2025. március 24., hétfő

PONTOSAN LÁTHATNÁK, HOGY MI ELLEN KELLENE MEGVÉDENI A MAGYAR GYEREKEKET. ÉS AZ NEM A PRIDE. AZ A MAGYAR VALÓSÁG

FACEBOOK
Szerző: ALFÖLDI RÓBERT
2025.03.24.



Minden gyermekekért aggódó kormánypárti politikusnak,
Bagdy Emőkének, a köztársasági elnök úrnak,
a Pride betiltását vigyorogva ünneplő posztfasiszta politikusnak,
a gyerekvédelmet a hatalom megtartásáért felhasználó miniszterelnöknek ajánlom nézze meg Fekete pont - Szimler Bálint filmjet, ami egy fillér állami támogatás nélkül készült.

Pontosan láthatnák, hogy mi ellen kellene megvédeni a magyar gyerekeket.

És az nem a Pride.

Az a magyar valóság.



Illene most már szembesülni vele,
kedves gyermekekért aggódó kormánypárti politikusok,
kedves Bagdy Emőke,
kedves Köztársasági Elnök Úr,
a Pride betiltását vigyorogva ünneplő posztfasiszta politikus,
a gyerekvédelmet a hatalom megtartásáért felhasználó, kedves Miniszterelnök úr!

Kedves Bálint!
A legszomorúbb film, amit valaha láttam.
Mély főhajtás. Köszönöm!
Kevesebb jelenjen meg


Lásd még: 

VALAKI ELMAGYARÁZHATNÁ MÁR EZT ORBÁNNAK

KLIKKTV / HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2025.03.24.



A magyar jogban az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog elválaszthatatlan – mondta Majtényi László a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

Az alkotmányjogász szerint, ha a miniszterelnök csak Magyar Pétert nevezi poloskának, az ugyanakkora botrány, mintha a fél országra érti. Valaki elmagyarázhatná Orbánnak, hogy nem lehet állatnak nevezni egy embert – tette hozzá Majtényi.

MIÉRT CSAK EGY GYEREKET VÁLLALNAK A NŐK, HA KORÁBBAN MÉG KETTŐRE VÁGYTAK?

TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2025.03.24.


Az idei központi középiskolai felvételin a diákoknak többek között arról kellett érvelniük, hogy testvérrel vagy egykeként jobb-e felnőni. A tanulók akkor még nem sejthették, hogy Orbán Viktor hamarosan előbb a két- és többgyerekes anyák személyi jövedelemadójának eltörlését ígéri meg, majd mielőtt az egy gyereket nevelők jogosan méltatlankodni kezdhettek volna, az ő szja-juk eltörlését is belengette a miniszterelnök, legalábbis a 30 év alattiak esetében.


Az elmúlt húsz évben a téma szempontjából két női demográfiai csoport aránya nőtt látványosabban:

a gyermekteleneké és az egygyerekeseké, míg ezzel párhuzamosan a kétgyerekeseké csökkent.

Egy szociológussal és egy demográfussal kerestük a választ arra, milyen okai lehetnek annak, ha valaki megáll az egy gyerek vállalásánál.

Egy fiú, egy lány – ideális magyar családmodell


„A kérdőíves kutatások azt mutatják, hogy az emberek döntő része szerint az ideális gyerekszám a kettő. Ez évtizedek óta jellemző a magyar társadalomban, és annak ellenére sem változik, hogy közben változik a családszerkezet és a termékenységi mutató is”, kezdi Szalma Ivett szociológus. Ugyanezt erősíti meg Kapitány Balázs demográfus is: „A magyarok fejében annyira a kétgyerekes modell él (és lehetőleg egy fiú, egy lány), hogy ha megkérdezik a fiatal nőket, hány gyereket szeretnének, a nagy többségük azt fogja válaszolni, kettőt, és többen válaszolják majd, hogy hármat, mint azt, hogy egyet. Az egy gyerek nagyon ritkán vágyott cél, ehhez képest mégis egyre többen maradnak meg az egynél.

A ténylegesen megszületett gyerekek száma pedig szinte mindig alatta marad annak, mint ahányat valaki fiatalkorában elképzelt magának.”

A KSH népszámlálási adatai alapján a kiskorú gyereket nevelő nők között 2001-ben még 31,6 százalék volt az egygyerekesek aránya, 2022-re az arányuk 37,1 százalékra nőtt. Ezzel szemben míg a kétgyerekesek aránya 2001-ben 45 százalék volt, 2022-re ez 38,9-re csökkent.

Ha a rendszerváltás idejére, 1990-ig megyünk vissza, azt látjuk, hogy ekkor a negyvenes éveinek elején, a gyermekvállalási kor végéhez közeledve a nők 22 százaléka volt egy-, és 50 százaléka kétgyerekes, a gyermektelenek aránya pedig csak 8 százalék volt. A gyermektelenek aránya jelenleg ugyanebben a korcsoportban már 18 százalék, és az évtized végére elérheti a 20-25 százalékot. Ezzel együtt a második gyerek vállalásának esélye is csökkent: korábban az egygyerekes nők 80 százaléka vállalt második gyereket, ez az arány mára mérséklődött körülbelül 66 százalékra.

Vagyis egyfelől többen maradnak gyermektelenek, másfelől a gyerekeseknek is már csak körülbelül kétharmada lép tovább a második gyerekre, és egyharmaduk marad egy gyereknél...


BOROSS MARTIN: A FILMES SZAKMA IS ÖSSZESZERELŐ ÜZEMMÉ VÁLT

SZABAD EURÓPA
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2025.03.24.


A rendező szerint a hatalom nem azért nem támogatja a független filmet vagy színházat, mert fél, sokkal inkább cinikus és pragmatikus hozzáállásról van szó: ami nem szolgálja az érdekeiket, abba egy forintot sem érdemes belefektetni. Közben odadob pár fillért, hogy ne legyen lázongás meg mozgolódás.


Nagyon pörgött korábban: a VIII. kerületben megalapította a STEREO Művházat, megpályázta a Trafó vezetését, közben a Nyersanyag című filmjéért több díjat kapott, és komoly sikereket ért el. Aztán fogta magát, New Yorkba költözött, és ott kezdett tanulni.

Az otthoni dolgaimat egy időre lezártam, remek kollégáknak adtam át a művház irányítását is. A Nyersanyag című film készítése és bemutatása során valóban sok erős hatás ért, el is döntöttem, hogy a következő pár évet a filmezésnek szentelem. Erre New York az egyik legalkalmasabb hely, az itteni egyetem mester szakos rendezőképzése jelenleg az egyik legjobb a világon.

2024 júniusában a Magyar Mozgókép Fesztiválon a Nyersanyag vetítése után így fogalmazott: „Szeretném kinyilvánítani szolidaritásomat minden olyan alkotó felé, akik a szakma átpolitizáltsága miatt hozzánk hasonló módon, közvetlen állami támogatás híján kényszerpályákon dolgoznak, külföldön kell érvényesülniük, vagy ellehetetlenülnek. (…) A film független politikai értelemben, mert kizárólag az alkotók elhatározásából, nem pedig valakinek az érdeke vagy kegye által készülhetett el.

Ha egy skálán próbálnám elhelyezni a jelenlegi magyarországi helyzet súlyosságát, akkor azt az illúziót kelteném, mintha tudnánk, hol tart a folyamat, és lehet-e még lejjebb. Márpedig az elmúlt évtized tanulsága épp az, hogy amikor azt hisszük, elértük a mélypontot, mindig kiderül, hogy mégis lehet rosszabb. Ez olyan, mint a tőzsdei árfolyamnál a szám melletti lefelé mutató kis piros nyilacska, ami Magyarország esetében folyamatosan azt jelzi, hogy leszálló ágban van. Épp ez a lefelé tartó spirál az egyik tényező, ami miatt úgy döntöttem: most nem Magyarországon fektetem be az energiáimat. De minden vágyam az, hogy a közeljövőben otthon is tudjak dolgozni...

BRUCK ANDRÁS: MAGYARORSZÁG SORSA, JÖVŐJE: MORALISTÁK KONTRA REALISTÁK

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.03.22.


