A KORMÁNYPÁRTI SZAVAZÓKNAK SEM TETSZIK ORBÁN REPKEDÉSE – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.04.19.

Átlátható tájékoztatást akar a kormányzati repülőgép útjairól az emberek bő kétharmada

Technikai landolás ide vagy oda…

Lemond Rátóti Zoltán, az SZFE rektora

Egészségügyi okokra hivatkozva hagyja ott az egyetem vezetői tisztségét. Kinevezése után nem sokkal kapta meg a Kossuth-díjat.

„A gyűlöletbeszéd magyar nagymestere”

Mit lehet kezdeni azzal, hogy Bencsik András melegek kivégzéséről fantáziál? Spoiler: semmit.

Péterfalvi: Nincs joguk titkolózni a végrehajtóknak

„A hatóság állásfoglalása megerősítette, hogy a végrehajtók közfeladat-ellátásával kapcsolatos minden információ, az egyedi ügyek kivételével, közérdekűnek számítanak. Így például az, hogy mekkora bevétele van a behajtási jutalékokból, hány munkatársat alkalmaz, vagy például mennyiért bérli az irodáját.”

Minden tizedik dolgozót ki kell rúgni, hogy emelhessék a minisztériumi tisztviselők fizetését

A béremelés nem lenne automatikus, hanem lehetőség a munkáltatók részére. A sakkban tartásra is.

Fókákat a Karmelitába!

“Ezért volna egy elsőre abszurdnak tűnő javaslatom – bár abban az országban, ahol egy rendőrfőnök alá tartozik az egészségügy, egy hadiipari mogul alá a honvédelem, a külügyet pedig egy kispályás focista irányítja, ott valójában semmi sem abszurd.”

Megemeli az egyházi személyek jövedelempótlékát a kormány

Semjén Zsolt mint a miniszterelnök általános felettese megvizsgálja az egyházi személyek jövedelempótlékának és zsidó örökség ápolásának támogatását biztosító jogi szabályozást. Majd külön megállapodásokat köt az egyházakkal arról, hogyan osztják fel a pénzt azok között, akik a különböző településeken teljesítenek hitéleti szolgálatot.

A kormány a dél-amerikai modellt követve, egyáltalán nem bánja a magas inflációt

A költségvetés számára pénzszűkés időben kifejezetten jól jönnek a kincstár számára például az általános forgalmi adókból beszedhető plusz tíz- és százmilliárd forintok.

820 millió forintba került a római kori élménypark, mégis zárva van

„Szerettem volna a Fidesz múzeumigazgatóvá avanzsált koszorús költőjét, L. Simon Lászlót is megkérdezni, hogy mire költötték a 820 milliót. L.Simon először valami egészen szemtelen módon annyit írt vissza, hogy milyen alapon kérdezem én őt…” (Hadházy Ákos)

Megbontotta a szél a 300 millió EU-s pénzből épült ketreckilátót Verőcén

Az EU is hülye, de tényleg.

Napirendre akarták tűzni a Fideszben a svéd NATO-csatlakozást, de fentről leállították őket

Az ellenzéki köröktől hallott felvetés szöges ellentétben áll azzal, amivel még februárban állt elő Kocsis Máté.

Orbán Viktor emberei tucatnyi településen sújtják földadóval a gazdákat

Nem állja meg a helyét Gulyás Gergely legutóbbi Kormányinfón elhangzott azon kijelentése, hogy földadót „eddig nem vetett ki senki”.

289 millió forintért venné meg Bak Imre négy festményét a Nemzeti Bank cége

A három évvel ezelőtt indított műtárgyvásárlási akcióra már legalább 4 milliárd forint közpénzt költöttek el.

Furcsán változik a budapesti orosz nagykövetség létszáma

Csak viszonylag rövid időre kellhetett a megnövelt diplomáciai létszám Putyinéknak Magyarországon, idén tavaszra ugyanis jelentősen csökkent, a háború előtti időszak alá.

Antennák figyelnek az orosz nagykövetségek tetején, a budapestiekkel a főváros nagy részét képesek lehallgatni

Stockholmtól Brüsszelig Európa-szerte talált híradástechnikai szempontból igen érdekes berendezéseket az orosz nagykövetségek tetején a VSquare tényfeltáró portál.

Kanadába menekítették az egyik magyar kormánykritikus portált

A szolgáltatójuk közlése szerint nem kapcsolják vissza a szervert, ugyanis óriási túlterheléses támadás érte őket. Azt kérték, költözzenek el máshova…

Szándékosan hazudott a Fox News, 787,5 millió dollárt kell fizetniük

A New York Times által az évszázad rágalmazási perének nevezett eljárásnak az volt a célja, hogy tesztelje, hol húzódnak az amerikai média szólásszabadságának határai. Hát, itt…

ITT OLVASHATÓ

ITT A FELMÉRÉS, AZ EMBEREK HÁROMNEGYEDE SZERINT ELFOGADHATATLAN, HOGY ORBÁN VIKTOR MAGÁNCÉLRA HASZNÁLT KORMÁNYZATI REPÜLŐGÉPET

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2023.04.19.

Átlátható tájékoztatást akar a kormányzati repülőgép útjairól az emberek bő kétharmada. Ennél is többen vannak, akik szerint nem elfogadható Orbán Viktortól az ilyen repülők magáncélú használata – derült ki a Publicus Intézet kutatásából.

Az emberek mindössze hetede, de még a kormánypárti szimpatizánsoknak is csak harmada szerint elfogadható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök magáncélokra használja a kormánygépet – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből. A kutatás apropóját a kormányfő márciusi egyiptomi hivatalos látogatása adta, mely után Orbán Viktor nem Budapest, hanem a Olaszország felé vette az irányt, ahol Pisában Dömötör Csaba államtitkár szerint technikai landolást hajtott végre, ám a kormányfőt Firenzében feleségével sétálgatva fotózták le.

Az ügyben Hadházy Ákos ellenzéki képviselő feljelentést tett hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt, ugyanis szerinte a cirka ezer kilométeres kitérő legalább 3-4 millió forintjába került az adófizetőknek, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség szerint viszont nem történt bűncselekmény.

A Publicus által megkérdezettek nem ilyen megbocsátóak a kormányfő közpénzből finanszírozott magánútjaival szemben, az ellenzéki szavazók mindössze 3 százaléka vélte úgy, hogy elfogadható az ilyesfajta utazgatás, s a bizonytalanok közül is csak minden tizenegyedik volt ilyen megengedő. A leginkább a falvakban élő, 45-59 év közöttiek, vagyis a Fidesz-KDNP masszív bázisát alkotók vélték úgy, hogy elfogadhatóak Orbán Viktor közpénzes magánútjai, legkevésbé pedig a fővárosi 30 alattiak tolerálták...

ITT OLVASHATÓ

TÍZEZREKKEL KEVESEBBET KERESNEK TÖBB ÉVE PÁLYÁN LÉVŐ TANÁROK, MINT A GYAKORNOKOK

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.04.19.

Tízezrekkel több pénzt vihetnek haza a gyakornok státuszban lévő pedagógusok a több éve tanító, Pedagógus I. minősítéssel rendelkező kollégáikhoz képest. Ennek oka, hogy a gyakornokoknak kevesebb a kötött munkaideje, és minden plusz órát pótlékként fizetnek ki nekik. A PDSZ szerint nem új problémáról van szó, és a helyzet a státusztörvénnyel csak rosszabb lesz.

„Fájdalmas ez az egész, az van bennem, hogy ha engem ennyire becsülnek, akkor a jövő generációját is így becsülik meg. Pedagógusként a gyerekekért van az ember, szeretné nevelni, oktatni őket és csomó akadályba ütközik”

– mondta lapunknak Bori, aki Pest megyében dolgozik tanítóként egy általános iskolában, és aki azzal szembesült, hogy a Pedagógus I. minősítése után szinte alig nőtt a fizetése ahhoz képest, mint amennyit gyakornokként kapott. Bori tapasztalata nem egyedi, több tanár is azt mondta lapunknak, hogy a minősítésük után tízezrekkel kerestek kevesebbet, mint mikor gyakornoki státuszban dolgoztak. A pedagógushiány miatt szükség van a fiatalok utánpótlására, de az általunk megkérdezett tanárok szerint ez a helyzet csak bérfeszültséget szül az idősebb kollégákkal, és inkább leminősíti a munkájukat. (A történetekben a szereplők nevét kérésükre megváltoztattuk.)...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A KORMÁNY A DÉL-AMERIKAI MODELLT KÖVETVE, EGYÁLTALÁN NEM BÁNJA A MAGAS INFLÁCIÓT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.04.19.

