AZ OKTATÁSRÓL - NEMZETI ÉS EURÓPAI ALAPÉRTÉKEK

V21
Szerző: NAHALKA ISTVÁN
2019.05.

Hazánk az oktatást tekintve éppen visszafelé halad azon az úton, amelyen a sikeres országok létrehozzák a 21. században a társadalom igényeit kielégíteni tudó oktatási rendszerüket. A mindent meghatározó változások elől nem lehet elbújni: vagy lesz Magyarországnak eredményes tanulást, versenyképes tudást biztosító alap-, középfokú és felsőoktatása, vagy végképp lemaradunk, nem csak az oktatásban, hanem a gazdasági versenyben, és az életminőséget tekintve is. 

Magyarországon a 2018-as parlamenti választásokhoz úgy értünk el, hogy csökken azoknak a 16-18 éves fiataloknak az aránya, akik még iskolába járnak, ez érvényes a megfelelő korosztályból a felsőoktatásban tanulókra is, nő viszont a korai iskolaelhagyók aránya. A nemzetközi tudásszintmérések súlyos problémákat jeleznek az oktatás minőségével kapcsolatban. Kimutatható, hogy évről évre nagyobb az esélyegyenlőtlenség mértéke az iskolában, a szegények, a romák diszkriminációja, valamint elkülönítésük fokozódik. A köznevelés és a felsőoktatás intézményeiben a pedagógusok egyre kevésbé érezhetik úgy, hogy valódi értelmiségiként végezhetnek alkotó tevékenységet.

A mindent eluraló központosítás gyakorlatilag megszűntette a szakmai autonómiát, a közoktatásban az intézményeket felülről jövő döntések kivitelező szerveivé alacsonyította, elvette jogi személyiségüket, gazdálkodási lehetőségüket és minden fontosabb helyi döntési jogosultságukat. A rendszerváltás utáni fejlődés egyik jelentős vívmányát, az oktatási intézmények fenntartásában és irányításában az önkormányzatiság elvének érvényesülését kiiktatta a rendszerből.

A szakképzés romokban hever. A meghozott döntések azt eredményezték, hogy ma Magyarországon egy leendő szakmunkás az iskolában nem szerezheti meg a munkaerő piacon jól hasznosuló általános műveltséget, nem tud idegen nyelven kommunikálni, nem ért eléggé a digitális világ eszközeihez.

A jelenleg működő oktatásirányítás, az oktatáspolitika tovább rontotta az oktatással kapcsolatos döntésekben való társadalmi részvétel 2010 előtt sem túl jól működő rendszerét. Csak a készülő jogszabályok szövegtervezeteinek véleményezéséről lehet szó, ám a megfontolt, de kritikus észrevételek figyelembe vételére példát sem lehet mondani. A szakmai előkészítés, ha van egyáltalán (számos esetben a döntések színvonala alapján ez megkérdőjelezhető) csak a politikusok akaratának „szakmai” megerősítését szolgálja, alternatív szakmai elképzelések megfontolására remény sincs. Általában is igaz, hogy a döntések nem épülnek érdemi, az érintettek széles körének részvételével zajló vitákra...

ITT OLVASHATÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FELADATAI - ALAPÉRTÉKEK A NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN

V21
Szerző: SZÉKELY TAMÁS
2019.05.

Az egészségügyi ellátórendszer súlyos zavarokkal küzd, ami az uniós átlagnál rövidebb élettartamban, az egyenlőtlen hozzáférésben, a hosszú várakozási időben, a nem megfelelő minőségű szolgáltatásokban és környezetben, a hálapénz jelenlétében, valamint a szakember hiányban nyilvánul meg leginkább.
​
Magyarország alaptörvénye rögzíti, hogy minden állampolgárnak joga van a testi és lelki egészséghez. Magyarország e jog érvényesülését „…………….az egészségügyi ellátás megszervezésével………………” segíti elő. E rendelkezés ellenére a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen rosszabb, születéskor várható élettartama, a minőségi élettel eltöltött évek száma lényegesen kevesebb, mint az Európai Uniós átlag, vagy mint ami az ország gazdasági, kulturális fejlettsége alapján elvárható lenne.

Milyen egészségügyre lenne szüksége az állampolgároknak?

- Amiben a mindenkori kormányzat fontosnak tekinti a nemzeti egészségi állapotát

- Amiben mindenki anyagi helyzetétől függetlenül a befizetett járulék fejében veheti igénybe a mindenki számára meghatározott és elérhető azonos szakmai tartalmú (minimális) egészségügyi szolgáltatást

- Amiben minden állampolgár befizetéseivel hozzájárul az egészségügyi ellátás finanszírozásához

- Amiben a hálapénzrendszer fokozatosan visszaszorul, majd megszűnik

- Amiben legalább annyira fontos az egészséges életmódra nevelés és a betegségek megelőzése, mint a betegek ellátása

- Amiben ésszerű várakozási időn belül (sürgősségi esetekben azonnal) egyéb esetekben a betegség rosszabbodása előtt megtörténik az orvosi vizsgálat

- Amiben megfelelő számú és képzettségű egészségügyi dolgozók látják a betegeket a

- Amiben a betegek egyenrangú partnerei a gyógyítóknak és nem alárendelt kiszolgáltatott „munkatárgyak”

- Amiben a gyógyítás körülményei megfelelnek a XXI. században elvárható körülményeknek.

- Amiben az állampolgárok megismerhetik az egyes egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás minőségét

Teendők:

ITT OLVASHATÓK

MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉK - NEMZETI ÉS EURÓPAI ALAPÉRTÉKEK

V21
Szerző: RASKÓ GYÖRGY
2019.05.

Tisztítsuk meg az agráriumot a kizárólag szavazatszerzésre irányuló sanda politikai szándékoktól, hogy társadalmi-politikai kiegyezés születhessen a birtokrendszer, a földtulajdon és különösen a földhasználat ügyében.

Milyen agrárpolitika lenne megfelelő a magyar nemzet számára?

- Amely a meglévő termelési potenciál - a jelenleginél - jobb kihasználását ösztönzi, úgy, hogy a fenntartható fejlődés kritériumainak megfelelő, tudás alapú, organikus élelmiszerek termelésének irányába elmozduló mezőgazdaságnak biztosít szabad utat,

- amely nem a gazdálkodási formára (egyéni vagy a társas vállalkozás a jobb), nem a méretre (kisbirtok vagy nagybirtok), nem a földtulajdonra, hanem meglépő földjeink okszerű használatára, a termelés hatékonyságára és a magyar mezőgazdaság egészének versenyképességére helyezi a hangsúlyt,

- amely a jelenleginél jóval kevesebb természeti erőforrást: termőföldet, vizet, fosszilis energiát használ fel egységnyi termékre vetítve, miközben jóval több humán erőforrást, tudást hasznosít a jelenleginél számottevően alacsonyabb környezet-terhelés mellett,

- amely segít abban, hogy a gazdálkodók piaci viszonyok között is képesek legyenek saját erőből jövedelmet termelni, hogy az agráriumban érdekelt szereplők ne csak a támogatásokból tudjanak megélni,

- amely ösztönzi a vertikális és horizontális integráció erősödését a kis- és nagytermelők, és élelmiszer-előállítók között,

- amely ösztönzi a termelők önkéntes szövetkezését, win win alapú együttműködését minél magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása érdekében. Ehhez nem kell állami kényszerítés: kötelező belépés valakik integrációjába, hanem elég a kölcsönös előnyökön nyugvó kooperáció. Ez lehet akár szövetkezés is, de a partnerek egymással szemben kiérdemelt bizalma is elég a jó és hosszabb távon fennmaradó együttműködéshez.

- amely segíti a vidék, a falvak gazdasági megerősödését, életképességét, ezzel is fékezve a kistelepülések drámai mértékű elsorvadását, elnéptelenedését.

Teendők:

ITT OLVASHATÓK

VISSZA EURÓPÁBA! - NEMZETI ÉS EURÓPAI ALAPÉRTÉKEK

V21
Szerző: BALÁZS PÉTER
2019.05.

Magyarország történelmi és kulturális tekintetben a Nyugat része, az anyagi felemelkedés és a biztonság garanciái is nyugati kapcsolatok révén teremthetők meg. Ezért a külpolitikának vissza kell térnie Európához, a nyugati értékrendhez, és sürgősen helyre kell állítani Magyarország megbecsülését a világban!

Nemzeti érdekeink érvényesítése

Az ésszerű és sikeres külpolitikának Magyarország helyzetéből és a nemzet érdekeiből kell kiindulnia. Hazánk Európa közepén fekszik, messze a tengerektől, a Nyugat és a Kelet választóvonalán. Országunkat jelenleg hét állam övezi, ezekhez szoros szálakkal kapcsolódunk. Fontos szempont, hogy a szomszédok állampolgárainak egy része magyar állampolgár is, sokan magyar nemzetiségűek, vagy részben magyar származásúak, ismerik a magyar nyelvet és hazánkat fontos partnernek tekintik.

