Könnyen lehet, hogy magyar idő szerint szerda reggel már tudni fogjuk, ki lett az Amerikai Egyesült Államok elnöke; és még ha a felméréseknek megfelelően szoros lesz, és meg kell várni a szavazatszámlálások végét, akkor is számos megállapítást tehetünk majd az esélyekről. De hogy nézett ki az utolsó 24 óra, kire szavaztak a csatatérállamok, milyen váratlan meglepetéseket lehet kiolvasni a választási eredményekből?
Szerda reggel az Elektor élő adásában összefoglaljuk, mi történt az éjjel és történik éppen Amerikában: ebben segítségünkre lesznek a Választási Földrajz szakértői, Bódi Mátyás és Kovalcsik Tamás, a Telex külpolitikai szerkesztője, Király András, valamint a műsorvezető, Csurgó Dénes.
Az Elektor korábbi részeit pedig ajánljuk visszanézésre, amivel betekintést nyújtunk, mi minden történt az elmúlt pár hónapban, és az amerikai közélet legfontosabb témáit, kérdéseit is elemeztük:
2600 hamis szavazólapot találtak Pennsylvaniában? A szavazógépek nem engedik, hogy Trump mellé húzzák az X-et a választók? Cikkünkben ezeket a magyar nyelven is terjedő állításokat ellenőriztük.
November 5. az amerikai elnökválasztás hivatalos dátuma, azonban friss adatok szerint közel 75 millió amerikai a szavazás napját megelőzően voksolt levélszavazat vagy korai szavazás útján.
Ennek köszönhetően már a szavazás napja előtt számos téves információ keringett az interneten állítólagos választási csalásokról.
A 2020-as választás utóélete és a Capitolium ostroma után sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy milyen hatása lesz a választások tisztaságát megkérdőjelező dezinformációnak az amerikai társadalomra, különösen abban az esetben, ha Donald Trump veszít.
Idén már november 5. előtt elterjedt az USA-ban egy hamisított videó arról, hogy haiti lakosok személyi igazolványaik másolatával Kamala Harrisre szavaztak több georgiai megyében, egy másik pedig arról, hogy egy választási alkalmazott megsemmisítette a Donald Trumpra leadott voksokat tartalmazó levélszavazatokat a pennsylvaniai Bucks megyében.
A hatóságok mindkét videót egyértelmű hamisítványnak nevezték, az állítólagos haiti szavazókról kiderült, hogy nem szerepelnek a választói nyilvántartásban, az állítólag megsemmisített Trump-szavazatok pedig nem úgy néznek ki, mint a hivatalos szavazólapok.
Két választási csalást feltételező állítás magyar nyelven is megjelent.
- Az egyik szerint a csatatér államnak számító Pennsylvaniában 2600 hamis szavazatot találtak.
- A másik szerint egy kentucky-i szavazógépen nem lehetett Donald Trumpra szavazni.
Ez a két állítás a fenti példákkal ellentétben olyan esetekről szól, amikben a választási szervek valóban folytattak vizsgálatokat.
Azonban az állítások tévesen mutatják be a történteket. Valójában sem Pennsylvaniában, sem Kentucky-ban nem volt szó hamis szavazatokról, ahogy arról sem, hogy valaki ne tudott volna az általa támogatott jelöltre szavazni...
OPCIÓ PODCAST / SZABAD EURÓPA Szerző: SZABAD EURÓPA 2024.11.05.
A KSH friss adatai szerint 2024 januárja és szeptembere között a magyarországi földgázfogyasztás 5,5 milliárd köbméter volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben mért, 20 százalékot meghaladó gázfogyasztás csökkenést újabb 5 százalékkal megtoltuk. Az újabb oroszországi látogatást tevő Szijjártó Péter külgazdasági miniszter az orosz állami médiának azonban azt nyilatkozta, hogy a hosszú távú szerződésben szereplő 4,5 milliárd köbméteren felül, további orosz fölgázmennyiségeket vásárolunk. Ellentmond-e egymásnak és a logikának ez a két hír? - Ezt kérdeztük Holoda Attila energetikai szakértőtől.
Kedden tartják az amerikai elnökválasztást, amin a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump közül dönthetik el az amerikai választók, hogy ki legyen az Egyesült Államok új elnöke. Összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni az amerikai választási rendszerről, kik azok az elektorok, hogyan dől el, hogy ki lesz a nyertes, és azt, hogy várhatóan mikorra lesz meg a végeredmény az egyes államokban.
Mennyi elektori szavazata van egy államnak?
Az Egyesült Államokban nem az a jelölt nyeri az elnökválasztást, akire országosan a legtöbb amerikai szavazott, hanem egy egészen egyedi módszert, az úgynevezett elektori rendszert alkalmazzák. Ahogy azt a neve is mutatja, az Egyesült Államok több állam szövetsége, és arról, hogy ki legyen az elnök, valójában az államok döntenek. A szavazók pedig csak arról, hogy saját államuk melyik jelöltre szavazzon.
Minden államnak adott mennyiségű szavazata van, ez az úgynevezett elektori szavazat. Az ötven államnak (valamint az önálló közigazgatási körzetnek számító fővárosnak) összesen 538 elektori szavazata van, és az a jelölt nyer, aki ezeknek több mint a felét, azaz legalább 270-et megszerez.
Arról, hogy egy adott államnak mekkora beleszólása van az elnökválasztás végkimenetelébe, azaz, hogy mennyi elektori szavazata van, a népesség alapján döntenek: minél többen laknak egy államban, annál több szavazata van. Egészen pontosan annyi, amennyi képviselője és szenátora van a kongresszusban, az előbbi pedig a lakosok számán múlik, utóbbiból minden államban kettő van. A legtöbb Kaliforniának (54), és Texasnak (40) van, míg a legkisebb államoknak három elektori szavazat jut.
48 államban a „győztes mindent visz” elve működik: az a jelölt kapja meg az állam összes elektori szavazatát, akire ott a legtöbben voksoltak az elnökválasztáson. Így 2020-ban Kaliforniában hiába szavazott több mint hatmillió ember a republikánus jelöltre, Donald Trumpra, az állam összes elektori szavazatát a demokrata jelölt, Joe Biden kapta meg. Ugyanígy Texasban Biden hiába szerezte meg a voksok több mint 46 százalékát, az állam mindegyik elektorát Trump kapta.
