SZABAD EURÓPA Műsorvezető: NAGY ANDRÁS 2025.01.05.
Az ELTE Etológia Tanszék első tudományos eredményei olyan hihetetlenek voltak, hogy a neves Science magazin még egy tudóst is ideküldött, hogy megnézze, nem csalnak-e Budapesten. Az etológia tudománya Magyarországon gyakorlatilag összefonódott Csányi Vilmos nevével: rengeteg könyvet írt, a mostani élvonalbeli kutatók egész nemzedékét ő nevelte ki. Miért olyan az ember, mint a zsákmányrabló majmok, és miért az afrikai vadkutyák meg a hangyák képviselik a szocializáció legmagasabb fokát? Csányi Vilmos etológussal beszélgettünk állatokról, emberekről, mesterséges intelligenciáról.
HÁROMHARMAD / 24.HU Műsorvezető: NAGY JÓZSEF 2025.01.03.
Sulyok Tamás „alkatilag” nem szólalt meg újévkor, Magyar Péter viszont igen. Ki járt jól? Lesz előrehozott választás? Kerner Zsolt, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József az esztendő első Háromharmadában.
00:00:00 Sulyok Tamás „lelki alkata” – újévi beszéd karácsonykor
00:21:09 Ez volt Magyar Péter eddigi legjobb beszéde?
L1 PODCAST Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi 2025.01.04.
A TISZA-nál úgy számolnak, hogy április második felében kerülhet sor előrehozott országgyűlési választásra. Menczer megtalálással fenyeget. Boldog új választást 2025 🎉
Tisztán látják a szociális szféra súlyos gondjait a kormányban, de erről nyíltan nem beszélnek – derült ki a volt szociális államtitkár, a református szeretetszolgálat mostani vezetője előadásából.
A szociális szférában, ezen belül a gyermekvédelem területén a közeljövőben nem lesz érdemi változás - derül ki egy tavaly novemberi, lapunk által megismert hangfelvételből. Az előadó Czibere Károly, az egykori emberi erőforrás tárca szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős volt államtitkára, egyetemi oktató, aki a Magyar Református Szeretetszolgálat főigazgatója. A Szociális Szakmai Közösség Egyesület szakmai konferenciáján elmondott beszédéből kiderül, hogy a kormány is tisztában van a pénz- és szakemberhiánnyal, de egyelőre nem változtat ezen.
Czibere Károly egészen pontosan azt mondta, az elmúlt négy év sok szempontból drámai volt. A szociális szolgáltatás működtetése nem függetleníthető attól, hogy éppen mi történik a gazdaságban. Az egyik szempont a költségvetés teherbíró képessége, ami 2024-ben és 2025-ben is meglehetősen visszafogott. „Idén nincs növekedés, ezért az adóbevétel sem növekedhet. Látjuk, milyen igények vannak többletre a szociális tárca (sic!) részéről, de vérmes reményeik nem nagyon lehetnek.” Beszélt arról is a novemberi előadásában, hogy ezekben a hetekben, hónapokban mélypontot ért el a gazdaság, pontosabban leállt. „Innen már csak egy lehetőség van, felfelé, de ez még a jövő évi (2025-ös – a szerk.) költségvetésen nem fog látszani.” A szociális szférával összefüggésben kijelentette: első körben csak 2026-ban javulhatnak a kilátások.
Czibere Károly azt is mondta, nagyon kevés olyan intézmény van, amelyik „normál minimálbér, bérminimum, plusz bérpótlékon” meg tudja tartani a kollégákat, ez lesz az egyik legnagyobb probléma. Más területen azért volt fejlesztés, idén (2024-ben) „volt pedagógus béremelés, meg volt március 1-ről egy 18 százalékosnak látszó, valójában 13 százalékos szakdolgozói béremelés az egészségügyben”...
A zalaegerszegi járműipari tesztpálya bizonyos szempontból a kormány gazdaságpolitikájának szimbóluma és próbája: 2010 után tovább erősödött a magyar gazdaság már előtte is erős autóipari függése, az utóbbi években például a BMW és a BYD épülő üzemeivel, továbbá számos akkugyárral. Ezeknek azonban önmagukban nem lesz túl nagy hozzáadott értékük – a már működő hasonló üzemek példája alapján, ahogyan arról például az MNB is írt -, így nem fogunk velük kitörni a közepes fejlettség csapdájából. (Ami a nagyobb jólét feltétele lenne.)
Ám a kormányzati narratíva szerint ezekhez az üzemekhez idővel magas hozzáadott értékű tevékenységek is társulnak, például kutatás-fejlesztés, ami már lehetővé teszi a magyar gazdaság – Szijjártó Péter kedvelt szófordulatával élve – dimenzióváltását. Ennek a várakozásnak betonba öntött megtestesülése és remélhetőleg előmozdítója a Zalazone névre keresztelt pálya, ahol a korábbi nyilatkozatok szerint egyebek mellett az önvezető technológiát fogják fejleszteni-tesztelni járműipari vállalatok.