Magyarország sorsa, jövője:
moralisták kontra realisták

„Fontoljuk meg alaposan, mielőtt bármiben döntenénk; és ha egyszer döntöttünk, ne változtassunk elhatározásunkon. Konoksággal mindent el lehet érni”. Furcsa javaslat. Egy károsnak tekintett tulajdonság átfordítása az ellenkezőjébe a hasznunkra válna? De mivel ezt a nagy Stendhal mondta, most két sorson és kétféle, radikálisan különböző végkimenetelen töprengek. Meg egy országon.

Alekszej Navalnij az utolsó bírósági meghallgatásán, 2023 augusztusában a bírái szemébe mondta: „Oroszországban mindenki tudja, hogy aki bíróságon keresi az igazát, teljesen védtelen, esélytelen”. Fél évvel később az ellenzéki politikus halott volt: Oroszország elnöke – a mi miniszterelnökünk mestere, egyben undok feladatokkal is ellátja – egy távoli büntetés-végrehajtási telepen meggyilkoltatta. Orbán Viktor förtelmes március 15-i beszédéből pedig kiderült, igaz, nem is állt szándékában eltitkolni, hogy a szeme előtt pont ilyen megfélemlített, orosz módra igazságot szolgáltató bíróságok és bírák lebegnek.

Navalnij az életével fizetett konokságáért – nem volt muszáj külföldről visszatérnie Oroszországba – míg Magyar Péter, akiben szintén ott van a stendhali, pozitív előjelű konokság, élt a sors által elé dobott lehetőséggel: Magyarország nem Oroszország, ezért neki sikerülhetett az, ami Navalnijnak sajnos nem. Csupán egy év alatt egy létszámban hatalmas, erős és tevékeny tömegmozgalmat és pártot szervezett, amely a dolgok jelen állása szerint alkalmasnak látszik arra, hogy véget vessen egy szörnyű rezsim hosszúra nyúlt uralmának. Ha azonban ’26-ban megint vereséget szenvednénk, az önkényuralmi rezsim akár már Orbán Viktor nélkül is ránk zárulna.

A Tisza-szigetek egyik a másik után elsorvadnának, a remény és lelkesedés, amely most folyamatosan emelkedik, elapadna, és ha tippelnem kéne, azt mondanám, Magyar Péter is feladná, mert ez az „egy mindenki ellen” harcmodor aligha volna újabb négy évig fenntartható, ráadásul tovább nehezített feltételek mellett. Amit most látunk tehát, az egyszeri esély, és hosszú ideig nem lesz megismételhető. Magyarország afféle Trianon utáni, évtizedes reményvesztettségbe, búskomorságba süllyedne. Nagyon magasról a nagyon mélybe.

A régi ellenzéki pártok megmaradt szavazói és legfőképp a DK-éi, ezt az egyszeri esélyt veszélyeztetik, lábbal tapossák. Egy részük szándékosan, Magyar Péter iránti ellenszenvükből, más részük korlátoltságból. Nem azt mondják, hogy nincs már meg bennük a váltáshoz szükséges szellemi rugalmasság, hanem azt sugallják, hogy akire váltaniuk kéne, nem érdemli meg a támogatásukat. Képtelenné tették magukat arra, hogy Magyar Pétert lélekben, gondolatban összekapcsolják velünk, az országgal, lényegében tagadják, hogy azt 
egyedül a Tisza Párt szerezheti vissza Orbánéktól.

Egy jobbféle blogon, Múzsa, olvasom, „a világ nem attól omlik össze, ha jövőre megint a Fidesz nyer, hanem ha az ember elfelejt embernek lenni…, ha nem látja a különbséget a kompromisszum és a megalkuvás között”. Mi más, a Pride a legújabb ürügy Magyar ellen. Az eredeti vádak, amelyekkel sokáig támadták őt, mára jórészt kikoptak, most inkább olyasmiket követelnek tőle, mint a Múzsa eltévedt moralistája is, amelyek teljesítése nagy valószínűséggel az amúgy is borotvaélen táncoló kampánystratégiája végét jelentené. Nem akarnak emlékezni Márki-Zay Péter egyetlen óvatlan mondatára. Csakhogy az én világom és további millióké igenis összeomlana, ha a Fidesz megint nyerne, és a Pride is sokkal jobban jár a rendszer bukásával, mint a vesztesek szolidaritásával.

Nálunk nem volt „hosszú kések éjszakája”, a régi ellenzék, bár valóban a rezsim sokféle szemétkedése közepette, de végtére is maga írhatta saját történetét és jutott, ahova jutott – sehova. Saját magukat számolták fel. Orbán egyeduralmát legyőzni viszont nemzeti kötelesség, amellyel szemben minden egyéb érv, ügy eltörpül. A Pride-é is. Miért nem elég, hogy Magyar Péter által esetleg megszabadulhatunk a rezsimtől, még hibátlan is legyen? Miért nem lehet elfogadni tőle, hogy a saját útját járja, nem azt és nem úgy, ahogy mások tartanák helyesnek? A Pride-dal sincs semmi baja, de ha csupán néhány harcos mondattal kiállna mellette, másnap a Tisza 30 százalékon állna, az elvszerűek és lelkiismeret-vezéreltek pedig ’26-tól „áttelelt poloskaként” élhetnének tovább. Amúgy meg Magyar mindenről szólt már, a Pride-ról is, csak az üldözői vagy nem hallgatják őt, vagy ezeket a mondatait elhallgatják. Letagadják. A kétségbeesésüket becstelenségre váltották.

Íme, egy minapi videórészlet Magyar Péterrel (link az első kommentben). „És még egyszer szeretném megerősíteni, mi azon leszünk, miután lesz egy Tisza-kormány, egy Tisza többség az országgyűlésben, hogy megváltoztassuk a választójogi törvényt, sokfajta jogszabályt meg kell, és megadjuk arra a lehetőséget, hogy igenis virágozzon száz virág. Szükség van Magyarországon nemzeti radikális pártra, szükség van zöld pártra, liberális pártra és egy igazi baloldali pártra, mert, elnézést kérek mindenkitől, de ilyen most nincs…”

Valóban nincs, és erről sokan tehetnek, de pont ő nincs köztük.

MAGYAR PÉTER MINDENBEN ELLENTÉTE AKAR LENNI ORBÁNNAK, A GYŰLÖLETET KIŰZNÉ A POLITIKÁBÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2025.03.24.


Most politikai és ideológiai vetélkedés zajlik, hogy megosszák az országot. Ő mindenesetre harcolni fog a gyülekezési jog visszaállításáért – derül ki a Deutsche Welle-nek adott nagyinterjúból. Nemzetközi lapszemle.


Orbán tökéletes ellentétének szeretné látni magát Magyar Péter – mondta el a DW nagyinterjújában. Olyannak, akiből nem a gyűlölet beszél, aki tisztában van a valós helyzettel, mert csak így lehet rendbe hozni a gazdaságot. Arról is beszélt, hírlik, ősszel – szeptemberben, októberben - előrehozott választások lesznek. Erre is fel vannak készülve, nem véletlenül járta az országot egy éve tavasszal, aztán ősszel és most újra. Erős párt a Tisza. Mindenesetre miután megnyerik a választást, a kormányfő Brüsszelbe repül, és csatlakoztatja az országot az Európai Ügyészséghez, felszámolja a korrupciót és visszahozza az uniós pénzeket. A párt nyitott mindenki felé, de azért mindenkit ellenőriznek, nehogy fideszesek beszivárogjanak. Mindenesetre kijelentette, hogy nincsenek háttéralkuk zárt ajtók mögött. A Pride menet betiltása kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Orbán minden évben engedélyezte a menetet, ő sem volt ellene. Most politikai és ideológiai vetélkedés zajlik, hogy megosszák az országot. Ő mindenesetre harcolni fog a mindenkit egyformán megillető gyülekezési jog visszaállításáért. Az ukrán-orosz háború kapcsán felszólította Orbán Viktort, hívja fel és győzze meg Putyint a békéről, vagy legalább most a tűzszünetről. S hogy miért lenne nagyobb sikere a Tiszának a 2022-es választáshoz képest, ahol egységesen indult az ellenzék? Csak ki kell menni az utcára, szembesülni a valósággal, elmenni a boltba, szembesülni az árakkal, de a győzelemhez persze szerencse is kell – fogalmazott Magyar Péter, aki elmondta azt is, hogy az a párt nem egy ’one-man show’, és még nem biztos, hogy ő lesz a párt kormányfőjelöltje.