Két államban, Nebraskában és Maine-ben más rendszert alkalmaznak. Az amerikai törvényhozási választásokon a szenátorokat állami szinten választják, az ezek után járó két elektori szavazatot az államban legtöbb szavazatot szerző jelölt kapja. A képviselőket választókerületekben választják. Maine-ben, ahol két ilyen kongresszusi körzet van, és Nebraskában, ahol három, az ezek után járó elektori szavazatokat a körzet eredménye alapján osztják ki. Vagyis ezekben az államokban elképzelhető, hogy mindkét jelölt szerezzen elektorokat, ahogy az most is valószínű a felmérések alapján...
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS 2024.11.05.
A Trump által vezetett Republikánus Párt egyértelműen autokratikus vonzalmak jelét mutatja, ami történelmileg párhuzamba állítható a fasiszta mozgalmakkal – nemzetközi lapszemle.
Trump, Európa rémálma – ez a címe a Politico egyik cikkének, de túlzás nélkül mondhatom, szinte az egész nemzetközi médiát áthatja ezekben a napokban a töprengés – nagyrészt gyötrődő töprengés -, hogy mi várhat nem csupán Amerikára, hanem az egész világra, ha a republikánus jelölt nyeri az elnökválasztást. Érdekes – vagy lehet, hogy nem is annyira érdekes – módon alig találni olyan írást, amely azt boncolgatja, mi lesz, ha Harris győz. Mi lenne – gondolom, mindenki úgy véli, hogy akkor az élet megy tovább a maga kerékvágásában.
Az említett amerikai portál brüsszeli kiadásának a jóslata Donald Trump győzelme esetére az, hogy a főromboló tovább destabilizálná a már így is meggyengült öreg kontinenst. De – emeli ki a Politico – Európa autoriter és keményen jobboldali vezetői, mint a magyar Orbán Viktor és az olasz Giorgia Meloni, saját álláspontjuk felülkerekedését látnák ebben a kifejletben. Orbán, aki a nyáron szakított az EU többi vezetőjével, amikor meglátogatta Putyint Moszkvában, az amerikai ultrakonzervatívok Trump által uralt összejövetelein is rendszeresen megjelenik. Meloni pedig – állítja a portál római forrásokra hivatkozva – tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy Európa új Trump-suttogója legyen. Erről a suttogásról a rend kedvéért el kell, hogy mondjam: a kifejezés annak a filmnek a nyomán terjedt el, amely a lovak nyelvét értő, vagyis lósuttogó alakját rajzolja meg, és a politikában azokat jelöli, akik képesek szót érteni felettébb nehezen kezelhető emberekkel. Ilyen Trump-suttogóként emlegették korábban Mark Rutte volt holland kormányfőt, de őt a jó sorsa NATO-főtitkárrá tette, így most az EU-nak is szüksége lehet egy újabb Trump-suttogóra.
A Politico idézi Andrea Di Giuseppe olasz parlamenti képviselőt, aki az Észak-Amerikában élő olaszok nevében kapott helyet a római törvényhozásban, és Meloni Olasz fivérek nevű pártjának a politikusa. „Ha Trump elnöknek szüksége lesz egy európai közvetítőre, akkor ki lehetne erre alkalmasabb, mint Giorgia Meloni? – hangoztatja Di Giuseppe.
Lényegében ugyanezt a következtetést vonja le az EurActiv című hírportálnak adott nyilatkozatában Klaus Welle, aki 13 éven át – 2009 és 2022 között - volt az Európai Parlament főtitkára, és – ahogy mondani szokás - amit ő nem tud az Unióról, azt nem is érdemes tudni. Úgy véli, hogy ha Trump visszatérhet a Fehér Házba, akkor az új amerikai adminisztráció és Európa között csak olyan, közbizalmat élvező személy képezhet hidat, aki védelmezi az európai projektet. Meloninak Klaus Welle szerint ebben az értelemben lehet funkciója, ellentétben például Orbán Viktorral, aki nem lenne alkalmas a hídszerepre, hiszen ő idegesítően hatott Brüsszelre, a szóló diplomáciai erőfeszítéseivel.
A mostani amerikai elnökválasztási kampánynak a médiaszabadságra gyakorolt negatív hatásáról ír Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Felhívja a figyelmet arra, hogy a 200 milliárd dolláros vagyonnal bíró Jeff Bezos, az Amazon vállalkozás létrehozója és űrutazási befektető, egyébként pedig a Washington Post tulajdonosa, megtiltotta, hogy az Egyesült Államok második legfontosabb újságja szerkesztőségi állásfoglalásban álljon ki Kamala Harris jelöltsége mellett. Ugyanígy, Patrick Soon-Shiong, a Los Angeles Times tulajdonosa megtiltotta a szerkesztőségnek Harris támogatását. Ez szakítás az eddigi hagyományokkal – állapítja meg Lendvai, és hozzáteszi: a független újságírás immár Németországban, Franciaországban, Itáliában és Svájcban is határokon átnyúló támadásoknak van kitéve a populizmus és a bulvár térhódításának betudhatóan.
Ugyanebben az osztrák lapban jelent meg Hans Rauscher kommentárja „A konzervatív kengyeltartók” címmel, amelynek a fő állítása szerint akár az Egyesült Államokat, akár Európát nézzük, azt látjuk, hogy a fasisztoid jobboldali populisták csak akkor kerülnek hatalomra, ha ehhez hozzásegítik őket a hagyományos konzervatívok. Ausztriában a Herbert Kickl vezette FPÖ azáltal válhatott a legnagyobb párttá, hogy 440 ezer korábbi néppárti szavazó átállt hozzá – írja Rauscher, és hozzáteszi: hasonló történt Hollandiában, Olaszországban és korábban Magyarországon is. Amikor a hagyományos konzervatívok azt hiszik, hogy a szélsőségesen jobboldali populisták révén megtarthatják maguknak a tényleges hatalmat, az mindig rosszul sül el – jegyzi meg.
