BEINDULT AZ ÉV VÉGI PÉNZSZÓRÁS, KAPOTT PÉNZT A HUNGARORING, JUTOTT AZ EGÉSZSÉGÜGYRE IS - TÖBB TÍZ MILLIÁRD FORINTOT CSOPORTOSÍTOTT ÁT A KABINET A KÖLTSÉGVETÉSBEN

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.12.15.

Megkezdte a kormány a szokásosnak mondható év végi költségvetési padlássöprést, a csütörtökön megjelent egyetlen határozatban több tízmilliárd forintos átrendezésről, kiadásnövelésről döntöttek. Hogy lesz-e folytatása a költekezésnek – volt olyan év, amikor az év utolsó napjaiban közel ezermilliárd forintot költöttek el –, meglehetősen kétséges. A kormány költségvetési mozgástere ugyanis a nullával egyenlő.

November végén az államháztartás hiánya meghaladta a 4074 milliárd forintot. Ez minden idők legmagasabb november végi deficitje és 120 százaléka az eredetileg tervezett 3400 milliárdnak.

Az Orbán-kormány ugyan ősszel 4166 milliárdra emelte az év végi hiánycélját, de jelenleg még ennek teljesítése is lehetetlennek tűnik.

Sajátosak az egyes meghozott költségvetési kiadási döntések: a kormány most tartotta fontosnak, hogy 12,9 milliárd forintot átcsoportosítsanak a Hungaroring Zrt. „szakmai feladatainak támogatására”. A határozat nem részletezi, hogy mire kell a pénz. A Hungaroring Zrt. vezérigazgatója, Gyulay Zsolt októberben jelentette be, hogy hamarosan megkezdik a pálya és a teljes infrastruktúra rekonstrukciójának második ütemét. A beadott legolcsóbb, 78,9 milliárd forintos ajánlatot két NER-hez köthető építőipari cég konzorciuma, a Market Építő Zrt. és a Bayer Construct Zrt. tette, ezzel ők kapták a megrendelést. Az Orbán-kormány arról is döntött, hogy plusz 2,9 milliárd forinttal megfejeli a honvédelmi tárca a „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatását”. Az Energiaügyi Minisztérium 21,2 milliárdot kapott közelebbről nem részletezett „térségi fejlesztési feladatokra”, vagyis nem nevesített beruházások indítására és folytatására.

A Miniszterelnökség 12,2 milliárd forint plusztámogatást kapott közelebbről szintén nem részletezett nonprofit, civil és társadalmi szervezetek támogatására. A szokásos gyakorlat szerint ilyenkor a tárca dönt a támogatások elosztásáról, így nem tudni, hogy az év utolsó napjaiban mely „civil” szervezetekhez vándorol a közpénz.

Egyértelműbb, mely cégek gazdagodnak a kormányzati kommunikációval kapcsolatos kiadásokon, amit most további 2,5 milliárd forinttal fejelt meg a kormány. Október végéig 38,4 milliárdot már elköltöttek a kormányzati propagandára, de az év végére 51,9 milliárdos költéssel számolnak. Most ezt a keretet növelték meg 2,5 milliárddal. A kormány 10,6 milliárd forintot vett ki a rezsivédelmi alapból, ezt a pénzt költségvetési szervek kapták meg energiaköltségeik kompenzálására. A fenti kiadásokon fe­lül kevésbé vitatható célokra is jutott a pénzesőből: 12,4 milliárdot kapott az Országos Kórházi Főigazgatóság beruházások indítására, illetve folytatására, illetve 11 milliárdot kapott a Kulturális és Innovációs Minisztérium a nem állami felsőoktatás (alapítványi egyetemek) támogatására...

ITT OLVASHATÓ

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK A FELTÁMADT PINOKKIÓTÓL A CRINGEBOXIG - A 444 HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.12.16.

Interjúk, podcastok, Vörösmarty téri gasztroterror és kávézni kiküldött Orbán: itt van a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása egy nagyon sűrű hét végére.

Jó reggelt, szép hétvégét, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása. Gőzerővel robogunk bele az ünnepi szezonba, de addig is, még utolsó lendülettel összeszedtük az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb, esetleg szórakoztatóbb anyagait.

Sokféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni, illetve feliratkozni.

Hírünk a világban

Pénteken a nyugati világ szinte összes nagyobb online sajtóterméke Orbán Viktort ábrázoló fotóval indult, hiszen a magyar miniszterelnök az EU-csúcson több rendkívülit is húzott. Beharangozó cikkünkben előre megmondtuk, hogy Orbán jelenléte miatt hosszú csúcsra lehet számítani, és úgy is lett: Orbán előbb kiment a teremből, amikor a többi tagállam miniszterelnöke zöld utat adott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez Ukrajnával és Moldovával, majd az éjszaka megvétózta az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást.

Orbánt nemcsak nyugati vezetők, de kárpátaljai magyar politikusok is próbálták kérni arra, hogy ne gáncsolja Ukrajna EU-s segítését. Egyikükkel, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetőjével, Zubánics Lászlóval interjút is készítettünk, a mélyebb kontextus megértéséhez érdemes azt is elolvasni.

És a héten vendégcikkében Fedinec Csilla, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa arról írt, hogy Kárpátalja mindig is az ország legszegényebb területei közé tartozott, ám a háború kitörése óta 180 százalékos munkahely-növekedés következett be. Emellett nem csupán a csempészet futott fel, hanem többek közt az IT-szektor is, sokan már Ukrajna Szilícium-völgyeként emlegetik a megyét.

A szuverenitására olyannyira kényes magyar kormány ezúttal éppen Szerbiában kampányol nagyon nyíltan az egyik jelölt mellett, részletesen bemutattuk, hogy hogy az MTVA hogyan tesz meg mindent Vučić és a VMSZ sikeréért.

Kabotázs

Szintén az ukrajnai háborúhoz kapcsolódott videoriportunk Záhonyból: a lengyel és a szlovák blokád után ugyanis itt is, a magyar–ukrán határon is megjelentek a tiltakozók. Az alig több mint tucatnyi magyar kisvállalkozónak az a baja, hogy az ukrán fuvarozók miatt elvesztették a munkájukat. Az érdekképviselet nem jelent meg a tiltakozáson, ők a tárgyalás hívei, míg a kamionosok szerint valójában a kormánynak van érdekképviselete.

Az élet itthon

Vitézy Dávid bő egy éve mondott le a közlekedési államtitkári pozícióról. Most interjút készítettünk a főpolgármester-jelöltségen gondolkozó volt államtitkárral, aki vasútellenesnek tartja a DK-t, és sok mindent másképp csinálna, mint Lázár János miniszter.

A héten elfogadta a parlament a "szuverenitásvédelmi törvényt". Arról, hogy mire lehet jó ez a jogszabály a Fidesznek, a TASZ ügyvezető igazgatója beszélt nekünk, közben pedig a 444 is csatlakozott a független sajtó többi szereplőjéhez, és közös állásfoglalásban szögeztük le: a „Szuverenitásvédelmi Hivatal” kártékony és jogállamellenes, mégsem félemlítheti meg a független médiát.

Közben a repülőtér felvásárlásának sztorija is megakadni látszik: nemrég még úgy tűnt, idén összejön a vásárlás, és az elmúlt hetekben nagy pénzgyűjtésben volt a kormány. A tárgyalások azonban lapunk információi szerint egy fontos stratégiai kérdés miatt megakadtak, ráadásul év végére az államkassza is kiürült. A héten az egymással is rivalizáló gazdasági miniszterek, Varga Mihály és Nagy Márton is 2024-es reptérvásárlásról beszéltek, ráadásul Nagy kedden újra elővette a korábban elengedett katari szálat.

Írtunk arról is, hogy Matolcsy György jegybankja újabb tízmilliárdokkal dobja meg Matolcsy fiának barátját, Somlai Bálintot, valamint hogy pár hete 360 millió forintnyi támogatást osztott ki az NKA Szépirodalmi Kollégium, és a pénz több mint egyhatoda egyetlen helyre ment. Annak a Böszörményi Zoltánnak az érdekeltségeihez, akinek a 2010-es években többször is adósa volt a kollégiumot vezető Orbán János Dénes.

Írtunk arról, hogy bármit is állít a magyar kormány az ún. Soros-tervről, valójában egymás után építik le a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok irodáit Európában, a berlini központban 160 munkavállalóból 34-en maradtak, és nagyarányú elbocsátásokra készülnek Londonban és Brüsszelben is, a barcelonai irodát már bezárták. És téma volt a héten az is, hogy az évek óta migránsozó Orbán-kormány most kiszolgáltatott ázsiai vendégmunkások tízezreivel rajzolja át a magyar munkaerőpiacot.