A török Anadolu központi hírügynökségnek adott interjút Ankarában Szijjártó Péter, amelyben Törökországot nemcsak barátnak és szövetségesnek, de stratégiai partnernek is nevezte. Az energiaszállítások miatt az egyik legfontosabb üzleti partnere hazánknak. Az európai biztonság és béke tekintetében nem kis meglepetéssel szolgált, amikor azt mondta a külügyminiszter, hogy Oroszország nélkül egyik sem fog menni. Törökországra pedig katonai ereje miatt van szükség. Benjamin Netanjahu közelgő magyarországi látogatása kapcsán arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság körözésére miként reagál, úgy fogalmazott: a bíróság másokhoz hasonló kihívásokkal küzd, elfogult, kiegyensúlyozatlan és politikai szervezet lett. A kormány hamarosan döntést hoz a szervezetben való aktivitásunkról.

Magyarország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. pontját, mert tekintet nélkül nemre, fajra, bőrszínre, nyelvre, vallásra és politikai nézetére – mindenkinek biztosítani kell az oktatáshoz való egyenlő jogot, szabadságot – véli ezt a hazánkban tanulmányúton járt Farida Shaheed, az ENSZ oktatásért felelős raportőre, merthogy a romákat és a speciális oktatást igénylő gyerekeket alapvetően szegregálja a magyar oktatási rendszer. Noha az alkotmányban erre vonatkozó kötelezvény szerepel – olvashatjuk jelentésének összefoglalóját az amerikai Jurist lapban, amely amerikai joghallgatók által szerkesztett szakfolyóirat. Nincs elegendő szakember, orvos, pedagógus, akik el tudnák látni az eltérő nevelést igénylő gyerekeket az oktatási intézményekben. Az egyetemek harmadánál megkérdőjelezte az akadémiai szabadságot, az intézményi autonómiát és a transzparenciát, mert az igazgatótanácsok az egyetemi szenátusok felett is ellenőrzést gyakorolnak.

A lengyel igazságügyi miniszter ismét kifogásolta, hogy a PiS párt volt parlamenti képviselőjének, igazságügyi tárca vezetőhelyettesének, Marcin Romanowskinak menedéket nyújtott a magyar kormány, holott 11 rendbeli csalás bűntettében találták bűnösnek, miután a minisztériumi pénzekből elcsalt 24 millió eurót, és további csaknem 18 milliót – írja a lengyel TVP portál. Adam Bodnár miniszter szerint ezzel Magyarország ezzel uniós törvény elleni obstrukciót követ el, és mindent el fog követni azért, hogy a lengyel bűnöst köteles legyen kiadni a magyar kormány. A lengyel parlament február végén megfosztotta Romanowskit mentelmi jogától.

A CNN-nek adott interjút a Mr. Gay Europe verseny magyar delegáltja, Antic Róbert, aki arról beszélt, hogy a Pride menet betiltása komoly félelemmel tölti el, hogy az emiatt üldöztetésnek kitett melegekre mi várhat még, mert szerinte ez a folyamat itt nem áll meg. Hosszú cikkben ismerteti a törvényről kialakított véleményeket, megszólítva például Simon Bird-öt, aki 2016-ban Amerikából költözött Budapestre. A Human Rights Watch pedig arra figyelmeztet, hogy uniós törvénybe ütközik arcfelismerő kamerák kihelyezése köztereken, hacsak nem nemzetbiztonsági indoka van.

MIT TUD AZ F–47, A KÍNA ELLENI KONFLIKTUSRA TERVEZETT ÚJ AMERIKAI VADÁSZGÉP, DONALD TRUMP SZEME FÉNYE?

QUBIT
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2025.03.24.


Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette az Egyesült Államok első hatodik generációs vadászgépét, az F–47-et, amit a Boeing építhet majd meg. A fejlett lopakodó képességekkel és nagy hatótávolsággal bíró gépet az amerikai védelmi minisztérium nélkülözhetetlennek tekinti egy Kínával folytatandó katonai konfliktus esetén.

Nincs semmi más a világon, ami a nyomába érhetne” – mondta Trump az új lopakodóról, amelynek F–47 típusjelzése megegyezik második elnöki ciklusának számával. „Meggyőződésünk, hogy messze felülmúlja bármelyik másik ország képességeit” – tette hozzá. Az elnöki bejelentés mérföldkő az amerikai légierő „következő generációs légi fölény” programjában (NGAD), ahol a Boeing, a Lockheed Martin, és 2023-ig a Northrop Grumman versenyzett egymással.

Egy szigorú és alapos, az Egyesült Államok vezető repülőgép- és hadiipari cégei között zajló verseny után az amerikai légierő a Boeinggel fog leszerződni az NGAD programra” – mondta Trump. Az Associated Press szerint a kezdeti szerződés értéke 20 milliárd dollár (7348 milliárd forint), aminek értelmében a Boeing kis számú tesztgépet gyárt majd le, és előkészíti a vadászgép sorozatgyártását. Fejlett lopakodó technológiája révén az F–47-et még nehezebben és még kisebb távolságból tudják majd észlelni az ellenséges radarok és infravörös szenzorok, legyenek azok a földfelszínen vagy a levegőben.

Az évek óta zajló, titkos program célja az amerikai légierő ötödik generációs F–22 Raptor lopakodó vadászgépeknek leváltása, és olyan kooperatív harci drónok kifejlesztése, amelyek összehangoltan repülnek majd a pilóták által vezetett gépekkel. Trump azt is beharangozta, hogy a vadászgép, amelyből várhatóan nagyjából 200 darabot gyártanak majd le, még elnöki ciklusának vége előtt sorozatgyártásra kerülhet. Ez alapján az F–47 az évtized végén, vagy a következő évtized elején állhat hadrendbe – vagyis az amerikai kormányzati és katonai tisztviselők által az utóbbi években emlegetett 2027-es dátum után, ameddig Hszi Csin-ping kínai elnök azt szeretné, hogy hadserege készen álljon Tajvan megszállására.

Az NGAD (F–47) egy monumentális előrelépés annak érdekében, hogy a következő évtizedekben is garantáljuk az Egyesült Államok légi fölényét” – közölte az amerikai légierő vezérkari főnöke, David Allvin tábornok. „Ez a platform a legfejlettebb, leghalálosabb és leginkább alkalmazkodóképes vadászgép, amit valaha kifejlesztettek – és amit úgy terveztünk, hogy felülmúljon és túlszárnyaljon bármilyen ellenfelet, aki szembeszállna bátor pilótáinkkal.”

„Bármit is állítanak ellenfeleink, valójában az F-47 a világ első, pilóta által irányított hatodik generációs vadászgépe, ami arra lett tervezve, hogy a legfejlettebb képességekkel megáldott riválisainkat is dominálja, és képes legyen végrehajtani feladatát a legveszélyesebb környezetekben is”

– állította Allvin, aki ezzel minden bizonnyal Kínára utalt, ahol az utóbbi hónapokban két, fejlett lopakodó képességű gép is nyilvános repülést hajtott végre...

HOGY KERÜL EGY ÉLES KÉZIGRÁNÁT EGY KORMÁNYTISZTVISELŐ KEZÉBE?

TELEX
Szerző: BAKRÓ-NAGY FERENC
2025.03.23.


Felrobbant egy kézigránát egy kormánytisztviselő kezében, a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén történt pénteki balesetben. A fiatal nő egyik oldalon a csukló, a másik oldalon az alkar elvesztésével járó többszörös repeszsérülést, valamint lágyrész- és arcsérülést szenvedett. A sérültet súlyos, életveszélyes állapotban, mentőhelikopterrel szállították a Honvédkórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak rajta végre. A másik sérült, a kiképző katona többszörös lágyrész sérülést és csonttörést szenvedett, őt a veszprémi kórházba szállították.

Somogyi Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója szombati sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kiképzést kormányzati tisztviselőknek szervezte a Magyar Honvédség, a felkészítésen minden jelentkező önkéntesen és saját felelősségre vett részt.

A Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság Facebook-oldala szerint az aktuális Adaptív védelem alap katonai felkészítési kiképzési tevékenységét 2025. március 16. és április 13. közöttre tervezték – mutatta be az RTL Híradó. A programban szerepel éleslövészet gyalogsági fegyverekkel, kiképzési tevékenység, vaklőszeres lövészet, pirotechnikai eszközök alkalmazása is...

