2024. november 4., hétfő

PÁLINKÁS JÓZSEF: ORBÁN MINDENÁRON VILÁGPOLITIKAI JELENTŐSÉGŰ ÁLLAMFÉRFI AKAR LENNI

SZABAD EURÓPA
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2024.11.03.


Az Akadémia egykori elnöke szerint Orbán Balázs hajlamos a magánszorgalmú kutya viselkedésre: meg akar felelni a miniszterelnöknek. Pálinkásnak 2015–18 között minden miniszter hozta a papírját, hogy melyik szervezetnek hány millió kell, még hárommilliárdos tanulmányról szóló kérés is előfordult.


Karsai Dániel, az életvégi döntések szabadságáért küzdő alkotmányjogász halálakor azt írta a Facebook-oldalára: „Példát mutatott, hogy az egyéni testi és lelki szenvedés hogyan fordítható az emberi méltóságról folyó erkölcsi és intellektuális párbeszéddé, értelmes, méltányos vitává.”

Így is gondolom, mert nagyszerű ember volt hatalmas tudással. Hihetetlen bátorsággal viselte a betegségét és küzdött a céljaiért.

Ehhez képest a minap a parlamentben a halála miatt Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője felszólalása végén arra kérte a képviselőket, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek meg róla. Ezután Kövér László házelnök úgy fogalmazott: „Ami most történt, az egy olyan ízléstelen provokáció volt, ami felhasznált egy tragikusan elhunyt embert halálában arra, hogy politikai propagandát fejtsen ki, egyébként a halál kultúrája mellett. Ezt mindazon képviselőtársaim nevében visszautasítom, akik az élet kultúrájának az oldalán szeretnének maradni.”

Karsai Dániel épphogy az élet kultúrájának oldalán volt, mindezt saját személyes tragédiáján keresztül, méltósággal tette. Nem a saját szenvedése volt a fontos, hanem hogy bátran és professzionálisan bemutassa ezt a társadalmi problémát, amit a magyar jogalkotásnak kezelnie kellene.

Akkor hogy jön ide a politika?

A politikusok mindent igyekeznek felhasználni, hogy egymás ellen ugrasszák az embereket. Hogy azt mondhassák: vannak a jók és a rosszak. Én döbbenten állok ez előtt, akármelyik oldal is teszi. Karsai Dániel kiemelt intellektusú és moralitású ember volt, de nem parlamenti képviselő. Az akadémiai közgyűlésen is felolvassák az előző évben elhunyt tudósok neveit, mi pedig felállunk. De nem említünk költőket, írókat vagy színészeket. Ezért azt sem tartom jónak, hogy egy párt a parlamentben ebben a formában hozta elő Karsai Dániel halálát. Bedő Dávid elmondhatta volna, mennyire tiszteli és elismeri a munkásságát, de ennyi. Azzal, hogy felszólított mindenkit arra, hogy álljon fel, az ügyet politikai mezőbe vitte. Persze ettől még Kövér Lászlónak sem lett volna szabad ilyen otromba és méltatlan módon reagálnia ennek a nagyszerű embernek a tragikus halála kapcsán.

Mekkora a politikusok felelőssége egy ilyen helyzet kialakulásában?

Abszolút felelősök, hisz folyton azt hangoztatják, hogy az ellenfelüket meg kell semmisíteni. Ez az incidens jól rávilágít a mindennapos gyűlölködésre és frusztráltságra. Karsai Dániel ügyéből normális esetben ugyanis senki nem csinál politikát. A képviselők nem akarják megmutatni, mennyire egyetértenek vele, ahogy azt sem, mennyire teljesíthetetlen a törekvése. Hisz tény: vannak olyan gyógyíthatatlan betegségek, amelyeknél az orvos segíthet távozni az életből a szenvedő betegnek. Karsai nem azt hangoztatta, hogy így vagy úgy legyen, hanem hogy szabályozzák a helyzetet.

Karsai Dániel nem sokkal a halála előtt posztolt Orbán Balázs 1956-tal kapcsolatos kijelentéséről. Azt írta: „Felhívnám Orbán NER-társ figyelmét arra is, hogy gyáva népnek nincs hazája. Lehet, hogy elbuktuk a forradalmainkat, de ezek azok a pillanatok, amikre büszkék lehetünk – mert kiálltunk egy nemes eszméért, a szabadságért. És jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni.”

Igen, nagyon erős szavakat használt. De igaza van: egy ország nem szakíthat le egy másikból egy részt, ez nem is kérdés. Azt pedig az erkölcs nem engedi meg, hogy a megtámadott felet tegyük felelőssé...

A QUBIT LIVE #9 ELŐADÁSAI AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚRÓL

QUBIT.LIVE #9
Szerző: ORBÁN KRISZTIÁN
2024.10.01.




EZEREGYÉJSZAKA MESÉI

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.11.04.


Olyan szerencsében volt részünk, hogy doktorminiszter urunk ezen a héten nem pénteken, hanem vasárnap járult a kossuthi mikrofon elé az igehirdetésre. Ettől olyan evangélijom jellege lett az egésznek, csak azt nem hallottuk a végén, hogy a szentmise véget ért, menjünk békével. Ennek persze ontológiai okai is vannak, hiszen vezénylő tábornokunk ilyet hogyan is mondhatna, amikor a mikrofon mellől mindig valami csatába-háborúba távozik. Meg lipsiket cipelni a hátán tucatjával, foga között jatagán.

Tanulságos dolgokat volt módunk hallgathatni azonban olykor olyan beütéssel, akárha az öregedő Kádár elvtársat figyelnénk erősen, mint aki Magyarország már akkor is permanensen szorult helyzetéből mutatná meg a kivezető és idvezítő utat. Mert már akkor is az volt a gond, mint most Orbán elvtársnál is, hogy a magyari termékeket senki nem akarja megvenni a halódó nyugaton, ezért keletre kell orientálódni, ha eredményes kalmárok akarunk lenni. Innen már sejthetjük, hogy doktorminiszter urunk a gazdasággal (is) foglalkozott szózatában.

Ez pediglen azért érdekes kiváltképp, mert nem egyszer nyilatkozta azt, ő ilyesmihez nem ért, majdhogynem fingja sincsen erről sem, arra ott vannak a szakértő miniszterei. A gazdasági folyamatokkal permanens hadilábon álló Nagy Márton, a külgazdaságot felvirágoztató Szijjártó, de, ha belegondolunk, akkor Orbán mostani megnyilatkozásával épp fölötte mondott ítéletet, csak ezt nem vallotta be. Egyetlen jótevőnk szerint ugyanis a magyar ipar hasít, azzal gond nincsen, hacsaknem az, hogy termékeit a nyugat nem veszi meg.

Nem termelési, hanem kereskedelmi gondjaink vannak, mondta Orbán, a közgazdaságtan frissen kinevezett professzora, és egy iránymutató gondolattal hidalta át azt az ellentmondást, hogy amúgy a magyar ipar bezuhant. Ha nem veszik meg nyugaton – így a messianisztikus, szinte buddhai megvilágosodás -, el kell adni keleten, és a haza fényre derül. Ez utóbbit én magam tettem hozzá csak egy kicsit ironikusan, hiszen az egyáltalán nem világos, mit adnánk el keleten, ami nyugaton nem kell, mert mi amúgy semmit nem termelünk.

Nyugatról és keletről idetelepült gyárak vannak, amelyek kiszolgáltatva a globális piacnak működnek, így, amikor Orbán elvtárs arról sző omló álmokat, hogy egy csettintéssel fordul kelet felé a nem is magyar, hanem immár multi ipar, akkor nagyjából azt látjuk, hogy mintha a múlt század hetvenes éveinek csinovnyikjai élednének újra, mert nekik volt ennyi lövésük a külgazdaságról. Ez Orbánt ismerve amúgy nem igazán meglepő, ami érdekes, az a megváltó kelet ismét, amely majd képzelt segítséget nyújt szorult helyzetünkben.

Nem. Mondhatjuk erről tömören, és többet ez a szál nem is igazán ér, viszont nem volt nehéz észrevenni, mert alanyunk maga mondta ki, hogy hétfőn rá a parlamentben egy kis pofozkodás vár, majd pedig felszabadultan röpülhet el Biskekbe, a Türk Tanács ülésére, ahol őt ilyen készségekkel és késztetésekkel mindig nagy örömmel fogadják, csak az a baj, hogy ők sem vesznek tőlünk semmit. A nagy utazás tehát ideológiai célzatúnak nevezhető, illetve egy kis laza és felszabadult kirándulásnak, ahová Európa elől menekülni lehet...

