2026. augusztus 18., kedd

A MAGYAR-KORMÁNY NEKIMEGY A JÁSZAI GELLÉRT-FÉLE 4IG-NEK – MUTATJUK A HÁTTERET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.08.17.


Miután a kormány határozatot hozott az állam és a 4iG közötti kapcsolat átfogó vizsgálatáról, a miniszterelnök ma külön Facebook-bejegyzésben kommentálta a döntést. Magyar Péter szerint „a 4iG-cégcsoport a NER lopakodó anyahajója volt”. A vállalat múltjával és jelenével a Válasz Online legutóbbi bookazine-ja is foglalkozott – az alábbiakban a NER-akták 4iG-re vonatkozó, aktualizált pontjait közöljük.


Egy mínuszosnak látszó hír 2025-ből: a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára Sulyok Tamás államfő nemzetközi üzleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki Jászai Gellértet. Ezzel a 4iG Nyrt. nevű tőzsdei óriásvállalat elnöke lett a legmagasabb kormányzati pozíciót viselő magyar oligarcha, akinek egyértelműen az volt a ki nem mondott feladata, hogy seperc alatt, bármi áron felépítsen egy nemzetközi térben mozgó, az OTP-hez, a Molhoz vagy a Richterhez hasonlítható tőzsdei vállalatot.

Diplomata-útlevele birtokában Jászai lényegében szabadon utazhatott bárhová a világon Magyarország képviseletében. Nagyköveti kinevezésének volt „előszele”: amikor 2024 végén a már elnökké választott Donald Trump floridai magánbirtokán fogadta Orbán Viktort, Szijjártó Péter külügyminisztert – és a találkozón részt vett Elon Musk, a Tesla és a SpaceX alapítója –, Jászai Gellért is ott volt a csapatban. Valószínűleg kellett a magyar delegációba egy „techguru”, ha már az amerikai elnök körül is sürögnek efféle figurák. Az Orbán–Trump-barátság megkoronázásaként a 4iG nemzetközi tanácsadó-testületének fontos alakja lett Richard Grenell, akit sokáig külügyminiszter-várományosként emlegettek, ma pedig az amerikai elnök különleges missziókért felelős megbízottja.

Ennek ellenére a 4iG jövője bizonytalan, pláne, hogy 2026-ban megváltozott a közéleti felállás Magyarországon. A vállalatcsoport ugyanis egyértelműen része volt az Orbán-rendszernek; gyarapodásának szinte minden állomása politikai döntéseken, állami forrásokon múlt. Olyannyira fontos a cég a feljebbvalóknak, hogy a 4iG érdekében a exkormányfő személyesen is lobbizott – de erről később...

NAGY MÁRTON ELINTÉZTE: ÁLLAMI PÉNZBŐL ÉPÜLHET A KÖRNYÉK LÉPTÉKÉHEZ NEM ILLŐ ÓRIÁSTÖMB A FENEKETLEN-TÓNÁL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS, ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.08.18.


Annak már híre ment a nyilvánosságban, hogy 140 lakásos óriástömb épül a Villányi úton, a Feneketlen-tó és Szent Imre-templom tőszomszédságában, a volt MSZMP-pártiskola helyén. Annak szintén, hogy az „óellenzéki” kerületvezetés megszavazta, a helyi Fidesz viszont – a környékbeliek félelmeit visszhangozva – ellenzi a piacinak látszó projektet. Csakhogy, mint a Válasz Online kiderítette, a fejlesztés bizony kétharmadrészt állami biznisz. Ráadásul még a NER, egészen pontosan Nagy Márton tárcája határozott a zárt körű tőkekihelyezésről. A Tisza-kormány talán még beavatkozhat; eldöntheti például, hogy közfeladat-e egy olyan luxuslakás-beruházás, amely a későmodern építészet egy kivételesen jól sikerült emlékét teszi a földdel egyenlővé, és tovább növeli a beépítés intenzitását a Gellért-hegy lábánál.