AKARNOK ÉS TEREPASZTALA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2025.03.21.


Már az idejét sem tudni pontosan, mióta él az ország harckészültségi állapotban. Talán 1994 ősze óta, amikor Orbán elbukta az az évi választásokat, és bejelentette, hogy félfordulatot tesz jobbra. Ez jól hangzott. Bukott választás után indokolt valamiféle rendeződés, arra azonban nemigen lehetett számítani, hogy az addig vad liberális politikusból és vele együtt pártjából konzervatív, később jobboldali erő lesz. Sőt, ha a hatalom megszerzéséhez, majd megtartásához szélsőjobboldali gondolatokra volt szükség, akkor a szélsőjobboldal eszmerendszere sem volt már számára távoli. Emlékezetes fotón, 2001-ben a két, egykor kibékíthetetlen politikai ellenfél, Kövér László és Torgyán József karonfogva lépdel a Parlament lépcsőjén lefelé. Előtte közös sajtótájékoztatón fejtették ki, hogy ők természetes szövetségesek, de a neogótikus falak nem roppantak össze, a plafon nem szakadt le. Ez lett a félfordulat vége, a teljes harckészültség pedig azon az éjszakán kezdődött, amikor a Fidesz 2002-ben elvesztette a választásokat. Azóta tart, nincs nyugalom. Akkor sem volt, amikor ellenzékben voltak 2010-ig, de azóta sincs. Az ország egy akarnok terepasztala lett, a parancsnok áll fölötte és har­cász­kodik. Az ellenséget is maga képezi saját magának, azok hol a liberálisok, hol Soros György, hol a brüsszeliták, hol a migránsok. Orbán valószínűleg nem is tud mást tenni, ennek oka pedig csak részben keresendő harcias természetében, a legnagyobb baj, hogy hosszú politikai pályafutása és szinte példátlanul hosszú kormányfősége ellenére is képtelen volt konszolidálni a társadalmat. Ezért keresi és mutatja föl az aktuális ellenséget...

INGATLANBIRODALMAT ÉPÍTENEK A NER-ES ÉPÍTŐIPARBAN SZERZETT PÉNZBŐL

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2025.03.24.


Neve alapján egy esztergomi médiavállalkozás vásárolt meg egy első kerületi milliárdos ingatlant a nemzeti vagyonkezelőtől (MNV) tavaly év végén. A társaság egy olyan cégcsoport része, amely korábban jelentős részben állami építőipari megbízásokból élt. Az építőipari divíziót azonban bő két éve eladták a NER egyik legismertebb oligarchájának, a külügyminisztert is jachtoztató Szíjj Lászlónak, és az így befolyt pénzből elkezdtek országszerte ingatlanokat vásárolni.

Egy nem várt licitháború

Nem először futott neki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tavaly októberben a főváros első kerületében, a Gyorskocsi utcában található nyolcszintes épület értékesítésének. 

Az ingatlan eladhatóságáról eléggé megoszlottak a vélemények.

Bár az épület rendkívül jó helyen található, a kialakítása a mostani elvárásoknak nem igazán felel meg.

Az MNV azt írta róla, hogy leginkább irodaként hasznosítható (pdf), szakértők már korábban felhívták a figyelmet, hogy ennek azért vannak korlátai. A hetvenes években vasbetonvázas technológiával felhúzott épületet ugyanis elég körülményesen, és ennek megfelelően rendkívül költségesen lehetne csak a ma modernnek nevezhető elvárásoknak megfelelően átalakítani. Ráadásul – ezt minden, az épületről szóló elemzésben kiemelték – a betonkolosszus garázsában mindössze két autó tud parkolni.

Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy az értékesítésre tett korábbi kísérletek rendre kudarcba fulladtak. Az ingatlan eredetileg az Országos Műszaki Könyvtáré volt, amit 2001-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez csaptak, így a felsőoktatási intézményhez került az épület is. A BME már 2009-ben megpróbálta eladni az akkor már két éve üresen álló ingatlant, de nem jártak sikerrel. Az épületet végül öt évvel később vette át tőlük az MNV, amely szintén sokáig hiába próbálkozott az eladással.

Épp ezért volt némileg meglepő, hogy az októberben kiírt árverésre több érdeklődő is előkerült. Az aukción licitverseny alakult ki, amelynek során heten is tettek ajánlatot.

Előfordult, hogy egyetlen másodperc alatt tucatnyi ajánlat érkezett, és a hét résztvevő összesen több mint 150-szer licitált egymásra.

A végső bruttó 1,51 milliárd forintos ár közel a másfélszerese volt annak, amennyiért eredetileg meghirdette az ingatlant az MNV.

Más kérdés, hogy a vagyonkezelő szerződéskeresőjében nem ez, hanem az 1,19 milliárd forintos nettó ár szerepel, ami még az ingatlan problémáit figyelembe véve sem feltétlenül magas. A kiírás szerint ugyanis az épület nettó alapterülete közel 2600 négyzetméter, márpedig a fővárosnak ezen a környékén már 2023-ban is meghaladta az egymillió forintot az átlagos négyzetméterár. Ezzel számolva pedig 2,5-3 milliárd forintos érték adódik...

BRIT NAGYKÖVET: NEM ENGEDHETJÜK MEG, HOGY ÚGY TŰNJÖN, PUTYINT MEGJUTALMAZZÁK AZ AGRESSZIÓJÁÉRT

TELEX
Szerző: NYILAS GERGELY, DEZSŐ ANDRÁS
2025.03.24.


A kulcskérdés az, hogy egy olyan tervet, stratégiát hozzunk létre, amely lehetetlenné teszi Vlagyimir Putyinnak, hogy újra visszatérjen és befejezze, amit elkezdett, mondta a Telexnek adott interjújában Paul Fox. Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint Ukrajna ügyében mélységesen nem ért egyet az Orbán-kormánnyal a brit kabinet, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországot el kellene szigetelni
.

Nemrég véleménycikket írt a Válasz Online-on az ukrajnai háború kezdetének harmadik évfordulója alkalmából. Mi késztette arra, hogy ezáltal sokkal láthatóbb szerepet vállaljon a magyar közéletben?

Ez nem az én láthatóságomról szól. Az, hogy az emberek mennyire ismernek, nem igazán számít. Sokkal fontosabb viszont, hogy a magyar közvélemény ismerje és megértse az Egyesült Királyság álláspontját ebben a létfontosságú ügyben.

Akkor lássuk, mi a brit kormány álláspontja! Például arról, hogy az elmúlt időszak alapján nagyon úgy tűnik, mintha a nemzetközi jogon alapuló világrend radikálisan megváltozna.

Nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy a nemzetközi jog teljesen háttérbe szorulna. Az Egyesült Királyság továbbra is határozottan kiáll a nemzetközi jog alapján meghatározott világrend mellett. Ez a világrend biztosította a világ fejlődését és békéjét az elmúlt nyolcvan év nagy részében. Még ha nem is egy megszakítás nélküli békés időszak volt ez, de mindenképp biztosította a jogi kereteket a konfliktusok rendezéséhez. Nem hiszem, hogy ez teljesen eltűnt. Noha sokan beszélnek az Egyesült Államok hanyatlásáról, és sokszor beszéltek már erről az elmúlt száz évben, de továbbra is Amerika a legerősebb gazdaság, a legnagyobb katonai erő.

Donald Trump nyilatkozatai a NATO-ról mindenesetre eléggé eltérnek attól, amit az európai vezetőktől hallani.

Nem tisztem kommentálni azt, ami Washingtonban a Trump-kormányban történik. Azt elmondhatom, hogy amikor Keir Starmer brit miniszterelnök több mint két hete a Fehér Házban járt, akkor Trump is egyértelművé tette, hogy elkötelezett a NATO kollektív védelmet biztosító ötös cikkelye iránt. Így tehát, ahogy mondtam, a nemzetközi jogon alapuló világrend és a szövetség erős marad...


AZ EMBEREK CSAKNEM FELE TART EGY ÚJABB VILÁGHÁBORÚTÓL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2025.03.24.