A három legfontosabb külpolitikai érdekünk az ország és lakosainak biztonsága, anyagi gyarapodásunk legjobb feltételeinek kivívása és magyarságunk megőrzése, gazdagítása, vele együtt pedig a más államokban élő és dolgozó magyarok érdekeinek védelme.

Biztonságunkról a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO gondoskodik, amely Magyarországot tagjai közé fogadta és kész területünk védelmére. Szomszédaink nagy része is NATO-tag, vagyis szövetségesünk és fegyvertársunk. Ez a kapcsolat biztonságos környezetet teremt számunkra.

A jólétet illetően hazánk közel másfél évtizede teljes jogú tagja a világ egyik legvonzóbb övezetének, az Európai Uniónak. A magyar termékek, vállalatok és állampolgárok szabadon mozoghatnak az 500 millió lakosú, hatalmas térségben. Cserébe az EU termékei és vállalatai is szabad bejárást kaptak a magyar piacra, ami bővítette a kínálatot, de a versenyt is növelte és új iparágakat telepített hozzánk.

A magyarság számára a XX. század annyi fordulatot hozott, ami egy évezredre is elegendő volna. Nehéz mindezt megérteni és feldolgozni, de történelmi sérelmekre, elődeink tévedéseire nem lehet sikeres jövőt építeni. Múltunkkal bölcsen számot vetve, a szomszéd nemzetekkel megbékélve és összefogva léphetünk előre. Magyarország viselkedése sok magyar számára mérce és iránytű szerte a világban, ezt a felelősséget is viselnünk kell, amikor itthon bel- és külpolitikai döntéseket hozunk.

Kapcsolat a szövetségeseinkkel

ITT OLVASHATÓ

SAJTÓ- ÉS MÉDIASZABADSÁG - NEMZETI ÉS EURÓPAI ALAPÉRTÉKEK

V21
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.05.

...Ma Magyarországon a média mintegy kilencven százaléka egyértelműen a kormány befolyása alatt áll, de a látszólag független, vagy ellenzéki sajtó egy része is kormányzati köldökzsinóron keresztül létezik. Lényegében megszűnt a közszolgálat; sem az állami televízió, sem a rádió nem nevezhető közszolgálatinak, de még a Magyar Távirati Iroda sem. Ezeken a helyeken a híreket megszűrik, manipulálják, és mindenkor az orbáni hatalom akaratának megfelelően tálalják, vagy hallgatják el. A közpénzből működtetett televízió megszállta a sportversenyeket is, a fontosabb, nézettebb eseményeket monopolizálta, hogy a közvetítések szünetében kormányzati propagandával, vagy hirdetésekkel befolyásolja a nézőket. Az állami rádió olykor a miniszterelnök házi adójaként működik, valahova a margóra sodorva a politikai ellenzék tagjait. A politikai műsorokat programba iktató további országos csatornák közül az Echo tv a kormányfő földijének, a sokszoros milliárdossá tett Mészáros Lőrinc kezébe került, vele szemben a Hír tv és az ATV sorakozik fel, az előbbi mindenféle állami hirdetés nélkül.

A nyomtatott sajtó nagy áttörését hozta 2017; az összes vidéki napilap a kormány befolyása alá került, és ha ez hozzátesszük, hogy 2016 végén a Népszabadságot kiirtották a piacról, miáltal a Népszava a maga 20 ezer környéki eladott példányszámával lett a legnagyobb országos terjesztésű napilap, lehet némi fogalmunk arról, hogy az ennél nagyobb számban eladott helyi lapok, miért voltak olyan fontosak a végrehajtó hatalomnak. Vidéken jószerivel alig hall más hangot az állampolgár, mint a kormányét, kiváltképp ha ehhez hozzátesszük: ma nincs már olyan kereskedelmi rádió, amely országos lefedettségű lenne, illetve a Vajna birtokába került Rádió1-en keresztül mégiscsak: a TV2 tulajdonosa sorban vásárolja fel és kapcsolja be hálózatába a vidéki stúdiókat, ügyesen kijátszva a törvény betűjét, de főként a szellemét, látszólag helyi frekvenciát működtetve, de valójában országossá duzzasztva, MTI híreket használva.

A most húszéves TV2 kereskedelmi csatorna vállal mindenféle nemtelen szerepet, annak érdekében, hogy lejárassa az ellenzéket és támogassa a kormánypártot. Jó okkal teszi: ha Vajna magára maradna temérdek hitellel, amit a vásárláshoz biztosítottak neki, és a képernyőről eltűnnének az állami hirdetések, szinte azonnal csődbe jutna. A TV2-vel szemben jelent némi ellensúlyt az RTL Klub; egy újabb kétharmados Orbán-győzelem esetén aligha maradna érintetlenül. Gondoljunk csak a miniszterelnök többször is elhangzott kijelentésére, miszerint a médiát is nemzetivé kell tenni, vajon mi következik ebből. E pillanatban ugyanis jószerivel már minden magyar kézben van, az RTL Klub viszont továbbra is német tulajdonban. Ezek alapján viszont megkockáztatható, hogy Orbán az RTL Klub jövőjét jövendölte meg; azt is szeretné valamelyik kötélbarátja kezében látni. (Simicskától hallhattunk is erre vonatkozó utalást.)

Orbán, saját internetes alulképzettsége okán, meglehetősen szabadon hagyta a világhálót, egészen mostanáig. De itt is bekövetkezett a változás: egyre nagyobb teret hódit itt is a kormányzat, sokkal nagyobb pénzt mozgatva meg, mint a vetélytársak. Az Origo bekebelezése után a bulvár-politika öszvér portálok létrehozása volt napirenden, folyamatosan növelve a szerepüket a kormányzati propagandában, elsősorban a menekült témában.

Összességében tehát, bár Orbán nemzeti, vagy magyar médiatulajdon szükségességéről beszél, amit mond az nem más, mint retorikai fogás. A hazai sajtó kilencven százaléka nem nevezhető sem nemzetiinek, sem, ha úgy tetszik magyarnak: a kormány akaratát tükrözi vissza, az ő kezéből eszik, voltaképpen ő a tulajdonos. Ez a fék, vagy ellensúly egyáltalán nem működik, egyszerű propagandaeszközzé silányult, semmilyen módon nem szolgálja a demokratikus rendszer működését. Ha tehát igaznak véljük az első állításunkat, azt tudniillik, hogy a Fidesz szisztematikusan számolta fel a fékek és ellensúlyok rendszerét, akkor a következtetésnek is igaznak kell lennie: ezek nélkül nem létezik demokrácia. Az újabb következtetés pedig nem lehet más, mint annak megállapítása: ma Magyarországon nincs demokrácia.

ITT OLVASHATÓ

TUDATOS ÁLLAMI ENERGIAPOLITIKA, TUDATOS ÉS HATÉKONY ENERGIAFOGYASZTÁS - NEMZETI ÉS EURÓPAI ALAPÉRTÉKEK

V21
Szerző: HOLODA ATTILA
2019.05.

Rezsicsökkentés csak látszólag hasznos, valójában káros mind a fogyasztók, mind a rendszerek fenntarthatósága szempontjából. Paks II jelenlegi formájában és keretei között, a hazai energiapolitika megerőszakolása és feláldozása

​Az energia nem csupán átszövi mindennapi életünket, de a modern ember és társadalom ma már nem lenne képes a megszokott életvitel és a növekedés alapjául szolgáló energia nélkül létezni sem.

Hazánk közép-alacsonyan ellátott hagyományos energiahordozókból, ez azt jelenti, hogy valamennyi energiatípus (villamos energia, földgáz) esetében jelentős importra szorul, azaz energiaellátási szempontból függő ország, külső források nélkül nem képes az energiaigény kielégítésére.

Az energia fogyasztókhoz való juttatásának hagyományos értékláncában az energiahordozók kitermelése, a fogyasztói energia előállítása, az egyenlőtlen felhasználási profil miatt annak tárolása, a nagy-, és kisfogyasztói körhöz való eljuttatása (szállítói és elosztói hálózat fenntartása), a nagy-, és kiskereskedelem biztosítása, és a fogyasztói felhasználás mikéntje a meghatározó.

Az energiaellátási értéklánc bármely elemének korlátja, vagy korlátozása kiszolgáltatottá teszi az értékláncban közreműködőket, illetve a véghasználókat egyaránt. A kiszolgáltatottság csökkentése, szabályozása kiemelt feladata az állami energiagazdálkodási és szabályozási felelősségnek, ezt a funkciót kizárólag az állam gyakorolhatja olyan módon, hogy érvényesülhessen az Európa Unió energia ellátásra vonatkozóan kinyilvánított, közös és minden tagállam által deklarált célja: „Fenntartható, biztonságos, megkülönböztetés nélküli és megfizethető energiaellátást biztosítani a fogyasztók számára.”

