Szerző: VAJNA TAMÁS
2024.12.02.
Hétfőtől nyilvános a Green Policy Center (GPC) magyar agytröszt friss látlelete arról, hogy az elmúlt évben mi valósult meg részben vagy egészben a hatályos klímatörvényben és a 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részét képező Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiában részletezett célokból. Hogy ugye, adaptálódik-e már az ország az „éghajlatváltozás kedvezőtlen következményeihez”.
A november 28-án bemutatott „Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése” a nyakatekert címe ellenére véletlenül sem a szokásos fontoskodó közhelygyűjtemény. A GPC neves külsős szaktanácsadói gárdája a „kiinduló állapotot bemutató”, tavaly ősszel publikált első helyzetjelentés után is ragaszkodott az elérhető legfrissebb statisztikai adatokból, aktuális terepi felmérésekből és kutatási eredményekből megismerhető valósághoz. A tanácsadó cég honlapjáról szabadon letölthető második ténytár kiadói és készítői úgy vélik, a tények még 2024-ben is elengedhetetlenek a hatásos és hatékony szakpolitikai döntésekkel operáló kormányzati cselekvéshez.
Az online eseményen megtudhattuk, hogy a debütáló országriporttal ellentétben a GPC mostani kiadványa csak az agrárium adaptációs előrehaladásával foglalkozik, a vonatkozó magyar és EU-s jogszabályokban nevesített területeket – egészségügy, energia-, víz- és erdőgazdálkodás, település fejlesztés és üzemeltetés, valamint természetvédelem – a következő jelentésekben tervezik sorra venni.
Adatszegénység
Bár a nemzetközi szakirodalom pár évtizede már rendszeresítette a mezőgazdaság alkalmazkodási indikátorait, a klímaadaptációt taglaló tudományos források zöme a fejlődő országok gyakorlatát tárgyalja. Elvétve akad csak az északi féltekén alkalmazott megoldások eredményeiről ismertető esettanulmány.
A magyar helyzetjelentéshez finanszírozó híján nem készült saját kutatás, de mint Vaszkó Csaba fenntarthatósági szakértő elmondta, naprakész adataik például a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont legújabb, a mezőgazdaság sérülékenységét firtató, a talajok aszályérzékenységétől a terményszerkezeten át a foglalkoztatottak társadalmi-gazdasági hátteréig terjedő vizsgálataiból származnak.
Kész recept híján, Vaszkó és szerkesztőtársai végül olyan egzakt, rendszeresen nyomon követhető, a következő jelentések készítésekor is rendelkezésre álló mérőszámokat, ágazati mutatókat használtak, amelyeken keresztül be lehet mutatni az állattenyésztés és a növénytermesztés alkalmazkodásának mértékét és léptékét...
Bár a nemzetközi szakirodalom pár évtizede már rendszeresítette a mezőgazdaság alkalmazkodási indikátorait, a klímaadaptációt taglaló tudományos források zöme a fejlődő országok gyakorlatát tárgyalja. Elvétve akad csak az északi féltekén alkalmazott megoldások eredményeiről ismertető esettanulmány.
A magyar helyzetjelentéshez finanszírozó híján nem készült saját kutatás, de mint Vaszkó Csaba fenntarthatósági szakértő elmondta, naprakész adataik például a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont legújabb, a mezőgazdaság sérülékenységét firtató, a talajok aszályérzékenységétől a terményszerkezeten át a foglalkoztatottak társadalmi-gazdasági hátteréig terjedő vizsgálataiból származnak.
Kész recept híján, Vaszkó és szerkesztőtársai végül olyan egzakt, rendszeresen nyomon követhető, a következő jelentések készítésekor is rendelkezésre álló mérőszámokat, ágazati mutatókat használtak, amelyeken keresztül be lehet mutatni az állattenyésztés és a növénytermesztés alkalmazkodásának mértékét és léptékét...
