2019. január 23., szerda

GIZI NÉNI NYUGDÍJEMELÉST KAP

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: SZUKITS REZSŐ
2019.01.22.


Gizi néni, korábbi nevén tanárnő, fiatalságáról álmodozik, kivételesen nem Gézára gondol a fekete, göndör hajú fiúra, aki pár évvel ezelőtti haláláig férje volt, és nem is Jenőre, akinek olyan jó lett volna igent mondani, hanem az 1-es útra, a bicskei marsall májra, a megállásokkal tarkított lassú cammogásra Budapestig. Géza, míg állt a sor, leállította a trabit -addig sem fogyaszt- mondta. Emlékszik még na’llán’ korára is, a bombatölcsérbe telepített kishalra, és látja maga előtt ifjú barátját, ahogy a lebombázott ház tűzfalára mászik, aztán az új M1-s autópálya jut eszébe a „száguldás az úton”, meg az M2, a piros metró, az izgalom, ahogy a mozgólépcsőre lép, meg a lebbenő miniszoknya. Aztán a Commodore 64-re ugrik az emlék, a BASIC -ban írt programra, ahogy két napig írta a szubrutint, amellyel helyi érték szerint nyomtatott a gép, vagy korabeli büszkeségére a napokig készített, a Mandelbrot-halmazt grafikusan megjelenítő „szoftverre”.

Gizinéni büszke magára: Büszke a háborús romokból felépített hazájára, az autópályákra, és metró vonalakra; a pirosra, kékre és a sárgára is, büszke mobiltelefonjára, amelyik nem csak a számok helyi értékét kezeli okosan, és büszke az internetre, ami többet tud mutatni a Mandelbrot-halmaznál, aminek kapcsán oly lelkesen beszélt tanítványainak az unalmas számok misztikus ezerszínűségéről. Egykori tanítványaira is büszke, a rágógumit asztala alá ragasztó Pistire, akinek neve a Japánba futó Siemens mozdonyok oldalán hirdeti, hogy ő a tervező.

Gizi néni büszke magára: Az ő korosztálya, és korosztályának gyermekei, unokái alkották ezt az új világot. Ők kerülték meg űrhajón a Földet, szálltak a Holdra, és derítették fel a Mars titkait, ők teremtették Európa 70 évnél is hosszabb békéjét. Aztán a gojostoll jut eszébe, amit egy gigatüntetésen kapott. „Csak jó helyre tegyük az „X”-t”, mondta a szónok. A többit bízzuk rá. „Sorstalanság” az, amikor mások kezében a sorsod, gondolta, de mégis halkan mormolta maga elé a tömeg kórusát: Összefogást! Összefogást! …

A gojostollas vette el egy havi járandóságát, a 13. havit, aztán jött a 2/3, a 13. mellé 14. havit ígérő NER. Aztán se 13, se 14, hanem inflációkövetés, vagyis befagyasztás. Először legalábbis azt hitte, hogy befagyasztották a nyugdíját, de nem, a ki nem mondott befagyasztás is hazugság, hiszen azóta nyugdíja „szigorúan monoton csökkenő …” Csökkenő az átlagbér növekedés viszonylatában, vásárló erejét tekintve és euróban számított értéken egyaránt.

Nyugdíjba vonulásakor kapott, átlagbérek feletti „ellátása” mára az átlagbérek fele...

POLT PÉTERNEK A PÁRTTAL EGY AZ ÚTJA, A NÉPET VISZONT ELÁRULJA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.01.22.


Fura, kifordított logika alapján működik manapság az igazságszolgáltatás Magyarországon. Politikai nyomásgyakorlásként értelmezi például az ügyészség, amikor egy ellenzéki párt számon kéri rajta azt, amit elmulasztott megtenni. A Momentum azután írta fel a Legfőbb Ügyészség bejárata előtti járdára a gyanús körülmények között elhalt közérdekű ügyeket, miután a testület nem talált bűncselekményre utaló jeleket az MTVA székházában történt események kapcsán. Pedig nem kell jogvégzett embernek lenni ahhoz, hogy belássuk, a mentelmi joggal rendelkező parlamenti képviselők elleni fizikai erőszak alkalmazása bűncselekmény gyanúját veti fel.

Valószínűleg igaz a mondás a Momentum minapi akciója kapcsán, mely szerint a teljesség igénye nélkül firkálták tele a járdát a Legfőbb Ügyészség épülete előtt a párt aktivistái. A közterületre mégis egy igen tekintélyes lista került fel. Többek között a magánrepülőzés, kopaszbalhé a választási irodánál, Paks 2, a kamupártok működése, a trafikmutyi, és Farkas Flórián számonkérése szerepelt a listán. De jó lenne többet tudni Kósa Lajos és a csengeri örökösnő esetéről, a letelepedési kötvények ügyéről, Rogán Antal ingatlanmutyijairól, a lakástakarék megszüntetéséről, Vida Ildikó Amerikából való kitiltásáról, és a TV2 eladásáról is.

A Momentum azóta a köztisztaságiak által sietősen letakarított köztéri emlékeztetőjében szerepel a baltás gyilkos kiadatása, Kishantos beszántása, földmutyi, MNB-alapítványok működése, várbeli ingatlanok olcsó bérleti díja, az MTA függetlenségének megszüntetése, Tiborcz és Mészáros Lőrinc meggazdagodása, a CEU elüldözése, hajléktalanok vegzálása, sőt a Miniszterelnökségen üzemelő irritálóan olcsó Gundel-menza is. Ezt a listát lehetne még bővíteni, hiszen Orbán Viktor lassan kilenc éve tartó országlása alatt megannyi talányos és egyben felháborító ügy halt el az ügyészség fiókjaiban...

A HÉTVÉGÉN ELHUNYT FILMIPARI BIZTOST TAVALY TÖBB VAJNA-VÁLLALATBAN EGY AMERIKAI TÁRSASÁG VÁLTOTTA VÉGSŐ TULAJDONOSKÉNT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2019.01.22.


AV Investments Befektetési Kft. – Andy Vajna egyik legfontosabb társasága (volt), alá tartozik többek között a videójátékok animációjával foglalkozó Digic Holding, a műsorgyártó Iko Holding, valamint a Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno, és a Rádió 1-et üzemeltető Radio Plus. Az AV Investments Befektetési Kft.-ben tavaly novemberig a hétvégén elhunyt Andy Vajna volt a többségi tulajdonos, a kisebbségi pedig a Cinergi nevű, Delaware-ben bejegyzett cég. Ekkor viszont váltás történt: Vajna teljesen kiszállt és a Cinergi lett az egyedüli tulajdonos. Bár az amerikai társaságot szintén Vajnához szokták kötni, lévén, ő volt a vállalat igazgatója, valódi tulajdonosairól a delaware-i internetes cégadatbázisban nem találni semmilyen információt.

Az AV Investments nevű társaság tagjainak adatai: Cinergi Pictures Entertainment, Inc. – olvasható az Optenben. Meglepő ez, különösen annak fényében, hogy tavaly novemberig a vállalatban a Cinergi mellett Andy Vajna maga is tulajdonos volt.

