2024. december 9., hétfő

MA MÉG AZZAL IS JOBBAN JÁRNAK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ROMA GYEREKEK, HA SZEGREGÁLT, DE LEGALÁBB SPECIÁLIS ISKOLÁBA JÁRNAK

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.12.09.


Határozott összefüggés van a roma származás, a társadalmi helyzet és aközött, hogy egy gyerek milyen diagnózist kap, derül ki a Rosa Parks Alapítvány legfrissebb kutatási jelentéséből, ami a szegregáció helyzetét vizsgálta a speciális oktatásban Magyarországon. A kutatók arra keresték a választ, hogy az elmúlt húsz évben változott-e a roma és a szegény, sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek helyzete, és igazságosabbá vált-e a speciális szükségleteket megállapító vizsgálat.

A kutatás készítői arra jutottak, hogy a roma gyerekeket indokolatlanul nagy arányban diagnosztizálják enyhe fokban értelmi fogyatékosként. Ez azonban nem kizárólag a képességeik miatt van, nagy szerepet játszik benne a diszkriminatív diagnosztikai eljárás is. A vizsgálatban részt vevők előítéletei és szubjektív megítélése akár téves diagnózist is eredményezhet.

Ahol az iskola szinte teljesen szegregált, ott a roma gyerekeket gyakran nem küldik vizsgálatra

A kutatás készítői megnézték, mennyire indokolt, hogy a roma gyerekek között magasabb arányban vannak az értelmileg enyhén fogyatékosok. A kutatásban azt is megnézték, hogy mennyire különítik el a roma gyerekeket speciális gyógypedagógiai iskolákban, osztályokban.

A helyzetet nehezíti, hogy erről Heves vármegyét kivéve nincsenek megbízható, friss adatok. A kutatás készítői ezért a meglévő adatokból igyekeztek felvázolni a trendeket. Ehhez például a hátrányos, halmozottan hátrányos és SNI-gyerekek adatait nézték meg, illetve 229 kérdőívet töltettek ki olyan roma szülőkkel, akiknek a gyerekeit SNI-vel diagnosztizálták. A kérdőíves felmérést 2024. január–februárban végezték. A kutatók tíz szakértői interjút is készítettek.

Mielőtt az eredmények részleteibe belemennénk, érdemes tisztázni néhány fogalmat. A sajátos nevelési igényű gyerekek azok, akik egy szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékossággal küzdenek, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékosak, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral élnek. A tanköteles gyerekek közel 8 százaléka sajátos nevelési igényű. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az SNI-tanulók aránya folyamatosan nőtt az elmúlt tíz évben.

Az SNI-gyerekek jogosultak pedagógiai, gyógypedagógiai, és konduktív pedagógiai ellátásra. Az SNI-gyerekeket két formában oktatják Magyarországon: speciális intézményekben és integráltan, többségi iskolákban. A speciális intézményekben a gyerekeket az egyedi szükségleteikre szabott módszerekkel oktatják. Az integrált oktatás lényege, hogy az SNI-gyerekek többségi iskolákba járnak, és ott együtt tanulnak a nem SNI-társaikkal. Az SNI-tanulók 73 százaléka oktatható integráltan...


HOGYAN JUTHATUNK KI A GAZDASÁGI ZSÁKUTCÁBÓL? (1.)

NÉPSZAVA
Szerző: HETÉNYI ISTVÁN KÖR
202412.08.


Az Orbán-rendszer gazdasági mechanizmusa, gazdasági szerkezete és gazdaságpolitikája egyaránt zsákutcában van. Gazdasági mechanizmusa piac- és versenyellenes, veszélyes a tulajdon biztonságára. A központosított állami politika az irányadó tulajdonosi kör magánérdekei által vezérelt, egyedi privilégiumok és büntetések mechanizmusa. Gazdasági szerkezete az állam erőszakos politikai beavatkozásával kialakított versenyképtelen, alacsony termelékenységű, képzetlen munkaerőre épülő, energiaéhes torz szerkezet, amelyet meg nem térülő állami presztízsberuházások és kalandor új iparosítási hullám jellemez. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikái – unortodox, magas nyomású, kanyarban előző, „semleges” – egyrészt a pro-ciklikus, erőltetett fiskális, monetáris és jövedelempolitikai növekedéssel kiváltott inflációs gazdasághoz, másrészt zsákutcás növekedési pályához vezettek. Ebben a mechanizmusban, ezzel a szerkezettel, ilyen kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai irányváltásokkal sújtva a magyar gazdaságnak nincs kiútja a dilettantizmus teremtette káoszból. Az Orbán-rendszer elvesztegette az elmúlt másfél évtizedet. Elpazarolta és ellopta a magyar társadalom jólétéhez, a megfelelő gazdaságszerkezet, jog- és intézményrendszer kialakításához szükséges, a magasabb termelékenység és versenyképesség megteremtését segítő európai forrásokat. A magyar gazdaság mind potenciális lehetőségeihez, mind a térség gazdaságaihoz képest rosszul teljesít.

Az utóbbi közel másfél évtized kormányzati politikája olyan gazdasági szerkezetet hozott létre, amely nem képes fenntartható, egyensúlyőrző és egyúttal dinamikus növekedést támogatni: gyökeres változás nélkül nincs esélyünk arra, hogy az Európai Unióban felzárkózó pályán maradjunk. A kormány gazdaságpolitikája miatt folyamatosan csúszunk vissza a kelet-közép-európai régió tagállamainak többféle mutatóval mért gazdaságfejlettségi rangsorában is, és az államháztartás egyre több alágazatában szembesülünk válság-közeli vagy válsághelyzettel.

A tartós lecsúszás a társadalomban elszegényedéshez, az országból távozók számának növekedéséhez, a munkaerőforrások – különösen a jó elméleti/gyakorlati felkészültség miatt keresett munkavállalók számának – elapadásához vezet. E kedvezőtlen tendenciának a megfordítása, az alrendszerek – oktatás, egészségügy, szociális szféra – válság-közeli helyzetének megváltoztatása – az értékválasztás különbözőségében is – jól megragadható, fokozatos és átfogó szerkezeti reformot igényel. Ez pedig a költségvetés bevételi, de főként kiadási szerkezetének alapos átformálását, új, a társadalom szükségleteivel összhangban lévő prioritási sorrend felállítását követeli meg.

A tulajdonviszonyok erőltetett ütemű, jogállamban elképzelhetetlen módszerekkel végrehajtott átalakítása, az állam durva, a gazdaságban betöltött történelmileg kialakult szerepétől merőben idegen beavatkozásai, a túlcentralizált irányítás a gazdasági hatékonyság csökkenéséhez vezetett. A gazdaságban károsan visszaszorult a verseny, leépült a piacgazdaság, a gazdálkodó szervezetek vezetésében megjelent a politikai igazodás kényszere. Napjainkra az állami és a magánvagyon egyre markánsabban összekeveredett, kialakult a centralizált oligarchikus gazdaság.

A szokatlanul magas beruházási hányad, amelynek egy része nem valóságos, nem segítette a gazdaság fejlődését, mivel a versenyképesség erősítése helyett elsősorban a klientúraépítést és a kormány presztízsszempontjainak érvényesítését szolgálta. Ennek következményeként nemzetközi versenyképességünk – a hozzánk hasonló adottságokkal rendelkező országokéhoz képest is – folyamatosan romlott, mivel a termelékenység a magas arányú beruházási kiadások ellenére versenytársainkhoz képest jóval lassabban emelkedett. Jelentősen nőttek a területi egyenlőtlenségek. Ehhez társult az önkormányzatok autonómiájának csorbítására, esetenként a működésük ellehetetlenítésére irányuló kormányzati magatartás.

Az államilag vezérelt új iparosítási hullám növekvő kockázatokat jelent a gazdaság számára. A magyar ipar energiafelhasználása alig több mint egy évtized alatt másfélszeresére nőtt. Ugyanakkor az összeszerelő üzemekre épülő gazdaságban jellemzővé váltak a kis hozzáadott értéket előállító nemzetközi vállalatok, például az utóbbi években tömegesen épülő akkumulátor-előállító illetőleg -bontó üzemek. Ezek a beruházások igen jelentős költségvetési forrásokat emésztenek fel a létrehozás folyamán, és további jelentős közforrás elvonást indukál a velük járó kártétel semlegesítése. Ezek a kiadások soha nem térülnek meg. Az ipar jelenleg általánosan nincs felkészülve az új technológiák alkalmazására.

