TÚL KÉSŐ VAN, DE KELL VALAMI ESÉLYT ADNI A JÓISTENNEK IS | VÉGVESZÉLYBEN A VIZEINK

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2026.08.16.

A Zagyva haldoklásán keresztül mutatjuk be a magyar vízgazdálkodás drámai helyzetét. Az aszály miatt csökkent a folyók vízhozama, de a Zagyvából egyszerre öntöznek és öntenek bele városi szennyvizet. Miközben a természet szenved, a gazdák sem tudnak termelni, és hiába érti meg lassan mindenki a vízvisszatartás fontosságát, egyáltalán nem mindegy, milyen módszerrel tartjuk meg a vizet.

00:00 Intro 

01:36 Zagyva 

02:11 500 ezer köbméter víz a sivatag közepén 

06:55 A szántóföld felélte a létfeltételeit 

09:56 Tájhasználatváltás 

14:31 Gólhelyzet a döntéshozóknak 

16:35 Vizet vesznek ki és szennyvizet öntenek bele 

20:48 Outro

ITT NÉZHETŐ MEG

SCHMIDT MÁRIA EGÉSZ FIDESZES INTÉZETHÁLÓZATA ALÓL KIHÚZTA A SZŐNYEGET A KORMÁNY

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2026.08.17.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) talán mindenkinek a fideszes elitképző MCC és az állami felsőoktatás szinte teljes kiszervezése jut eszébe, pedig sok más érintettje is van annak, hogy Magyar Péter kormánya beszántja az Orbánék által felépített alapítványi rendszert. A Molnál százmilliókat mozgat meg a kekva-korszak vége, Lázár János és Csányi Sándor nagyratörő agráralapítványa is a történelem süllyesztőjében végzi.

A közérdekű alapítványok felszámolásának viszont az egyik legnagyobb vesztese Schmidt Mária lesz, aki az orbánizmus egész intellektuális hátországának megágyazni kívánó intézethálózatot hozott létre saját kekvájának ernyője alatt,

amelyek az 1500-as évektől napjainkig igyekeztek a Fidesz narratívájához alakítani a magyar és közép-európai történelmet. És amelyek nem mellesleg számos kormánypárti kommentátor-influenszer-propagandista fizetését is állták, az Orbán-kormányok hathatós támogatásával. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány múzeumot, irodalmi hagyatékokat, budai villákat és belpesti épületeket hagyott az államra, de hogy pontosan mi lesz a Schmidt Mária által felépített infrastruktúrával, azt még a kormányban sem tudják pontosan.

Emlékezetpolitikai nagyüzem

Schmidt Mária ingatlanmilliárdos és történész már több mint két évtizede dolgozik azon, hogy a XX. század történelmének narratíváját a Fidesz politikai diskurzusához igazítsa, különösen, ami a kommunizmus és rendszerváltás történetét illeti. Ezen fáradozásait pedig szépen összefogja a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETKA), aminek történetén azt is végig lehet követni, hogyan vált a Schmidt-féle történelemszemlélet a kormányzat által milliárdokkal kitömött mainstream nézetté.

A KKETTKA-t 1999-ben hívta életre az első Orbán-kormány, és 117 millió forintot is adott az új közalapítványnak, annak főigazgatójának pedig az akkor Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként is dolgozó Schmidt Máriát nevezte ki. Az MCC-vel szemben tehát ez az alapítvány sosem volt semmilyen szinten független a Fidesztől, mindig is kormányzati hátszéllel, kormányzati pénzből működött.

Az alapítvány még elérhető weboldala szerint „a példátlan szörnyűségekkel terhes huszadik századi kommunista diktatúrák kelet-közép-európai abroncsainak lehullásával közös múltunk bemutatása és megértése” iránti erős társadalmi elvárás hívta életre. Valójában inkább az hívhatta életre, hogy a Fidesz már akkor is a kulturális hegemóniája megalapozásán dolgozott, ami később, 2010 után teljesedhetett ki igazán...

ITT OLVASHATÓ

SINKÓ ESZTER: A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY MA TÚL SOK BETEGET HAGY MAGÁRA

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2026.08.14.

Nehezen jutnak a betegek közellátáshoz, miközben a magánszolgáltatások egyre többek számára megfizethetetlenné válnak – erről beszélt Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának a programigazgatója szerint a közellátásban sok beteg „félúton marad”: nem kap időben megfelelő kezelést, a rendszerben való eligazodás nehéz, a betegutak kiszámíthatatlanok, az infrastruktúra leromlott, s továbbra is súlyos az orvos-, ápoló- és szakdolgozóhiány.

Sinkó Eszter az egészségügy állapotának egyik legfontosabb mutatójaként az úgynevezett elkerülhető halálozást említette. Mint mondta, Magyarország e tekintetben az Európai Unió sereghajtói közé tartozik: a megelőzhető és a kezelhető halálozások száma is nagyjából kétszerese az uniós átlagnak. A kezelhető halálozás különösen arra utal, hogy a betegek nem minden esetben jutnak megfelelő időben és helyen megfelelő ellátáshoz.