A MAGYAR POLITIKA SZENT TEHENE EGYRE HÍZIK

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.11.04.


Gombamérgezés és Bertolt Brecht, zabáló influenszer és hallgató püspökök, Kim Dzsongun háborúja és Kicsi néni gyászbeszéde.

Jó reggelt! Miután mindenki végigolvasta a pénteki hírlevélben szereplő cikkeket, ahogy ígérte, a háromnapos hétvégén megint látszott, milyen sokféle tud lenni a 444. A kiemelt cikkek után ezeket a példákat veszem előre, utána jön a kül- és bepolitika.

Tehát:

Jobboldali pártot ilyen elánnal még nem hazaárulóztak




2024. november 3., vasárnap

A LATINÓK SZAVAZATAI KULCSFONTOSSÁGÚAK LEHETNEK HARRIS ÉS TRUMP KÜZDELMÉBEN

VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ
Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2024.11.03.



2010-ben három hónapig dolgoztam egy ifjúsági táborban Connecticut államban. Az egyik szabad hétvégémen elmentem egy közeli mexikói étterembe. Fizetni egy külön pultnál kellett távozáskor a nálunk hagyott blokk alapján, azonban az itt álló, angolul nálam jelentősen rosszabbul beszélő fiatal lány nem engedte, hogy ezt megtegyem.

Nem tudtam mire vélni a dolgot, mert félig spanyolul próbálta előadni indítékait, és ekkor még egyáltalán nem beszéltem a nyelvet. Érzékelve a fennakadást, odalépett az étterem szintén mexikói, ugyanakkor angolul folyékonyan beszélő menedzsere és közölte, hogy kollégája vendége voltam. Mint megtudtam, feltűnt nekik, hogy külföldi vagyok, és a lány szerint ő tudja a legjobban, milyen jól jön minden segítség a kezdeti időszakban egy nem idevalósinak. Természetesen ezt nagyon megköszöntem, és éreztem némi lelkiismeret-furdalást, mert habár kifejezetten nem kerestem jól, de már megvolt a hazafelé szóló repülőjegyem, magyarán alapjaiban különbözött kettőnk itteni helyzete.

A 2020-as népszámlálás szerint az USA minden ötödik választója hispán származású, és a november 5-i elnökválasztáson is fontos lesz, hogy milyen arányban szavaznak Kamala Harrisre és Donald Trumpra a választást eldöntő csatatérállamokban. Összevetésképpen, 1950-ben még csupán az amerikaiak 2 százaléka volt latino, de még 1990-ben sem voltak többen mint az Egyesült Államok lakosságának tizede. Mivel az USA összlakossága is töretlenül növekszik (mára a világ harmadik legnépesebb országa 345 millió lakossal), a latino népesség száma 1990 óta mára majdnem megháromszorozódott. Ma több mint 62 millióan vallják magukat hispán vagy latino származásúnak, függetlenül attól, hogy milyen rasszbéli származásúak...


Lásd még:

„NAGY A KÍSÉRTÉS VISSZATÉRNI A KÉNYELMES AKOLMELEGBE”

JÓ BLOG / 444.HU
Szerző: GÓCZA ANITA
2024.11.02.


Szerencsétlen az az ország, amelynek nincsenek hősei” – mondja a tanítvány, mire Galilei rávágja: „Nem, szerencsétlen az az ország, amelynek hősökre van szüksége.


Természetesen a mi valóságunkról szól az Örkény Színház legújabb Brecht-bemutatója. Az itáliai csillagász távcsöves megfigyelései ellentmondtak az akkor uralkodó világképnek, mely szerint a Nap forog a Föld körül. A tudós ezért összeütközésbe került a katolikus egyházzal, amely betiltotta könyveit, és élete végén tanai visszavonására kényszerítette.

A rendező, a színésznek is remek Polgár Csaba több sikeres külföldi bemutatóval a háta mögött, a társulat régi tagjaként 2025-től új szerepben is feltűnik: az Örkény Színház művészeti vezetője lesz. Az intézmény tervezett átalakulása mellett arról is kérdeztük, hogy miért gonosz előadás a Galilei élete.

444.hu: Nekem ez az előadás nem is a gerinc meggörbüléséről szól elsősorban, hanem arról, hogy mi történik, amikor megrendül a helyzet változtathatatlanságába vetett hite az embereknek, és a görnyedés már nem szolgálat többé, elveszti értelmét.

Polgár Csaba: Igen, engem is ez foglalkoztatott: milyen az, amikor jön egy olyan paradigmaváltás, ami megrendíti az emberek egzisztenciális magját is, ami után nulláról kell felépíteni valamit. Adott egy mániákus ember, aki tudja, hogy nem igaz, amit mondanak neki a világ működéséről. Az a kérdés, hogy meddig képes elmenni az igazáért, és hogy a körülötte élők hogyan szenvedik meg az ő harcát.

Galilei nincs tekintettel semmire és senkire, a saját lányára sem. A darabban mellesleg az is elhangzik az egyik szereplő szájából, hogy az igazság, ha tényleg igazság, nélkülünk is diadalra jut. Mire Galilei azt válaszolja, hogy nem, nekünk kell győzelemre vinni az igazunkat.

Az elmúlt évszázadok Galilei álláspontját erősítik meg: nincs olyan, hogy kényelmes is legyen, áldozatok nélküli, és az igazság is győzedelmeskedjen. A darabbéli zenekar is arról énekel, hogy az embernek „önmaga gazdájává kell válnia”, el kell engedni azt a koncepciót, hogy egy atyuska irányítását követjük. Ehhez viszont fel kell nőni, vállalnunk kell a tetteink következményeit, nem lehet másra mutogatni, azt mondani, hogy a rendszer kényszerít engem bármire. És hát amikor az ember kilépne a jeges űrbe, nagy a kísértés visszatérni a biztonságos és kényelmes akolmelegbe. Kicsiben naponta megtörténik velünk, hogy a kényelem felé billenünk...

MEGOSZTOTT ÁLLAMOK, MEGOSZTÓ JELÖLTEK – PODCAST AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSRÓL

ÁTLÁTSZÓ PODCAST
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2024.11.03.



A fejleményekről és lehetőségekről beszélgettünk Kert Attilával, az Euronews főszerkesztőjével és Nagy Gáborral, a HVG külpolitikai rovatának vezetőjével.

FARKAS ANDRÁS: EGY JÓ NYUGDÍJREFORMMAL VÁLASZTÁST LEHET NYERNI

KLIKKTV TÍZ
Szerző: KlikkTV / BOLGÁR GYÖRGY
2024.11.03.



Vagy embertelen sok pénzre van szükség, és akkor mindenki jól jár, vagy a belső jövedelmi elosztást kellene megváltoztatni ahhoz, hogy ne szakadjanak le a nyugdíjak a keresetektől, első lépésként a nyugdíjemelés rendszerét kellene megreformálni és méltányossá tenni – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Farkas András a Nyugdíjguru.hu alapítója. A legtöbb országban a nyugdíjemeléseknél az infláció mellé odateszik vagy a bruttó keresetet vagy a GDP-t, vagy valamilyen makrogazdasági mutatót, így a nyugdíjakat olyan tempóban emelik, hogy a nyugdíjas olló ne nyíljon, hanem inkább szűküljön – tette hozzá.

A szakértő emlékeztetett, Romániában a velünk egyidejűleg vállalt nyugdíjreformot végrehajtották, a román nyugdíjasok az idén átlagosan 40 százalékos emelésben részesültek. „Ezzel választást lehet nyerni. Ott 4,7 millió nyugdíjas van, jövőre a százszázalékos inflációt odaadják emelésként, és mellé hozzáveszik a román bruttó keresetek növekedésének 50 százalékát.”