A nemzetközi irányokkal teljesen ellentétes folyamatot tükröz a keleti tőke nagymértékű beáramlása. Ebben azokhoz az országokhoz váltunk hasonlóvá, ahová az ázsiai (kínai) eredetű működő tőke behatolása a nyersanyagforrások megszerzése miatt következett be. Esetünkben az uniós piacokhoz történő könnyebb hozzáférés az ok és a cél. A magyar gazdaság ugyanakkor kiszorul az Európai Unió fejlesztéseiből: a kutatás, az innováció és a digitalizáció programjaiból, vagy éppen a zöldebb Európáért meghirdetett környezetvédelmi programtámogatásokból.

A magyar gazdaság bővülése 2010 óta mindezek miatt viszonylag szerény volt: a GDP volumene összességében évente átlagosan 2,1 százalékkal nőtt. Az Európai Unió tizenegy közép-kelet-európai tagországa közül a mérsékeltebb ütemben fejlődőkhöz tartozunk: ezen országok rangsorában 2009-ben Magyarország a negyedik, 2023-ban pedig – a statisztikai módszertani különbségeket is figyelembe véve – a nyolcadik helyen állt.

Még szomorúbb a kép a háztartások egy főre jutó fogyasztásának rangsorában, amelyet ma már az egyik legfontosabb fejlettségi mutatónak tekintenek: Magyarország 2023-ban az EU 27 tagországa közül az utolsó előtti helyen állt. Fokozatos lecsúszásunkat a nyolc magyar régiónak az Európai Unió 242 régiójának rangsorában elfoglalt helye is jelzi: négy magyar régió az utolsó húsz között volt, ezen belül három az utolsó tizenöt között, míg ez utóbbi körbe a visegrádi országok közül csak egy szlovák régió, ezen túl Romániából is csak egyetlen régió tartozott.

A felelőtlen kormányzati politika következtében az utóbbi csaknem másfél évtizedben nőtt az állam eladósodottsága és romlott a pénzpiaci megítélése is. A GDP-arányos bruttó államadósság a 2009. évi 78 százalékról 2024 első félévének végére látszólagosan ugyan 75,8 százalékra csökkent, ám, ha figyelembe vesszük a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével előállt háromezer milliárd forintos állami kötelezettségnövekedést, akkor az összehasonlítható adósságszint legalább 83 százalék, azaz az állam eladósodottsága nőtt. A bruttó államadósság azért nem emelkedett ennél nagyobb mértékben, mert az előző évtizedben jelentős uniós támogatások érkeztek. Az államadósság növekedése azt mutatja, hogy a magyar gazdaság – a jelenlegi gazdaságpolitikai irányításfilozófiai alapokon működtetve – csak folyamatos külső, tartós, vissza nem fizetendő forrásbevonás segítségével, azaz az uniós transzferekkel működőképes. Ha a transzfer elapad – márpedig ennek valószínűsége egyre nagyobb – a magyar gazdaság kritikus helyzetbe kerül. Ezt újabb hitelek felvételével – növekvő eladósodás mellett is – lehetetlen kiváltani.

A nemzeti pénzrendszerek stabilitásának letéteményese a mindenkori kormánytól valóságosan független jegybank, amelynek ily módon történő működése az árstabilitás szükséges, de nem elégséges feltétele. A kiemelkedően magas és tartós hazai infláció többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésbeli függetlenségének, a pénz- illetőleg intézményi rendszerfelügyelet gyakorlása hiányának, az éveken át követett ultra laza, a kormányt feltétel nélkül kiszolgáló, annak alárendelt jegybanki politikának is egyenes következménye. (Ezt tükrözi az MNB 2023 végén 2500 milliárd forintot elérő hatalmas és tartós vesztesége.) Az MNB valós függetlenségének helyreállítása nélkül nem létezik fenntartható, egyensúlyőrző, felzárkózást támogató gazdaságpolitika.

Az utóbbi 14 évben olyan gazdasági szerkezet alakult ki, ami erősen korlátozza a fejlődést és a tényleges nemzeti jövedelem-növekedést. Ide vezetett a kezdeti években unortodoxnak, majd az utóbbi időszakban magas nyomású gazdaságmodellnek nevezett gyakorlat követése általi növekedés minden áron való erőltetése, ám ennél is súlyosabb helyzetet idézhet elő a nemrég meghirdetett semleges gazdaságpolitika. Mindezek sajnos azt bizonyítják, hogy a gazdaságpolitika irányítói végképp elveszítették a realitásukat, és az ország érdekeit első helyen figyelembe vevő, azt szolgáló tájékozódási képességüket...

ELMENT AZ ASZAD - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.12.09.


A szíriai rezsim bukása, Csurka-szoboravatás, robotok vs. kutyák és romániai, dél-koreai meg grúziai válságok a reggeli hírlevélben...

Jó reggelt, már amennyire ilyen latyakos időkben lehet!

2024. december 7., szombat

VISSZAJÁTSZÁS - ERCSE KRISZTINA: EZ A REZSIM NEM GONDOLKODÓ EMBEREKET AKAR NEVELNI

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.03.12.




Dési János vendége Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője, interkulturális szakértő volt a 2024. március 12-i Reggeli személyben. Arról beszélgettek, milyen helyzetben van most a hazai közoktatás. Mert olyan emberek iránytják az oktatást, akiknek fogalmuk sincs| arról, hogyan is működik az oktatás.


















CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM: A TANÁRKÉPZÁS ÁLLAMOSÍTÁSA

CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM
Szerző: CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM
2024.12.03.


Az iskolafenntartás és a tankönyvkiadás és -terjesztés után most a pedagógus-továbbképzést is elérte az államosítás.


Megjelent a pedagógus-továbbképzési rendelet tervezete, melyet december 4-ig van lehetőség véleményezni. A tervezet a köznevelésben teljesen megváltoztatja, lényegesen merevebbé és központosítottabbá teszi a továbbképzési rendszert, tovább csökkenti a pedagógusok autonómiáját, miközben növeli terhelésüket.

A ciklusonként 120 órányi továbbképzés legalább felét az igazgató által kijelölt szakmai, szaktárgyi továbbképzéseken való részvétellel kell teljesíteni. Ezeket a tartalmi megújító képzéseket a jövőben kizárólag a korábban se tanárképzéssel, se tanár-továbbképzéssel nem foglalkozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezheti, azokat akkreditáltatnia sem kell. A maradék kreditek teljesítéséhez a pedagógusnak az Oktatási Hivatal által szervezett képzéseken kell részt vennie. Független akkreditációról itt sincs szó: a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület 9 tagját a miniszter jelöli ki, és véleményüket csak kikérnie kell, figyelmen kívül is hagyhatja. Azonnali hatállyal megszűnik a képzés alapításának lehetősége, a már érvényben levő engedélyek lejártukig érvényesek, de megújítani nem lehet azokat.

(A több szakos tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus a krediteket az oktatott szakjai között arányosan megosztva teljesíti, a pszichológus, gyógypedagógus, szakszolgálatos, művészeti iskolában vagy szakgimnáziumban szakmai tárgyat tanító csak választhatót végez.)

Az jelenlegi szabályokkal ellentétben az így meghirdetett továbbképzéseket nem válthatják ki más tapasztalatszerzési, tanulási, részvételi, kutatási stb. tevékenységek, a további oklevél megszerzésével, nyelvtanárok külföldi továbbképzésével is csak a választható rész alól lehet mentesülni.

A pedagógus-továbbképzéseknek a tanárképzési hagyományokkal nem rendelkező NKE és az állami Oktatási Hivatal égisze alá helyezése mögött az a törekvés húzódhat meg, hogy lehetetlenné tegyenek minden olyan képzést, tapasztalatszerzést, amelyik nem felel meg teljes mértékben a jelenlegi rezsim ideológiájának, pedagógiai szemléletének.

Az igazgatói megbízás feltétele az Oktatási Hivatal által szervezett köznevelési igazgató képzésen való részvétel: január 1. után az eddigi feltételt jelentő köznevelési vezető képzés már nem indítható. A rendelet nem mondja ki, hogy a korábban köznevelési vezető képzést végzettek mentesülnének az új képzés elvégzése alól. Az pedig, hogy a részvételhez a fenntartó hozzájárulása szükséges, és a résztvevőszám limitált, lehetőséget ad a lojalitás és a politikai megbízhatóság kívánalmának érvényesítésére a jövőbeli pályázók vonatkozásában.