Magyarország 2011. októbere óta rendelkezik egy többszörös szakmai és politikai konszenzussal létrehozott, az Országgyűlés által elfogadott Energiapolitikával, csak a gyakorlati megvalósítás már távolról sem fedi le a konszenzussal kialakított jövőképet, a jelenleg ismert kormányzati intézkedések nemhogy annak megvalósítását céloznák, de 2010-hez képest további energetikai kiszolgáltatottság kialakulásához vezetnek.

Energiahatékonyság, tudatos energiagazdálkodás

A legolcsóbb energia a fel nem használt energia, ezért a legfontosabb célkitűzésnek az energiahatékonyság növelését, a tudatos energiafelhasználást, a hatékony felhasználás eszközeinek bevezetésével, a csökkenő fogyasztói felhasználás elérése. Az energiahatékonysági pályázatok mit sem érnek, ha azokhoz éppen azok a leginkább rászoruló fogyasztói rétegek nem férnek hozzá, akik önerejükből sosem lennének képesek energiahatékonysági intézkedések megvalósítására. Nem a kazánokat, fűtőtesteket kell legelőször kicserélni, ha az épületek energiapazarlása ugyanolyan marad, hanem megszüntetni a felhasznált, kifizetett energia levegőbe engedését. Az épülethatékonyság megteremtésével sokkal több megtakarítás érhető el, mint a rezsicsökkentéssel! Az önkormányzatok és az energiahatékonysági cégek közös részvételével kell épületkorszerűsítési programokat támogatni és megvalósítani, a bonyolult és az egyszerű fogyasztók számára leküzdhetetlen kihívást jelentő pályázatok helyett, közösségi pályázatok kiírásával a lakossági fogyasztók prioritásaival. Az épületek energiahatékonyságának megvalósításával a felhasznált energia drasztikusan csökkenthető, a kisebb energiaigény, kisebb kiszolgáltatottságot, csökkenő energiafüggőséget jelent...

ITT OLVASHATÓ

BIZTONSÁGOS MENEKÜLÜGYET! - NEMZETI ÉS EURÓPAI ALAPÉRTÉKEK

V21
Szerző: BALÁZS PÉTER
2019.05.

...Magyarország érintettsége és válaszai

Magyarország útba esett a Törökország felől jövő és Nyugat-Európába tartó migránsoknak, de egyáltalán nem volt számukra célország. 2015 nyarán mintegy 400 ezer ember haladt át az ország területén Nyugat-Európa felé igyekezve. A menekülők útvonalát a magyar-szerb határon 2015 őszén felépített kerítés délebbre terelte, de a migráció Ausztria és Németország irányába a korábbi csapáson folytatódott.

A Fidesz-kormány belpolitikai hasznot szimatolt a menekültügyben, ezért 2015-ben mesterségesen kiélezte a helyzetet (a Keleti-pályaudvaron, majd Röszkénél feltartóztatta a migránsokat). A témára felépített hamis kormánypropaganda legnagyobb csúsztatása az, hogy Magyarországot következetesen célországként festi le („nem veheted el a magyarok munkáját”), holott hazánk nyilvánvalóan csak tranzit szerepet töltött be.

További hamisítás a terrorizmus összemosása a menekültüggyel és általában a migrációval. A hazánkon 2015-ben átvonuló tömegben néhány Nyugat-Európába tartó terrorista is megbújt, akiket azonban a felkészületlen magyar hatóságok nem észleltek. A terrorizmus kiszűréséhez is nemzetközi együttműködés és sokkal jobb hazai módszerek szükségesek.

Magyarországon immár három éve folyamatosan tombol a mesterségesen szított migránsellenesség, amely az ál-népszavazásokkal együtt óriási költségeket emésztett fel. A Fidesz-kormány azonban nem a valódi okokat tárta az ország elé, hanem hatalmas nemzetközi összeesküvés képét vizionálta: minden egyetlen személy (Soros) szándékai szerint történik, az ördögi terv végrehajtója pedig az EU (amely egyébként éppen azon igyekszik, hogy a migrációt megfékezze és a menekültügyet közös erővel ellenőrizhetővé tegye).

A Fidesz-kormány ezzel többszörösen árt az országnak. Egyrészt itthon felkorbácsolta az idegenellenes indulatokat, másrészt Magyarországot és népét elvetemült, embertelen színben tűntette fel, harmadrészt megfosztotta az országot attól, hogy ténylegesen felkészüljön az esetleges további migrációra, létrehozza a megfelelő intézményeket, beszerezze a technikát és kiképezze a végrehajtókat.

Újabb konfliktus az EU-val

A 2015 őszi helyzet nyomása alatt az EU (belügyminiszterek tanácsa) egy félresikerült intézkedést is hozott: táblázat szerint próbálta szétosztani a célországokra háruló terhek egy csekély részét. Ez az elgondolás nem számolt a migránsok szándékaival, akik egyébként a schengeni övezetben – szabályosan vagy szabálytalanul – akadály nélkül mozoghatnak és a legfejlettebb országokba próbálnak eljutni. Úgyszintén hiányzott a végrehajtáshoz a tagállamok kormányainak erős és egybehangzó akarata.

​A Fidesz-kormány a rögtönzött terv végrehajtásával szembeszegült és erre buzdította a többi visegrádi országot is, amelyeket egyébként a migráció egyáltalán nem érintett. Nem a Magyarországra kiszámított alig 1300 menekültről volt szó (amiből a valóságban igen kevesen éltek volna a lehetőséggel), hanem az ügy kapcsán újabb frontot nyitott az EU-val az ellene folytatott „szabadságharc” szellemében. A konfrontáció nyilvánvalóan káros Magyarországra nézve, mert politikai üzenete a többi tagállammal – elsősorban Németországgal – való szolidaritás durva megtagadása, aminek súlyosabb következményei is lehetnek.

A migrációellenes magyar jogszabályok és a tranzitzónák a valódi problémák közül semmit nem oldanak meg. Ugyanez vonatkozik a határkerítésre, amely nem megállította, hanem csupán elterelte Magyarországról a migrációt: a terhet Horvátországra és Szlovéniára tolta, de Ausztriát és Németországot egyáltalán nem „védte meg”, a migránsok más útvonalakon is ugyanoda érkeztek. A drótkerítés azért sem óvja meg Magyarországot, mert a 2245 km hosszú határainknak csupán egy csekély szakaszát (8%) zárja le, a túlnyomó rész (92%) nyitva maradt.

Európa csak összefogással tud felkészülni a migráció ellenőrzésére. Ebben az összes EU-tagállamnak és lehetőség szerint a szomszédoknak is részt kell venniük. A mi szempontunkból különösen fontos a nyugat-balkáni országok bevonása. A határ fejlett technikával és kiképzett élő erővel jól ellenőrizhető, de a felépített kerítésszakasz lebontására semelyik ellenzéki párt nem készül.

A migrációs folyamat megfékezésére a leginkább érintett EU-országok eredményes lépéseket tettek. Németország alkut kötött Törökországgal, ahonnan már nem engedik vízre szállni a migránsokat. Ezzel a balkáni útvonalon gyakorlatilag elapadt a vándorlás. Olaszország szorgalmazza a Líbián keresztül jövő afrikai migráció megállítását.

A német és a francia kormány az afrikai migráció forrás-országaival is tárgyalásokat folytatott, hogy gazdasági eszközökkel tartsák vissza az embereket a veszélyes vándorúttól. Több országgal (Maghreb-államok, Irak, Afganisztán) megállapodtak a visszatérésről, illetve a visszatoloncolásról. A német kormányalakítást megalapozó koalíciós megállapodás évi legfeljebb 200 ezer elismert menekült befogadását rögzíti. Ez a korlát is útját fogja állni a további migrációnak.

Az ENSZ nemzetközi tárgyalásokat kezdeményezett a migrációval kapcsolatos állami érdekek, szempontok és szabályok világméretű megvitatása céljából. Ez a szervezet azonban semmilyen kötelező normát nem szabhat, csupán ajánlásokat fogalmazhat meg. Az ENSZ-szel kapcsolatos magyar kormánypropaganda ugyanúgy hamis és hazug, mint az EU-ra vagy másokra vonatkozó rágalmak.

A Magyarország területére lépő idegen állampolgárok fogadása, ellenőrzése és menekültügyi kérelmeik elbírálása része a schengeni rendszernek, amely biztosítja számunkra az Európa nagy részében való szabad mozgást, belső határellenőrzések nélkül. A végrehajtásról azonban a nemzeti hatóságok gondoskodnak. Le kell szögezni: Magyarország területére senkit nem lehet külső kényszerből „betelepíteni”, ha ezt Magyarország kormánya, vagy maga az érintett nem akarja.