A Qubit öt ábra segítségével segített értelmezni a friss Eurostat-adatot, azaz hogy miért számít Magyarország az EU második legszegényebb államának. És ha már szegénység és állami segítségek: írtunk arról is, hogy hiába a sok érintett, mára szinte teljesen elértéktelenedett az egyedülálló anyákat segítő állami támogatás, és podcastformátumban foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy kinek jelent majd segítséget az új CSOK (spoiler: nem az igazán rászoruló családoknak.)

Klímacsúcs

Véget ért a dubaji klímacsúcs, eredményekkel és kiskapukkal. A Qubit írt arról, hogy a világ országai megegyeztek a fosszilis tüzelőanyagokról történő átállásról, valamint arról is, hogy a korábbi csúcsokhoz képest minden eddiginél magasabb károsanyag-kibocsátással járt a dubaji klímakonferencia.

Vékony ténybeli alap

Ács Dániel egy korábbi bírósági ítéletről írt, melyre a pestisrácokos Huth Gergely hivatkozott a Partizánban. Tanulságos történet médiaviszonyokról és a magyar igazságszolgáltatás állapotáról.

Cringebox

Winkler Róbert leült, és megnézte a Sztárboxot. Tanulság? Van sportértéke annak, amit látni, de ha valaki szereti a bokszot, ezeket a meccseket nézni jobban fáj, mint egy kemény testütés.

Gasztronomia erős gyomrúaknak

Nyílt sisakos, kompromisszumokat nem ismerő alámerülés a Vörösmarty téri karácsonyi vásár ételes standjai közé: Szily László olyan közelről fotózta a kiállított mintatányérokat, ahonnan alighanem nem lett volna már szabad.

Színház

Presser Gábor zeneszerző és Sztevanovity Dusán szövegíró A padlás óta először dolgozott együtt musicalen, és hogy a Pinokkió hasonló kultikus darab lesz-e, az lehet, hogy csak évtizedek múlva dől el, de remekül szórakozni addig is lehet rajta.

Podcast

Szexista reklámok vs. femvertising, reklámpiaci dilemmák és médiapluralizmus, kormányzati plakátok és bébifókák – így készülünk az ünnepekre. Ja, és esett némi szó szőrtelenítésről is. Azaz új résszel jelentkezett a Tyúkól podcast.

A Nem rossz könyvek podcast új része pedig csak a jövő héten érkezik, de a karácsonyi vásárlási rohamra is gondolva, szöveges formátumban is összeszedtük a kedvenc könyveinket az idei évből, hátha valakinek pont ez a fajta segítség hiányzott.

MIRE MENT ORBÁN A KEMÉNYKEDÉSSEL BRÜSSZELBEN?

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2023.12.16.

...-Érdemes megnézni, hogy pontosan mit is ért el a magyar kormány a mostani csúcstárgyaláson előadott keménykedéseivel.

A kabinet valóban megkapta szerdán a neki járó pénzek egy részét. Ezek a kohéziós alapból származó pénzek, amelyeket nem fagyasztott be a többi tagország. Az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek miatt korábban nem tudtunk hozzáférni ezekhez. Erről részletesen itt írtunk.

Az Európai Parlamenttől a brüsszeli lapokon át a Fidesz környékéig sokan beszéltek arról, hogy az Európai Bizottság ennek a pénznek a kifizetésével akarta rávenni Orbánt a vétó elengedésére. Ennek azonban sok értelme nem lenne, mivel a magyar kormány egyrészt nem ezért dobta a vétóját, másrészt minden egyes követelést teljesített, amit a pénzek felszabadításáért a bizottság támasztott.

Ezért nincs értelme annak sem, hogy Orbán most a kondicionalitási mechanizmussal befagyasztott és a Helyreállítási Alapból származó pénzeket is Ukrajna támogatásáért cserébe szeretné megkapni. Egyrészt ezekről a horizontális feljogosító feltételekkel ellentétben nem a bizottság, hanem a többi tagállam szavazata dönt. Másrészt, ami ennél is fontosabb, itt nem teljesítettük az elvárásokat, így nem is tudják felszabadítani ezeket a forrásokat.

A most felszabadított pénzekért cserébe a kormánynak négy szupermérföldkövet, az igazságügyi reform négy részét kellett teljesítenie. Megtették. A többi felszabadított pénzért cserébe

további kéttucatnyi mérföldkövet kellene teljesíteni.

Ezekről a bizottság szintén a napokban állapította meg, hogy nem teljesítettük őket. Márpedig itt a bizottságnak kellene azt mondania, hogy minden rendben, szavazhatnak rólunk a tagállamok. Nagyon nehéz lenne eladni, hogy hirtelen ezek nem számítanak, és enélkül is fizessék ki Magyarországot.

Vagyis valójában a magyar kormány semmit nem nyert a mostani keménykedéssel. Az egyetlen engedményt azért kaptuk, mert az igazságügyi reformmal kapcsolatban úgy táncoltunk, ahogy a bizottság fütyült.

ITT OLVASHATÓ

SZÉKY JÁNOS: A LEGKORRUPTABB

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2023.12.15.

A NAV információinak alapján a Gazdaságkutató Intézet kiszámította, hogy 2022-ben a legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt a legnagyobb 370 ezer forinttal. Ezt követték a megyei jogú városok 304 ezer forinttal, majd a városok következtek (273 ezer forint), a legkevesebbet pedig a községekben keresték, átlagosan 243 ezer forintot. Az éhenhaláshoz sok, a tisztes polgári életvitelhez kevésnél is kevesebb. Ez, csak szólok, a munkaviszonyban álló szerencsések keresete, nincs benne a nyugdíj átlagjövedelmet csökkentő hatása. Az országos átlag is szégyen, de a községi és kisvárosi adat borzalmas. Azt jelenti, hogy Magyarország nagyobbik felén, főleg a budapesti agglomeráción kívül, európai mérce szerint a nyomor uralkodik.

Hasonló az aránytalanság a településtípusok között, ha a felsőfokú végzettségűek arányát és a vállalkozások (köztük a társas vállalkozások) számát nézzük. Illetve nem is csupán hasonlóság ez, hanem az állampolgárok képzetlensége és a szabad vállalkozás gyengesége a csekély jövedelem lényegi oka.

És a különbség, a kisebb települések leszakadása fokozódik, sőt még fokozódni fog, visszacsatolással. Például mert a nemzedékek közötti mobilitás Magyarországon kirívóan rossz, diplomás nagy eséllyel diplomás gyermekéből lesz. Például mert az infláció s a közterhek miatt a cégeknek egyre kevesebb a pénzük, s olcsóbb és gyorsabb mesterséges intelligenciával dolgoztatni, ezért a szolgáltató vállalkozások nagy része tönkremegy. (Ismerek alföldi faluban élő webfejlesztőt, aki visszament vasutasnak, az állami alkalmazotti lét sanyarú biztonságába egy közmondásosan rosszul működő óriásvállalathoz, mert különben nem tudná eltartani a családját.)

Fölösleges önmardosásnak tartom azt a sirámot, hogy „az ellenzéknek nincs ajánlata a vidék számára”. Már csak azért is, mert a 2021–22-es nagy – és az eleven gazdaságot gátlástalanul romboló – szavazatvásárlás óta a hatalom már túllépett azon, hogy a választókerületek zömében bármi kézzelfoghatót ajánljon. Minek? Kifejezetten az az érdeke, hogy nyomorban és tudatlanságban tartsa az ország kellően nagy részét, mert az akkor tőle függ...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/50. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ORBÁN KIKÉNYSZERÍTI AZ EU-BÓL, HOGY MEGOLDÁST TALÁLJON ELLENE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE

Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA

2023.12.15.

Ez nyílt terrorizmus, egy önkényuralmi rendszer, ahogy a valóságot puhítók szeretik mondani, egy autokratikus rendszer, valójában egy diktatúra terrorizálja és markában tartja az Európai Uniót és egész Európát. Nem mellesleg az orosz maffiaállam, Putyin szolgálatában, s Európa, a szabad Nyugat elpusztítására. Ez abszurd és elfogadhatatatlan. Az élet meghaladta az EU alapítóinak elgondolásait. Senki nem számított arra, hogy majd fasiszta fordulat állhat be egy uniós tagállamban, akitől nem lehet megszabadulni, nem lehet korlátozni, ellenben egy fasiszta diktatúra terrorizálhatja egész Európát a demokrácia nevében, az uniós vétójoggal visszaélve. Ezt a hibát korrigálni kell mielőbb, mielőtt valami váratlan tragédia nem segíti hatalomra Orbán fasiszta szélsőjobboldali szövetségeseit. Orbán vagy Európa. Ez most már nemcsak a magyarok, hanem egész Európa választása. A magyarok Orbánt választották, Európa nem teheti ugyanezt. Különben lángba borul a világ és az oroszok a Szajnában mossák a véres csizmájukat. Nincs mire várni, be kell fejezni a trükközéseket és taktikázást.