Mint minden népszerűséget hajhászó kormány, a magyar sem bánja a magas inflációt, hiszen az adók egy részét úgynevezett inflációs adóként szedi be, aminek az ő szempontjukból az is az előnye, hogy kevésbé észrevehető, s az átlagpolgár nem is nagyon érti, hogy ilyenkor is adót fizet – mondta Mellár Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, országgyűlési képviselő szerint ezt a módit főként Dél-Amerikában láthatjuk, „de hát mi ilyen dél-amerikai modellt követünk”. Arra voltunk kíváncsiak, vajon csak lózung-e az infláció elleni küzdelem hangoztatása a kormány részéről, vagy éppen ellenkezőleg, a kormány érdekében állhat a pénzromlás fenntartása.

„Én azt remélem, hogy áprilisban már érzékelhetőbb lesz az infláció csökkenése, általánosabbá válik, nemcsak egy-egy termékre vagy termékcsoportra terjed ki, hanem általában szélesebb inflációcsökkenés lesz, és május-júniusban pedig egy határozott esésre is számítok. Ugye, van ez a vakcina, inflációellenes politikának nevezzük, amit beadtunk, és várjuk, hogy kifejtse a hatását. Biztató ez a néhány százalékos vagy tizednyi csökkenés, de ez sajnos nagyon kevés. Tehát az infláció túlságosan magas, a kormánynak továbbra is az infláció letörésén kell dolgoznia.” – ezt fejtegette Orbán Viktor a Kossuth Rádióban elhangzott legutóbbi „interjújában”.

A gazdaságfejlesztési minisztere, Nagy Márton is bevetette az új lózungot, amikor a Világgazdaságnak a következőképpen fogalmazott: „Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormány várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés... Az intézkedések működnek, egyre látványosabb lesz a hatásuk, azaz eredményes a szankciós infláció elleni vakcina. (Arról talán ne ejtsünk szót, hogy Nagy februárban még gyors inflációcsökkenésről fantáziált márciusra: „az infláció januárban valószínűleg még benéz 25 százalék fölé, de februárban már mérséklődés várható, és ezután gyors csökkenés következhet be, év végére pedig egy számjegyűvé válhat a drágulás”. )...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYARORSZÁGON MÉG AZ IDŐJÁRÁS-JELENTÉS IS ÉVEK ÓTA HATÁRREVÍZIÓT KÖVETEL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.04.19.

Az amerikai magyarok nem nem látják a magyar közszolgálati televízió műsorát, ezért megdöbbenve értesültünk arról, hogy Magyarországon még az időjárásjelentésbe is elbújtatják a Nagy-Magyarország térképet, s az emberek tudatalattijába programozzák a revizionista követeléseket. Ilyen térképek csak olyan ország közszolgálati televíziójában jelennek meg, amely nem fogadja el a jelenlegi határokat és a szomszédaival szemben területi követelései vannak.

Hiába tagadják verbálisan, erről szólnak az Orbán nyakába kerülő futballsálak, a fideszes autókon levő matricák, Szijjártó beszédének hátteréül szolgáló Nagy-Magyarország térképek, s erre utal az, hogy még a közszolgálati időjárásjelentésben használt térképeken is megrajzolják a „Nagy-Magyarország” körvonalait. Már a 2019-es időjárásjelentésben is teljesen indokolatlanul szerepelnek a sötétzöld kontúrral meghúzott vonalak, amelyek a Nagy-Magyarország térképre utalnak. De más színekkel ugyanez van most is...

ITT OLVASHATÓ 

KICI, ÓCCÓ AKKCIGYÁR

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.04.19.

Minden tiltakozás, tüntetés és népszavazási kezdeményezés ellenére lesz akkumulátorgyár Debrecenben (is), mert valami ismeretlen okból ez nagyon fontos a Fidesz számára. Nem érdekes, hogy nincs hozzá elég víz, az sem, hogy elég áram sem. Majd lesz, mondta a kedves vezető. E célból, hogy a gyára megépülhessen, gázüzemű erőműveket szándékszik építeni, amihez a gázt az oroszoktól szerezné be, még jobban odaláncolva magát Putyinhoz, ami ma már nem csak anakronizmus, hanem úgyszólván árulás. De ilyesmiért nem kell a szomszédba menni Orbánnak, ha valami hasznot remél tőle és belőle.

De, hogy mi az a haszon, és kié lesz, az az érdekes, mert ezt kellene ahhoz tudni, hogy megértsük, miért veri át ezt az akksigyárat a népakarat és minden józan ész ellenében. Mert átpasszírozza, minden észérvet, számítást és érzelmet félresöpörve. Áram tehát ilyképp lesz a megálmodott üzemhez, vizet pedig majd fakaszt valahonnan a mindenható. Valahogyan úgy, mint Virág elvtárs Pelikán házának építésekor, mint emlékezhetünk: „Nincs homok??!! Akkor csinálunk, elvtársam! Nekem homok legyen a föld alól is! Efelől nem nyitok vitát, elvtársam, várom a sódert meg a kavicsot!” – Ekképp lesz a víz is Debrecenben.

Ugyan nem történt nyilatkozat róla, de majd a képünkbe kapjuk úgyis, hogy a kedves vezető érettünk csinálja ezt az egészet. Mégpedig azért és úgy, ahogyan és amiért egymillió munkahelyet ígért nekünk a megálmodott munkaalapú társadalmában, hogy minden magyari proletár odaállhasson egy összeszerelősor alkatrészeként, akárha villáskulcs. Pártunk ezért is adja oda az adófizetők pénzét a rohadt multiknak, hogy teremtsenek úgymond munkahelyeket, ez az a metódus, amellyel mi finanszírozzuk a saját gyárunk felépítését, és máris ott vagyunk Virág elvtárs idejében megint, de már nem a filmben.

„Tiéd a gyár, magadnak építed”, volt a jelszó hajdan, amire az idősebbek még emlékezhetnek, s mintha ez teremtődnék újra most is, csak nem mi építjük, hanem a multi, Debrecenben azonban a kommunisták. Ők kapnak most a magyari adófizetők pénzéből munkahelyenként hatvanmillió magyari forintot, ami nem kevés, úgy azonban már rohadt sok, hogy kilencezer munkahely épül a mi pénzünkből ezek szerint azzal a csavarral, hogy viszont nem nekünk. Nyilatkozott ugyanis a leendő gyár kínai menedzsere, hogy első körben kínai munkások érkeznek Debrecenbe, és innentől a történet még érdekesebb.

Összefoglalnánk ezen a ponton az eseményeket, ha nem lenne egészen világos. A magyar adófizetők pénzén kínai munkahelyeket teremtenek, cserébe viszont a kínai gyár hazaviszi a profitját. Viszont nekünk jut az esetleges környezetszennyezés, a fokozott víz-és áramigény. Szeretnénk azt megérni, hogy a titkolózásba burkolózó, minden tiltakozást lesöprő Fidesz, illetve annak potentátjai, de legfőképpen maga Orbán Viktor előáll valami érthető, vagy ha ilyen nincs, legalább hihető magyarázattal arról, ez miért jó az országnak, a magyar családoknak, ha már. Legfőképp, miért jó a debrecenieknek, mert ők sem tudják.

