerhetetlenségig felpuhították a jogállami mechanizmus tervét. De nem segít az erkölcsi szózat, valamint a csendes diplomácia sem. Az sem mérsékli Budapestet, ha maradhat a Néppártban, másfelől semmit sem érne, ha kiraknák onnan. És minél nagyobb zajt csapnak az uniós partnerek, az annál inkább Orbán kezére játszik odahaza, a vezető populista retorikája folytán.

A fordulat csakis belülről jöhet, mind Magyarországon, mind Lengyelországban. Európa tüzelheti az ellenállást, de egyébként sokat nem tud csinálni.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív lap túlzásnak nevezi, ahogyan Jourová megbírálta a „beteg” magyar demokráciát. Bár ha azt nézzük, miképpen reagált arra Orbán, akkor nem is ez a lényeg. Hanem hogy az egész magyar nemzetet sértés és megaláztatás érte. Erre persze lehetne azt válaszolni, hogy ilyesmiről azért nincs egészen szó, de akkor pont oda lyukadnánk ki, ahová a kormányfő a megbántott nemzeti büszkeség pózából irányítani akarja vitát. Akkor ugyanis már nem arról van szó, amire Brüsszelnek nagyon oda kell figyelnie, vagyis a korrupcióról és egyesek meggazdagodásáról.

Hiszen feltehetőleg valóban eltűnik az uniós alapok egy része. Illetve úgy lehetne mondani, hogy az az elsikkasztott pénzek javát jelenti. De az interjú miatt Jourovát is felelősség terheli, amiért Orbán így válaszolt. Hiszen nem igaz, hogy Magyarországon már egyáltalán ne lehetne bírálni a kormányt. A választások szabadsága sem kérdéses, de azok tisztaságát már kifogásolták az EBESZ-megfigyelők.

A Bizottságnak azzal kellene foglalkoznia, ami a feladata. Orbán leváltása csakis a magyarokra tartozik, ha a többség így határoz.

Financial Times

Vita robbant ki az EU-ban a tekintélyelvűség terjedéséről, mivel Orbán Viktor felvetette a bizottsági alelnök lemondását. Didier Reynder, Jourová közvetlen kollégája, aki az igazságügy illetékese Brüsszelben, úgy reagált, hogy a jogállam megsértése rombolja a bizalmat a tagországok között, egyben pedig árt annak is, hogy a befektetők mennyire hisznek a bíróságok függetlenségében bizonyos államokban. Beszélt továbbá arról, hogy támogatni kell a gazdaságok kilábalását a Covid-19 okozta nehézségekből, de ezt össze kell kötni a jogállami elvek érvényesülésével.

Orbán közbeavatkozása emeli a tétet a holnap kezdődő uniós csúcstalálkozón, ahol az egyik téma éppen a jogállami mechanizmus életbe léptetése lesz. A magyar vezetés kilátásba helyezte, hogy megvétózza a költségvetést, miközben folyamatosan szalámizza le a fékeket és ellensúlyokat az igazságszolgáltatásban, továbbra ellenőrzése alá vonja a sajtó jórészét.


Bloomberg


Személyeskedésbe ment át a vita a jogállami mechanizmus ügyében, miután Orbán Viktor azt sürgette, hogy rúgják ki a jogállami normákért felelős bizottsági alelnököt, amiért az beteg demokráciának nevezte Magyarországot. Ily módon újabb akadály gátolja a 750 milliárd eurós segélyterv jóváhagyását. Orbánnak a Jourová körüli felhajtás nem csak arra jó, hogy lejárassa a jogállami jelentést. Ezt a módszer már bevált, hogy elterelje az emberek figyelmét, miközben az ország a fertőzés egyik gócpontja lett és jóformán páratlan gazdasági visszaesést él át az EU keleti felén.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója úgy magyarázza, hogy Orbán újraszabja a politikai vitát, ördögnek állítja be az uniót és annak intézményeit, illetve bizonyos vezetőit. Éspedig azért, hogy viszályt szítson és így maga mögé sorakoztassa fel az embereket.

Guardian

A német zöldek egyik EP-képviselője fenntartja, hogy Németország behódolt Orbán Viktornak. Daniel Freund szerint azonban az Európai Parlament csak akkor adja áldását a 2027-ig szóló költségvetésre, ha ahhoz hatékony mechanizmus járul a jogállami normák kikényszerítésére. Mint mondta, amit Berlin két napja ismertetett, az rosszabb, mint ami a július EU-csúcsértekezleten született. Közben a finn kormány szóvivője szintén azt közölte, hogy erős kapcsolatot kell létesíteni a demokrácia és az EU-források között. Ehhez Helsinki ragaszkodik.

Die Presse

Orbán Viktor megütközik a Bizottsággal, pedig már úgy nézett ki, hogy némileg nyugvópontra jut a helyzet Budapesttel. Hiszen Németország kezet nyújtott Magyarországnak és Lengyelországnak a kompromisszumos javaslattal. Ám tegnap újabb mélypontra jutott az EU és a magyar vezetés viszonya. A miniszterelnök keményen odacsapott az asztalra, ám Jourová az, aki felel a többi közt a magyar kormány elleni fegyelmi eljárásért. Azon kívül Csehországban a Babis-féle ANO tagja, Brüsszelben pedig a nagyágyúk közé tartozik.

A Bizottság eredetileg csak jövő hétfőn, tehát az uniós csúcs után akarta közzétenni a jogállami jelentést, de előre hozta mára. Azt nem tudni, hogy a lépés összefügg-e Orbán követelésével. Mindenesetre osztrák EP-képviselők élesen elítélték a támadást. A Néppárt strasbourgi delegációvezetője úgy fogalmazott, hogy Jourová az EU-jogot, az európai értékeket és ily módon a közösséget védi. Orbán pedig valóban azt csinálja, amit az alelnök a szemére vet: szembeszökően megsérti a tisztességes együttműködés elvét.

Libération

Az újság a független magyar sajtó új reményének nevezi a Telexet, amelyet hamarosan útnak indítanak az Index volt munkatársai. De hát olyan országról van szó, ahol a Külügyminisztérium nyomon követi, mit csinálnak külföldi hivatalos útjaikon az újságírók. A média függetlensége enélkül is nyugtalanító, ám az említett hír elsikkadt volna, ha nem járnak utána az új portál részéről.

Dull Szabolcs a korábbi indexes főszerkesztő azt mondja, ő már nem olvassa az időközben teljesen új gárdával működő híroldalt, azt viszont érdekesnek találja, hogy korábbi főnöke, Bodolai László annak idején megrótta, amiért politikusokkal találkozott. Az új főszerkesztő-helyettes viszont az a Balogh Ákos Gergely, aki korábban Orbán honlapját gondozta.

Munk Veronika, aki a Telexet irányítja, azt mondja, hogy az Index pálfordulásával meglehetősen nagy űr keletkezett a hiteles magyar tömegtájékoztatásban. Hozzáteszi: az emberek a jelek szerint készek fizetni a megbízható információkért, hiszen közadakozásból gyűjtötték össze a starthoz szükséges kezdőtőkét is. Okultak az eddigi tapasztalatokból és a szerkesztőség lesz a tulajdonos. Fenntartani pedig előfizetésekből akarják a működést.

Az majd kiderül, mennyire életképes a modell, mondja Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemzőtől, hozzátéve, hogy nem könnyű hosszú távon finanszírozni a több mint 60 munkatárs munkáját. Az persze jó, hogy az olvasók és támogatók révén függetleníteni igyekeznek magukat a politikai nyomástól, de ehhez ragaszkodniuk kell.

ITT OLVASHATÓ

A FŐNI FOGAD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.30.

