NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ Szerző: CHARLES GATI 2024.12.01.
...Olvasom Orbán legutóbbi beszédét – jó fordulatokat, szép szavakat használ, de ami a mondanivalót illeti, bizony nagyon unalmasra sikerült. Új beszédírókra van szüksége, ugyanis újra a Nyugat hanyatlásáról szól az ige. Az irodámban nagy a rendetlenség, de nyolc másik beszédét találtam meg ugyanerről a témáról. Ezekben a beszédekben egyébként egyetlen szó sincs az inflációról, a krumpli vagy a tojás áráról. Arról sincs, hogy az ország gazdasága rosszul teljesít – csak arról, hogy jól fog teljesíteni jövőre, öt év múlva, húsz év múlva... Nincs magyarázat arra, hogy miért lett Magyarország az Európai Unió sereghajtója, csak arról van szó, hogy Brüsszel magyargyűlölő. Egyébként, kérdem én, miért van az, hogy az emberek, a magyarokat beleértve, Keletről Nyugatra mennek, és nem Kínába vagy Oroszországba menekülnek? Miért követik a fideszes gyerekek Orbán papát és a többieket nyugati egyetemekre? Miért olyan népszerű a Netflix? Ha a válasz az, hogy a Nagy Nyugati Alkony csak száz év múlva várható, akkor nincs baj, altató nélkül is nyugodtan kialszom magam.
A miniszterelnök néha rövidtávú jóslásokat is megenged magának. Azt mondta például néhány napja, hogy az orosz-ukrán háború két legveszélyesebb hónapja következik, ezért ilyenkor „észnél kell lenni”. Szerintem ez rossz tanács: ekkora veszély tudatában egy-két üveg szekszárdi vörösre nagyobb szükség van, mint „észnél lenni”. Orbán szerint azonban nyugi, Magyarország továbbra is a „józan hang politikáját követi”. Mint mindig. Továbbra is. Nyilván akkor is, amikor megígérte, hogy elfoglalja Brüsszelt. Ezt az egész ügyet szeretném részletesen kommentálni, de nem találok kinyomtatható szavakat és különben is, nem akarom a Népszavát bajba keverni. Udvariasan akkor csak ennyit: a magyar kormány, amely most már 100 százalékosan elkötelezte magát Putyin és annak ukrajnai agressziója mellett, nem rúg labdába ebben az ügyben. Magyarország a vízilabdában nagyhatalom, a világpolitikában szerencsére nem. Csak remélni tudom, hogy senki sem sértődik meg, ha leírom: Putyin számít, Zelenszkij számít, Biden, majd két hónap múlva Trump számít, és még van jó néhány tucat (!) ország, kormány és vezető Orbán előtt, akik számítanak. Ugyanakkor azonban elismerem azt, hogy az elkövetkező két hónap veszélyes lesz (ezért kell a szekszárdi vörös!), bár a háború első két hónapja bizony veszélyesebb volt, mert nem akartuk elhinni, hogy Putyin így elszámolja magát és megtámad egy ártatlan, szuverén országot. És azt is hitte, hogy néhány napon belül győzni fog.
A kérdés, amit Ungváry Krisztián feszeget egy új, roppant tartalmas podcastben, továbbra is válaszra vár: miért és hogyan lett ez a maga módján tehetséges felcsúti politikus Vlagyimir Putyin hűséges kiszolgálója, Magyarország pedig a fejletlen, de nagyképű orosz birodalom utolsó európai uniós csatlósa? Valaki, talán Ungváry, egyszer feltárja a titkot. Jó lenne tudni, mert ez így, ahogy van, nem stimmel.
KLUBRÁDIÓ / A NAGY MŰ Műsorvezető: KADARKAI ENDRE 2024.12.01.
E hét vasárnap A nagy műben Moldova György életművéről, a Moldova-jelenségről beszélgetünk az író lányával, Moldova Júliával, valamint Szegő János irodalmárral, a Magvető kiadó szerkesztőjével. Tartsanak velünk ezúttal is!
KONTROLL PODCAST Műsorvezető: KÉRI LÁSZLÓ 2024.12.02.
Hogyan alakítja át az orosz-ukrán háború hosszú távon Európa energiabiztonságát, és honnan lesz elég gáz az EU-ban? Mi veheti majd át az atomerőművek szerepét a jövőben, és miért kell figyelembe venni a klímaváltozást is az energiafelhasználásnál? Felmondható-e az oroszokkal kötött szerződés a Paks II. erőmű építéséről? Mekkora hasznot jelenthetne a magyar kisfogyasztóknak és a nemzetgazdaságnak is, ha a rezsicsökkentés helyett inkább az épületek szigetelésére és a fűtéskorszerűsítésre költene a kormány?
Többek közt ezekre a kérdésekre is választ ad a műsorban Kéri László politológus eheti vendége, Banai Károly külpolitikai és energetikai szakértő, korábbi ENSZ-nagykövet és biztonságpolitikai szakállamtitkár.
A fogyatékkal élők ügye mindig a társadalom peremére szorult, ráadásul ma is jellemző, hogy a sérült gyermek születésekor a férfi magára hagyja a családot. Sajátos kezdeményezésével ezen a helyzeten próbál legalább picit változtatni egy óbudai iskola.
Pásztor Csaba gyógypedagógus és művészetterapeuta, de eredetileg teljesen más pályára, bölcsésznek készült. Személyes érintettsége nincs, szinte véletlenszerűen – egy képzés révén – találkozott a fogyatékkal élők világával. Ennek hatására vett fordulatot az élete. Az óbudai San Marco utcában lévő Csalogány iskolában dolgozik, amely „értelmileg akadályozott gyermekek” mellett látás- mozgás- és hallássérült diákokkal is foglalkozik.
Rögtön javítjuk is magunkat: az „iskola” túlságosan leegyszerűsítő kifejezés. A Csalogány egyszerre óvoda, általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, gyógypedagógiai módszertani intézmény, kollégium és gyermekotthon. Háromtól huszonnégy éves korukig járnak ide gyerekek és fiatal felnőttek.
A Csalogányban eddig is minden évben szerveztek valamilyen rendezvényt december 3-a, a fogyatékkal élők világnapja alkalmából, idén azonban még inkább különlegessé szeretnék tenni az eseményt. Már most megünneplik, hogy Frim Jakab (1852-1919) tanító és gyógypedagógus 150 évvel ezelőtt, 1875-ben Rákospalotán megalapította az intézmény jogelődjét.