Az AV Investments a hétvégén elhunyt filmipari kormánybiztos egyik legfontosabb cége volt. Hogy miért szállt ki, azt nem tudjuk, ami biztos, hogy a társaság tavaly novemberben teljes egészében a Las Vegas-i címmel rendelkező, de Delaware-ben bejegyzett Cinergihez került. Delaware több, amerikai cégalapítással foglalkozó szakhonlap szerint tipikus offshore-helyszín.

Vajnát előbb az AV Perfect nevű, saját tulajdonában álló magyar cég váltotta, majd pedig a Cinergi...

CSUPÁN MINDENNEK MEG KELL VÁLTOZNIA - PÉNZ LEHETNE, DE A SZÁNDÉK HIÁNYZIK, HA A LAKHATÁSRÓL VAN SZÓ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.01.22.


Három elkötelezett ember beszélgetett arról hétfő este a Pesti Evangélikus Egyház gyülekezeti nagytermében, a budapesti Deák téren, mit tehetne az állam és mit tehetnének az egyházak a hajléktalanság ellen, a hajléktalanokért. Ferge Zsuzsa szociológus, Beer Miklós váci katolikus püspök és Iványi Gábor metodista lelkész eszmecseréjén, amelyet az Egyház és Társadalom online közéleti folyóirat szervezett, mindössze az a követelmény merült fel, változzon meg a társadalom, az egyház és az egyén, hogy végre többet, jóval többet lehessen tenni a megoldásért és egymásért.

„Én egy öreg püspök vagyok, csak megtalálják az utódomat”, mondta Beer Miklós, amikor igazán belelendült a mondandójának „bűnbánati részébe”, a kétórás beszélgetés közepe táján. A Kamarás István moderátor által „Ferenc pápista” titulussal illetett püspök a saját egyházáról szólva a legnagyobb problémának azt nevezte, „lelkileg nem vagyunk készen” a szociális problémák kezelésére. „A templomainkban nem szoktunk erről beszélni.” Beer azt mondta, sokan vannak a szalonkeresztények, komfortkeresztények – amire rímelt Iványi Gábor gondolata, miszerint az egyházi lét sokaknak csupán „hétvégi lelki kitérő a templomba” –, miközben „eszünkbe sem jut, hogy egy cigány embert behívjunk”. A püspök azt is elismerte, az általa vezetett egyházmegyében nincs egyházi fenntartású hajléktalanszálló.

A szegénység és a társadalmi rétegződés kutatásával több mint öt évtizede foglalkozó Ferge Zsuzsa felidézte, hogy amikor a hajléktalanság nyílt társadalmi problémává vált a rendszerváltás környékén, egyik cikkében javasolta, nyissák meg a templomokat a rászorulók előtt, fűtsék az épületeket és vigyenek nekik élelmet. Beer Miklós szerint nem ez a megoldás, de abban egyetértettek, amit Ferge az egyházak kapcsán hozzátett: „Az egyházon belül is mozgásra lenne szükség.” Beer egyenesen az egyházreform szükségességét emlegette ennek kapcsán. Azt is elmondta, „sok egyházközösségünkben működik a karitász, de elszigetelten”.

A megoldást persze Ferge sem abban látja, hogy a templomokban melegedjenek a hajléktalanok. Habár ez sem volna kis dolog. Éppen a beszélgetéssel egy időben tartott gyertyás megemlékezést a fagyhalálban elhunytakért a Szociális Fórum a Kossuth téren. A szervezet vezetője, Simó Endre elmondta: tavaly szeptember óta hetvennyolcan, a rendszerváltás óta összesen mindeddig nyolcezren lettek kihűlés áldozatai Magyarországon. „Megtöltenék ezt a teret, ha élnének, ha törődtek volna velük, és emberszámba vették volna őket.” Ők nem mind hajléktalanok voltak, sokan a saját otthonukban halnak meg, mert nem jut pénzük tűzifára, vagy a fűtésszámlára, és nincs, aki figyeljen rájuk.

Ez a tény is a megelőzés fontosságára irányítja a figyelmet, amire az evangélikusok rendezvényén Ferge Zsuzsa többször visszatért. A megoldás tudniillik ott kezdődne, hogy nem engedjük a problémát kialakulni. „Ennél egyszerűbb dolog kevés van.” 2010 előtt is százszámra voltak kilakoltatások, de a professzor számításai szerint az elmúlt nyolc évben tízezer kilakoltatás történt. Négy évvel ezelőtt megszűnt az állampolgári jogon járó – távolról sem bőkezű – lakhatási támogatás, a szükséges bővítés helyett visszanyesték az adósságkezelési szolgáltatást, az önkormányzati lakáshoz jutók száma pedig egyre csökken. „Én nagyon nehezen tudok itt továbbmenni: enni kell, lakni kell, ruházkodni kell”, foglalta össze a szociológus, melyek volnának az alapvető, mindenképpen kielégítésre szoruló szükségletek egy társadalomban. Olyan viszont „a világon nincs”, hogy gyermekes családokat elhelyezés nélkül lakoltatnak ki, a gyerekekért pedig azonnal jön a gyámügy, hogy az elszakítás traumájával növeljék a család baját. „Én bizonyos értelemben jobb hívő vagyok”, mondta Ferge a magát keresztény demokrataként propagáló rendszerre utalva, kijelentve, a gyermekes családok (elhelyezés nélküli) kilakoltatásának tilalma a lakhatáshoz való jog egyik nélkülözhetetlen eleme.

A fennálló szabályokra vonatkozóan – Magyarországon a hajléktalanságot egyedülálló módon nemhogy tiltják, de büntetik, amire egyenesen az Alaptörvény ad jogalapot – Beer Mikós azt mondta: „Nem akarok vitatkozni a törvénnyel, de mind tudjuk, hogy nem ez a megoldás.” Szelíd hangon, de határozottan tromfolta ezt Iványi Gábor, aki nagyon is vitatni óhajtotta a hajléktalanokat büntető törvényeket. Szerinte ha éppenséggel az aluljárók tisztasága lett a központi kérdés, az is összeegyeztethető lenne az emberséggel. Francia példát említett arra, hogy üzemkezdésre a metróaluljárókat kitakarítva az utazók rendelkezésére bocsátják, éjjel mégis ott alhatnak, és nem a szabad ég alatt, a hajléktalanok.

Akiknek a számára, jegyezzük meg, a kormány minden állításával szemben nincs elegendő intézményi férőhely. A Habitat for Humanity, amely több mint hetven országban dolgozik a méltó lakhatásért, tavalyi adatai szerint a különböző számítások szerint hajléktalannak tekinthető emberek száma Magyarországon tizenötezer és harmincezer közé esik, a férőhelyek száma azonban tízezernél valamivel kevesebb. Ez krízisidőszakban ezerötszázzal bővíthető, ami még mindig nem elég. Az is közkeletű tévedés egyébként, hogy kizárólag fővárosi probléma a hajléktalanság. A kevés férőhelyből adódik a zsúfoltság, Iványi Gábor azt mondta, egy emberre átlagban három négyzetméter jut a szállókon.