Hiába próbálja az EU halogatni a reformot és a döntést, hogy Orbánt, Putyin emberét, akit a nyugati sajtó már nyíltan Oroszország szövetségesének nevez, megfossza a vétójogától, amivel Európa biztonságát, az Európai Unió működését és az európai értékek védelmét is veszélyezteti. Orbán arroganciája rákényszeríti, hogy megoldást találjon az önvédelemre.

Másik oldalról Orbán pedig az arroganciájával Magyarország uniós tagságának elvesztését gyorsítja, mert ez azt jelenti. Az EU nyilván nem hozhat olyan döntést, hogy a tagállamok egyikét, amely nem felel meg az uniós követelményeknek, az ellenség érdekeit képviseli, s az Európai Unió nyílt ideológiai ellensége, megfossza az egyenlő jogoktól, amíg az EU tagja.

Ezért a problémát csak az egész EU átszervezésével lehet megoldani, ami nagyon jót tenne az egész EU-nak, Orbántól függetlenül is. Ezt még azelőtt kellene megtennie, hogy Orbán a magyar adófizetők pénzével és más országok szuverenitásának megsértésével csatlóssá tett kelet-európai és balkáni országokkal el nem foglalja az egész Európai Uniót, mert akkor a demokratikus országok lépnének ki belőle. Ez az EU megszűnésével járna.

A helyzetet bonyolítja, hogy Magyarország hamarosan az EU soros elnöke lesz, ami erre az udőre lebénítja az EU-t, s Orbán ezt az ellentétes folyamatok segítésére próbálja használni. Első lépésben ezeket a próbálkozásait kell kivédeni, a vétójogot ezúttal épp arra használva, amire való. De folyamatosan dolgozni kell az EU reformján, hogy azt mielőbb bevezessék.

Az eddig nyilvánosságra került tervek többlépcsős EU-t és integrációt tartalmaznak, ebben Orbán Magyarországa még csak tagja sem lenne az EU-nak, csak valahol a holdudvarban dekkolhatna. Az ukrán uniós csatlakozás és anyagi támogatás, az uniós költségvetés vétója világossá tette, hogy a probléma nem halasztható tovább. Az nem megoldás, hogy Orbán a jogállam megszüntetése miatt visszatartott pénzekkel zsarolja Európát.

Mint látható, ez erkölcsileg is tarthatatlan, amire számos ország fel is hívta a figyelmet, másrészt nem old meg semmit. Ha megkap minden pénzt, akkor mással zsarol, hogy az ő fasiszta törvényeit ne csupán elnézzék, hanem az EU törvényeibe iktassák. Soha nem lesz vége, ha ezt nem állítják meg...

ITT OLVASHATÓ

SOK HIVATALNOK ALULFIZETETT, DE AKAD ÁLLAMI INTÉZMÉNY, AHOL CSAK A HÁROM FELSŐVEZETŐ ÉVI 50 MILLIÓS TÉTELT JELENT

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.12.16.

Az ellenzéket szívesen büntető Állami Számvevőszéknél a nyolc főigazgatóra, igazgatóra és főtitkárra együtt 312 milliót áldoznak, de ehhez még még jár költségtérítés és a béren kívüli juttatás is. Körkép.

A magyarországi fizetések reálértékének emelését nevezte az egyik legfontosabb kormányzati célnak Orbán Viktor miniszterelnök az egyik augusztusi közrádiónak adott interjújában, mondván történelmi lemaradásban vagyunk. De talán nem egyenlő mértékben. A tanárokat, illetve az önkormányzati hivatalokban, szociális ágazatban, egészségügyben dolgozókat most nem említve, úgy tűnik, az államigazgatásban dolgozóknak is különféle kanállal mérnek a közös kondérból.

„A közigazgatás kettészakadt! A felső vezetők bére, juttatásuk mértékének, megállapítása más módszer és más érdekek szerint történik” – háborogtak a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülésén a munkavállalói oldal képviselői, az érdekvédők szerint a beosztott munkatársak sokasága küzd megélhetési válsággal.

„A központi közigazgatás alig működik, a kormányzás mindennapos szinten is már nyíltan improvizatív, a közszféra túlnyomó része alulfizetett, miközben akadnak olyan hivatalok és hatóságok, ahol eszement pénzköltés, dorbézolás folyik” – hívta fel a figyelmet a Népszava egyik közszolga olvasója, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalban (MEKH) osztogatott fizetésekről írott cikkünk nyomán.

Ahogy abban írtuk: az energiahivatal 6,3 milliárdot költött személyi juttatásokra tavaly, ami a 330 fős létszám mellett havi szinten cirka 1,6 millió forintot jelentett fejenként. A havi illetmény és munkabér mellett ugyanis jutalmak, motivációs és szolgálati elismerés, cafeteria, egészségpénztári hozzájárulás, munkába járást, valamint albérleti költségekre fordítható és egyéb szociális juttatások, illetve további „meghatározott pénzbeni és természetbeni” juttatások illetik meg a dolgozókat.

Ez két szempontból is meglepő: a hivatal a csőd szélén álló közműcégektől beszedett pénzből tartja fenn magát, másrészt szintén a KÉF ülésén a kormányzati oldalról elhangzottak alapján a közigazgatáson belül az önkormányzatoknál, a minisztériumoknál és a kormányhivataloknál is reálkereset csökkenés volt 2022-ben, mivel a béremelések mértéke elmaradt az inflációtól.

A kormányzati igazgatási szerveknél 2023-ban végrehajtott béremelés fedezetéül pedig az álláshelyek 10 százalékos csökkentése szolgált.

A fentiek ellenére, ha egy kicsit jobban beletúrunk az állami hivatalok, hatóságok, cégek költségvetési beszámolóiba, rögtön kiderül, hogy akad olyan hely, ahol egészen jól tartják az alkalmazottakat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-ben – az elérhető utolsó Országgyűlésnek benyújtott beszámolója szerint – a 13,7 milliárdos kiadásából összesen 9,6 milliárdot költött személyi juttatásokra. (Ez a foglalkoztatottakra költött teljes összeg, amelybe a különféle munkavállalói és munkaadói adók és járulékok is beleértendők.) Az akkori 493 fős létszámot véve alapul, ez fejenként átlagosan 1,62 millió havonta. Az ÁSZ honlapján fellelhető adatok szerint az idén 9,358 milliárdot költenének 525 foglalkoztatottra. A nyolc főigazgatóra, igazgatóra és főtitkárra együtt 312 milliót áldoznak – vagyis 3,25 millióba kerülnek fejenként és havonta –, amihez még jár költségtérítés és a béren kívüli juttatás is. De van normatív jutalom, céljuttatás, projektprémium, készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat és jubileumi jutalom is. A diplomás nem vezetőkre jutó juttatás összege 827 ezer, a fizikai dolgozóké ennek cirka a fele. Terveik szerint jövőre 10,9 milliárdra emelkedik a személyi juttatások kiadási tétele, a foglalkoztatottak száma 548 főre nő, felsővezetőből is eggyel több lesz.

A többek között a korhatárkarikák betartását ellenőrző Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadásainak csaknem ötödét költötte munkatársaira még 2022-ben: összesen 11,2 milliárdot. Ez az akkori 718 munkatárssal számítva átlag 1,3 millió forintra jön ki havonta. 2023-ra 13,5 milliárdot, 2024-re 14,4 milliárdot terveztek be a személyi juttatás soron. Ebből vélhetőleg kijön az infláció követő béremelés...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR IMMÁR 13 ÉVE A MAGYAR ÉRDEKEK ELÁRULÓJA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.12.16.

„Visszakérdeznék: vajon ő határozza meg a magyar érdekeket?” Így reagált Inotai András arra az orbáni indokra, miszerint Magyarország érdekével ellentétes Ukrajna pénzügyi támogatása. A közgazdász professzor, a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi igazgatója rámutatott: az Orbán Viktor által megvétózott, Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagból – GDP-arányosan – Magyarországra mintegy 550 millió euró jutna, ami más csatornákon egyébként megtérülne. A teljes uniós támogatási összegnek egyébként durván a kétharmada hitel lenne, amit az Európai Központi Bank venne fel, a maradék lenne a közvetlen egyoldalú támogatás, aminek a forrása megvan, benne az évente a tagállamok által az uniós költségvetésbe befizetett összegekkel. „Ilyen jellegű 19. századi nacionalizmust egyébként én még uniós országban nem éreztem...merthogy közös uniós érdek van ma már” – szögezte le.