Pásztor Csaba kezdeményezésére diákok és pedagógusok – közülük is kiemelve Ronayné Varga Tünde szakoktatót – közös munkával tiszta fehér ruhát varrtak: a Csalogány küldöttsége ezt viszi majd a csatkai kegyhelyre a világnapon, hogy a középkorból eredő hagyományokat követve felöltöztessék Szűz Mária nagy méretű, fából faragott szobrát. Az öltözéket 206 textilvirág díszíti – pontosan annyi, amennyi a tanulók száma –, a virágokat ékesítő gyöngyöket a diákok varrták fel. Azt, hogy a gyerekek milyen izgalommal várják december 3-át, személyesen is megtapasztalhattuk, amikor a helyszínen találkoztunk azokkal, akiknek szülei hozzájárultak fotók készítéséhez. A csatkai ünnepségen a szintén III. kerületben lévő, Szent Miklósról elnevezett iskola „sajátos nevelési igényű” növendékei is fellépnek...
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2024.12.02.
A trend egyértelmű a Tisza Párt népszerűsége növekszik, a Fideszé csökken, ez minden közvélemény-kutató cégnél így van, arányaikban vannak csak eltérések - mondta Pulai András, a Publicus Intézet vezetője, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Új szelek fújnak a politikában, ugyanazok az üzenetek, amivel a Fidesz 14 éve mindig nyer, úgy tűnik, hogy most nem működnek.
Nincs olyan teflon, ami örökké tart, néhány éven belül karcos lesz, elkezd kopni – így kommentálta Pulai András azt, hogy minden támadás lepereg a Tisza párt elnökéről. Az biztos, hogy Magyar Péter és a pártja olyan sikeresen fut, ahogy eddig még senki a magyar politikában.
A választók úgy érzik, hogy most valódi kihívója lehet Orbán Viktornak, bár ezt érezték egy ideig Márki-Zay Péternél is. Magyar Péter sikere annak is, köszönhető, hogy a 2021-es előválasztás után az ellenzéki szereplők egymást kezdték gyilkolni.
VÁLASZ ONLINE Szerző: GEORG PAUL HEFTY 2024.12.02.
A kormányfő Tusványoson meghirdette a nemzeti nagystratégia, tehát a hazánk külpolitikai céljait, kapcsolatrendszerét meghatározó keretrendszer felállítását. A Válasz Online is foglalkozott a kérdéssel, az Országút pedig Németh Zsolt vitaindítójával egész cikksorozatot közölt a témában. Georg Paul Hefty Németországban élő újságíró, politológus viszont úgy látja, a nagystratégia álca csupán, amely elfedi a kormány kapkodó döntéshozatalát, és alapvető követelmények hiányoznak hozzá: a történelmi tapasztalat és a nemzeti konszenzus.
Egykori kancellárom egy alkalommal magával vitt egy négy-, valójában nyolcszemközti vacsorára a magyar miniszterelnökkel Budapesten. A konyhafőnök üdvözölte híres vendégeit, és előételként marhacsontvelőt ajánlott. Mi, nyugaton akkor a kergemarhakór miatt abban a közmegegyezésben éltünk, hogy a marhavelőtől inkább óvakodunk, s Helmut Kohl arcán is látszott a feszültség, amikor beleegyezett az ajánlatba. Két évtizeden keresztül gyakran tanakodtam magamban azon, hogyan lehetett az akkori Európa legtekintélyesebb emberének nem a politikai, hanem a személyes merészségét ilyen szemérmetlenül próbára tenni. Csak idén, július első napjaiban jutott eszembe, hogy nem a korábbi német kormányfő bátorsága volt a tét, hanem a magyarok virtusa. Ebben az esetben a konyhafőnöké: gondoljanak Nyugaton, amit akarnak, mi ragaszkodunk szokásainkhoz!
Ezért az a nagystratégia, amelyet Németh Zsolt a vezéri – párt-, vagy miniszterelnöki – meghirdetés után közzétett, bár jelentőséggel bír az elemzők, de teljesen jelentéktelen a politikai cselekvők: a választásra jogosult nép számára.
A jelentéktelenség abból következik, hogy a világpolitika nagyívű ábrázolásából egy szó hiányzik: a demokrácia. Ezzel párosul egy másik fogalom: tapasztalat. A nép közös tapasztalata a demokráciában politikailag mindig érvényesülni fog, akár beleírták valamely nagy okiratba, akár nem. Csak diktatúrák képesek rendszerszerűen a nép tapasztalatát semmibe véve cselekedni. Nem volna túlságosan vakmerő arra fogadni, hogy a nagystratégiáról folyó vitában elhangzó nyugatos hangok – a Válasz Online és az Országút hasábjain – nem fogják megváltoztatni a már elhatározott keleti kapcsolatépítést – ezt legfeljebb valamilyen közeli vagy távoli országgyűlési választás tudná megtenni.
A nagystratégia ebben az esetben ugyanis nem egy mindenek felett álló vastörvény, éppen ellenkezőleg: csupán elkendőzés, álcázás...
SZABAD EURÓPA Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES 2024.12.01.
A politológus szerint pánikreakció és nagyon erős váltás, hogy a Fidesz kommunikációjában megjelent a potenciális vereség érvelése, amire az elmúlt 14 évben nem volt példa. A fővárosi közgyűlésben pedig jelenleg minden politikai erő úgy keveri a kártyát, hogy a fél szeme a 2026-os választáson van.
00:00 2025 nagy kérdése, hogy az infláció vagy a gazdasági növekedés az erősebb politikai termék
10:03 A Fidesz kommunikációjában megjelent a potenciális vereség lehetősége
21:51 Kármentés a bicskei gyermekotthonnál Magyar Péterrel szemben
32: 10 Félrehord a rogáni gépezet
39:16 Karácsony nem is akart szavazást a főpolgármester-helyettesről
A jövő évi büdzsében mindössze 329 milliárd forint állami beruházási kiadással terveznek, ezeknek a pénzeknek a jelentős része jellemzően kínai, esetleg dél-koreai akkumulátorgyárak támogatását szolgálja, a másik cél a NER-cégek életben tartása megrendelésekkel.
A tervezetben közúti beruházásra például mindössze 88 milliárd forint jut, ám vasúti fejlesztésekre még ennél is kevesebb, alig 20 milliárd. A vasúti felújításra az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) fejezetében további 30,1 milliárd forint van, e két forrásból kellene életben tartani a vasúti infrastruktúrát. A lerobbant MÁV pályahálózat és járműállomány fejlesztésére léteznek tervek és ígéretek, amelyek az Orbán-kormány későbbi hitelfelvételekből akar majd finanszírozni. Ugyanakkor a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítását kínai hitelből finanszírozza a kabinet, ennek terhére 2025-ben 196,6 milliárd forintot terveznek elkölteni, vagyis négyszer annyi pénzt, mint amit a teljes MÁV hálózat felújításra és fejlesztésére terveznek. A kivitelező egy kínai-magyar konzorcium, amelynek magyar tagja Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. A projekt egy kínai beruházás része, amely a görög kikötőket kötné össze az európia piacokkal a kínai teherforgalom számára. A vasútvonal teljes felújítása mintegy 1000 milliárd forint, amely a becslések szerint pénzügyileg több száz év alatt térülne meg.