Nem komilfó a migráncsozás, de azért kilencezer kínai egy kupacon, az kilencezer kínai. Az már egy kisváros, akiknek lakniuk kell, a szabadidejüket el kell tölteniük, egyebek. Debrecenben eddig nem volt kínai negyed, most lesz. És nagy gonoszan azt is megjegyezzük, hogy minden bizonnyal fajkeveredés is előfordul majd, amit szintén meg kellene magyaráznia a kedves vezetőnek, de úgysem fogja. Mondhatnánk, hogy Debrecen, mit fideszes város így járt, erre szavazott, ezt kapta, de nem vagyunk ennyire gonoszak, sőt, Debrecen sorsában az országét is látjuk, az egyesben az átalánost, ahogyan mindkettő rohad szét.

Ha jó kedvünk volna, akkor kiforgatnánk a kedves vezető szlogenjét akként, hogyha Magyarországra jössz, nem veheted el a kínaiak munkáját, de nem vagyunk ilyen vicces hangulatunkban. Még azt is mondhatnánk, hogy kici, óccó akkcigyár épül Debrecenben, de se kicsi, se olcsó nem lesz, és már rég elveszítettük azt a képességünket, hogy ilyen bejáratott kínai sémákon vigyorogjunk. Mert ez itt feleim a véres rögvaló. Ez már az életünkre megy. Először a debreceniekére, aztán az összes többi mimagyarokéra is, hogy akár elő is vehetem a kedvenc fordulatom, ami ez, mint ismeretes: várj a sorodra, előbb-utóbb meghalsz te is.

ITT OLVASHATÓ

EGYEZTETÉS A MÉGSEM GYURCSÁNYISTÁKKAL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.04.19.

Jó reggelt! Ismét jelentkezik a 444 reggeli hírlevele (a többire pedig itt lehet feliratkozni).

ITT OLVASHATÓ

MŰVÉSZI IGÉNY KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL – TÖRÖK ÁDÁM HALÁLÁRA

NÉPSZAVA
Szerző: RETKES ATTILA
2023.04.18.

Hetvenöt éves korában, alig néhány héttel tervezett jubileumi életműkoncertje előtt elhunyt Török Ádám énekes, fuvolista, zeneszerző, a Mini együttes legendás frontembere. Idejekorán felismerte, hogy Bartók Béla művészetének nem csak hagyományos hangversenytermekben és operaszínpadokon van létjogosultsága.

Fél évszázadon átívelő pályafutásának talán legfontosabb értéke, hogy Török Ádám három műfajban – blues, progresszív rock, fúziós jazz –, illetve azok (sokszor igen keskeny) határmezsgyéjén tudott maradandó értéket felmutatni, közvetíteni.

A blues magyarországi fejlődése azért sajátos, mert az Amerikából és Nyugat-Európából átvett zenei alapokhoz jellegzetes külvárosi életérzés (Kőbánya, Angyalföld) és politikai színezetű szövegek társultak.

Török Ádám viszont – aki magát „belvárosi ficsúrnak” nevezte – nem ezt az irányt választotta: művészi igényű, bonyolultabb hangszeres szólókat is magában foglaló, kompromisszumok nélküli zenei megvalósításra törekedett. A rockzenében a hozzá hasonlóan énekes-fuvolista Ian Anderson vezette Jethro Tull és az Eric Clapton nevével fémjelzett Cream volt számára az etalon. Itt viszont éppen abban jeleskedett, hogy az importált zenei elemeket mindig képes volt magyar társadalmi-kulturális kontextusba átültetni. A jazz és a rock házasságából létrejövő fúziós zenével pedig megelőzte korát: már a hetvenes évek közepén felvette a versenyt a műfaj legjobbjainak – Chicago, Weather Report, The Mahavishnu Orchestra és mások – produkcióival. Fiatalkori törekvéseinek egyfajta összegzése, legsikeresebb alkotása az 1978-ban megjelent Vissza a városba című album.

Török Ádám életműve három másik szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt olyan hangszert (fuvola) választott, amelynek korábban a klasszikus zene fogalomkörén kívül marginális szerepe volt. Pályáját saját bevallása szerint „rock-ordibálással” kezdte, s csak 22 évesen kezdett fuvolázni, de játéka hamarosan nemzetközi rangra emelkedett; fuvolás felvételeit Ázsiában és a tengerentúlon máig keresik a gyűjtők. Másrészt idejekorán felismerte, hogy Bartók Béla művészetének nem csak hagyományos hangversenytermekben és operaszínpadokon van létjogosultsága. A bartóki ritmus- és harmóniavilág számos kompozíciójában nyomon követhető, a szerzői jogok lejárta, 2015 óta eltelt időben pedig új Bartók-projekteket is megvalósított. A harmadik szempont már nem tisztán zenei: Török Ádám és a Mini – úgy is, mint a Bem Rockpart, a Tabán és az Ifipark rezidens együttese – jelentősen formálta a hetvenes-nyolcvanas években felnövő nemzedék ízlését, társadalomszemléletét. Éppen ez az, amiért – művészi jelentőségén túlmenően is – a magyar rocktörténet legnagyobbjai közé emelkedett.

ITT OLVASHATÓ

VOLT MINISZTEREK, ÁLLAMTITKÁROK ÉS TUDÓSOK A „BOSSZÚTÖRVÉNY” ELLEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2023.04.18.

Többek között a 2010 utáni Orbán-kormányok első oktatásért felelős minisztere is aláírta a pedagógusokat támogató nyilatkozatot, amelyet a kezdeményezők megkeresésére a Válasz Online hozhat most nyilvánosságra. A jövő heti tanársztrájk elé időzített, pedagógusok melletti, az őket sújtani hivatott bosszútörvény elleni kiállás aláírói volt miniszterek, államtitkárok, tudósok, értelmiségiek. A nyilatkozatot változtatások nélkül, teljes terjedelmében közreadjuk.

"Itt volna hát a szent, a várt Szélvész,
Tespedt tavat mely fenékig zavar?
Alázását ki oly bűnösen tűrte,
Lázad hát már az Élet alágyűrtje,
A tanító, a legrababb magyar?

(Ady Endre: A magyar tanítókhoz)

Nyilatkozat a pedagógusok védelmében

Nem részleteiben, teljes egészében kell nemet mondanunk a pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezetre és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokra: e jogszabályok szelleme, a bennük megnyilatkozó szándék elfogadhatatlan.

A döntéshozók a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával büntetik a hivatásuk méltóságáért küzdő tanítókat és tanárokat. Igazolhatatlan eljárásukat a bosszú szándéka vezérli.

A tervezett kényszerintézkedések lehetővé teszik a túlterhelt és más szellemi foglalkozásokhoz képest szégyenletesen alulfizetett pedagógusok munkaidejének növelését, fokozzák munkahelyi kiszolgáltatottságukat, csorbítják jogaikat. Ezek a rendszabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tanárhiány ellensúlyozására alkalmatlanok, éppen ellenkezőleg, a pálya elhagyására késztetik az érintetteket és elriasztják a fiatalokat a tanári hivatástól.

A nevelőtestületek szakmai önállóságának korlátozása újabb lépés a kívánatossal épp ellenkező irányba. A túlközpontosított intézményrendszer, a teljesíthetetlen mennyiségű, korszerűtlen tananyag, a tantervvel és tanmenettel kapcsolatos merev előírások, a pedagógusok teljesítményének mérésére kieszelt életidegen és megalázó módszerek lehetetlenné teszik a korszerű – interaktív, differenciált, személy- és problémaközpontú – oktatási-nevelési módszerek alkalmazását.

A következmények nem csak a pedagógusokat sújtják: tovább rontják a tanulók esélyét, hogy az iskolában hozzájussanak a sikeres helytálláshoz kellő tudáshoz. És nem csak a kormányzatot terheli értük felelősség: osztozik benne a magyar értelmiség, amely nem emeli fel a szavát az iskola védelmében.

Aki az ország jövőjét, utódaink boldogulását a szívén viseli, annak most ki kell állnia a pedagógusok mellett. Támogassuk küzdelmüket és tegyük világossá, hogy a megrendszabályozásukra és megfélemlítésükre hozott intézkedésekkel a kormány nem érhet célt!

Elkapkodott, erőszakos reformok helyett a közoktatás tartalmának és intézményrendszerének körültekintő újragondolását kívánjuk, az érintettek érdemi közreműködésével.