A lakhatási problémáknak emellett több rétegük is van, a ténylegesen a szabad ég alatt lakó hajléktalanok leginkább látható helyzetén túlmenően azok is veszélyben vannak, akiknek nincs tartós, stabil lakhatási lehetőségük, nem rendelkeznek a lakhelyük használata felett, tartozásuk van, vagy a lakásuk minősége, komfortfokozata nem megfelelő. A fűtés példájánál maradva, a Habitat for Humanity adatai szerint a lakosság 11 százaléka nem tudja kifűteni a lakását, a szegények körében ez az arány 30 százalékra ugrik fel. A lakhatási szegénységről szóló jelentés szerint a lakosság csaknem harmada, 1,3 millió háztartás küzd a lakhatás megfizethetőségének problémájával...

FINTA JÓZSEF: "EZ A KORSZAK ÉPÍTÉSZETILEG MEG VAN BUGGYANVA"

HVG ONLINE
Szerző: DACZI DÓRA
2019.01.23.


Nem akad magyar építész, aki olyan mértékben alakította volna Budapest városképét az elmúlt 50 évben, mint Finta József; megépült házainak számával már csak a ráaggatott eposzi jelzők (a magasházak és a magyar high-tech apostola, a munka farkasa, a pesti Duna-part elrablója, a Kádár-kor vagy épp a külhoni beruházók kedvence) vetekszenek. Finta Józsefet a Mol Campusról, a panelekről, a stadionokról és arról kérdeztük, hogy mit érhet (el) az építész, ha nem tartja távol magát a politikától.

hvg.hu: Mit szól a Mol-magasház körül zajló vitához? Az ön irodája társtervezője az épületnek az angol Foster + Partners mellett.

F. J.: Magasházat ésszel és logikával szabadna csak építeni, nem üzleti alapon. A Mol Campus azért kicsit az utóbbi, bár a jelképalkotás törekvése erősebb benne. A magassági vitáról csak annyit, hogy a házat a töltés takarja, és az épület nem a Hungária körgyűrűn belül van, ahol nem illik magasházat csinálni. Én a tervezéséhez nem szólok hozzá, így a magasház „fintás” biztosan nem lesz, legfeljebb „feketés”; Fekete Antal kollégám csatázik a kirendelt, javarészt kezdő angol építészekkel, bele is betegedett. Nagyon sokat kell módosítani az angol terveken, hogy a hazai lehetőségekhez szabjuk, és ez nemcsak az alaprajzon, hanem az épület külsején – például a bőrén – is látszani fog.

Szerintem Norman Foster ezt a tervet nem is látta, nem tudom, benne volt-e legalább egy skicc erejéig. (Az iroda tervezőjével, Nigel Dancey-vel készült interjúnkat itt olvashatják – a szerk.) Ugyanakkor azt gondolom, nem lesz ebből az épületből nagy baj, és lehet még jó és fontos ház is belőle. Budapest fejlődési iránya dél fele megy, északon bezárultak a lehetőségek, a Mol Campus viszont lendületet adhat más fejlesztéseknek is.

hvg.hu: Tarlós István a Mol Campus alapkőletételén azt nyilatkozta: a Kopaszi-gáton nem szakmai szempontok szerint húzták meg a magassági határt, ezért a jövőben vétójogat akar a városnak a magasházak ügyében. Mint régi tanácsadója, nem gondolja, hogy a főpolgármester kicsit elkésett ezzel a határozott kiállással?

F. J.: Ez egy régi játék, megértéséhez a Közmunkatanácsot kell felidéznünk. Ez a szervezet az 1870-es évek elejétől működött a Rákosi-korszakig, tagjai az adott kor legkitűnőbb építészei, elnöke a mindenkori miniszterelnök, társelnöke pedig a mindenkori főpolgármester volt. Ez a tanács tartotta kézben Budapest egész fejlődését, nekik köszönhetjük az Andrássy utat vagy a körutakat. Sok építész – köztük én is – visszavágyja ezt a struktúrát, de ami most van, az egy furcsa, nekem életképtelennek tűnő rendszer. Nem tudom, mennyire járnak majd sikerrel, már nem vagyok tanácsadó, de az lehetetlen állapot, hogy Budapest úgy épüljön, hogy bele sem szól önmagába. Ahhoz, hogy szakszerűen fejlődjön, a politikát is valahogy meg kell győzni, ezt pedig a főpolgármesteri hivatal nélkül nem lehet megcsinálni...

IGÉNYEK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.02.23. 


A momentumos lázadók összepingálták a flasztert az Igazságügyi Palota előtt, felfestették, hogy az ügyészségnek mivel kellene foglalkozni, amivel nem foglalkozik. Tele is lett a placc, alig is fért ki a rengetegség, és ezeket az óhajokat aztán szorgalmasan elkezdték lesikálni sárga mellényes emberek, mint a vonatozó Orbán-festményeket is rendre, miközben az ügyészség politikai nyomásgyakorlásról sivalkodott. De kit érdekel a nyomoruk, ugye.

Engemet például sokkal jobban izgat, hogy mostanában csak így lehet kommunikálni a hatalommal. A földre írni a bűneit, kipingálni az aszfaltját, lesből támadva buszvárót építeni, tévészékházban földre feküdni, fölírni neki az égre, hogy O1G. Nincs ezzel nagy baj, az állatok is leleményesek ilyen téren, a méhek táncikálnak és a seggüket rázzák, vagy például egyes poloskák a fejükkel dobolnak, vagy az ugrópók egész testében vibrál, így beszélget.

Viszont egy emberi társadalomban, ha extrém formákat kell választani, ha el akarunk mondani valamit, ott baj szokott lenni. Az van minálunk is, de ezzel semmi újat nem mondtam a nagyérdeműnek. Ezt, hogy ki hallgat meg kit és hogyan, már nem is érdemes ragozni. Orbán miniszterügynök elvtárs például senkit, csak a saját hangjait, amelyek a fejében motoszkálnak, de már erre is van gyógyszer, kemikália vagy jóféle magánzárka.

De, hogy a földre írták a momentumos forradalmárok az igényeiket, mondhatni vágyaikat, ez már messzebbre ható képzeteket keltett bennem, és az idők mélyin eljutottam így Sziddhartha hercegig is, közismertebb nevén Buddha bácsihoz, aki okos volt, nagyon. Nem ért fel egy Németh Szilárdhoz, ó, nem, mégis tanít valamit az embernek, ha nem is a velős pacal receptjét, de már majdnem olyat bizonyos igényekről és vágyakról.

Azt mondja nekünk a herceg, hogy a földi élet szenvedés, mégpedig azért, mert tele van vágyakkal, amelyek, ha kielégülnek, máris fakad a következő, ami után lohol az ember, és így a végtelenségig. Másképp: a szenvedés a vágyakozásból, az élvhajhászásból, az alkotásvágyból és a hatalomvágyból fakad, meg kell szüntetni az olthatatlan szomjúságot és vágyakozást, le kell mondani a földi hiábavalóságról – ez az út vezet a szenvedés megszüntetéséhez...

EGYÁLTALÁN NEM BIZTOS A POPULISTA ELŐRETÖRÉS STRASBOURGBAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.01.23.


- Manfred Weber továbbra is gittet rágja a Fidesz néppárti tagsága kapcsán.