Olyan varázslat volt tegnap, hogy Orbán Viktor egy videóban számítógépen kezdett el online fogadni a Fradira, aztán pár pillanat múlva a kezében volt a nyerő szelvény, ami így egyben legalább olyan, mint Jézus feltámadása. Most mondja valaki, hogy nincsenek csodák, dehogynem. Illetve delirálni is lehet a házipálesz után akármit is, például azt, jól van az, hogy egy ország miniszterelnöke egyik nap traktoron ücsörögve, máskor pálinkázva, erkélyen focizva, szotyolázva, aztán meg szerencsejátékozva filmezteti és fotóztatja magát, miközben idiótán vigyorog.

Perszehogy nincsen jól, a legkevesebb, hogy ezért az ilyen országot beteg demokráciának nevezi Vera Jourova, bár ítéletét nem emiatt hozta meg. Ezek csak a felszíni tünetei a mélyben megbúvó, fortyogó gyalázatnak, ami viszont abban híven megmutatkozik, hogy a letarolni szándékozott SZFE élére épp akkor, amikor a főni a Fradira fogadott, egy katonatisztet nevezett ki kancellárnak ottani földi helytartója, akit Vidnyánszkynak hívnak. Katonák a kórházak és a színművészeti élén, ez alapján már okkal nevezheti betegnek a rendszert Jourova asszony.

Ennek hallatán pedig a tippmixelő alak levelet ír, Jourova monnyon le, mert ő szóba nem áll vele, és rákezdenek mind a sakáljai is, hogy monnyon. Így közlekednek Európában, bazi nagy elefántok, fröcsög, törik a porcelán, a németek pedig hajlanak arra, nem kötik jogállamisághoz a beteg demokrácia finanszírozását. Csak ahhoz, hogy a bajor paraszt adóját megfelelően költse el a diktatúra, ha lehet, náluk vegyen tankokat, és akkor minden rendben van, mindennel meg lesznek elégedve. Azzal is, hogy a kirgizeknek ad tizenöt milliárdot. Nézzünk azonban valami vidámabb helyet...

ITT OLVASHATÓ

"MAGYARORSZÁGON KIIRTJÁK A SZABAD SAJTÓT" - MÉDIASZEMLE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.09.29.

Amerika Hangja. Sokan emlékezhetnek a rádióállomásra, amely most internetes oldalán foglalkozik a magyarországi médiahelyzettel. Fókuszban a Klubrádió.

Terjedelmes beszámolóban tekintette át az Amerika Hangja rádióállomás internetes oldala a magyarországi médiahelyzetet, ismertetve az Index hírportál körüli fejleményeket, valamint azt, hogy a Médiatanács közölte: nem hosszabbítja meg a Klubrádió jövő februárban lejáró frekvenciahasználati engedélyét. A magyar médiában a nyáron történt jelentős változások tartós hatással lehetnek az országban a médiaszabadság helyzetére, és abba az irányba hatnak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szorosabb ellenőrzés alá vonja a független sajtót – állapította meg az Egyesült Államok külföldre sugárzó rádiójának weboldala.

Az Index ügyével kapcsolatban a cikk felhívta a figyelmet arra, hogy Vaszily Miklós, aki bevásárolta magát a portál anyavállalatába, korábban már az Origó hírportál kormánypártivá történt átalakításánál is jelen volt. Az is olvasható a beszámolóban, hogy a volt indexesekből álló telex.hu eddig 33 ezer helyről kapott adományt, beleértve az Economia nevű cseh médiacsoporttól származó 200 ezer eurót.

Már az Index átvétele előtt is az Európai Unión belül példátlannak nevezte a média feletti ellenőrzést a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet – írta az Amerika Hangja, és kitért a KESMA-ként rövidített, 2018-ban létrehozott kormánypárti médiakonglomerátumra, amely közel ötszáz különböző intézményt fog össze.

A Klubrádió ügyét taglalva, a cikk megszólaltatta Stock Richárd vezérigazgatót, aki a Médiatanács döntését politikai jellegűnek minősítette, és kiemelte, hogy a rádió nem követett el semmi olyasmit, ami a frekvencia elvételét indokolná. A rádió elnöke, Arató András is úgy ítéli meg, hogy nem állja meg a helyét az ismételt szabályszegés vádja – szerinte ezzel az erővel akár mondhatták volna azt is, hogy egyszerűen nem szeretik a Klubrádiót.

Az Amerika Hangja cikke kitért arra is, hogy a Klubrádiótól 2013-ban elvették a vidéki frekvenciáit. Ha a budapesti frekvenciát sem kapja vissza, akkor csak az online térben maradhat fenn. A Mérték médiafigyelő felmérése szerint a magyarok mintegy 4 százaléka hallgatja az adót hetente legalább egyszer. Az Amerika Hangja írása idézte Polyák Gábort, a Mérték vezetőjét, aki szerint a Médiatanács összetétele megkérdőjelezi a testület pártatlanságát, mind az öt tagját ugyanis a Fidesz jelölte. Polyák felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a tagok nem szakemberek, hanem volt politikusok, és ekként az, hogy a Klubrádió tovább sugározhat-e, politikai kérdés. A Klubrádió – olvasható a cikkben – kilátásba helyezte, hogy a magyar, illetve szükség esetén az európai bírói fórumokhoz fordul, annak érdekében, hogy ne hallgattassák el Magyarország utolsó független rádióállomását.

Az Amerika Hangja weboldalán megjelent írás felidézte, hogy a washingtoni Kongresszus figyelmét is felkeltette az Orbán-kormány média elleni fellépése, és tavaly hozzájárult ahhoz, hogy 27 évi szünet után indítsák újra a Szabad Európa Rádió magyar adását. A Szabad Európát és az Amerika Hangját az Egyesült Államok adófizetői finanszírozzák, annak érdekében, hogy a külföldi hallgatóság független és elfogulatlan hírekhez jusson – emlékeztetett a cikk, majd kitért arra, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter ellenezte - az amerikai közszolgálati rádiónak, az NPR-nak adott tavaly októberi nyilatkozatában sértésnek minősítette – a Szabad Európa visszatérését. David Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Donald Trump elnök személyes barátja, Orbán csodálója biztosítékot kért a Szabad Európát felügyelő amerikai ügynökségtől arra vonatkozóan, hogy a rádió nem lesz túlzottan kritikus a magyar kormánnyal szemben – írta az Amerika Hangja a New York Times egyik korábbi cikke alapján. Mint hozzátette, a Kongresszus 11 tagja tavaly levélben fordult Cornsteinhez, hogy tartsa tiszteletben a Szabad Európa szerkesztői függetlenségét.

Az Amerika Hangja írása megállapította: a médiaszabadság visszaszorulása és több más jogállamisági aggály cselekvésre ösztönzött néhány európai tisztségviselőt, ugyanakkor azonban bírálók szerint az Európai Unió vonakodása a határozottabb intézkedésektől csak tovább rontotta az amúgy is rossz helyzetet. Szeptember elején 16 médiatámogató szerveződés fordult levélben az Európai Bizottsághoz, sürgetve a testületet, hogy lépjen fel cselekvően azon panaszok nyomán, miszerint a kormány – a médiapluralizmus aláásása érdekében - megsértette az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. A magyar kormány az elmúlt tíz év során – olvasható ebben a levélben – lebontotta a sajtószabadságot a médiapiac manipulálása révén, azzal, hogy az állami forrásokat fegyverként használta a kritikus hangú média megbüntetésére, illetve kormányszócsövek jutalmazására.

A cikk megemlítette, hogy folyamatban van ugyan Magyarországgal szemben az EU-alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás, ami az EU-értékek védelmét szolgálja, de eddig semmilyen konkrét szankciót nem rendeltek el. A Klubrádió lehetséges bezárása kapcsán a Nemzetközi Sajtóintézet bírálta az EU-t, mondván, nem tesz érdemi lépéseket, miközben Magyarországon kiirtják a szabad sajtót.

Ez volt ma – mert ma még lehetett – a nemzetközi médiaszemle Kárpáti Jánostól. Köszönöm a figyelmüket.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

INDUL A LIBERNYAK.HU

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.09.29.