Meggyőződésünk, hogy a kibontakozás lehetetlen a közoktatásban dolgozók bérének azonnali emelése, munkakörülményeik javítása, terheik csökkentése nélkül.

Támogatjuk a pedagógusok jogos követeléseit: közalkalmazotti státuszuk megerősítését, a sztrájkhoz és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogaik tiszteletben tartását.

Budapest, 2023. április 18.

Ángyán József agrárpolitikus, korábbi államtitkár

Bálint Csanád régész, az MTA tagja

Béres Tamás teológus, egyetemi tanár

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, korábbi ipari miniszter

Csaba László közgazdász, az MTA tagja

Dávidházi Péter irodalomtörténész, az MTA tagja

Elek István közíró

Falus András immunológus, az MTA tagja

Gyarmathy Éva pszichológus, egyetemi tanár

Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár

Heidl György filozófiatörténész, egyetemi tanár

Jeszenszky Géza egyetemi magántanár, korábbi miniszter

Jordán Ferenc biológus

Kelevéz Ágnes irodalomtörténész

Kenesei István nyelvész, az MTA tagja

Kertesi Gábor közgazdász

Kertész János fizikus, az MTA tagja

Knausz Imre pedagógiai szakértő

Lányi András író

Pritz Pál történész

Réthelyi Miklós kutatóorvos, professor emeritus

Romsics Ignác történész, az MTA tagja

Rudas Tamás szociológus, professor emeritus

Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, korábbi államtitkár

Vajda Mihály filozófus, az MTA tagja

Vajda Zsuzsanna pszichológus, professor emerita

ITT OLVASHATÓ

LÁZÁR: MÁS VILÁG JÖN AZOKNAK IS, AKIK KÖZELEBB ÁLLNAK A KORMÁNYHOZ – TELEX TÉMA BRÜCKNER GERGŐVEL #1

TELEX / TÉMA PODCAST
Műsorvezető: BRÜCKNER GERGELY
2023.04.18.

A Téma podcast első adásában Lázár János építési és közlekedési miniszter volt a Brückner Gergő vendége, aki azt mondta: hamarosan más világ lesz azok számára is, akik közelebb állnak a kormányzathoz. Szóba került, hogy milyen úgy vezetni a tárcát, hogy eddig főleg csak leállítani kellett projekteket, milyen kormányközeli érdekeket sért az állami beruházások készülő, új rendszere, a főváros-vidék ellentét, vagy éppen a nemrég Lázárékhoz került MÁV fejlesztésével kapcsolatos elképzelések. Új epizód minden péntek reggel!

ITT NÉZHETŐ MEG 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

AZ IDÉN KÉTSZER IS KI KELLENE EGÉSZÍTENI A NYUGDÍJAKAT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.04.18.

A kormánynak mielőbb, de legkésőbb júniusban kiegészítő nyugdíjemelést kellene adnia, mégpedig visszamenőleges hatállyal – véli Barát Gábor. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint ez csak az első lépés lenne az idén, szeptember táján ismét felül kellene vizsgálni az inflációs folyamatot és annak fényében újabb – szintén visszamenőleges – emelést kell majd végrehajtani. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa a napokban közleményben sürgette a nyugdíjak kiegészítő emelését, konkrétan három százalékkal, s emellett jogosnak tartana egy soron kívüli, visszamenőlegesen 1,5 százalékos emelést is, amivel kompenzálnák az előző két évben elmaradt összegeket.

A márciusi inflációs adat napvilágra kerülésével eloszlottak azok a remények, hogy a januári csúcs után érzékelhető lassulásnak indul a pénzromlás. Ám miután a drágulási ütem februárban is csak 0,3 százalékkal mérséklődött az előző év februárjához képest, majd márciusban még ennél is elenyészőbb, mindössze 0,2 százalékkal, így már látható, hogy ebből nem lesz egyhamar sem egy számjegyű, de még egyessel kezdődő két számjegyű ráta sem. Ráadásul a nyugdíjasok számára még kedvezőtlenebbül alakul a helyzet. A speciálisan erre a korosztályra szabott nyugdíjas vásárlói kosár alapján mért infláció rendre magasabb, mint az általános: januárban 27,4, februárban 26,9, márciusban pedig 26,7 százalék volt. Az utóbbi egyébként hagyományosan mindig magasabb, mint az általános – ezt is szemlélteti az alábbi grafikonunk...

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: AKIK A HALÁLUKBAN SEM EGYENLŐEK

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.04.18.

Sigmund Freud a Gyász és melankólia című tanulmányában pontosan tárja fel a gyász személyes és kollektív tudatát: „A gyász rendszerint valamely szeretett személy, vagy a helyébe lépő absztrakció – haza, szabadság, eszmény stb. – elvesztésére adott reakció.” Freud helyesen érzékelte, hogy a tudat cenzúrája (Zensur), illetve az elfojtás (Verdrängung) az individuális, személyes lelki zavarok és traumák tudattalan mechanizmusait indítják be.

A XX. századi totalitárius rendszerek nyomán tisztában vagyunk már azzal is, hogy milyen történelmi és társadalmi traumákhoz vezet – legtöbbször éppen a veszteség, a gyász okán – a kollektív tudattalan cenzúrája és elfojtása, amit a diktatórikus rezsimek előszeretettel alkalmaztak. Ennek a tragikus, a személyes és kollektív pszichében máig ható pusztító valóságnak az irodalmi tükrét nyújtja például Orwell az Állatfarm című művében, ahol a kiépülő diktatúra nélkülözhetetlen és szükséges technikájaként mutatja be az író a fenti folyamatot, vagy a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című munkájában, ahol a halál és a gyász cenzúrájának kiépült és rutinszerűen működtetett diktatórikus praxisa keretezi a förtelmes történetet.

Nincs még három hete, hogy meghalt Ragályi Elemér, a számtalan hazai és nemzetközi díjat nyert világhírű operatőr, megannyi ikonikus magyar, valamint Oscar- és Emmy-díjas nemzetközi produkció alkotója. Jóllehet a gyász a magyar és a nemzetközi filmművészet, a magyar és az egyetemes kultúra gyásza, ám a magyar miniszterelnök és a kulturális kormányzat ez ideig néma maradt.

De miért is szólalt volna meg, elvégre hasonlóképp hallgatott – mások mellett – Heller Ágnes, Jancsó Miklós, Konrád György, Makk Károly vagy Kornai János halálakor, igaz, ugyanez az állami vezetés annál egyértelműbben fejezte ki gyászát például Jankovics Marcell, Makovecz Imre, Kerényi Imre vagy Szentmihályi Szabó Péter elhunyta alkalmával.

Félreértés ne essék: a fenti neveket nem e sorok írója állítja egymással szembe, hanem a politikai és kulturális hatalom műveli ezt.

Ők differenciálnak, ők azok, akik saját kedvükre és politikai ízlésüknek megfelelően tesznek különbséget magyar tudósok és művészek között. S immár nem csupán az életükben, emezeket a legkülönbözőbb támogatásokban, főúri kegyekben és javadalmakban részesítve, klienseknek kijáró kényeztetésekkel jutalmazva őket, amazokat elhallgatással, inkriminációval, a rendszer engedelmes pribékjeitől elvárt karaktergyilkolással sújtva, hanem még a halálukban is különbséget téve közöttük: a nemzet panteonjába egyiküket befogadva, másikukat kiutasítva onnan, mert még a halálukban sem válhatnak egyenlőkké. Azokká, amik: magyar alkotók.

A legtöbb esetben persze ilyenkor nem a hozzátartozókban fogalmazódik meg az igény az állami vezetés kondoleálására (akadnak, akik egyenesen visszautasítják ezt), hanem a sokat hangoztatott nemzetnek lenne szüksége a részvétnyilvánításra. Hiszen a nemzetnek, lehetőség szerint a nemzet minden egyes tagjának kellene tisztában lennie a közös, a mindannyiunkat ért veszteséggel: nem az elhunyt politikai nézeteivel vagy vélekedéseivel, mindez legtöbbjük esetében személyes, efemer és indifferens, hanem azzal a tudományos vagy művészeti értékegyüttessel, amely időtlen, s amely évtizedek múlva is megőrzi alkotójának emlékezetét – egyikét inkább, másikét kevésbé, ám ebben kizárólag a jövő bölcs szelekciója illetékes dönteni, s legkevésbé a jelen politikailag elfogult, dilettáns, saját „tudományos” és „művészeti” értékrendjét kizárólag a legönösebb érdekeihez igazító hatalom.