Az emberek 40,5 százaléka szerint tíz éven belül ki fog törni a III. világháború, amely akár nukleáris háború is lehet, sőt, akár az űrre is kiterjedhet. A NATO és Oroszország közötti közvetlen katonai konfliktustól is tartanak az emberek. Az Atlantic Council éves kiadványához készült felmérésből kiderül, a válaszadók 45 százaléka szerint ez tíz éven belül bekövetkezik. Oroszország, Észak-Korea, terroristák – ebben a sorrendben tartják valószínűnek az emberek azokat, akik tíz éven belül bevetik a nukleáris fegyvert.


A fentiekre jutott a nagy presztízsű amerikai Atlantic Council 2025-ös felmérése, amely ezen évente végzett felmérések sorában első ízben kérdezett rá erre. Igaz, már tavaly is a felszínre kerültek hasonló aggályok, ugyanis a válaszadók egynegyede már akkor is a vezető hatalmak közötti háborút nevezte meg a globális jólét legfőbb ellenségeként. A fenti 40,5 százalékos eredmény egyébként egybevág a szakértők által felvetett aggodalmakkal, miszerint a kiváltó lehet az európai és a közel-keleti háborúk, az Egyesült Államok és Kína közötti fokozódó feszültségek, a mélyülő együttműködés Kína, Oroszország, Észak-Korea és Irán között. A jelentés idéz egy történészt, korábbi amerikai diplomatát, aki 20-30 százalékos esélyt ad egy az egész világra kiterjedő háborúnak, s figyelmeztet arra, hogy a következő 1-3 év maximális veszéllyel fenyeget.

A világháború, aminek a kitörésétől az emberek nem kis része tart, ráadásul azzal is fenyeget, hogy nukleáris fegyvereket is bevetnek majd a felek. A válaszadók 48 százaléka arra számít, hogy legalább egy harcoló fél beveti majd a nukleáris fegyvert – a III. világháborút prognosztizálóknak pedig a 63 százaléka gondolja így. Sőt, 45 százalék szerint a háború ki fog terjedni az űrre is – a III. VH-t jóslók 60 százaléka tart ettől...

„FRANCIAKÉNT IS ÖRÜLÖK AZ ÚJRAFEGYVERKEZŐ NÉMETORSZÁGNAK” – SZTÁRELEMZŐ AZ OROSZ FENYEGETÉSRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.03.23.


Az európai sajtóban az elmúlt időben sokat cikkeznek a „gaulle-ista pillanatról”: eszerint a legendás francia köztársasági elnöknek, Charles de Gaulle-nek igaza volt, amikor a hidegháború idején is ragaszkodott az Amerikától független francia és európai védelem gondolatához. Most, hogy Donald Trump a kontinens feje fölött átnyúlva állapodna meg Ukrajnáról Vlagyimir Putyinnal, s szövetségesei cserben hagyásával fenyegetőzik, hirtelen reneszánsza lett a nagyhatalmakkal szemben önálló pólust képző Európa gondolatának. Jean-Dominique Merchet, a védelmi kérdések egyik legismertebb francia kommentátora szerint tartós lesz az eltávolodás az Atlanti-óceán két partja között. Szembe kell azonban nézni azzal, hogy az ukrajnai rendezés során az EU eszköztelen, az európai újrafegyverkezés az Európai Unió keretein kívül történik majd meg. Szerinte Orbán Viktor vétóit mára az európai partnerek megszokták, átlépnek rajta, a magyar miniszterelnök pedig alighanem túlbecsüli Donald Trumphoz fűződő viszonyát. Nagyinterjú
...

MAGYAR PÉTER SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA ÉLŐBEN

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2025.03.24.



Magyar Péter sajtótájékoztatója.


MAGYARORSZÁGON POLITIKAILAG ELKÖTELEZETT AZ EGYHÁZ | TÍZ

KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.03.24.



Nem jó, ha az egyház leköti magát egy politikai oldalhoz, mert akkor annak a politikai oldalnak lesz a lelkiismerete, nem pedig az egész társadalomé – mondta Gábor György. A filozófus szerint minden problémás kérdésben, ami a közjó ellen van, az egyháznak meg kell szólalnia, függetlenül attól, hogy ki van politikai hatalmon.

Ezt csak egy autonóm független egyház tudja megtenni. Ez Magyarországon nem így van – tette hozzá Gábor György.

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A TISZA PÁRT NÉPSZAVAZÁSI AKCIÓJÁNAK INDULÁSÁRÓL

KONTROLL
Szerző: Kontroill
2025.03.24.



Élő közvetítés a Széll Kálmán térről, a TISZA Párt "Nemzet Hangja" elnevezésű népszavazási akciójának indulásáról.

JUHÁSZ PÉTER KITILTVA A TISZÁBÓL, FAIR RIGHT ÁDÁM ELZAVARVA, HUTH GERGELY LEBUKTATTA A NÉZŐPONTOT?

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2025.03.23.



Juhász Péter nem szerepelhetett az egyik Tisza sziget rendezvényén, mert kitiltották onnan. Fair Right Ádám pedig a Momentum tüntetéséről lett elkergetve. Huth Gergely meg úgy tűnik, lebuktatta a Nézőpont Intézetet. LETILTOTT a Tisza | ORBÁN kit hallgat le? | LISTÁRA tettek 🚫 7SÉGEIM #20

NEM ELÉG A MAGYAR NYUGDÍJ, CSAK A MEGKÉRDEZETT IDŐSEK EGYÖTÖDE ÁLLÍTJA, HOGY KÖNNYEN MEGÉL A HAVONTA KAPOTT ÖSSZEGBŐL

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2025.03.24.


A megkérdezettek 77 százaléka szerint nem az áfavisszatérítéssel, hanem más módon kellene javítani a nyugdíjasok anyagi helyzetét, a nyugdíját még a fideszes szavazók több mint fele is kevésnek tartja. Az emberek egy százaléka gondolja úgy, a nyugdíjasok anyagi helyzete már így is jó, nem is kell rajta javítani. Felmérés.


Tízből nyolc ember szerint ma Magyarországon a nyugdíjasok többsége számára a nyugdíj összege nem, vagy „inkább nem” elegendő arra, hogy kényelmesen megéljenek belőle – derült ki a Publicus Népszava számára készített, márciusi reprezentatív kutatásából. A legpozitívabban a Fidesz szavazói gondolkodnak a nyugdíjakról, közülük 52 százalék gondolja kevésnek az ellátást, az ellenzékiek körében ez 95, a bizonytalanoknál 84 százalék.

A kutatásban megkérdezett nyugdíjasok 19 százaléka állította, hogy könnyen megél a havonta kapott összegből, az 53 százalékos többség viszont csak odafigyeléssel, spórolással él meg a juttatásból. Tízből két nyugdíjas (22 százalék) viszont nagyon nehezen, nagy lemondások árán jön ki a pénzéből, további 7 százalék pedig nem boldogul anyagi segítség nélkül...

REPOHÁR-TÖRTÉNELEM MEG EGY ÜVEG BOR - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.03.24.


Berobbant politikusok első évei, hidegháborús kérdések, időközi választások, összeszart politikusi autók és megemelt focistabérek a 444 reggeli hírlevelében.

Jó reggelt! Esős hétnek nézünk elébe, de legalább itt a 444 hírlevele, benne a hétvége legfontosabb anyagaival. Vannak másfajta hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.

2025. március 23., vasárnap

ÚJRÁZOTT VARJU LÁSZLÓ | EREDMÉNYVÁRÓ: BUDAPEST 11. OEVK IDŐKÖZI VÁLASZTÁS

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2025.03.23.



2024. december 3-án Varju Lászlót bűnösnek mondta ki a Kúria garázdaság, testi sértés és választási rend megzavarása ügyében. Garázdasággal és testi sértéssel az MTVA épületében történt 2018-as dulakodás miatt vádolták, választási rend megzavarásával pedig azért, mert 2018-ban a választások előtt rávett egy független képviselőt Újpesten, hogy lépjen vissza. Az országgyűlési törvény kimondja, hogy akit képviselősége alatt elítélnek, elveszti a mandátumát: Varju László tehát az ítélet után pár nappal lemondott mandátumáról, hogy mindenképp legyen időközi választás: ugyanis a választások előtti egy évben, 2025. április 1-jétől nem lehet időközi választást tartani. Az időközin ismét ő indul, amit megtehet, mert a bíróság a közügyektől nem tiltotta el – és magabiztosan nyerte a választást.