Farkas András levezette, hogy az idén a nyugdíjasok kaptak 6 százalékos emelést januárban, csakhogy az év első tíz hónapjának adatai szerint 14-15 százalék körül nőtt a nettó átlagkereset, ezért érzik, hogy viszonylag elszegényednek a társadalom aktív tagjaihoz képest, akiknek vásárlóereje felhajtja az árakat. „Amikor a nyugdíjas bemegy a boltba nem azt érzékeli, hogy 6 százalékos az áremelkedés, hanem 10-15-25 százalékkal drágábban tudja csak megvásárolni a dolgait.”

A nyugdíjszakértő a műsorban beszél még arról, hogy a magyar kormány nyugdíjreformjából miért nem lesz semmi.


Lásd még:





NÉHÁNY SZÁZ SZAVAZATON MÚLHAT A VÁLASZTÁS| INTERJÚ NAGY GÁBORRAL ÉS SEBŐK MIKLÓSSAL

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Riporter: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.11.02.



Nyakunkon az amerikai választás! A Hetes Stúdió e heti rendkívüli adásában Csernyánszky Judit Sebők Miklóssal, a Politikatudományi Intézet professzorával, valamint Nagy Gáborral, a HVG vezető szerkesztőjével beszélgetett a közelgő választás lehetséges kimeneteléről. 

Az interjút 2024. október 24-én, a Politikatudományi Intézetben rögzítettük.

FOLYTATÓDIK AZ AMERIKAI ÁLOM VAGY RÉMÁLOM KÖZELEG?

HOL ÉLÜNK? / NÉPSZAVA PODCAST
Szerző: NÉPSZAVA
2024.11.02.


A szavazók egyik fele egy bizonyítottan narcisztikus, hanyatló öregember kezébe adná az atomtáskát. A kampányjelszavak mögötti valóság azonban jóval bonyolultabb, így Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes és Mosolygó Miklós külpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel kivesézik, hogy a toleráns, békét hirdető, mosolygós Kamala Harris milyen kemény volt kaliforniai főügyészként az illegális bevándorlókkal, akikből a minden sarkon migránsozó Donald Trump alatt több érkezett, mint a Barack Obama idején.

Azt is, miért lehet a gazdagokat favorizáló republikánusokból „a kisemberek pártja”, miért szavaz a spanyol ajkú bevándorlók jelentős része az ellenük uszító Donald Trumpra és amerikaiak milliói miért érzi úgy, hogy lecsúsznak, miközben brutálisan erős az amerikai gazdaság és az objektív számokat tekintve soha nem volt ilyen jólét az országban?

CHARLES GATI: TRUMPPAL VAGY TRUMP NÉLKÜL

NÉPSZAVA
Szerző: CHARLES GATI
2024.11.03.


Nehezemre esik papírra vetni, de ha kedden Donald Trump győz, akkor az általam ismert Amerika alighanem megszűnik létezni.


Jó néhány évvel ezelőtt megkérdeztem Zbigniew Brzezinskit, a neves külpolitikai szakértőt és volt nemzetbiztonsági főtanácsadót, hogy 1958-ban miért nem változtatta meg oly nehezen kiejthető nevét, elvégre a bíró felajánlotta neki ezt a lehetőséget, amikor amerikai állampolgár lett. „Amerika az egyetlen olyan ország, ahol a Zbigniew Brzezinski név megváltoztatása nélkül is karriert lehet csinálni” – felelte. Így lett Tom Lantos is az alsóház külügyi bizottságának az elnöke. Mások új néven értek el óriási sikereket. Így lett a csehszlovák születésű Körbel lányból Madeleine Albright külügyminiszter vagy a Madách-gimnazista Gróf Andrásból Andrew Grove, az Intel cég alapítója és egyik dúsgazdag tulajdonosa. A történet folytatódik. 2024-ben a republikánus alelnökjelölt felesége indiai származású, a demokraták elnökjelöltjének az anyja szintén Indiából emigrált Amerikába. A siker lehetősége a világ minden tájáról vonz férfiakat és nőket ide, egy szabad országba.

Ez az Amerika az otthonom 1957 óta. Öt felnőtt gyerekem és tizenegy unokám is itt született. Mint apa és nagypapa, aggódom. Mint politikai elemző és amerikai állampolgár, értetlenül állok a jelenség előtt. Hogyan lehet egy ilyen beképzelt, tudatlan és akaratos ember akár másodszor is Amerika elnöke? Nehezemre esik papírra vetni, de ha kedden Donald Trump győz, akkor az általam ismert Amerika alighanem megszűnik létezni. Ha Kamala Harris győz, akkor a helyzet biztatóbb, ugyanakkor igen veszélyes marad. Biztatóbb, mert Harris felelősségteljes és felkészült politikus, gyerekkorából származó empátiája egy „igen rendes ember” benyomását kelti. Megválasztása mégis veszélyt sejtetne, mert Trump – aki már előre csalásról prédikál – minden bizonnyal elutasítaná Harris győzelmét, és az utcára vinné követőit. Egy szó, mint száz: Amerika tartós bajban van, ha Trump győz, de bajban van akkor is, ha Trump veszít.

Ha Trump győz, akkor azok a „felnőttek”, akik előző elnöksége idején még itt-ott korlátozták a hatalmát, és megmondták vagy megsúgták neki, hogy mit tehet, és mit nem, már nem tartanak vele se a Fehér Házba, se a különböző minisztériumokba.

A szakemberek pozícióit lojális seggnyalók veszik át.

Volt alelnöke, Mike Pence bejelentette, hogy nem szavaz rá. Nemzetbiztonsági főtanácsadója, John R. Bolton semleges marad, de a volt elnököt ostoba fráternek hívja. John Kelly tábornok, aki másfél évig Trump kabinetfőnöke volt, egy részletes interjúban számolt be Trump Hitler iránti tiszteletéről. Kelly szerint Trump kifogásolta, hogy tábornokai nem szolgálták őt olyan lojálisan, ahogy azt szerinte Hitler generálisai tették. Egy másik tábornok, Mark Milley – a legmagasabb rangú katona, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke volt Trump alatt – kijelentette, hogy egy „Reichstag-pillanattól” fél – némi joggal, mert elnöksége idején Trump az „áruló” tábornokok kivégzését emlegette.

A Trump-ellenes lista rendkívül hosszú. 80 Nobel-díjas kutató, több száz nemzetbiztonsági szakértő és hivatalnok sorakozott föl a volt elnök újraválasztása ellen. Trump utolsó minisztereinek több mint a fele – csupa republikánus vagy hivatásos katona – bejelentette, hogy vagy Harrisre szavaz vagy nem szavaz senkire. Akik tehát ismerték a volt elnököt, attól tartanak, hogy az amerikai demokráciát felcseréli egy az Egyesült Államokban eddig ismeretlen parancsuralmi rendszerrel. Trump mint üzletember – mondják – ahhoz van hozzászokva, hogy ő utasít, ő parancsol, a beosztottak pedig végrehajtják utasításait. A demokrácia türelmet igényel; Trump türelmetlen. A demokrácia a hatalom megosztásával jár. Amerikában az elnök nem mindenható, pláne nem szent, az alkotmány az. Az alkotmány az amerikai demokrácia alapvető, elvben megkerülhetetlen tényezője, és ez az az elv, amit Trump nem akart és most sem tud magáévá tenni. Uralkodni akar, nem vezetni. Ezért irigyli és kedveli Vlagyimir Putyint. Neki hitt, nem a saját hírszerzőinek. Saját kifejezésével élve „szerelmes levelet” váltott Kim Dzsongunnal, Észak-Korea kommunista diktátorával, és ezt mutogatta büszkén, unos-untalan a Fehér Házban.

Ha Trump győz, akkor arra kell számítani, hogy a kampány során elhangzott ígéreteinek és fenyegetéseinek egy részét megvalósítja. Amerika ellenségei itthon, azaz Amerikában vannak, nem külföldön – mondja gyakran –, és velük le kell számolni. Nem elszámolni, hanem leszámolni.

Bevándorlók tízmillióit – illegális, legális, ezt nem lehet tudni – tervezi deportálni; ők feltételezhetően barna és fekete bőrűek, nem fehér bőrű európaiak. A híres magán­egye­temek, köztük elsősorban a Harvard adókedvezményét megszüntetné, mert a tanári kar szerinte túlságosan baloldali. Kirohanásai a média ellen azt sugallják, hogy a sajtó szabadsága – az amerikai demokrácia legimponálóbb része – veszélyben lesz, különösen a nagy televíziós hálózatok. Igaz, Trump zavaros beszédeiből inkább az derül ki, hogy mit ellenez, az kevésbé, hogy milyen új, konstruktív programot valósítana meg.