A változással a pedagógusok terhelése is nő: a 120 óra teljesítésére az eddigi 7 helyett 5 év áll rendelkezésre. Nem is beszélve arról, hogy ha a pedagógus nem akar lemondani az önképzés korábbi lehetőségeiről, a konferenciákon, ankétokon való részvételről, esetleg kutat, továbbképzést tart, mentorál, az eddigiekkel ellentétben ezt csak a 120 órányi továbbképzés mellett teheti meg. (Ha megteheti egyáltalán, hiszen a szakmai eseményeken való részvétel miatt szükséges távollétet nem fogják engedélyezni.)

Az egy évre jutó nagyobb óraszám miatt növekszik a továbbképzés miatt kieső tanórák száma, növelve ezzel az egyébként is nagymértékű helyettesítést, tovább rontva az oktatás minőségét.

A béremelés nem indokolja a terhelés növelését: a pedagógusok mentális állapotát, oktató-nevelő munkájuk minőségét a teherbírásukat meghaladó terhelés akkor is rontja, ha munkájukért több pénzt kapnak.

(Zárójelben megjegyezzük, hogy a szakképzésben a továbbképzési kötelezettség négyévente 60 óra.)

Míg az engedéllyel rendelkező továbbképzésekért a pedagógusoknak eddig nem kellett fizetni, úgy tűnik, az ingyenesség most a választható képzésekre nem vonatkozik. Az új rendeletben csak az NKE által szervezett szakmai képzések ingyenessége szerepel, annak ellenére, hogy a munkavégzéshez előírt képzések költségét uniós irányelvek és a Munka törvénykönyve szerint is a munkavállalónak kell viselni, és a státusztörvény szerint is „A munkáltató köteles a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó kötelezettsége teljesítése során indokoltan felmerült költségét megtéríteni.”

Ennek ellenére a hatásvizsgálati lap szerint nem költéscsökkenéssel, hanem négy év alatt 24 milliárd költségnövekedéssel számolnak.

A rendelet ellen a szakszervezetek is tiltakoznak. A PDSZ véleménye itt olvasható:

https://pdsz.hu/a-pdsz-kozlemenye-a-kormany-uj-pedagogus-tovabbkepzesi-rendelettervezeterol/


A CKP által beküldött részletes vélemény

A Civil Közoktatási Platform véleménye a tanártovábbképzés rendszerét szabályozó rendelet tervezetéről


A Civil Közoktatási Platform – ötvenöt civil szervezet együttműködési fóruma -összességében elutasítja a rendelettervezetet. A tanártovábbképzés megújítására véleményünk szerint is szükség van, azonban azt az érintettekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. A lehetőségek korlátozása, az előírások kiterjesztése és egyetlen, eddig tapasztalatokkal nem rendelkező szereplő „helyzetbe hozása” nem szolgálja a tanárok jobb kompetenciafejlesztését.

Konkrét kifogásaink, javaslataink:

A képzési ciklus lerövidítése

1.§. 2. Amennyiben a továbbképzési ciklus rövidül, a megszerzendő kreditek mennyiségének arányosan csökkenie kell. Ellenkező esetben nem csak a pedagógusok terhelése nő, hanem a helyettesítendő órák száma is.

A képzések kategorizálása, igazgatói jogkör, kiváltás lehetősége

2.§ 2. Az egyházakhoz hasonlóan az egyedi eltérési engedéllyel rendelkező fenntartók is szervezhessenek speciális képzéseket az intézményeikben alkalmazott pedagógusok számára. Az egyedi eltérési engedély ugyanis

– olyan tantárgyak rendszeresítésére is vonatkozhat, melyekre nincsen formális pedagógusképzés hazánkban,

– olyan oktatásszervezési megoldásokra is vonatkozhat, melyek eltérnek a tantárgyakra szervezett megoldásoktól, így ezekre nincsen formális pedagógusképzés hazánkban,

így tartalmi megújító képzés sem szervezhető rá.

6.§ 3. Nem értünk egyet azzal, hogy a képzések felének kiválasztásába a pedagógusnak egyáltalán nincs beleszólása, azoknál a tantárgyaknál pedig, ahol nincs munkaközösség, a kijelölés kizárólagosan az igazgatótól függ.

Nem világos, mit jelent a „legalább hatvan kredit” kitétel? Csak annyit, hogy a pedagógusnak lehetősége van a választható keretéből is tartalmi megújító képzést választani, vagy azt, hogy az igazgatónak lehetősége van 60 óránál több kötelező képzést is előírni.

Nem értünk egyet a kétféle továbbképzés merev szétválasztásával. Egyrészt, mert a pedagógiai jellegű, illetve nem tantárgyhoz kapcsolódó ismereteket adó képzések adott esetben ugyanolyan komolyak és a pedagógus, az iskola, a tanulók szempontjából esetenként fontosabbak lehetnek a szaktárgyinál, másrészt a kétféle cél sokszor összemosódik. Hogy határolhatók le például a tartalmi megújító képzésnek az óvónők, tanítónők esetén? Az egyetlen objektív kritérium itt az, hogy az NKE vagy az OH szervezi-e a képzést.

Nem értünk egyet azzal, hogy a többszakos tanárok a szakjaik közt arányosan megosztva kell teljesíteni a krediteket – ez egy teljesen észszerűtlen, túlzott beszabályozás. Ez azt jelenti, hogy senki vehet részt 120 órás továbbképzésen – de ha ki akarják használni a választható képzések lehetőségét is, akkor a szakmai megújító képzés hossza maximum 30, háromszakosoknál maximum 20 óra lehet. Az, aki 20 éve nem tanította az egyik tárgyát, és most szeretné tudását korszerűsíteni, nem teheti meg megfelelő óraszámban, aki pedig a szakjai közül valamelyiket nem is kívánja tanítani, feleslegesen jár továbbképzésre. Olyan előírást el tudnánk fogadni, hogy aki nem végez az egyik szakján továbbképzést, azt nem taníthatja.

4. A felsoroltak mellett azoknak is engedélyezni kellene, hogy a teljes 120 órát a választható kínálattal teljesítsék, akik által oktatott szakokon nincs NKE-s képzési kínálat. Ilyenek különösen az egyedi engedéllyel oktató iskolák tanárai.

5. Értelmetlen, sőt káros, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben nem számít bele a továbbképzésekbe a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet felsorolt kompetenciafejlesztési lehetőségek többsége, és a maradó kisszámú lehetőség is csak a választható képzési részt váltja ki. A továbbiakban tehát az olyan hatékony módszerek, mint a tapasztalati tanulás, az intézményértékelés, a szakmai rendezvényeken való részvétel – akár előadóként –, a kutatás nem vehetők igénybe, a tanárok leterheltsége és az, hogy ezekre nem engedik el őket az órákról az ezekben a tevékenységekben való részvételt lehetetlenné teszi. Ezen lehetőségek kizárásával az oktatásirányítás ellehetetleníti a szakmai egymástól tanulás, együttműködéseken alapuló tudásmegosztás lehetőségét. Az oktatás területén ennek biztosítása elemi feladat lenne.

Az NKE helyzetbe hozásán túl semmi sem indokolja, hogy a megmaradó kiváltási lehetőségek – új oklevél szerzése, szakvizsga letétele, külföldi gyakorlat – csak a választható rész kiváltására legyen alkalmas. Ha valaki pl. doktori képzésben vesz részt a saját szakján, miért kell tartalmi megújító képzést végeznie? A nyelvtanár külföldi gyakorlata miért nem szakmai képzés?

Államosítás, sokszínűség kizárása, minőség

7.§ A leghatározottabban ellenezzük, hogy az eddigiekkel ellentétben a jövőben csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – melynek a továbbképzések rendszerének biztosításához szükséges tapasztalata és kompetenciája nem biztosított, sőt a minőségbiztosítás (akkreditáció) kötelezettsége alól is kiveszi a rendelet – és az Oktatási Hivatal szervezhet képzéseket. Ezzel számos sikeres, értékes továbbképzési lehetőség el fog tűnni, különösen, hogy a lejáró képzések megújíthatósága azonnali hatállyal megszűnik. Mindezek együttesen súlyosan veszélyeztetik a pedagógus-továbbképzések szakmai minőségét.

8.§ Minőségromláshoz vezet az akkreditációs folyamat megszűntetése. A Nemzeti Közszolgálti Egyetem úgy vezethet be minden szaktárgyi és pedagógiai kontroll nélkül képzéseket, hogy ezen a területen semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik.