A beruházás megtérülése, a tesztpályát üzemeltető cég gazdálkodása ezért érdekes szempont annak megítéléséhez, hogy mennyire megalapozottak ezek a remények. Főleg úgy, hogy a megépítéséből főként kormányközeli vállalkozók gazdagodtak. Így kissé sarkítva a kérdést így is fel lehet tenni:
el lehet-e érni, hogy a NER és az ország egésze is jól járjon?
Ebben a cikkben ezért megvizsgáljuk, hogy:
1. mennyibe került a Zalazone pálya építése. 2. Sikerült-e az üzemeltető cégeknek pozitív működési eredményt elérni? 3. Mennyi új befektetést vonzott a pálya? 4. Ezek alapján megtérülhet-e a beruházás?
Válságban Moldávia, nem kapnak több orosz gázt. Két nagyon hasonló merénylet tartja lázban Amerikát. Két napig bírta az igénytelenül kihelyezett kordon a Halászbástyánál. Itt a 444 napindító levelének hétvégi kiadása.
Jó reggelt! Ez itt napindító hírlevelünk hétvégi verziója, amiben az elmúlt hét nagyobb, érdekesebb anyagait gyűjtjük össze. Vannak másféle hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni. Nézzük, milyen cikkekkel búcsúztunk az óévtől, és milyenekkel üdvözöltük az újat:...
A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG Szerző: L. RITÓK NÓRA: 2025.01.03.
Sokszor szeretném úgy érezni, hogy szilveszterkor tényleg lezárok valamit, és új tervekkel indulok a következő évnek. De ez nem ilyen… sokkal inkább egy folyamat az egész, amiben persze összegzünk, elemzünk, értékelünk, aztán tervezünk és dolgozunk tovább.
Gyakran újratervezünk, és néha annak is örülünk, hogy ebben a politikai klímában túléltük, megmaradtunk. Persze néha hibázunk is, folyamatos dilemma a kockázatok elemzése és vállalása. De előre kell menni, előre akarunk, fejlődni, jobban tenni a dolgunkat, jobban hatni.
Néha arra gondolok, milyen jó lenne egy olyan év, mikor nem azon kell dolgozni, hogy mérsékelni tudjuk a problémák okozta folyamatosan romló helyzetet, hanem a hangsúly átkerülhetne azokra az előremutató megoldásokra, melyek kiutat jelentenek, hogy látszana az alagút vége….csak egy kicsit. De ahhoz nem elég egy-egy gyerek, család, közösség problémáiban dolgozni, mert az egész egy olyan rendszerbe ágyazódott be, ami lehetetlenné teszi a megoldást.
Így csak termelődik tovább a nyomorúság, és nekünk azzal kellene megelégednünk, hogy a méréseink azt mutatják, nálunk, akiket mi elérünk, és partnerré tudunk tenni, ott van elmozdulás, ott van valami fény, ami reményt adhat. De a rendszer marad, maradnak az “érdemtelenek” is, tömegesen, mindenhol, nemcsak a mi térségünkben. Sőt, nemcsak marad, hanem egyre inkább elvész belőle minden, ami segítene ezeknek az embereknek az életstratégiaváltásban. Hiszen egy szegregált iskolarendszerből sosem kapnak elég tudást ahhoz, hogy megfelelő piacképes tudást, szakmát szerezzenek. A lakhatási szegénység is velük marad, ebből sem fognak tudni kilépni, azok a támogatások, melyeket az állam a lakhatásra ad, számukra elérhetetlenek.
A szociális ellátások, intézményi segítségnyújtások nem tudnak változást generálni. A rendszer csak ügyeket intéz. Az okokkal nem foglalkozik. Nem lett jobb a helyzet az uniós pályázatokkal sem, melyek a maguk indikátorkényszerével adminisztratív útra terelik a folyamatokat, teret adva a korrupciónak, és egyre inkább az az érzése az embernek, hogy ebben a struktúrában nem alkalmasak a társadalmi leszakadás mérséklésére.
Közben a probléma csak nő, a világ fejlődik tovább, egyre kevésbé tudnak a szakképzetlen emberek munkát találni, és akkor még ott van az is, hogy igazából a generációs szocializációban folyamatosan vesztek el a munkavállalói kompetenciák is, és ma már nemcsak a tudás és a készségek, hanem az attitűd is hiányzik. Ezt pedig nem lehet egy munkafázis betanításával megoldani. Mert ez több, ez viszonyulások halmaza, olyanok, mint a felelősség, kötelességtudat, feladattudat, együttműködési képesség, alkalmazkodás, bizalom, és még sok más.