- Lemond az az amerikai külügyér, aki kijárta Trumpnál, hogy emberszámba vegyék Orbán Viktort , noha az a populizmustól menetel a tekintélyuralom felé.
- Magyarország immár átlépett a nyílt elnyomás birodalmába, ezt a leginkább a tudomány területén lehet érezni, de a szabadelvű CEU-t semmi sem tudta volna megmenteni, legfeljebb ha az EU és az USA a sarkára állt volna. De nem állt.

New York Times

Németország és Franciaország ünnepélyesen megújította ígéreteit az egyesült Európa számára, csak közben rengeteg a földrészt fenyegető gond, így még az is elképzelhető, hogy széttörik az EU. Lásd, hogy a populista magyar és a lengyel kormány megkérdőjelezi ad demokrácia és a jogállam alapelveit, Olaszország pedig a hagyományos liberális értékeket. egy német szakértő ezzel együtt úgy értékeli, hogy Merkel és Macron erős jelzést küldött, amikor a nacionalizmus egyre inkább teret nyer. Betiltani természetesen nem tudják a jelenséget, de megmutatták, hogy milyennek kellene lennie az uniónak, és miként kellene működnie. Jelenleg ugyanis főként a keleti tagok aggódva tekintenek a Párizs-Berlin tengely erejére. Úgy érzik, hogy a két állam rájuk kényszeríti saját szempontjait, főleg a költségvetés és a migráció ügyében.

De a francia elnök is csalódott, mert a kancellár igen óvatosan viszonyult Marcon európai reformtervéhez. Merkel ezzel együtt támogatni kívánja azt, főként, amikor odahaza bajban van. Úgy fogalmazott, hogy 74 évvel a háború után egyesek ismét megkérdőjeleznek olyan dolgokat, amelyek pedig már maguktól értetődőnek tűntek. A German Marshall Alapítvány egyik elemzője szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy az erős német-francia viszony félelmet kelt, különösen a keleti szárnyon. Ezért nem is valószínű, hogy a mostani megállapodások nemzetközi elemei a többiek részéről nagyobb elkötelezettséget eredményeznének az európai program iránt.

Politico

A több Európát szorgalmazó Spinelli Csoport igazgatója a közvélekedéssel ellentétben azt várja, hogy a következő Európai Parlamentben sokkal stabilabbak lesznek az erőviszonyok, amit a britek búcsúajándékának tekint. Andrew Duff azért gondolja így, mert kapun kívülre kerülnek a szigetországból érkezett bajkeverők, akik – pártjaikkal egyetemben – az utóbbi években egy sor fontos döntést megakadályoztak Strasbourgban. Ezért május végétől az irányítást a hagyományos erők képviselői veszik át, azaz az Európa-ház támogatói. Ugyanis várhatóan összeomlik két nagy euroszkeptikus frakció. Ezért azután Salvininak, Le Pennek és a többieknek meg kell fontolniuk, hogyan tovább.

A szakember alaptalannak minősíti az aggályokat, hogy most aztán jön a radikális populista hullám, mert a nacionalisták nem kedvelik a maguk féléket, a különcök általában magányosak. Így nem valószínű, hogy képesek volnának hatékony illiberális képviselőcsoportot összekalapálni. Hiszen még akkor is nehezen tudnak több helyet szerezni a mandátumok negyedénél, ha a fideszesek is csatlakoznak hozzájuk. Viszont most már nem lesz hová bújniuk azoknak a kormányoknak, amelyek idáig az euroszkeptikus Nagy-Britanniát tolták előtérbe fedezékként. Ugyanakkor immár szinte lehetetlen lesz megtorpedózni bármiféle közös, német-francia kezdeményezést.

Washington Post

A Budapestről keltezett összeállítás kiemeli, hogy Trump stílusa az egész világon ösztönzi az utánzókat és igen sötét indulatokat szabadít el. Utóbbiak azt mutatják meg, miként kell a saját ország érdekeit minden más elé helyezni és habozás nélkül elvetni a nemzetközi, vagy az emberi jogok miatt érzett aggályokat. Ezek a körök saját kényük-kedvük szerint alakítják a törvényt, és amikor valami akadályba ütköznek a sajtó vagy más bírálók részéről, egyszerűen azt mondják: a másik fél álhíreket terjeszt. Az ilyen erők világszerte megerősítik hatalmukat, és egyre bátrabbak, amikor a demokratikus elveket és normákat kell megkerülni. A despoták, illetve az önjelölt önkényurak az amerikai elnökben modellt és alibit látnak.

Az egyre inkább tekintélyelvű Orbán Viktor közölte, hogy Trump a legmagasabb helyről kiadott engedélyt képviseli. Az biztos, hogy napjaink Washingtonjában sok esetben lefokozták az emberi jogokat és a demokráciát, már ha nem vették le teljesen a napirendről. Yascha Mounk ezt úgy közelíti meg, hogy a mostani amerikai kormányzat az első, amely a világon mindenütt a liberális demokrácia ledarálására összpontosít. Márpedig ez menlevél az autokraták számára, mert bármit is tesznek, nem kell megfizetniük az árát. Ez pedig másokat is ugyanebbe az irányba tol.

Az Egyesült Államokban oktató német szakértő ezt nem régiben a CEU-n fejtette ki. Az egyetem pár nappal később jelentette be, hogy kénytelen Bécsbe költözni. Az amerikai nagykövet azonban Sorosra hárította a felelősséget. Márpedig ez azt jelentette, hogy az USA immár nem védi meg az intézményt a tanszabadság elve alapján. De az is szakítást jelentett az eddigiekkel, hogy Cornstein az egyre több ellentétes értelmű bizonyíték dacára sem gondolja, hogy a magyar vezetés megsérti a polgárok jogait. Ez meglepetésként érte Pardavi Mártát, aki korábban egy órán keresztül ecsetelte a diplomatának, hogy a civilek mind jobban visszaszorulnak, mert a hatalom nyomul velük szemben és kisajátítja a sajtót, az irányítás egyetlen ember kezében összpontosul. A Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmaz, hogy magukra maradtak és sokkal kevésbé egyértelmű, hogy az Egyesült Államok világítótorony az európai demokrácia számára.

A State Department visszautasítja, hogy az amerikai politika ösztönözné a tekintélyelvű államokat. Egy névtelenül nyilatkozó diplomata úgy magyarázkodott, hogy nem lehet mindig csak az emberi jogokat a zászlóra tűzni, vannak másféle érdekek is...

AZ ARANY VÉCÉKEFE HÁTRÁNYA

ALAPBLOG
Szerző: VAKMAJOM
2019.01.22.


GDP/fő Európában, egy főre jutó gazda(g)ság alapján torzított országméretekkel. Észtek-csehek-szlovénok már zöldek, és már gazdagabbak a görögöknél. Spanyolok hamarosan beelőzik az olaszokat? Az igazi brutál szegénység az EU-n kívül van, Ukrajna, Moldova – eklatáns példa, hol lennének a keleti tagállamok az EU-tagság és transzferek nélkül, full „aranyvécékefés” rendszerekben.