Az Oktatási Hivatal képzései vonatkozásában ugyan továbbra is működik majd a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs testület, azonban csak véleményezési jogkörrel. A szabályozásban legalább annyinak szerepelnie kellene, hogy hogyan kell viszonyulnia a Hivatalnak a testület elutasító döntéséhez. A testület tagjaira vonatkozóan sincs semmilyen kitétel, a miniszter bárkit kinevezhet tagnak.

11.§ 4b) Pontos definíciót kérünk arra, mit jelent a gyakorlati képzés, amely körben középiskolai végzettség is elegendő a képzés megtartásához.

Igazgatóképzés

13.§ Nem értünk egyet a köznevelési igazgatóképzés monopolizálásával.

Nem világos, hogy mit jelent, hogy a „A pedagógus az igazgatói kinevezése előtt” vesz részt a képzésben. Ha csak annyit, hogy ez a kinevezés feltétele, akkor ezt a kitételt ki kell hagyni. Ha viszont azt jelenti, hogy csak az vehet részt, aki már kijelöltek, ez a jelenlegi jogszabályok mellett nem megvalósítható.

Miért kell a részvételhez a fenntartó jóváhagyása? A végzés után bárhol lehet valaki igazgató. Nem helyes, ha a fenntartó ennek lehetőségét személyes vagy munkaerő-gazdálkodási okból megakadályozhatja.

Finanszírozás

10.§. A Munka törvénykönyvével, uniós irányelvekkel és a Pedagógusok előmeneteléről szóló törvény rendelkezéseivel is ellentétes, ha a munkavégzéshez szükséges, kötelező továbbképzések egy részét, melyet az Oktatási Hivatal szervez, nem fizeti a munkáltató. Az eddigiekkel ellentétben nincs forrás a helyettesítésekre.

Jogalkotási problémák

17.§ A folyamatban levő engedélyezési eljárások megszűntetése véleményünk szerint visszamenőleges hatályú jogalkotás.

20.§ A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet nem csak a pedagógus-továbbképzésről szól, hanem a pedagógus-szakvizsgáról is. Ha ez most hatályát veszti, hogy lesz szabályozva a szakvizsga.

ÖSSZEKÖTI EGYHÁZ- ÉS SPORTTÁMOGATÁSI CÉLJAIT A KORMÁNY: REFORMÁTUS INGATLANBA KÖLTÖZIK INGYEN A NEMZETKÖZI ÚSZÓSZÖVETSÉG

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.12.06.


Bővíti portfólióját a Balog Zoltán vezette református egyházkerület. Hitéleti/szociális/oktatási tevékenysége mellett a kormány sportdiplomáciai céljainak megvalósításába is besegít: ingyen kapott belvárosi ingatlanába bérleti díj fizetése nélkül költözik a Nemzetközi Úszó- és Vízilabda-szövetség.


A december 10-én Budapesten kezdődő rövidpályás úszó-világbajnokságot már új budapesti központjából irányíthatja a Nemzetközi Úszó- és Vízilabda-szövetség (World Aquatics), novemberben ugyanis a magyar külügyminiszter szalagátvágásával átadták ideiglenes székházukat.

„Nagyon sok sikert kívánok az átmeneti iroda működéséhez, amely rendkívül közel van a Parlamenthez, a belvároshoz, egy olyan helyszínen, ami jól mutatja azt, hogy milyen nagy fontosságot is tulajdonítunk mi a sportnak, illetve az úszásnak” – mondta az átadáson Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI tudósítása szerint.

A cikkből valamiért kimaradt a helyszín, az Alkotmány utca 25., és az is, hogy ez a patinás, de teljesen felújított épület a Dunamelléki Református Egyházkerületé, amely egy 2021 végi törvénymódosítással jutott hozzá a magyar államtól. Az egyházkerületet a kitüntetési botrány főszereplője, Balog Zoltán püspök vezeti.

Református tulajdon, de az állam használhatja

A költségvetés 2021–22-es nagy osztogatás óta tartó sanyarú helyzete dacára a sport kitüntetett kormányfői figyelemben és kiemelkedő adófizetői támogatásban részesül. A hvg.hu számolta ki, hogy míg 2024-ben 215 milliárd forint jutott a költségvetésből sporthoz kapcsolódó célokra, 2025-ben már 284 milliárd, ami 32 százalékos növekedés. Ehhez jön még a társasági adóból a sport támogatására várt körülbelül 130 milliárd és a pénzügyi szervezetek különadójából várt körülbelül 15 milliárd.

A sportdiplomácia a magyar külpolitika fókuszában van. A világversenyek rendezése, a budapesti olimpiai tervek mellett immár négy nemzetközi sportszövetségnek is Budapesten van a székhelye.

A Nemzetközi Úszó- és Vízilabda-szövetség a svájci Lausanne-ból költözik Budapestre. Döntésében vélhetően nemcsak az játszhat szerepet, hogy Magyarország – ahogy mondani szokták – úszónagyhatalom, hanem az is, hogy ingyen kapták meg az egyébként vélhetően sok ezer euróért kibérelhető, a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonában lévő ingatlan bérleti jogát. (Az rtl.hu írta meg tavasszal, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér.)

Szijjártó Péter azért beszélt a szövetség átmeneti elhelyezéséről, mert a kormány létre akar hozni egy globális oktatási és edzési centrumot, terveik szerint 2027-től a teljes globális központ ott székel majd. A Népszava tavalyi információi szerint ez az orosz–magyar milliárdos, Ruszlan Rahimkulov beruházásaként épül majd a Láng negyedben...

„FÁBÓL VASKARIKA A NEMZETI KOMMUNISTA” – PAPP ISTVÁN A MAGYAR BOLSEVIKOKRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.12.06.


Szerdán mutatták be Papp István A magyar kommunisták 1918-1989 című könyvét, amely az első nem marxista, tudományos feldolgozása a mozgalom történetének. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze, lapunk vendégszerzője szerint akár szeretjük, akár nem, a kommunisták is részei a magyar múltnak, ezért foglalkoznunk kell velük. A Szovjetunión kívül miért nálunk veszik át először bolsevikok a hatalmat 1919-ben? Mit jelent, hogy a népbiztosok közül sokan asszimiláns zsidó családból származtak? Tömeggyilkos vagy modernizátor volt Kádár János? Interjúnkból az is kiderül, miért Dózsa Györgyről nevezték el itthon a belügyi focicsapatot, miközben a szovjet blokkban a Dinamo volt a módi.

Miért ölt ennyi energiát egy szerencsére már lezárt történet megírásába?

– A magyar kommunisták története valóban véget ért. Ugyanakkor, miközben 1989-ben hivatalosan megszűnt, illetve átalakult a magát marxista-leninista alapokon definiáló legjelentősebb politikai párt, a magyar kommunisták története, mint nyugtalanító, fel nem dolgozott örökség máig bennünk él. Miközben az elmúlt években sok szó és esett a kommunisták bűneiről, azt, hogy mi volt az ő belső, saját történetük, mennyi irányzatra hasadt ez a mozgalom, alig tárgyaltuk. Meggyőződésem, hogy összetett, színes, számos érdekes egyéniséget felvonultató eszmeirányzatról beszélhetünk, amely sok esetben sokkal nagyobb veszélyt jelentett saját magára, mint a vele szemben állók. Hiszen a két világháború között Horthy Miklós börtönében jóval kevesebb magyar kommunista halt meg, mint a Lubjanka udvarán vagy a Gulag táboraiban...

HÚZÓS PODCAST / GYURCSÁNY FERENC – RÁMENT AZ EGÉSZ ÉLETEM

HÚZÓS / ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.12.06.



A volt miniszterelnök, a DK elnöke volt Rónai Egon műsorának a vendége.

Elosztogatott vagyonról, fiókban várakozó kéziratokról is szó esik. Meg hogy mit fog csinálni, ha 26 után nem jutnak a parlamentbe. Mi értelme van még számára a politikának, a politizálásnak? Miért gondolta, hogy kiszáll, és gondolt-e ilyet egyáltalán? Miért tért vissza? Egy szokatlanul személyes beszélgetés Gyurcsány Ferenccel!

NAGY BAJBAN VAN A FIDESZ A PEDOFIL PAPOK MIATT

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2024.12.07.


A kormánypárt egyre súlyosbodó morális belső válságának újabb és újabb jeleit látjuk – értékelte a zuglói plébános személye körüli botrányt Horn Gábor.