„Ukrajna nem kapja meg a magyarok pénzét!” – ezzel a felütéssel jelent meg pénteken délután Orbán Viktor Facebook-oldalán egy videórészlet a Kossuth Rádióban elhangzott, interjúnak nevezett kinyilatkozásából (teljes terjedelemben itt lehet megnézni-meghallgatni), amit ezúttal Brüsszelből az Európai Unió csúcsértekezletének – jócskán az éjszakai órákba benyúló – első napját követő reggel adott. Biztos, ami biztos, jó, ha az is látja, aki nem hallgatta meg az adást, az közösségi oldalán is kiemelt kijelenése a következőképpen hangzott: „Lényegében a tagállamok pénzét, köztük a magyarok pénzét akarták odaadni Ukrajnának”.

Ezzel indokolta, hogy megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot (és a költségvetés szükséges módosítását is). Ahogy már korábban számos fórumon, ezúttal is arra hivatkozott tehát, hogy ellenkezik a magyar érdekekkel Ukrajna pénzügyi támogatása. De vajon ez a magyarázat megállja-e a helyét? Inotai Andrást kérdeztük.

„Visszakérdeznék: vajon ő határozza meg a magyar érdekeket?” Egyáltalán, ki jogosította fel arra, hogy megmondja, mi a magyar érdek – válaszolta a közgazdász professzor. Majd kifejtette: a magyar érdek ugyanis sokrétű, s attól függ, hogy éppen kit érint. És sokrétű időben is, vannak rövid- és hosszútávú érdekek; vannak olyanok is, amelyek éppen annak mentén formálódnak, hogy valaki a biztonságra játszik, avagy éppen ellenkezőleg, inkább egy nagyot akar nyerni, nem törődve azzal, hogy mi lesz holnap vagy holnapután. „Ilyen jellegű 19. századi nacionalizmust én még uniós országban nem hallottam, nem éreztem” – szögezte le, hozzátéve: ki hallott olyanról, hogy dán érdek, vagy hogy német érdek? Ilyen az unió szintjén, a politikában fel sem merül, merthogy közös uniós érdekek vannak ma már, annak különféle vetületeivel egyetemben. Mint megjegyezte, „Maga Orbán Viktor az, aki immár 13 éve a magyar érdekek elárulója”.

Orbán utalgatott arra is, hogy tőlünk venné el az EU azt a pénzt, amit Ukrajnának ad. Ebben van-e igazság? – kérdeztük. Hogy honnan van az a bizonyos 50 milliárd euró? Inotai szerint ennek egy része eleve megvan az uniós költségvetésben. Egy másik részét az EU félidős költségvetési aktualizálásával kellene előteremteni – ezt Orbán szintén megvétózta. Ennek amúgy a töredéke lenne a közvetlen nemzeti (közte magyar) hozzájárulás, miközben egy másik részét a meglévő alapokból fizetnék. És végül az 50 milliárd euró harmadik részét az Európai Központi Bank által felvett hitel adná, amit ugye nem Magyarország venne fel. Összességében egyébiránt az 50 milliárdból 17 milliárd lenne közvetlen egyoldalú támogatás Ukrajna számára, a maradék 33 milliárd pedig az EKB hitelfelvételéből állna össze. A 17 milliárdnak pedig eleve megvan az uniós forrása, mégpedig a tagállamok által évente az uniós költségvetésbe befizetett összeg. „Ha tehát Orbán azt mondja, hogy ellenkezik a magyar érdekekkel Ukrajna pénzügyi támogatása, akkor nem ismeri az uniós realitásokat” – vonta le a következtetést Inotai András...

ITT OLVASHATÓ

MÉRŐ LÁSZLÓ: A FORRADALOM AZ EGYETLEN OPCIÓ – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2023.12.15.

A forradalom az egyetlen opció, ennek a forradalomnak persze nem kell véresnek lennie. Jelenleg azonban a társadalom nem tart itt – mondta a Magyar Hang Kompország című műsorában Mérő László, történelmi példákat is hozva. A matematikus-pszichológus emlékeztetett, a Fradi B-közép is nagyot fordult, amikor egy félig amatőr feröeri csapat elverte, 3–0 után zengett a „Ruszkik haza!”, utalva az edzőre. A műsorban szóba kerül az is, hogy:

– Milyen sorsot szánna az uniós forrásoknak? 

– Hogyan lehet felvenni a harcot az erőszakos propagandával? 

– Valóban annyira szörnyű a helyzet Nyugaton, mint azt a hatalom sulykolja? 

– El akarták-e csalni a választást 2022-ben a szavazókörökben? 

– Miért nem mondják százezrek végre hangosan Orbánnak és Gyurcsánynak, hogy egyikből sem kérnek? 

Szerkesztő Farkas Melinda, műsorvezető Szerető Szabolcs.

ITT NÉZHETŐ MEG

LEGYŐZTE ORBÁNT A POLITIKAI TÚLERŐ?

HÁROMHARMAD / 24.HU
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2023.12.15.

A magyar miniszterelnök brüsszeli ki- és visszasétálásával kezdett Nagy Gergely Miklós, Pető Péter, valamint Nagy József, majd a Fidesz és a Mi hazánk barátkozása került terítékre. 

00:00:00 Az EU-csúcson szimbolikusan már az unióból vonult ki Orbán? 

00:10:00 Miért fizeti ki újra és újra Brüsszel az Orbán diktálta árat? 

00:22:45 A háború elhúzódása Putyinnak kedvez – így Orbánnak is 

00:32:15 Nász készül, vagy csak használja egymást a Fidesz és a Mi Hazánk? 

00:37:10 Miért nem mozdult rá az ellenzék a választási törvény átírására? 

00:53:35 Rózsaszín Farok 

Cikkek: 

00:01:25 https://24.hu/belfold/2023/12/15/orba... 

00:02:10 https://24.hu/belfold/2023/12/13/ukra... 

00:28:45 https://24.hu/belfold/2023/12/15/orba... 

00:34:40 https://24.hu/belfold/2023/12/12/onko...

ITT NÉZHETŐ MEG

LAKNER ZOLTÁN: AMI CSAK SZEMBEJÖN ORBÁNNAL, AZT VÉTÓVAL FENYEGETI

ELEMZŐ / SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2023.12.15.

Az újabb választások előtti törvénymódosítás megmutatta, hogy talán ideje lenne, hogy az ellenzék ne alkalmazkodjon a fideszes keretekhez, mondja Lakner Zoltán politológus. Az Elemzőben terítéken az uniós pénzek, szuverenitásvédelem, a választási törvény módosítása és Antall József hagyatéka.

00:00 Bevezető 

01:00 Uniós pénzek 

06:40 Orbáni vétó mindenre 

07:46 Mennyire fontos Magyarország az EU-nak? 

11:27 Navracsics a különutas? 

14:18 Szuverenitás védelminek nevezett törvény hatása 

17:46 Választási törvény módosítása 

23:23 Antall József 30 éve halt meg

ITT NÉZHETŐ MEG

CSABA LÁSZLÓ: GAZDASÁGI CÁRRÁ TETTÉK NAGY MÁRTONT

DELLA / 24.HU / PODCAST
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2023.12.13.

Az angolszász terminus szerinti gazdasági cárrá vált Nagy Márton az Orbán-kormányban, a pénzügyekre vonatkozó erős és széles körű felhatalmazással, döntési potenciállal, ám ez nem jelenti azt, hogy a kormány maga alakította politikai mozgásterén túl nyújtózkodhat a gazdaságfejlesztési miniszter. A költségvetési realitás keretein belül irányíthat a korábbinál dinamikusabb, de kevésbé átlátható döntéseken alapuló gazdaságpolitikát Nagy, a kassza kulcsa immár nála van, de a végső döntéseket továbbra is Orbán Viktor miniszterelnök fogja meghozni - értettünk egyet a Della legutóbbi vendégével, Csaba László közgazdásszal, egyetemi tanárral. Aki szerint a jövő évi gazdasági teljesítmény alatta marad a kormány 4 százalékos tervének: a továbbra is magas kamatok, ezzel összefüggésben mérsékelt ütemű beruházások, a belső fogyasztás óvatos újjáépülése, az állami költségvetés konszolidációs kényszere (az idei 6 százalék körülire várt hiány 3 százalékra kellene csökkenteni, a fenntarthatóság miatt), a távol-keleti térségre jellemző egyoldalú kereskedelmi kapcsolataink miatt inkább a 2,5-3 százalékos tartományban lehet a magyar GDP 2024-ben. Rontja a kilátásokat, hogy az európai konjunktúra - azon belül is a tartóoszlop német gazdaság - megbicsaklott. Exportpiacként az Egyesült Államok léphetne be nagyobb súllyal ebbe a térbe a közgazdász szerint, de azért nem kell temetni Németországot, nincsen strukturális válságban az egyik legnagyobb felvevő piacunk. Arról is beszéltünk a műsorban, hogy az uniós polgárok életszínvonalának romlása lehet-e táptalaja a migrációellenes hangulatot meglovagló szélsőjobbnak a jövő évi európai parlamenti választáson.