Nem csak a kelebiai vasútvonal felújításán keresztül, hanem a közúthálózat fenntartása révén is gazdagodnak a kormányhoz közelálló NER- milliárdosok. A gyorsforgalmi úthálózat fenntartására jövőre a kormány 370 milliárd forintot tervez elkölteni a költségvetési törvény szerint. Mint ismert, a közútfenntartási tevékenységet a kormány 35 évre koncesszióba adta Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó a magántőkeaalapoknak. A szerződést 2022-ben kötötték meg a Themis Magántőkealap, a Konzum PE Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap, a Via Magántőkealap tulajdonában lévő MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt -vel. A MKIF jövőre 370 milliárdot kap az államtól arra, hogy a szükséges útfelújítási munkálatokat elvégezze. Ugyanazt a feladatot az elmúlt évtizedekben egy állami cég látta el. Arról már korábban beszámoltunk, hogy a jövő évi költségvetésből a kormány 120 milliárd forintot tervez fizetni a városligeti Dürer Park irodaházakat fejlesztő cégnek, amely Garancsi István és Tiborcz István érdekeltségébe tartozik...
Miért foglalkozunk folyton Izraellel és a palesztinokkal Európában? A muszlim-e az új zsidó? Pogrom volt-e Amszterdamban? Magyarország a biztonság és a szabadság kis szigete a hanyatló Nyugaton? Hogy lettek a zsidók az európai szélsőjobb kedvencei? E kérdéseket muszlim és zsidó résztvevővel egyszerre megvitatni szinte lehetetlen vállalkozás a több mint egy éve ismét forró stádiumát élő izraeli–palesztin konfliktus miatt, a Válasz Online-nak mégis sikerült egy asztalhoz ültetnie a magyar muszlimok talán legismertebb alakját, Káldos János szociológust, valamint a rabbiképző rektorhelyettesét, az eszmetörténész Balázs Gábort. Utóbbi hangsúlyozottan magánemberként, magánvéleményével vesz részt az eszmecserében – a közvélemény-kutatási piacon dolgozó Káldos esetében pedig ez magától értetődik. Itt a nagy magyar muszlim–zsidó-vita...
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.12.02.
Lendvai Ildikó levelet írt a Magyar Pétert támogató egykori baloldaliakhoz „Levél egy tiszás baloldalihoz” címmel a Népszavában. A levél egyetlen embert szólít meg, de mindazoknak a baloldaliaknak szól, akik elhagyták a baloldali pártokat és Magyar Péter támogatói lettek. A baloldal kivégzése, felszámolása és csendes arculköpése az elbocsátó szép üzenet.
A legdöbbenetesebb a levél eleje, ami azonnal meg is kérdőjelezi az egész levél üzenetét. Lendvai Ildikó levele elején a baloldali értékekről akart szólni, amelyek valamikor a baloldali érzelmű embereket összetartották (például vele, az MSZP volt elnökével is). De a kísérlet nem sikerült. Lendvai Ildikó a baloldali ideológiából kifelejtette a demokratikus értékeket.
Ha annyi a baloldal, amit Lendvai Ildikó itt fesorolt, akkor baloldalra tényleg nincs szükség. Ennyi üres frázist Magyar is tud. Lendvai Ildikó a baloldaliságot így foglalta össze: „nagyobb szolidaritás, több szabadság, az emberi haladás lehetőségében hívő Európa értékei”, „több esély, több jog, több tudás, több közösségi segítség, nagyobb mobilitás érdekében”.
Nem több szabadság, hanem szabadság. Nem nagyobb szolidaritás, hanem szolidaritás. Nem több esély, hanem esély, nem több jog, hanem jog, nem több tudás, hanem tudás, ha már ezekről van szó. Nem véletlen a megalkuvó szöveg, amely csak egy kicsit többet akar, és lemond a baloldal céljairól. Ez már Magyar támogatásának hatása és következménye.
Nagy kár, hogy Lendvai Ildikó nem azt írta, hogy „együtt építhessünk egy igazságos, békés, őszinte és élhető Magyarországot”. Esetleg hozzátehette volna, hogy „lépésről lépésre” és „tégláról téglára”. Ezt már jobban megértették volna a magyaristává lett baloldali árulók. Ez éppen olyan semmitmondó, mint Lendvai Ildikó felsorolása, de ma már ez a menő.
A társadalmi egyenlőség, az emberi és polgári jogok, a hatalmi ágak szétválasztása, felelős kormány, plurális demokrácia, a parlamentarizmus, a jogegyenlőség, a jogállam, az emberi méltóság védelme, a világnézetileg semleges állam, sajtószabadság nem kompatibilisak Magyar Péterrel. Ezért nem hangoztatják, egyesek szerint már nem is fontosak.
A legnemtelenebb árulás és hazugság, hogy le kell mondani róluk, és fasisztává kell lenni, mert arra megy a világ, s mérsékelt fasizmussal lehet csak leváltani a fasisztákat. Aki ezt „nem érti”, nem fogadja el, azt eltapossák. Le kell mondani az emberi minimumról, a világ legmocsokabb emberét is el kell fogadni, „mert nem ezért szeretjük”. Megőrültek teljesen...
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2024.12.01.
A magyar gazdaságnak vannak szerkezeti gondjai, az optimista szöveg csak azokat biztatja, akik a miniszterelnökre hallgatnak, de a politikai marketing nem nagyon sikeres – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Hozzátette, most az lenne a fontos, hogy az idei évben elérje a gazdasági növekedés az egy százalékos ütemet.
A szakember a műsorban kifejti, miért is lenne már mindennél fontosabb az uniós pénzeket megkapni, mert az nagyon sokat befolyásolna a magyar gazdaság helyzetén.
Fontos része, hogy a pénz valamelyest stabilizálná a forintot. Az elmúlt években a nemzeti összetermék 2-3-4 százalékára rúgó pénzek jöttek be, és még így is vesztett a forint az értékéből, mi lenne anélkül – tette hozzá, de azt is elmagyarázza, hogy ott van a cél, amire felhasználták volna, és akkor ahhoz máshonnak vesznek kölcsön. „Ez a legrosszabb verzió, mert az ingyen pénznél minden más drágább.” A kínai hitelnél nincs kikötés, higgy hogyan használják fel, csak sokkal drágább, gyerekeink unokáink fogják megfizetni azt – hívta fel a figyelmet.