ITT OLVASHATÓ

2019. január 22., kedd

RÁADÁS: PUNNANY AKUSZTIK

YOUTUBE
Szerző: PUNNANY MASSIF 
2018.04.01.



Azoknak, akik kicsit többet várnak egy
koncerttől... Azoknak, akik a zenehallgatást
szellemi, lelki utazásnak fogják fel... Azoknak,
akik nem csak az egynyári slágerekért tudnak
lelkesedni... Azoknak, akik hagyják, hogy egy
estére bevezessük őket a Punnany zenekari
mélyrétegeibe... szóval mindazoknak, akik
bírják a különlegest és igénylik a határok
feszegetését- ez a Punnany Akusztik!

És hogy mitől más ez a produkció? Egyedi
tervezésű díszlet és vizuál, ismert dalaink
speciálisan átdolgozott, kizárólag ezen a
koncerten hallható változatai – több, mint 100
perc szabad asszociációs utaztatás a Punnany univerzumban. Az Akusztikot eleve úgy képzeltük el műfajilag, hogy belekerülhessenek olyan egyedi kompozíciók, témák, kötések és oldások, amiket a 'sima' koncertjeinken nincs lehetőség rendesen kifuttatni. Zenészeink szabad kezet kaptak, és ebből születtek talán a legizglamasabb pillanatok... fedezd fel magadnak a nagy Punnany-slágereken túl ennek az estének a rejtett, intim zegzúgait is! Miután 2016-ban alaposan megjárattuk szerte e hazában a produkciót, 2017 végén egyfajta fináléban szerettük volna kikerekíteni ezt a szépéletű vállalkozást. Ebből született az évzáró Tüskecsarnokos nagykoncert, a koncertből pedig ez a koncertfilm. Most, 2018 húsvétján pedig nektek szeretnénk adni mindazt a sok-sok munkát, időt, de legfőképp energiát, amit beletettünk ebbe a produkcióba, azt kívánjuk nektek is adjon legalább annyit, amennyit nekünk adott az elmúlt években! 1. Akusztik Intro 00:00-04:10 2. Így Jó* (Czimi Szóló) 04:10-11:00 3. Partizán 11:00-18:20 4. Akusztik Medley* 18:20-27:40 5. Gondolkodós 27:40-33:14 6. Amilyen Kedvem Van 33:14-37:40 7. Kopóggyá (Tomi Szóló) 37:40-44:25 8. R-Nold Szóló 44:25-47:25 9. Függöny 47:25-52:30 10. Mosoly 52:30-57:05 11. Deepy Szóló 57:05-59:15 12. Élvezd 59:15-1:05:15 13. Engedd El 1:05:15-1:09:23 14. Szabi Szóló 1:09:23-1:16:01 15. Elfogyni Az Ölelésben* 1:16:01-1:23:21 16. Harmatos 1:23:21-1:24:13 17. Nem Szerelem 1:24:13-1:27:53 18. Vonós Duó* 1:27:53-1:31:11 19. Vendéglátós* 1:31:11-1:38:04 20. Akusztik Outro* (Szeki Szóló) 1:38:04-1:43:15 Punnany Massif:
Felcser “RendbenMan” Máté: rap, ének Farkas “Wolfie” Roland: rap Meszes “Meszka” Balázs: ének dr. Iványi “Szevasztok” Szabolcs: gitár, vokál Bolbach “Deepy” Gábor: billentyűs hangszerek Piszkár “R-NoLD” Bálint: lemezjátszó, sampler Szekeres “Szeki” Norbert: trombita, szárnykürt Lipics “Csei” Gergely: hegedű, brácsa Heilig Tamás: basszusgitár, Moog Czimerman “Czimi” Csaba: dobok *Közreműködik Kónyai Flórián hegedűn

ITT NÉZHETŐ MEG

EDDIG ISMERETLEN FELVÉTEL ARRÓL, HOGYAN RÁNGATTÁK VÉGIG HADHÁZYT A ZÁRT ,MTVA-FOLYOSÓN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: G. M.
2019.01.22.


Két kamerával is rögzítették, ahogy Hadházy Ákos parlamenti képviselőt a biztonsági emberek kidobják az MTVA Kunigunda utcai székházából. Az út egy részén a képviselők sem tudták követni társukat, ám most a zárt folyosóról származó képsorok a hvg.hu birtokába jutottak. A felvétel egy nappal azután jutott szerkesztőségünkhöz, hogy a magyar ügyészség megállapította: a képviselők voltak a rendbontók a december 17-e reggelén történtek során.

"Kérek erőt!"

– ezzel a felkiáltással kér erősítést egy biztonsági őr az MTVA székházának bejárati csarnokában, majd egyesült erővel kilökik az épületből Hadházy Ákost és Szél Bernadettet. Ami előtte a Kunigunda útján történt csak hézagosan volt eddig ismert. Szél és több más parlamenti képviselő is élőben közvetítette a Facebookon, ahogy a december 16-i tüntetést követően megpróbálják elérni: az M1 olvassa be az ellenzék ötpontos követelését.

A kérést a tévé (ismeretlen) vezetője megtagadta. Az épület bizonyos részein képviselő igazolványukkal közlekedő képviselők és az épület különböző cégek által biztosított őrei között patthelyzet alakult ki, amely során Hadházy Ákos megpróbált a stúdiók közelébe jutni egy lépcsőn át. A biztonságiak lerángatták onnan, földre vitték. Pár perces vita után az őrök felemelték Hadházyt, és kihurcolták az épületből. Az új felvételen az látszik, ahogy két kamerával követve hirtelen berángatják egy folyosóra, amelyen keresztül képviselőtársai követni sem tudják a független politikust.

Hat őr rángatja és cipeli Hadházyt, többüknél lőfegyver és gumibot van. Mások az ajtókat nyitják és csukják előttük, két operatőr pedig igyekszik rögzíteni minden pillanatot.

A képek alapján a felvételt az MTVA-hoz tartozó személyek készíthették, mert velük az őrök nem foglalkoznak, a jelenlétüket természetesnek veszik. Hadházyt végül a bejárati csarnokban dobják le egy kanapé elé. Szél Bernadett érkezik hozzá futva, egy másik folyosóról, igyekszik segíteni társán, majd őket együtt dobják ki a biztonságiak...

MIT TEHETNEK A KÜLFÖLDÖN ÉLŐK A MAGYAR DEMOKRÁCIÁÉRT?

MÉRCE
Szerző: LABANINO RAFAEL
2019.01.22.


Az alábbi szöveg január 19-én, szombaton, az eMigr@ns csoport szervezte tüntetésen, Stuttgartban elhangzott beszéd leirata:

Tisztelt honfitársaim, kedves migránsok!

Azért gyűltünk ma itt össze, hogy szolidaritásunkat fejezzük azokkal, akik ma Magyarországon a rabszolgatörvény és az önkény ellen tiltakoznak. Beszéljünk a saját felelősségünkről. Mit tehetünk a hazánkért egy másik országból?