ITT NÉZHETŐ MEG

PUZSÉR RÓBERT: MI NEM SZ@RBAN VAGYUNK, HANEM PÁCBAN, MINKET MEG FOGNAK SÜTNI – KULTÚRTÁJ

MAGYAR HANG / KULTÚRTÁJ
Szerző: MAGYAR HANG
2023.12.14.

Ha azt mondom, hogy benne vagyunk a pácban, az emberek vállat vonnak, de ha azt mondom, hogy benne vagyunk a szarban, felkapják a fejüket. Talán a kifejezés vulgaritása miatt. Pedig aki szarban van, az kimászhat belőle, lemosakodhat, és folytathatja az életét. De aki pácban van, azt meg fogják sütni. És mi pácban vagyunk, nem szarban. Minket meg fognak sütni – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Puzsér Róbert. A „legmélyebb egzisztenciális krízist” kifejező előrejelzés az újságíró, kritikus, publicista új könyve, a 12 éven át írt Metafizika apropóján hangzott el. A filozófia, a szépirodalom és a képzőművészet határán egyensúlyozó kötet talán utat mutathat, hogy kikerüljünk az említett pácból. – Ez a pác az emberi történelem során mindig állandó volt, ahogy a törekvés is arra, hogy kijussunk belőle. Nincs az a Donald Trump, nincs az az Orbán Viktor és nincs az a Soros György, aki fontosabb lenne annál, mint hogy kimásszunk a pácból.

• Miért írta 12 éven át a könyvet, és miért nem lehet végleg lezárni a munkát? 

• Miért tartja szent könyvnek a tarot kártya nagy arkánumát? 

• Mi a baj a New Age spirituális megközelítésével, és mit jelent valójában az ezotéria? 

• Miért született volna meg a könyve akkor is, ha nem írja meg? 

• Felhagy vajon a publicisztikákkal, hogy a művészeteknek szentelhesse magát?

ITT NÉZHETŐ MEG

EGY FALAT KENYÉR...-RÉZ ANDRÁS

TV13
Műsorvezető: B. TÓTH LÁSZLÓ
2023.12.15.

Vendég: Réz András

ITT NÉZHETŐ MEG

DEMKÓ ATTILA: UKRAJNAI HÁBORÚ: MINDENKI VESZÍT A VÉGÉN?

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Beszélgetőtárs: EXTERDE TIBOR
2023.12.15.

Mit remél Ukrajna az EU-tagsági tárgyalások megkezdésétől? Tudja-e bármilyen katonai segítséggel támogatni Ukrajnát az EU? Foglalkoztatja-e Oroszországot ez a hír?

Milyen állapotban van most Ukrajna gazdaságilag? Felmérhető-e egyáltalán egy háborúban álló állam gazdasági, infrastrukturális, demográfiai helyzete? Milyen területeken teljesítette Ukrajna az EU tárgyalások megkezdéséhez megszabott feltételeit, és hol nem? Mi a helyzet a magyar kisebbség helyzetét rendező jogszabályokkal? Sikerülhet-e visszaállítani a 2015 előtti jogi helyzetet? Mennyire szövi át a korrupció az ukrán törvényhozást és államigazgatást? Mi az ukrán oligarchák szerepe a politikában? Mennyire tudják befolyásolni az elnök hatalmát?

Hogyan változhatott meg Oroszország korábbi geostratégiai terve az ukrajnai háborút illetően? Letett-e Moszkva arról, hogy megdöntse a mostani ukrán vezetést, és egy számára kedvezőbb elnököt támogasson? Arathat-e Oroszország taktikai győzelmet a déli tartományokban, és el tudja-e végleg csatolni az általa elfoglalt területeket? Ha ezt megteszi, erősödik-e ezzel Oroszország, vagy egy állandó költséget vesz magára?

Mi a 2023-as év katonai mérlege az orosz-ukrán háborúban? Hogyan őrli fel az orosz haderő az ukrán utánpótlást? Mi várható a fronton 2024-ben? Honnan kaphat még Ukrajna fegyvereket? Maradt-e átadható fegyvere a nyugat-európai államoknak? Van-e az elnökválasztási évben elég akarat az Egyesült Államokban Ukrajna további, korlátlan támogatására?

Miért jelenthet stratégiai vereséget az ukrajnai taktikai győzelem Oroszországnak? Milyen hosszútávú hatása van a háborús kiadásoknak az orosz gazdaságra? Miben fejlődött az orosz hadiipar a háborús gazdaságban, és mennyit gyengült az orosz gazdaság egésze? A beszűkült exportpiacok mennyire gyengítik Oroszország pozícióját Indiával és Kínával szemben?

Melyek az Európa előtt álló biztonságpolitikai kihívások az orosz-ukrán háború fényében? Meddig számíthat Európa az Egyesült Államok katonai védőernyőjére? Mennyire támogatja az amerikai társadalom Washington világpolitikai szerepvállalását? Változhat-e az amerikai álláspont egy elnökváltás esetén Ukrajna és a NATO ügyében?

A gázai háború milyen geopolitikai folyamatokat indít el? Mennyire más a világháló adta információs tér, mennyivel lát többet és mást a világ, mint korábban? Mi a nem amerikai vagy nyugati hírtévék, pl. az Al Jazeera szerepe a világ közvéleményének befolyásolásában?

Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője az Inforádió Aréna c. műsorában 2023.12.15-én. A beszélgetőtárs Exterde Tibor. Podcast.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

RÁADÁS: JÓREMÉNYSÉG SKANDINÁVIÁBAN

LJASUK DIMITRY VIDEÓ
Szerző: LJASUK DIMITRY
2023.12.14.

Nemrég Dániából kaptam meghívást, hogy személyesen vegyek részt egy filmfesztiválon, ahol a 10 legjobb Közép-Európai film közé választotta a Dán Filmintézet a Jóreménység-sziget filmem. Még sosem jártam Skandináviában, így úgy terveztem, hogy Dánia után Norvégiát és Svédországot is meglátogatjuk - és persze a kamerám sem hagytam otthon.

Íme egy kis útifilm, az élménybeszámoló, ilyennek láttam Skandináviát a 8 napos utunk során. Köszönöm a Dán Filmintézetnek a meghívást és kiválasztást, köszönöm a Magyar Nagykövetségnek és munkatársainak a vendéglátást és szervezést! Köszönöm Csapi Erzsébetnek és férjének Viktornak a találkozót és Bali Jocinak és feleségének Pirinek a vendéglátásunk!

Viszlát a Tiszán!
Üdv.:Dimi

ITT NÉZHETŐ MEG 

L. RITÓK NÓRA: VÍVÓDÁS, MAGAMMAL

A NYOMOR SZÉLE / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.12.15.

Mostanában, ha találkozom új személlyel a kapcsolatrendszerünkben, akinek van tudása, rálátása a stratégiai tervezésre, szívesen megkérdezem az utóbbi idők bennem tobzódó nagy dilemmájáról, az Igazgyöngy stratégiájának a kihívásokhoz illesztéséről.

Írtam már többször erről, és folyamatosan dolgozom rajta, és magamon is, hogy tisztábban lássam, értsem, képes legyek elengedni, módosítani, és mindig jó, ha ehhez valaki új szempontot tud adni.

Az alapdilemma az, amiről már többször gondolkodtam itt is, hogy miben határozzuk meg a növekedésünket? Talán földrajzilag bővülve, franchise rendszerszerűen, ami logikusan hangzana, hiszen ami már a 14 év tapasztalatával Toldon sikeres, azt vihetnénk tovább, más településekre, nemcsak elemeiben, mint most, a tizenhét faluban végzett családgondozással, intézményi együttműködéssel, hanem pl. a modellben mindent megalapozó közösségfejlesztéssel?

Ez ellen két dolog szól. Egyrészt, hogy az ilyen civil megoldások nem ösztönzik az államot arra, hogy foglalkozzon a társadalmi leszakadás problémájával, hiszen megoldják a civilek, nem szükséges hozzá a működésen, beavatkozási pontokon változtatni. Másrészt, hogy zömében civil és céges támogatásból működünk, ami meg azért probléma, mert állami feladatokat oldunk meg, helyesebben azokon foltozzuk be a réseket, állami támogatást pedig töredékére kapunk a munkának, és ebben a kötelezettségek teljesítésébe fektetett energiát már sokszor mérlegre tesszük a támogatással, gyakran töprengve azon, van-e értelme egyáltalán állami támogatást igénybe venni.

Persze a vége mindig az, hogy igen… hiszen ez kapcsolódás is, és a hatás reményét is megalapozza. Nem maradhatunk egy civil “zárvány”, ami elszigetelődik attól a rendszertől, ami egyébként a problémák megoldására is működtet intézményeket (és gyakran maga generálja azokat). De a működésünk zömét magán-és céges adományokból fedezzük, amire nem lehet, és talán nem is szabad bővülést tervezni. Mert az nem normális, ha egy olyan működés bővül, ami megoldást ad egy egyébként rosszul működő állami rendszer problémáira. Egyértelmű, hogy a rendszer hibáin kell javítani, esetünkben esélykiegyenlítővé tenni azt.