A közgazdász szerint most izgalmas időszak következik az Európai Unióban, mert most kezdi meg az új Bizottság a működését, decemberben pedig jön a lengyel elnökség, amelyben már igazi munka lesz. „Budapesten eddig kis kotkodácsolás hangzott, de tojás még nem született, az most jön a lengyel elnökség alatt.”
MIKET BESZÉL?! Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI 2024.12.02.
Nagyon szomorú helyen élünk. Egy ország, ahol még egy hős is csak két ciklusnyit lehet a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Mert ha neked eddig nem tűnt fel, Orbántól most megtudhatod, hogy Matolcsy egy hős, aki megmentett valakiket.
Sajnálatos, hogy erről épp azok nem tudnak, akik meg vannak mentve. De annak ők is örülhetnek, hogy ez a hős újabb milliárdokat tudott a családjának kijátszani ezáltal. Ilyenek Orbán hősei.
De ne izgulj! Jövőre neked is jobb lesz. Talán. Ha. Esetleg. Csak dolgozz többet! ----------- 00:00 A tartalomból
ÚJ EGYENLŐSÉG Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN 2024.12.01.
Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest ez évi tízrészes közbeszélgetéssorozatának címe „A magyar gazdasági modell”. Az idei rendezvényekkel az Orbán kormány gazdaságpolitikájának, a gazdasági semlegesség néven meghirdetett gazdasági modellnek a mélyebb megértéséhez kívánunk hozzájárulni.
A beszélgetés Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője között a magyar gazdasági modell fejlődéséről, kihívásairól és jövőjéről szólt, különösen a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakra fókuszálva.
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? PODCAST Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN 2024.11.30.
Egyelőre nem hat a Magyar Péter elleni lejárató kampány, miközben a közvélemény-kutatók drámai Tisza-előretörést mérnek, a Fidesz Benny Hillt idéző kommunikációs bakiparádét produkál. A korábban ígért szakmai politizálás helyett Orbán Viktor pártja először szélesvásznú sliccriportot, aztán ügynökgyanús exbarátnőt vetett be Magyar Péter ellen, majd az állami gondoskodásban élő gyerekeknek almát osztogató köztársasági elnököt, a nemzet pedellusává lefokozott Pintér Sándort, a Tisza-országjárás alatt pedig vérszomjas nyugdíjaskommandót állított csatasorba.
Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Angyal Gábor lapszerkesztő, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? e heti adásában arról is beszélt, nem szabad elfelejteni, hogy a kutatók által mért Tisza-fölény csak pillanatkép, a Fidesznek hatalmas erőforrásai vannak, a 2026-os választás pedig még őrült messze van. Kulcskérdés, milyen jelölteket állít Magyar Péter a 106 egyéni választókerületben.
L1 Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi 2024.12.01.
A diszkópolitikus megpróbált bemenni a méltán hírhedt bicskei gyermekotthonba. Hihetünk a Medián legújabb mérésének? Orbán vizsgálná a Magyar "problémát". Jóska megkapta a magáét.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt hétvége és a hétfő reggel legfontosabb-érdekesebb anyagaival. Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.
Kikerült a kormány oldalára a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások jövő évi emeléséről szóló rendelettervezet, társadalmi egyeztetésre, amihez december 4-éig várják az észrevételeket. Átnézve a tervezetet azt láttuk, hogy a korábbi évekhez hasonlóan most is rögzítik, melyik az a 28 ellátás, amelynél számíthatnak az érintettek januártól a költségvetésben tervezett 3,2 százalékos jövő évi inflációnak megfelelő emelésre. Nyugdíjszakértőket kérdeztünk, mi van a sorok között. Kiderült, van, ami most sem emelkedik.
A tervezet – ahogy az előző években is, most is rögzíti, melyik az a 28 ellátás, amelynél januártól a tervezett infláció mértékével meg kell emelni az ellátásokat. Fontos, hogy 3,2 százalékkal most is csak azokat az ellátásokat kell megemelni 2025. január 1-jétől, amelyeket már tavaly megállapítottak. Emelendők a következő juttatások:...
Az ezredforduló után a magyar választók Messiásváróvá lettek. Jöjjön a politikai valláspótlékot, a nem-hívő társadalomnak hitet adó vezető, aki nemcsak szóban, hanem tettekben is elvisz az ígéret földjére, megteremti a földi paradicsomot. Mert „Sósabbak itt a könnyek / S a fájdalmak is mások…” A huszonegyedik századi magyar Messiások, Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc vagy Magyar Péter nem túlfeszített lényeglátók, mint Kossuth Lajos volt, mert éppen a lényeg, az egész, az összkép hiányzik világlátásukból, ellenben a társadalmi vágyakat, sérelmeket, szenvedélyeket fogalmazzák, feszítik hitté. Együtt mozognak, együtt éreznek azzal a magyar új világgal, amelyben az elszigetelt individualista, hitetlen, önérdekét pontosan számon tartó elkezd hitbéli, érzelmi közösséget, valláspótlékot és védelmet keresni a maga számára a hiteltelen intézmények fölött az Istenné vált emberben, a vele egy nyelvét beszélő, sérelmét értő és felkaroló Messiásban.
Meglepetés a magyar Messiáskeresés és a Messiások megjelenése. Ha korábban senki nem képzelte, hogy a két évszázadon, forradalmakon és ellenforradalmakon, háborúkon átment társadalom elfogad maga felett önként egy mindenható megváltót, egy vezető Messiást, ma már el se tudjuk képzelni a politika mezőt valamire való Messiás nélkül. Nem volt igazi Messiása 1848-nak – Petőfi vagy Kossuth mítosza, messianizmusa a bukás után jön létre –, még kevésbé 1918-nak és 1919-nek, vezér nélküli fordulat volt 1945 és 1956, ahogy nincs Messiása, de még igazi vezetője sem 1989-nek. S bár volt némi kultuszuk a hosszan kormányzó rendszergazdáknak, Ferenc Józsefnek, Horthynak, és kikényszerítve Rákosinak, de Kádár János tüntetően anti-Messiás volt. Bizony új Magyarország az a Magyarország, amely az elmúlt húsz-huszonöt évben megteremtette a személyi kultusz politika szerkezetét, amelyben a népet személyesen vezető Messiás szükségszerűséggé és nélkülözhetetlenné válik. S bár kellenek a Messiás szerep betöltéséhez képességek és tudások, mégis tudnunk kell, hogy nem e személyes karizmatikus képességek vagy akaratok teremtették vagy teremtik a politikai Messiást, hanem a nép vágyai és akarata.