Normális esetben nem a hatalom dolga tudományos és művészeti értékek között matatni és azok minőségéről megfellebbezhetetlen döntéseket hozni. A hatalomnak, kiváltképp, ha úton-útfélen nemzetinek és keresztényinek reklámozza önmagát, egyetlen kötelessége van: fejet hajtani és a nemzet háláját kifejezésre juttatni mindazok munkássága és életműve előtt, akik páratlan tevékenységükkel, tehetségükkel és felkészültségükkel növelték az ország jó hírét, s akik olyan értékekkel ajándékozták meg hazájukat és a civilizált világot, amelyekhez foghatókkal a regnáló hatalom nagyvonalú juttatásait élvező politikusok és kegyeltjeik aligha lesznek képesek.

A jelenlegi magyar politikai hatalom – az eddig ismert totalitárius rendszerekhez hasonlóan – nem csupán az emlékezetet igyekszik kisajátítani, a múltat önmaga jelenéhez igazítani és pszeudotudományos klientúrájával azt átírni, hanem a jelent és a jövőt is a maga politikai üdvrendjéhez törekszik igazítani.

A múlt politikai felhasználása, rendszeres abuzálása és kíméletlen megbecstelenítése mellett az ország vezetői és propagandistái a jövőt is a jelen politikai felhasználhatóságához kívánják fazonírozni. A nemzet jövőbeni kulturális és tudományos örökségét – a múlthoz hasonlóan – a jelen politikai hátsóudvaraiban farigcsálják mindenható, omnipotens, önmagukra időn és téren kívüli entitásokként tekintő pártbizalmik, egyszerre kanonizálva saját képzelt múltjukat, valamint vélt és remélt leendő jövőjüket. Szelektált múltképükből mindabban, amit jónak és hasznosnak ítélnek, önmaguk agyonhamisított előképét, saját hatalmuk tipológiai mintázatát találják meg. Fényességes és üdvhozó jelenük dicsőséges triumfálását pedig a jelenből kivetített és agyonmanipulált, „előre realizálódott” jövőképükben igyekeznek láttatni...

ITT OLVASHATÓ

ITT A LISTA, EZEK A LEGJOBBAN FIZETŐ ÁLLÁSOK MAGYARORSZÁGON

NAPI.HU
Szerző: NAGY KRISTÓF
2023.04.18.

A teljes munkaidőben alkalmazottként elérhető legmagasabb havi bérek elérték a bruttó kétmillió forintot. Így a legjobban és a legrosszabbul keresők közötti bérkülönbség immár tízszeresére nőtt. A szaktudást igénylő munkakörökben a bruttó bér már 500 ezer forint feletti, a pedagógusok fizetése viszont látványosan leszakadt.

Az orvosok fizetése emelkedett 2022-ben a legjelentősebben, több mint 25 százalékkal, így a szakorvosok átlagbére is átlépte a havi bruttó 2 millió forintot.

A legtöbb munkavállaló ugyanakkor nem volt ilyen szerencsés: az alacsonyabb keresetű munkavállalók az infláció mértékét meghaladó bérrendezést kaptak 2022-ben, nem egy esetben több lépcsős emeléssel, míg az átlagbér környékén és a fölötte keresők reálbére csökkent.

Mutatjuk mennyit keresett a legtöbb magyar munkavállaló

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók, vagyis a jellemzően heti 40 órát dolgozó alkalmazottak átlagkeresete 2022-ben bruttó 499 980 forint volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal részletes adataiból. Kereseti kategóriák szerint a napi 8 órában dolgozó alkalmazottak

13,3 százaléka bruttó 250 ezer alatt;

47,6 százaléka 250 ezer és 450 ezer forint között;

20,7 százalékuk 450 és 650 ezer forint között;

11,4 százalékuk 650 ezer és egymillió forint között;

6,9 százalékuk egymillió forint felett keresett.

Jelentősen csökkent 2021-hez képest a bruttó 250 ezer forintnál kisebb keresetűek aránya, ami elsősorban a garantált bérminimum közel 19 százalékos emelésének köszönhető, amely 260 ezer forint volt 2022-ben. A minimálbér közel 20 százalékkal haladta meg a 2011-es összeget: bruttó 200 ezer forint volt...

ITT OLVASHATÓ

ÉS AKKOR HÚSVÉT ELŐTT HIRTELEN KÉTSZÁZEZERREL KEVESEBB FIZETÉS JÖTT A SZÁMLÁMRA

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2023.04.18.

- Megváltoztatták a kifizetésekre vonatkozó szabályokat a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, ennek részeként a fizetés alapbéren felüli részét mostantól egy hónap késéssel utalják a munkavállalóknak.

- A változás miatt április elején sokan a megszokottnál 100-200 ezer forinttal kaptak kevesebbet. Ez sokaknak nagy gondot okoz, egy ápoló szerint többen felmondtak.

- A kórház azt mondja: nincsen semmi látnivaló, máshol is ezt csinálják, a szakszervezet szerint viszont ez a megoldás így jogellenes, és azonnal meg kell változtatni.

Az egészségügyben az ügyeleti műszakokat csak úgy lehet megszervezni, ha valaki néha többet, néha meg kevesebbet dolgozik. Ezt egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak hívják. Az így ledolgozott műszakok igazságos elszámolására találták ki a munkaidőkeretet: ez egy időszak, amin belül a műszakokat egyenlőtlenül oszthatják be. A szerződésben vállalt munkaidőtől való eltérést (jellemzően túlórát és plusz műszakot) a munkaidőkeret végén számolják el és akkor is fizetik ki.

A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban idén februárig a magyar egészségügy nagy részéhez hasonlóan háromhavi munkaidőkeret volt. A túlórát, pluszmunkákat viszont jellemzően az alapbérrel fizették ki minden hónap vége után.

Idén március elejétől az intézmény egy főigazgatói utasítással átállt a háromhaviról az egyhavi munkaidőkeretre. Ez elméletileg előnyösebb lehet a dolgozóknak, hiszen ha valaki nagyon sokat túlórázik egy hónapban, akkor azt rögtön el kell számolni. A Bajcsyban ezt a rendszert viszont úgy vezették be, hogy a fizetés alapbéren és elrendelhető egészségügyi ügyeleten kívüli részét (tehát a pluszmunka nagy részét) nem a hónap végén, hanem csak egy hónap késéssel fizetik ki...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

TARTÓS HIBA A KÖZOKTATÁSBAN: VISSZATÉRT A TANÓRA, DE MARADT A FOGLALKOZÁS IS

KECSUP.HU
Szerző: L.B.
2023.04.17.

Noha a korábban a Klebelsberg Központ azt közölte, hogy nincs szó semmi komolyabb szándékról a megfogalmazás mögött és csak egy technikai frissítés során bekövetkezett fatális tévedés történt, lapunk egyik fiatal olvasója arra hívta fel a figyelmünket, hogy a KRÉTA-rendszerben továbbra is szerepel a foglalkozás megnevezés a tanóra mellett.

Azaz ahogyan arra L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője korábban egy Facebook-posztjában felhívta a figyelmet: „az elsőre lényegtelennek tűnő különbségnek azért van jelentősége, mert tanórát eddig csak képesített szakember, foglalkozást viszont bárki tarthat. Emellett a tanóra 45 perces, a foglalkozás pedig egy órás.” 

ITT OLVASHATÓ

KINCSES GYULA: MŰTŐS, SZAKSZEMÉLYZET NÉLKÜL NEM TUDUNK GYÓGYÍTANI – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.04.14.