Vagy nem. Ami biztos, hogy egy ma még ismeretlen magánszemély augusztus 6-án levédte, azaz a nevére vette a libernyak.hu domain nevet. Ilyet akkor szoktak csinálni, ha ezzel a névvel portált kívánnak indítani. Vagy más okból, például azért, mert bár eszük ágában sincs portált indítani, de azt akarják, hogy más se kezdhessen semmit ezzel a névvel.

Orbán Viktor július 24-én dobta be a köztudatba a libernyák kifejezést, amikor a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy ezeket a libernyákokat a hátán is elviszi. Nem magyarázta meg, hogy kik a libernyákok, de erre nem is volt szükség. A szót ugyan korábban nem hallottuk, de a szövegkörnyezetből így is egyértelmű volt mindenki számára, hogy kiket ért libernyákok alatt a miniszterelnök.

Első megközelítésben a liberálisokat. Akik persze nem feltétlenül liberálisok a szó politikai értelmében, viszont szembenállnak Orbán Viktorral és a Fidesszel. Vagyis, idegen zsoldba szegődött hazaárulók. Filozófusok, szemüvegesek, kockás inges tanárok, fekete ruhás nővérek, főpolgármesterek, színművészetisek. Közös bennük, hogy nem olyanok, mint Orbán, egy IKEA bútort sem képesek összeszerelni, és a disznóölésnek is csak a végére érnek oda, ami nem is baj, mert útban lennének a sok profi disznóölő és IKEA-bútor összeszerelő mellett...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ FRONTOT NYITOTT ORBÁN AZ EU-VAL VÍVOTT HÁBORÚJÁBAN

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.09.29.

Kedd reggel hozta nyilvánosságra a magyar kormány Orbán Viktor levelét, amiben Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek arról írt, hogy Vera Jourová biztosnak távoznia kell hivatalából. A miniszterelnök világossá tette azt is, hogy amíg a biztos a helyén marad, "addig a magyar kormány Vera Jourovával felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat".

Orbán szerint az értékekért és átláthatóságért felelős biztos megsértette a magyar népet egy Spiegelnek adott interjújában, és nem tartotta magát az EU alapszerződésében rögzített szerepéhez sem, ami alapján politikailag semlegesnek kellett volna maradnia.

Jourová az interjúban azt mondta, hogy Magyarországon beteg demokráciát épít Orbán Viktor (egy szójátékot engedett meg magának, amiben az illiberal democracy-t ill democracy-ra rövidítette), illetve azt is mondta, hogy a magyarok nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkothassanak - ezzel a sajtószabadság magyarországi problémáira utalt. Orbán szerint mindkét kijelentés elfogadhatatlan, és "kizárja az értelmes párbeszéd lehetőségét Vera Jourová bizottsági alelnök és Magyarország között". (Jourová nem csupán biztos, hanem Ursula von der Leyen egyik helyettese, azaz a Bizottság alelnöke is.)...

ITT OLVASHATÓ

EDDIG ISMERETLEN MÓDON FERTŐZHET A KORONAVÍRUS

24.HU / TUDOMÁNY
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2020.09.29.

Nem a vírus változott, hanem szegedi kutatók találtak egy olyan utat, amelyen keresztül bejuthat a sejtekbe: a cukrozott sejtfelszíni fehérjékkel történő kölcsönhatás adhatja ennek az igazi motorját, míg az ACE2 receptorok igen célzott dokkolasi felületet kínálnak a megtapadáshoz.

A szegedi Pharmacoidea Kft. kutatói pénteken jelentették be új felfedezésüket, miszerint a koronavírus sejtfelszíni kötődésekor a már feltérképezett sejtfelszíni kötőhely, az ACE2 (angiotenzin konvertáló enzim) mellett a sejtfelszíni cukrozott fehérjékkel is kapcsolatba kerül, és ez elősegíti a vírus bejutását a sejtbe. Magyarán a vírusfertőzés egy új módját sikerült kimutatni. A csapat Európa legnagyobb gyógyszerfejlesztési programjában, az Innovatív Gyógyszer Kezdeményezésben vesz részt, a kutatási eredményről szóló kézirat jelenleg elbírálás alatt áll, de a Nature kiadó saját preprint szerverén már nyilvánosságra hozta.

Eddig a hír, amely a laikus média pársoros beszámolói alapján ismét csak a bizonytalanságot növeli a szűk szakmán kívül állókban. Dr. Letoha Tamás kutatóorvost, a Pharmacoidea Kft. ügyvezetőjét kértük, hogy magyarázza el, pontosan miről is van szó. Elöljáróban:

a vírus sejtbe jutásának (a fertőzésnek) új mechanizmusa nem azt jelenti, hogy a SARS-CoV2 tett szert újabb, „veszélyes” képességre, hanem a kutatók rátalálhattak egy „hátsó ajtóra”, amit eddig is használtak a vírusok. És amit így be tudunk zárni előtte...

ITT OLVASHATÓ

A 2010-ES SZINTRE NŐHET VISSZA AZ ÁLLAMADÓSSÁG RÁTÁJA

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.09.29.

„Ahhoz képest, hogy milyen átfogó gazdaságvédelmi intézkedéseknek harangozták be, semmit nem érnek a Varga Mihály által – az egyébként az eredetileg belebegtetetthez képest két hetes késéssel – bejelentett intézkedések” – mondta Petschnig Mária Zita portálunknak, hozzátéve: „a járványnak már az első szakaszában is nagyon meg lett kímélve a költségvetés, ami a legtöbb országban a támogatást nyújtja a gazdaságnak, most pedig egész egyszerűen, értékelhetetlenül semmit nem kínál”. Ahogy az Orbán Viktor által személyesen kommunikált hitelmoratórium-hosszabbítás sem segít sokat az igazán érintetteken. Érti persze, hogy a kormány lépéskényszerben érezte magát, s érzi Varga Mihály félelmét a költségvetés és az államadósság elszállásától, valamint attól, hogy az idei után, a jövő év is veszélyben van, de „a pénzügyminiszternek a sarkára kellett volna állnia”.

„Ez egy nagy nulla, semmilyen hatása nem lesz a gazdaságra, arról nem is szólva, hogy mindegyik bejelentett intézkedés 2021-re vonatkozik, egy pedig még csak nem is döntés, hanem pusztán javaslat” – gyors-kommentálta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt főmunkatársa a Varga Mihály által tegnap bejelentett intézkedéseket.

Mint portálunk is beszámolt róla, a pénzügyminiszter a gazdaságvédelmi operatív törzs tegnapi ülése után ismertette a döntéseket a Facebook oldalán. Eszerint januártól 4+1 változás várható:...

ITT OLVASHATÓ

MÁR MÁSKÉPP ÁLLNAK A NYUGDÍJASOKHOZ A BANKOK

AZ ÉN ÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.29.

Ettől a hónaptól a jegybank elvárja, hogy a bankok senki hitelkérelmét ne utasítsák el automatikusan életkora miatt. Az Azénpénzem.hu feltérképezte, hogy az előírás hatására miként változott a pénzintézetek gyakorlata.

Szeptember elsejétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új fogyasztóvédelmi előírásai alapján a bankoknak kötelező meghatározniuk, hogy az idősebb ügyfelek miként vehetik igénybe szolgáltatásaikat. A jegybank – többek között – elvárja, hogy az életkort ne tekintsék automatikus elutasítás indokának. Az MNB szerint a hitelintézeteknek előre meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az idősebbek is kölcsönhöz juthatnak.

A jelenlegi járványos időszak alatt érzékelhetően nem egy banknál szabályosan felértékelődtek a nyugdíjas ügyfelek. Az ő havi bevételük ugyanis nem függ a válságtól. Ez esetenként arányában nem jelent túl sok ügyfelet. Például – mint megtudtuk – az Unicredit lakossági ügyfeleinek 10-15 százaléka nyugdíjas.