Vendégeink: 
Lakner Zoltán, politikai elemző 
Kovalcsik Tamás, a Választási Földrajz szakértője 
Róna Dániel, a 21. Kutatóközpont igazgatója 
Szabó Andra, a TK Politikatudományi Intézet igazgatója

HAZUDNI BOLDOG ORSZÁGOT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2025.03.23.


A fél ország rágódik azon, hogy vajon most gumicsontokat dobálnak Magyar Péter, illetve az ellenzéki formációk, lapok elé, vagy valami más szándék húzódik meg Orbán Viktor tervei mögött. Pedig nem kellene nagyon rágódni: egy szélsőjobbra radikalizálódó vezető nem csontokat hajigál, hanem mérgezett anyagokat.


Vagyis az ország vezetőjének és a magával rángatott csapatoknak semmi más célja nincs, mint hogy kinyírja a lehetséges ellenfeleket. Jól bevált recept szerint dolgozik; ezt tette Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péter esetében és ezt teszi most is. Ha megfigyelik, most már Gyurcsány nem tétel számára, lényegében felhagyott két évtizede tartó üldözésével, Márki Zay mintha nem is létezne, teljes erővel Magyar Péterre koncentrál és koncentráltat. Megvásárolt embereinek nincs más dolguk, mint fogást keresni és találni, lehetőleg pedig kriminalizálni a jelenleg legerősebb párt vezetőjét; addig üldözni, amíg nem követ el olyan hibát, amivel végképp ki lehet őt iktatni. Most egyszerre nehezebb és könnyebb a helyzete: nehezebb, mert Magyar Péternek nincsenek partnerei, csatlakozó pártok, de egyszerűbb, mert változatlanul egyszemélyes pártról van szó. Illetve mégsem: ekkora homogén tömeg nem zárkózott fel egyik rivális tömeg mögött sem. Szóval, ez csak abban az értelemben egyszemélyes párt, hogy lényegében csak Magyar Péter jeleníti meg. Abban a pillanatban, hogy más is odaáll mellé a színpadra, szóródik a figyelem – Szendi Ruszin Romulusz, vagy Bódis Kriszta is a célkeresztbe kerül.

Bizonyára vannak hasonlóan romlott gondolkodású párt- és országvezetők másutt is, ekkora nemzetközi kitekintésem nincs, de hogy a versenyt Orbán megnyerné, abban biztos vagyok. Az összes külföldi példát magába olvasztva, követi a rombolás és a rontás útját, uniós ország vezetőjeként szinte egyedül. 1996 óta rutinszerűen építi a gyűlölet falait, eddig félkézzel elbánva az esetleges vetélytársakkal. Orbán hihetetlen távolságba került minden demokratikus gondolattól; az a fiatal politikus, aki a nyolcvanas évek második felében felbukkant és a demokrácia híveként hirdette önmagát, mára mindent megtagadott abból, ami valaha volt. Nem viseli el, ha valóságos versenyben, igazi választásokon keresztül dőlnek el a viszonyok egy országban, valójában egypárt-rendszerben gondolkodik, ahol a többi szereplő csak díszlet. Ennek megfelelően alakítja a viszonyokat, a választási rendszer maga felé hajlításával, a jogszabályok és az intézmények, hivatalok, hatóságok, médiaviszonyok kisajátításával mindenütt egyeduralkodóvá válik...


MI SZÁMÍT NAGYOBB MORÁLIS VÉTSÉGNEK? AVAGY KIKET KELLENE A LEGSÜRGŐSEBBEN AZ ARCFELIMERŐ RENDSZERREL BEAZONOSÍTANI?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.03.23.


Mesterséges Intelligenciának való etikai alapkérdés, hogy vajon mi számít nagyobb morális vétségnek: ha a politikusi maskarába bújt köztörvényes haramiák más pénzét, vagyis a mindannyiunkat megillető, ám máshonnan, az Európai Unió adófizetőitől származó eurómilliárdokat rabolják el, avagy az, ha a saját pénzünket, vagyis a sokszázezer devizahitelestől nyerészkedés útján megszerzett 500 milliárdot privatizálják, bűnszövetkezetben? A két gigalenyúlásban a közös, hogy mindkét folyamat a legmagasabb politikai körök szeme láttára, csendes asszisztenciája és/vagy aktív részvétele mellett zajlott. Következésképp gyermekeink testi, szellemi és erkölcsi védelmében nem a Pride-ot, hanem mindenekelőtt és a lehető legsürgősebben a Karmelitát kellene betiltani, s az illegálisan odaigyekvőket arcfelismerő rendszerrel beazonosítani.

P.S. Bagossy László barátom ma kedvet csinált ahhoz, hogy a fentiekben feltett kérdésemmel az MI-hez forduljak, szíves eligazítás végett. Íme az MI válasza: „Ez a kérdés szinte maga a morális diagnózis. Valójában nem is választ igényel, hanem inkább arra irányítja a figyelmet, hogy mennyire eltávolodtunk attól az értékrendtől, amely szerint egyáltalán rangsorolni lehetne a bűn súlyosságát. Mert mindkét eset — az uniós pénzek lenyúlása és a devizahitelesek kifosztása — nem pusztán jogi, hanem mélyen erkölcsi természetű kérdés is.

Az egyik esetben a közös európai bizalom és szolidaritás elárulása történik, a másikban pedig honfitársak százezreinek egzisztenciája válik nyerészkedés tárgyává. El lehet filozofálni rajta, hogy melyik „nagyobb” vétség, de talán a legnyugtalanítóbb pont épp az, hogy mindkettő megtörténhetett – sőt, megtörténhet büntetlenül, sőt, sokszor ünnepelt módon.”

HERCZOG LÁSZLÓ: NYUGDÍJAKRÓL FELELŐSSÉGGEL

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: HERCZOG LÁSZLÓ
2025.03.23.


A közbeszédben a nyugdíjakról általában lehangoló megjegyzéséket hallhatunk: nem lehet a nyugdíjból megélni, sőt olyan vélemények is elhangzanak, hogy a következő generációknak már nem lesz nyugdíja.


A nyugdíjak – legalábbis egy jelentős részük – valóban igen alacsonyak. 20,5 ezer fő nyugdíja nem több 40 ezer forintnál, 40,3 ezer fő nyugdíja 40 és 60 ezer forint között van. Közel 200 ezer azoknak a száma, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 100 ezer Ft-ot. Legfeljebb 160 ezer Ft-os nyugdíjban pedig 712,5 ezren részesülnek.

A következőkben megkísérlem röviden összefoglalni a jelenlegi – korábban és most is igen bonyolult – nyugdíjrendszer főbb jellemzőit, majd felhívom a figyelmet néhány olyan összefüggésre, amelyek érdemben befolyásolják egy esetleges változtatás irányát, végül megfogalmazok néhány olyan javaslatot, amelyet bármilyen kormány, sőt, akár a társadalom is magáénak vallhat.

A jelenlegi rendszer főbb vonásai

A nyugdíjak mértékét két fontos szabály határozza meg: az egyik az induló nyugdíjak megállapítása – azaz mennyi lesz a nyugdíjunk, amikor nyugdíjba vonulunk. Ezt követően pedig az a fő kérdés, hogy évenként hogyan változik a már megállapított nyugdíj. Az induló nyugdíj nagysága lényegében két tényezőtől függ: egyrészt az életkeresettől, pontosabban az 1988-tól számított azon nettó – tehát a személyi jövedelemadóval (SZJA) és a járulékokkal (jelenleg 18,5 százalék) csökkentett – keresetek átlagát kell meghatározni, amelyek után a járulékokat befizették (ezt nevezzük nyugdíjalapnak), másrészt a szolgálati időtől.