A londoni Guardian hasábjain Ben Makuch eszmefuttatása olvasható arról, hogy valóban fasiszta-e Donald Trump, miként az elhangzott az amerikai választási kampányban. A demokrata kampánystratégák ugyan vitatkozhatnak azon, hogy Trump lefasisztázása hatékony dolog volt-e, a fasizmus valójában folyamat – emeli ki a szerző, és tudományos kutatók megállapításait ismertetve azt írja, hogy a most Trump által vezetett Republikánus Párt egyértelműen autokratikus vonzalmak jelét mutatja, ami történelmileg párhuzamba állítható a fasiszta mozgalmakkal. Trump visszatérése világos fenyegetést jelentene az amerikai demokráciára nézve – összegzi Ben Makuch a szakértői véleményeket, köztük Jason Stanleynek, a Yale egyetem filozófia professzorának a nézetét. Külön kiemeli azt, hogy Trump és a mögötte állók kilátásba helyezték: minden szinten a lojalitás szempontja alapján fognak kinevezni tisztségviselőket.
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.11.04.
Szinte biztosra lehet venni, hogy valami történni fog, mert Trump elhitette a híveivel, hogy ha nincs csalás, akkor csak ő nyerhet, ha nem ő nyer, akkor csalás történt. Szervezkednek a MAGA-hívek, és Trump már elmondta nekik, hogy megválasztása esetén a katonaságot is beveti a politikai ellenfeleivel szemben, ezért ha nem nyer, minden megengedett számukra.
Washingtonban lezárták a Capitoliumot, a Fehér Ház környékét, és a környéken minden üzletet, éttermet, boltot bedeszkáznak, a kirakatokat befedik. Önmagában ez is mindent elmond arról, hogy Amerika Hitlere készül hatalomátvételre és az alkotmányos rend elleni támadásra, akár megnyeri a választást, akár nem.
Trump mindent egy lapra tett fel, neki nincs több esélye. Vagy most megszerzi a hatalmat, vagy soha. Négy évvel ezelőtt is tisztán vesztett, azt sem ismerte el. Ha nem nyer, ennek a választásnak az eredményét sem fogadja el, és miután kijelentette, hogy nem lett volna szabad távoznia négy éve a Fehér Házból, amikor veszített, most kész akár elfoglalni.
Washingtonban a legforróbb a helyzet, de szinte minden államban számítani lehet Trump híveinek akár fegyveres támadására és akcióira. Szó szerint polgárháborús veszély van, s Trump ezt nem bánja, hanem tüzeli. Még Floridában is tapintani lehet, vágni lehet az utcán a feszültséget, pontosan olyan a légkör, mint egy pusztító hurrikán előtt.
A Fehér Ház, az FBI és a biztonsági szolgálatok hallgatnak az erőszak lehetőségéről, nem akarják a hangulatot felkorbácsolni, remélhetően jobban készülnek a trumpista csőcselék fogadására, mint 2021 január 6-án. A washingtoni rendőrfőnök azzal nyugtatta a lakókat, hogy mind a 3000 rendőr hosszabbított szolgálatban lesz, senkinek nincs szabadnap.
Ez éppenséggel nem megnyugtató, mert 3000 rendőr semmi ahhoz képest, ha Trump megnyitja a száját és a pokol kapuját, s ha veszítene a választáson (vagy nem hirdetnek még eredményt, mert túlsokáig tart a szavazatok összeszámlálása egyes államokban), az biztosra vehető, hogy a legrosszabb forgatókönyvek valósulhatnak meg.
Ez persze nem minden, a Nemzeti Gárdát több államban készenlétbe helyezték, arról is lehet tudni, hogy az állami bűnüldöző szervek egy éve készülnek erre a lehetőségre. Az állami szervek teljesen úgy tesznek, mintha normálisak lennének, szemben az ellenfeleik retorikájával, ezért a polgárokat is a rend védelmére szólították fel.
Washingtonban látható, hogy komolyan veszik a fenyegetést. Egyes helyeken nyolc méter magas kordonokat és kerítéseket állítanak. A Fehér Házhoz vezető utcákat is lezárták, az utakat elkordonozták. Látható, hogy többlépcsős védekezést terveztek, ezúttal nem lehet olyan káosz, mint 2021. január 6-án.
A kormányzat nincs könnyű helyzetben, mert a fegyveres erőszaktól és a bűnözéstől meg kell védenie az országot és a polgárokat, ugyanakkor nem keltheti annak látszatát, hogy a demokrata kormányzat alkalmaz terrort és sérti az alkotmányos jogokat. Megengedő sem lehet, és arra is vigyáznia kell, hogy ne adjon alkalmat polgárháború kirobbantására...
Elvileg kedd az amerikai elnökválasztás napja, bár a szavazók tekintélyes része nem most szavaz, és lehet, hogy az eredmény sem derül ki szerda reggelre. Aki úgy dönt, hogy fennmarad, annak a sokat emlegetett hét csatatérállam mellett főleg két demográfiai csoport mozgását érdemes figyelnie. Az egyik a latinóké, akik elkezdtek jobbra tolódni, a másik pedig a fehér nőké, akik az előző két választáson Donald Trumpot támogatták, de most Kamala Harris felé tendálnak. Megismétlődik-e a 2020-as csalási mizéria? Lehet-e döntetlen az eredmény? Mit mondanak az utolsó kutatások? Választási kalauz...
Minden fontos dolgot összegyűjtöttünk, amit tudni kell a szavazás menetéről és az eredmények értelmezéséről.
Mikor nyitnak és zárnak a szavazóhelyiségek?
November 5-én a keleti parti Vermont egyes településein már helyi idő szerint hajnali 5-kor (magyar idő szerint délelőtt 11 órakor) kinyitnak a szavazóhelyiségek, de a legtöbb államban inkább reggel 7-kor, bezárni pedig este 7–8 körül fognak – ez egy keleti parti állam esetében, magyar idő szerint, hajnali 4–5 órát jelent.
Fontos megjegyezni azonban, hogy számos államban – például épp Vermontban, illetve Utah-ban, Kaliforniában és Nevadában – az emberek többsége már levélben szavaz a személyes jelenlét helyett, sőt Észak-Karolinában már szeptember eleje óta be lehet küldeni a szavazólapokat. Ezek beérkezési határideje változó, vannak olyan államok, ahol november 5-ig vissza kell juttatni azokat, míg másutt akár két hét héttel később is elég – a lényeg az, hogy a borítékon lévő postabélyegző nem lehet a szavazás napjánál későbbi dátumozású...
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Budapesten jelentős lezárásokra érdemes számítani mától, miközben az Egyesült Államokban eljött a választás napja. Többféle hírlevelünk akad, itt lehet közöttük körbenézni, feliratkozni, stb.