Mag Mihály, az MKB Bank Lakossági üzletfejlesztés főosztályának vezetője az Azénpénzem.hu érdeklődésére hangsúlyozta: bankjuk az MNB fogyasztóvédelmi elvárásaival összhangban ügyfelei életkorát nem tekinti automatikus kizáró oknak egy hiteligénylésnél. Az „automatikus kizárás” kitétel ellen egyébként szinte minden bank tiltakozik. Körképünk szerint az azonban egyértelművé vált, hogy cseppet sem mindegy, milyen hitelről van szó...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTORNAK MEGINT SIKERÜLT MINDEN MAGYAR NEVÉBEN MEGSÉRTŐDNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.09.29.

...nincs az Unióban olyan tagország, melynek kormánya úgy kifosztaná akár a fővárost, akár a többi települést, mint ahogy azt a magyar kormány teszi. Sőt, mióta járvány és gazdasági válság van, minden kormány plusz támogatást ad az önkormányzatoknak, kivéve az unortodox Orbán-kormány, mert nekik éppen most jutott eszükbe elvonni forrásokat. Ilyet senki, egyetlen ország sem csinált. Na, innen szép még pocskondiázni is a főváros vezetését. Tényleg.

Járvány ide vagy oda, Orbán Viktor megállás nélkül dolgozik a mimagyarok boldogulása érdekében. Építi a nemzetközi kapcsolatokat rendkívüli szorgalommal. Tegnap este fogadta az ország számára hihetetlenül fontos Türk Tanács egyik tagjának, Kirgizisztánnak a vezetőjét. Orbán, a rá jellemző gavalléria jegyében a frissen létrehozott Magyar-Kirgiz fejlesztési alapba be is dobott hirtelen közel 16 milliárd forintot, mert még talált felesleges pénzt az idei év költségvetésében. Abban a költségvetésben, melyben sajnos nincs pénz (például) az önkormányzatok támogatására, az Igazgyöngy számára, a MET szegényeinek megsegítésére, sőt, ezektől az intézményektől komoly összegeket vett el a kormány a járvány miatti kiadások közös teherviselésére hivatkozva. Szerencsére a kirgiz gazdaság van annyira fontos az ország számára, hogy oda jut még némi aprópénz...

...Orbán úgy védi Magyarországot a járványtól, mint egy anyatigris. Lezáratta a határokat, ide aztán be nem jön a rohadék vírus. Ami amúgy már régen itt van, fertőz és pusztít, de a határok lezárása – ami természetesen nem egyformán vonatkozik minden ország polgáraira – bőven elég, a gazdaság nem állhat le, mert az a kormány bukását jelentené. A patrióta, keresztény kormányfőnek valójában egyetlen egy fontos érdek lebeg a szeme előtt: a német nagytőke akadálytalan működése. Miközben az ország egy része a saját nyomorában fuldoklik, a német fegyvergyárak- és fegyverkereskedők, a német autóipar hihetetlenül jó üzleteket köt a magyar kormánnyal. Ameddig ez így van, addig a kormány tökéletes biztonságban érezheti magát. Nem a kirgizek, nem is a lengyelek védik meg Orbán trónját. Lehet találgatni, hogy kinek a mindenek fölötti érdeke a rezsim hatalmának megőrzése, kinek van elég pénze és ereje ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni...

ITT OLVASHATÓ

EGY NAGY MAGYAR HALÁL — A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER VALÓDI ÁLLAPOTA

KANADAI MAGAYR HÍRLAP
Szerző: FRANK TIBOR
2020.09.26.

Az alábbi sorokat Budapesten tartozkodó, egyébként a tengerentúlon lakó barátom irta, aki meg akarta őrizni névtelenségét. A barátom engem kért meg, hogy magyarra fordittassam és közöljem irását. Az irás eredetileg angolul jelent meg a Hungarian Spectrum-ban, 2020 szeptember 17-én.

Frank Tibor, Kanada

Néhány nappal ezelőtt Orbán Viktor büszkén jelentette be, hogy ő maga és a magyar egészségügyi rendszer állig felfegyverkezve és kitűnő állapotban néz szembe a COVID válsággal. Ez egy abszolút hazugság, amint azt a következő igaz történet tökéletesen illusztrálja.

Anna néni (85), aki bárki édesanyja vagy nagynénje lehetett volna, nemrégiben az Uzsoki kórházban COVID fertőzés miatt halt meg. Miközben az ő élete ugyanannyira hétköznapi volt, mint a dolgozó magyarok millióié, halála olyan megrendítő és fontos történet, amit érdemes megosztani. Utolsó hetei a magyar egészségügyi rendszer áldozataként elszomorítóak, de valóságos bepillantást engednek abba, milyen borzalmasan elavult és korrupt is valójában a magyar egészségügyi rendszer...

ITT OLVASHATÓ

ZAVAROS KILÁTÁSOK A KORONAVÍRUS-VÁLSÁGBAN: ÜZLETI TERVEZÉS A JÁRVÁNY ALATT ÉS UTÁN

PORTFOLIO
Szerző: MARÓTI ÁDÁM
2020.09.29.

Az őszi időszak a legtöbb vállalat életében az üzleti tervezés kezdetét szokta jelenteni. Az általános gazdasági és különösen a konkrét vállalati kilátások számokra való lefordítása „békeidőben” is komoly kihívást jelent az üzleti terv készítőinek. A jelenlegi krízisben pedig a korábbinál sokkal összetettebb, makrogazdasági szempontból is megalapozott forgatókönyvekre van szükségünk a tervezés során.

A koronavírus válság előtt a hazai gazdasággal kapcsolatos kilátások viszonylag egyszerűen értelmezhetők és prognosztizálhatók voltak. A hazai gazdaság egészét a gépi és humán kapacitások maximális kihasználtság jellemezte. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a legtöbb vállalat esetében a rendelkezésre aló géppark közel maximális kihasználtság mellett működött és a munkaerő-felvétel már a komolyabb szakképzettséget nem igénylő pozícióknál is korlátokba ütközött. Ebben a környezetben egyértelműen arra lehetett számítani, hogy a hazai gazdasági növekedés fokozatosan lassul és a mértéket majd leginkább a termelékenység javulása határozza meg. Mondhatni a külső körülmények adottak voltak. Tehát az üzleti tervezés során csak arra kellett koncentrálni, hogy a következő évre tervezett vállalati projektek, intézkedések milyen eredményeket hoznak majd ebben a környezetben.

Ezt a relatíve egyszerű világképet váltotta fel a koronavírus okozata bizonytalanság, amely hatására legalább két-három forgatókönyv szükséges az általános gazdasági kilátások előrejelzésére. Az előbbieket jól illusztrálja, hogy számításink alapján egy visszafogottabb válság esetén az idei 5,1 százalékos gazdasági visszaesés után jövőre már 5,4 százalékos növekedés következhet. Tehát 2021-re a gazdasági aktivitás újra a 2019-es szinteken lenne.

Ugyanakkor ezt a relatíve kedvező kilátást csak akkor tekinthetjük reálisnak, ha a karanténintézkedések hatására a keresletben nem történt érdemi változás, csak a korlátozások miatt részben kielégítetlen maradt. Ennél jóval borúsabb kilátásokra számíthatunk, ha a karantén intézkedések feloldása után azt tapasztaljuk, hogy az általános kereslet is visszaesett és még a gazdaság termelőképessége is tartós károkat szenvedett. Ekkor az idei évben már 8,5 százalékos visszaeséssel érdemes kalkulálni, amelyet jövőre csak egy 4 százalékos növekedés követne. Ebben a szcenárióban csak 2023 környékén számíthatunk a 2019-es évhez hasonló gazdasági aktivitásra...

ITT OLVASHATÓ

ÖMLIK A BEFEKTETŐK PÉNZE A TECHNOLÓGIAI CÉGEKBE

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.09.29.