A cégek igényelnék a munkaerőt, de ők az attitűd hiányával nem számolnak. Kész embereket szeretnének, akiknek a betanítását vállalnák. De ez csak a tudást és a készségeket jelenti. A meghatározó azonban az attitűd. Ami mélyen gyökerezik a gyermekkorban, és ahhoz, hogy ez változzon, egyelőre sem a cégeknél, sem a rendszerben nincs módszertan, akarat, semmi. Így azt mondják erre: ez személyes történet, saját döntés, nincs vele dolguk. Pedig nagyon is van. Sok idő és sok pénz kellene ahhoz, hogy ezt a generációk óta halmozódó problémát orvosolni próbálják. A cégek nem fogják… ők számítanának arra, hogy az állami iskolarendszer nekik megfelelő munkaerőt ad. Ők ezt várják el. A rendszer pedig már rég a lovak közé dobta a gyeplőt.
És nem felejtkezhetünk meg a világ egy másik változásáról sem, a fogyasztói hatásokról, a pénz mindent felülíró, értékmérő egyeduralmáról, aminek nem bír ellenállni az emberiség, és azon kívül, hogy ennek a környezeti hatásaiba belefulladunk, a társadalmi leszakadásban élők eladósoknak, végletesen. Tartozások sora halmozódik fel náluk, ami behajtócégekhez kerül, és értelmetlenné teszi a legális munkavállalást számukra. Adósságcsapdában élnek.
Ebben élnek túl, és ebben építenek túlélési stratégiákat. Ahogy tudnak. Ez a tudás az, ami tovább öröklődik, amit átadnak a szülők a gyerekeiknek. Ezek főleg a fekete-és a szürkezónában épülnek fel, azok a fogalmak pedig, hogy adófizetés, társadalombiztosítás vagy nyugdíj, ismeretlenek maradnak számukra.
Így élnek túl, vagy krimilazilálódva, vagy időszakos alkalmi munkákkal. Vagy a kettő kombinációjával.
Persze ha ezt nézem, már fel is adhatnám… hiszen esélytelen bármi. De mégis itt tart a munkában az, hogy találunk megoldást, kicsiben, ami talán egyszer majd nagyban is működhetne. Itt tart, hogy eredménye van a munkánknak. A gyerekek tanulásában, a közösség fejlődésében, az önfenntartási képességek alakulásában, a társadalmi vállalkozás működésében. És leginkább abban a bizonyos attitűdben, amiről beszéltem.
Nem tudunk mindenkire egyformán hatni. Vannak családok, ahol alig tudunk változást felmutatni. Ezek a családok kapcsolódnak a feketezónához, és mivel ebben többnyire megélnek, néhányan egészen jól, így semmi sem készteti őket arra, hogy hozzánk csatlakozzanak. A rendszer pedig elnézi a működésüket, mert olyan szolgáltatások kapcsolódnak hozzájuk, ami hiányzik a kis falvakban. Dohányt, élelmiszert adnak ott, ahol nincs bolt, utazási lehetőséget ott, ahol gyér a közlekedés, stb. Ennek a zónának a kifehérítése egy lehetetlen küldetés. Ebben az országban ez reménytelen.
Mit jelentett hát a 2024-es év a számunkra? Nos, leginkább azt, hogy megmaradtunk, növekvő társadalmi beágyazottsággal, viszonylagos stabilitásban dolgozhattunk, és a tapasztalatinkból szépen körvonalazódik az a módszertan, ami egy lehetséges út a tömeges társadalmi leszakadás mérséklésére. Persze kimutatható mindez számokkal is, de ezek kizárólagosan nem elégségesek a pontos képhez.
Sokat gondolkodom azon, hogyan lehetne ezt a legjobban megmutatni. Mert megélve tudjuk leginkább ezt értelmezni. Azok a kis sikermorzsák mutatják, amelyek egyeseknél folyamatosan épülnek egymásra, másoknál valami nem várt dolog miatt leomolnak, hogy aztán újra elkezdődjön a felépítése. Csodás dolog ezeket megélni velük, látni azt, hogy a “képessé tevés” módszertana hogyan építi fel az embereket, hogyan változtat a beidegződéseken, attitűdön.
Ebbe kell kapaszkodnunk, erre fókuszálni 2025-ben is. És megköszönni mindenkinek a támogatását, ami lehetővé teszi, hogy így, az államon kívül működve, de közben meg belül dolgozva tudjunk tenni azokért, akiknek az életébe így tudunk némi esélyt vinni.
Vinni tovább az Igazgyöngyöngy stratégáját, aminek első etapját 20 évre terveztük…és most átléptünk a 16. évbe. Reméljük, tudjuk tovább vinni… Köszönet mindenkinek, aki érti, érzi ezt az egészet, és mellettünk van.