Kevés a pénz, nagy a lemaradás

A közgazdász szerint a magyar állam továbbra is jelentősen kevesebbet fordít az egészségügyre, mint az uniós átlag. A beszélgetésben elhangzott, hogy Magyarországon a közkiadások GDP-arányosan 4,5-4,7 százalék körül alakulnak, miközben az Európai Unióban ez az arány jellemzően 7 százalék felett van.

Sinkó arról is beszélt, hogy egy évi 500 milliárd forintos többletforrás már érzékelhető javulást hozhatna, de a rendszer érdemi felzárkóztatásához ennél is több pénzre lenne szükség. Szavai szerint szűken véve az egészségügyre jelenleg körülbelül 3000 milliárd forint jut, így az 500 milliárdos többlet több mint 15 százalékos növekedést jelentene...

ITT OLVASHATÓ

„PÉLDÁTLAN PUSZTULÁST LÁTTAM” – ÍGY VAN ESÉLYÜNK A HŐSÉG ÉS A KISZÁRADÁS ELLEN

VÁLASZ PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.08.17.

Olyan kihívások előtt vagyunk, amilyenekre a magyar társadalom mérsékelten van felkészülve – mondja a klíma- és vízhelyzetről szóló adásunkban Rácz Lajos környezettörténész. A hortobágyi élőhely-rekonstrukció jó példa, a duzzasztott Hármas-Körös a rossz példa arra, hogyan vizesíthető vissza a táj – állítja Jakab Gusztáv paleobotanikus. Mi történik a Kárpát-medencei ökoszisztémával a rekord hőségek és aszály közepette? Volt-e már hasonló helyzet a történelemben? Milyen alkalmazkodási stratégiák működhetnek? Mélyelemző műsorunkban ezúttal fontos, hogy lássuk is, amiről beszélünk, ezért Youtube-nézőink rendhagyó módon nemcsak a stúdiót, hanem időnként az éppen említett tájakat, növényeket is megmutatjuk.

Részletek a műsorból:

Gusztáv április 18-án ezt írta a Facebook-oldalára, miután folytatta a szokásos alföldi terepbejárását: „Katasztrófa előtti állapotok. Habár kizöldült a határ, komolyak a figyelmeztető jelek. […] A természetes élőhelyek állapota egyértelműen jelzi a fenyegetés mértékét, a helyzet rosszabb, mint 2022-ben.” És tényleg: 2026 még a különösen pusztító 2022-es „történelmi” aszályon is túltett. Honnan tudta?

Jakab Gusztáv: Őszintén szólva józan paraszti ésszel is belátható volt. A szokásos köreimet futottam így tavasszal. Ilyenkor óriási területeket járok be, hogy az alföldi területeknek az ökológiai állapotát térképezzem fel. […] Óriási változást láttam ’22-höz képest, meg a korábbi évekhez képest is. ’22-ben még azt láttam, hogy volt mit visszatartani. Volt víz a csatornákban, volt víz a mélyedésekben, csak bejött egy nagyon száraz, és mellette egyébként még akkor, áprilisban hűvös időszak. Most pedig már április közepén is alig lehetett vízfoltokkal találkozni a pusztában, csak kiásott árkokban és a mesterséges mélyedések, gödrök alján. Tisztában voltam azzal, hogy a térségben egy-másfél-két métert esett a talajvíz szintje. Ha így fut neki a természet a nyárnak, és bejön egy-két hőhullám, akkor itt kő kövön nem marad. Ezt már áprilisban lehetett látni. […] Idén például a Sárrét, pontosabban az egykori Nagy-Sárrét peremét jártam be. Olyan szintű élőhelypusztulás zajlik ezeken a területeken jelenleg, amilyet évszázadok óta nem láthattunk. […] Termőföldeknél is jártam, elég sok gazdával beszéltem. Idézem az egyiküket: azt mondta, hogy ha kihajtja a teheneit, még ők is sírva fognak fakadni.

Történelmi hőségek és aszályok ide vagy oda, újra és újra vita kezdődik arról, hogy volt-e már ilyen a Kárpát-medencében. Volt már ilyen?

Rácz Lajos: Christian Pfister környezettörténész és Heinz Wanner meteorológus Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című, nemrég általam lefordított kötetének egyik fő következtetése, hogy, bár akkor még nem vettük észre, de 1988-ban túlhaladtunk egy átbillenési ponton. (A könyvről korábban külön podcastadást készítettünk – a szerk.) Képletesen: becsukódott egy ajtó, és csak utólag láttuk meg, hogy nincs rajta kilincs. Teljesen új klímával állunk szemben, amihez nincsenek analógiáink. Nem volt még ilyen. Csak nézzünk, mint a hal a szatyorban, és próbálunk okosak lenni, vagy próbáljuk kikövetkeztetni, hogy mire lehet fölkészülni. Bizonyos trendek láthatóak, de itt alapvetően fontos, hogy az egyik legnagyobb problémája jelenleg a magyar társadalomnak a tudás leértékelődése. Itt pedig arról van szó, hogy folyamatos adatfelvételre lenne szükség kell, és együtt kellene működnie olyan embereknek, akik egyébként normális esetben nem nagyon állnának szóba egymással, mert más nyelvet beszélnek, más infrastruktúrából jöttek, másképpen gondolkodnak. Tehát olyan kihívások előtt vagyunk emberileg is, meg szakmailag is, amire én azt gondolom, hogy a magyar társadalom elég mérsékelten van felkészülve.