Magyarország a közel-keleti vagy afrikai migrációnak nem célja, viszont oroszok, kínaiak és mások szívesen vásárolnak maguknak európai állampolgárságot a magyar kormány által teremtett gyanús réseket (letelepedési kötvény, állampolgárság) kihasználva. Ugyanakkor hazánk maga is kibocsátó ország: értékes munkaerőnk százezer szám vándorol nyugatra jobb megélhetést keresve.

ITT OLVASHATÓ

STRACHE-ÜGY: A FIDESZ ÉS A TITKOSSZOLGÁLATOK EGYÜTT SUNYÍTANAK

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.05.25.

Intenzív titkolózás van a Strache-ügyben, a Fidesz és a titkosszolgálatok együtt bojkottálták a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését. Ilyesmire 2006 óta nem volt példa. A kormány ma már azt csinál a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ügyekben, amit akar, a civil kontroll meghalt.

Mint ismert, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a Strache-botrány kirobbanása kapcsán azt mondta: "Azt remélem, hogy közöttünk nincsenek vezető pozícióban olyanok, akik hasonló óvatlanságot követnek el."

És a hatalom mindent meg is tesz azért, hogy politikusai ne szólhassák el magukat: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának rendkívüli ülésére egyetlen fideszes képviselő sem tette be a lábát, így az ülés határozatképtelen lett. De ami ennél is szokatlanabb, a meghívott titkosszolgálatok sem jelentek meg...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYARSÁG MEGTARTÁSA - NEMZETI ÉS EURÓPAI ALAPÉRTÉKEK

V21
Szerző: BALÁZS PÉTER
2019.05.

...Nemzetpolitikai célok és értékek

A legkényesebb nemzetpolitikai téma a szomszéd országokban élő, kisebbségi magyarok kezelése és támogatása. Ez az ügy számunkra a nemzet jövőjének egyik központi kérdése, azután a kétoldalú szomszédsági viszony fontos része, a túloldalról – Romániából, Ukrajnából stb. – nézve pedig az ottani kisebbségi politika érzékeny területe.

Mi nemzettársainknak tekintjük a kisebbségi magyarokat, szülőföldjükön azonban román, szlovák stb. állampolgárként bánnak velük, gyakran mellőzve sajátos kisebbségi jogaikat. Úgy kell támogatnunk őket, hogy ne kerüljön szembe egymással állampolgárságuk és nemzeti identitásuk. Ennek kulcsa emberi és kisebbségi jogaik teljes körű érvényesítése, szükség esetén nemzetközi nyomás segítségével. Ha nem járunk sikerrel, a helyi beolvadás és az elvándorlás tovább fogja tovább tizedelni soraikat.

A kisebbségi jogok a magyar identitás természetes és szabad viselésével kezdődnek. Ennek része az anyanyelv kiterjedt használata a közéletben (hivatalokban, bíróságon stb.) és a mindennapokban. Fontos eszköze a magyar nyelvű oktatás megtartása és fejlesztése minden fokozaton, a magyar nyelvű média, vallásgyakorlás és kulturális élet erősítése. A Magyarország által nyújtható támogatást elsősorban ilyen célú intézményekhez kell eljuttatni.

​A kisebbségi érdekeket az adott ország politikai életébe beágyazott pártok képesek hitelesen megfogalmazni és hatékonyan képviselni. Romániában és Szlovákiában a magyar szavazók által támogatott pártok fontos országos politikai tényezők. Szerbiában (Vajdaság) és Ukrajnában (Kárpátalja) a magyarok számarányuk és elhelyezkedésük miatt inkább a regionális politikába kaphatnak beleszólást.

A kisebbségi politika legérzékenyebb témája az önrendelkezés. A személyi, kulturális, illetve területi autonómia lehetősége és módja függ a magyar közösség igényeitől és eltökéltségétől, de még inkább a többségi nemzet politikai érdekeitől és válaszaitól. Magyarország harmadik félként a két főszereplő közeledését és megegyezését tudja elősegíteni. Jó szomszédi viszonyok, tartalmas és kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatok, a történelmi megbékélés szorgalmazása sokat lendíthet a kisebbségi magyarok helyzetén. Mindennek az ellenkezője káros a magyar kisebbségekre nézve.

Az anyaország felelőssége

A kisebbségben vagy diaszpórában élő magyarok körében a magyar állampolgárság megadása is erősítheti a határokon átívelő összetartozás érzését és a kötődést a nemzeti identitáshoz. Az ilyen kettős állampolgárságnak akkor van létjogosultsága, ha nem veszélyezteti a születéssel elnyert eredeti – szlovák, ukrán stb. – állampolgárságot. Ennek feltételeit a magyar államnak kell kivívnia.

A kettős állampolgárok általában nem kaphatnak előnyösebb elbánást, mint az itthon élő, dolgozó, adózó eredeti magyar állampolgárok. Fontos, hogy a hazai választásokon a Nyugaton dolgozó hazai magyarok is ugyanúgy levélben szavazhassanak, mint a kisebbségiek a szomszéd államokból. Arra is ügyelni kell, hogy a magyar állampolgárságból ne legyen piaci termék, amit arra jogosulatlanok pénzért megvehetnek. A kettős állampolgárság semelyik hazai párt kezében ne váljék a szavazatszerzés eszközévé.

Az országon kívül élő magyarsággal foglalkozó intézmények (Magyarok Világszövetsége, Magyar Állandó Értekezlet stb.) korábbi korok termékei, nem a mai helyzettel és a valódi problémákkal foglakoznak. Általános szervezeti és személyi megújításuk szükséges, eközben figyelni kell a külhoni magyarság három fő csoportjának differenciált kezelésére, sajátosságaiknak megfelelően.

Nincs megfelelő és hatásos válasz az értékes magyar munkaerő legújabb kirajzására. A hazát az utóbbi években elhagyók száma immár a háborús emberveszteségekhez mérhető. A tömeges elvándorlás megállítása Magyarország egyik legsúlyosabb problémája. Olyan fordulat, amelynek hatására az eltávozottak visszatérnek, ma már csak kormányváltással érhető el.

A világ magyarsága számára az anyaország viselkedése, eredményei, nemzetközi megítélése fontos tájékozódási pontként szolgálnak. Ennek tudatában kell itthon színvonalas és sikeres politikát folytatni. A Fidesz rendszere néhány nacionalista jelszó mögött ennek éppen az ellenkezőjét valósítja meg: Magyarország újabban az európai eszme elutasítása, az erős idegengyűlölet, csökkenő gazdasági teljesítménye és a növekvő korrupció révén vált híressé. Így azt kockáztatjuk, hogy egyre kevesebben vállalják büszkén magyarságukat a világban.

Sorsfordító történelmi események centenáriuma kezdődik idén: az első világháború vége, amely azután Trianonhoz vezetett. A politikai térkép akkori nagyhatalmi átrendezésének környékünkön több volt a nyertese, mint a vesztese. Ha Magyarország az évfordulót a sérelmek táplálására és a revansizmus felszítására használja, akkor hamar szembe találhatja magát mind a hét szomszéd nemzettel és állammal. A jó megoldás a történelmi tapasztalatok együttes értékelése és a közös jövő építése. 2018-2020 alkalom lehet az előrelépésre a szomszédokhoz való közeledés és a történelmi megbékélés útján, ha ezt hiteles hazai politika alapozza meg.

ITT OLVASHATÓ

„EZÉRT MEGY TÖNKRE KÖRÜLÖTTÜNK A VILÁG, MERT 30 ÉVE ILYEN POLITIKUSOK ÉS ILYEN ÚJSÁGÍRÓK HÜLYÉT CSINÁLNAK A TÁRSADALOMBÓL” – MONDTA JÁVOR BENEDEK A HÍR TV RIPORTERÉNEK, AKI SOROS GYÖRGY SZEREPÉRŐL ÉRDEKLŐDÖTT A KLÍMATÜNTETÉSEK MÖGÖTT

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2019.05.24.

...Többek között arról beszél, hogy a fiatalok világszerte azért tüntetnek, mert tűrhetetlennek tartják, hogy Kövér László-szerű zombik elrontják a jövőjüket. Kitért arra is, hogy a tüntetéseket nem az Avaaz szervezte, ők csak megfogalmaztak egy petíciót, hasonlóan rengeteg másik szervezethez. 