Aki már most a Fidesz-hatalom végét zengi, annak hadd ajánljuk figyelmébe a Trónok harca nem egészen négy perces jelenetét, amelyben a jóképű, fiatal, ruganyos Oberyn Martell herceg párbajozik a Hegy nevezetű hatalmas, iszonyatosan erős, lomha ám profi gyilkossal. Most, 2025 elején 2:25 másodpercnél tartunk a jelenetben. A Hegy térdre rogyott, a herceg táncikál, pattog körülötte. Nem sokkal később le is döfi, ki is teríti a Hegyet. Aztán mégis mi lesz a vége… Hogy ez lesz-e a vége a magyar valóságban is, nem tudhatjuk még. Azt viszont igen, hogy ennél nagyobbat, mint az elmúlt évben, csak rendszerváltásokkor fordult a magyar világ. A mozdulatlanságnak és az unalomnak tehát mindenképpen vége van. S megjelent egy rég nem látott ismerős is: a remény. Hogy pontosan miben is érdemes reménykednünk? Évindító írásunkban választ adunk erre is...
MÉLYVÍZ / KLIKKTV Szerző: NÉMETH PÉTER 2025.01.03.
Abból, hogy megjelent a Fidesz oldalán két új közvélemény-kutató cég, amelyek eddig nagyon ritkán, most pedig rendszeresen publikálnak, az látszik, hogy a politikai harc hangsúlyosabban kiterjedt erre a területre is – mondta Pulai András, a Publicus Intézet vezetője a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Pulai András szerint a Fidesz végtelen erőforrással rendelkezik, és eddig mindig azt csinálták, ha valami nem vált be, akkor változtattak rajta. Most előállt egy olyan helyzet, amikor jött valaki, akit az emberek Messiásnak, Megváltónak, Orbán legyőzésére alkalmas személynek gondolnak, és ez megjelenik a számokban is. Ilyen jelenség volt már a magyar politikában, csak azok néhány pillanatra tudtak csak fennmaradni, most úgy tűnik, hogy Magyar Péternek ez sokkal erősebben sikerül.
A Fideszben tartanak attól, hogy a hatalmas „birodalmukat” veszítik el, nagyon sok „zseb függ ettől”, minden eddiginél nagyobb lesz a tét a számukra, ehhez mérten lesz nagy a harc, a csatazaj, a vérengzés és a segélykiáltások. Arra is van esély, hogy Orbán Viktor Gyurcsány sorsára jut és már jóval a választás előtt megjósolható lesz a Fidesz bukása. A Fidesz hozzá fog még nyúlni a választási törvényhez 2025-ben, minden olyan módosítást megvalósítanak, ami picit is növelheti az esélyeiket.
HETI VÁLASZ PODCAST Műsorvezető: STUMPF ANDRÁS 2025.01.02.
Noha az utóbbi hetekben végigturnézta a magyar médiát Csáki Judit vele készült, decemberben megjelent beszélgetőkönyve apropóján, Cserhalmi György cseppet sem élvezi a haza bölcse szerepét. Évindító podcastadásunkba ennek ellenére szerencsére azért még elfogadta a meghívást. Itt az első HetiVálasz az újévben.
A 2011 óta működő szociális tűzifaprogram kerete 2018 óta változatlanul 5 milliárd forint. Az elmúlt 10 évben a tűzifa ára viszont több mint háromszorosára emelkedett, ebből tehát egyre kevesebb fát lehet kiosztani.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az egyik legtekintélyesebb nemzetközi gazdasági szaklapnak, a Financial Timesnak nyilatkozott a magyar gazdaságról.
Az ATV Start vendége Balásy Zsolt közgazdász, a HOLD Alapkezelő portfoliókezelője.
ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI 2025.01.02.
Több komoly ütést is kapott 2024-ben a forint. Az euróval szemben 7, a dollárhoz képest pedig csaknem 15 százalékkal gyengült a magyar fizetőeszköz. A szakértők idén sem számítanak komoly erősödésre.
Az Egyenes Beszéd vendége Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Miért nem jött össze a tervezett három százalék feletti növekedés 2024-ben? Miben hibáztak a becsléseket végző szakértők? Miért nem fogyaszt a magyar lakosság, ha reálbérnövekedést tapasztal? A Portfolio Checklist évvégi különkiadásának legújabb epizódjában Madár Istvánnal (https://www.portfolio.hu/szerzo/madar...) , a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével beszéltük át a magyar gazdaságot legfontosabb kérdéseket, így azt is, hogy mindezek tükrében mire számíthatunk 2025-től.
TOPIK - MINDEN TÉMÁBAN Szerző: PITZ DÁNIEL 2025.01.02.