A közvélemény-kutatások szerint fej-fej mellett álló Kamala Harris és Donald Trump gyökeresen eltérő jövőképet vázol fel Amerika számára.
Nem az idő halad, mi változunk” – fogalmazott Madách Imre Az ember tragédiájában. Lehetséges, hogy a szerző nemzeti sorstragédiánk papírra vetésekor még nem szerzett mélyebb ismereteket az Egyesült Államokról, ugyanis az idei elnökválasztás jelöltjeire ennek épp a fordítottja igaz.
A CNN hírcsatorna vasárnapi politikai kibeszélő műsorában egy republikánus közvélemény-kutató következőképpen értékelte a várható adminisztrációk arculatát: a demokrata jelölt újrajátszást, míg a volt elnök visszarendeződést hozna a Fehér Házban.
A kampány és szakpolitikák nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy Harris az Obama elnök által 2008-ban már felépített városi, diplomás, liberális, középosztálybeli választói bázisra építkezik, kiegészítve a Roe kontra Wade ítélet 2022-es elbukása után a reprodukciós jogok védelmének ígéretével megszólított 18-35 év közötti, valamint 60 év feletti nők (fekete, fehér és latino) nők táborával.
Trump a 2016-2020 közötti megosztó és ellentmondásos elnökségéhez képest ezúttal még messzebb mehet. Második ciklusában már nem kellene tartania a radikális és egyoldalú ad hoc döntéseit követő politikai földindulástól. A másik mozgásterét segítő körülmény, hogy a Republikánus Párt korábbi establishmentjéhez tartozó szakpolitikusok már nem fogják akadályozni vagy eltéríteni az akaratát: korábban a Heritage Foundation végzett átfogó toborzást egy lehetséges második Trump-adminisztráció személyi állományának összeállításához, mára pedig a mérsékelt-konzervatív America First Policy Institute felelős a transition team (kormányváltást előkészítő akciócsoport) összeállításáért és vezetéséért Trump győzelme esetén. Egy dolog biztos: az állásinterjúkon az egyik legfőbb követelmény a jelentkezők felé a a Trump iránti feltétlen lojalitás lesz.
Harris az országos abortusztilalom értelemszerű megvétózásán kívül helyreállítaná az 1973-as Roe kontra Wade ítélet szövetségi hatályát, valamint a meddőségi klinikákon végzett lombikprogramokhoz való hozzáférés korlátozását is eltörölné...
A kibertámadások célja, hogy növeljék a lakosság bizonytalanságát és gyengítsék a választási rendszert, de volt, hogy a külföldi hatalmak valamelyik konkrét jelölt ellen indítottak lejárató kampányt az online térben.
Az amerikai hatóságok már nyáron figyelmeztettek, hogy a november 5-én esedékes elnökválasztás a külföldről érkező dezinformáció és egyéb befolyásolási kísérletek fő célpontja lehet. A választás közeledtével valóban egyre több hír jelenik meg külföldi beavatkozási kísérletekről: Kínához köthető hackerek állítólag megpróbálták feltörni Donald Trump és alelnöke, JD Vance telefonját, és elterjedt egy iráni manipulált videó, melyen felgyújtott szavazólapokat mutattak be Pennsylvania államban. Az amerikai hírszerzés pedig arra is figyelmeztetett október végén, hogy Oroszország és Irán erőszakos tiltakozásokat szíthatnak a választások után.
Mindez nem újdonság: egy amerikai titkosszolgálati jelentés szerint Oroszország és Irán is titkosszolgálati akciókkal próbálta manipulálni az előző, 2020-as amerikai választást is. Korábban pedig a Lakmuszon is beszámoltunk az egyik legnagyobb orosz dezinformációs művelet leleplezéséről, aminek céljai között a 2024-es elnökválasztás befolyásolása is szerepelt.
Az AP cikke alapján összefoglaljuk, idén melyek a legfontosabb dezinformációs trendek és milyen külföldi beavatkozási kísérletek azonosítottak az amerikai hatóságok...
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.11.04.
Egy nappal az amerikai elnökválasztás előtt a felmérések alapján nem lehet megjósolni, de még csak biztosan következtetni sem arra, hogy a szoros versenyben ki lesz a győztes. Ám vannak számítások az elektorok számát illetően, illetve valamiképpen a hangulatból is lehet olvasni, s ezek alapján Kamala Harris győzelme valószínűsíthető.
Ami a száraz tényeket illeti, ha nem lesznek meglepetések a biztos demokrata és biztos republikánus államok eredményei között, jelenleg Kamala Harris 226 elektori szavazatra, Donald Trump 219 elektori szavazatra számíthat. Mivel 270 elektori szavazatra van szükség a győzelemhez, Harrisnek 44, Trumpnak 51 elektorra van szüksége a csatatér államokból, ahol még nem dőlt el a győzelem.
Azt említsük meg, hogy az amerikai választási rendszerben nem az nyeri a választást, aki abszolút értelemben a legtöbb szavazatot kapja összesen az egész országban, hanem az egyes államok győztesei nyerik el az adott államok lakossági arányának megfelelő elektori számokat (szavazatszámot), amelyeket az elektori kollégium összesít. Az államok az ottani győztesnek adják az elektori számaikat, és aki eléri a 270 elektori számot, az nyer.
Ezen a választáson hét billegő állam van, ahol nem lehet tudni, hogy a demokrata vagy a republikánus jelölt szerez több szavazatot. Ezek az államok Michigan (15 elektor), Nevada (6 elektor), Arizona (11 elektor), Wisconsin (10 elektor), Pennsylvania (19 elektor), North Carolina (16 elektor), Georgia (16 szavazat). Ez 88 függőben levő elektori szavazat, amely az egyes államokban győztes jelöltekhez kerül. Ebből kell Harrisnak 44, Trumpnak 51.
Önmagában az, hogy Harrisnak 7 elektorral kevesebbre van szüksége, jelent némi előnyt, de nem jelent biztos győzelmet, ha Trump megszerez olyan államokat, mint Pennsylvania, North Carolina és Georgia, amelyeknek sok elektori szavazatuk van. Kombinációk sokasága lehetséges. Ha Harris megnyeri Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint, akkor ő az elnök. Ha ezt a hármat elveszíti, akkor az összes többit meg kell nyernie a győzelemhez.