Néha nem is lehet tudni, hogy miről beszél. Az egyik, majdnem kétórás októberi kampányszónoklatában tíz percig beszélt a néhai híres golfjátékos, Arnold Palmer péniszéről. Mondandójának szó szerint nem volt se füle, se farka. Joggal gondolják sokan, hogy nem teljesen normális vagy legalábbis szenilis.

Ha Trump veszít, akkor az mindig azért van, mert a másik oldal csalt. Erre lehet számítani most is. A kampány során a riporterek sokszor rákérdeztek: mi lesz, ha Harris győz? Félreáll? Részt vesz Harris beiktatásán? Trump válasza mindig ugyanaz: „Igen, ha a választás szabad lesz, és minden csalástól mentes.” Ez jól hangzik, de eddig még se hosszú üzleti élete, se rövid politikusi pályafutása során nem élt meg olyan vereséget, amelyet ne csalással magyarázott volna. Biztosra lehet venni, hogy Harris győzelme esetén Trump és követői elutasítják az eredményt, és megnehezítik vagy talán meg is hiúsítják, hogy a győztes beköltözzön a Fehér Házba.

Becslésem szerint ilyen körülmények között Trump 70 milliós szavazó­táborából egy százalék, azaz mintegy 700 000 radikális, szélsőséges trumpista vele tart, az utcára megy, és talán fegyvert is fog.

160 éve először egy új polgárháború sem elképzelhetetlen. Ez persze találgatás. Nem tudni ugyanis, hogy például a Trumphoz hűséges milíciák mit terveznek, mint ahogy azt sem, hogy a Biden-adminisztráció milyen ellenlépésekre készül. Nem lehet tudni, hogy Biden, aki elnök marad január 20-ig, mozgósítja-e például a katonaságot – és ha igen, ki kivel tart egy esetleges békés átmenet hiányában. Más szóval: mi lesz a novemberi választás és a januári elnöki beiktatás közötti időszakban?
...

AMERIKA VÁLASZT - BENNFENTES INFORMÁCIÓK, MEGLEPŐ ÉRDEKESSÉGEK A VOKSOLÁSRÓL.

ITT VAN AMERIKA
Szerző: ITT VAN AMERIKA
2024.11.03.



Az amerikai elnökválasztás kevésbé ismert vagy sosem hallott érdekességeit ismerhetitek meg. Ez most a legaktuálisabb téma, amely az egész világot foglalkoztatja. A visszaszámlás elkezdődött, mi már le is adtuk a voksunkat. Hogy ez miként lehetséges, arra is fény derül. Kiderül az is, hogy szavazhatnak-e a hajléktalanok és az elítélt bűnözők az Egyesült Államokban. Megmutatom, hogyan ellenőrzik a személyazonosságunkat. Látjátok majd, hogyan töltöttük ki és érvényesítettük a szavazólapunkat. Érdekes lesz látni, hogy itt nem létezik kampánycsend, így a billegő körzetekben az utolsó napokban is szónokolnak az elnökjelöltek.

Az amerikai elnökválasztás hivatalos végeredményét január hatodikán hirdetik ki, az új elnököt pedig január huszadikán iktatják be a hivatalába.


FARKAS BEÁTA: MÁR A 80-AS ÉVEKBEN RÁKOS DAGANATOT ÜLTETTEK A GAZDASÁGBA

VTV SZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2024.11.02.



A piacgazdasági reformot összekevertük a gazdaság buherálásával, ezzel pedig egy rákos daganatot ültettünk az országba Farkas Beáta közgazdász szerint. Úgy látja, ezek a piacgazdaság szempontjából torz magatartásminták valójában éppen ellehetetlenítik a gazdaság hatékony működését. Szerinte ugyanis ma már például adót csalni nemzeti dicsőségnek számít. Ráadásul ez a fajta normarontás a társadalomba is beépült, így nem csoda, hogy az emberek sem mindig követik a szabályokat. Lakner Zoltán arról is beszélgetett Farkas Beátával, hogy milyen módon valósulhatna meg a nyugathoz való felzárkózás, illetve hogy ha annyira egyértelmű, hogy az oktatásba való beruházáson keresztül vezet a kiút, akkor vajon miért nem választjuk sohasem ezt az utat.

Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.

JOBBAN FÁJ, HOGY ORBÁN VIKTOR VEJE NEM FIZET NYERESÉGADÓT, HA KÖZBEN ZUHAN A FORINT?

HÁROMHARMAD / 24.HU
Műsorvezető: BÁNSZEGI REBEKA
2024.11.01.



A friss GDP adatoktól indult Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Kerner Zsolt a Háromharmadban, hogy aztán a miniszterelnök vejének értékteremtő adózási szokásain és az orbáni külpolitika személyiségközpontúságának kockázatain keresztül Georgiáig, valamint a közelgő amerikai választásokig jussanak. Járhat-e politikai költséggel a kormánynak a NER arisztokrácia, keleti nyitás vagy nyugati zárás zajlik és mi különböztet minket meg Tiborcz Istvántól?

00:00:00 Hogyan magyarázható, hogy az ország egyik leggazdagabb embere, aki történetesen a miniszterelnök veje, nem fizet taot? 
00:11:08 Hány ezer év múlva térül meg a gazdasági semlegesség? 
00:23:38 Járhat-e politikai költséggel a Fidesznek a NER arisztokrácia? 
00:33:49 Keleti nyitás után nyugati zárás? 
00:40:11 Lehet Orbán Viktor személyes kapcsolataira külpolitikát építeni? 
00:50:02 Amerika, újságírás, független filmek

BESZÉLNÜNK KELL! – A HATALOMRÓL

WMN MAGAZIN / PODCAST
Műsorvezető: D. TÓTH KRISZTA
2024.10.31.



Emberekről. Kapcsolatokról. Magunkról. D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi podcastja.

Az epizód témája: A hatalmi helyzetek áthatják az életünket. Mindannyian hatalmat gyakorlunk, és mindannyian valamilyen hatalomnak az alávetettjei vagyunk születésünktől fogva. Azt, hogy milyen hatalmi viszonyban létezni, a szüleinken keresztül, gyerekkortól tapasztaljuk: nagyon zsigeriek tehát azok a mintáink, amelyek azt befolyásolják, hogy a későbbiekben hogyan viselkedünk olyan helyzetekben, amelyekben a hatalom alávetettjeiként vagyunk jelen – állampolgárként, gyerekként, diákként, munkavállalóként, betegként vagy a párkapcsolatunkban.

ORBÁN ELVESZETT KARIZMÁJA, TISZÁHOZ ÁTSZIVÁRGÓ FIDESZESEK, POLITIKAI ERŐSZAK AMERIKÁBAN

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.11.02.



Orbán Viktor vissza tudja-e venni az utcát és a kommentmezőt Magyar Pétertől – Puzsér Róbert szerint ez a tétje a következő másfél évnek. A publicista a Magyar Hang Kultúrtáj podcastjában arról beszélt, hogy a miniszterelnök elgyengült, a korábbi karizmája eltűnt, és olyan hibákat vét, amelyek eddig elképzelhetetlenek lettek volna tőle. – Korábban nem fért kétség ahhoz, hogy Orbán Viktor képes vezetni az országot. Nem a jó irányba, de képes volt erre. Most mintha elbizonytalanodott volna ez a vezetői képesség, mintha omladozna a megfellebbezhetetlen kompetenciája – fogalmazott Puzsér Róbert, majd hozzátette: a miniszterelnök a környezete segítségére sem számíthat.