Magyar Péter az újévi beszédében azt kérte Orbán Viktortól, hogy legyen előrehozott országgyűlési választás 2025-ben. De van ennek realitása? Mik azok a jelek amik szerint akár meg is tarthatják a választást és mik azok az érvek, ami alapján ez mégsem tűnik reálisnak. Ezekre keressük a választ ebben a videóban.
Egy nagyon alacsony bázisról elképzelhető két és fél, három százalékos növekedés, ezt az OECD, az IMF és az Európai Bizottság elemzői is így látják, de ez messze van a 3 és 6 százalék közöttitől, amit a kormány ígér – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Felcsuti Péter közgazdász, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke. Hozzátette, valószínűleg javulni fog a költségvetés hiánya, de hogy minden gondunk megoldódna, azt a szervezetek nem igazolják vissza. Nagy kérdés a forint árfolyama, de semmi nem mutatja, hogy 2025-ben erősödne.
Varga Mihály feladata már nem a gazdaság lesz, hanem jegybankelnökként a forint értékének megőrzése, és már most hirtelen kiderült, hogy jó lenne, ha eurónk lenne – emlékeztetett Felcsuti Péter. „Varga ezt korábban ki nem ejtette a száján, de bármit csinál, amivel támogatja a kormány politikáját, és elszáll a forint, akkor a saját sírját ássa.”
Annak, hogy ki az Egyesült Államok elnöke, mindig van hatása arra, hogy mi történik Magyarországon vagy milyenek lesznek a pozíciói vagy mozgástere a világban, de kőkemény tény, hogy Magyarország külgazdaságának 80 százaléka az Európai Unióval bonyolódik és nem az Egyesült Államokkal. Csakhogy minden, amit az amerikai elnök az Európai Unióval tervez, sújtja a magyar gazdaságot is.
JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI 2025.01.02.
Mivel sokan kérték, hirtelen felindulásból végigmentem Magyar Péter újévi beszédén. De ha már ezt, megnéztem Menczer Tamás reakcióját is. És nem fogod elhinni, de bevallja! És ha már leültem, miért hagynám ki Orbán Viktort? Nem is hagytam. Szóval, ha újévi beszédekkel ismerkednél, ez a videó neked készült!
Mit jelent a rendszerváltás? Végrehajtható-e békés úton? Benne van, hogy előrehozott választások jönnek? Közéleti műsorunkban Stefano Bottoni történészként vont párhuzamot a múlt és a jelen között azért, hogy legalább egy kicsit megérthessünk a lehetséges jövőképekből.
ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI 2024.12.30.
Úgy tűnik 2024-ben a gödör aljára ért a magyar gazdaság. Vissza lehet innen jönni? Mi várható 2025-ben? Megkaphatjuk az uniós pénzeket? Nagy Márton lesz a magyar gazdaság megmentője?
Az Egyenes Beszéd vendége Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa.
TELEX PODCAST Műsorvezető: BRÜCKNER GERGELY 2024.12.31.
2024 a gazdaságban és a magyar és nemzetközi politikában is igazán turbulens év volt, amit nehéz, sőt, talán lehetetlen is lenne egy adásban összefoglalni. Ezért a Téma idei utolsó, évadzáró adásában a két műsorvezető, Brückner Gergely és Csurgó Dénes, valamint a műsor rendszeres vendége, Tóth Gergely külpolitikai újságíró beszélget egy-egy témáról, ami számukra a legérdekesebb és legfontosabb volt a gazdaság és a gazdaságot érintő külpolitikai témák közül.
Megszokott éves befektetési összeállításunknak különös aktualitást ad az, hogy 2025 első negyedévében komoly pénz áramlik a lakossághoz a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamataiból. Ha a lakosság csak a kamatokról dönt, az is ezermilliárd forint, de biztosan lesznek, akik akár az állomány lecserélésén, újrabefektetésén is elgondolkodnak, így a magának helyet kereső lakossági források felső határa szinte a csillagos ég. Nem is kérdés, hogy nagyon sokan, így a magyar államadósság-kezelés, de az ingatlanpiac és a befektetési alapok piaca is számít erre a pénzre, vagy annak egy részére.
2024 remek tőkepiaci és más megtakarítási piaci eredményeinek hála a tavalyi tippjeink kimagasló hozamokat jelentettek. Szinte nem is lehetett hibázni, a magyar részvényeknél a BUX jó teljesítménye, a devizaalapú befektetéseknél a forint gyengülése, míg például a bitcoinnál az árfolyam extrém mértékű elszállása igazolta az elemzők ötleteit. Mostani körképünk során azt tapasztaltuk, hogy a szakemberek – talán éppen a forint trendszerű gyengülése miatt – valamivel több külföldi eszközt ajánlottak. Ezúttal 18 pontban szedtük össze a javaslatokat.