Ezt jól tudom szemléltetni a szegregálódó, esélykiegyenlítésre alkalmatlan iskolarendszer és a tanodahálózat példáján. Mindkettőt az állam működteti. De nem logikus lenne, hogy az iskolarendszert alakítsuk olyanná, ami megfelelő fejlesztést ad? E helyett párhuzamosan működtetünk egy olyat, ami nem tölti be a funkcióját, és egy másikat, amit arra használnak, hogy az előbbi hibáit bepótolja. Ez pénzügyileg se jó konstrukció…. hiszen bérek, épületek, rezsi, stb. vannak mögötte. Ráadásul a kettő együtt sem mutat olyan látványos eredményt a felzárkóztatásban, mint amit várnak tőle/kommunikálnak. Pedig már ennyi év után kellene.

Szóval, ez a fajta bővülés nem biztos, hogy jó ötlet.

Akkor nézzünk a másik stratégiai vonalat, pilotprogramként vinni Toldot, és megpróbálni a tapasztalatokkal hatni a rendszerre. A növekedést ebben a rendszerszintű átalakítás adná.

De ez az út járhatatlan. A döntéshozói szint viszonyulása teszi azzá. Nincs kormányzati szándék pl. az oktatási szegregáció visszaszorítására, a gazdasági recesszió hatásainak kezelésére, a családbarát intézkedések nem a leszakadóknak szólnak. A szociális gondoskodás szűkül, a mindenhol sikeresre kommunikált projektek ténylegesen nem változtatnak a családok élethelyzetén, életesélyein.

Az állami esélyteremtő programok ugyanúgy maradnak a rendszer mellett, mintha civilek lennének. Nem érintik meg azt a rossz működési struktúrát, csak kívülről épített, zömében egyházi keretek között próbálnak hatni. Ami fenntarthatósági szempontból is kérdéses, mert az látható, hogy az ilyen programok mindig addig működnek, amíg a forrás biztosított, és mivel a rendszer működése nem változik, így a problémák újratermelődésének ez biztos terepet ad.

A programokat lezáró fenntartási kötelezettségek legnagyobb százaléka csak adminisztratív igazolás, mindig dühöngök, mennyire kiürült nálunk ez is. Tartalom nélküli kötelező elemmé vált. Pedig logikus része lehetne egy uniós forrás felhasználásának. Bár sokaknak meg jó üzlet, hiszen épületek sora állt üresen a fenntartási ciklus végéig, majd került személyes hasznosításra.

Azt viszont el kell fogadnom, amit sokan mondanak: erről a rendszerről lepattanunk, világos, nem választhatunk olyan célt, amire nincs hatásunk, ami eleve kudarcra ítéltetett. Akkor talán az ellenzék irányából kellene próbálkozni? Nos, itt sincs biztosíték…írtam már többször, ez a terület nem “szavazatszedő”, és a társadalmi leszakadás valós kezelése olyan hosszú távú gondolkodást, munkát igényel, ami a mai politikai klímában elképzelhetetlen. És egyébként is: ha eddig sikerült szakpolitikai szinten maradni (még, ha sokan ezt nem is így ítélik meg), ezután sem szeretnénk besodródni a pártpolitikába.

Maradnak hát a szakmai hatások, az egyetemek, iskolák, szakmai hálózatok… ezekről is írtam már, hogy ebben tulajdonképpen jók vagyunk, fejlődünk, most épp egy új, innovatív elemmel is próbálkozunk az egyik egyetem szociális munkás képzésében. Nyilván ezek is hatások, lassan beépülők, szemléletre hatók, fontosak, de a rendszer működését nem fogják befolyásolni.

Legutóbbi beszélgetőtársam, aki egyébként önkénteskedni jött hozzánk, figyelmesen végighallgatott, és egy új szempontot emelt be, megerősítve, hogy a dilemmáim csakugyan feloldhatatlanok jelenleg. Azt, hogy az Igazgyöngy a működésével egy alternatív utat mutat azok számára, akik át akarják menteni magukban az emberséget, az átláthatóságot, a szolidaritást. Akik változást szeretnének éppúgy, mint mi, de mindenki a saját lehetőségein, keretein belül keresi a mozgásteret, ami ebben a függőségekkel megterhelt, sok területen rendőri attitűddel működtetett rendszerben senkinek sem egyszerű. És próbáljam meg magamban ezt is előremutató hatásként értelmezni. Hiszen ő is így került hozzánk… és nézzek a sok követőre, támogatóra ilyen szemmel is.

Próbálom…de egyelőre nem megy. Mert itt rögtön eszembe jut egy másik vonal, amit mások jeleztek, hogy a mi egyre erősödő szerepünk sokaknak felmentést is ad: nincs vele dolguk, hiszen megoldjuk mi, azért vagyunk. Megnyugszanak ebben, nem feszíti őket a társadalmi igazságtalanság, és ez nem jó. Ráadásul a folyamatosan erősödő szerep furcsa hatást is hozott: az egyik céges támogatónk most úgy látja, már elég erős az alapítványunk érdekérvényesítő képessége, ezért ez lesz az utolsó támogatásuk, szeretnének utána olyan szervezeteket keresni, amelyek még kicsik. Amit nyilván megértünk, de rengeteget dolgoztunk azon, hogy idáig eljussunk, és az ismertség (és sajnos a szakmaiság sem) nem jelent működési biztonságot. Nekünk sem.

Milyen fura ez… épp ma egy programban dohogtam, hogy a finanszírozás új rendszerében tulajdonképpen jobb, ha nem érünk el látványos eredményeket, mert az elvonáshoz vezet…és azokat támogatják a programon belül, akik kevésbé hatékonyak. A múltkor pedig egy kurzuson vetődött fel egy külső szemlélőben, hogy túl profi a webshopunk, nem tükrözi vissza, hogy társadalmi leszakadásban élőkkel dolgozunk. Jót nevettünk a területen épp ezen dolgozó kollégával, de közben pedig mutat ez is egy furcsa, torz képet, elvárást: ne legyetek már olyan profik semmiben, ha egyszer az esélyteremtés problémájában dolgoztok.

Mennyi hatás között kellene egy határozott irányt tartani! Küzdeni a túlélésért, biztonságot sugallni (na nem nagyon, mert akkor támogatókat veszítünk), nem provokálni a rendszert (mert akkor ellehetetlenítenek), szakmainak maradni (bár ez keveseket érdekel) fejlődni, növekedni (hiszen ez is egy elvárás, ha már stratégiával bíró szervezet vagyunk), közben az ügy-képviseletben politikamentes maradni, próbálni hatni, forrást találni, és remélni, hogy egyszer azok az értékek, amelyek mentén működünk, támogatásra lelnek. Egyszer talán a rendszeren belül is. Úgy is, ha nem tartozunk az egyházhoz. És úgy is, ha civilek vagyunk.

ITT OLVASHATÓ

KÖTÖTTFOGÁS 273. – UKRÁN EU-CSATLAKOZÁS: MINDENKI HAZUDIK MINDENKINEK

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.12.14.

30 éve halt meg Antall József – a héten volt az évforduló, ez pedig témát is adott a műsor vendégeinek. Ahogyan arról is beszéltek, hogy hol rontottuk el a rendszerváltást. És akkor vissza a jelenbe, Orbán Viktor Brüsszelben harcol. Maradva korunknál, egy új jelenség: klímadubajozás. Akik pedig mindezeket a témákat átbeszélték 

Dévényi István műsorvezetése mellett: Balogh Gábor, Csintalan Sándor, Konok Péter és Reichert János.

ITT NÉZHETŐ MEG

KARSAI DÁNIEL: EZ TÉNYLEG EGY HALÁLVALÓSÁGSHOW, ÉS RAJTAM IS MÚLIK, HOGY NE LEGYEN BELŐLE TRASH REALITY

24.HU / INTERJÚ
Szerző: CSERI PÉTER
2023.12.15.

Nincs bakancslistám, minden lényeges dolog ki van pipálva – nyilatkozta lapunknak Karsai Dániel. A halálos betegséggel küzdő alkotmányjogásszal ezúttal nem a jogi harc részleteiről vagy az ALS-ről beszélgettünk, hanem a nyilvánosság előtt zajló események hátteréről – karácsonyról, Fulham-borzról, nevetésről és pénzről, sőt még azt is elárulta, hogyan képzeli el a temetését.


Itt a karácsony. Belegondolt már, hogy önnek ez lehet az utolsó?

Nem. Igazából lehet, hogy nem is az utolsó karácsonyom lesz, ha mégis, akkor sem foglalkoztat. Olyan betegségem van, ami miatt az ember legfeljebb 2–3 hétre tud előre tervezni. Hogy megélem-e a jövő karácsonyt, beláthatatlan időnek tűnik. Várom a mostanit, és remélem, hogy ugyanolyan jól sikerül, mint mindig.