00:00 - Ficsor Benedek köszönti a nézőket 
00:22 - A Fidesz a kegyelmi ügy óta tartósan elvesztette a pillanatot, a narratíva uralását 
03:12 - Orbán Balázs a Mandinerben: az állampárt saját magát járatja le 
04:49 - Orbán hanyatló emlékezete vagy tévesztő szövegíró stábja: 2022-ben a covid-járvány előtt voltunk? 
09:35 - Orbán elbizonytalanodó kompetenciája 
11:00 - A Fidesz zavarodottságának okai: a lojalitás győzelme a kompetencia felett 
13:05 - Addig működik a lojalitásverseny, amíg Orbán komptens, de ha meggyengül, akkor rájön, hogy hülyékkel van körbevéve 
14:05 - Válságban a kontraszelektált káderállomány életképtelen, de már nincs visszaút 
15:44 - Hatalmas a tanácstalanság: Orbán beismerése, hogy Magyar Péter jelentette kihívás egy rémálom számukra 
16:47 - Magyar Péter alibi lejáratása a farkán keresztül: háborúzunk, de a győzelem reménye nélkül 
19:29 - A trendek a fontosak: a Tisza elöntötte az ellenzéket és részben a Fideszt is 
20:16 - Kiábrándult fideszesek: már 10% átpártolt a Tiszához 
22:06 - Már elkezdődött a fideszes gazdasági szereplők átszivárgása a Tiszához 
24:37 - Itt rendszert kell váltani, nem kormányt: az ellenzékváltás már megtörtént 
28:37 - Magyar Péter tüntetése a közmédia kunigunda utcai székházánál: pótcselekvés 
30:17 - Ahogy Gyurcsányra ráégett a gazembersége 2006-tól, úgy kezd ráégni a sokkal nagyobb formátumú Orbánra is 
31:33 - Orbánt megbélyegző súlyos hitszegés: az oroszpártivá átformált jobboldal [identitásárulás] 
33:18 - Gyurcsány kiesése nagyon fáj a Fidesznek, mert Magyar Péterből nem lehet Gyurcsányt gyártani, mivel nincs az átkeretezésnek valóságmagva 
36:03 - Átmeneti időszak következik, amíg le nem váltják a rendszert, azt követően új pártrendszer jön létre, új jobboldali, baloldali és liberális pártokkal 
39:35 - Nem valószínű a politikai erőszak, mert a magyarok konformisták. [A Budaházyak inkább kivételek] 
44:39 - Puzsér szerint, ha Kamala Harris nyer, akkor 35%, hogy polgárháború lesz Amerikában, ha Trump nyer, akkor 85%

A TRUMP-TORONY CSÚCSÁTÓL A MORÁLIS MARIANA-ÁROKIG | SEMMI KÓLA #21

SEMMI KÓLA / PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.11.03.



Mi is készülünk az Egyesült Államok elnökválasztására: olyan filmekről beszélgetünk, amiben megjelenik az amerikai politika. Vendégünk is van: Pap Szilárd, a Partizán szerkesztője, akivel a következő kérdéseket is érintjük: hogyan formálódott a magyarok körében, hogy mit gondolnak az USA-ról? A Kártyavár, vagy Az elnök emberei mutat reálisabb képet? Mi a funkciója annak, hogy Nixont mindenhol negatív szereplőként ábrázolják? Tényleg azon múlik minden, hogy a hatalomban jó erkölcsű emberek ülnek? A most megjelent The Apprentice – A Trump-sztoriról is szót ejtünk és megkérdezzük magunktól: vajon miért gondolja Donald Trump, hogy az ember eredendően önző? Tartsatok velünk! Ez itt a Semmi kóla, a Partizán kultúrtörténeti podcastja..

HIBÁZÓ UKRÁN KATONAI VEZETÉS, KISEBB ÁTTÖRÉSEK ÉS ÉSZAK-KOREAI KATONÁK - AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ 32. HÓNAPJA

444.HU
Szerző: TAKÁCS MÁRK
2024.11.02.


Október második felére megérkezett a sáros időszak az ukrajnai frontra. Mindez egyelőre csökkentette még a harcok hevességét, sőt, azt lehetett megfigyelni, hogy a felek még a manőverezési lehetőségek beszűkülése előtt megpróbáltak jelentősebb eredményeket elérni.

Először az óramutató járásával megegyezően haladva a harctér fontosabb eseményeit vizsgáljuk meg, majd az eseményeket a háttérből befolyásoló folyamatokat is áttekintjük röviden...

SZABADSAJTÓ KLUB – VIKTOR KONZULTÁL, RÁHEL TÁNCIKÁL

SZABADSAJTÓ KLUB
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2024.11.01.



Témáink: 

- Kinek az elvtársi üdvözletét vitte Orbán Viktor Grúziába? 
- Hogyan hullik az aranyeső Tiborcz Istvánra? 
- Miért bohóckodik Orbán Ráhel egy borosüveggel Tokajban? 
- Mi értelme van a kormány újabb Nemzeti Konzultációjának? 

Ebben az évadban hetente jelentkezik a Szabadsajtó Klub a kontroll.hu-n. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával, Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.








MOSZKVA... MOSZKVA...

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2024.11.02.


Az idei október számos gonddal megterhelt napjain egyfajta „vörös vonalként” húzódott végig az a fajta, meglehetősen ellentmondásos és mind kevésbé megmagyarázható viszony, amely a jelenlegi kormányzatot csaknem egy évtizede már a putyini Oroszországhoz fűzi. Eltekintve ezúttal a gazdaság egyre siralmasabb állapotától, az elmúlt hónapban alig akadt olyan hetünk, amikor e kapcsolat talányai ne verekedték volna fel magukat a hírek élvonalába. Az uralkodó politikai osztály mintha valamiféle Csehov-paródiát adna elő, és a Három Nővér hölgyeinek utánzataiként sóhajtanak rendre föl: Moszkva... Moszkva… E havi krónika keretei között aligha fejthetjük meg e rejtély okait, annyit viszont megtehetünk, hogy a mögöttünk hagyott harmincegy nap ideillő mozaikdarabjait egymás mellé illesztgetve alkossunk egyfajta aktuális állóképet...

MEGHALT SZÖRÉNYI SZABOLCS - SZÖRÉNYI SZABOLCS PORTRÉ 2003-BÓL

HV
2003.



A Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa, Szörényi Levente bátyja 81 éves volt....

ITT AZ ÚJ HUNGARIKUM! - AUTOMATIKUS ADÓEMELÉS

MIEZAZORSZÁG?
Szerző: MIEZAZORSZÁG?
2024.11.02.



Automatikus adóemelés...


Lásd még:



2024. november 2., szombat

KOLLÁR-KLEMENCZ KAMARAZENEKAR - FISHING ON ORFŰ 2023 (TELJES KONCERT)

FISHING IN ORFŰ
Szerző: KOLLÁR-KLEMENCZ KAMARAZENEKAR
2023.




A Kollár-Klemencz Kamarazeneka 2023-as koncertje a Fishing on Orfű fesztiválon.


HOGY VAGY? - BRÓDY JÁNOS, KOCSÁK TIBOR

HETI TV
Műsorvezető: SZEGVÁRI KATALIN
2024.11.01.



Vendég: Bródy János és , Kocsák Tibor.

MOST MÁR TÉNYLEG MINDJÁRT ELKEZDÜNK NÖVEKEDNI! | GULYÁS GERGELYÉK GAZDASÁGI OPTIMIZMUSA, 2022-’24

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.11.02.



Október 30-án érkezett a KSH friss adata, amely szerint a nyers adatban 0,8%-kal, szezonálisan és naptárhatással korrigálva 0,7%-kal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévvel együtt ez technikai recessziót jelent.

A kormány elismeri, hogy új gazdaságpolitikára van szükség, és azt ígérik, jövőre már valóban jön a növekedés. Megnéztük, mit ígértek ez ügyben korábban, és mi történt ténylegesen!

HANGOSÍTUNK – ORBÁN MINDENKIT SZERET, AKIT A VILÁG UTÁL

HANGOSÍTUNK / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.11.02.



04:17
– Hogyan zajlott Grúziában a vitatott választás? 
12:25 – Mi érte Orbán Viktort az országban? 
19:25 – Milyen az élet Grúziában?


Lásd még:

„Félnek, mert rájöttek, hogy van vesztenivalójuk” – Magyar Hang-ajánló

HETI EGYENLEG: ORBÁN VIKTOR POSTÁSKÉNT MENT GRÚZIÁBA

HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS..
2024.11.02.



Teljesen abszurd, hogy még nincs is, aki fogadja, de a magyar kormány már odautazik. Az pedig félelmetes, hogy azt hangoztatják, hogy ha az ellenzék nyert volna, akkor ugyanaz történt volna, mint Ukrajnában - mondta Vicsek Ferenc, újságíró, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában, arra a hírre reagálva, hogy Orbán Viktor Grúziába utazott, még azelőtt, hogy a grúz választási eredmény véglegessé vált volna. 