Természetesen fontos, hogy a kötelező figyelmeztetéseket most is leírjuk. Egy december közepi-végi állapotfelmérés és ajánlás után, ha év közben változnak az árak, már nem feltétlenül ugyanazok az eszközök lesznek vonzóak. Akkor érdemes alaposabban körülnézni, amikor valóban van lehetőségünk befektetési döntést hozni. A felsorolt példákat inkább elgondolkodtató, megjátszható trendeknek gondoljuk, de ezek nem azonos kockázati megítélés alá eső elemek, más egy magyar befektető szemével a magyar államkötvény, az arany, vagy egy egyedi részvény kockázata.
Ami biztos: mindenkinek érdemes a portfólióját diverzifikálni, egyetlen kockázatos eszközre aligha érdemes túl sokat tenni.
Lássuk ezek után az elemzők által szóba hozott piaci ötleteket...
Ez a cikk elsősorban annak a több ezer olvasónak szól, aki idén is támogatta lapunkat. Minthogy a Válasz miattuk létezhet, az év utolsó napján kötelességünknek érezzük megmutatni, összegyűjteni, hogyan hasznosult a támogatásuk. Azaz: mi nem lett volna 2024-ben téma a magyar közéletben, ha ők nem teszik lehetővé, hogy feltárhassuk ezeket az ügyeket. Elöljáróban néhány: kirobbantottuk a Bese-botrányt, feltártuk az elmúlt 34 év legnagyobb kormányzati ingatlanmutyiját, de megmentettünk egy gyönyörű tavat is.
Első öt évünk legfontosabb cikkeit tavaly decemberi nyomtatott kiadványunkban már csokorba szedtük, ám abba, a Válasz Offline első kötetébe már nem férhetett be életútinterjúnk a százhoz közelítő Obádovics Gyulával, így az nagyon is e gyűjtés elejére kívánkozik. A tavaly decemberben megjelent Obádovics-interjúnkat ugyanis több mint ötvenezren olvasták el, s a közvélemény e beszélgetés után csodálkozott rá: „az Obádovics” máig velünk van, jó egészségnek örvend, gondolatai ráadásul érdekesek és érvényesek.
Ha azonban most már valóban rákanyarodunk a 2024-es évre, tényszerűen meg kell állapítanunk: két fontos, az év politikai történéseit meghatározó anyag sem nálunk született. A Vidéki Prókátor által kiszúrt kegyelmi ügyet a 444 énekelte meg, így lett belőle országos botrány, amelynek farvizén aztán egy bizonyos Magyar Péter a Partizán stúdiójában kötött ki. A szégyenkezésre, úgy érezzük, ennek ellenére sincs okunk: s nem csak azért, mert országos botrányt nekünk is sikerült elsőként a köz elé tárnunk (Bese-ügy – de erről később).
Már csak azért sem kell lesütnünk a szemünket, mert már januárban tudtunk olyat mutatni, amit meg mások nem: a magyar sajtóban elsőként adtunk képet arról, hogy néznének majd ki a Hősök terét is elcsúfító felhőkarcolók, amelyeket Rákosrendezőre tervezhetnek külföldi olajmágnások a kormány döntése értelmében...
...Mint ismert, a Magyarország ellen 2022-ben indított jogállamisági eljárásban az Európai Bizottság a demokratikus intézményi normák teljesítését és a Magyarországon rendszerszintűnek tartott korrupció elleni fellépést kéri számon. Mivel a kabinet Összesen 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be az EU-s pénzekkel elkövetett rendszerszintű kormányzati korrupció miatt. A Magyarországnak 2021-2027 között elvileg járó több mint 30 milliárd euró EU-s forrásból 22 milliárd euró kohéziós (felzárkóztatási) forrás, 5,8 milliárd plusz 4,6 milliárd eurónak pedig a gazdasági helyreállítási alapból kellene jönnie. Ami a gazdasági helyreállítási alapot illeti, Magyarország még 2023 augusztusában nyújtotta be egy hitelkérelmét a 2022 decemberében elfogadott, 5,8 milliárd eurós helyreállítási tervéhez. Az igényelt kölcsön még 3,9 milliárd euró, amelyhez további 700 millió vissza nem térítendő támogatás járul a REPowerEU alapból.
A mostani lépéssel a befagyasztott források első részletét, 1,04 milliárd eurót veszítette el Magyarország. A PAP lengyel hírügynökség közlése szerint 2025 végén hazánk várhatóan újabb 1,1 milliárd eurót fog elveszíteni, a többi befagyasztott pénzt pedig 2026 végén bukhatja el
Miután idén feloldották a Lengyelország számára korábban visszatartott uniós forrásokat, Magyarország az egyetlen olyan EU-tagorzság maradt, ahol mind a kohéziós, mind a gazdasági helyreállítási alap forrásai fel vannak függesztve. Az Európai Bizottság Orbán Viktor miniszterelnök kormányát okolja a kialakult helyzetért, a szóvivő szerint ugyanis az Orbán-kabinet bármikor lépéseket tehet a fennmaradó források feloldására. Ezt már csak azért is célszerű lenne megtenni, mert az EU számításai szerint az első milliárd uniós forrástól való elesés fájdalmas következményekkel járhat a magyar gazdaságra nézve.