„Emberek azért mennek ki az utcára, hogy a politikusok tegyék meg a szükséges lépéseket azért, hogy a ma fiatal generáció még emberhez méltóan tudjon élni. Erre maga idejön és arról dumál, hogy az Avaaz-t a Nyílt Társadalom Intézet finanszírozza, miközben a tüntetést nem ők szervezik hanem a Fridays for Future. (…) Komolyan mondom katasztrófa, siralmas, hogy itt tartunk, ezért megy tönkre körülöttünk a világ, mert 30 éve ilyen politikusok és ilyen újságírók hülyét csinálnak a társadalomból. De ennek vége, mert a fiatalok – nem a pártok, nem Soros György, nem a politikai mozgalmak, kimentek végre az utcára.” – folytatta Jávor.

A teljes sajtótájékoztató Jávor Benedek oldalán nézhető végig, az említett jelenet a 24. perc környékén kezdődik.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: TÖLTS EL 137 PERCET MÍNUSZ 50 FOKBAN A GULAGON!

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2019.05.24.

Oroszországban tavaly készült egy közvélemény-kutatás, ami arra jutott, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok fele nem tud arról, hogy Sztálin idején milliók járták meg a Gulagot, pontosabban 1930 és 1956 között összesen 20 millió ember volt rövidebb-hosszabb ideig rabszolgamunkát végző fogoly Szovjetunióban, és történészek szerint kb. 2 millióan bele is haltak a kényszermunkába, az embertelen körülményekbe vagy a kivégzésekbe.

Ez a felmérés annyira megdöbbentett néhány filmest, hogy úgy döntöttek, nem várják meg, amíg a fiatalok a kezükbe veszik a 2000 oldalas Gulag-szigetvilágot, hanem inkább forgattak egy dokumentumfilmet Kolima – a félelmünk szülőföldje címmel, és végigjárták a Magadan és Jakutszk közötti 2000 km-es távot, hogy az egykori, a Kolima-folyó környékén kialakított, legrettegettebb táborok helyén élőkkel beszélgessenek. A teljes filmet feltették a Youtube-ra, egy hónap alatt több mint 14 milliószor megnézték...

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

BUSZON

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.05.25.

K. József, köztisztasági menedzser a hét végén nem tudott eljutni a kertjébe. Többször is próbálkozott, de végül Felcsút meccsen kötött ki, pedig esze ágában sem volt odamenni. Úgy történt, hogy szokás szerint fölkelt a rigókkal, együtt fütyölt velük és énekelt, mert ilyen vidám természetű köztisztasági menedzser volt ő. Amikor az utcát sepregette, akkor is fütyörészett mindig, boltba menet is, fürdés közben is, hogy az agyára ment olykor Arankájának, aki pedig angyali természetű asszonyka volt, de ami sok, az sok.

Hajnal hasadtával K. József kipattant az ágyból, kávét főzött, meghúzta a kisüstis üveget, hogy belerázkódott, kenyeret zsírozott hagymával és folpackba tekerte, egy kétliteres colás üveget megtöltött kétszer hét hármassal, de még előtte ellenőrizte a bor és a szóda minőségét egy laza fröccsel. Öltözött, fütyölt, hogy erőt merítsen még, újólag slukkolt a kisüstiből, és csókot lehelve Arankája álomittas arcára, indult a buszra, amely majd a kertbe röpíti őt, hogy dolgozgasson, fütyörésszen, termelje a répát és a paprikát Arankája konyhájára.

Nem szokott ennyi busz állni ilyenkor az állomáson, és ennyi népek sem soha. Olyan nyüzsgés volt, mint valami piacon, meg hangzavar is. K. József nem tudta mire vélni a tömeget, de fütyörészve nem törődött vele, hanem odabaktatott az ötös számú buszállóhoz, ahogy mindig, fölszállt rá, ahogy mindig, és aztán megdöbbent, ahogyan még semmikor sem. Tömve volt a máskor üres járat, izzadságszag, levegőtlenség ülte meg, hogy K. József, pedig nem volt kényes típus, közel állt ahhoz, hogy rosszul legyen. Aztán mégsem lett, és ettől a szégyentől őt az ámulat mentette meg...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ VALLÁSOS SZEKTAKÉNT MŰKÖDIK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.05.25.

A Fidesz hívei nem gondolnak bele, hogy mivel járhat az, ha a Fidesz - immár szélsőjobbos pártként, és Európában már így is marginalizálódva kikerül a legjelentősebb pártcsaládból. Ez a párt immár vallásos szektaként működik, szavazói mindenhova követik a Vezért. Hiába vannak legalább annyian, akik szemben állnak Orbán Viktorral, egyelőre apátiában vannak, csend honol köreikben, de ez a csend nem jelent teljes beletörődést - ezeket a gondolatokat fogalmazta meg többek között a Hírklikknek adott interjúban Balázs Péter,volt külügyminiszter, a V21-es csoport társelnöke. 

- Az az ember benyomása, hogy bármennyi csapás éri a Fideszt – mint például most a Strache-ügy – ezek a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolják a hazai közvéleményt. Azt olvashatjuk most is az összes közvéleménykutató jelentésében, hogy Orbánék nagy fölénnyel nyerik majd a vasárnapi EP-választást, szóval szárnyal a kormánypárt. Vajon miért?

- Se szeri se száma a botrányos eseteknek, még ez a Strache-skandalum sem kell hozzá, elég ha az itthoni közpénzköltés ügyeit említem, de furcsa módon még sem tör ki a forradalom, nem szerveznek hatalmas tüntetéseket. A válasz egyfelől abban rejlik, hogy a Fidesznek vannak szinte feltétlen hívei, úgy működik az egész, mint egy vallásos szekta, bármit csinál a Vezér, követik. Ha Szovjetunió ellen fordul, akkor azt, ha az oroszokat a keblére öleli, akkor azt vallják. A Vezérnek mindig igaza van, és ezt sem kívülről, sem belülről nem lehet megingatni. Másfelől pedig azok, akik nem a Fideszre szavaztak – nagyjából a választók fele – apátiába süllyedtek, úgy látják, hogy ekkora túlerővel szemben nincs esélyük, ezért inkább hallgatásba burkolóznak. A csend azonban nem jelent jóváhagyást.

- Vasárnap választunk, állítólag Európára, mégis elsöprő Fidesz-sikert jósolnak. Ennyire nem érdekli Európa a magyarokat?

- Hogy mekkora lesz az a győzelem, azt majd meglátjuk, várjuk ki a végét. Ebben a periódusban 12 képvelője volt a Fidesznek, lehet, hogy most több lesz, nem tudjuk. De a felvetésre elsőként azt mondanám, hogy az EP-választás szinte minden országban elsősorban a belpolitikáról szól. Mégpedig azért, mert nincsenek speciálisan európai pártok, azokra tudnak szavazni, amelyek a hazai közéletben szerepelnek. Az üzeneteik a hazai világhoz kötődnek. Persze ebben van valamennyi Európa, külpolitika, de nem ezek a témák dominálnak. Európa alapvetően úgy jelenik meg a választók előtt, hogy az miért jó nekik. Ha például az Euróról van szó, azt mondja, jó lenne, ha nekünk is lenne, de az már messze nem mindegy, hogy milyen árfolyamon lépnénk át a közös valutába. Meg tudja még a közvéleményt mozgatni a külföldi munkavállalás, annak a körülményei, vagy mennyit ér a nyugdíjuk, de a fő kérdés még sem ez, hanem szimpátia szavazás az otthoni pártok között...

ITT OLVASHATÓ

EGYMÁSTÓL FÉLÜNK A LEGJOBBAN – HERNÁDI JUDIT: NEM ÉRTETTEM, MIÉRT VAN KARÁCSONYFADÍSZKÉNT A FENYŐFÁN NAGY-MAGYARORSZÁG

168 ÓRA
Szerző: HAJBA FERENC
2019.05.25.

Született magánzó, aki csak mellérendelt viszonyban képes a létezésre. Ezt az állapotot „próbaidőre” önként felfüggeszti, az alkotás folyamatában nem kérdőjelezi meg senkinek a hatáskörét. Igaz, megválogathatja, melyik rendezővel dolgozik együtt, de talán Alföldi Róberttel értenek szót legkönnyebben. A Jászai Mari-díjas Hernádi Judit volt az ország első szabadúszó színésze. Nézeteit nem titkolja. Ezek miatt a köztévéből gyakorlatilag ki van tiltva, amit azért nem tart túl nagy veszteségnek. Rövidesen a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című Nassim Soleimanpour-darabban láthatja az Átrium közönsége. Egyetlenegyszer, mert a szerző rendelkezése szerint ezt a művet minden színész kizárólag egyszer mutathatja be életében, ráadásul próbafolyamat, felkészülés nélkül.

– Reméltem, hamar időpontot találunk a találkozásra, hiszen az „üres naptár ígérete” saját nyilatkozata szerint jobban vonzza a bizonyosságnál.

– Azt szeretem, ha marad sansz arra, hogy történjen valami váratlan, kiszámíthatatlan. Fölhív például Hollywoodból a Metro-Goldwyn-Mayer… Valami helyet csak kell hagyni azoknak az ajánlatoknak, amelyek feltétlenül elvállalandók.