Szentpéteri Nagy Richárd, alkotmányjogász szerint maga Orbán Viktor sem örült, hogy Grúziába kell utaznia, de Putyin zsarolja őt, így nem volt más választása. „A magyar miniszterelnök már nem önálló személyiség. Ez súlyos helyzet, aminek irgalmatlan következményei lesznek.” Az alkotmányjogász úgy gondolja Orbán Viktor Putyin üzenetét vitte postásként Grúziába. Szentpéteri Nagy Richárd arról is beszélt, hogy érdemes figyelni, hogy a magyar kormány melyik országok vezetőit nevezi békepártinak, mert azok mind Putyin zsebében vannak.

L. RITÓK NÓRA: DILEMMÁK...

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.11.01.


Sokan írnak nekem, megerősítve, vagy csak megosztva velem a gondolataikat, sokszor tipródásukat, velem, aki legalább annyit tipródom mindenen, mint ők. Nyilván azért írnak, mert azonos értékrend kapcsol össze bennünket, gyakran azonos kor is, de nem feltétlenül ez a meghatározó. Pedagógusok, szociális munkások gyakran írnak, de nem szakmabeliek is, hiszen sokukkal ugyanazt az életet éljük, ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk, és ugyanúgy nem tudjuk, mit lehetne tenni, hogy változzon a helyzet.

Nemrég kaptam egy üzenetet egy pedagógustól, akinek egy mondata azóta is foglalkoztat. A történet tipikus, a politikai meggyőződés és kétkedés ütközése a tantestületen belül… és az alulmaradás keserű érzése. A mondata pedig ez volt: “Öreg vagyok és gyáva”.

Az életkorunkról nyilván nem tehetünk… bár a mozgásteret meglehetősen leszűkíti, ha valaki mondjuk a nyugdíj előtti öt évben van. Szakmai vonalon talán még menne, a pedagógushiány miatt, de arra is sok példát láttunk már, hogy zárul be a kapu akkor is, ha üres álláshely van, azok előtt, akik kritikusak a rendszerrel, és ennek nyilvánosan is hangot adnak. Bélyeg lesz rajtuk, és ezzel nem sok esélyük van. Furcsa ezt látni a másik oldalról is, akár a kormányhű vonalon, akár az egyházin. Ott nincs olyan bűn, ami miatt kivetné magából a rendszer, többnyire védettséget élveznek, és legfeljebb egy áthelyezés a következmény, de sok esetben még “felfele buknak”.

Szóval a kockázat csak azoknál kockázat, akik nem a lojális oldalhoz tartoznak. Lassan épült ki ennek a rendszere, de az évek során minden munkahelyre beszivárgott. Ez is az oka annak, hogy sok ember bezárul, nem nézi a híreket sem, megpróbál a saját elefántcsont-tornyában túlélni.

A mondat második része még nehezebb. Mert a gyávaság sem olyan egyszerű tétel. Nyilván, hogy ezt leírja, jelzi, mennyit küzdhet magával, és mennyire harcolna…. de valami miatt nem tud. Talán a családi helyzete okán, talán a sorozatos kudarcok miatti kiégés miatt, vagy, mert elvesztette ő is a hitét a politikában, esetleg fél… ki tudja?

Végtelen elkeseredést mutat ez, és azt hiszem, ezzel sokan pontosan így vagyunk.

A veszteség-érzés hatalmas. Mindenkinek megvan ebben a magáé. Kinek a családja szakadt ketté, kinek az egészsége reccsent meg, és esélytelen ebben a rendszerben a gyógyulása, ki csak nem találja a helyét ebben az érthetetlenné vált világban.

Kellene valahogy nézőpontot, gondolkodást váltani. Nézem mindig magam körül az embereket, ki, milyen túlélési stratégiát választ azok közül, akik nem a vak hit és a lojalitás mellett teszik le a voksukat. Mert nagyon sokan elégedetlenek, az biztos. Mégis, inkább beletörődőek az emberek. Morgolódnak, szörnyülködnek, hogy nem, ez már nem lehet igaz, meg, hogy azt gondolná az ember, hogy nincs lejjebb, de ezzel úgy tűnik, ki is ventilálják magukból a feszültséget.

Tényleg gyávák lennénk? Nem inkább az a helyzet, hogy nincs akiben és amiben higgyünk?

Azt hiszem, a gyávaság és a féltés fogalmát is el kellene különítenünk. A bátorságot mindig azok hangsúlyozzák, akik vagy hősök (ebből azért kevés van), vagy valami olyan biztos egzisztencia van mögöttük, ami miatt semmitől sem kell félniük. Vagy azok, akiken már nem talál fogást a hatalom. Leginkább azért, mert már nyugdíjasok. Vagy, akiknek már nincs semmi vesztenivalójuk.

A rendszer lélektani hatása arra épít, hogy félj, és féltsd a körülötted levőket is, ha ellenszegülsz. Hogy ne legyél bátor. Ne is gondolkozz semmin, majd gondolkodnak helyetted azok, akik döntési helyzetben vannak. Döntenek ők mindenről, hiszen felhatalmazást kaptak rá. A felhatalmazás biztonságában pedig mindent úgy tesznek, ahogy nekik jó.

Miközben egyre inkább azt érezzük, ezt a felhatalmazást nem mi adtuk, és egyre bizonytalanabb jövőt vázol elénk. Kettészakadt az ország. És nem úgy, hogy “ők és mi…” hanem úgy, hogy “ők” és egy légüres tér. Olyan, ami tele van bizonytalansággal.

Bizonytalansággal és szorongással. Érdemes beleállni a változásokba? Mi van, ha nem lesz változás? Sokan azt gondolják, még egy csalódást már nem bírnak ki. De mi van, ha mégis van esély? Csak jelentkezni kellene, beszállni, nyíltan, és tolni azt a szekeret, amiről csak annyit tudunk, hogy ebben az egyben van annyi erő, amennyi változást hozhat….de magáról a változásról nem tudhatunk semmi biztosat.

Vajon alulról fel tud épülni egy új rend? Kisöpörheti mindazt, ami a mai helyzetet eredményezte? Vajon van-e ebben az alulról szerveződésben elég tudás? Mert az, hogy mit szeretnénk, azt mindenki meg tudja mondani: jobb oktatást, jobb egészségügyet, a korrupció visszaszorítását, megfelelő gyermekvédelmet, esélykiegyenlítést, szektorsemleges finanszírozást, az egyház szennyes dolgainak kivizsgálását, kevesebb pénzt a focira és a lombkoronasétányokra, normális vasúti közlekedést, igazságosabb adózási rendszert, tisztességes médiaviszonyokat, átláthatóságot, emberi kommunikációt, más külpolitikát, stb…. nagyon hosszú a lista.

De a “hogyan” az a nagy kérdés, pláne ilyen gazdasági mutatók mellett. A “hogyan”-hoz ugyanis a hatalmi pozíción és a pénzen kívül komplex tudásra van szükség. Mert minden összefügg mindennel. Ebből a lejtmenetből visszajönni óriási kihívás. Hol, kinél van az a tudás, ami ezt biztosítani tudja? Arra, hogy a döntések mögött milyen szakmaiság van, rengeteg negatív példát hozhatnánk a közelmúltból. Képesek leszünk-e az új döntések mögé szakmaiságot tenni, vagy marad minden az egyéni érdekek, a nárcisztikus döntéshozó attitűd meghatározottságában?

Nekem nyilván legjobban a társadalmi leszakadás ügye fáj… és abban, hogy érzek-e politikai szándékot ebben változásra, nos, ebben nagyon szkeptikus vagyok. Sosem volt ez szavazatszerző tétel, mára pedig egyértelműen kiszorult a sodorvonalból. Az ezer sebből végző állami szolgáltatások kérdése sokkal inkább érdekli az embereket, hiszen ezt szinte mindenki a bőrén érzi, és csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ezeket a szolgáltatásokat ne az állam rendszerén belül vegyék igénybe, vagy ha ott is, akkor a maguknak kiépített VIP rendszerben.