Még mielőtt Pajor András katolikus pap esetének politikai vetületéről beszélt volna, Horn Gábor, a Republikon Alapítvány vezetője lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: bármilyen furcsán hangzik is, a közélet szempontjából összességében pozitív fejleménynek tekinthető, hogy ilyen ügyek napvilágra kerülnek. Mintha elindult volna valami. Az áldozatok bátrabban mernek jogorvoslatot kérni, ha azt látják, hogy ismert emberekkel szemben is eljárások indulnak, függetlenül attól, hogy az illető milyen kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, egyházi személy vagy sem. Talán azok a bűnben gondolkodók is visszafogják magukat, akik szexuális bántalmazást követtek el, vagy terveztek elkövetni – tette hozzá.

Ahogyan arról beszámoltunk, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közölte, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatához érkezett bejelentés nyomán előzetes vizsgálat indult egy meg nem nevezett személy ellen, akit minden papi tevékenység gyakorlásától eltiltották. A Válasz Online írta meg, hogy a Fidesz iránt elkötelezett, a politikai kereszténység és az orosz propaganda „egyik arcának” minősített Pajor András zuglói plébánosról van szó. Az információt egyházi berkekből lapunknak is megerősítették. A Válasz Online a sértettek elmondása alapján arról számolt be, hogy Pajor András különböző ürügyekkel meztelen fiúkat, gyerekeket fogdosott és masszírozott az intim testrészeiken is...

A 13. HAVI NYUGDÍJRÓL KÖZÖLT ELKESERÍTŐ HÍREKET A NYUGDÍJAS PARLAMENT ELNÖKE

ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: SZILVÁSI GYÖRGYI
2024.12.06.



Szűkíti a kormány azon nyugdíjasok körét, akik majd jövő év februárjában részesülhetnek a 13. havi nyugdíjból.

AMIT PINTÉR LÁZADÁSNAK LÁT, AZ A PEDAGÓGUSOK GYERMEKEKÉRT TETT ERŐFESZÍTÉSE

HÍRKLIKK
Szerző: VERESS KATKA
2024.12.07.


A kormányzat politikai és ideológiai megszállása napokon belül hivatalosan is befejeződik, a központosítás, az igazgatócserék, a tananyag totális előírása, a pedagógiai munka ellehetetlenítése után a pedagógusképzést és -továbbképzést is einstandolták. Gyermekeink pedagógusait, az iskolák igazgatóit most tereli be a kormány a NER „marxista egyetemébe”: óvodáink és iskoláink az '50-es, ''60-as évek világát hozzák vissza. A több, mint 50 civil oktatási szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) arra kéri a szülőket, gondolkodjanak el azon, valóban ezt akarjuk-e a gyerekeinknek. Föl is teszi a kérdést, mégis, kié az iskola, nem inkább a mienk-e, és meddig engedhető meg, hogy egy rendőrminiszter és sameszai csuklóztassák a gyermekeinkkel foglalkozó szakembereket?

Ercse Krisztina, a CKP szóvivője összefoglalta mindazt, ami a fenti bevezetőben kérdésként elhangzott. Mint írja, „annak ellenére, hogy Magyarországon több nagy múltú és magas presztízsű pedagógusképző egyetem van, az oktatás megújítását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) illetékességébe helyezik. Oda, ahol se tudás, se tapasztalat nincs. Lesz ellenben sokmilliárdnyi forrás (EFOP+ programok). Egy korábbi törvény gondoskodik arról is, hogy a kínált kurzusoknak ne kelljen átmenni a szakmai minőséget igazoló akkreditációs folyamaton, és az oktatókat is mentesíti a felsőoktatási kvalifikációs előírások alól.

Ami a javaslat alapján januárban már induló új továbbképzési rendszert illeti, az egészen drámai módon hagyja figyelmen kívül a nevelésszakmai alapvetéseket. Nem veszi figyelembe az iskolák – az erőszakos központosítás dacára – megmaradt sokszínűségét, a szakemberek sokféle tudás- és ismeretigényét. A jövőben megszűnik annak a lehetősége, hogy szakmai műhelyek képzési engedélyt kapjanak. Ráadásul az eddigi változatos lehetőségeket megszüntetve (kevés speciális kivétellel) csak legalább 30 órás tanfolyamokon lehet a követelményeket teljesíteni. Ezután nem számít például, ha valaki kutat, oktat, tanulmányúton vesz részt, és nem ad kreditet a szakmai rendezvényeken való részvétel sem. (Ez utóbbi nagymértékben megnehezíti a szakmai szervezetek működését és a legaktuálisabb ismeretek átadását is.) Folytatódik a pedagógusok megalázása: a szaktárgyi képzések kiválasztásába nincs beleszólásuk...

AMERIKA VÁLASZT 15. – 24 ÓRA VAGY 24 ÉV ALATT LESZ BÉKE?

AMERIKA VÁLASZT
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2024.12.06.



Miközben egyesek szerint körvonalazódik az ukrajnai rendezés tervének koncepciója, Oroszország is megtette a maga tétjeit a várható alkuban, és még azt az engedményt is sokallja, amit a Trumphoz közeli elképzelések alapján kellene tennie. A helyzet már csak azért is fokozódik, mert Szíriában egymással szembe kerülnek az amerikai és az orosz érdekek. Szó esik ezen kívül újabb kormányzati jelölésekről, valamint a troll- és a mosolydiplomácia fordulóiról. 

Lakner Zoltán és Kaló Máté podcastja.

KICSI ORBÁN ÓRIÁSIT HIBÁZOTT: KIÁLLT AZ ERŐSZAK MELLETT, FIDESZES SZAVAZÓKKAL MENT SZEMBE

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.12.06.



Orbán Viktor kiállt Menczer Tamás, vagyis az erőszak mellett, amivel akkorát hibázott, amekkorát talán még soha. Hiszen a fideszes szavazók közül sokaknak nem tetszett Menczer emberkedése.

MENCZER MINT EURÓPA ÚJ HANGJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.12.07.


Szép lassan keretbe foglalódik, kijegecesedik mintegy az a tahó botrány, amit Menczer kavart Pécsen, amikor Magyar Pétert pocskondiázta majdnem negyed órán át. Úgy tűnhet, hogy a kelleténél többet foglalkozunk az esettel, sőt, már hallani véljük a hangokat, miszerint nem ezen kellene méláznunk, hanem más, fontosabb dolgokon, hogy ez is csak terelés, és még az is lehet. Ugyanakkor mégis szükséges minden oldaláról alaposan megvizsgálni, hiszen erősen úgy tűnik, most már ez lesz. Hogy ez a jövőnk.

Kiábrándító és iszonytató, ahogyan új korszakba lépünk, ami azonban mégis annyira ismerős az elmúlt század első harmadából, amikor bimbóztak az ordas eszmék, és találtak hozzá hangot is, embereket is, utcai harcosokat úgyszintén. Doktorminiszter urunk pénteki, kossuthi szeánszán nyomta rá a jóváhagyás pecsétjét erre a szép, új (illetve nagyon is régi) világra, midőn is megveregette ennek a Menczernek a buksiját – amitől neki meg orgazmusa támadt, hogy élvezi ezt az egész mocskot. „Szóvivőként pont ez volt a dolga.”

Ezt kappanhangozta bele a kajla világba maga Orbán Viktor, amiben a legkisebb hiba az, Menczer nem a szóvivője neki, hanem a kommunikációs igazgatója (állítólag), de kicsire nem adunk. Arra azonban már igen, hogy mi az, ami „pont ez”, s amiről a magyar politikai élet szereplői annyit mondtak, ilyen eddig még nem volt, aztán legyintettek egyet, és csak magukban tették hozzá, hogy most meg már van. Mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, pedig éppen, hogy nem az. Inkább hányni való, hogy egyértelműek legyünk.

Doktorminiszter urunk azonban nem elégedett meg ennyi örvendezéssel, tovább ragozta a gyalázatot, a maga megszokott módján hülye képekbe foglalta az agyában gomolygó gőzöket. „Aki szelet vet, vihart arat, vagy ahogy adventkor mondanám inkább, aki kardot ránt, kard által vész el”. – mondta egyetlenünk, amihöz már csak a boldog karácsony hiányzott, helyette azonban még annyit hallottunk: „Meglátjuk, hova fejlődik mindez”. Itt föltennénk a kezünket a padban, hogy tantóbácsi, én tudom, de nagy valószínűséggel mindenki tisztában van vele.