Ha Kamala Harris elveszíti Pennsylvániát, meg kell nyernie North Carolinát (vagy Georgiát), Michigant, Wisconsint és Arizonát. Ha Trump megnyeri Pennsylvániát, North Carolinát és Georgiát, akkor ő nyert. Ha a fentiek valamelyike nem jön össze Harrisnek, akkor is. De az is előfordulhat, hogy egyenlő lesz a végeredmény, akkor soha nem látott eljárások jönnek, amelyekbe egyelőre nem megyünk bele, az NBC alábbi elemzése bemutat mindent.
Az talán szntén fontos megállapítás, hogy az amerikai elemzők szerint Kamala Harrisnek négy lehetséges kombinációja van a győzelemre, míg Trumpnak ennél kevesebb...
ELNÖKI ÜGY PODCAST / MAGYAR HANG Szerző: MAGYAR HANG 2024.11.04.
A választás előtti utolsó Elnöki ügyben Tóth Csaba Tiborral, a Mérce újságírójával és Kiss Istvánnal, a Danube Institute ügyvezető igazgatójával beszélgetünk a kampányt meghatározó társadalmi és politikai törésvonalakról. A kulcsfontosságú gazdasági kérdések után a pártokon belüli platformokat, végül pedig a női jogok kérdésének kiemelt szerepét vizsgáljuk. Utóbbi témába meghívott szakértőnk, Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke nyújt mélyebb betekintést.
Az Elnöki ügy a Prizma Alapítvány és Magyar Hang podcastje. Köszönjük a vendéglátást a MANYI Kulturális Műhelynek!
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2024.11.03.
Ahogy a Patrióták megjelenésével Európában létrejött egy új erő, úgy Amerikában is megfordul a szél: a demokraták mennek, a republikánusok jönnek és Donald Trump ismét amerikai elnök lesz - ezt mondta Orbán Viktor az állami rádióban vasárnap reggel.
Kevesebb mint 24 óra van hátra a választások napjáig, Harris és Trump a vasárnapot az ingadozó államokra összpontosítva töltötte: Harris Michiganben kampányolt, Trump pedig Pennsylvaniában, Észak-Karolinában és Georgiában tartott gyűléseket.
FRISSHÍREK PODCAST Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS 2024.11.04.
Az orbáni-gazdaságpolitika zsákutcába került. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter miért bólogat a miniszterelnök vízióira? A politika felfalja a józan gazdasági-ítélőképességet? A régiónkban miért lettünk sereghajtók? Jön az 500 forintos Euró? Nem létezik olyan, hogy gazdasági semlegesség? Mit mutat meg és mire utal a magyar GDP csökkenése? Orbán miért csak a híveinek kedvez, ha pénzosztásról van szó? A német gazdaság állapota miatt élünk rosszabbul? A Magyar Közöny podcastban a kérdéseinkre Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár válaszol.
Palya Tamás: Az igazgató sem tudta, hogy kirúgnak minket
Palya Tamás a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított matekot és kémiát, mielőtt elbocsátották volna 2022-ben. A kirúgásának oka az volt, hogy részt vett a pedagógusok jogaiért és a közoktatás minőségéért folytatott tüntetéseken, amelyek keretében több tanár polgári engedetlenség formájában tiltakozott az oktatási rendszer állapota ellen. Palya és társai elbocsátása nagy felháborodást váltott ki mind a tanárok, mind a szülők és diákok körében. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan élte meg Palya a kirúgást, vagy hogy milyen valós történettel járult hozzá Szimler Bálint filmjének a cselekményehez.
„Én sosem bántam meg a tiltakozást. Ugyanakkor meg azt látom, hogy megtörtént pénteken a kirúgásunk, és ha utána hétfőn az összes iskola bezár, akkor már rég nem itt tartanánk.”
Palya elmondja, a tiltakozást a későbbi kirúgás fényében sem bánta meg, sőt, úgy gondolja, hogy sokkal erőteljesebben és szélesebb körben kellett volna kiállnia a pedagógusoknak az őket érintő ügyekben, és ezzel komolyabb változásokat is elérhettek volna. Ehhez képest mostanra beállt egy új status quo, amit szépen lassan mindenki elfogadott.
„Most anyagilag sokkal jobban élek, ami olyan szempontból nagyon elszomorító, hogy most abból élek, hogy a magyar oktatási rendszer ilyen.”
Magántanárként helyezkedett el, ami elmondása szerint stabilabb anyagi bázist jelent, ami egyúttal szomorú látlelet is arról, amilyen állapotban az oktatási rendszerünk van. Elit iskolákból is fogad diákokat, akikről gyakran az benyomása, hogy az iskolában nem kapnak megfelelő oktatást.
„Kiesett egy ablaktábla, mire a tankerület úgy reagált, hogy adtak pénzt gittre, és ez nem vicc. Az az ablaktábla egy gyereket megölhetett volna, vagy egy felnőttet, ha ráesik. De hát ez volt a reakció, hogy akkor adnak pénzt gittre. És végül egy szülő ajánlott fel pénzt a rendes javításra.”
A Fekete pont egyik ikonikus jelenetében magától kizuhan az iskola egyik ablaka az udvarra. Palya elbüszkélkedik, hogy ezt az ötletet ő adta Szimler Bálint rendezőnek, amikor egy beszélgetésük során elmesélte neki, hogy a Kölcseyben is történt egy nagyon hasonló eset, amit végül csal szülői hozzájárulással tudtak megoldani.
A Fekete pont már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
A magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben ismét technikai recesszióba került, három év alatt már másodszor fordult elő, hogy legalább két egymás utáni negyedévben negatív volt a bruttó hazai össztermék (GDP) alakulása, az elmúlt kilenc negyedévből hatban stagnált vagy romlott a gazdaság teljesítménye. Negyedéves alapon ráadásul a magyar érték volt a leggyengébb az eddig adatot közlő európai uniós tagállamok között.
Tágabb strukturális problémák és a politikai logika által vezérelt gazdaságpolitika egyéb hibái mellett ebben kiemelt szerepet játszik a feldolgozóipar és különösen az autóipar gyengélkedése: Orbán Viktor és kormánya az elmúlt másfél évtizedben konzisztensen és tudatosan erre a szektorra építette újraiparosítási politikáját, ami az ágazat megrogyása miatt most magával húzza a magyar növekedést is.