Mindenki a saját kultúrájából hozott eszközökkel próbál eredményeket elérni. Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrségtől hozott mintákat, azt gondolta, hogy a fegyelmezés majd az egészségügyben vagy a pedagógusok körében is működni fog. Csakhogy ezeken a területeken más a közeg – mondta a Kompországban Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

 A műsorból kiderül az is: 

• Van-e remény az érdemi, szakmai tárgyalások folytatására? 

• Hogyan tovább orvosi kamara és háziorvosi rendszer? 

• Miként egyeztettek a miniszterelnökkel, majd hogyan rúgta fel a hatalom a megállapodást? 

• Milyen út vezetett a nyolcvanas évek dzsesszklubjaitól az egészségügy stratégiai tervezéséig? • Miért hal meg sok magyar túl fiatalon? 

Műsorvezető: Szerető Szabolcs, felelős szerkesztő: Farkas Melinda

ITT NÉZHETŐ MEG

ASZÁLYORSZÁG - VAN, AKI MÁR KLÍMAMENEKÜLT LETT SAJÁT, TISZA MENTI FALUJÁBAN

SZABADON / SZABAD EURÓPA
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2023.04.17.

A Tiszához közeli megyékben és a Homokhátságon télen is aszály volt, és most is az van. A Kiskunság haldokló félsivatagában már szinte semmi nem él meg, a gazdák sem tudják, hogy mit vessenek, hogy abból legyen is valami. Tavaly akkora szárazság volt Magyarországon, amilyet 121 éve nem láttak. A Szabadonnak nyilatkozó állattartók azóta megfelezték állataik számát, nehogy idén éhen haljanak.

Az agrárminiszter már tavaly a vízmegtartás fontosságára szólított fel. Ennek ellenére nagy csodák nem történtek: a magyarországi folyók maradtak a helyükön, és a víz sem folyik visszafelé bennük. Ráadásul az is kiderült, hogy például januárban a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság 3500 hektáron 3,5 millió köbméter vizet tartott vissza, de ennek a tízszeresét vezették el a Tiszába: vagyis a bejövő vizek csupán tíz százalékát tárolták el. A Szabadonban Báthory Róbert megnézte, hogy az intő jelek ellenére változott-e bármi ott, ahol tavaly csatornák szikkadtak ki, tavak tűntek el és mindent felperzselt a nap.

ITT NÉZHETŐ MEG 

HOGYAN SEGÍTHET A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ABBAN, HOGY MINÉL KEVESEBBEN BUKJANAK KI A MAGYAR EGYETEMEKRŐL?

QUBIT
Szerző: NAGY MARCELL
2023.04.18.

A mérnöki és természettudományi szakokat elvégzők arányát tekintve az utolsók között vagyunk az EU-ban, és a pandémia alatt a közoktatásban is megnőtt a lemorzsolódás. Magyar kutatók vizsgálták, hogyan lehet javítani a helyzeten.

A mesterséges intelligencia (AI) ma már nem pusztán a sci-fi filmek izgalmas világának kiegészítője, hanem a mindennapi valóság része, segítségével egyre több területen, egyre pontosabban jelezhetünk előre eseményeket és modellezhetünk folyamatokat. Az AI-eszközök ma már képesek akár megírni a házi feladatot vagy letenni az orvosi szakvizsgát, és aligha lep meg bárkit, hogy pusztán algoritmusokkal megjósolható az is, hogy megosztok-e majd egy álhírt a közösségi médiában vagy sem. A mesterséges intelligencia egyre jelentősebb mértékben hódít teret az egészségügyben is: kellően nagy adathalmazon végzett elemzésekkel számos betegség válik felismerhetővé, többek között azt is kimutathatjuk, hogy milyen védekezési módok tudnak igazán hatékonyak lenni a koronavírussal szemben, sőt társadalmi normák és etikai alapvetések megértésére is bevetették már.

Azokon a területeken, ahol megfelelően nagy adatmennyiség áll rendelkezésre, ott megjelenik az adattudomány, és munkába lép a mesterséges intelligencia és a gépi tanulási algoritmusok. Ilyen adatgazdag terület az oktatás világa is, ahol az egyik legfontosabb megoldandó probléma a végzési arány növelése a középiskolákban és az egyetemeken, vagyis a lemorzsolódás elleni küzdelem. Alapvető cél, hogy a rendszer idejében felismerje, kik azok, akik a kibukás szélére sodródtak, vagy hogy egyáltalán meg tudjuk mondani, mely tényezők vezethetnek a lemorzsolódáshoz.

A probléma igencsak aktuális, mivel a koronavírus-járvány idején megnőtt a lemorzsolódás a közoktatásban, amely különösen a hátrányos helyzetű és roma származású gyerekeket veszélyezteti. Az egyetemi kibukás kérdése pedig leginkább a mérnöki és természettudományos képzési területeket érinti, ugyanis ezeket a szakokat az Európai Unión belül a magyarországi egyetemeken végzik el az egyik legrosszabb arányban.

Vajon segíthet-e a lemorzsolódás elleni küzdelemben a tanulmányi adatok elemzése és a gépi tanulás? A válasz egyértelműen igen. A Műegyetemen működő Human & Social Data Science Laboratóriumban (HSDSLab) évek óta foglalkozunk adatvezérelt oktatáskutatással, többek között az egyetemi lemorzsolódás témájával. A felsőoktatásban használt Neptun elektronikus tanulmányi rendszer, amely minden hallgatóról számos adatot tárol, olyan gazdag adatkészletet biztosít, ami számos érdekes és kihívásokkal teli elemzést tartogat az adattudósoknak.

A középiskolai teljesítmény, a felvett kreditek száma és a kollégiumi lét is előre jelezheti az egyetemi sikereket...

ITT OLVASHATÓ

SOKAN AZ IDŐSEKET TARTJÁK A LEGVESZÉLYESEBBNEK, DE A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSSEL JÁRÓ BALESETEK MINDÖSSZE 16 SZÁZALÉKÁÉRT FELELŐSEK A 65 ÉV FELETTIEK

NÉPSZAVA
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2023.04.18.

Lapunk utánajárt, melyek a valós és vélt kockázatai az időskori vezetésnek.

Összesen 2235, személyi sérüléssel járó balesetet okozója volt 65 éves vagy annál idősebb ember 2022-ben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal lapunknak elküldött, részben előzetes adataiból. Az összes személyi sérüléses baleset száma 14.732 volt tavaly (ebből 669 esetében nincs adat az életkorra).

Rendszeresen felmerül a kérdés, hogy bizonyos kor felett szabad-e vezetni. Az érvek közt elhangzik, hogy az idősek reflexei már nem elég jók, reakcióidejük hosszabb, nem képesek tartani a forgalom tempóját. A tények ugyanakkor csak részben támasztják alá ezt. Az egyik legfontosabb szempont a rutin, hívja fel a figyelmet Henézi Diána Sarolta, a Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszékének adjunktusa.

– A kutatások is azt mutatják, hogy a kezdő gépjárművezetők a legveszélyesebbek az utakon, nem az időskorúak. A jogosítvány megszerzése utáni első három évben, azon belül is harmadik évben történik a legtöbb baleset. Ennek oka, hogy az első évben még tudja a sofőr, hogy nem tud vezetni, a másodikban már azt gondolja, hogy tud, de még óvatosabb, a harmadik évben pedig megnő az önbizalma – mondja Henézi Diána Sarolta. Rizikó kompenzációnak hívják, amikor valaki azt hiszi, hogy a tapasztalatával meg tud oldani minden szituációt, ezért több kockázatot vállal. Az életkor előrehaladtával és a tapasztalat növekedésével igazoltan csökken a baleseti kockázat is – mondta lapunknak.

Mindezt a statisztika is igazolja, az összes eset (ahol tudni lehetett a baleset okozójának életkorát) mindössze 16 százalékát okozták a 65 év felettiek 2022-ben. Ráadásul míg a 65 év felettiek esetén mindössze egy kategóriát számol a statisztika, addig 0 és 64 közt már tizenegyet. Ha a csoportokat összevonjuk aszerint, hogy megközelítőleg ugyanannyi évet fedjen le, akkor világosan látszik, a nagyobb tapasztalat megszerzésével csökken a baleseti kockázat.