Egész életemben a társadalmi leszakadás kockázatának kitett gyerekekért dolgoztam, először az állami rendszerben, huszonöt éve alapítványi környezetben, tizenöt éve pedig teljesen belesodródva a generációs szegénység kezelésébe. A különleges ebben, hogy a problémát kollégáimmal együtt teljes társadalmi beágyazottságában próbálom értelmezni, és így keresem a megoldásokat is.

Értelmezni sok területen már tudom, azt hiszem….bár folyamatosan tanulom ezt ma is. De a megoldáskeresésben maradtam a pilotprogramon belül. A rendszerszintű változások esélyét pedig sajnos nem látom.

Én nem vagyok gyáva….csak féltem azokat, akikkel és akikért dolgozom. Mert tett a rendszer azért, hogy ezt a féltést át tudjam élni. Akarom a változást, és támogatom is, ezt sosem rejtettem véka alá. De az ügy, amit az alapítvánnyal képviselünk olyan, ami mindig jelen van. Jelen volt a rendszerváltás előtt is, és utána is, végig a különböző kormányok alatt. És velünk lesz ezután is.

Hogy jól képviseljük-e ezt, mivel ártunk és mivel használunk neki, ezt sosem a jelenben látjuk. Az mindig később derül ki, a jövőben. Ennek a felelőssége nyomasztó teher. El sem hiszitek, mekkora.

EMBEREK, TÖRTÉNETEK AZ ALULJÁRÓBÓL II. /// FRIDERIKUSZ PODCAST 106.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.11.01.



Ezen a héten csütörtökön újabb speciális podcasttal jelentkezünk, folytatjuk a két budapesti aluljáróban készült sorozatunkat. 

Friderikusz Sándor és stábja néhány napig járt-kelt az aluljárókban és megszólított embereket, ismeretleneket és ismerősöket egyaránt, ezekből a találkozásokból állt össze a múlt csütörtökön közzétett másfél órás podcast, és mert sok érdekes ember és sztori jött szembe a stábbal, íme, itt a folytatás. Többen megkérdezték, hogy hány ember közül találtunk rá ezekre a kivételes élethelyzetű emberekre, elmondhatjuk, hogy körülbelül kétszer annyi felvételt készítettünk, mint amennyit nyilvánosságra hozunk. 

Ezúttal is valami nagyon hasonlóra számíthatnak, mint 2022 karácsonya környékén a Reptéri történetek esetében. 

Ezen az alábbi linken az Emberek, történetek az aluljáróból című podcastunk első részét láthatják, melyben megszólalt egy tankcsapdás hentes, aki szabadidejében plüssjátékokat gyűjt, egy három gyerekét nevelő miskolci egyetemi oktató, egy kukázó férfi, egy fiatalember, aki 34 évesen ment nyugdíjba, egy énekesnő, aki New Yorkban próbál karriert csinálni, egy krízis- és túsztárgyaló, valamint egy kilencéves fiatalember: • EMBEREK, TÖRTÉNETEK AZ ALULJÁRÓBÓL I....


AMERIKA VÁLASZT 09. – HIBÁK AZ UTOLSÓ MÉTEREKEN – LAKNER ZOLTÁN ÉS KALÓ MÁTÉ PODCASTJA

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.11.01.



Lakner Zoltán és Kaló Máté podcastja az Amerikai elnökválasztásról. 

Néhány nappal a választások előtt arról folyik a vita, ki kit nevezett hulladéknak a republikánus és a demokrata kampány oldaláról. A felmérések szerint a mindvégig elképesztően kiélezett versengés még abban is egyre kiegyenlítettebb, ahogyan a jelöltek megpróbálják ledolgozni hátrányukat az ellenfél számára legerősebb társadalmi csoportok körében. A műsor végén arra vonatkozóan is tanácsot adunk, érdemes-e egész kedd éjjel fennmaradni az eredményeket várva.

AZT MONDJA TRUMPNAK, AMIT HALLANI AKAR – ÍGY KERÜLT BE ORBÁN VIKTOR A MAGA BELSŐ KÖREIBE

SZABAD EURÓPA
Szerzők: KELLER-ALÁNT ÁKOS, GARAMVÖLGYI FLÓRA
2024.10.31.


Orbán Viktor nyáron arról beszélt, hogy az emberei is részt vesznek „Trump elnök úr csapatának programíró rendszerében”. Az utóbbi időben maga Trump is több beszédében említette Orbánt, legutóbb az egyik legfontosabb platformon, az elnöki vitán dicsérte hosszan őt. Hogy jutott el ilyen szintre egy alig tízmilliós ország miniszterelnöke? Miként lehet, hogy nemcsak Trump, de alelnökjelöltje, J. D. Vance is barátként tekint Magyarországra? Melyik fél mit profitálhat a kapcsolatból?


„Személyesen láttam Trumpot és Orbánt Mar-a-Lagóban együtt vacsorázni. Orbán láthatóan tudja, hogyan kell Donald Trumppal beszélni, hogy jól érezze magát. A kapcsolatuk egyértelműen nagyon erős. Orbán dicséri Trumpot, Trump meg Orbánt. Amit láttam, azt angolul bromance-nak hívjuk – mondta John Fund a Szabad Európának. (Bromance: szoros, nem szexuális jellegű barátság férfiak között, a brother/fiútestvér és romance/románc összevonásából.)

A Szabad Európa az elmúlt hetekben számos háttérinterjút készített olyan szereplőkkel, akiknek betekintésük van e viszony részleteibe. Beszéltünk amerikai és magyar háttérintézmények vezető munkatársaival, diplomatákkal, akiknek szinte mindegyike névtelenséget kért a téma érzékenysége miatt. Kétrészes cikksorozatunk első részében azt mutatjuk be, hogyan került fel Orbán Trump radarjára, és milyen mélyek a Fidesz–Republikánus-kapcsolatok, főként annak MAGA-, azaz trumpista szárnyával (a Make America Great Again szlogen rövidítése nyomán).

A második részben arról írunk, miért jó az amerikai és a magyar jobboldalnak az együttműködés, mit érhet el a magyar kormány Washingtonban, és hogy miből lehet problémája Orbánnak Amerikában Trump-győzelem esetén.

Mindent egy lapra, Trump egójára tett fel – így kezdődött a transzatlanti populista barátság

2016-ban Orbán Viktor volt az első vezető, aki már az elnökválasztási kampány kezdetekor nyíltan kiállt Trump mellett. A republikánus győzelem után Orbán hatalmas összeget ölt abba, hogy formálja az amerikai jobboldali közvéleményt. Az első Trump-kormányzat alatt még elsősorban hivatásos lobbicégek dolgoztak az Orbán-kormánynak. Ilyen volt a Policy Impact Communications, amelynek egyik igazgatója akkor Richard Carlson – a jobboldali újságíró, Tucker Carlson apja – volt. Fia ekkor még a Fox News vezető arca volt, interjúzott Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel is. Érdemes megemlíteni David Reaboi trumpista megmondóembert, akinek a magyar kormánnyal kötött szerződéseit a Szabad Európa tárta fel. Reaboi megbízatásának lejárta óta Magyarország egyike azon kevés országnak, amelyet egyetlen lobbicég sem képvisel hivatalosan a FARA-adatbázis szerint, ahová minden lobbistának regisztrálnia kell az Egyesült Államokban.

Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy többen egyszerűen nem regisztrálnak: az Átlátszó és a Southern Poverty Law Center (SPLC) közös cikke szerint több, magyar kormányközeli intézettel szerződésben álló konzervatív amerikai író és médiaszemélyiség jelenleg is olyan munkát végez, ami alapján regisztrálniuk kellene, de egyszerűen nem tették meg. Az Átlátszó által kikért adatok szerint csak a magyar közpénzből működő Danube Institute százmilliókat költ rájuk, hogy népszerűsítsék a magyar kormányt az amerikai jobboldalon. Az egyik szereplő például a befolyásos író és újságíró, Rod Dreher, aki konzervatív lapokban áll ki a magyar kormány politikája mellett. Ezért és hasonló munkákért 2022-ben havi bruttó 5666 dolláros (kétmillió forintos) havi fizetést kapott, tavaly pedig már havi 8750 dollárt (3,2 millió forintot).