Soha nem látott magasságokba nőtt az amerikai technológiai tőzsdén, a Nasdaq-on jegyzett technológiai cégek értéke. A befektetők úgy tűnik, arra számítanak, hogy nemcsak hosszú ideig fogunk otthonról dolgozni, hanem hogy hosszú távon is jelentős lesz a digitális szolgáltatások iránti kereslet.

A Nasdaq-cégek értéke ötödével nőtt csak év eleje óta. Mindezt úgy, hogy közben egy óriási visszaesés is volt márciusban a koronavírus-járvány okozta gazdasági félelmek miatt. A visszaesést szédületes sebességgel dolgozta le a tőzsde, és ha csak a technológiai cégek értékének növekedését nézzük, nem is gondolhatnánk, hogy példa nélküli gazdasági visszaesés van az Egyesült Államokban és szinte mindenütt máshol is a világban.

A befektetők nem is a cégek mostani teljesítményét jutalmazzák. Az árfolyam-nyereség arány (PE)* azt mutatja meg, hogy mennyire bíznak az adott cégek jövőjében a befektetők. Ma már átlagosan az egyéves nyereség 26-szorosát kell kifizetni egy-egy vállalkozás részvényéért. Könnyen belátható, hogy ez csak akkor éri meg, ha legalább három éven át folyamatosan 20 százalékot nő az egy részvényre jutó profit, miközben az árfolyam nem változik. Csakhogy a piaci elemzők a következő három évre 6 százalékos profitemelkedést várnak a Nasdaq-cégeknél...

ITT OLVASHATÓ

KÉT FILM ARRÓL, HOGY MIÉRT LENNE SZÜKSÉG SÜRGŐS VÁLTOZÁSOKRA ABBAN, AHOGY A TERMŐFÖLDDEL BÁNUNK

JÓ BLOG
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.09.28.

Szinte egyszerre mutatnak be két dokumentumfilmet Magyarországon, melyek arról szólnak, hogy valami nagyon félrement a világ mezőgazdaságában, és ha komolyan gondoljuk a küzdelmet a klímaválság ellen, akkor ez lehet az egyik legfontosabb terület, ahol változtatnunk kell.

Az egyik film egy személyes – és amennyire a téma engedi – pozitív hangvételű beszámoló arról, hogy egy amerikai pár hogyan döntött a vidékre költözés és a hagyományos mezőgazdasági módszerek felkarolása mellett, míg a másik egy jóval komorabban induló, világsztárokat is felvonultató film arról, hogy mennyire nagy a baj a világ talajával, és ez közvetlenül már mindannyiunk egészségét és életét is fenyegeti, illetve arról, hogy honnan remélhetünk mégis segítséget. 

Vidéken prérifarkasok között újrakezdők

Mi visz rá egy városi élethez szokott, csak annak kereteit ismerő fiatal párt, hogy vidékre költözzenek, és saját gazdaságot indítsanak? És mi történik majd, amikor az idealista elképzeléseikkel szembejön a rögvalóság? Nagyjából erről szól A mi óriási kis farmunk, ami egy amerikai pár, John és Molly Chester vidékre költözését meséli el, és amit a Budapest International Documentary Festival szervezésében vetítenek majd magyar felirattal október elsején párhuzamosan a Toldi moziban, illetve online, távmoziként is...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN KÖZLEKEDJ A JÖVŐ BUDAPESTJÉN?

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2020.09.29.

Hogyan lehetne elérni, hogy Budapest 15 perces várossá váljon? Mi legyen a belvárosi rozsdaövezetekkel, és meg lehet-e szabadulni az autóktól a budai és a pesti rakparton? A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésén Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember kereste a választ.

A differenciált gondolkodás, a rugalmasság, a 15 perces és a kompakt város koncepciója, valamint a tudatos szemléletformálás voltak a fő témái a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésének, ahol Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember osztották meg gondolataikat egy Facebook live közvetítés során arról, hogy mi legyen a rakparttal vagy a rozsdaövezetekkel, és arról, hogy úgy általában milyennek képzelik a budapesti közlekedést 2030-ban. A beszélgetést Orbán Gábor, az Energiaklub ügyvezető igazgatója moderálta.

Nem futurizmus kell, hanem élhető terek

Milyen lenne közlekedési szempontból az ideális város? Édes szerint a kérdésre a progresszív, modern és nagyon smart innovációk helyett úgy lehet egyszerűen válaszolni, hogy az az ideális város, amelyik egyrészt nem pazarolja el hülyeségekre a köztereket, másrészt rugalmasan képes reagálni a változásokra. Tehát egy olyan város, ahol vissza lehet szorítani az elképesztő túlhatalommal létező és az élhetőséget romboló autóknak jutó teret, és közben olyan, ahol ha valamit hatvan éve elrontottak, azt a város jó irányba tudja fordítani...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEKBŐL GARANCSI ISTVÁNNAK EGY CSEH MÁGNÁSSAL KELL OSZTOZKODNIA A SOPRONI KASZINÓ MILLIÁRDOS NYERESÉGÉN

MFOR.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2020.09.28.

Jól pörgött a rulett Sopronban: a kaszinó 1,4 milliárd forintos profitot termelt az állami koncesszió tulajdonosainak. Garancsi István mellett a legnagyobb pénzek Csehországban landolnak.

A budapesti kaszinókkal ugyan még nem veszi fel a versenyt, de ismét rekord árbevételt és profitot termelt 2019-ban a soproni kaszinó: a 4,8 milliárd forintos forgalomból 4,2 milliárd forintot a pénznyerő automatáknak, mintegy 600 millió forintot pedig az asztali játékoknak köszönhetnek. Mindez pedig összesen 1,4 milliárd forint profitot jelentett a tulajdonosoknak, akik két részletben, idén augusztus végéig osztalék formájában idén is kivették a pénzt a cégből - derült ki a CAI Hungary Kft. nyilvános beszámolójából...

ITT OLVASHATÓ

KOVALIK BALÁZS: AZ SZFE-HALLGATÓK AKCIÓJA ELVEZETHET A JELENLEGI HATALOM BUKÁSÁHO

HVG / KULT
Szerző: SZENTGYÖRGYI RITA
2020.09.28.

Az utóbbi években visszavett a közéleti megnyilatkozásokból, mert megunta a politikai sakkjátszmák, a hatalmi intrikák önismétlő paneljeit. A Free SZFE mozgalom kellős közepén, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjaként Kovalik Balázs rendező most arról beszélt, hogy milyen nagyra értékeli a hallgatók megmozdulásait, és mennyire elkeseríti, hogy a hatalom agresszióval igyekszik mindent a saját képére alakítani, miközben a sokszínűség védelmezőjének állítja be magát.

hvg.hu: Nyilván felerősödött a jelentősége ezekben a kultúrharcos időkben, hogy a Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia a tagjai sorába választotta.

Kovalik Balázs: Az egész világon jelen van egy kulturális, szellemi visszaesés. Az emberek nagyon hamar lemondanak az értelemről. Azoknak, akiknek az értelem hobbi, szükséglet, örömforrás, fontos egy olyan közeget maguk mellett tudniuk, mint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Nagyon jó érzés számomra ilyen hatalmas tudású és világlátó emberek társaságához tartozni, akikhez bármikor fordulhatok szellemi tőkéért, eszmecseréért.

hvg.hu: Székfoglaló beszédében többek között azt mondta, hogy az opera lényege a sorok között van. Közvetlenül a járvány kitörése előtt állította színpadra az Antikrisztus bukása című Viktor Ullmann operát. Akkor milyen sorok közötti kérdések foglalkoztatták?