A 30 év alatti sofőrök a balesetek 29 százalékáért felelősek, 31-45 között 27 százalékra csökken az arány, míg 46 és 60 év közöttiek „csak” 25 százalékban tehetők felelőssé a személyi sérülésekkel járó balesetekért.

Ha az utolsó két kategóriát (61 és 64 közöttiek, illetve a 65 év felettiek) összevonjuk, akkor is azt mondhatjuk, hogy a 60 feletti sofőrök még mindig csak alig 20 százalékban okolhatóak a sérüléssel járó balesetekért...

ITT OLVASHATÓ

A NER GAGARINJA - SZIJJÁRTÓ PÉTER A TAXIBAN❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.04.15.

A NER Gagarinja- Szijjártó Péter...

ITT NÉZHETŐ MEG

ELRETTENTÉS, MEGALÁZTATÁS VAGY KOMPROMISSZUM: NÉPSZERŰ, DE VITATOTT PÁRHUZAM UKRAJNÁVAL A KUBAI RAKÉTAVÁLSÁG

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.04.18.

Az ukrajnai válság a hidegháború számos más elfeledett(nek hitt) jelensége mellett az atomfegyverekkel való fenyegetést is visszahozta a nemzetközi politikába. Moszkva a háború kitörése óta felfüggesztette az utolsó amerikai–orosz atomfegyver-korlátozási egyezményt, a START nevű szerződést*; bejelentette, hogy atomfegyvereket telepít Belarusz területére; a rezsim különböző figurái pedig időről-időre belengetik, hogy a tűzzel játszik, aki az atomhatalom Oroszországgal húz ujjat.

Ezen jelzések, valamint az orosz offenzíva kifulladása és az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség miatt nyugati fővárosokban, Orbán Viktor miniszterelnök jósdájában és elemzői körökben is visszatérő kérdés, hogy mennyire valós veszély az orosz atomfenyegetés, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy végleg szorult helyzetben hajlandó lenne-e atomcsapást mérni Ukrajnára vagy az Ukrajnát támogató országokra.

Ennek esélyét jelenleg a téma nagyjából minden komoly szakértője teljesen elhanyagolhatónak tartja. Ugyanakkor a nukleáris eszkaláció előrejelzését erősen nehezíti, hogy a kérdés nagyrészt csak elméleti síkon ismert. Az emberiség szerencséjére két atomhatalom még sosem vetett be egymás ellen nukleáris fegyvert, és a nukleáris fenyegetés eddigi egyetlen melegebb epizódja, a kubai rakétaválság sem jelent egyenes történelmi párhuzamot a jelenlegi helyzetre – bár egyes szerzők szerint bőven vannak hasonlóságok...

ŰRTURIZMUS 100 MILLIÓ DOLLÁR KÖZPÉNZEN – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.04.18.

Hát, így lesz újra asztronautája az országnak

Úgy fest, mintha a magyar kormány a nagy nemzetközi sporteseményekkel bemutatott gyakorlatot követné: a pénz nem számít, a lényeg, hogy látványos legyen, és hatalmas nemzeti sikerként kommunikálható.

A belarusz nagykövet szerint Magyarország az érdekeikért lobbizik az EU-ban

„Nyilván sokan fognak támadni a látogatás miatt, de a mi álláspontunk egyértelmű: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani. Ha nem így cselekednénk, akkor a békére való felhívás üzenetét ma sem tudnám átadni.” (Szijjártó péter)

Jól mérte fel a helyzetet, néhány nappal később ugyanis az Európai Parlament állásfoglalást adott ki, amelyben elítélte minszki útja miatt.

Az orosz nagykövet nagyon megdicsérte Orbán Viktort az otthoniaknak

Az Izvesztiának adott interjút Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete, amiben hosszasan dicsérte Magyarország Ukrajnával és a háborúhoz kötődő ügyekkel kapcsolatos álláspontját. Erről saját Facebook oldalán magyarul is beszámolt.

Nagy-Magyarország térkép előtt mondott beszédet Szijjártó

Hogy mennyire elegáns, Ukrajna-párti gesztus egy darabka Magyarországhoz tartozó Ukrajnát ábrázoló térkép előtt a békéről és biztonságról beszélni, azt mindenki döntse el maga.

Először Kínából fogják feltölteni a debreceni akkugyár üres munkahelyeit

A gyárnak 9 ezer munkásra (elsősorban karbantartó szerelőkre, gépkezelőkre, technikusokra, mérnökökre) lesz szüksége.

Áder János alapítványának környezettudatossági rendezvényére szerencsére akadt másfél milliárd

Áder alapította, Áder vezeti.

Komoly fizetésemelés jöhet a minisztériumokban

Annyitisér…

Töretlen az Orbán-kormány befolyása az alapítványi egyetemek kuratóriumaiban

A tagcserék nem hoztak érdemi változást.

Az autópálya- és hulladékkoncesszió mellett a jegybankot is vizsgálja az Európai Bizottság

Nem is értjük, miért nem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra…

Prostituáltakkal és ingyenes vadászatokkal fizethették le az oroszok a Nemzetközi Biatlon Szövetség korábbi elnökét

Jacht is volt…?

A Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László uniós pénzből építi az utakat Békés megyében

Két és félmilliárd forintból, hat helyen, összesen 14 kilométeren újulnak meg utak Békés vármegyében.

Az elmúlt napokban számos kormánykritikus lap vált elérhetetlenné

A hackerek által sikerrel célba vett médiumok száma elérte a 7-et. A hírt közló Média1 oldalára rövid idő alatt mintegy 20 millió adatlekérés zúdult, ezért átmeneti szolgáltatáskorlátozásokat kellett bevezetniük.

Deutsch Tamás, leülhet, történelemből elégtelen. Ennyi

“Persze tudjuk, a Fideszben semmi sem lehetetlen, az ő történelemszemléletükre az a jellemző, hogy semmi sem változik olyan gyorsan, mint a múlt.”

ITT OLVASHATÓ 

TOTÁLIS BOSSZÚ: MÁR A TANÁROK SZÓLÁSSZABADSÁGA ÉS MAGÁNÉLETE IS VESZÉLYBEN FOROG

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.04.18.

Miközben sok szó esik arról, hogy a pedagógus-szakszervezetek ismét sztrájkot szerveznek és aláírást gyűjtenek a tömeges tiltakozást kiváltó státusztörvény ellen, kevesen tudják, konkrétan mi mindennel veri ki a biztosítékot a jogszabálytervezet. Amellett, hogy a közalkalmazotti státuszukból kipenderített érintetteket szinte minden szerzett joguktól megfosztaná, ha ebben a formájában fogadják el, az mérföldkő lehet a szólásszabadságot érintő rendszerváltás utáni jogalkotásban is. A törvény hatályba lépésétől ugyanis beláthatatlan következményekkel járhat, ha a tanárok bírálni merik a közoktatást – akár munkaidőn kívül. Ez azonban csak egy seb a sok közül, amelyet a tanártársadalomnak okozhat a „bosszútörvényként” is emlegetett tervezet. Kisokos pontról pontra.

A közoktatás bírálatát ma nehéz megállni. A kormány ugyanis ahelyett, hogy a tavaly július 29-én benyújott úgynevezett Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP PUSZ) tett vállalásainak megfelelően „a tanári hivatás vonzerejének növelésén” munkálkodott volna, összeállított egy olyan törvénytervezetet, amely majd minden pontjában ront a pedagógusok helyzetén. Nézzük meg, hogy miközben az ellenzéket okolja az uniós pénzek elakadásáért, milyen intézkedésekkel kívánja visszaszerezni a kormány az Európai Bizottság bizalmát, hogy megkapja az oktatás béremelésének fedezetét!