Itt közbevetőleg azért megjegyeznénk, hogy miniszterelnökként vajon komilfó-e így beleállni egy ilyen történetbe, illetve egyáltalán belefér-e egy ilyen hivatalba, hogy pitbullokat uszítunk akárkire. Könnyen belátható, nem igazán, mi több, egyáltalán nem, amiből viszont az a kérdés fakad, micsoda is Orbán Viktor ebben a visszataszító történetben. A megítélést azonban mindenkinek a gusztusára bízzuk, hogy mondja ki magában, avagy ordítsa bele a tajtékos égbe. Ettől sem lesz más, de talán egy kicsit jobb a zaklatott léleknek.

Mert az sem teljesen világos, hogy miután doktorminiszter urunk végzett a Kossuthban, utána milyen minnőségben fogadta a Karmelitában a Patrióták Európáért uniós parlamenti képviselőcsoport tagjait. Mert fogadta, feledve újra, hogy ebben a pillanatban ő még a soros elnöke volna annak a képződménynek (lásd: EU), amelyet amúgy szétverni óhajt. Persze igazán e célból érkeztek hozzá a patrióták, meg az akolmeleg miatt, amit Budapesten érezhetnek, mert Brüsszelben (Strasbourg) nem igazán. Kell egy kis összebújás...

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK AGYROHASZTÓ KAMPÁNYOKRÓL, ÖNPUCCSOKRÓL ÉS ONLINE CSALÓKRÓL - A 444 HÉTVÉGI HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2024.12.07.


Menczer Tamás folytatta kocsmai hangvételű kampányát Magyar Péter ellen, miközben a francia kormány összeomlott, Dél-Koreában pedig saját magát sikerült megpuccsolnia. Hétvégi hírlevelünk.

Jó hétvégét! Szombatra összegereblyéztük a hét nagyobb anyagait, videóit és podcastjeit. Nem ez az egyetlen hírlevelünk, itt lehet csemegézni. Nézzük, mitől rohadt le az agyunk:...

2024. december 6., péntek

BOD PÉTER ÁKOS: RECESSZIÓBAN A MAGYAR GAZDASÁG, VAN VISSZAÚT?

VTV SZEGED / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: GAVRA GÁBOR
2024.12.05.



Nagyon másképp alakult a magyar gazdaság 2024-es éve, mint ahogy azt a kormány tervezte és ígérte. Belső vagy külső okai vannak-e a magyar gazdaság problémáinak? A Mélyvízben Bod 
Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke beszél a problémák okairól.

UNGVÁRY KRISZTIÁN: SEMJÉN ZSOLT, AZ ARANYGYAPJAS REND ÉS A MAGYAR ADÓFIZETŐK

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.12.06.



Ez az adás a szerénységéről is híres "dr." Semjén Zsolt rendkívüli kitüntetésének hátterét világítja meg.


TRIANONI BŰNBAKOK | ROMSICS IGNÁC ELŐADÁSA

MTA
Előadó: ROMSICS IGNÁC
2024.12.04.



0:00
| Intro 
0:21 | Romsics Ignác történész előadása

A bűnbakképzés a politikailag motivált történeti diskurzusok olyan mechanizmusa, amely a múlt tragikus eseményeit nem racionális okokkal, hanem az ellenérdekelt társadalmi csoportok vagy személyek árulásával és/vagy inkompetenciájukkal magyarázza. Az 1920-as trianoni békeszerződés drasztikus döntéseivel kapcsolatban az elmúlt száz évben született magyarázatok állatorvosi lóként demonstrálják ezt a gondolkodásmódot. Előadásunkban ezekkel a többnyire emocionálisan túlfűtött áltudományos interpretációkkal foglalkozunk Tormay Cécile 1921-es Bujdosó könyvétől Andics Erzsébet 1945 utáni brosúráin át a napjainkban dívó konteókig.

Az előadás a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett "Történelem és emlékezet" című szimpóziumon hangzott el 2024. november 15-én.

Az eseményről készült felvétel itt érhető el: • Történelem és emlékezet

KICSI SUTTYÓ, NAGY ARROGÁN, LÖLŐ CSÍKOS LOVAI 🦓 7SÉGEIM #5

7SÉGEIM
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI.
2024.12.06.



Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim.

Szerinted van-e suttyóbb Menczer Tamásnál? A nemzeti konzultáció eredménye szerint nincs. Helyes-e, ha egy bűnöző oktatja ki az újságírót, hogy mi a bűn? Teljesen mindegy te hogy gondolod. Ez van. Szerinted van még mit leépíteni a magyar jogállamiságból? Orbán szerint van. Szeretnéd a szenteste előkészületeit szeretteiddel tölteni? Menjél dolgozni!
----------- 
00:00 A tartalomból 
00:39 Menczer vs. Magyar Péter 
05:46 Rogán vs. újságíró 
06:40 Kormány vs. bíróságok 
11:08 Mészáros Lőrinc zebrái 
12:56 Szenteste is dolgozhatsz

A NAP GRAFIKONJA: KÁR HAZUDNI, A TÉNYEK MAKACS DOLGOK!

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.12.06.


Megint megpróbálkozott a magyarok átverésével a Nagy Márton-féle társaság, pardon, minisztérium: egy, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott grafikon kapcsán állított olyant, ami nem állja ki az igazság próbáját. Nem mentség, hogy feltehetően elborította az agyukat a vörös köd egy nekik nem tetsző adat miatt.


„2021 ugyanis speciális év volt, a koronavírus járványt követő felpattanás éve. Ekkor a családok kiszabadulva a járvány okozta bezártságból, bepótolták a korábbi időszakban elhalasztott fogyasztásaikat. A felhalmozott többletkereslet, az extra fogyasztás hirtelen történő megjelenése a kiskereskedelemben is kiemelkedő növekedést, a volumen ugrásszerű bővülését okozta. Ezért a 2021-gyel történő összevetés egy torz bázist ad” – ezt volt képes leírni a Nemzetgazdasági Minisztérium, ráadásul egy hivatalos közleményben, holott nekik azután tudniuk kell, hogy nem mondanak igazat. (Illetve, ha azt hiszik, hogy igazak a fentiek, akkor a szakmai tudásuk a béka feneke alatt van, életveszélyes a működésük, azonnal ki kell rúgni őket.)

Egy grafikon volt az, amely kiborította a lassan a teljes gazdaságirányítást (Orbán után és az ő felhatalmazásával) maga alá söprő Nagy Márton fémjelezte tárcát. A Központi Statisztikai Hivatal által a kiskereskedelmi forgalom októberi adatait tartalmazó csütörtöki gyorstájékoztató tartalmazza az alábbi grafikont, amelyen azt láthatjuk, hogyan változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma, mégpedig egy kiválasztott év, 2021 hasonló időszakához képest...

BÁRÁNDY PÉTER: AZ ORBÁN-REZSIMNEK VÉGE VAN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.12.05.



Gazdaságilag vége a rendszernek, mindig csak jövőre lesz jobb, ebből már nincsen fölfelé, már a kommunikáció sem fog lábra állni és maga a rezsim sem – mondta Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. 

Az ilyen rezsimekben az igazságszolgáltatás, a bírói munkásság hal meg utoljára, ezt látjuk most, a jog és az igazgatás teljes szétesését. Az Országos Bírói Tanács elnöke leköszönt, a bírák végzik tovább a munkájukat, mert egy bíró dekoratív módon nem tud tiltakozni, nem vonulhat az utcára, nem tud sztrájkolni. Szabó Péter tisztességes ember, tisztességes bíró volt, bevallottan azért távozott, mert hibázott, ez precedensértékű, ahogy az is, hogy mások is csatlakoznak hozzá – mondta Bárándy Péter. 

Magyar Péter és Menczer Tamás összecsapásáról azt gondolja, hogy egy ilyen iszap birkózásban mindenki koszos lesz, kocsmai stílus, amit Menczer megengedett magának. A legnagyobb elismerés Magyar Péter felé, hogy impulzív ember létére, visszafogta magát. Bárándy Péter kizártnak tartja, hogy Orbán demokratikus úton átadja a hatalmat.

LÁNYI ANDRÁS: TUDJÁK, MIT TESZNEK

VÁLASZN ONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2024.12.06.