Először is szögezzük le, hogy felelősök vagyunk azért, ami a hazánkban történik. Magyarok vagyunk, magyar állampolgárok, nem tehetünk úgy, mintha az országhatár átlépésével már nem érintene minket az, ami otthon folyik. Felelősséggel tartozunk egymásért, felelősséggel tartozunk azért, hogy Magyarországon társadalmi béke és demokrácia legyen, családunkért, barátainkért, ismerőseinkért és honfitársainkért. Nem utolsó sorban azért is, hogy legyen hová hazamennünk.

De mit tehetünk úgy, hogy nem élünk otthon? Mit tehetünk mi, Németországban élő magyarok?

Egy novemberi felmérés szerint a magyar népesség 71% a tévéből tájékozódik. A magyarok 54% néz rendszeresen híreket az állami adókon. Mindnyájan tudjuk, mi megy ezeken a csatornákon: migránsozás, sorosozás és hazug sikerpropaganda. Azért folytatják évente százmilliárdokból a Magyarországon nem létező bevándorlók elleni gyűlöletkampányt, hogy cserébe az emberek elfogadják a korrupt és dilettáns kormányzást, hogy ne a pusztuló iskolákról és kórházakról beszéljünk.

Eközben a magyarok mindössze 2 százaléka tájékozódik rendszeresen a nemzetközi sajtóból. Nekünk az lenne a legfontosabb feladatunk, hogy cáfoljuk a kormány propagandáját. Ne hagyjuk szó nélkül, ha migránsozást, sorosozást hallunk honfitársainktól, és nem csak az interneten. Ismerőseinktől és családtagjainktól se fogadjuk el.

Gondolom, titeket is faggattak már aggódva rokonok, ismerősök, hogy tényleg biztonságban vagytok Németországban, nem sok ott a migráns? De igen, nagyon sok a magyar például, mondjuk mindig.

Számunkra a bevándorlók és menekültek nem valami arctalan, fenyegető tömeg. Ők szomszédaink, gyerekeink óvodai és iskolatársai, barátai, a mi munkatársaink, főnökeink, eladók, taxisok, szakácsok, pincérek, mérnökök, tanárok, takarítók vagy politikusok. Röviden: embertársaink és az égvilágon semmi bajunk nincs egymással.

Konfliktusaink, ha vannak, csakúgy, mint otthon, egyes egyénekkel vannak. Együtt élünk itt németek, olaszok, spanyolok, lengyelek, szerbek, horvátok, albánok, törökök, szírek, magyarok és sorolhatnánk...

MEGFOGOD GYORSHAJTÁS MIATT, MÁSNAP TE VISZED KI NEKI A PIZZÁT

ABCÚG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.01.22.


A rendőrök nagy része kénytelen másodállást vállalni, mert a plusz pénz nélkül nem tudnának megélni fizetésükből: taxiznak, mentőznek, futárkodnak. Elvileg engedélyt kell kérniük ehhez, de mivel sokszor feletteseik is ugyanebben a helyzetben vannak, ezért inkább elnézik nekik. A kettős élet hosszú távon fizikailag és mentálisan megterhelő, ezért sokan úgy döntenek, inkább leszerelnek és a civil életben próbálnak meg boldogulni.

Olivér öt évig dolgozott rendőrként egy vidéki nagyvárosban, nemrég szerelt le, mert nem tudott megélni a rendőri fizetéséből.

“El lehet lenni ebből a pénzből, de nem tudtam előre lépni, fizetés előtti napokban már számolgatni kellett.”

Mint elmondta, azért is vállalt másodállást, hogy ne a pénz miatt kelljen otthagyni a rendőrséget. Egy étteremnél kezdett el futárkodni, ami jó volt, mert rugalmas volt, össze tudta hangolni a szolgálati idővel és azonnal kifizették.

Megsiratta, amikor eljött a rendőrségtől


A rendőri alapfizetése 145-160 ezer forint körül mozgott, ehhez jött még az futárként megkeresett plusz pénz. Az étteremnél 500 forintos órabérben dolgozott, így a két munkahelyéről 250-260 ezer forint jött össze egy hónapban, attól függően, mennyi kiszállítást tudott vállalni.

Olivér azért is kényszerült arra, hogy másodállást vállaljon, mert időközben megszüntették a túlórák kifizetését. A tömeges bevándorlás miatt kihirdetett válsághelyzet miatt gyakran vezényelték le a határra, és emiatt rengeteg túlórája jött össze. 2016-ban volt olyan hónap, amikor a kifizetett túlórákkal 400 ezer forintot keresett. Ez azután sem változott, hogy már nem kellett a határra járnia, mert a munkaerőhiány miatt “otthon” is kijött annyi – ez egy hónapban 40-60 órát jelentett – túlórája, amitől egész versenyképes volt a fizetése. (Az Index korábbi cikke szerint a rendőrök 2014-ben összesen 5,53 millió órányi túlórát teljesítettek, 2016-ban már 8,44 milliót, és ez a szám 2017-ben is növekedhetett.) Több kollégája erre alapozva vágott bele egy nagyobb lakáshitelbe, mesélte. Amikor ezt megszűnt, onnantól le kellett csúsztatniuk a túlórákat, azaz plusz pénzt helyett szabadnapokat kaptak a túlmunkáért...

NEM HAGYTOK MÁS LEHETŐSÉGET...

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.01.22.


...Az igazság az, Kovács Zoltán, hogy az embereknek elegük van. Lehet, hogy ezt még nem fejtették ki elég hangosan és elég érthetően, azonban már csak idő kérdése, hogy a többség véleménye utat találjon Orbán Viktor és szolgái füléig. Úgy látszik ugyanis, hogy Orbán csak a határozott, jól érthető véleményekből ért, mely az ő értelmezésében erőszakot jelent. Nem történt ugyanis más Őcsényben sem, ahol a kormány által felhergelt falusi lakosok előbb halálosan megfenyegettek egy panzióst, majd jelzésképpen kiszúrták autójának kerekeit. Ezek után kérdezem én, mi kell ahhoz, hogy Orbán végre észrevegye, hogy ebben az országban több millió embernek van elege az ő ténykedéséből? Molotov-koktélok, lángoló autók és épületek kellenek ahhoz, hogy az ország vezetése végre megértse, hogy a népnek elege van belőlük? Mert egyre inkább tűnik úgy, hogy efelé tartunk.

"Világossá tettük, egy népnek joga van elkergetni a kormányt egy demokráciában is, ha az a nép akarata ellenére kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti. Igen, joga van. "(Orbán Viktor, 2007)

HEGYI IVÁN: CSAK A JÁTÉKRA NINCS KERET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HEGYI IVÁN
2019.01.22.


A hazai átlagfizetés hússzorosát viszik haza a labdarúgó NB I-ben szereplők, akiknek pályán mutatott produkciója egyáltalán nem indokolja a kiemelt javadalmazást.

Leginkább a „döbbenetes” jelzőt olvastam azzal kapcsolatban, hogy egy múlt heti európai összeállítás szerint az NB I labdarúgói átlagban ötmillió forintot keresnek havonta. Magam nem lepődtem meg, több okból sem. Egyrészt Muszbek Mihály sportközgazdász már a múlt nyáron valószínűsítette: a hazai labdarúgás kétszáz legjobban fizetett emberét – játékost, edzőt, klubvezetőt – a középértéket tekintve 52,8 millió forinttal „dobják meg” évente, azaz csaknem négy és fél millióval havonta. Másrészt magától értetődik, hogy növekvő bevételek esetén emelkednek a bérköltségek is.