– Gondolom, rengeteg üres hely van a naptárjában.

– Jó, hát az most tényleg nincs, kilenc darabban játszom, rövidesen viszont már tizenegyben.

– Mi volt a legnagyobb váratlan, színházhoz kapcsolódó esemény, ajánlat az életében?

– A „leget” egyszerűen nem bírom, a szótáramból is töröltem. Egyetlen „leg” van, hogy mikor voltam a legfiatalabb. Megmondom magának: amikor megszülettem.

– Akkor úgy kérdezem, melyik szerepajánlat volt emlékezetesen váratlan.

– Legutóbb az, amikor Alföldi Robi New Yorkban hajnalban fölhívott, hogy vállaljak szerepet A félelem megeszi a lelket című Fassbinder-darabban. Elolvastam a művet, visszahívtam, hogy vállalom, de nem vetkőzöm. Ez egyébként nem is volt benne a darabban, de Robinál sosem lehet tudni.

– Ez a felkérés váratlan volt?

– Nem számítottam rá.

– De miért nem? Alföldivel szívesen dolgozik, egy idősödő takarítónő és egy Németországba Marokkóból bevándorló férfi szerelmének drámája itt és most szerintem kifejezetten önnek kínálkozott. Nem érezte úgy, hogy önben benne van ez a szerep?

– Nem ezt mondtam, csak tényleg váratlanul jött a felkérés.

– De azért nem bánta meg, hogy elvállalta?

– Persze hogy nem. Robi utána azt mondta, na ugye, ezért az előadásért még vetkőzni is érdemes lett volna.

– A félelem megeszi a lelket nagy közönségsikert aratott, ahogy számítani lehetett rá, és ezért kapta a Psota Irénről elnevezett díjat is.

– Nem ezért kaptam, sok újságban rosszul írták. Persze talán ezért is, de konkrétan a kritikusok díját ítélték oda érte...

ITT OLVASHATÓ

HELLER ÁGNES: A VÁLTOZÁST NE BRÜSSZELTŐL VÁRJUK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.05.25.

Az európai alkotmány lehetne az az erő, amely visszatartja az uniós alapértékeket megsértő államokat - véli Heller Ágnes, aki Európa jövőjéről beszélgetett a francia államfővel. A filozófus a hvg.hu-nak beszélt arról is, mi lehet az akadálya Orbán Viktor és Matteo Salvini szövetségének, és hogy miben tér el egy másik szövetségesnek tartott, a napokban megbukott politikus, Heinz-Christian Strache példája a Fidesz körüli botrányoktól.

hvg.hu: Emmanuel Macronnál járt ebéden, a francia államfő tizenkét gondolkodót hívott meg, hogy Európa jövőjéről beszélgessenek az EP-választások előtt néhány nappal. Miről esett szó?

Heller Ágnes: Macront az érdekelte, hogy mi az értelmiség véleménye a mai helyzetről, nem is csak Európáról. Mi egymással vitatkoztunk, ő nagyon figyelmesen hallgatott, és időnként elmondta a véleményét, de alapvetően közöttünk folyt a beszélgetés.

hvg.hu: Gondolom, azért nem azok a politikai viták zajlottak, amelyek az európai politikai színtéren jelenleg.

H. Á.: A tipikus témák azért előjöttek, így volt, aki Orbánról és az illiberális demokráciáról beszélt. De leginkább az volt a téma, hogy Európát veszély fenyegeti, és ebből mi a kiút, hogyan lehet egy európai identitást létrehozni.

hvg.hu: Amikor az európai identitás erősítése került szóba, önnek mi volt a javaslata?

H. Á.: Az európai alkotmány. Születtek már szerződések, alapjogi charta, és eljárások a jogsértőkkel szemben, de látjuk, ezek nem értek semmit. De ha van egy alkotmány, hozzá egy alkotmánybíróság, akkor azt nem lehet csak úgy megsérteni egy tagállami kormánynak, annak következményei vannak...

ITT OLVASHATÓ

A VÁLASZTÁS, AMELY A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERÉNEK JÖVŐJÉRŐL IS DÖNTHET

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.05.24.

Az autoriter rendszerek csak akkor maradhatnak fenn sokáig, ha folyamatosan terjeszkednek valamilyen irányban. A Nemzeti Együttműködés Rendszere eddig a magyar jogállamiság leépítésével, a gazdasági hatalom megszerzésével, a véleményformálás monopóliumának megkaparintásával nőtt túl folyamatosan önmagán, így az elmúlt kilenc év permanens térnyerése tökéletesen megfelelt a Fidesz céljainak. A május 26-i uniós választást is valószínűleg nagy fölénnyel húzza be az állampárt, ám az igazi tét Orbán Viktor számára az, hogy tudja-e folytatni expanzióját a határokon túl, vagyis döntő befolyást képes-e szerezni az EU vezetésében. Amennyiben ez nem sikerül neki, valószínűleg a hazai tarolásnak sem tud majd őszintén örülni.

Ha az elosztható javak bőven állnak rendelkezésre, akkor még az sem jelent különösebb gondot, hogy a NER oligarchái egyre sokasodnak, ugyanakkor egyre mohóbbak. Amennyiben azonban csökkennek az erőforrások, a magánzsebekbe pedig egyre kevesebb csordogál, akkor feszültség jelentkezik a rendszerben. Orbán Viktor jól tudja, hogy a rendszere két sarokköve, hogy mindig tudjon adni valamit az embereinek, ugyanakkor garantálja számukra, hogy büntetlenül megtehetnek olyan dolgokat, melyekért komoly büntetés járna, ha nem védené meg őket az állampárt.

Orbán számára a hűség biztosítása az egyik legfontosabb cél, ezért igyekszik olyan rendszert felépíteni, amely egyrészt előnyöket jelent a NER kegyeltjei számára, másrészt a megdönthetetlenség illúziójával kecsegteti saját embereit. Persze, ha nem lehet elhasalni, akkor kevésbé lépked óvatosan az ember, vagyis bátrabban nyúlkál a közösbe, és nem fogja vissza magát akkor sem, ha ellenségei megbüntetésével kell demonstrálnia mindenhatóságát...

ITT OLVASHATÓ

ÜZENJÜNK BRÜSSZELNEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG

Szerző: TAMÁS RÓBERT

2019.05.24.

...Igaz ugyan, hogy a kormánypropaganda másról sem szól, mint arról, hogy az életünk, a jövőnk és a kontinens vagy egyenesen a világ sorsa múlik azon, hogy a Fidesz nyerje meg az EP választást, ez egy bődületesen nagy baromság. Az Európai Parlamentben 751 képviselő kap helyet. Magyarország 21 képviselőt küldhet összesen. A Fidesz ebből a 21 helyből tud megszerezni annyit, amennyit. Mindet nem, legfeljebb 14-15 hely lehet az övék. Tehát a 751 helyből ennyivel képviselhetik Orbán Viktor akaratát. A külhoni magyar pártok baráti támogatására most nem igazán lehet számítani, mivel alig lesz olyan, aki bejut. Ha cinikus lennék (az vagyok), mondhatnám, hogy kidobott pénz volt a határon átöntött rengeteg támogatás, hiszen az EP-ben nem veszi hasznát a Fidesz, az önkormányzati választásokon megintcsak keveset profitálhat belőle, de persze a parlamenti választás alkalmával megtérül.

Nem személyekre fogunk szavazni vasárnap, hanem pártokra. A pártok felállítottak egy listát és ahány mandátumot szereznek, annyi képviselőt küldhetnek a listájukról. Sorrendben. ITT lehet megnézni, melyik pártok indulnak és melyik párt kiket delegálna.

Amely pártok képviselői bejutnak az Európai Parlamentbe, ott a politikai pártcsaládjukba ülnek be. Az Európai Néppárt a legnagyobb ilyen frakció. Ide tartozott a Fidesz, illetve még most is ide tartozik, de jelenleg függőben van a tagsága. Így nem vehetnek részt a döntéshozatalban és erősen kérdéses, végül bent tudnak-e maradni, vagy kizárja őket a néppárt. Bárhogy lesz, súlyos vereség a végeredmény. Ha maradhatnak is, annak ára lesz. Akkor is, ha a propaganda most mást ordibál és egy esetleges bentmaradást egészen bizonyosan győzelemként fog tálalni a híveknek. Orbán meggyengült, ha maradhat, a kispadon. Valószínűbb azonban a kizárás. Miután ma még nem szociáldemokrata Orbán (holnapra persze ez változhat, mivel az a második legerősebb frakció), marad neki a liberális, a zöld, a független és a szélsőjobb pártcsalád. Liberális már volt, a szélsőjobb a logikus választás. Néhány hete még abban reménykedett őfényessége, hogy ez a frakció annyira megerősödik, hogy eléri az 1/3-os küszöböt és „mérleg nyelve” néven komoly zsarolási pozíciót szerez. Ennek mára nem látszik semmi esélye sem.