Milyen az, amikor jól sikerül?

Együtt vagyunk és jól érezzük magunkat. Nem az ajándékokon múlik, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy igazából mindenünk megvan. Együtt lenni a családommal, a barátokkal – nekem ez a karácsony.

Soha nem jut eszébe egy vissza-visszatérő helyzetről, eseményről, hogy talán utoljára éli át?

Az eszemmel sokszor felfogom, hogy valamit esetleg utoljára élek meg, de érzelmileg nem mozgatnak meg ezek a szituációk. Pontosabban a legutóbb, amikor november végén kint voltunk a strasbourgi tárgyaláson, volt egy nyomasztó érzésem. Több mint egy éve nem jártam külföldön, pedig korábban sokat éltem odakint, és sokat is utaztam. Nem fogalmaztam meg magamnak, de annak a nyomasztó érzésnek talán köze lehetett ahhoz is, hogy vajon lesz-e még külföldi utam.

Milyen gyakran gondol a halálra?

Soha.

Soha?

Szinte soha.

És ez könnyen megy, vagy küzdeni kell érte?

Egyszerűen csak így van...

ITT OLVASHATÓ

KÉT PÜSPÖK ÉS EGY HALDOKLÓ EMBER – AZ EUTANÁZIAVITÁHOZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.12.15.

Karsai Dániel nem akar meghalni. A közhiedelemmel ellentétben Karsai Dániel nagyon is élni szeretne. Legalább nyolcvan éves koráig. Csak éppen nem élhet. Ötvenig sem. A halálos beteg alkotmányjogásznak köszönhetően 2023 adventjén nem csak újsághasábokon és Youtube-stúdiókban, de buszon, villamoson, kocsmában is fontos morális szempontokat felvető, az emberlét lényegét érintő kérdésről vitáznak épp hazánk fiai és lányai. Az eutanáziakérdés bonyolult, rengeteg szempontja van – valójában azonban egyszerű is. Vélemény.

„Mindig azt gondoltam, ha majd eljön az idő, kiugrom az ablakon. Most, hiába jött el a pillanat, az ablakig sem tudok egyedül elmenni.” (Kertész Imre)

Székely János szombathelyi megyéspüspök cikkét közölte a Magyar Kurír. „A valódi segítés nem a halálba segítés, nem létezik gyilkos szeretet” az írás címe, amely csupán négy nappal azután jelent meg, hogy Fabiny Tamás evangélikus püspök Karsai Dánielnek írt elismerő, támogató magánlevele nyilvánosságra került.

Székely János ellenben nem írt magánlevelet Karsai Dánielnek, sőt, cikkében le sem írja a halálos beteg alkotmányjogász nevét. Ha az ember nem itthon élne, a sorok olvastán fogalma sem lenne arról, miért és miért épp most született egyáltalán ez az írás. Nos, azért, mert hosszú idő után valóságos, az emberlétet érintő vita bontakozott ki Magyarországon. A katolikus püspöknek persze nincs könnyű dolga: míg Fabinyt nem kötik dogmák és messzi tanítóhivatalok, alakíthatja a véleményét a valóság is, a katolikus nem mehet szembe egyháza hivatalos tanításával – ám egy emberi gesztusra még Kósa Lajos is képes volt a héten, amikor egy órán át beszél
getett Karsaival. A Fidesz alelnöke is fenntartotta közben álláspontját, nem támogatja a Karsai életvégi döntésének kivitelezését lehetővé tevő jogszabály-módosítást – ám ez, mint látjuk, tényleg nem zárja ki, hogy egyúttal együttérzéséről biztosítsa a szenvedőt. (Hogy mérésekre alapozott politikai számítás vagy valóban az emberség vitte rá erre Kósát, az ebből a szempontból mellékes.)

Székely cikke viszont éppen azért fontos, mert a döntéshozatalra képes Fidesz egy praktikus szempont mellett („veszélyes ajtókat nyitnánk ki az eutanázia legalizálásával” – erre az érvre később még kitérünk) jól láthatóan világnézeti alapon utasítja el a kezdeményezést. A magát keresztényként meghatározó kormánypárt vélhetően keresztény alapon – aligha Allahra, a Mikulásra vagy a vakszerencsére utalt például Gulyás Gergely, amikor így beszélt: „A mi álláspontunk az, hogy az emberi életről nem az embereknek kell végső soron rendelkezni. Ez mind a halálbüntetésre igaz, mind az eutanáziára”.

Keresztény álláspont persze senkit sem tud kötni a kérdésben – olyan ugyanis egységesen nem létezik.

Fabiny Tamás például így írt Karsainak: „Ilyenkor érzi az ember, hogy azok az – akár teológiai – elméletek, amelyeket korábban meggyőződéssel vallott, elhalványulnak. Az eutanáziával kapcsolatos nagyon összetett kérdésben személyesen sok a bizonytalanság bennem, de az Ön tevékenységének megismerése segít abban, hogy korábbi véleményemen változtassak.”

Székely püspök cikke tehát nem a keresztény álláspontot tükrözi, hanem az egyik keresztény álláspontot: az egyértelműen elutasítót. Azt, amelynek alapján vélhetőleg a Fidesz is elutasítja az eutanázia engedélyezését. (Ez már csak azért is erős feltételezés, mert érveinek egyike-másika Kósa Lajosnál és Gulyás Gergelynél is előkerült.)

Nézzük hát meg, mennyire állja meg a helyét a katolikus püspök eutanáziaellenes érvelése!

...

ITT OLVASHATÓ

„NEM BIZTOS, HOGY JEGYET VÁLTANA ERRE A VONATRA” – KÍNAI BERUHÁZÁSOK MAGYARORSZÁGON

SZABAD EURÓPA
Szerző: KUCZOGI JAKAB
2023.12.14.

Egy otthoni használatra vásárolt atléta, papírtányérok a gyerek szülinapi zsúrjára, vagy egy színes műanyag labda a hétvégi balatonozáshoz – ezért vagy azért, de lényegében mindenki járt már kínai boltban Magyarországon. Azonban már itt sem csak az olcsó boltok jelentik a kínai gazdasági életet. Kínai hitelből épül a Budapest–Belgrád vasút, és egyre-másra érkeznek a kínai gyárak is az országba. A Szabadonban annak jártunk utána, milyen minőségűek ezek a beruházások, hogyan hatnak a helyben élőkre, és mennyire éri meg az országnak.

Októberben először ült egy asztalhoz Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal azóta, hogy 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A találkozóról közzétett videóban a miniszterelnök feltűnően ideges. Míg az orosz elnök magyaráz, addig a magyar kormányfő a papírjait rendezgeti, a tollát birizgálja és vakarózik.

Ezek a képsorok bejárták a világsajtót, de a magyar miniszterelnök nem Vlagyimir Putyin meghívására utazott Pekingbe. A látogatás oka az volt, hogy Hszi Csin-ping, a kínai népköztársaság elnöke az Egy övezet, egy út kezdeményezés tizedik évfordulójára összehívta a projektben részt vevő országokat...

A mostanra 154 országot magában foglaló Egy övezet, egy út kezdeményezés Laosztól kezdve Nigérián át Montenegróig otthagyta Kína a lábnyomát. A tervekben infrastrukturális és kereskedelmi beruházásokat is láthatunk, Peking azonban nem autópályákat vagy gyárakat szeretett volna adományozni – komoly céljai voltak a kezdeményezéssel. Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund kutatója három okot sorolt fel arra, miért kezdődött el a projekt.

„Az egyik cél az volt, hogy a korábban felépült hatalmas kínai ipari túlkapacitásokat hogyan tudja Kína megőrizni anélkül, hogy le kellene építeni őket. A másik cél az volt, hogy hogyan tudja Kína a saját hitelkihelyezési képességét, tehát azt a hatalmas mennyiségű valutát, ami az ország pozitív kereskedelmi mérlege miatt összegyűlt, és a meglévő infrastruktúra-fejlesztési képességet arra használni, hogy globális geopolitikai befolyásra tegyen szert. A harmadik cél pedig az volt, hogy hogyan tudja az így létrejött extra keresletet ahhoz felhasználni, hogy a kínai gazdaság továbbra is stabil növekedési pályán maradjon.”

A magyar selyemút...

...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

Desmond Shum: Kínai rulett

FRIDERIKUSZ PODCAST: INTERJÚ KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ ÍRÓVAL

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.12.14.

Három hét múlva, január 3-án jelenik meg Krasznahorkai László következő regénye, a Zsömle odavan. A kötetet szokás szerint a Magvető Kiadó adja ki az író 70. születésnapjára, ami január 5-én lesz. A közelgő kettős ünnep alkalmából hívtuk meg Krasznahorkai Lászlót a Friderikusz Podcast stúdiójába, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy több mint egyéves időpont-egyeztetés előzte meg a találkozót, de ezért a kiadós beszélgetésért megérte várni a sok más mellett Man Booker-díjas íróra.