Az EFOP PLUSZ pályázat anyagából világosan kiderül, hogy bár a belpolitikai kommunikációban folyamatosan értetlenséget színlel, a kormány már tavaly nyárra pontosan diagnosztizálta a hazai oktatási rendszer összes sebét. A pályázatban, amellyel az uniós csapok megnyitásának sürgető szükségességét igyekszik igazolni, kerek perec megfogalmazza, hogy:

• - „Az egy tanulóra jutó kiadásokat tekintve Magyarország az OECD-átlag alatt van.”
• - „A pedagógus-ellátottság tekintetében az egyenetlen területi megoszlás (amely a hátrányosabb régiókat, ennek következtében a hátrányos helyzetű tanulókat súlyosabban érintik), a korfa, valamint a hiányterületek elemzése alapján látható, hogy strukturális kihívásokkal áll szemben a köznevelés.”
• - „A magyar pedagógusok relatív kereseti helyzete az alap és középfokú oktatási területen számottevően elmarad az európai átlagtól, ahogyan arra mind a 2019. évi, mind a 2020. évi országjelentés is rámutat.”
• - „Idősödik a pedagógusállomány: 2019-ben a tanárok 45 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt.”
• - „Az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is.”
• - „Magyarország a pedagógusbérek életkor szerinti növekedését tekintve azon országok közé tartozik, ahol a teljes százalékos növekedés viszonylag magas, de a növekedés kevésbé releváns a tanári pálya elején és általában jelentős szolgálati időre van szükség a legmagasabb fizetési tartomány eléréséhez (42 év szolgálati idővel átlagosan 84 százalékos béremelkedés érhető el). Ez azt eredményezi, hogy a tanárok gyakran csak rövid ideig kapják meg a lehetséges legmagasabb fizetést, és nem is minden tanárnak sikerül egyáltalán ezt elérnie.”

Tehát mindent, amire a szakszervezetek és a civilek kétségbeesetten próbálják felhívni a döntéshozók figyelmét egy éve, és amely problémák létezését a magyar nyilvánosságban a kormány tagadta: nos, ezeket már rég belefogalmazta a pályázati anyagba, amellyel Brüsszelhez folyamodott.

Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásához illeszkedő „új köznevelési stratégia 2021-2030” helyzetértékelése a köznevelés előtt álló legfontosabb kihívások között említi, hogy „a pedagógusok és egyéb segítő személyzet felkészültségének és megbecsültségének további erősítése szükséges a szakember-ellátottság hosszútávú biztosítása érdekében”. Mára egyértelmű, hogy a kormányzat most a március 31-i hatállyal beígért, majd július végére halasztott bérrendezést a státusztörvény elfogadásához akarja kötni, amely, bár így próbálják beállítani, egyáltalán nem szerepelt az Európai Bizottság által állított feltételek között. A törvénytervezet Rétvári Bence államtitkár szerint a tanári hivatás presztízsét lenne hivatott tükrözni. Ennek fényében igencsak meglepő, hogy az Európai Bizottságot a kormány egy olyan státusztörvény bevezetésével kívánja meggyőzni, amely

• - újra törvénybe emelné a fegyelmi eljárásokat a pedagógusokkal szemben;
• - a próbaidőt 3-4 hónap helyett 6 hónapban maximálná;
• - 8-ról 2 hónapra csökkentené a felmentési időt, amellyel a nyugdíjba vonulókat 3 havi illetménytől fosztaná meg;
• - röghöz köthetne, a lemondási időt 2-ről 6 hónapra növelve (így ha például egy pedagógus házastársa az ország másik felében kap munkát, a törvény szerint csak fél év múlva követhetné);
• - a tankerület ezentúl a munkaszerződésébe foglalttól eltérő iskolába vagy óvodába is küldhetné a pedagógust;
• - az eddig heti 32 órában maximált  munkaidőt heti 40 vagy akár 48 órára is feltornázhatóvá tenné (az EU-s átlag 20 óra);
• - a továbbképzési kötelezettség korhatárát az eddig 55 évről 60-ra emelné;
• újabb diploma megszerzésére is kötelezhetővé tenné a tanárokat;
• - a napi munkaidő maximumát 8-ról 12 órára emelné;
• - a heti munkaidőt 40 helyett 48 órában maximálná;
• - a helyettesítések száma a korábbi heti 6 helyett akár heti 28 is lehetne;
• - elrendelhetővé tenné a vasárnapi munkavégzést;
• - a tanár ezután nemcsak továbbképzésre vagy ügyeletre, de bármilyen, az intézmény működési körébe eső feladatra, például szertárrendezésre vagy pakolásra is berendelhető lenne a szabadságáról;
• - míg azonos kategóriában most nincs nagy különbség a fizetések között, addig a törvény bevezetése után 2,5-szeres differencia is lehetne;
• - tartós helyettesítés esetén 50 százalékkal kevesebb pénz járna a tanárnak, mint eddig;
• a rendkívüli felmentés határidejét a tudomásszerzéstől számított 15. napról egészen a tanév végéig kinyújtaná;
• - a nevelőtestülettől elvennék a pedagógiai programról, az éves munkarendről és az SZMSZ-ről való döntés jogát, csupán a házirend kialakításába lenne beleszólásuk;
• - lényegében megszüntetné a kötetlen munkaidőt azáltal, hogy az intézményvezető a „szabad felhasználású időben” is előírhatná az intézményben történő munkavégzést;
• - leengedné a határozatlan időre kinevezett pedagógusok minimális arányát a tantestületben (több lenne az óraadó, akiket viszont nem lehet beosztani ügyeletre, kirándulásra, múzeumlátogatásra stb.);
• - az óraadóknak is szavazati jogot adna (tehát anélkül szavazhatnak meg plusz programokat, hogy vállalniuk kellene az ezzel járó terheket);
• - egy órával meghosszabbítaná a délutáni felügyeletet;
• - a jubileumi jutalomba ezután csak az aktuális munkakörben eltöltött idő számítana bele (az édesanyák így akár 10 évet is elveszíthetnének);
• - az üres állások betöltésére ezután nem kellene pályázatot kiírni;
• - gyengítené a szakszervezetek érdekérvényesítő erejét (ha nem lép be minimum a pedagógustársadalom 10 százaléka, ezentúl sem országos, sem fenntartói szinten nem kellene egyeztetni velük);
• - sztrájk esetén át lehet csoportosítani, meg lehet szüntetni vagy át lehet vezényelni másik iskolába az osztályt vagy csoportot (tehát méltatlan, oktató munkára alkalmatlan helyre is bezsúfolhatók büntetésképp a gyerekek, így szülő, gyerek, kolléga a sztrájkoló ellen fordítható);
• - sztrájknap vagy rendkívüli tanítási szünet pótlására a miniszter akár július 15-ig meghosszabbíthatja a tanévet és az ezekre a napokra eddig járó 200 százalékos munkabér helyett ezután nem járna többé túlmunkadíj;
• - egy hónappal meghosszabbítható lenne a tanév;
• - aki nem akar az átalakult jogviszony szerint dolgozni és a hatályba lépéstől számított 5 napon belül felmentését kéri, csak egy hónapnyi végkielégítést kapna (akkor is, ha 20 éve közalkalmazott és az eddigi rend szerint 8 havi járna neki);
• - a pedagógusok magatartását saját technikai eszközeiken is ellenőrizhetik, a privát laptop, telefon is átvizsgálható lenne;
• - képlékeny határok között korlátoznák a pedagógusok szólásszabadságát, még munkaidőn kívül sem lenne szabad negatívan nyilatkozniuk a közoktatásról, nehogy „a köznevelésbe vetett közbizalom” gyengüljön.

A kormány nemcsak a köznevelésbe vetett közbizalom fogalmát rángatja bele a tanárok szólásszabadságát veszélyeztető érvelésébe, de nem átallja azt állítani, hogy ezt a törvényt „a köznevelésben foglalkoztatottak társadalmi megbecsültségét kifejezendő – a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyának újraszabályozása, tevékenységük anyagi és erkölcsi elismerése, valamint a munkavégzés és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében” alkotja. Holott a jelenleg érvényben lévő szabályozás – amely szintén korlátok között tartja a pedagógusok szólásszabadságát – sokkal világosabb helyzetet biztosít...

ITT OLVASHATÓ