Még egyszer tehát: 751 képviselői hely van az Európai Parlamentben. Ebből magyarország 21 hellyel rendelkezik. A Fidesz legfeljebb 14-15 helyet tud megszerezni. Miután a pártcsaládja kiállt mögüle, nagyjából a sánta kutyát nem fogja érdekelni, mit hőbörög a jobbszélről. Ha az Európai Parlament esze meg talál jönni (vannak erre utaló jelek), akkor át fogja alakítani az Unió rendszerét, hogy egy, esetleg két, három náci hajlamú hülye ne tudjon 500 millió polgárt terrorizálni.

Úgy tűnhet, nincsen valódi tétje az EP választásoknak, pedig van. Nem Orbán szempontjából, ő szinte biztosan szélre szorul. Ugyanis a szélsőjobbos frakvióval áll szemben az összes többi frakció. Akkor is, ha különböző pártcsaládokban foglalnak helyet. A mi szempontunkból van jelentősége a választásnak. Jelezni tudjuk a közösségnek, hogy itt is van igény a demokráciára. Ahány mandátumot el tudunk venni a Fidesztől, annyival erősebb a jelzés. Ezért igenis nagyon fontos elmenni és voksolni valamelyik pártra. Minden egyes szavazat erősíti a demokráciát és gyengíti a szélsőjobbot. Úgyhogy méltóztassuk vasárnap rászánni azt a kis időt és mutassuk meg, hogy nem kell még temetni ezt az országot. Ha segítséggel is, de ki tudunk ebből kecmeregni. Segítséget így tudunk kérni. Tegyük meg.

ITT OLVASHATÓ

TESSÉK VÁLASZTANI! - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: KOCSIS GYÖRGYI
209.05.24.

Magyarország lakossága alapvetően föderalista, csak éppen nem tud róla – én legalábbis ezt olvastam ki a vasárnapi európai parlamenti választások előtti utolsó lapszámunkban közzétett, a Medián által készített közvélemény-kutatásból. Mert mi is derül ki ebből az izgalmas olvasmányból? Először is az, hogy a magyar ember szívvel-lélekkel EU-párti. Erős többség támogatná a csatlakozást az Európai Ügyészséghez, és csak igen kevesen elleneznék az euró bevezetését – márpedig mi lehet ennél föderalistább álláspont? Ehhez képest a mostani becslések alapján a biztos szavazók több mint fele a Fideszre voksol majd. A magyar ember szívéhez ugyanis – derül ki ugyanebből a felmérésből – a föderalizmussal ellentétes, a kormánypárt által hívószóként használt „nemzetek Európája” gondolat áll közel: vagyis az a hatvanas években létezett, azóta meghaladott, antidemokratikus integráció, amiben még egyáltalán nem lehetett európai parlamenti képviselőket választani.

A Fidesz-szavazó tehát vasárnap arra voksol, hogy legközelebb már ne is szavazhasson!

Na, erre varrjon gombot, aki tud!

Mi varrtunk, többet is. Ilyen erős gomb mindenekelőtt Szellem rovatunk Néphasználat című, a populizmus általános természetrajzát felvázoló írása, amely mások mellett Tocqueville, John Lukacs és XVI. Benedek pápa nyomdokain haladva fejti ki, miképpen kerül hatalomra a többség zsarnokságára támaszkodva a mindenkori demagóg. A teória mezejéről a praxisra áttérve Fókuszban rovatunk egy tőrőlmetszett demagóg, a múlt héten lebukott osztrák szélsőjobb politikus, Heinz-Christian Strache és az ő magyarországi kebelbarátja, Orbán Viktor propagandagépezetének működését teszi nagyító alá az EP-választások fényében. Orbán azonban nemcsak Strachénak igaz híve, hanem – mint tőle magától tudjuk – egyidejűleg Helmuth Kohlnak is, emlékeztet az Európai Parlament átalakuló erőviszonyait latolgató cikk a Világ rovatban. Pszichológiai doktori disszertációra vár e súlyos kognitív disszonancia feloldása, tekintve, hogy a néhai kancellár az európai integrációt szerette biciklihez hasonlítani, amit, ha nem akarjuk, hogy felboruljon, mindig hajtani kell. Előre persze, nem hátra.

Választás előtti olvasmányként feltétlenül olvasóink figyelmébe ajánlok még két, a vasárnapi eseménnyel kapcsolatos írást. A Világ rovatból az is megismerhető, hogyan próbálják meghackelni az európai demokráciát a Putyin-közeli trollgyárak, valamint azt a véleményt, amely állítja: minden ellenkező híreszteléssel szemben van választék a szavazólapon – csak el kell menni szavazni.

Aki nem a legszebbet keresi, hanem megelégszik a legkevésbé csúnyával, már sokat tett saját és szerettei üdvéért.

A szavazóhelyiségből hazatérve is marad sok érdekes olvasnivaló a HVG-ben. Tech rovatunk a mobilpiaci trónok harcáról ír. A Gazdaság rovat nagy vihart kavart kúriai tanulmányt ismertet, amely a bíróságok ellentmondásos ítélkezési gyakorlatát vizsgálta a devizahiteles-perekben. A Magyarország rovatban pedig nemcsak arról lehet olvasni, hogyan lovasították meg Fidesz-oligarchák a nemzeti lovasprogramra szánt pénzeket, hanem a hazai taoizmus újabb fordulatairól is. A vallás egyik főpapja, a Színházművészeti Bizottság elnöke magyarázza el, miért érdemlik meg a kormánybarát színházak a tao-pénzeket, és mások miért nem.

Szóval: tessék választani!

ITT OLVASHATÓ

MI TÖRTÉNIK A MAGYAR GAZDASÁGGAL, HA A BREXIT UTÁN JÖN A HUXIT?

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2019.05.24.

A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját az unió vezetése. Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire. Farkas Zoltán elemzésének második része.

Az első részben azt vizsgáltuk, mekkora megrázkódtatást okozna, ha vissza kellene állítani az országhatárokat, a mostaniban azt igyekszünk számszerűsíteni, mennyire rendítené meg a magyar gazdaság alapjait a kilépés.

Függő helyzetben

Bármilyen vita van is az uniós pénzügyi támogatások felhasználásáról, bármennyit loptak is el belőle, nélküle a válság után a magyar gazdaság nem, vagy csak nagyon nehezen állt volna vissza a növekedési pályára. Jelentőségét a kormányfő időről időre igyekszik bagatellizálni, de a tények ebben a tekintetben meggyőzőbbek a propagandaszólamoknál. A 2007–2015 közötti időszakban a KPMG összegzése szerint közel 14 ezer milliárd forint folyt be, ennek hiányában nem nőtt volna a gazdaság, zsugorodott volna a fogyasztás és a beruházás, sőt ennek köszönhetően javultak az egyensúlyi mutatók is.

A 11 közép- és kelet-európai ország közül Magyarország kapta GDP-arányosan és – Észtországgal holtversenyben – egy főre kalkulálva is a legtöbb támogatást. Bár a 2021–2027-es időszakban a felzárkóztatási támogatások magyar kerete 2018-as árakon a bizottság tervei szerint a negyedével csökken, és felhasználása is kötöttebb, ellenőrzöttebb lesz, az árfolyamtól függően a hazai össztermék 2 százalékára tehető ingyenpénz elég lehet arra, hogy a gazdaság dinamizmusát fenntartsa.

A 2004–2020-as időszakban az Európai Bizottság számításai szerint az EU felzárkóztatási alapjaiból

Csehország 53,5 milliárd

Lengyelország 175 milliárd

Magyarország 55,2 milliárd

Szlovákia 29,5 milliárd

euró támogatásban részesült.

Egy puccsszerű Huxit esetén könnyebb lenne az ingyenes forrásokról lemondani, mint a termelési értékláncokat elvágni, a piaci kapcsolatokat megszakítani. „Magyarország mélyebben integrálódott az Európai Unióba, mint Nagy-Britannia, szárazföldi státusa – a közlekedési hálózattól az energetikaiig és a távközléséig, egészen a környezetvédelmi szempontokig – még jobban leszűkíti a mozgásterét” – hangsúlyozza Balázs Péter korábbi külügyminiszter, Magyarország első uniós biztosa. Tény, hogy a magyar gazdaság nyitottabb, mint a brit, termék- és szolgáltatásexportja együttesen megközelíti a 132 milliárd eurós GDP-t. Összehasonlításképpen, Nagy-Britannia exportja a GDP 30 százaléka körül alakul...