A Messiásvárás összekapcsolódik az ezredforduló utáni nemzedékváltással. A második világháborútól a hatvanas évek elejéig húzódó „nagy nemzedék” nem élt át háborút, de átélte a legnagyobb társadalmi átváltozást, átrétegződést, ahonnét az első munkás, paraszt származású gyerekek fölkerültek, s átélte gyerekként 56-ot, a megtorlást és a konszolidáció felemás kispolgárosodását. Ez a vertikális hatalmi rendszerben feltörekvő, ám a második gazdaságban horizontálisan szerveződő nemzedék, amelynek volt húsz éve, hogy maga és családja életét felépítse, homo kadaricusként, állandó alkuban, kiegyezésben, életforma-nacionalistaként önbizalmat szerezzen, majd elbizonytalanodjon a válságban. Ez az érdek- és értékkereső nemzedék klubokban, körökben, szakmai közösségekben egymást és a pragmatikus megoldásokat kereste, nem a kívülről jött mindentudót, valláspótlékot vagy Messiást. Ezért volt a nyolcvanas éveknek sok programjavaslata, szakmai egymásra találása, gyakorlatias fogyasztói – osztrák – álma, s nem ideológiája, forradalmi népe és Messiása. Ennek a nemzedéknek kellő tudás- és erkölcsi tőkéje volt, hogy főszereplője legyen a rendszerváltásnak...
VÁROSI TV SZEGED Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN 52024.11.30.
A demokraták rengeteg hibát vétettek, Donald Trumpról pedig minden lepereg – röviden így foglalható össze az a kampányidőszak, ami a republikánus jelölt újraválasztását eredményezte. Donald Trump Merkovity Norbert politológus szerint ismét tökéletesen használta ki a figyelmet, gyakorlatilag csak róla szólt a média, ami az új jelölt, Kamala Harris számára még inkább megnehezítette, hogy bemutatkozzon, megismerjék őt az emberek. Lakner Zoltán arról is beszélgetett a politológussal, hogy Donald Trump hogyan állíthatott maga mellé egyre növekvő számban a kisebbségekhez tartozó szavazókat rasszista kiszólásai ellenére. Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ Műsorvezető: HARDY MIHÁLY 2024.11.30.
A Hetes Stúdió 2024. november 30-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Bálint Orsolyával, a Népszava újságírójával, valamint László József újságíróval, a MÚOSZ küldöttgyűlésének elnökével beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.11.30.
Mi ugyan erős kétségekkel fogadjuk a Magyar Péter mellett nyíltan elkötelezett Medián és Hann Endre „közvéleménykutatási” eredményeit, az pedig szakmailag megkérdőjelezhető, hogy a választókat úgy kérdezik egy lehetséges szavazásról, hogy jelenleg nem ismerik a kampányt, amit a Fidesz a választás előtt bedob, nem beszélve a szavazatvásárlásról.
De tételezzük fel, hogy a nyilvánvaló gazdasági csőd, az infláció, az életszínvonal romlása, az évek óta tartó kamu ígérgetés miatt az Orbán-ellenes hangulat erősödött, és elhitették sokakkal azt is, hogy Magyar legyőzheti Orbánt. Még azt az ordas hazugságot is, hogy egy demokratikus rendszerváltás, igazi „pluralizmus” jön el. Vagy azt, hogy ez sem számít.
Magyar legalábbis azt állítja, hogy elhiszi a neki kedvező közvéleménykutatási adatokat, sőt: azokat mintegy megrendelést, lépésről lépésre emeli. Ebben az esetben e pillanatban Magyar nemlétező pártja legyőzné Orbánt. Ebben az esetben teljesen érthetetlen, hogy a „messiás” mire vár? Miért nem vezeti a támogatóit Orbán ellen?
Magyar Péter az a bokszoló, aki egy megroggyant ellenféllel szemben ment be a ringbe, aki védekezésre képtelen, de nem üt, nem szorítja a sarokba, nem szorítja a kötélhez, hanem körbe rohangál a ringben, mint egy idióta, mutogatja az izmait és a bokszkesztyűjét, az új mezét, élvezi a tapsot, beáll fotózkodni, és nem üti ki az ellenfelet. Vajon miért?
Kamuból már javasolt előrehozott választásokat, de ilyen előny esetén politikailag evidens magatartás, hogy „bizalomvesztésre” hivatkozva, előrehozott választást követeljen. S mivel a demokratikus értékeket és az emberi nomákat miatta megtagadó ellenzéki értelmiség azt is terjeszti, bármikor 100 ezer embert visz az utcára, érthetetlen, hogy miért nem teszi ezt.
Magyarnak állítólag 2 millió támogatója van, ha azok valóban támogatják, s valóban Orbánt el akarják zavarni, akkor abból néhány százezer emberrel, bojkott meghirdetésével, passzív ellenállással, kikényszeríthetné az előrehozott választást. Érthetetlen, hogy Magyar miért a magamutogatásban éli ki magát, miért csak szórakoztatja és manipulálja a híveit.
Orbán ma felkészületlen egy előrehozott választásra. Tételezzük fel, hogy az eddigi csalás nem elegendő a jelenlegi erőviszonyok szerint a számára. Ha Magyar kivár 2026-ig, addig Orbán felépíti a védekezést, tovább manipulálja a választási feltételeket. Másfél év alatt sok minden történhet, Magyarról sok minden kiderülhet, a nemzetközi helyzet is változhat.
Ha Magyar akar valamit, akkor azt most kellene elindítani, nem a gyermekotthonok körül bohóckodni, provokálni, mintha egyetlen gyerek is érdekelné, s fényképezkedni, hanem a rendszer ellen támadni. De Magyar nem teszi, mert láthatóan neki a szereplés, a hergelés, az egykori csókos cimborái idegesítése fontosabb, és totálisan felkészületlen a feladatra...
HETI EGYENLEG / KLIKKTV Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS 2024.11.30.
Ott a leginkább bevándorló-ellenes a lakosság, ahol a legkevesebb a bevándorló – mondta Lakner Zoltán politológus, a Jelen című hetilap főszerkesztője, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Szerinte Magyarországon könnyű ezzel manipulálni az embereket, mert bár sem gazdasági bevándorlókkal, sem konkrét menekültekkel nem találkozni az utcán, de félnek tőlük, mert a propaganda hergeli az embereket, ilyen közegben jól fogyaszthatók Nagy Márton szavai, melyeket egy XVIII. kerületi fideszes rendezvényen mondott el. Az a kérdés, hogy mi van akkor, ha ezt a narratívát egy másik buborékba helyezzük át. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese azzal egészítette ki, hogy senkit se az érdekel, hogy kinél élünk jobban.