A számítások során azonban háromféle korrekcióra is figyelemmel kell lenni. Mindenekelőtt számolnunk kell azzal, hogy régebben a keresetek sokkal alacsonyabbak voltak. Például 1992-ben az egy főre jutó bruttó átlagkereset 22 294 Ft volt. Ezért a korábbi évek kereseteit meg kell szorozni az átlagkeresetek időközben bekövetkezett növekményével. Ezeket a szorzószámokat minden évben egy kormányrendelet tartalmazza. Két további szabály pedig a kiugróan magas kereseteket, illetve az ebből következő igen magas nyugdíjak kialakulását korlátozza. Az egyik az ún. járulékplafon (ezt a kormány 2013-ban megszüntette), ami azt jelentette, hogy az ún. plafon feletti kereseteket egyáltalán nem lehetett figyelembe venni nyugdíjalapként, igaz, hogy ez után a járulékot sem kellett befizetni. Másfelől létezik az ún. degresszió, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjalap számításakor (egy 2012 óta létező szabály szerint) a 372 és 421 ezer Ft közötti keresetrésznek csak a 90, a 421 ezer Ft feletti keresetrésznek pedig csak a 80 százalékát lehet figyelembe venni. Említést érdemel. hogy ezt a két küszöbértéket a kormány 2012 óta nem módosította, azaz nem emelte meg, ami által ez évről évre egyre nagyobb keresetrészt érint. Az így megállapított nyugdíjalap még nem egyenlő az induló nyugdíjjal, a nyugdíj nagysága ugyanis a szolgálati időtől is függ. A szolgálati időt lényegében a munkaviszonyban, illetve az annak megfelelő jogviszonyban eltöltött idő adja ki. A nyugdíjat pedig a nyugdíjalap és a szolgálati időtől függő szorzó szorzata határozza meg. Például 20 év szolgálati időnél ez a szorzó 53 százalék, 40 év után 80 százalék. A szolgálati időbe a felsőfokú képzésben eltöltött időt is be kell számítani, de öregségi nyugdíj esetén csak az 1998. január 1-je előtti tanulmányok vehetők figyelembe...

STOP, PRIDE; PÁLYAUDVARBIZNISZ; CSECSEMŐK A VÁRÓLISTÁN; JOGSÉRTŐ FŐVÁROSI KORMÁNYHIVATAL - A SZABAD EURÓPA CIKKVÁLOGATÁSA

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
2025.03.23.


Megszavazta a parlament a gyülekezési törvény módosítását, a Pride-ra hivatkoznak, de a tiltakozók szerint ennél jóval többről van szó. Közbeszerzés, koncesszió, projektcégek – új pályázatot írnak ki a pályaudvarok bérbeadására. Jogerős ítélet mondta ki: jogsértően záratta be a fővárosi kormányhivatal Iványi Gáborék fővárosi iskoláit, sérültek a gyermekek jogai. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Füstfelhőbe burkolva szavazta meg a parlament a Stop, Pride-ot

Az Országgyűlés kormánypárti többsége – a Jobbik és a Mi Hazánk támogatásával – március 18-án szavazta meg a gyülekezési törvény módosítását, amely ellen a parlamenti szavazás napján tüntettek a Momentum szervezésében Budapesten.

A törvénymódosítás értelmében tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti. Nemcsak szervezőket, hanem a résztvevőket is büntetik, ők szabálysértést követnek el, és akár kétszázezer forint pénzbírsággal sújthatók. A tiltott gyűlés résztvevőit arcképelemző rendszerrel azonosíthatják be.

Ebben a cikkben pedig arról írtunk, hogy mit kockáztat a TASZ szerint az, aki úgy dönt, hogy részt vesz az idei felvonuláson.

Pályaudvarbiznisz: kiderült, miért vonhatta vissza a MÁV a bérbeadásról szóló pályázatot

Birtokunkba került a Közbeszerzési Hatóság levele, amelyből arra lehet következtetni, hogy nem volt szabályos a korábbi pályázat: valójában ugyanis koncesszióról van szó, amit közbeszerzési eljárás nélkül nem lehet lebonyolítani. A MÁV először a vártnál nagyobb érdeklődéssel indokolta az új eljárás szükségességét. Cikkünk megjelenése után nem sokkal pedig felkerült a MÁV-csoport honlapjára az új kiírás projektcégek alakításáról, koncesszióról és közbeszerzésről.

Jogsértő volt Iványi Gáborék iskoláinak bezárása

A Fővárosi Törvényszék jogerős döntésével megsemmisítette a fővárosi kormányhivatal határozatait, amelyek bezáratták az Iványi Gábor vezette egyház két fővárosi iskoláját. Az indoklása szerint a fővárosi kormányhivatal nem folytatta le az intézmények ügyében a törvényben előírt törvényességi ellenőrzést, és jogszerűtlenül alkalmazta a nyolc napon belüli döntéshozatal eljárásjogi lehetőségét. A bíróság egy másik perben jogerősen azt is kimondta, hogy megsértették az érintett gyerekek jogait.

Kisbabák, akiket a várólista vár, nem szülők – csecsemők a gyermekvédelemben

A legkisebbek kerülnek be legnagyobb arányban a gyermekvédelmi szakellátásba. 2024-ben a KSH adatai szerint az összes szakellátásba bekerülő 5972 gyerek harmadát adták a két év alattiak. Mára annyira feltorlódott a számuk, hogy a csecsemőotthonokban is egyre nehezebb a munka. Főleg, hogy a munkaerőhiány ezt az intézménytípust is erősen érinti. Gyám, csecsemőotthonban dolgozó és nevelőszülő beszélt a Szabad Európának a helyzetről, amelyet egyikük úgy jellemez: "ha nem lennének elképesztő hivatástudattal rendelkező emberek az otthonokban, már csak az etetésről és az altatásról szólna az egész” .

Feledy Botond: Egyre nagyobb a politikai erőszak kockázata a régióban, Magyarországon is

A politikai erőszak bármilyen legitimációja politikai vezetők részéről utcai erőszakhoz vezethet, és ebben a retorikában vagyunk a Fico elleni merénylet óta Szlovákiában, a poloskázással Magyarországon, Szerbiában Vučić-csal, és Romániában is, mondja Feledy Botond. A külpolitikai szakértővel a háború lezárásának forgatókönyveiről, Trump kiszámíthatatlanságáról és Ukrajna uniós csatlakozásáról is beszéltünk.

„Megszoktuk a saját narratívánkat, illetve a morálisan helyes pozíciót” – Jarábik Balázs Európáról, Ukrajnáról, Trumpról

„Az európai technokrata politika előtérbe helyezi a retorikát, az érzelmeket és a moralizálást” – mondja az Ukrajna-szakértő, aki szerint a nyers trumpi fordulat véget vethet az Ukrajnával kapcsolatos európai képmutatásnak és a biztonsági potyautasságnak is. Jarábik Balázs szerint az oroszok valószínűleg próbálkoznak még később Ukrajnában, ami ellen a legfontosabb garancia egy minél épebben megőrzött ukrán állam és hadsereg lenne.

„Katasztrofális csapás”– az Egyesült Államok bezárja az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló egységét

Március 28-án bezár a Yale Egyetemnek az a részlege, amely kulcsszerepet játszott az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnök bizonyítékainak összegyűjtésében. Az ok: az Egyesült Államok külügyminisztériuma megszüntette a finanszírozását.

Vučić: a szerb kormány „vette az üzenetet” a tömeges belgrádi tiltakozás után

Aleksandar Vučić elnök a diákok által vezetett belgrádi tüntetés után beismerte, hogy „hatalmas negatív energia és harag” zúdul a szerb hatóságokra. „A kormányban mindenkinek meg kell értenie az üzenetet, amikor ennyi ember összegyűlik. Meg kell változnunk nekünk magunknak” – mondta, miközben több tízezer ember gyűlt össze Belgrád utcáin.

A FIDESZESEK NÉLKÜL NEM BUKIK MEG ORBÁN | HETI EGYENLEG 2.RÉSZ

HETI EGYENLEG / KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.03.23.



Fontos kérdés, hogyan lehet a demokráciáért elkötelezett fideszesek tudtára adni, hogy ez a mostani rendszer mennyire nem demokrácia – mondta Vicsek Ferenc a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Az újságíró szerint a fideszesek nélkül nem lehet megbuktatni ezt a rendszert. 

Eddig egyedül Magyar Péternek sikerült felnyitnia a szemét néhány korábbi kormánypárti szavazónak – tette hozzá Vicsek Ferenc.

SZÉKY JÁNOS: POLOSKÁKOK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2025.03.21.


Végre belpolitika.
Mivel Magyarországon nincs normális parlamenti élet, mint holmi demokráciában, a politizálásnak az utcán kell történnie, s arra nincs jobb alkalom, mint a nemzeti ünnep. Főleg az a kettő, amelyik forradalomról emlékezik meg, úgymint március 15. és október 23. Ilyenkor a kormány és az ellenzék is megmutathatja erejét, hány embert tud mozgósítani, a szónokok mindenféle hangzatosat mondanak, amin elrágódik a média, s aztán nem történik semmi. Pontosítok, utoljára 2006. október 23-án történt valami, a posztkommunista térség első színes ellenforradalmának keretében, jövőre lesz húsz éve.