Az Orbán-kabinet idején nemcsak a NER-felvilág jutott állami forrásokhoz. A lakásépítés élénkítését szolgáló pénzkihelyezésekből (a 2023-as Baross Gábor Tőkeprogramból vagy a 2025-ös Lakhatási Tőkeprogramból) olyan piaci szereplők is részesültek, akik hosszabb ideje benne vannak az iparban – tehát nem csak annyi a referenciájuk, hogy közel állnak Tiborcz Istvánhoz, Rogán Antalhoz vagy Nagy Mártonhoz. Merthogy például az Otthon Start-típusú kampányintézkedésekhez relatíve gyorsan megépülő, hamar elkészülő lakások kellettek. Azért is praktikusnak bizonyult a nem Fidesz-lekötelezett vállalatok (Wing, Futureal, Biggeorge, banki ingatlanfejlesztők) állami feltőkésítése, mert ezek a cégek tárgyalóképesek a DK-ból, MSZP-ből, Momentumból származó helyi politikusokkal, a fejlesztések által érintett budapesti kerületek irányítóival. Aztán még közbejött az országos Tisza-győzelem is, és mára sok régi párt- és erőcsoport szűnt meg karakánnak lenni a fejlesztői érdekekkel szemben – ha már úgysem tud eséllyel elindulni a következő önkormányzati választáson.

Ezzel a képlettel talán meg lehet magyarázni, mi történik éppen a XI. kerületben. Arról a városrészről van szó, ahol a DK–MSZP–Momentum–Párbeszéd–LMP-színekben megválasztott képviselők 2019 óta hangoztatják, hogy „Újbuda megtelt”. Ennek megfelelően sűrűn tiltakoztak amiatt, hogy az Orbán-kormány államilag tett kiemeltté rengeteg helyi lakótelep-beruházást, így nekik esélyük sem volt beleszólni az építkezések volumenébe. Nemrég azonban adódtak olyan projektek, ahol a kerületnél maradt a döntés joga. Például július elején – a „megtelt” szlogen ellenére – megszavazták azt a településrendezési szerződést, amely alapján a Forestay nevű ingatlanfejlesztő 140 lakásos társasház-komplexumot építhet az ántivilágban a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem „campusaként” jegyzett, legutóbb az MSZP székházaként is funkcionáló ingatlan helyén...

„EKKORA FELTALÁLÓI DÍJRA NINCS ÉSZSZERŰ MAGYARÁZAT” – PINTZ GYÖRGY SZABADALMI ÜGYVIVŐ ROGÁN ANTAL MILLIÁRDOKAT FIALÓ SZABADALMÁRÓL

HVG360
Szerző: DOBSZAY JÁNOS
2026.08.18.


Lehet-e félnivalója a feltalálóként milliárdokat kaszáló Rogánnak amiatt, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal minden, gyanús körülmények közt meggazdagodott politikus körmére néz? Pintz György szabadalmi ügyvivőt, a terület szakértőjét kérdeztük.


Sokakat irritál századunk anyagilag legsikeresebb magyar feltalálójának, Rogán Antalnak a szabadalmi sztorija. Kevesen hiszik, hogy valós feltalálói teljesítmény áll mögötte, és ez nyújtott volna fedezetet a kivagyi életmódjára.

Nem önmagában a szabadalom a problémás, hisz egy miniszter is lehet feltaláló – még ha furcsa is, hogy a képzettségétől teljesen idegen területen tűnik fel ebbéli minőségben. Mégis inkább a hasznosítási konstrukció, az aránytalanul nagy összegű találmányi díj, ami elvben megalapozta a sokak szemét szúró, gátlástalan „luxizást”. Gondoljunk csak a miniszteri ara, Barbara 120 milliós Hermes táskájára!

Szakemberként elmagyarázná, mi is ez a szabadalom?

A Rogán nevéhez kötődő két szabadalom lényegében olyan elektronikus aláírási és hitelesítési megoldásokról szól, amelyek biometrikus adatokat – például kézírást, ujjlenyomatot vagy más azonosítót – kapcsolnak össze kriptográfiai eljárásokkal. A rendszer egyik fontos eleme, hogy a biometrikus adatot matematikailag átalakítják, és bizonyos paraméterek akár tranzakciónként változhatnak, így elvileg nehezebb ugyanazt a biometrikus mintát jogosulatlanul újra felhasználni. A szabadalmak tehát nem egy teljesen új digitális aláírási technológiát találtak fel, hanem már ismert elemeket rendeztek egy meghatározott biometrikus-hitelesítési konstrukcióba. A gyenge pontjuk az, hogy több alapvető építőelem már korábban is ismert volt, ezért a valódi újdonság viszonylag csekély. A leginkább vitatott rész a tranzakciónként változó matematikai projekció:

szakemberek szerint nem egyértelmű, hogy ez valódi műszaki előnyt jelent-e, sőt szimulációk alapján bizonyos esetekben ronthatja is a biometrikus felismerés pontosságát.