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.12.30.
Az újévi államfői beszéd elmaradása, majd annak két pocsék szélhámossal való „pótlása”, csupán a jéghegy csúcsa. Ez nem csupán a mély színvonalcsökkenést jelzi, amit az Orbán-rendszer okozott Magyarországon az élet minden területén, mindenhol csupán romokat és pusztulást hagyva maga mögött, beleértve a politikai ellenzéket is. Ez több annál.
A bohózat már az Alkotmány megsemmisítésekor, s a „gránitszilárdságú” laptopon készült „tákolmány” bevezetésével, Schmitt Pál köztársasági elnökké való kinevezésével kezdődött, de ennek része a bűncselekménysorozat, hogy Mészáros Lőrinc gázszerelő nevén és Orbán családja révén módszeresen kirabolják és ellopják az országot.
Itt semmi nem valódi. Minden csak látszat és hamisítvány. Nincs parlament, nincsenek az állami feladatokat ellátni képes minisztériumok, intézmények, szervezetek, de nincsenek mindenkire érvényes törvények sem, nincs jogbiztonság. Mindennek tökéletes kifejezése, hogy még ellenzék sincs, a legnagyobb ellenzéki párt sem párt, csak nevében az.
Sulyokról jut eszünkbe, hogy ez az ember, akit most a Sándor-palotában látunk, akihez mérhető sótlan, ostoba, szellemtelen, buta és idióta seggnyalót, egy nála nagyobb senkit keresve sem találhattak volna, volt az Alkotmánybíróság elnöke. Pontosan mutatja, hogy Alkotmánybíróság sincs, csak egy névtábla és egy épület, csak a hamis látszat.
A magyar állam szűnt meg létezni, amely megőrzi a rendet, fenntartja a törvényességet, ellátja a közfeladatokat, megőrzi a közjogi méltóságok tekintélyét és funkcióit, az országot működteti. Az egykori magyar állam romjai, intézményeinek romjai és paródiája létezik, az ország élhetetlen és közveszélyes, alapjaiban működésképtelen...
„A nyugdíjasok 2025-ben is számíthatnak a kormányra, Magyarország meg tudja csinálni – közölte Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap a közösségi oldalára feltöltött videó-üzenetében. A főtanácsadó a videóban hangsúlyozta, hogy az Orbán Viktor vezette polgári kormány számára a nyugdíjasok helyzete becsületbeli ügy. „Szövetséget kötöttünk velük, mindig kiállunk az érdekeikért és megvédjük a juttatásaikat" – fogalmazott a politikus. Kifejtette, hogy 2010 óta duplájára nőtt a nyugdíjak összege, és visszaadták a baloldal által korábban elvett 13. havi ellátást. (….) A 2025-ös év a béke költségvetését hozta el: januárban további 3,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és az idősek idén is megkapják a 13. havi járandóságukat, amelynek kifizetését állandósították – emelte ki Nyitrai Zsolt. (Magyar Távirati Iroda – 2024. december 29.)
Közel másfél évtized alatt a nyugdíjak vonatkozásában nem sokat haladtunk, miközben lépten-nyomon azt olvashatjuk/hallgathatjuk, hogy „Magyarország előre megy, nem hátra”. Ha ez igaz (nem biztos, hogy az), akkor a haza bizony az időskorúak nélkül araszolgat előre, mivel a 2,4 millió nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő állampolgár egyáltalán nem érzékeli, hogy sorsa jobbra fordult volna, és most is úgy tűnik, hogy a jövőben sem lesz jobb az életnívója. A kisnyugdíjasok rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, hiszen több mint félmillió embernek nem éri el a nyugdíja a 140 ezer forintot és csaknem kétszázezer idős embernek a havi 100 ezer forintnyi bevétele sincs meg. Nehezíti a megélhetési körülményeiket, hogy az állami egészségügyi ellátás permanens romlása miatt ők is kénytelenek a magánellátás szolgáltatásait igénybe venni, amire azonban csekély nyugdíjuk már nem nyújt fedezetet. A fiatal és munkaképes korosztály sok esetben talán tud változtatni a sorsán (anyagi helyzetén), de egy 65 év feletti megfáradt (és sokszor beteg) embertől már nem várható el, hogy munkavégzéssel többletjövedelemre tegyen szert.