Lakner Zoltán hozzátette, ő nem használná Nagy Mártont tömegkommunikációs célokra, mert alkalmatlan rá. A felszólalásaiban uralkodik a nyegleség, mindig fennhéjázós, egyetlen ember sem győződik meg a kormány igazáról Nagy Márton szavai alapján. Horváth Gábor irigyli Nagy Mártont, amiért az a problémája, hogy unja Párizst. Szerinte sem szabadna Nagy Mártont politikai szerepbe tolni, foglalkozzon csak a számokkal, próbálja a költségvetésből a legjobbat kihozni.
Szájer József visszatérése teljesen érthetetlen, Lakner Zoltán szerint maximum egy magyarázat lehet, hogy a szűk belső kör miatt kellett rehabilitálni a Fidesz egyik alapítóját. De az megmagyarázhatatlan, hogy politikailag ebben mi a jó. A politológus hibának és tévedésnek tartja Szájer visszahozását. Horváth Gábor szerint érzelmi indíttatása lehet a visszatérésnek. Az emberek unják a rendszert, a gazdaság romokban, a Fidesz hatalma veszélyben, Orbán szeretné maga körül látni a barátait.
KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG PODCAST Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS 2024.11.29.
Akkoriban úgy éreztem, talán ki is mondtam, le is írtam, hogy nem kell lemondania Gyurcsány Ferencnek, nem szabad elmenekülnie. Ma már úgy gondolom, talán jobb lett volna, ha az őszödi beszéd kiszivárgása után azonnal lemond. Valószínűleg egyetlen országban sem lett volna más út – függetlenül attól, hogy a beszéd milyen kontextusban hangzott el és mi volt a célja –, mint a miniszterelnöki posztról való távozás – jelentette ki Bolgár György újságíró Kompország című műsorunkban, aki a 2006-os őszi események idején még kiállt a miniszterelnök mellett. Hozzátette: a TV székháznál még nem a rendőrség volt erőszakos, hanem a tüntetők egy része, ami után hatalmas volt az ijedtség a kormányon és rendőrségen belül is. Attól féltek, hogy erőszakkal söprik el őket. Ez kétségtelenül erőszakos fellépéshez, túlkapásokhoz vezetett. Biztosan lehetett volna ezt másképp, tisztábban, okosabban, most már bizonyára Gyurcsány is így gondolja ezt – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy:
- Van-e jövője a tisztességes, független újságírásnak?
- Mi a különbség a függetlenség és az objektivitás között?
- Kellett-e kompromisszumokat kötni ahhoz, hogy valaki a Kádár-rendszerben újságíróként dolgozhasson?
- Miért nevezte egyszer 1956-ot ellenforradalomnak?
- Mit gondol Magyar Péterről?
- Támogathat-e egy baloldali liberális ember egy jobbközép politikust, ha a tét Orbán Viktor legyőzése?
Orbán Viktor kifejezetten sokat tett azért az elmúlt 14 évben, hogy a nemzetközi politikában is ő legyen az illiberális politika vezéralakja, a tipikus illiberális politikus. Törekvése sikerrel is járt, több demokratikus országban is modellként tekintenek rá és Magyarországon kiépített rendszerére a populista politikai erők. Nagyüzemben persze egyelőre nem indult be az orbánizmus exportja, hiszen a Fidesz ellenzéket és a társadalmi sokszínűséget korlátozó politikája igazán csak kormányon működik, ellenzékből kevésbé.
Ugyanakkor a közép-európai régió több országában is került hatalomra az utóbbi években olyan politikai erő, amelyik így vagy úgy de modellnek tekinti Orbán rendszerét. Szlovák, cseh és lengyel partnereink segítségével áttekintettük, mennyire sikerült importálni az orbánizmust a V4 országaiban. Igaz, a Fidesz populista szövetségesei Lengyelországban és Csehországban a legutóbbi választáson ellenzékbe szorultak, Andrej Babiš és Jarosław Kaczyński politikájában éppen úgy felfedezhetők hasonlóságok Orbánnal, ahogy a Szlovákiában jelenleg is hatalmon lévő Robert Ficóéban. A különbségek azonban még a hasonlóságoknál is többet árulnak el ezekről az országokról...
„Magyarország az út végén jár, ott már csak olyan alternatívák vannak, mint az EU-ból, vagy a NATO-ból való kilépés, és ez mindkettő nagyon drámai lehetőség. Jó lenne, ha Románia nem érne el ezekig a dilemmákig” – figyelmeztetett Stefano Bottoni olasz történész abban a hosszú video interjúban, amelyet a spotmedia.ro portálnak adott.
Bottoni szerint amennyiben Georgescu, Simion és a többiek szavazatainak aránya eléri a 40 százalékot, Romániában olyan szuverenista tömb alakul ki, mint Magyarországon, és ezt Budapesten nagyon üdvözölnék, mert a liberális Nyugat gyengüléseként értékelnék.
Bottonit abból az alkalomból keresték meg, hogy Romániában megjelent Orbán Viktor politikai életrajza, benne egy külön a román közönségnek szánt résszel. Arra a kérdésre, hogy mi Orbán Viktor hatalmi politikájának a titka, a történész kifejtette: ennek van egy viszonyítási dimenziója, ugyanis a demokrácia válságáról Európa perifériáját illetően lehet beszélni, itt azonban a Nyugattal szembeni, általánosabb csalódottságról van szó. Emellett Orbán intellektus, és ebben a tekintetben nem hasonlítható az utóbbi évtizedekben fellépett kelet-európai politikusokhoz.
Orbán liberális és kommunistaellenes hagyományokból érkezett, átváltozása lépésről-lépésre ment végbe. Nem az történt, hogy egyszerre csak megőrült, hanem akkor is racionális döntéseket hozott, amikor konzervatívvá, majd reakcióssá lett. Cinikusan választott és döntött, mert egyszer már elvesztette a hatalmat, és eltökélte, hogy újra megszerzi, hosszú időre, bármi áron – és az ár a demokrácia volt.
A magyar átlagembereket 2010-től, Orbán megválasztásától nemigen érdekelte a demokrácia sorsa, és 2010-ben a választók közel kétharmada olyan pártokra szavazott, amelyek már nem hittek az 1989 utáni úgynevezett posztkommunista és a liberális demokráciában, nem hitték, hogy jobbá tehető, és elfogadták a változást. És amikor jöttek a következmények, a konfliktusok az unióval, a puha, és aztán már nem annyira puha autokrácia, nem mentek az utcára, nem reagáltak határozottan és azonnal – mondta Bottoni. Rámutatott: ez tanulság Románia számára, amely most választás előtt áll.