A másik magyarázat, hogy a kapcsolatok más szinteken is szerveződnek, nem csak a nyilvánosságban. Fontos kiemelni, hogy ezek a politikai kapcsolatépítések három különböző színtéren szerveződnek. Van a Republikánus Párt, amelyet Donald Trump mára túlnyomórészt (de nem teljesen; erre cikksorozatunk második részében még visszatérünk, mert van jelentősége) maga alá gyűrt. Forrásaink szerint a Republikánus Párt és a magyar kormányzati körök kapcsolata nem túl mély, egyszerűen azért, mert a párt elsősorban Amerikára koncentrál, nem építi annyira a nemzetközi kapcsolatait.

A második szint a különböző agytrösztök, tanácsadó, think tank cégek, alapítványok világa, amelyek nagyon fontosak az amerikai politikában, a vezető politikusok (mind a két oldalon) nagyon támaszkodnak a hozzájuk közel álló ilyen jellegű szervezetekre.

A harmadik szint a személyes vonal, azaz a közvetlen kapcsolat a vezetővel. Ez Donald Trump esetében különösen fontos, mert – és ezt szinte minden forrásunk kiemelte – kiemelten támaszkodik a személyes kapcsolatokra...


Lásd még:

MEG KELL VÉDENI A GYEREKEKET AZ OSTOBA INTÉZKEDÉSEK HATÁSAITÓL

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.11.02.


„Ajánlást” küldött a tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központ (KK) az állami fenntartású gimnáziumok számára arról, hogy milyen eredménnyel érdemes tanulókat felvenniük – írta meg a Népszava. Ercse Kriszta oktatáskutató úgy véli „ha az intézmények a központi elvárásnak megfelelően bonyolítják le a felvételit, az rengeteg gyermeket állít majd olyan kényszerpályára, ahová magától nem indult volna el”. A levél szerint „az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés presztízsének növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben”


Miről szól valójában ez az „ajánlás”, és mi a probléma a szakképzéssel?

A legfontosabb most valóban az, hogy a szülők értsék, mi történik. Az egyébként is vitatott felvételi folyamatban egy magas, minimális bekerülési ponthatárt ajánlanak, mintha az az egy eredmény valós képet adna a gyermekről. Ennek az lesz az eredménye, hogy kevesebben kerülnek azokba a magas presztízsű iskolákba, ahol van központi felvételi. Akik kicsúsznak onnan, mennek a gyengébb gimnáziumokba, és kiszorítják onnan azokat, akiknek az eredményei oda még elégségesek lettek volna. Számukra pedig marad a technikum, a szakgimnázium. A csökkenő létszám miatt osztályok szűnhetnek majd meg, így pedagóguskapacitás szabadulhat fel, vagyis újabb flastrommal próbálhatják takargatni a pusztító pedagógushiányt. Praktikusan viszont a szülőknek tudni kell, hogy az iskoláknak október 15-ig a honlapjukon fel kellett tüntetniük a felvételi feltételeit. Ahol nem szerepel a minimum ponthatár, ott ezt az ajánlást az idén már nem is érvényesíthetik. A szakképzéssel, de egyetlen képzési programmal sincs önmagában baj, ha azt a családok maguk választják. Ez az alattomos intézkedés viszont újabb strukturális erőszak a kormány részéről, hogy az általános képzést szűkítve, a szakképzésbe irányítsa át a tanulókat. 10-14 éves gyerekekkel „munkaerőgazdálkodik”...


EGY CIPŐT KAPOTT A SZEXÉRT, DE TALÁN INKÁBB AZT AKARTA, HOGY ÖT PERCIG SZERESSÉK

TELEX
Szerző: LIPTAI LÍVIA, KAISER ORSOLYA
2024.11.02.


Kétezerért bármit megcsinált”, „taxizott a Népligetben”


– Éva több mint három éven keresztül dolgozott egy fővárosi javítóintézetben, szinte naponta hallotta ezeket a mondatokat. Az intézetben lakó fiúk gyakran vágták egymás fejéhez, ha valamelyikükről kiderült vagy tudni vélték, hogy prostituáltként dolgozott. Mivel ez egy javítóintézet, ide már olyan gyerekek kerülnek, akik korábban valamilyen bűncselekménybe keveredtek. „Sok olyan fiú volt bent, aki kint prostituált volt, ezt néha tudták is egymásról. Minderről nem igazán beszélgettek, inkább el-elcsípni lehetett erről szóló megjegyzéseket.”

Ábrahám Róbert feljelentése nyomán – amiben Lakatos Márkot vádolta meg azzal, hogy fiatalkorú állami gondozottnak fizetett szexért – újra reflektorfénybe kerültek az intézetben és lakásotthonokban élő gyerekek és a kiszolgáltatottságuk. Az EU-ban regisztrált emberkereskedelem-esetek 96 százaléka szexuális célzatú, az összes gyerekáldozat közül a magyar nemzetiségű a legtöbb. A magyar áldozatok több mint fele – 64 százaléka – gyerek. Az áldozattá válás legfőbb sérülékenységi faktora a mélyszegénység és a korábbi abúzusok.

„Amikor megkérdeztem, miért pont a taxizás szót használják, kiderült, hogy a felnőtt férfi kliensek gyakran nem mertek odamenni a tizenéves fiúkhoz, és a taxisofőröket küldték maguk helyett ismerkedni, alkudozni” – folytatja Éva. A volt nevelő azt mondja, ha nem volt muszáj, a fiúk soha nem vállalták fel, hogy prostituáltak voltak, sokszor a nevelők is csak a háttéranyagokból tudták, hogy az illető mit csinált kint.

„Amikor nagyon ritkán megnyíltak, és tudtunk erről beszélgetni velük, akkor volt, aki próbálta eltávolítani magától ezeket az eseményeket, »ja, hát persze, két perc volt« – mondták, érzelemmentessé, jelentéktelenné próbálták tenni a dolgot. Szégyellnivalónak tekintették ezt, mert a homoszexualitás egyáltalán nem elfogadott ebben a közegben. Volt egy fiú, aki gyakran használta másokra a hülye buzi kifejezést, de az aktáiból tudtuk mi nevelők, hogy ő is prostituált volt. Olyat egyszer sem hallottam, hogy valaki tudatosan választotta volna pénzszerző lehetőségként a prostitúciót. Jellemző, hogy sokszor nem is pénzt kaptak a szolgáltatásért, hanem egy vágyott dolgot – kábítószert, cipőt. Ha valaki egy nagy autós pasi bűvkörébe került, nem is tudott onnan kikerülni, később már fizikálisan sem – ez egyébként elég gyakori.”

A fiatal nő több visszaélést is látott, amik még most is hatással vannak rá. „Sok visszás dolgot láttam, nem csak a prostitúcióval kapcsolatban. Papíron mindenki kapott segítséget, van pszichológus is, de a segítséget jól jellemzi, hogy nálunk a szupervíziót a főnököm tartotta. Ő pedig azt mondta, hogy aki gyenge, az ne dolgozzon itt – ilyen volt a hangulat, a fiúk felé meg ez a négyzeten. Sok kollégám gusztustalanul beszélt velük. Rengetegen voltak vele úgy, hogy ezek rohadt cigány bűnözők, én lehetek most a kiskirály, és parancsolgathatok nekik.”

Éva azt mondja, sem a gyerekeknek, sem a gyermekvédelemben dolgozóknak nincs védelmi háló, mindenkit ellenségnek érzékelt. „Úgy éreztem, próbálom a szart púderezni, hogy ebben a maximum két évben, amíg a fiúk itt vannak bent, kapjanak valami jót is. Ami segített kicsit, az az volt, hogy legalább abban a nyolc órában, amíg én vagyok velük, addig nem bántja őket senki.”

Éva tapasztalata nem egyedülálló, számtalan tanulmány és adat bizonyítja, hogy a szexuális kizsákmányolás veszélye jóval nagyobb azon gyermekek körében, akiket kiemeltek a családjukból, és állami gondozásban élnek.

„Olyan körülményeket biztosít a rendszer, hogy a prostitúció és a hajléktalanság közül választhatnak a gyerekek”

– foglalta össze egy nekünk nyilatkozó, a neve elhallgatását kérő nevelő.

A szakemberek szerint a kegyelmi ügy óta hozott intézkedések nemhogy nem segítettek a helyzeten, hanem még komolyan rontottak is rajta. A gyerekkereskedelem szervezett szinten működik, sokszor ismerik is a szereplőket, mégsem történik változás...