K. B.: Az Antikrisztus bukása alapvetően egy parabola darab. A csodálatos, nagy ívű zenei megvalósítás mellett a cselekménynél sokkal izgalmasabb a szöveg, amely arról szól, hogyan igázza le az emberiséget egy diktátor. Három testvér, a pap, a tudós és a művész fordul szembe egymással. A mű tanítása az, hogy ha a tudás, a hit és a művészet összekapcsolódna az emberben, akkor az Antikrisztus nem tudna gyökeret ereszteni, nem tudna megszületni egy diktatórikus hatalom. Ezeket a húszas években megfogalmazott gondolatokat megfojtotta a nemzetiszocializmus, majd a kommunizmus, és a hatalomnak láthatóan ma is igénye van társadalmakat megosztani ők-re és mi-re...

ITT OLVASHATÓ

FOLYTATÓDIK A DÉLI KÖRVASÚTTAL KAPCSOLATOS KORMÁNYZATI PARASZTVAKÍTÁS

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.09.29.

Az Újbuda című kerületi újság legutóbb számában három írás is foglalkozik környéken lakók körében nagy tiltakozást kiváltó Déli Körvasútnak nevezett projekttel.

Tóth Sándor Péter, a helyi lakosokat képviselő Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK) egyesület nevében mondta el a környéken élők aggodalmait, és részletesen kifejtette, hogy életkörülményeikben és ingatlanjaikban milyen károkat okoz a tervezett beruházás. László Imre, a kerület polgármestere arról beszélt, hogy az önkormányzat mindenben a lakók mellett áll, ám a mozgásterük nagyon korlátozott, mivel állami nagyberuházásról van szó, vagyis egy olyan fejlesztésről, amely kormányzati hatáskörben van. A harmadik írás, a projekt gazdája, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) közleménye. Ebben, akárcsak a korábbi megnyilatkozásaikban, egyetlen szó sem esik a lényegről: arról, hogy a tervezett vágánybővítés, amely hivatalosan kétszáz, a gyakorlatban ezer fa kivágásával, valamint hat éven át tartó építkezéssel és ily módon a környéken lakók életkörülményeinek jelentős ellehetetlenülésével jár, valójában nem az általuk célként megjelölt elővárosi közlekedés, hanem a sokszorosára növelendő teherforgalom miatt szükséges. A BFK közleményében egyetlen szóval sem említi a teherforgalmat, pedig a beruházásnak – amint időközben kiderült – egyértelműen ez a lényege.

Az előzményekről a Hírklikk több alkalommal is beszámolt, a többi között itt, itt és itt is olvashatnak a témáról...

ITT OLVASHATÓ

AMIKOR A CSODA MEGTÖRTÉNT

MÉRCE
Szerző: SZIKRA JUDIT
2020.09.29.

2015 nyara sokunk számára maga volt a csoda. Félreértés ne essék, nem azért, ami a háború, gazdasági válság, egyéni tragédiák elől menekülő embertársainkkal történt. Hanem amiatt, ami velünk történt, történhetett, aminek részesei lettünk, lehettünk. Nagyon sokan ennyire intenzíven, ebben a formában talán életünkben először. Megbízni egymásban, ismeretlenül és látni, ahogy bennünk bíznak, szinte első látásra. Hordozni a felelősség súlyát, segíteni a lehető legtermészetesebb módon, anélkül, hogy azt tehernek, tukmálásnak vagy feladatnak éreznénk. Dönteni nagy dolgokról pillanatszerűen, hálózatot alkotva, mégis az adott helyen és időben egyéni felelősséggel. Felelősséggel magunkért, bajtársainkért, és esetenként egy vagy több rászoruló emberért, családért, vagy akár egy teljes vonatnyi, étlen-szomjan utazó, kiszolgáltatott emberért – ez maga volt a csoda. A megtörtént és megélt csoda volt. Olyan erőtérben mozogtunk, amit ritkán tapasztalhatunk (a kevésbé zsenge korúak talán ’89 tájékán utoljára), amikor sok emberrel lépünk egyszerre, a jó irányba és az eredményt is letehettük az asztalra.

Hogyan adott erre lehetőséget, mit hívott elő 2015 kora tavasza és nyara?

Emlékszem, körülbelül fél évvel azelőtt pont azon gondolkoztam, hogy elmegyek önkéntesnek egy általam azóta is tisztelt és becsült szervezethez. Írtam is nekik levelet. Visszaírtak, teljesen hivatalos formában (bő hónap múltán), hogy legyek szíves küldjek nekik fényképes önéletrajzot, motivációs levelet, amelyek mérlegelése után esetleg behívnak majd személyes elbeszélgetésre. Ezzel azonnal el is vették a kedvemet. 2015 nyara, a menekültválság ennél sokkal könnyebb belépési pont volt. Máig előttem van, amikor először láttam vasúti csomópont közelében tanácstalanul ténfergő, szemmel láthatóan tájékozódni nehezen tudó, elcsigázott, valószínűleg éhes-szomjas (egyébként jól öltözött es fiatal) társaságot. Nagyon könnyű volt néhány angol kérdéssel odamenni hozzájuk, segíteni a BKK-automatából jegyet, a közeli kisboltból élelmiszert venni és elmagyarázni, merre van a belváros, és hogy a bubimentes víz mindig a rózsaszín kupakos...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: VAJON TÉRDRE ESETT-E ORBÁN VIKTOR ELŐTT NÉMETORSZÁG? - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.29.

Németország próbál áttörést elérni, hogy a jogállami elvek tiszteletben tartásától függjenek a tagállamoknak megítélt szubvenciók, de egyelőre csupán éles bírálatokat kapott az erős szankciók híveitől.

Financial Times

Az EU-ban máris civakodás robbant ki a készülő jogállami mechanizmus ügyében, mert a soros német elnökség felhígította a korábbi elképzeléseket, így viszont félő, hogy nem lép időben életbe a 750 milliárd eurós gazdasági újjáépítési alap. Több északi ország azonnal tiltakozott, mert keményebb feltételeket tart szükségesnek, miután úgy ítéli meg, hogy Magyarország, Lengyelország és mások veszedelmesen csúsznak a tekintélyelvűség felé. A svédek, a finnek, a dánok és a hollandok egyaránt úgy vélik, hogy a Berlin által letett koncepció túl sok hatalmas ad az illiberális vezetők kezébe. Így azok megakadályozhatják, hogy a többiek felfüggesszék számukra a támogatások kifizetését a jogállami szabályok megsértése esetén.

Azzal is bajuk van, hogy a német javaslat alapján túl nehéz volna beindítani a jogállami mechanizmust, ha valahol aláássák a bíróságok függetlenségét és a média szabadságát. Az ügy alighanem felvetődik a csütörtöki uniós csúcsértekezleten, ahol jelen lesz Orbán Viktor is. Ő az élharcosa annak, hogy ne legyen hatékony mechanizmus. Az északi tagok ezzel szemben nagyon is ragaszkodnak ahhoz, hiszen nagy pénzek mennek olyan tagoknak, amelyek áthágják a közösségi normákat. A cél az, hogy a szubvenciókat csakis jogszerűen lehessen felhasználni. De odáig még hosszú az út.

Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője azt mondja, az ütőkártyák teljes mértékben a magyar miniszterelnök kezében vannak. Vagyis Orbán tetszése szerint leválthatja akár összes bírát, a Bizottságnak kell bizonyítania, hogy ez érinti az uniós alapokat. Brüsszeli források ugyanakkor nagy előrelépésről beszélnek, kiemelve, hogy most először a jogállamtól teszik függővé a támogatásokat.

Bloomberg

Németország enged a jogállami követelményekből, mivel nem akarja kockáztatni a vírus miatt elhatározott segélyprogramot. Az általa előterjesztett mechanizmust nem volna egyszerű mozgásba lendíteni. Hegedűs Dániel, a German Marshall Alapítvány elemzője azt mondja, az indítványt el lehet ugyan úgy adni, hogy az haladást jelent, mivel kapcsolatot teremt a pénzek kifizetése, illetve a demokratikus játékszabályok érvényesülése között, ám a javaslat ezzel együtt messze van az ideálistól.