Ami Orbán hatalomvágyának árát illeti, Bottoni szerint a legsúlyosabb következmény nem a gazdasági lemaradás, bár az is jelentős. Ennél sokkal komolyabb és aggasztóbb következmény az ország mentális állapota, és az, hogy megtört a korábban létező társadalmi konszenzus, amely Magyarországot a Nyugat részének látta...
Mit ér az a kormány, amely külső csodáktól várja saját országa fellendülését? – feszegeti a volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár, aki semmiféle új vagy semleges gazdaságpolitikát nem lát Magyarországon. Szerinte a forint bármeddig romolhat még, de ő lesz az utolsó, aki az államcsőd rémképét felfesti. Interjú.
A kormány az „új lehetőségek”, illetve a „béke” költségvetésének nevezi a jövő évre beterjesztett büdzsét. Ön a két jelző közül, melyiket tartja inkább reálisnak?
Egyiket sem. Nálunk béke van, Ukrajnában pedig - sajnálatos módon – orosz imperialista, hódító háború dúl. Közben a kormány tele aggatta az országot az „új gazdaságpolitikát” ígérő plakátokkal. Ezzel elismeri, hogy eddig rossz gazdaságpolitikát folytatott. Viszont a beterjesztett költségvetés semmi olyan intézkedést nem tartalmaz, ami újdonság lenne. Az új költségvetés a régi rossz gyakorlat folytatása, így folytatódik Magyarország lecsúszása.
A beterjesztett költségvetésben felfedezte legalább írmagját a semleges gazdaságpolitikának?
Ismételtem hangsúlyozom: nincs új gazdaságpolitika! Ez csak propaganda, üres jelszavakkal. Ne keressünk mögötte tartalmat, mert nincs. Nem fedezhető fel új elem a gazdaságpolitikában sem, ami valamiféle „új lehetőségre”, vagy „békeköltségvetésre”, vagy „semleges” gazdaságpolitikára utalna. Ez mind blöff, értelmetlen parasztvakítás. A beterjesztett költségvetés egyenes folytatása az eddig folytatott rossz gazdaságpolitikának, benne a helytelen költségvetési politikával is.
Az idei tervek fontosabb számaiból valóban semmi nem teljesült, a gazdaság lejtmenetben. Jövőre választás előtti év lesz, ösztönözhet ez jobb teljesítményre?
Jobb nem lesz a helyzet. Ha a választás előtti évben a kormány tovább folytatja a felelőtlen túlköltekezést, akkor a magyar államháztartás hiánya nem 6, hanem 8 százaléka lesz a bruttó hazai terméknek, vagy annál is több. Ne felejtse el, hogy a magyar gazdaság két éve stagnál, tehát nincs gazdasági növekedés. Jórészt azért nem teljesülnek a költségvetés főbb számai, mert a gazdaság nem termeli meg azt a szükséges jövedelmet, amire a kormány számított. Nagyobb a hiány, mert az adóbevételek jelentős része elmaradt a tervezettől, miközben az állami kiadásokat nemhogy visszafogták volna, hanem tovább növelték. Ha ez marad a gazdaságpolitika irányvonala, akkor az újabb károkat okoz a magyar gazdaságnak.
Vagyis Ön azt mondja, hogy a kormány aligha osztogathat egy választási győzelem reményében?
Eddig nincs ennek nyoma, de a kormány bármikor módosíthatja a költségvetést, ahogy ez minden évben többször megteszi. Az erre vonatkozó új ötletekre jövő szeptemberig várni kell, s ha bekövetkezik, akkor az a 2026-os költségvetést terheli majd. De majdnem mindegy, hogy mikor szánják rá magukat, mert valószínűleg folytatódik néhai Liska Tibor barátom által megénekelt osztogatva-fosztogatás jól bevált gyakorlata, ahogy eddig szinte mindig...
HÁROMHARMAD / 24.HU Műsorvezető: NAGY JÓZSEF 2024.11.29.
Mi következik a friss közvélemény-kutatásokból? Kit tart felelősnek romló életszínvonaláért a nép? Mit üzen Dombóvár? És mit üzen az, hogy Lévai Anikó is megjelent Szájer József rehabilitációján? Bánszegi Rebeka, Bita Dániel, valamint Nagy József a stúdióban.
DELLA / 24.HU Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN 2024.11.30.
Formájában rövid, tartalmában annál jelentősebb javaslat került a parlament elé a paksi beruházás jogi feltételeinek módosításáról. A Della mai vendégével próbáltuk értelmezni a törvénymódosítót, és több érdekes részletet sikerült felfedeznünk. Aszódi Attila egyetemi tanár, energetikai szakértő szerint a kormány a beruházás magyar projektcégére ruházza át a szakmai megvalósítást, az ezzel járó feladatok egy részét, tehermentesítve a kormány tagjait, minisztereit a tárgyalásokkal járó elfoglaltságok alól.
"Nagy butaságot követ el, minden ellenzéki szereplő, aki arra készül, hogy 2026 tavaszán lesz a következő országgyűlési választás." - mondja Unger Anna. A politológus szerint akkor lesz, amikor a Fidesznek ideális, ami azt jelenti, hogy nem várják ki, amíg egyetlen kihívóval állnak szemben.
Már csak néhány nap, és megjelenik nyomtatott magazinsorozatunk harmadik kiadása: 1000 nap – Kelet és Nyugat háborúja. Már most előrendelhető – ide kattintva!
Csak a címlapon két hetet gondolkodtunk. A fotók még nem tudják érzékeltetni az eredményt; az csak akkor válik teljessé, ha az olvasó kézbe veszi a lapot. Alig várjuk, hogy végre lássuk, tapintsuk – terveink szerint jövő hét közepén „csenget nálunk a postás” –, mert ilyen borító aligha készült mostanában. Meg általában: ilyen magazin sem.
Hiába történik a szomszédban több mint 1000 napja, az orosz–ukrán háborúról kevés helyszíni beszámoló született a magyar médiában. Mivel az állami média nem tekinti feladatának, hogy elmenjen oda, ahol a dolgok történnek, néhány független szerkesztőségre maradt ez a küldetés. A kevesek közt szerencsére a Válasz Online is ott van. Ez ihlette 2024 nyarán a gondolatot, hogy nyomatott magazinsorozatunk, a Válasz Offline 3. – immár második tematikus – kiadásának Ukrajna legyen a fókuszában. Igen, de hogyan?