ITT OLVASHATÓ

DK-S ÉS LMP-S KAMPÁNYZÁRÓ, ÍR ÉS CSEH VÁLASZTÁS AZ EP-VÁLASZTÁS MÁSODIK NAPJÁN – PERCRŐL PERCRE A MÉRCÉN

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2019.05.24.



A DK 17 órától, az LMP 15 órától tartja kampányzáró rendezvényét, de a többi párt is kampányol. Mindeközben Csehországban megnyílnak az urnák, ahol 2 napig tart majd a szavazás, míg Írországban holnap már exit poll eredmények is lehetnek. A tegnapi nap eseményeit itt olvashatjátok.

Vasárnap, a magyar EP-választás napján a Mérce folyamatos közvetítéssel, elemzésekkel és videókkal készül majd, kövessetek minket reggeltől!

ITT OLVASHATÓ

PUTYIN PROPAGANDÁJA SZÓLT A HAZAI KORMÁNYMÉDIÁBÓL AZ EP-KAMPÁNYBAN

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG
2019.05.24.

A szlovák Globsec Policy Institute, a cseh Prague Security Studies Institute és a magyar Political Capital közös kutatása több mint kétezer dezinformációs cikk vizsgálata alapján kimutatta, hogy Magyarországon a kormány által irányított média és a Kreml-barát álhír- és propagandaoldalak üzeneteiket és tartalmukat tekintve erős átfedést mutattak az európai parlamenti választás kampányának időszakában. A migráció a legfőbb közép-európai fenyegetésként jelent meg a szlovák, a cseh és a magyar dezinformációs orgánumok közösségi oldalainak bejegyzéseiben.

A kutatás során a cseh és a szlovák partnerekkel együttműködve április 10. és május 10. között 45 releváns Facebook-oldal 2468 bejegyzését elemeztük. A vizsgált oldalak listájába elsősorban olyan orgánumok kerültek be, amelyek a Facebookon a legtöbb cikket publikálták és/vagy a legnagyobb közönséggel (legtöbb követővel) rendelkeznek, továbbá a migrációval, az Európai Unióval és Oroszországgal kapcsolatban rendszeresen terjesztenek egyértelműen dezinformációs tartalmakat.

Magyarországon a legintenzívebb a dezinformációs kampány

A vizsgálat fő célja az volt, hogy ezeken az oldalakon megnézzük, az egyes pártok és témák, illetve az Európai Unióval kapcsolatos információk milyen narratívák keretében jelennek meg az EP-kampányban. Ebben az időszakban a legintenzívebb dezinformációs kampány Magyarországon zajlott. Ennek oka, hogy Magyarországon az EU-ban szinte egyedülálló módon a kormány által irányított mainstream média is rendszeresen közöl dezinformációs tartalmakat...

ITT OLVASHATÓ

2022: MAGYARORSZÁG, ORBÁN UTÁN

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.05.24. 

2022 után már nem Orbán Viktor lesz Magyarország miniszterelnöke. Nem az ellenzék taszítja le a trónról – az övéi fosztják meg a hatalomtól. Azok, akik idővel felismerik, hogy a vezér meggyengült. Már nem ura a saját akaratának, szellemi képességei fogytán, bajai egyre nyilvánvalóbbak, olyannyira, hogy már nagy nehézségek árán sem lehet titkolni az emberek elől.

Három év múlva Lázár János lesz a miniszterelnök.

Lázár János jó miniszterelnöke lesz ennek az országnak. Nem minden országnak lenne jó miniszterelnöke, a legtöbb helyen nem is lehetne belőle miniszterelnök, de Magyarország igen alkalmas hely arra, hogy Lázár Jánosból bármi legyen.

Simulékonyság és keménység, visszafogottság és gátlástalanság, diplomáciai érzék és annak a hiánya.

Akinek mindene van, az annyit is ér.

Magyarország Lázár kormányzása idejében már utolsó napjait éli az Európai Unióban. Az uniós országok ugyanis addigra végképp megunták, hogy Lázár elődje, Orbán Viktor és kormánya folyamatosan sértegeti őket. Hogy csak a piszkos pénzük kell a magyaroknak, de az nagyon. Elzárják a pénzcsapokat, a még megmaradt, alaposan megcsappant utalásokat átláthatósághoz kötik. Akkor meg ugye, minek nekünk az Unió? Az értékeit megvetjük, csak a pénzük kell, de pénzt máshonnan is tudunk szerezni. Igaz, drágábban, de ezt nem kötjük a nagyközönség orrára.

Népünnepélyek kísérik majd országszerte a kilépésünket szentesítő népszavazást. A ma még uniópárti magyarok kétharmada a kilépés mellett fog szavazni. Felépül az első magyar-azeri balta-összeszerelő üzem...

ITT OLVASHATÓ

EZ ITT AZ ÉN HAZÁM!

KOLOZSVÁRI SZALONNA /  VENDÉG
Szerző: BOGDÁN GÉZA
2019.05.24.

Kedves roma testvéreim, magyar barátaim és ismerőseim!

Mint az már gondolom mindenki előtt ismert, e hét vasárnapján egy számunkra különösen fontos, bennünket, romákat, szó szerint húsbavágóan érintő, sorsdöntő kérdés előtt állunk: jogot kaptunk arra, egyfajta módot és lehetőséget, hogy szavazhassunk arról, mely magyar parlamenti pártok képviseljenek minket Brüsszelben, az Európai Unió parlamentjében.

Tudom, nagy dilemma ez, és azzal is tisztában vagyok, hogy lesznek majd közöttük olyan álcát öltött és valós érdekeiket eltitkoló hamis pártszószólók, akik – visszaélve a bennünket sújtó és általuk tudatosan előidézett nyomorunkkal – nem csak jól csengő szavakkal, de kevéske pénzért, netán élelmiszerért cserébe próbálják meg kicsikarni tőlünk a szavazatainkat.

Kérlek benneteket, hogy ti, romák, semmiképp ne dőljetek be az önös érdekeiktől vezérelt hamis próféták szépen csengő ám hazug szavainak! Ne feledjétek: a hamisgyöngy időnként sokkal jobban csillog, mint az igazi!

Hazánkban egy – a roma kisebbségi jogokat eltipró – új magyar nemzetállam van kialakulóban. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a jelen hatalom birtokosai számtalan olyan törvényt alkottak, amellyel ők nyomatékot adtak nekünk arra, hogy mi, roma emberek, csupán a származásunk miatt, ennek az általuk elképzelt szép új magyar társadalomnak nem lehetünk a tagjai. Szerintük mi csak romák vagyunk, és nem magyarok…

Senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy a Törökszentmiklóson történt ártatlan romákat megfélemlítő náci vonulás is valójában a Fidesz egyik ellenünk irányuló akciója volt.

A Fidesz úgy akar leszámolni a Jobbikkal – mint legfőbb riválisával – hogy bennünket, romákat, koncként odavet, az un. Mi Hazánk Mozgalom néven futó újonnan szerveződött neonáci eszmeiséget valló pártnak. Ők – kormányzati segédlettel – követve az immár pálfordulást végrehajtott elődeik, a Jobbik egykoron jól bevált népszerűséget hozó stratégiáját, Nemzeti Légiót hoztak létre, és országosan kiterjedő erődemonstrációt hirdettek...

ITT OLVASHATÓ

THERESA MAY BEJELENTETTE LEMONDÁSÁT

INDEX
Szerző: IVÁN ANDRÁS
2019.05.24.

- Theresa May brit kormányfő bejelentette, hogy június 7-én lemond a toryk vezetéséről

- Miniszterelnök addig marad, amíg ki nem választják utódját, ez legkésőbb június végéig megtörténhet

- Az EU-val kialkudott kilépési megállapodásának sorozatos alsóházi leszavazása után a héten teljesen elfogyott a levegő May körül

- Új brexitjavaslatait a párton belüli ellenfelei, és a Munkáspárt is támadta, pedig pont az ellenzék felé próbált nyitni

- Egyre többen követelték a lemondását, és azzal is nőtt Mayen a nyomás, hogy a helyhatósági- után az EP-választáson is óriási vereségre számíthatnak a toryk

- Egyelőre hárman jelentkeztek be utódnak, köztük Boris Johnson volt külügyminiszter, de még sokan előállhatnak

- Az új kormányfő megörökli a brexit körüli patthelyzetet. A kilépésnek a mostani állás szerint október 31. a határideje

- Az EU nem akarta újranyitni May megállapodásáról a tárgyalásokat, de az uniós vezetők kedden ülnek össze átbeszélni a brit fejleményeket

Theresa May brit kormányfő bejelentette, hogy június 7-én lemond a Konzervatív Párt vezetéséről. Addig marad miniszterelnök, amíg a toryk kiválasztják utódját. Ez a folyamat akár másfél hónapig is tarthat, de ha egyértelmű lenne a többség egy jelölt mögött, akkor sokkal rövidebb is lehet...

ITT OLVASHATÓ