Az idén, hosszú szünet után, fordulat ugyan nem volt – de cselekmény, az igen. Amióta megszűnt a centrális pártrendszer, Orbán Viktoron az ijedelem tünetei mutatkoznak. Az idén is ő szervált, de az ütés most röhejesen out volt. A Kremlt szolgáló „béke”-propaganda határtalan idiotizmusa megbosszulta magát. A miniszterelnök azt volt kénytelen írni a külhoni magyaroknak címzett levelében, hogy a márciusi ifjak „a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra”. Mármost abban, hogy a miniszterelnök észveszejtő badarságokat beszél, semmi új nincsen. De egy forradalom főszereplőit rendpártiaknak nevezni, a szabadságharc kirobbantóit pedig békepártiaknak, nos, az annyira ütközik mindazzal, amit a magyarok fejébe sulykolnak óvodás koruktól kezdve, hogy még a legjámborabb kormányhíveknek is feltűnhet, miszerint itt valami nem stimmel. Coming out: nekem is volt ám öt-hat éves koromban piros huszárcsákóm és kályhaezüsttel bevont fakardom, azzal ültem fel a papírmasé hintalovamra, és kiáltottam harciasan, hogy „Éljen a magyar szabadság!”. Csuda helyes lehettem. De van, aki még mindig itt tart.

Orbán Viktor „ünnepi” beszédének csak a végéből, a poloskázásból lett botrány, de érdemes figyelmesen meghallgatni a felvezető részt is. Felmondja a nacionalista öndicséret szokásos kliséit. „A magyarok eleme a szabadság.” Eltérően, ugye, minden más nemzettől. Mi ebben vagyunk különlegesek. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy ezt az Egyesült Ál­la­mok­tól Olaszországon és Lengyelországon át Ukrajnáig az összes nemzet politikusai elmondhatnák, ha volna hozzá kedvük, de nézzük inkább azt, hogy mi ez a szabadság. „A szabadság a nemzeté.” Passz. Hogy a nemzeten belül vannak egyének és csoportok, akik, amik ugyancsak szabadok akarnak lenni? Semmi értelme. Szabadság csak kifelé, az adott naptári évben kijelölt birodalmakkal szemben létezik – az idén az Európai Unió meg Soros a birodalom, a Rosszijszkaja imperija és a Szovjetunió revansista jogutódja viszont nem az. Befelé a szabadság értelmezhetetlen, a nemzeten belül mindenkinek kötelessége ugyanazt akarni, mindenkinek egyezzen meg az ízlése, az üzleti érdeke és a szexuális irányultsága Orbán Viktoréval, azaz legyen egy zsarnoki rendszer hű alattvalója, szeresse a zsarnokságot, és azt higgye szabadságnak...

ORBÁN MÁR NEM SOKÁIG TUD VÉTÓZNI AZ EU-BAN | MÉLYVÍZ

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.03.23.



Az a folyamat, hogy a magyar kormány hátráltatja az EU működését és keresztbe tesz, sokáig így marad – mondta Odze György a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán. Az író, diplomata szerint az unióban már készülnek arra, hogy találjanak egy megfelelő megoldást a folyamatos magyar vétóval szemben.

Úgy hallom, hogy van egy olyan elképzelés, hogy megkerülik Magyarországot. Olyan döntéshozatali mechanizmust alakítanak ki, hogy az állandó vétót meg lehessen kerülni – tette hozzá Odze György.

TÖRTÉNELMI BŰN – A MAGYAR–LENGYEL BARÁTSÁG LEROMBOLÁSÁRÓL

VÁLASZ ONLINE / ESSZÉ
Szerző: MITROVITS MIKLÓS
2025.03.21.


„A magyar–lengyel barátság a közös közép-európai régiónk felemeléséért és szuverenitásáért folyó küzdelemben alakult ki és kovácsolódott erős szövetséggé. Aki a magyar–lengyel barátságot lerombolja, történelmi bűnt követ el” – írja a Válasz Online-nak küldött cikkében Mitrovits Miklós. A történész-polonista, aki maga is kárvallottja a mélypontra jutott kétoldalú kapcsolatoknak – egy nemrég neki ítélt elismerés varsói díjátadója politikai okok miatt elmaradt –, úgy véli: a jelenlegi, Fidesznek nem kedves lengyel kormány folyamatos revolverezése kizárólag orosz érdekeket szolgál. Aki pedig a szomszédban dúló háborúban „Putyin mellett áll és Ukrajna vesztét kívánja, az Lengyelország ellensége. Lengyelország meggyengülése pedig soha nem lehet magyar érdek.” Gondolatok a március 23-i magyar–lengyel barátság napja elé. (Az írás lengyelül is megjelent a Polityka hetilap online felületén.)


2006-ban a Sólyom László és Lech Kaczyński államfők úgynevezett „győri nyilatkozatában” meghirdetett barátságnap bevezetéséről a magyar parlament és a lengyel Szejm egyhangúlag döntött. 2007-től így hivatalosan is március 23-án ünnepeljük a népeink közötti történelmi barátságot.

Az elmúlt bő másfél évtizedben e napokon cikkeimben vagy éppen interjúkban több alkalommal is méltattam a magyar–lengyel barátságot. Bár rendkívüli híve vagyok a két nép szoros kapcsolatának, soha nem mulasztottam el megemlíteni a szőnyeg alá söpört problémákat, a hivatalos rendezvényeken elhallgatott valóságot, amelyekről úgy tartottam, egyszer komoly gondokat okozhatnak. Nagy sajnálatomra, 2025-ben már semmi másról nem tudok írni, mint azokról a problémákról, amelyeket a politika generált és teljes mértékben megmérgezték barátságunkat. A magyar–lengyel kapcsolatok ugyanis történelmi mélypontra jutottak.

A kiindulópont

2010 után a hivatalos államközi diplomáciát a Fidesz-kormányok fokozatosan lecserélték a pártközi kapcsolatok diplomáciájára. A magyar külpolitika célja, hogy a kormány saját politikájának megfelelő nemzetközi környezetet alakítson ki. Ezért a magyar külpolitika olyan erőket támogat minden országban, amely hasonló politikai célok megvalósítását ígéri. Ebben a politikában nem az ország vagy a nemzet érdeke az első, hanem a kormányé, vagyis a kormányzó párté.

Ebben a kontextusban értelmezhető a lengyel Jog és Igazságossággal (PiS) kialakított szoros szövetség, és ennek a kontextusnak az elfedésére szolgált a magyar–lengyel barátság eszméjének kisajátítása. Ez a probléma ugyan nemcsak a magyar–lengyel relációt érinti, de a legsúlyosabban talán mégis azt. Mégpedig azért, mert arról a rendszerváltás óta konszenzus volt a magyar és a lengyel politikai elitben – és mindkét társadalomban –, hogy

kapcsolataink többek a szokásosnál: ez barátság (sőt, a lengyelek nyelvhasználatában testvériség) – pártpolitikán felüli jelenség.

Ennek jelei láthatók voltak az egymáshoz viszonyulásban, sok esetben a kivételezettségben. Voltak ugyan e barátságban rosszabb és jobb periódusok az elmúlt bő három évtizedben, de soha egyetlen komolyan vehető erő nem kérdőjelezte meg.

A kétoldalú viszony és barátság kisajátítása, politikai érdekek mentén pártpolitikai síkra terelése azonban felrúgta ezt a közmegegyezést. Az pedig az első perctől kezdve világos volt, hogy „ez a politika hosszú évekig helyrehozhatatlan károkat okozhat a két nép kölcsönös megítélésében, és garantáltan erősíti a negatív sztereotípiákat” – írtam a tizenhárom évvel ezelőtti barátság napján, 2012. március 23-án, az Élet és Irodalomban. Nem kellett ehhez túlzott éleslátás, egyszerű logika alapján ki lehetett következtetni: amennyiben egy kormányon lévő politikai erő egy másik ország belpolitikájában elköteleződik egyik vagy másik oldal mellett, abból problémák keletkeznek...