A bibi csak az, hogy a magyar labdarúgás szereplői nem piaci alapon tesznek szert mind nagyobb juttatásra. Az ősszel az FTC 10 999-es nézőátlaga nyomán 2863-ról 3068-ra emelkedett az itthoni első osztály látogatottsági középértéke, de mondani sem kell, a jegyekből származó summa pusztán a töredéke a költségvetésnek, ahogyan az ajándéktárgyakból, de még a túlárazott tévébevételekből származó jövedelem is. A pénzügyi kigömbölyödés alapja az állami szponzoráció, ennek tulajdonítható – nem feltétlenül köszönhető –, hogy a fizetések mind magasabbra szöknek, a részarányuk már a bevételek 63 százalékát teszik ki...

KI A LEGGAZDAGABB? ÖSSZESZEDTÜK A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK POLGÁRMESTEREINEK VAGYONNYILATKOZATAIT

ÁTLÁTSZÓ 
Szerző: Átlátszó
2019.01.22.


Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani – , de T. Mészáros András még enélkül is az egyik legvagyonosabb a megyei jogú városok polgármesterei közül.

Egy átlagos megyei jogú városi polgármesternek két tételből áll az ingatlanvagyona, és az egyik szinte biztosan egy lakás, amelynek fele részben társtulajdonosa. A 23 megyés polgármester legtöbbjének több éves kis- vagy középkategóriás autója van, de feltűnően sok van köztük, akinek a vagyonnyilatkozatában nem szerepel saját autó – ez derült ki egyebek mellett a 2017-es évről tavaly leadott vagyonnyilatkozatok összesítéséből...

NEMZETI KONZULTÁCIÓT INDÍTOTTAK A TŰZOLTÓK

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2019.01.22.


Az elmúlt évek közvélemény kutatásai azt mutatják, a társadalom szerint a tűzoltó szakma az egyik legnépszerűbb, arról azonban sokan mégsem tudnak, milyen feltételekkel és milyen bérért lehet valaki tűzoltó ma Magyarországon.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete most elindította saját online nemzeti konzultációját, hogy kiderítse, a magyar lakosság mekkora része vállalna tűzoltóként szolgálatot az alacsony bérek és a nehéz munkakörülmények ellenére, ami egyúttal arról is képet mutat majd, mi várható a következő időszakban az egyébként is rettentően túlhajszolt és munkaerőhiánnyal küzködő tűzoltók utánpótlását illetően.

A konzultációban felsorolják, mely jogaikban korlátozzák a tűzoltókat.

Ezek közt szerepel például a külföldre utazásban való korlátozás, de szabadságról vagy családi nyaralásról is berendelhetik őket, beleegyezésük nélkül áthelyezhetik őket másik beosztásba, a heti munkaidejük pedig 40 helyett 48 óra – ellentételezés nélkül –, és még hosszasan folytatódik a sor.

Az első kérdés ezek után így szól:

Ön jelentkezne ezekkel a feltételekkel hivatásos tűzoltónak?

A tűzoltó esküben az is szerepel, hogy a tűzoltók életük kockáztatásával is teljesítik szolgálati kötelezettségüket.

Tudta-e Ön, hogy a tűzoltó esküje alapján az élete kockáztatásával is köteles polgártársai életét, anyagi javait védeni?

– szól a második kérdés.

A konzultáció emellett kitér a bérezés és a nyugdíjkorhatár problémájára is.

Egy országos kereskedelmi hálózatnál egy kezdő pénztáros fizetése bruttó 300.000 Ft-tal kezdődik, míg egy kezdő tűzoltó alig 180.000 forintot visz haza. Tudta ön, hogy egy kezdő tűzoltó alig 180.000 forintot visz haza?

– írják.

Az is nagy problémát jelent, hogy 2011-ben megszűnt a szolgálati nyugdíjrendszer, amely lehetővé tette, hogy a 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező, ötvenedik életévüket betöltő vagy a hivatásos szolgálat betöltésére egészségügyileg alkalmatlanná váló tűzoltók érdemeik elismerése mellett nyugdíjba mehessenek.

Így most sok ledolgozott szolgálati év után a hatvanhoz közelítve is munkára kényszerülnek a tűzoltók, akik nagy valószínűséggel nem rendelkeznek már megfelelő fizikummal munkájuk elvégzéséhez.

A tűzoltókat sújtó rendszerszintű problémákról korábban itt és itt írtunk.

A VIDI FC MESÉS GAZDAGSÁGÁRÓL, ÉVI 200 MILLIÓS FIZETÉSEKRŐL CIKKEZNEK A SZOMSZÉDBAN

INDEX
Szerző: JÁVOR BENCE
2019.01.21.


Mivel a legtöbb magyar labdarúgóklubnál továbbra is hétpecsétes titokként kezelik a játékosok fizetését, így kénytelenek vagyunk közvetett forrásokból tájékozódni a sokakat joggal érdeklő témában. Ezért is különösen érdekes a Telekomsport.ro szombati cikke, amelyben egy átigazolási hír kapcsán egy neves román edzőtől idéznek – állítása szerint a Vidi FC vezető játékosmegfigyelőjétől származó – információkat a Garancsi István klubjánál adott fizetésekről és a klub költségvetéséről.

EZEK SZERINT A MAGYAR BAJNOKNÁL A HETI 5-6 EZER EURÓS, AZAZ DURVÁN HAVI 6,5-8 MILLIÓ FORINTOS FIZETÉS TELJESEN ÁTLAGOSNAK SZÁMÍT, DE VAN, AKI ENNEK TÖBB MINT A DUPLÁJÁT KAPJA. A KLUB KÖLTSÉGVETÉSÉT PEDIG A MAGYARORSZÁGON KERINGŐ SZÁMOKNÁL LÉNYEGESEN MAGASABBRA TETTE A ROMÁN SZAKEMBER.

Ioan Andone, a román válogatott egykori középhátvédje bő 25 éve dolgozik edzőként, megfordult öt különböző országban, többek közt 5 román bajnoki cím és 7 kupagyőzelem áll a háta mögött. Ennél is fontosabb, hogy elmondása szerint jó barátságban van a Vidi FC kolozsvári születésű, magyar nemzetiségű vezető játékosmegfigyelőjével, a 22 éves koráig az FC Clujban futballozó Hadnagy Zsolttal...

KULTÚRNAP

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.01.22.


Hölgyeim és uraim, kedves kötelességemnek érzem, hogy tudósítsam önöket a mai nap eseményeiről: elvégre ünnepet ül ma ez a kis nemzet, örömünnepet, ma tartjuk a Magyar Kultúra Napját! Mit adtunk mi a világnak? – kérdezzük ma, és elmondhatjuk, kulturális téren sokat, nagyon sokat, melynek alkalmából állami ünnepélyeken emlékezünk meg alkotóinkról.