Először Ukrajnát, az országot mutatjuk be. Pontosabban az 1991-es függetlensége óta eltelt időszakot: a nacionalizmusát/patriotizmusát, a forradalmait (nem kettő volt, hanem három!) meg még megannyi mítoszt, amely a magyar közbeszédben is makacsul tartja magát. A mítoszok varázstalanítására Fedinec Csillát, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kértük fel.
Alaposan körbejárjuk a 2014 és 2022 közötti időszakot is, és bemutatjuk: ez a háború nem 1000, hanem majd’ 4000 napja tart. A második világháború másfélszerese, bármiféle megnyugtató rendezés érdemi esélye nélkül. E nyolc év hadtörténetét sosem látott alapossággal írta meg Rácz András történész, a magyar nyilvánosság talán legelismertebb háborús kommentátora. E fejezetben a magazin szerkesztője, Vörös Szabolcs kollégánk – aki az elmúlt 1000 napból 107-et töltött Ukrajnában – első, 2015-ös kelet-ukrajnai emlékeit idézi fel, útitársa, a többszörösen díjazott Bielik István fotóival. Akkor még szabad volt az út a nem sokkal korábban kikiáltott „Donyecki Népköztársaságba” – meg is tették.
Az elmúlt 1000 nap krónikáját saját ukrajnai frontriportjainkkal örökítettük meg, a köztük lévő időszakokat pedig szintén Rácz András hadtörténeti összefoglalói töltik ki.
Hátországi történeteink között már megjelent, a magyar nyilvánosságban jelentős visszhangot kapott riportjainkat frissítettük fel, de e fejezet nagy része is új és exkluzív: riport a frontra látogató katonafeleségek, illetve egy Harkiv megyei kisváros hetente az arcvonalhoz járó önkénteseinek életéről...
MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA OKTATÁSI KÖZPONT KFT.
Szerző: MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA OK 2024.22.28.
2025. január 16-tól már nem lehet az Ügyfélkapun keresztül a hagyományos módon, azaz felhasználónév és jelszó pár segítségével belépni az elektronikus ügyintézési felületekre, hanem kétfaktoros hitelesítésre lesz szükség. A hitelesítéshez használható az Ügyfélkapu+ vagy a DÁP mobilalkalmazás is. Fontos, hogy azok számára, akik a Digitális Állampolgárság applikációt választják, 2026-tól nem lesz elérhető az Ügyfélkapu+, míg akik eddig az időpontig nem regisztrálnak a DÁP-ra, azok továbbra is bejelentkezhetnek majd az Ügyfélkapu+-on keresztül a kormányzati portálokra. Információs videónkban azt mutatjuk be, hogy hogyan lehet az Ügyfélkapu szolgáltatásról Ügyfélkapu+-ra váltani.
Matolcsy György szerint az évtized két legjobb éve következik. Ezt a jegybankelnök – akinek egyébiránt erősen kifelé áll a rúdja – a Nagyvállalati Klub csütörtöki találkozóján vizionálta, innen nézvést tehát alapból lehet, hogy nem is a lakosságra gondolt, mint aki el fog alélni a gyönyöröktől. Nehéz is lett volna, hiszen ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok szemszögéből és nevében egy szakértő cinikusnak, érzéketlennek és a hatalom gőgjének nevezte a 3,2 százalékos jövő évi emelést, ami majd egy kiló kenyérre lesz elég.
2025 tehát nyugdíjas szemmel kilőhető, mint akiknek annyira jó lenne, de úgy nagyjából ez a véleménye azoknak is, akik a minimálbér emelését véleményezték. Ez a két társadalmi csoport kitesz vagy ötmillió honpolgárt, akik ezek szerint megszenvedik az elkövetkező esztendőt (is), a maradék még nem nyilatkozott. Hogy borítják-e már a tejet meg a vajat a kádba, hogy abban feredőzzenek önfeledten. Innen nézvést tehát nem tudjuk azt, mi lesz az a csoda, amit amúgy várunk Orbán Viktor útmutatásai alapján, így Matolcsyt is kevéssé értjük.
Főleg azért mégpedig, mert momentán folyik épp a kis magánháborúja Nagy Mártonnal, s ennek keretében az MBN (Matolcsy) épp most jelentette ki, hogy mostani miniszter urunkat annak idején a sorozatos szakmai hibák és vállalhatatlan vezetési stílusa miatt rúgták ki. No most, mint tudjuk, Matolcsy megy, Nagy Márton viszont gazdasági csúcsminiszter lesz, azaz, igazán nehezen érthető a Kánaán-várás, vagy Matolcsynak már édesmindegy, és össze-vissza beszél, miközben várja az útilaput a talpa alá.
Valami ilyesmi is lehet a levegőben, hiszen a forint árfolyama napok óta kitartóan zuhan, tegnap benézett 415 fölé, ugyanakkor azt is tudjuk, a jegybank egyik feladata lenne ennek megakadályozása, ami ellen jól láthatóan Matolcsy semmit nem tesz. Helyette ő is a fényes jövőről álmodozik és azt jósolgatja, mint akinek már minden mindegy. Neki lehet, nekünk meg nem, hiszen a gombákon kívül, akik forinttal fizetnek, tehát nem érdekli őket az euró, mindenki tudja mit jelent a romlás az inflációra nézvést.
Nem sok jót. Így, ha a kormány nyugdíjemelése cinikus és érzéketlen, Matolcsy álmai is azok, nem kellene vele terhelni tehát a megalázottakat és megnyomorítottakat, azaz, minket. De még ezen túl is kiváltképp csudálatos, hogy az elmúlt száz év tíz legsikeresebbike után ígérnek nekünk még további kettőt azzal az etetéssel, hogy ez az új gazdaságpolitika sikere lesz. Ha újra van szükség, az annak a bizonyítéka, hogy az elmúlt tizenöté minimum nem volt megfelelő, így minden eddig hazudott hatalmas siker is érvényét veszíti.
Ehhöz képest Matolcsy szerint a magyar gazdaság az újrakezdés és újjászületés felé halad, csak erről nem ártana értesíteni a gazdaság szereplőit is, akik pedig haldokolnak. Kivéve az oligarchákat, mert például a jövő évi békeköltségvetésben fix tételként szerepel, hogy a nemzet vejétől százhúsz milliárdért vesz az állam irodaházat. Erről mondták más gazdasági szereplők, nagy valószínűséggel nincs Magyarországon olyan vállalkozó, akinek a jövő évi tervei között szerepelne százhúsz milliárd biztos bevétel...