És hogy fokozzam: az említett félmillió időskorú embernek a 2025. évi nyugdíjemelése nem éri el a havi ötezer (!) forintot. A 3,2 a százalékos emelés egy 100 ezer forintos nyugdíj esetében havi 3.200 forintot, egy 140 ezres ellátás esetén havi 4.480 forintot jelent. (Másképpen: napi 107, illetve 150 forint az emelés mértéke.) A 3,2 százalékos növelés – nem is nagyon rejtett – üzenete az, hogy a 2025. évben nyugdíjasként pontosan olyan rosszul fogsz élni, mint 2024-ben, azaz semmivel sem lesz jobb dolgod jövőre, mint az idén volt. A kisnyugdíjasok százezrei továbbra is a sor végén állhatnak, elégedjenek meg azzal, hogy megérhették a nyugdíjkorhatárt!
A Jeti Mozi forgalmazásában bemutatjuk Ócsai Dorottya Teljes szívvel című hiánypótló dokumentumfilmjét. A film 3 szálon keresztül tárja a néző elé a magyar nevelőszülőség csodálatos, felelősségteljes, ugyanakkor erőt próbáló világát. Egy frissen a rendszerbe lépő, izgalommal, várakozással teli; egy gyakorlott, sok gyereket továbbengedő és jelenleg is többet nevelő nevelőszülő és egy, pár éve dolgozó, kiscsaládos nevelőszülő szemszögéből. A dokumentumfilm megmutatja a felkészülést, a folyamatos talpon állást és szól az elengedés módjáról és lelki folyamatairól.
Stáb:
Rendező: Ócsai Dorottya
Producer: Osváth Gábor, Tóth Anna
Vágó: Pap Levente
Operatőr: Kővári Gábor
Zeneszerző: Alpár Balázs
Hangutómunka Bőhm Dániel
Forgató hangmérnök: Balogh Péter, Kiss Gergő
Colorist: Marosán Tamás
Grafikus: Birinyi Tamás
A Jeti Mozi, a 444 aloldal, ahol magyar dokumentumfilmeket teszünk közzé a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének (MADOKE) közreműködésével. Facebook / magyardoku
MIKET BESZÉL?! Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI 2024.12.30.
Van, amikor Menczer Tamásnak van igaza. De azért előbb hallgassuk meg, mit mond Magyar Péter, és hova tartana ez az ország, ha ő vezetné. És kiderül az is, miért nem Gyurcsány a hibás. Szóval, miket beszél Magyar Péter?!
Ha valaki azt gondolta, hogy az autók világa csak lóerőkről és sebességről szól, az a Hoppá! Show után biztosan másképp látja! Vályi István nemcsak a nagy nevetésekkel varázsolta el a közönséget, hanem őszintén mesélt az életének nehéz szakaszairól is. Tanulságos volt hallani, hogyan állt fel a padlóról, mit tanult belőle, és hogyan formálták ezek az élmények az ő történetét. Egy este, ahol a nevetés és a mély gondolatok kéz a kézben jártak.
Negyedik éve próbáljuk meg a lehetetlent és negyedik éve vallunk természetesen kudarcot abban, hogy összefoglaljuk az egész év történéseit. De elnézve 2024-et, ez most nem is a mi hibánk! Jó szórakozást!
Jászai Mari-díjas színművész, rendező, asztalos Finnországban, a Los Angeles-i főkonzulátus alapítója – ez mind Márton András, aki elmondása szerint minden szerepben igazán jól érezte magát, sőt számos olyan szakma van még, amit szívesen kipróbált volna. Magát elsősorban éppen emiatt kalandornak tartja. Lakner Zoltán politológussal arról is beszélgetett hogyan indult a pályája és miért a színművészet volt az a terület, ahová mindig visszatért.
Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.
KLUBRÁDIÓ / KI MEREM MONDANI Műsorvezető: SUGÁR ÁGNES 2023.11.24-től
Hétköznapi pszichológia 1.RÉSZ: beszélgetések hallgatói kérdésekről. A műsorvezető: SUGÁR ÁGNES, két beszélgetőtársa: MAYER MÁTÉ pszichológus, család és párterapeuta és TARR BENCE LÁSZLÓ filozófus, kulturális antropológus, buddhista tanító.
A KI MEREM MONDANI című rádiósorozat 2023. szeptember 20-től 15 részes, új témával jelentkezik, melynek témája a lelki segítségnyújtás. Az adásban a szakértők a műsor hallgatóinak személyes kérdéseire válaszolnak, elsőorban a hétköznapi pszichológia oldaláról.
TARR BENCE LÁSZLÓVAL, EGYÉNI KONZULTÁCIÓS LEHETŐSÉG személyesen, Budapesten a Kálvin térnél, vagy indokolt esetben online is! Kapcsolatfelvétel írásban lehetséges a tarr.bence.laszlo@gmail.com címen...