Emiatt kérdéses, hogy a megoldás elég értékes-e, illetve tényleg olyan nehezen megkerülhető-e...

KAPITÁNY ISTVÁN: TAPASZTALAT LOJALITÁS HELYETT! MI EZT VALLJUK!

FACEBOOK
Szerző: KAPITÁNY ISTVÁN
2026.08.13.


Mi a politikai lojalitás helyett a szakértelmet választottuk az energetika területén is.

Olyan embereket kértünk fel az energetika irányítására, akik nem néhány hónapja kezdtek foglalkozni ezzel a területtel, hanem évtizedeket töltöttek erőművek, hálózatok, energiapiacok, beruházások és energiapolitikai kérdések megválaszolásával.

Az energetikában a feladatok összetettek, egyetlen részterület ismerete semmire nem elég. Az erőművektől a hálózatokig, az energiapiacoktól a klímapolitikáig, a beruházásoktól a gazdasági elemzésekig minden mindennel összefügg. Minden döntésnek szerteágazó következményei vannak, amelyekkel tisztában kell lenni. Az ágazat irányításában olyan szakemberekre van tehát szükség, akik az energiarendszert összefüggéseiben is átlátják.

Ezért fontos számomra, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztériumban felkészült szakmai csapat dolgozik, amelynek tagjai együtt az energetika minden területén jártasak. 
Vezetőtársaim vállalati és állami oldalon, hazai és nemzetközi környezetben is komoly tapasztalatot szereztek. Nemcsak itthon számítanak az iparág elismert szereplőinek: tudásukat, szakmai teljesítményüket nemzetközi szinten is számon tartják. Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen felkészült és sokoldalú csapattal dolgozhatok együtt.

Ez a Fidesz-kormányok alatt nem volt szempont. Sőt, a legfontosabb energetikai pozíciókat haveri alapon, sok esetben bármiféle szakmai gyakorlatot nélkülöző politikai végrehajtókkal töltötték fel! Mi ezen is radikálisan változtattunk.

Az energetikai államtitkárságot Tótth András vezeti, aki több mint 25 éve dolgozik a szektorban. Pályája a Boston Consulting Grouptól az E.ON-on és az MVM-en át vezetett. A céges rutin mellett a stratégia, a szabályozás, az energiakereskedelem és az energetikai infrastruktúra területét is mélyrehatóan ismeri. Egyszerre képviseli az ellátásbiztonság gyakorlatias szemléletét és az energetikai átálláshoz szükséges jövőorientált gondolkodást.

Az MVM vezetését Bertalan Zsoltra bíztam, aki karrierjét mérnökként kezdte, majd a MAVIR-nál, a HUPX-nél és az MVM-nél szerzett több mint 25 éves tapasztalatot. A hálózatfejlesztéstől a rendszerirányításon és az energiapiacon át a technológiai innovációig rengeteg témában mozog otthonosan.

Paks II. Zrt. élére szintén egy mérnököt, Ságodi Attilát választottam, aki a 25 éves energetikai pályafutása során nagyban hozzájárult a mai energiapiac megteremtéséhez, részt vett több energetikai üzletág akvizíciójában és, aki már a nukleáris energia területén is bizonyította szaktudását olyan projekteken keresztül, mint a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása.

A helyettes államtitkároknál is a sokoldalúság a közös nevező. Tarjányi Krisztina az energiaellátás, az energiahatékonyság, az üzletfejlesztés és a beruházások területén szerzett több mint másfél évtizedes vállalati és tanácsadói tapasztalatot. A MOL-tól az MVM-en és az állami közműszolgáltatáson át saját energetikai vállalkozásáig a gáz- és villamosenergia-piacot, a nagyvállalati és az innovatív vállalkozói világot egyaránt megismerte.

Bart István több mint húsz éve foglalkozik klíma- és energiapolitikával, energiahatékonysággal, dekarbonizációval és szén-dioxid-árazással, megfordult az Európai Bizottságnál és nemzetközi szakmai szervezetekben is. Az Environmental Defense Fundnál szerzett tapasztalata révén olyan gyakorlatias zöld szemléletet képvisel, amely a klímavédelmi célokat az ellátásbiztonság és a gazdasági realitások figyelembevételével kapcsolja össze.