Ennek fényében különösen meglepő, hogy a miniszterelnök és külpolitikai fegyverhordozói nyilvános nyilatkozataikban egy olyan eseménytől, Donald Trump republikánus jelölt amerikai elnökké választásától várják a politikai megváltást, amely minden bizonnyal fokozná a magyar ipar kálváriáját, ráadásul pont egy olyan időszakban, amikor a kormánypárt látványosan gyengül a közvélemény-kutatások szerint.
Szemben a magyar kormánnyal, Trumptól a legtöbb politikus és elemző – és maga Trump is – a világkereskedelem ismételt felforgatását és az Európai Unió és az Egyesült Államok közti politikai és gazdasági nézeteltérések kiéleződését várja.
Nem kellenek nekik az autóink. Nem kellenek nekik a mezőgazdasági termékeink. Autók millióit és millióit adják el az Egyesült Államokban. Nem, nem és nem! Nagy árat kell fizetniük ezért!
– közölte Trump az EU-ról október 29-i kampánygyűlésén, ahol azt ígérte, hogy elnöksége egyik első aktusaként legalább 10 százalékos vámot vetne ki minden importtermékre.
Ez a lépés rontaná az európai termékek árversenyképességét az amerikai piacon, bizonytalanságot szülne és visszafogná a beruházásokat, illetve európai termelésük bővítése vagy fenntartása helyett amerikai beruházásra ösztökélhetné az uniós exportőröket. A trumpi vámemelés emellett minden bizonnyal megtorlást szülne az Európai Bizottság részéről, amely már megkezdte a válságtanácskozást a gazdasági hadviselésre való felkészülés jegyében.
A kereskedelmi konfliktus veszélye pedig egyre valósabb: az elmúlt hetekben Trump látványosan feljött a közvélemény-kutatásokban, és jelenleg a New York Times összesítése szerint a választást eldöntő hét ingaállamból négy helyen hajszállal a republikánus jelölt vezet, további egy helyen pedig holtverseny van. Ha lehet hinni a – gyakran tévedő – kutatásoknak, akkor Trump fél orrhosszal esélyesebb, bár miután az állás bőven a felmérések hibahatárán belül van, a végeredményt megjósolni lehetetlen...
BELVÁROSI SZABADEGYETEM Moderátor: KARDOS PÉTER 2024.11.03.
A rendezvényen áttekintettük a magyar közegészségügy helyzetének legfontosabb mutatóit, forráshelyzetét, a kormány egészségpolitikájának eddigi és várható hatásait és az előadók szerint szükséges és legfontosabb teendőket.
Előadók:
Kincses Gyula orvos, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke és Weltner János sebész, egészségpolitikus
Ismét elutasította a Fidesz, hogy vény nélkül is elérhetővé tegyék az esemény utáni tablettákat. A kormánypárt ezúttal a Parlament Népjóléti Bizottságából nem engedte tovább az ellenzéki képviselők által, nőjogi szervezetek kérésére beterjesztett javaslatot. A bizottság ülésén Pesti Imre a beterjesztő Orosz Annának (Momentum) nőellenes, a valóságtól elrugaszkodott és cinikus érvelést adott elő az ügyben a Mérce által megkeresett szakértő szerint. Petrás Boglárka, a Patent Egyesület tagja lapunknak elmondta azt is, hogy az esemény utáni tabletták kapcsán most elsődleges céljuk, hogy az orvosszakmai szervezetek nyilvánosan is felvállalják véleményüket, ami egybecseng a nőjogi szervezetek javaslataival.
Orosz Anna a Facebook-oldalán tett közzé egy videót az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának október 29-i meghallgatását követően, ahol a sürgősségi fogamzásgátlás recept nélküli elérhetőségére tett javaslata és Pesti Imre fideszes képviselő válasza hallható. Ebben az egyébként belgyógyász és kardiológus végzettségű kormánypárti politikus úgy fogalmazott:
„Létezik a fogamzásgátlásnak egy olyan módja is, amely nemcsak a nem kívánt terhességtől, hanem a nemi betegségektől is véd. Ha tehát a női táskában el tud férni egy szemceruza vagy egy ajakrúzs, akkor szerintem egy ilyen eszköz is el tud férni, és biztosított a védekezés. Ha valaki veszélyhelyzetben van, nagyon könnyen hozzá lehet jutni, hiszen ha olyan esemény történik, és mondjuk nem készül föl rá, azért aznap, vagy a következő nap a háziorvos, nőgyógyász felírja. Tehát nincs olyan probléma, hogyha sürgősség van, nem jut hozzá. (…) A vénykötelesség
semmilyen korlátot nem jelent a gyógyszer hozzáféréséhez, mert hozzá lehet férni, maximum el kell viselni egy orvosi felvilágosítást.”
A meghallgatás után Orosz Anna és Tordai Bence közös videót tett közzé, amiben elmondják, hogy a képviselő állításaival szemben a valóság az, hogy évente nők tízezrei vannak kitéve megaláztatásnak, felesleges időhúzásnak és kioktatásnak, ha esemény utáni tablettára van szükségük.
Pesti Imre kijelentésével kapcsolatban megkerestük Petrás Boglárkát, a Patent Egyesület munkatársát, aki a Mércének úgy fogalmazott:
„Nagyon kínos volt hallgatni a képviselő úr szavait.
Nyilvánvalóan nem ártana, hogyha beszélne néhány nővel, vagy ha elolvasta volna az e-mailt, amit minden országgyűlési képviselőnek elküldtünk, és amihez csatoltunk történeteket nőktől.”
A Patent Egyesület a politikusoknak küldött levelükben rettenetes bánásmódról, sok száz kilométeres utaztatásról, magánklinikákon elköltött hatalmas összegekről szóló történeteket mutattak be, a legkiszolgáltatottabb helyzetben segítséget kérő nők megalázása ugyanis rendszerszintű a magyar egészségügyben. Az esetek közt olvashatunk olyat, amikor egy óvszer elszakadása miatt kereste fel valaki a budapesti kórházakat, ügyeleteket, de mindenhonnan konzekvensen visszautasítást kapott, majd 3,5 óra utazás után sikerült csak beszereznie a gyógyszert. Egy másik nő arról számolt be, hogy az ügyelet portása közölte, hogy „találkozunk 6 hét múlva abortuszon”.