De még ebben a formájában is roppant bizonytalan, hogy mellé áll-e Magyarország és Lengyelország. A lengyel kormányfő azt fejtegette Varsóban, hogy semmiféle önkényes fenyegetést nem tartanak elfogadhatónak. Morawiecki politikai zsarolásnak nevezte, hogy az EU vizsgálatot folytat országa ellen. Szerinte az egész mögött az van, hogy valakiknek nem tetszik a PiS-kabinet. Hasonlóképpen nyilatkozott Budapesten, lengyel kollégája társaságában Szíjjártó Péter is, mondván, hogy Magyarországot Brüsszelben homokzsáknak tekintik. Ezzel szemben a finn vezetés azt közölte, hogy ragaszkodik a kemény jogállami feltételekhez.

Politico

Németország próbál áttörést elérni, hogy a jogállami elvek tiszteletben tartásától függjenek a tagállamoknak megítélt szubvenciók, de egyelőre csupán éles bírálatokat kapott az erős szankciók híveitől. Ugyanakkor már látszik, hogy az Európai Parlament két nagy frakciója jó tárgyalási alapnak tekinti azt, amit a németek letettek az asztalra. Az igen elutasító zöldekkel és a liberálisokkal szemben a Néppárt strasbourgi vezetője úgy foglalt állást, hogy egyeztetni kell, mert ezt a kérdést mindenképpen tisztába kell tenni. Az ugyanis csak rombolja az emberek bizalmát az EU iránt. De Weber hozzátette, hogy a kereszténydemokraták csak akkor szavazzák meg a következő 7 évre szóló költségvetést, ha előbb kialakul az egyezség a jogállam ügyében. De szerinte a Tanács végre a közös álláspont kialakítása felé halad.

Reuters

Ha elakad a 750 milliárd eurós gazdaságösztönző alap, akkor azon a lengyelek 23 milliárdot, a magyarok pedig 6 milliárdot bukhatnak. És akkor még nem beszéltünk a 2027-ig szóló költségvetésről. Ugyanakkor a jogállami mechanizmuson dolgozó csapat egyik tagja arra figyelmeztet, hogy ragaszkodni kell az állam- és kormányfők által kidolgozott kompromisszumhoz. Ám akik akkor sem támogatták a megállapodást, azok most sem fogják – mutatott rá. A jelentés hozzáteszi, hogy a Bizottság eredetileg úgy gondolta: a szankciók megakadályozásához, nem pedig a jóváhagyásához kelljen kétharmadot összehozni. Ily módon ugyanis nagyobb esély volna a büntetés kiszabására és kevesebb tér maradna a politikai alkuk számára.

Frankfurter Allgemeine

Azon tűnődik a jobboldali lap, vajon térdre esett-e Orbán Viktor előtt Németország, amely csalódott reakciókat váltott ki a vázolt kompromisszummal. A tervezetet feszült várakozás előzte meg, mert csak akkor lehet továbblépni a büdzsé, illetve az újjáépítési csomag kapcsán, ha sikerül a jogállamtól függővé tenni az uniós háztartást. Hát, a jelek szerint ezután sem lesz egyszerű dűlőre jutni. A svédek, finnek és hollandok azonnal kétségeiket jelentették be. Hiszen amit a Bizottság még két éve kidolgozott, az sokkal többet markolt és nem csupán a korrupcióra és csalásra vonatkozott. Pl. szinte automatikusan ebbe a kategóriába esne, hogy Magyarország és Lengyelország szűkíti a bírák önállósását.

Azon kívül a berlini elképzelés az, hogy az Európai Tanácshoz fordulhatnak azok a kormányok, amelyek úgy érzik, hogy igazságtalanul bánnak velük. Az állam- és kormányfők három hónapon belül foglalkoznának a keresettel, de a németek nemet mondtak legalább arra a budapesti és varsói követelésre, hogy ott egyhangú döntést kelljen hozni. Azaz nem lehetséges a nemzeti vétó.

Brüsszeli értékelés szerint nem történt más, mint hogy a soros német elnökség jogi formát adott a júliusi csúcs határozatainak. De így sem lesz könnyű keresztülvinni a javaslatot, bár a németek azon vannak, hogy kétharmaddal kelljen elfogadni. Ám diplomáciai források utalnak arra, hogy a magyar és a lengyel vezetés azon van: szó se essék többé a jogállamiságról. 

Die Welt

Németország meghajolt Magyarország és Lengyelország akarata előtt, noha utóbbi két ország leépíti a jogállamot, akárcsak Bulgária. Ám a most szétküldött berlini indítvány meggyengíti az előirányzott mechanizmust, és ez fejcsóváláshoz vezet az Európai Parlament részéről. Viszont Budapestnek, Varsónak és Szófiának egyelőre nem kell az uniós pénzeszközök visszafogásától félnie. A németek egyértelműen sokkal enyhébbre vették a jogállami kikötéseket, mint ahogy azt a Bizottság eredetileg felvetette.

A szankciókat minden esetben a szakminiszterek szintjén kellene megszavazni, ami meglehetősen körülményes szokott lenni. Azaz úgy tűnik, Brüsszel hajlik arra, hogy beadja a derekát Kelet-Európával szemben. Pedig a Transparency International és több már nemzetközi civil szervezet évek óta szóvá teszi, hogy a magyaroknál, lengyeleknél, bolgároknál, de másoknál is, uniós alapok tűnnek el kézen-közön, ám a bíróságok nemigen járnak utána az ilyen ügyeknek. De már azzal gond van, hogy a büntető intézkedések beindításához szükséges minősített többség aligha jön össze.

Ezért azután az első strasbourgi reakciók gyávaságot, elvtelenséget, arcátlanságot emlegetnek. Egy német szabaddemokrata képviselő azzal vádolta meg a Merkel-kabinetet, hogy az magához öleli Orbánt és Kaczynskit. Daniel Freund, aki környezetvédők delegáltja tisztességtelennek nevezi, hogy képviselőtársaival választania kellene az európai szolidaritás, illetve a koronaprogram között, mert egyiket sem lehet feláldozni a másikért. Mindenesetre az eddigi próbálkozások nem vezettek sokra a magyarok és a lengyelek ellen. A két kormány nem tett eleget a többi tag kívánságának, hogy vessen véget a veszélyes jelenségeknek az igazságszolgáltatás és a szólásszabadság kapcsán. A Fidesz-kormány ellen felmerül az a kifogás is, hogy a szűkíti a kisebbségek, valamint a migránsok jogait.

Süddeutsche Zeitung

Orbán és az övéi megzsarolták a német elnökséget, ezért a bírálók csalódottak Berlin megoldási tervezete láttán. A 13-oldalas dokumentum valószínűleg kiábrándítja az EP-képviselőket, mert a megfogalmazás sokkal enyhébbre sikeredett, mint ahogy azok szerették volna a jogállam ügyében. Viszont zene az autoriter Orbán Viktor füleinek, aki júliusban foggal-körömmel küzdött a brüsszeli pénzeső és a bíróságok függetlenségének összekapcsolása ellen. Ehhez persze tudni kell, hogy Magyarország és Lengyelország ellen már uniós eljárás folyik a jogállami aggályok miatt.

Daniel Freund úgy jellemzi a helyzetet, hogy Merkel a falnak viszi a jogállami mechanizmust. Hiszen a jövőben a tagállamok dönthetnék el, hogy ki ellen hozzanak szankciót. Vagyis politikai alku tárgya volna demokrácia védelme, ám a Bizottságnak kellene adni a jogot, hogy hatékonyan megvédje a az alapszerződéseket. Az EP német szociáldemokrata alelnöke, Katarian Barley szintén azt mondja, hogy az állam- és kormányfők testületében könnyen zátonyra futhatnak az esetleges pénzügyi korlátozások.