Zsoldos István a MOL-csoport vezető közgazdásza volt, előtte pedig a Magyar Nemzeti Banknál és a Goldman Sachsnál dolgozott. A makrogazdaság, a pénzügyek és az energiapiacok összefüggéseit nemzetközi szinten is kiemelkedő mélységben ismeri, ezt pedig modern adatelemzési és modellezési tudással egészíti ki. Olyan szakember, akinek szakmai meglátásai nemcsak a minisztériumban, hanem a legfontosabb nemzetközi energetikai fórumokon is figyelmet érdemelnek.

Az életutak különböznek, de az új vezetőkre egyformán igaz, hogy nem internetes gyorstalpalón tanulták az energetikát. Évtizedes munkájuk, szakértelmük az egész iparágban elismert. Ez a csapat nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő szakmai erőt képvisel.

Van közöttük mérnök, közgazdász, stratégiai, energiapiaci és klímapolitikai szakember. Sokféle tudást állítottak a haza szolgálatába, olyan széles merítésben, amilyenre egy biztonságos, versenyképes és a jövő kihívásaira felkészített magyar energiarendszer megteremtéséhez szükség van.

Ez a szakértő csapat tárgyalta újra a Fidesz-kormány által megvalósíthatatlan állapotban hátrahagyott Helyreállítási Terv energetikai részeit, alkotta meg hetek alatt az EU-s pénzek hazahozatalához és a szélenergia-fejlesztések újra indításához szükséges jogszabályokat, dolgozta ki a paksi kiesés kezeléséhez szükséges rendeleteket.

A súlyos örökséget nem jelszavakkal, hanem szakértelemmel, munkával és felelős döntésekkel fogjuk felszámolni.

Mi olyan magyar energiarendszert építünk, amely biztonságot ad a családoknak, versenyképességet a vállalkozásoknak, és képes megfelelni a következő évtizedek kihívásainak.

Ehhez szakemberek kellenek. Miniszterként büszkeséggel tölt el, hogy ilyen kiváló szakembereket tudhatok a csapatomban.

TAPASZTALAT MINEK? GYŰLNEK A SZTORIK NER-ES ROKONOK ÉS BARÁTOK KÜLÜGYES KARRIERJÉRŐL

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.08.18.


Az elmúlt években jó pár nyilvános kudarc és kellemetlenség érte a magyar diplomáciát. Az uniós és transzatlanti partnerektől Oroszország és Kína irányába forduló kormányzat képviselői különösen Európában számíthattak egyre hűvösebb fogadtatásra.

Az egyik leglátványosabb eset az volt, amikor 2024-ben számos uniós tagország a magyar EU-elnökség informális üléseinek bojkottjáról döntött, mert Orbán Viktor egyeztetés nélkül indított kijevi–moszkvai–pekingi „békemissziója” kiváltotta az EU elhatárolódását. Ennek nyomán a biztosok helyett csak alacsonyabb rangú tisztviselőket küldtek a budapesti találkozókra, jelezve, hogy politikai szinten nem kívánják legitimálni a magyar elnökséget.

Lengyelország az EU-elnökségének megnyitójára az egész varsói diplomáciai kart meghívta 2025-ben, kivéve Magyarország nagykövetét. Radosław Sikorski külügyminiszter külön diplomáciai jegyzékben közölte, hogy a magyar nagykövet nemkívánatos vendég.

Nem csupán az európai szövetségesek számára lett egyre kellemetlenebb a magyar kapcsolat, de Afrikában ennek alapvetően más okai voltak. Itt az volt a probléma külügyi forrásaink szerint, hogy nagy számban kerültek a kontinensre NER-es hátszéllel külügyi szolgálatra alkalmatlan emberek.

Az elmúlt években számos nehezen érthető nagyköveti kinevezést felkapott ugyan a nyilvánosság, de az alacsonyabb rangú kinevezettekről nem sokat lehetett tudni. A külügyben dolgozók számára is kellemetlen történeteket azért sem akarták nagy dobra verni, mert ez is hozzájárult volna a hazánkról kialakult, eleve nem túl pozitív kép romlásához. A kormányváltás után, a külföldön szolgálók teljesítményének átvilágítása előtt-közben már könnyebben beszélnek a problémákról.

A külügyi szolgálat azért is lehetett csábító sokak számára, mert az illetmény – ami az alapfizetés és a külszolgálati ellátmány együttes összege – 2-5 millió forint jövedelmet biztosíthatott, emellett pedig minőségi lakást és érdekes programokat. Ráadásul az sem jelentett feltétlenül problémát, ha valaki nem akarta túlzásba vinni a munkát...