„Szerintem az orvosok jelentős része nincs is tisztában vele, hogy felírhatja ezt a gyógyszert, mert egyébként bármilyen orvos felírhatná – nem kellene körzetileg illetékes nőgyógyászhoz vagy háziorvoshoz fordulni. De mivel nem ismerik a szabályozást, ezért jobbra-balra küldözgetik a nőket”
– fogalmazott a Mércének Petrás, aki elmondta, hogy tudomásuk szerint orvosszakmai kollégiumok is érveltek azzal, hogy ez az eljárás nekik is egy felesleges plusz teher, aminek „semmi értelme nincsen”.
„Eleve túl vannak terhelve, és valójában nincsen szakmai haszna, vagy alapja annak, hogy a nőnek találkozni kelljen egy orvossal a receptfelírás előtt.”
Petrás Boglárka szerint Pesti Imre cinikus kijelentésével szemben, miszerint „maximum el kell viselni egy orvosi felvilágosítást”, a valóság az, hogy sok esetben a tabletta felírása előtt teljesen felesleges nőgyógyászati vizsgálatokat végeznek. A Patent Egyesületnek tudomása van olyan történetekről, amikor
kifejezetten durván bántak a nőkkel azért, hogy megleckéztessék őket...
Miközben a Fidesz egy bőségszaruban szeretné látni és láttatni Magyarországot, a valóságban egyre több a szegény ember. Ráadásul ezt nem holmi irigységtől megsárgult libsi-bolsi szócsövek harsogják, hanem a KSH számaiból világlik ki, sőt a kormányközeli Világgazdaság is közzétette. Lapunknak nyilatkozó szakemberek úgy látják: a kormánypárt emitt segíti, amott simán csak hagyja, hogy zavartalanul folyatódjon a tendencia. A rendszerhez globálisan és nem elemeiként kellene hozzányúlni, de ekkora lépéshez már valószínűleg senkinek nem lesz mersze.
Október végén jelentette meg a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala című éves elemzését. Az egy főre jutó növekvő jövedelmi ismertetőket olvasva elégedetten dőlhetnénk hátra, egészen addig, amíg kissé jobban bele nem ássuk magunkat a tavalyi állapotokat taglaló adatokba. Például, hogy egy év alatt fél százalékkal nőtt és ezzel 1,914 millió fő lett azoknak a száma, akiket érint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata. Ha öt részre osztjuk fel a magyar társadalmat, akkor azt látjuk, hogy a legalsó sávban az egy főre jutó éves bruttó átlagjövedelem 1,461 millió forint volt.
A piramis tetején viszont ennek az ötszöröse, 7,240 millió forint éves bruttót látunk, ráadásul a képzeletbeli olló a korábbi vizsgált évhez képest tovább nyílt 0,2 százalékkal. A legkevesebb szegény Közép-Dunántúlon van, Észak-Magyarországon viszont az emberek 31,5 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
Tudták, mégis csinálják
„A jövedelmi szegénység Magyarországon nem kiemelkedően kiterjedt, viszont kirívóan mély az Unión belül, a vásárlóerő-paritást figyelembe véve (azaz nagyjából ugyanazon javak megvásárlását tekintve) a nagyon alacsony jövedelmű háztartások itt élnek a legkevesebb pénzből. A magyar állam védi meg az EU-ban legkevésbé az állampolgárait a szélsőséges szegénységtől. A legalacsonyabb keresetűek kiemelkedően magas adóteher mellett adóznak, míg a legmagasabb keresetűek és a tőke adóterhei nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul alacsonyak” – magyarázza a helyzetet a Visszhangnak Misetics Bálint szociálpolitikus, Karácsony Gergely főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója...
SZABAD EURÓPA Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES 2024.11.03.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint a gazdasági növekedés egy kormány számára mindig fontos. Hisz ezen keresztül tudják az emberek jólétét növelni, ami nagyban befolyásolja, kire szavaznak a következő választáson. Mivel 2023-24-ben nem volt gazdasági növekedés, 2026-ban pedig választások lesznek, ezért érthető, hogy a kormány mindent elkövet, hogy felpörgesse a gazdaságot. A friss negyedéves rossz GDP adatokból nem érdemes hosszútávú következtetéseket levonni, mert ez változhat. Inkább azt kell nézni, hogy 2019 vége óta az átlagos növekedés 1,2 százalék, ami összehasonlítva az EU 1 százalékával — senkit se tévesszen meg a két érték szám szerinti közelsége —, nem igazán fényes teljesítmény. Ha ilyen ütemben zárkózunk fel, az európai átlagot nagyjából száz év múlva érjük el. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentését, miszerint 2028-ra a minimálbér 1000 euró, a bruttó átlagkereset pedig 1 millió Ft- lesz, nehéz értékelni, hiszen különböző számokat pedig könnyű bemondani. A pénzügyi szakember szerint nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség. A semlegesség amúgy katonai fogalom, azt jelenti: nem állok egyik oldalon sem, de a magyar kormány ehelyett látszólag úgy érti, hogy minkét oldallal üzletel. Jövőre élénkülni fog a magyar gazdaság, állítja Simor András. Ennek oka, hogy idén az EU 1 százalékos gazdasági növekedést vár, miközben több uniós kulcs ország gazdasága már felgyorsult. Mivel Magyarország export fókuszú ország, a külső piacok erősödése segít a fejlődésben. Közben idén 10 százalékos reálbér növekedés volt, amit az emberek előbb-utóbb el fognak költeni, jó részét remélhetőleg magyar boltokban. De tegyük hozzá: az utóbbi két évben padlón volt a magyar gazdaság, ahonnan viszonylag könnyű visszapattanni. Simor András abban is biztos, hogy lesz pénz a 2026-os választási költekezésre, a kérdés csak az, hogy forrásokat vesz el valahonnan a kormány vagy elengedi a költségvetési hiánycélt.
02:04 A választások miatt pörgetné a gazdaságot a kormány
07:59 Ezer eurós minimálbér és gazdasági semlegesség
72 millió előzetes szavazat, pengeélen táncoló csatatérállamok: kedden kezdetét veszi az amerikai elnökválasztás. Mit mondanak a legfrissebb kutatások, Trump vagy Harris esélyesebb az elnökségre?
- Doktori értekezésben „jósolták” meg 2022-ben, hogy mi történne, ha egy Magyar Péter-szerű figura bukkanna fel a politikában – írtuk októberben, miután rátaláltunk a Benedek István doktori disszertációjának téziskérdéseit összefoglaló munkára. A cikket rengetegen elolvasták, ezért úgy döntöttünk, interjút készítünk a disszertáció szerzőjével.