Magyari Péter kitűnő írásához – ezzel a megjegyzéssel külde el lapunknak az alábbi sorokat Lányi András. Az író, filozófus nem vitatkozik kollégánk Menczer-ügyben szerdán megfogalmazott soraival, inkább kiegészíti azt néhány szemponttal. Szerinte a Fidesz rettenetes helyzetbe hozta saját szavazóinak százezreit, a magyar társadalom előtt pedig fontos vizsga áll. A 2026-os választások e hét keddjétől sokkal egyszerűbb dologról szólnak, mint a szakpolitikák és a felkészültség. Lányi még azelőtt küldte meg írását a Válasz Online-nak, hogy december 6-án, pénteken Orbán Viktor teljes mellszélességgel Menczer Tamás akciója mögé állt. Ez a fejlemény semmit nem vesz el vendégszerzőnk sorainak érvényességéből, azokat még tovább erősíti. Vélemény.


Miért került sor a pécsi gyermekotthon előtt erre a szégyenletes jelenetre? Azért, mert Menczer Tamás megbízói feltételezték, hogy lenne rá igény. Nem tegnap óta létezik ugyanis ez a politikai stílus, amelyet a Fidesz kommunikációs igazgatója nem rögtönzésképpen, hanem gondos mérlegelés után, kiszámított kíméletlenséggel vágott az arcunkba. Éppen ezzel a kocsmai stílussal szerzett magának parlamenti többséget 1933-ban a német nemzetiszocialista párt is, először és nem utoljára a történelemben, demokratikus választásokon. A példán okulva latin-amerikai diktátorok, eurázsiai bolsevik terroristák sora dolgozik rajta azóta is, hogy a közéletben meghonosítsák ezt a hangnemet. Ahol ez polgárjogot nyer, ott többé semmit nem lehet értelmesen megvitatni...

TITKOSSZOLGÁLATI BELHARC LETT ABBÓL, HOGY MEGFIGYELTÉK AZ ORBÁN VEJE UTÁN VIZSGÁLÓDÓ EU-S NYOMOZÓKAT

DIREKT36
Szerző: WINDISCH JUDIT
2024.12.06.


Lázár János irányítása alatt az Információs Hivatal megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) munkatársait, akik a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios-projektet vizsgálták – írja a Direkt36. Az OLAF nyomozói 2015 és 17 között több tényfeltáró misszión gyűjtötték be az információkat. A lap forrásai szerint ekkor figyelték meg őket, ami nemcsak az érintetteknek tűnt fel, de Brüsszelbe is eljutott. A cikk szerint az IH Lázár alatt kezdett el egyre komolyabb forrásokat fektetni az uniós intézmények elleni kémkedésbe. Egy volt titkosszolga azt állította, az IH megfigyelés alá vont szinte minden Magyarországra beutazó uniós delegációt.

Az OLAF-vizsgálat követése Lázár Jánosnak személyesen is fontos lehetett, hiszen a projekt Hódmezővásárhelyen indult, ahol akkor ő volt a polgármester. Később a hódmezővásárhelyi beruházás volt a referencia. Az OLAF a vizsgálat végén megállapította, hogy sok szabálytalanság történt az eliosos pályázatoknál, így azt javasolta, 13 milliárd forintnyi uniós pénzt vonjanak le. A kormány kimentette a projektet azzal, hogy magyar költségvetésből fizettek, így az OLAF fennhatósága megszűnt.

A 2018-as választás után Lázár János kiszorult a kormányból, az IH pedig Szijjártó Péterhez került. Az átadás-átvételkor Szijjártó berendelte az IH főigazgatóját és két helyettesét, és miközben leváltotta őket, a hivatalba megérkezett egy 30 fős különítmény, akik minden iratot átvizsgálhattak.

Az OLAF-os megfigyelések aktái után kutató különítmény tagjai a Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt nemzetbiztonsági szervektől érkeztek, de a lap egyik forrása szerint nem Pintér állt az akció mögött. Szerinte valójában Orbán Viktor környezetéből érkezhetett az utasítás az IH átkutatására. Más úgy fogalmazott, állítólag Orbán szentesítette az akciót.

Az eljárás hetekig zajlott, és a lap forrásai szerint a csapat konkrét információkat keresett, például olyanokat, melyek kormányközeli gazdasági szereplők gazdasági ügyeihez kapcsolódtak.

A lap szerint kiemelt figyelmet szenteltek az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. A belügyes csapat nem találta meg, amit keresett, aminek az is lehet az oka, hogy az érzékeny ügyekben gyűjtött információkat nem rögzítették hivatalosan az IH-nál...

MAGYAR PÉTER TALÁLKOZÁS A LONDONI MAGYAR KÖZÖSSÉGGEL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.12.05.



Magyar Péter találkozás a londoni magyar közösséggel...

32,5 MILLIÁRD JUT A SPORTAKADÉMIÁKNAK JÖVŐRE, 34 MILLIÁRD A KLUBOKNAK ÉS SZÖVETSÉGEKNEK

TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
21024.12.05.


Egyelőre még csak tervezet, mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre a magyar sport, mert a költségvetésről majd december 17-én szavaz az Országgyűlés, de a sportért felelős államtitkár, Schmidt Ádám felvázolta, nagyságrendileg milyen összegekkel kalkulálnak. Mivel a sport stratégiai ágazat, ezeket a terveket vélhetően meg is szavazza a parlament.

„A magyar sport nyolcszázalékos pluszt kap jövőre az idei évhez képest. A szövetségek például 17,72 milliárd forintot” – jelentette be Schmidt. Összesen több mint 81 milliárd forintra számíthat a terület. A hazai élsport támogatási rendszere Európában is az élvonalban van, a britek sem költenek ennyit rá, mint kiderült egy tanulmányból.

A sportegyesületeket tömörítő ernyőszervezet, a Deutsch Tamás vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) ugyancsak 17 milliárdot oszthat majd szét a kiemelt egyesületek közt. Az akadémiai rendszer működtetésére 32,55 milliárd forint jut. Ide tartoznak a kiemelt fociakadémiák (tíz van szerte az országban, Győrtől Felcsúton át Kisvárdáig), a hat kézilabdás és a négy kosaras intézmény, valamint a csepeli, Kozma Istvánról elnevezett birkózóakadémia, és a nemrég a Velencei-tó partján átadott, a háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalinról elnevezett kajakosakadémia.

Sportesemények rendezésére 4,55 milliárdot különít el a kormány, hogy pontosan mely rendezvényekre, nem tudni, de a futball-BL-döntőt 2026-ban rendezhetik a Puskás Arénában, míg az atlétikai világdöntőt szintén 2026-ban a Nemzeti Atlétikai Központban.

A kiemelt edzőket 2,07 milliárd forintból fizetik, a nevelőedzőknek kétmilliárdos a keret – ezt Schmidt irányítása alatt hozták létre –, egyénenként így nettó 200 ezer forintot kapnak ebből a programból havonta...


„MINDENKI OLYAN EMBERRE VÁGYOTT, MINT MAGYAR PÉTER” - NAGY BLANKA VISSZATÉR A FÜLKE EXTRÁBAN

FÜLKE EXTRA / HVG PODCAST
Műsorvezető: GERGELY ZSÓFIA
2024.12.06.



„Bajszos fasz”-nak nevezte az akkori államfőt, Áder Jánost, a Fideszt pedig „ocsmány és fertőző járvány”-nak – így robbant be az országos nyilvánosságba a kecskeméti gimnazista, Nagy Blanka pont hat évvel ezelőtt decemberben egy túlóratörvény elleni tüntetésen elmondott beszédével. A kormánypárti média azonnal össztűz alá vette: Trágárkának csúfolták, befotóztak a szoknyája alá, Bayer Zsolt „ócska prolinak”, míg Bencsik András „útszéli ribanc”-nak hívta. Az akkori ellenzéki pártok hiába álltak mellé, utólag már úgy érzi, csak használták, „mint egy kabalafigurát”. Megbánta a hírhedt beszédet, vagy újra elmondaná? Hogyan él, mit csinál most, érdeklik még a közéleti kérdések? Vajon visszatérne-e a politikai életbe Magyar Péter zászlója alatt? Még csak most tölti be a 25. évét, de továbbra is sarkos véleménye van például a magyar lombik programokról, a gyerekvédelemről és Menczer Tamás tragikomikus performanszáról. Hallgasd meg a Fülke Extrában Gergely Zsófia interjúját!