De a németek már eleve úgy húzták meg a szabályozás hatókörét, hogy abba nem esne pl.bele, ha támadás érné a bíróságok önállóságát. Csak ha pl. már veszélybe kerülne, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyan lépjen EU-alapok elsikkasztása kapcsán, akkor lehetne cselekedni. Tehát ha a jogsértések közvetlenül érintenék a szubvenciók felhasználását.

Die Zeit

A német kormány elébe megy Magyarországnak és Lengyelországnak, és meggyengíti a Bizottság kezdeményezését. Ez azonban felháborodást keltett Strasbourgban. EU-körökben ugyanakkor utalnak arra, hogy Budapest és Varsó várhatóan még így is kifogásokat emel. De valamit tenni kell, mert az eddigi kísérletek hatástalannak bizonyultak a két kormány ellen. 

Die Presse

A Bizottság kemény feltételekkel nyomást igyekszik gyakorolni Magyarországra és Lengyelországra, a német kompromisszumos javaslat menteni próbálja a menthetőt a csütörtökön kezdődő uniós csúcson. Budapest és Varsó már így is Brüsszel célkeresztjében van, a lengyelek a vitatott igazságügyi reform, a magyar a többi közt a sajtószabadság elleni fellépés miatt. De már mindkét kormány kilátásba helyezte, hogy csak akkor szavazza meg a függőben lévő kulcsfontosságú pénzügyi határozatokat, ha elfogadható lesz számukra a jogállami mechanizmus. Viszont az EP is vétóval fenyegetőzik, ha túlságosan is felhígulnak a jogállami feltételek. 

Der Standard

A legfelső szintű uniós találkozóhoz időzített jogállami tervezet sarokba akarja szorítani Magyarországot és Lengyelországot, ám a két kormány ellenoffenzívával válaszol. Szíjjártó Péter bejelentette, hogy közös intézetet alapítanak. Feladata az lesz, hogy felügyelje a jogállamiságot az összes tagországban. A budapesti sajtótájékoztatón a politikus azt hangoztatta, hogy elég volt egyes politikusokból, és véget kell vetni a kettős mércének a demokrácia helyzetének értékelése során. 

Frankfurter Allgemeine

A kommentár új hangnak nevezi, hogy a menedékpolitikában a hangsúly most az elutasított kérelmezők kitoloncolására kerül, mert erre még Orbán Viktor sem mondhat nemet. Hiszen a Bizottság odafigyelt minden véleményre, ügyelt arra, hogy senkinek se lépjen a tyúkszemére. Senki sem kapott meg mindent, de mindenki kapott valamit. A fő terhek változatlanul a frontállamokra nehezednek, de súlyos esetben a többieknek segíteniük kell rajtuk. A rugalmas szolidaritás miatt nem lehetnek elégedetlenek a visegrádiak sem. Nem kell menekülteket befogadniuk, többféle lehetőség közül is választhatnak, miként vegyék ki részüket a közös politikából.

A csodaszer, amivel ki lehet csalogatni Orbánt az elefántcsonttornyából, az azoknak a kitoloncolása, akik nem részesülhetnek védelemben. Hiszen azt miként utasíthatná el? Végre megmutathatja, hogy ezt ő jobban tudja csinálni. Bár Magyarországnak idáig csupán az érintettek 25 százalékát sikerült hazapaterolnia, ami rosszabb, mint az EU-átlag. A migrációt könnyű elvetni, de nehéz mindenkit hazazsuppolni.

Ez magyarázza Budapest Prága és Varsó elutasító hozzáállását. A kormányfők érezhetik, hogy ebből nem tudják magukat egykönnyen kivonni. Az pedig csak elterelő hadmozdulat, hogy ezúttal a kötelező kvóta rémére hivatkoznak. Mindenesetre amit a Bizottság most letett, az az egyetlen esély, hogy segíteni lehessen a rászorulóknak, mert az érkezők kétharmada nem jogosult az oltalomra. De a jövő csakis attól függ: kellő akaratot tanúsítanak-e a tagállamok, hogy közösen oldják meg a gondot. 

Frankfurter Rundschau

A Bizottság elégedett a menedékpolitika megreformálására közzétett terv visszhangjával. Bár Magyarország és Csehország élesen bírálta az elképzelést, az illetékes biztos kijelentette, hogy minden tagállam jó kiindulási pontként üdvözölte az indítványt. Schinas alelnök ezt megtoldotta azzal, hogy nem bízna annyira a kompromisszumban, ha mindenki hangosan dicsérné a tervet, mert ha valaki hangosan elégedett, az azt jelenti, hogy mások elfogadhatatlannak tekintik a koncepciót.

A német belügyminiszter azt szeretné, ha a jövő év 2. felében megszületne a végleges megállapodás. Az UNHCR vezetője alapvetően jónak tartja, amit Brüsszel ismertetett, de fontosnak nevezte, hogy a menedékkérelmeket Európában lehessen előterjeszteni, és hogy szavatolják az érintettek jogait.

ITT OLVASHATÓ

BUZI-E VAGY KISMALAC?

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.29.

A kurtafarkú kismalac dúrogatatt nagy szomorúan az Üveghegyen túl ugyan, de a Turuldombon (ahol lakik a keresztény kultúra) innen, a szögesdrótok tövében. Bebocsátást várt ugyanis a Nagy Nemzeti Anyához, aki adta a menlevelet a Turuldombhoz tovább, ahová nem juthatott el akárki malacfia vagy malaclánya. Dúrogatott tehát a kurtafarkú kismalac a szemétdombon a kastély mellett, amiben lakott a Nagy Nemzeti Anya. Dohogott, dúrogatott, hiszen ugyanis azért nem nyert bebocsátást a kastélyba, mert kurta volt a farka neki. Hiába gondolta, milyen egy baromság ez már, de apelláta az nem volt, a Nagy Nemzeti Anya ugyanis elveket vallott, és kemény elvei voltak neki, hogy mind az összes mesehősöknek makulátlanoknak kell lenniük az ő orientációjukban.

Szexuálisan teljesen orientálódniuk kellett az irányba, amit a Nagy Nemzeti Anya szabott meg. A kurtafarkú kismalac pedig még elibe sem tudott járulni, mert ugyanis volt ott egy mahomet ajtónálló, aki azt mondta neki, nagyon kurta ez a te farkad kismalac, nem vagy-e buzi-e, illetve pontosabban, hogy buzi-e vagy, ezt kérdezte tőle a mahomet ajtónálló. És a kurtafarkú kismalac magyarázta volna, hogy kérdezzen a kondából akármely malaclányt, aki mind bizonyíthatná, elmesélhetné ennek épp az ellenkezőjét, de idáig már el sem jutott. Két nappal azelőtt beverte ugyanis az oldalát, amin véraláfutás keletkezett, és ez gyógyultában sárga lett, zöld meg lila, így a mahomet ajtónálló csak rámutatott és mondta neki, letéplek, mint Előd a zászlót, és belerúgott az amúgy is fájó oldalába neki.

Hát ezért dúrogatott a kurtafarkú kismalac a szemétdombon, keresve, hogyan juthatna be mégis a Nagy Nemzeti Anyához a menlevélért eljutni a Turuldombhoz, de ilyen akadályok tornyosultak előtte, a gyanús kurta farka és a még gyanúsabb szivárványos oldala neki. Na, meg, a mahomet ajtónálló, aki bő gatyában volt, oldalán karikás ustor, dolmánya volt neki, darutollas kalapja és olyan pöckös-hegyes a bajsza, amire tíz kismalacot is fel tudott volna nyársalni, bökni, szúrni. A kismalac bár kicsi volt, de okos nagyon, elővette a hegedűjét, húzta, ahogy bírta, amitől a mahomet ajtónállónak a talpai elkezdtek egymásra lépni, és addig léptek egymásra, hogy teljesen összekeveredtek a lábai, hogy mozdulni sem bírt. Átlépett hát a kismalac rajta büszkén, így jutott be a kastélyba a Nagy Nemzeti Anyához a menlevélért...

ITT OLVASHATÓ