Rögtön a legfontosabb rendezvénnyel kezdeném: a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a tudós testület vezetésének jelenlétében ma délben Szakács Árpád átveszi a Bayer Zsolt-díjat a névadótól, majd Bayer Zsolt is átveszi a Szakács Árpád-díjat az előzőleg kitüntetett pályatársától. Ezek után mindketten veretes szavakkal méltatják egymás munkásságát, beavatják a közönséget anyanyelvünk szépségeibe és mélységeibe, majd bayerzsoca székfoglalót tart: „A „bazdmeg” szó helyes használata kötőszavak, névelők és írásjelek helyettesítésére a publicisztikában” címmel, majd szólásra emelkedik a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és remegő hangon irgalomért könyörög az ünnepeltekhez. Bayer kisüstivel teli poharát nézi merengve, míg Szakács a ménkűhöz kapkod, az irgalom kérdése ma nem dől el, de talán nem is kéne jóindulattal megszentségteleníteni ezt a jeles napot.

Raffay Ernő párja kíséretében a Parlament Vadásztermében veszi át az Ady Endre-díjat, valamint a vele járó jelképes malomalját és fokost Orbán Viktortól, majd rövid, ám szívhez szóló szónoklatban emlékezik meg Ady Endre katonaéveiről, hősiességéről Przemysl ostrománál, végül haláláról a krasznojarszki hadifogságban, szerető orosz testvéreink gondoskodásától övezve. Valaki megkérdi: „Az nem a Gyóni Géza volt?” Félhangon válaszol: „Mától ő az Ady Endre!”.

Pozsonyi Ádámnak sűrű napja lesz, egész nap rohangálnia kell majd a különböző díjak átvételére – nem is csoda, a Magyar Írószövetség egyszerre részesítette Konrád György-, Spiró György- és Nádas Péter-díjakban életművéért, de különösen hajdani egysoros remeke miatt: „Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok”. Mindhárom díjat külön adják át.

Orbán János Dénesnek jutalomutazást szavazott meg a Szépírók Társasága, Igoriba, az Előretolt Helyőrség legénységi állományának többi tagjával együtt, nyaralási segély formájában, így remélik, hogy a díszes társaság végre kinyaralja a segélyüket. Délben indulnak a Keletiből, aki el akarja búcsúztatni őket, még odaér.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Bencsik András elnökletével sajtóetikai konferencia kezdődik, stilisztikai témák boncolgatásával, „Trópusok és figurák Kádár János és Orbán Viktor beszédeiben” címmel, mely konferencia szintén nem múlhat el a levezető elnök érdemeinek elismerése nélkül: ő a Munkásőrség Érdemérmét kapja.

De nem csak irodalom és sajtó van a világon, a magyar kultúra szerves része az összes művészet, így például Apáti Bence a Balettintézet helyett az Operettszínházban veheti át a Löwy Árpád Emlékérmet, mint a balett táncosok közül legkiválóbb publicista és a publicisták között legkiválóbb balett-táncos.

Megemlékezések zajlanak majd Csurka István sírjánál is, a Mi Hazánk rendezésében, Toroczkai László és Dúró Dóra duettben adják elő a valamikori szerző „Új magyar önépítés” című művét, betonkeverő és falazás útján. Végül elhelyezik a megemlékezés köszörűit.

Este a fertődi Esterházy-kastélyban Nagy Árpád, a Magyar Idők publicistája veheti át az őt megillető díjat és az azzal járó pénzjutalmat, „Ki olvassa Esterházy Pétert” című, finom tollal megalkotott, érzékeny nüanszokat felvonultató esszéje jutalmaként, utána díszvacsora. A műkritikusok szerény szavazást rendeznek arról, mibe fektesse a kitüntetett a pénzjutalmat: egyhangúan úgy döntenek, költse gyógyszerre.

A színházak világára zúduló elismerések özönéről már sajnos nincs időnk beszámolni, ugyanis az Országos Szeizmológiai Intézet a Richter-skála szerint legalább ötös erősségű földmozgásokat jelzett az egész Kárpát-medencéből, melyeknek epicentruma a budapesti Kerepesi temetőben van. Állítólag meghasadt a föld, megnyílt egy csomó sír és az elhunyt magyar írók, művészek feltámadnának. Ady Endre vezetésével a Múzeumkertbe vonultak, ahol élükre állt Arany János, egyelőre letáboroztak, ugyanis a Szatmárcsekéről érkező Kölcsey Ferencre várnak, majd, ha megérkezett, a Parlamenthez mennek, mert meg kívánják ostromolni az Ország Házát. Tudósítónk kérdésére, melyben indokaik felől érdeklődött, annyit válaszoltak:

„Adunk mi ezeknek Magyar Kultúra Napját!”
...

SZEMÉLYI KÖLCSÖNÖK: INKÁBB A TÉT EMELKEDIK, NEM AZ ÁR CSÖKKEN - EGY ÉV ALATT BŐVEN AKAD VÁLTOZÁS, CSAK ÉPPEN NEM EGÉSZEN AZ , AMIT VÁRNÁNK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.01.22.


Az idei slágertermékek a bankok szerint továbbra is a személyi kölcsönök. Az Azénpénzem.hu átnézte, egy év alatt miként alakult ez a piac. Úgy tűnik, a legnagyobb változás a felvehető összegek terén következett be; az továbbra is igaz, hogy pénzhez legolcsóbban az juthat, akinek erre valószínűleg nincs is akkora szüksége.

A személyi kölcsönt nagy elánnal ajánlgató bankok arról nem szívesen beszélnek, hogy az így nyújtható hitel összegét, sőt a teljes hiteldíjat (THM) is nagyban befolyásolja az adósminősítés eredménye. Sokat elárul, hogy például a Budapest Bank (BB) hirdetésében a személyi kölcsön összes terhe 7,9 százaléktól egészen 24,9 százalékig terjed. Jókora különbségek másutt is akadnak (a friss ajánlatok listáját és feltételeit itt nézheti meg).

Összehasonlításunk szerint egyébként a kölcsönök ára közel sem változott annyit, mint amennyi a jegybanki statisztikákból kitűnik. A rosszabb besorolású adósok most is nagyjából ugyanannyiért kaphatnak (ha egyáltalán kapnak) pénzt például a BB-től, a CIB-től, a Cofidis fapadosa pedig nekik még némileg drágult is. Másrészt pedig a legjobb adósok egy évvel ezelőtt még olcsóbban is juthattak helyenként pénzhez a mainál.

Bankonként persze találunk mérséklődést, de az átlagos THM csökkentését – amit a jegybanki statisztikák mutatnak - elsősorban mégis inkább az magyarázhatja, hogy egyre nagyobb összeget vesznek fel a jobb minősítésű adósok. A személyi kölcsön leplezetlenül kerül a lakáshitelek helyére (mint korábban írtuk: nem nehéz átlátni, hogy ha valamit nagyon nyomnak a bankok, azt nem önérdek nélkül teszik). Például a K&H maximum 10 millió forintot kifejezetten azoknak ad személyi kölcsönként, akik a pénz lakáscélra veszik fel. A BB-nél 2018-ban még „csak” 6 millió, most viszont már akár 10 millió forintot is fel lehet venni. Utóbbi esetben azonban két kölcsönszerződést kell kötni...