00:00 Intro 
00:55 Vörös tinilányként ismertük meg, tudatosan váltott hajszínt 
04:30 Milyen támadások érték a családját, miután ő lett országosan a "mocskosszájú" gimnazista? 
06:46 Hogy került a színpadra egyáltalán, mit akarta elérni a beszéddel? 
22:31 Mi a véleménye Magyar Péterről és a formálódó új ellenzékről? 
29:45 Az édesanyját nevelőszülő nevelte fel - mit gondol a gyermekvédelemről érintettként? 
37:31 Vállalna közéleti szerepet a jövőben? 
40:47 Prolizás, ribancozás, szoknya alá befotózás - és a bíróság szerint ezt közszereplőként tűrnie kell 
50:57 Hiába kereste a helyét a régi ellenzékben 
1:03:36 Miért készít TikTok videókat például a "nőgyógyászati erőszakról"? 
1:14:54 Megvalósult, ami hat éve lenni akart?

NEM ÖRÜLNEK A SZÜLŐK, HOGY AZ NKE ÁTVENNÉ AZ ÓBUDAI ÁRPÁD GIMNÁZIUMOT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ-GÖDRI RITA
2024.12.05.


December másodikán jelent meg a hír az Óbudai Árpád Gimnázium honlapján, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem venné át az iskola fenntartását. Az egyetem jövő szeptembertől venné át a fenntartói jogokat az Észak-Budapesti Tankerületi Központtól, és az újonnan indított pedagógusképzéséhez kapcsolódóan gyakorlóiskolaként működtetné tovább a gimnáziumot.


A nevelőtestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat nemrég értesült a fenntartóváltás lehetőségéről, és az általunk megkérdezett szülők egyelőre szkeptikusak a változással kapcsolatban. Az egyeztetési folyamat jelenleg is zajlik, a szülők – az általunk megismert dokumentum szerint – két napig küldhették be véleményüket egy Google-űrlapon keresztül.

„Az Óbudai Árpád Gimnázium kiemelkedő pedagógiai kultúrával rendelkezik, kiváló közösség jellemzi, tanárai valamennyien nagy tapasztalattal bíró, példaértékű pedagógusok. A gimnáziumban magas szakmai színvonalú oktatói, nevelői munka folyik, ami a középiskolák rangsorában elért figyelemreméltó helyen és a diákok által elért kiemelkedő eredményekben is megmutatkozik” – áll az NKE hozzánk eljuttatott válaszában, mely szerint a fenti indokok alapján ajánlottak fel gyakorlóiskolai státuszt a gimnáziumnak..

„A gimis modellváltással nekünk az a legfőbb problémánk, hogy mi az Árpádba iratkoztunk be, nem pedig a Közszolgálati Egyetem gyakorló iskolájába. Ha eleve az lett volna, nem is jelentkeztünk volna oda” – mondta a lehetséges fenntartóváltásról az egyik általunk megkérdezett szülő.

Jövő szeptembertől venné át az egyetem

Az iskola honlapján megjelent közlemény szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2025 szeptemberétől a Nemeskürty István nevét viselő karon tanárképzést indít. Az NKE ehhez gyakorlóiskolai intézményrendszer kiépítését tervezi, s ezzel az ajánlattal kereste meg a gimnáziumot...

AZ Ő BULDÓZERÜK DÖNT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.12.06.


Kicsit még nem tudjuk elengedni Menczer kommunikációs igazgató kezét. Nem széles jókedvünkben vagy szerelmes vonzódások miatt, hanem, mert az ordenáré hangzavar mellett, amit mostanában kavar, mintegy fű alatt olyan alapvetéseket fogalmazott meg, amelyek nagyon messzire mutatnak. Mint tudjuk, a Fidesz országot jár éppen, szorgosan kábítja az ő gombáit, és bármerre is járnak meg kelnek mindeközben, kinyilatkoztatások is születnek a házisajtó számára miheztartás végett.

Amikor igazgató elvtárs Kecskeméten járta az országot, és nem Pécsen ordította le Magyar Péter fejét a jobboldali szellemi és morális fölény nevében, olyat sikerült mondania, ami megmutatja az elmúlt tizenöt évünket, és a hátra lévő mintegy százat is, ha 2026-ban megint győznek. Eddig sem volt jó nekünk, ezután meg még ennyire sem szabad számítanunk. Most is kuss van mindenkinek, de még inkább az lesz, mert mint igazgató elvtárs kijelentette: „Magyarország sorsáról, valamint a legfontosabb kérdésekről és ügyekről csak mi dönthetünk”.

Delikát. Főleg azután, hogyha belegondolunk abba, amúgy mit jelent az ezerszer sárba taposott demokrácia választással és népképviselettel, ami ezzel az egy mondattal fényesen suhogva szállt olyan messzire, hogy a nyomát sem leljük. Eddig sem voltak kétségeink, hogyan képzeli a Fidesz az ország irányítását, de mint látjuk, éppen így. Csak ők dönthetnek, és mindenki másnak kuss van. Viszont az az újdonság ebben a megfogalmazásban, hogy ezek szerint nem csak az ellenzéknek, hanem senkinek nem osztanak lapot ebben a játszmában ezek szerint.

Ebben a kontextusban a választó is arra való, hogy a szavazatával hatalomba segítse – vagy ott tartsa – a galerit, utána pedig csak annyi a szerepe, hogy elviselje, amit a sorsáról a Fidesz határoz. Illetve belegondolva a Párt működésébe, hogy még arról is maga Orbán Viktor dönt, ki finghat a mancsaftban és ki nem, itt áll előttünk feketén-fehéren a diktatúra maga, amelyben „Magyarország sorsáról, valamint a legfontosabb kérdésekről és ügyekről” ő dönt. Menczer részéről ez egy szerelmetes vallomás volt, de senki még csak föl sem kapta a fejét.

Bár miért is tette volna, amikor tizenöt év köznapjai támasztják alá a hatalom efféle gyakorlását, amire Menczer elvtárs, mivel költői kedvében volt, még egy képet is alkotott nekünk. Ugyan a Magyarral folytatott vita kapcsán sikerült ez neki, de kiterjeszthető általános érvényűvé is, amikor igazgató elvtárs arról ábrándozott, hogy „a mi buldózerünk az erősebb”. És máris itt áll előttünk feketén-fehéren a lehangoló kép, midőn a Fidesz gépezete mindent és mindenkit takarít el az útjából, simára gyalulva a világot.

Ezen a ponton pedig teszünk egy kis kitérőt Szijjártó helikopterezéséhez. Nem öncélúan, hanem nagyon is a történetbe illőn, mikor is arra utalunk, megint napvilágra került, hogy a külügyesünk nyolcmillió forintét röpködött kies hazánkban egy olyan úton, amit biciklivel is be lehetett volna járni. Ez önmagában nem érdekes és nem nagy újság, hanem az igen, milyen diagnózis fakad ebből arra nézvést, mire tartják ezek az országot és benne önmagukat, hogy miről döntenek ők csakis és kizárólag teljesen nélküled. Maguknak...

MILYEN HELYES TUDOMÁNYOS AKADÉMIA! NAGY KÁR LENNE, HA BAJA ESNE - PÉNTEK REGGEL #40

PARTIZÁN / PÉNTEK REGGEL
Szerző: PARTIZÁN
2024.12.06.



Öt évvel a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése után megint megkavarja a kormány a kutatóhálózatot. Sokan alapítványszerű működéstől, erősebb politikai befolyástól, a gazdasági érdekek eluralkodásától tartanak. Vendégünk Pléh Csaba pszichológus és nyelvész professzor, valamint Péter László vegyész, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke. 

Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Irsik Bence (sound design), Kocsis András (animáció) és Laki Gergely (kreatív producer) hozta el neked.

ORBÁN TANULT KÁDÁRTÓL, DE NEM ÚGY, MINT GONDOLNÁD ❌ VÉTÓ #39 CSUNDERLIK PÉTERREL

PARTIZÁN / VÉTÓ PODCAST
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2024.12.05.



Csunderlik Péter történész volt a Vétó vendége, akivel arról beszélgettünk, mit épített be Tisza István, Horthy Miklós és Kádár János politikai örökségéből Orbán Viktor a maga politikájába, és hogy mit lehet tenni, ha az egyik fél ki akarja zárni ellenfeleit a nemzetből.

0:00 - Köszönés, intro 
0:48 - Szájer, Menczer, Orbán Balázs 
15:56 - Van értelme az Orbán-Kádár párhuzamnak? 
30:40 - Haza - a függetlenségen túl 
45:31 - A végére Orbán lesz korunk Attilája? 
53:53 - Ezért kell foglalkozni emlékezetpolitikával 
1:01:43 - Elköszönés, stáblista