- A nagyváradi születésű politikatudós az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének adjunktusa. Kutatási területe egyebek mellett a demokrácia- és politikaelmélet, a demokratizálódás és a populizmuskutatás.
- Benedek szerint a 2018-as választásokkal az Orbán-rezsim érett formájában, populista választási autokráciaként szilárdult meg. A válságok azóta nemhogy kikezdték, hanem erősítették a rendszert.
- Az összes autokráciák csupán tíz százaléka dől meg alkotmányos keretek között, választásokon – állítja. De szerinte most sérülékeny lett a rezsim. Önerősítő spirálként egyre többen érzik azt, hogyha súlyosan egyenlőtlen feltételek mellett is, de legyőzhető a Fidesz a választásokon.
- A nagypolitikába váratlanul berobbanó Magyar Péter nem a „technikai koordináció” eszközével, hanem politikai értelemben egységesíti az Orbán-rezsim ellenzékét.
- Hacsak Magyarról nem derül ki valami egészen váratlan információ, akkor az „óellenzéktől” és a kormánypárttól érkező kritikák nemhogy gyengítik, de legitimálják őt.
- Akárki lesz is a 2026-os választás vesztese, a rezsim jelenlegi fázisában és a mostani polarizált légkörben senki nem fogja könnyedén elfogadni a helyzetét: választási csalást fognak kiáltani, utóvédharcok jöhetnek, és Benedek szerint akár Budapestből is lehet Majdan.
Eszébe jutott Magyar Péter felbukkanásakor a 2022-ben írt doktorija? Merthogy abban azt írta, hogy az Orbán-rezsimre kevéssé veszélyes külső tényezők helyett és váratlan utódlási krízis hiányában a váltást a rezsim fokozatos eróziója hozhatja el, amit egy outsider felbukkanása és lehengerlő sikere gyorsíthat fel. Ezek a kritériumok pont passzolnak Magyar Péterre.
Nem volt hatalmas önfelismerésem. Különösen, mivel a disszertációm egyik végkövetkeztetése az volt 2022 nyarán, hogy az Orbán-rezsim 2018 óta érett és megszilárdult formájában, populista választási autokráciaként (PVA) működik, amelyet nagyon nehéz lesz megbontani. Valóban azt írtam akkor, hogy a rezsim fokozatos erózióját egy outsider, azaz mind a rendszer, mind a sokak által egyre inkább annak részeként értelmezett ellenzék együttes leváltását hirdető, a tömegek által hiteles kívülállónak érzékelt személy váratlan megjelenése és lehengerlő sikere gyorsíthatná fel. De ezek 2022-ben még csupán a rezsim kiteljesedett természetéből fakadó megérzések voltak, és mire az elmúlt hónapokban az elméleti-fogalmi keret, illetve az orbáni PVA előzményeit és megszilárdulását, valamint a médiarendszer átalakulását elemző angol és magyar nyelvű tanulmányaim is megjelentek, már egyfajta törés is érzékelhetővé vált a rendszerben...
Este tizenegyig ott volt az 1956-os forradalmat elindító műegyetemi diákgyűlésen, másnap kart karba öltve vonult át a tömeggel a Bem-szoborhoz, ma viszont már csak a hátsó sorokban kap helyet a többi ötvenhatossal együtt a BME-n rendezett ünnepségen, amelyet, bár a rendszerváltás óta minden évben ők szerveztek, 2018-ban kisajátított az állam. A napokban 87. életévét betöltő Hajtó Ödönnek, a Magyar Mérnöki Kamara számos állami és szakmai díjjal elismert egykori alapító elnökének megvan a véleménye az emléknapon elpufogtatott politikai lózungokról és arról is, mi a baj a rendszerváltás óta regnáló kormányok demokráciafelfogásával. A forradalom leverésének évfordulóján az ő személyes élményein keresztül idézzük fel a hatvannyolc évvel ezelőtti eseményeket...
A hitelminősítők a kormány által közölt adatokat veszik figyelembe, de nagyon fontos lenne, hogy Magyarország továbbra is megmaradjon a befektetőknek ajánlott kategóriában. Így értékelte Bod Péter Ákos közgazdász professzor, egykori miniszter és jegybank-elnök a hitelminősítők legutóbbi közléseit. A londoni Fitch Ratings nem nyúlt a korábbi magyar adósbesoroláshoz, továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat, fenntartva a BBB minősítést, negatív kilátás mellett. Egy héttel korábban hasonlóan döntött a Standard and Poor’s, amely ugyancsak fenntartotta az egy fokozattal alacsonyabb BBB mínusz/A-3 szintű besorolását. Eközben viszont a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint Magyarország gazdasága a 2024. harmadik negyedévben 0,7 százalékkal csökkent mind éves, mind negyedéves alapon.
Másfél évtized alatt az A-kategóriából „leküzdöttük” magunkat a befektésére éppen csak ajánlott, bizonytalan kilátású adósok közé. Van még lejjebb?
Mindig van lejjebb persze, de egyelőre még a S&P-nál is a befektetési kategóriában van az állam kockázati besorolása, noha csak egy hajszálnyi választ el a bóvli-tartománytól. Az odakerülés baj lenne, de nem tragédia, mert az még mindig B osztály, és nem C. Viszont ne hallgassuk el: 2010 előtt voltak évek, amikor Magyarországot az A kategóriában tartották nyilván. Romlott a megítélés a 2008-as pénzügyi válságban, de utána is, sőt 2012-ben a magyar állampapírok besorolása már kikerült a befektetésre ajánlott tartományból, és évekig ott időzött, holott az volt az uniós pénzek bezúdulásának időszaka. Most nem bóvli a magyar állam kockázati értéke egyik hitelminősítőnél sem, de azért látni a gondokat, mint például, hogy az ország beleragadt az inflációs politikába. A Matolcsy-féle „unortodox” gazdaságpolitika ugyanis a növekedés hajszolásával szerkezetileg inflációs volt. Most visszapillantva a 2020 előtti időkre, jól látszik, hogy volt néhány olyan évünk, amikor az európai gazdaság, és benne a miénk kifejezetten jól teljesített, akkoriban a hazai GDP-t 5-6 százalékkal is megdobták az uniós támogatások. No, akkor rendbe lehetett volna tenni az államháztartást. De a rengeteg külső forrással és a kedvező külső feltételekből adódó előnyökkel a kormány nem sáfárkodott jól...