Jakab Gusztáv: Paleobotanikusként, vagyis a múlt földtani korainak növényvilágát kutató emberként is azt tudom mondani, hogy ha nagyon visszamegyünk, se találunk hasonlót a mai helyzethez. […] Nagy lehűlések voltak. Van egy, a tudományos időskálán „before present”, magyarul „jelen előtti idő” 4200-as esemény, melyet szokás napjainkhoz hasonlítani, de ott is egy száraz, hideg esemény következett be, és ráadásul az sem volt globális. A múlt századok nagy aszályai is regionális esetek voltak. […] Ez a mostani felmelegedés bizony globális. Azt lehet mondani, hogy az elmúlt 2000 évben hasonlóan globális, hasonlóan gyors és hasonló mértékű felmelegedés nem volt. […] Amikor valaki arra hivatkozik, hogy volt már itt hasonló – ez kibúvó. Ez egy nagyon könnyű mentség arra, hogy miért nem teszünk meg mindent azért, hogy megakadályozzuk, vagy legalább lassítsuk ezeket a folyamatokat.

Rácz Lajos: Környezettörténész kolléganőm, egykori szakdolgozóm, Kiss Andrea egy tanulmányában a 14. századtól a 2022-es aszályig elemezte a különböző szárazságokat és az áradásokat is, és arra a következtetésre jutott, hogy az áradások soha nem okoztak akkora problémát, mint az aszályok. Az áradásokra kialakult egy menedzsment, amivel le lehetett azokat vezetni, a nagy szárazságok viszont mindig megütötték a korabeli gazdaságot. A tradicionális viszonyok között is, és hát most is megütik. Az igazi kockázat a Kárpát-medencében nem a vízbőség, hanem a szárazság a történelmi előzmények szerint.

Hogyan alkalmazkodjunk? Mi legyen az Alföldön, ahol ismét elképesztő ökológiai pusztulás látszik?

Rácz Lajos: Vagy meg kell mondani, hogy honnan teremtik elő a csapadékból hiányzó vizet, vagy pedig hozzá kell igazítani a realitásokhoz azokat a tevékenységeket, amit az Alföldön folytatnak. És ezt nem lehet halasztani. Tehát itt az az alapvető probléma, hogy elveszítettük a távoli múltunkkal és a távoli jövőnkkel. Jelenleg egyetlen dimenzió létezik: a jelen és a közeli jövő.

Jakab Gusztáv: A Hortobágyon körülbelül 20 éve árasztanak, amikor csak tudnak. […] Ott a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület kiválóan csinálja, már ezer kilométer feletti egykori belvízcsatornát számoltak fel, és biztosították a területeknek a vízellátását. Ezt kellene kiterjeszteni; nem valami olyanról beszélek, ami illúzió. A Natura 2000-es gyepterületeken és a vizes élőhelyeken lehetne kezdeni. […] Sokan mondják, hogy duzzasztóművek kellenek a folyókon, és majd az mindet megold. De mit old meg? Kérem, jöjjenek ki, nézzék meg, hogy azokon a területeken, a Körös-vidéken, ahol duzzasztás folyik, ott mit oldott meg! Semmit nem oldott meg. Az öntözést lehet, hogy megoldja, bár 40 fokban már az is kérdéses. Tudok fotókat mutatni Gyomaendrőd környékéről. Felvizen, ott, ahol a békésszentandrási duzzasztó miatt csurig tele van még most is a Hármas-Körös, mert a vízügy visszatartja a vizet, de a folyótól 100 méterre a holtág már ki van száradva, mert nincs összekötve a folyóval. Tehát a duzzasztás nem emeli meg olyan mértékben a talajvíz szintjét, hogy még a holtágban is megmaradjon.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELÉ KERÜL A TISZA-KORMÁNY HÁROM FONTOS KÖZJOGI INTÉZKEDÉSE

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.08.16.

A Tisza-kormány három talán legvitatottabb intézkedését vizsgálja augusztus 17-én hétfőn az Alkotmánybíróság:Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnését;

- a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását;

- az alkotmánybírók megbízatásának megszűnését és az ehhez kapcsolódó korhatár-korlátozást.

A Tisza Párt kétharmados győzelme után Magyar már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt és más közjogi tisztségviselőket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Néhány nappal később aztán határidőt is szabott nekik: május 31-ig várta el tőlük, hogy önként távozzanak. Sulyok nem mondott le a határidőre, és ellentámadásba lendült, többször, több fórumon is kifejezte az alkotmányos aggályait. Az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult segítségért, közleményben és interjúkban tiltakozott a tervezett módosítás ellen. Magyar aztán június elején bejelentette, hogy Alaptörvény-módosítással fogja eltávolítani...

ITT OLVASHATÓ