A másfél órás podcastban szó lesz Krasznahorkai jellegzetes stílusjegyeiről, a tőmondatok hiányáról, az író fejében rajzó hősökről és az ő papírra kívánkozó történeteikről, az író családjának elhagyásáról, a létezés szomorúságáról, a Krasznahorkai név eredetéről, a jó könyv mibenlétéről, a mindig utolsó regényről, a folytonos helyváltoztatások kényszeréről, a Nobel-díj kísértéséről, az elitizmus veszélyéről, a civilizáció süllyedéséről, a digitális technika felemás értékéről, és arról, hogy mi lesz, amikor a mesterséges intelligencia megírja a legújabb Krasznahorkai regényt.

ITT NÉZHETŐ MEG 

Lásd még:

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ MŰVEI A DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA HONLAPJÁN

FLECK ZOLTÁN: ORBÁNNAK SIKERÜLT ELINTÉZNIE, HOGY EURÓPA ÉLTANULÓIBÓL PÁRIÁK LETTÜNK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.15.

Úgy tűnik, Orbán zsarolási technikája még működik, mert az Európai Unió számára a „magyar ügynél” fontosabb, hogy képes legyen Európa határainál befolyásolni a háborút, és védekezni tudjon a putyini faktor ellen. Így vélekedik Fleck Zoltán alkotmányjogász arról, hogy a magyar vezetés jelezte, megfelelő kompenzáció fejében eláll az Ukrajnával tervezett csatlakozási tárgyalások vétőjától.

Orbán Balázs a miniszerelnök politikai igazgatója a Politicoban megjelent interjúban közölte, hogy „Magyarország akkor vonná vissza az ukrajnai támogatás elleni vétóját, ha Brüsszel hajlandó kifizetni az összes olyan uniós pénzt, amit a jogállamisági aggályok miatt zároltak”. Csakhogy, az európai asztalokon már van terv a zsarolás kivédésére. Orbánnak pedig sikerült elintéznie, hogy Európa éltanulóiból páriák lettünk, akiket semlegesíteni kell valahogy – mondta az elemző.

Mennyire mutatják meg a fejlemények az orbáni politika arcát, milyen ez az arc?

Ez egy olyan arc, ami csak szégyenkezésre ad okot. Figyelve az európai politikusok véleményét, egész világos, hogy ők sem értékelik máshogy, mint egyszerű zsarolást. Ha arra lenne kíváncsi valaki, hogy milyen arc ez, akkor azt mondanám: ez a bűnöző arca. Ez egy bűnöző. Szerintem, aki enged az ilyen típusú zsarolásnak, azt legközelebb is zsarolni fogják, és ezt Európában is pontosan tudják a politikusok. Azt is tudják, hogyha egy kis ország piti zsarolója ilyen módon tudja sarokba szorítani az úgynevezett közös értékeket, akkor azok nagyon gyengék, semmit sem érnek. Az a helyzet, hogy semmi köze a magyarországi jogállamisági feltételeknek, a pénzügyi szankcióknak és a 7. cikkelynek az Ukrajnának szánt támogatáshoz, és az Ukrajnával kezdődő csatlakozási tárgyalásokhoz. Egyszerűen ahhoz van köze, hogy az Orbán-rendszer Putyin szolgálója, és a magyar szuverenitás lábbal tiprója, mert kiszolgáltatta a magyar pozíciót egy háborús bűnösnek.

Orbán Viktor persze tagadta mindezt és azt mondta, egyetlen olyan eset sem volt, amikor Magyarország álláspontját az határozta volna meg, hogy kapnak-e uniós forrásokat, vagy sem. „Vannak pénzügyi kérdések és pénzügyi alkuk (…), meg vannak mély szakpolitikai vagy elvi jelentőségű ügyek, a kettőt sosem szabad összekeverni”…

De hazudik. Mindig is azt mondta, hogy figyelik, mit mondanak. Nehogy valaki azt higgye, hogy Orbán Balázsnak autonóm véleménye van bármiről is. Itt autonóm véleménye senkinek sincs, beleértve a köztársasági elnököt is. Mindenki azt csinálja, amit Orbán mond. Orbán fütyül, ők meg táncolnak, hogy egy óriásplakátról vonjam a frazeológiát. Nehogy azt gondolja valaki, hogy itt kibeszélés van! Lázár János néha kibeszélt, aztán félretették. Navracsics Tibor néha egy kicsit kibeszélt, más hangsúlyokkal mondott valamit, félretették. Aztán visszaszivárogtak, miután megfegyelmezték őket. Nem úgy van, hogy bárkinek lenne lehetősége kibeszélni. Ez egy egységes monolit autokratikus politika, amiben le vannak osztva a szerepek.

Ez azt is jelenti, hogy van az a pénz, amiért feladják az elveket?

Elvek már régóta nincsenek. Ez egy igazi elvtelen politika, aminek egyetlen dolog számít, a hatalom megtartása, mert abból pénz és újabb hatalom következik. Ez a rendszer természete. Ezért semmi nem drága, a magyar állampolgár élete, Magyarország szuverenitása, az uniós tagságunk – semmi nem érdekes...

ITT OLVASHATÓ

A DISZLEXIÁSOKNAK IS LEHET SIKERÉLMÉNY A NYELVTANULÁS, DE KEVÉS TANÁR TUDJA, HOGYAN KELL OKTATNI ŐKET

QUBIT
Szerző: KUN ZSUZSI
2023.12.14.

Egy diszlexiásnak pont az hiányzik a nyelvtanulásból, ami a legjobban motiválhatná: a sikerélmény. Egy budapesti nyelviskolában rájuk szabták az oktatást, kis csoportokban, sok visszajelzéssel.

A diszlexia olyan részképességzavar, ami a nyelv, a beszéd és az olvasás megtanulását nehezíti, legyen szó az anyanyelvről vagy egy idegen nyelvről, amit az iskolában vagy a munkában kellene használni.

A probléma nem csak a rossz jegyek miatt frusztráló, bár egy iskoláskorú gyereket talán tényleg az zavarhatja a legjobban, hogy sorra hozza a rossz jegyeket, pedig sem az intelligenciája, sem a társadalmi-gazdasági háttere nem indokolja a lemaradást. Életkorához képest mégis lemarad, ráadásul az olvasásértési nehézségek egy idő után jószerével az összes iskolai tantárgy tanulása során nehézséget okoznak – a matematikától a biológián át a történelemig mindenhol olvasni kell, a magyar- és idegennyelv-órákról nem is beszélve. A zsúfolt osztálytermekben sem kapacitás, sem módszertani támogatás nincs ahhoz, hogy ezekre a diákokra elég figyelem jusson, úgyhogy sokan iskolán kívül vagy felnőttkorukban döntenek úgy, hogy belevágnak a 21. században szinte nélkülözhetetlen nyelvtanulásba.

A budapesti Step by Step Nyelvstúdióban apró csoportokban, multiszenzoros oktatási módszerekkel foglalkoznak diszlexiás kamaszokkal és felnőttekkel olyan nyelvtanárok, akik nemcsak szeretnék megtanítani a nyelvet, hanem tisztában vannak azzal is, hogy milyen speciális igényeket kell figyelembe venniük. Aradi Katalin, a nyelviskola vezetője beszélt a Qubitnek arról, hogy milyen mindennapi problémákkal és nehézségekkel kell szembenézniük, és hogy milyen módszertani fogások segítenek feloldani ezeket...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

DISZLEXIA – AZ OLVASÁS ZAVARA

DISZLEXIA - FIGYELMEZTETŐ JELEK, AMIKETA SZÜLŐ IS ÉSZREVEHET + VIDEÓ

DISZLEXIA TESZT

A DISZLEXIAFELNŐTTKORI MARADVÁNYTÜNJETEI

INTUITIVO: KOMPLEX KÉPESSÉGVIZSGÁLAT

LITERA: AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/50. SZÁMÁBÓL - AZ ÉLET ÉS IRODALOM ÚJ SZÁMÁT A KULTURÁLIS CIKKEK RÖVID RÉSZLETEIVEL AJÁNLJUK

LITERA
Szerző: LITERA.HU
2023.12.15.

Az ÉS idei 50. számában Csunderlik Péter „A kapitalizmus elevenen rothad” – Hanák Péter történész ironikus Amerika-képe címmel írt esszét. Kritika Lanczkor Gábor Szaturnuszi mesék 1. című kötetéről és Parti Nagy Lajos összegyűjtött verseiről. Vers Petőcz Andrástól, próza Gerevich Andrástól. – Ajánló az Élet és Irodalom kulturális rovataiból...

ITT OLVASHATÓ