CSÁRDI ANTAL: ROGÁN, UNGÁR ÉS VITÉZY VÁLASZTÁSI STRATÉGIÁT EGYEZTETTEK, BIZONYÍTÉKOT LÁTTAM ERRŐL

444.HU
Szerző: WINDISCH JUDIT
2024.10.20.

Csárdi Antal bejelentette, hogy kilép az LMP-ből.

Azt mondta, nulla másodperc alatt döntött, mikor látott egy bizonyítékot arról, hogy Ungár egyezteti a választási stratégiát Rogán Antallal.

Mikor ezt elmondta Ungárnak, az LMP társelnöke azt mondta, nem ült le Rogánnal, de Csárdi szerint az egyeztetést nem tagadta.

A képviselő a frakcióból is kilép, ami így megszűnik. Ennek az időpontja még kérdéses. Arra vár, hogy a frakció mellett dolgozók helyzete rendeződjön.

Neve felmerült egy Magyar-ellenes/Tiszát kiegészítő szervezkedéssel kapcsolatban, de ilyenről ő nem tud.

Ungár Péter annyit reagált, Csárdi korábban is kiléphetett volna, ha gondot okoz számára a visszalépés, arról pedig nem beszél, mi hangzott el közöttük.

444: Miért lép ki az LMP-ből?

Csárdi Antal: A szememben az LMP megszűnt ellenzéki pártnak lenni. Ez nem csak úgy lóg a levegőben: egy számomra rendkívül megbízhatónak tartott személytől eljutott hozzám egy olyan bizonyíték, ami igazolja, hogymég azelőtt, hogy a kongresszus döntött volna a Vitézy-projektről, előrehaladott egyeztetések zajlottak Rogán Antal, Vitézy Dávid és a párt vezetése között.(Vitézy támogatását március 19-én jelentette be az LMP.)

Kit ért a párt vezetése alatt?

Ungár Pétert.

Milyen bizonyítéka van erre?

Erről a forrásvédelem miatt nem beszélhetek. Ha most ezt teljes nyíltsággal elmondanám, akkor beazonosítható lenne a forrás, és ezt nem engedhetem meg magamnak.

És biztos abban, hogy ez valós?

Ezer százalékig. Egy politikai szervezetben nagyon sok vita, véleménykülönbség van, amit házon belül kell rendezni. Az LMP-ben ezt rendkívül tisztességesen kezeltük, azonban ez az eset annyiban más, hogy ez egy vörös vonal. Sőt, nem is vörös, hanem fekete.

Az az ellenzéki párt, amelyik a saját választási stratégiáját egyezteti a kormánypárttal, különösen abban a politikai helyzetben, amiben ma Magyarország van, teljes mértékben vállalhatatlan.

Én igyekszem nem fölülni a különböző pletykáknak, de ez nem az volt, hanem egy egyértelmű és tényszerű – egyébként azóta sokak által megerősített – információ. Ez az LMP már nem az az LMP, amibe én 2009-ben beléptem...

ITT OLVASHATÓ

TÓTH IMRE „BRUTI”: „EZ A KUTYA MÁR A TISZÁBAN ÚSZIK”

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2024.10.10.

Mi lesz a Kétfarkú Kutya Párttal Bruti nélkül? A köztévé előtti tüntetés után máshol is felbukkanhat Tóth Imre a politikai színpadokon? Miért fontos a szólásszabadság egy humoristának? A humor megoldást jelent a politika ellen? Létezik jobbos és balos humor is? Miért lettek az emberek közönyösek egymással szemben? Debrecenben az emberek már az életüket féltik az akkumulátorgyárak miatt? A Magyar Közöny podcastban a kérdéseinkre Tóth Imre „Bruti” válaszol.

Műsorvezető: Zimon András 

Vendég: Tóth Imre "Bruti" 

Vágó/Operatőr: Csöbör Tamás

ITT NÉZHETŐ MEG

VASALI ZOLTÁN: ORBÁN ELENGEDTE AZ UTCÁT

SZABAD EURÓPA PODCAST
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.10.20.

Így értékeli az elemző, hogy a kormányfő idén sem nyilvános rendezvényen emlékezik meg október 23-áról. Orbán Balázs szerepeltetését politikailag öngyilkos stratégiának tartja, azt pedig nyomasztó megközelítésnek, hogy nyilatkozataiban az EU-s vezetőket háborús bűnösként állítja be Orbán Viktor. Az elemző úgy látja, Orbán Viktor érdekében áll, hogy a politikai helyzetet úgy állítsa be, mintha a német politikusok – Manfred Weber és Ursula von der Leyen – beavatkoznának a magyar szuverenitásba és meg szeretnék dönteni kormányt, amit Vasali Zoltán nevetségesnek tart. Orbán a saját szavazóit próbálja befolyásolni ilyen kijelentésekkel, amelyeknek amúgy nincs jelentősége. Magyar Péter célja az lehet, hogy az influenszer-szerű, cinikus, jó fajta humorral felöltöztetett, konfrontatív kommunikációval Fidesz szavazókat szerezzen és a passzív választókat is aktivizálja. Úgy látszik ugyanis, hogy ami eddig Orbán Viktornak jól állt, az most egy fiatalabb generációs politikusnak még jobban áll. Erre a Fidesz egyelőre nem tudott normálisan reagálni. A hergelésből ugyanis sem Orbán, sem a Fidesz nem jött ki jól. Nagy kérdés, hogy ezt mikor ismerik fel és lesz-e valamilyen újdonság a Rogán-féle kommunikációs gyárban. Mert Magyar Péter eddig nemcsak a Fidesz sikertelenségének hullámait tudta jól kihasználni, de a vele szemben megfogalmazott kritika, nyilvános lejáratás is lepattant róla, ÉS Nála a Fidesz eddigi karaktergyilkos technikái sem működnek.

02:01 Nevetséges, hogy a németek megdöntenék a kormányt 

06:19 Orbán úgy beszél, mintha az EU-s vezetők lennének a háborús bűnösök 

12:38 Orbán eladható sikerélményt keres 

19:12 Magyar Péter Fidesz szavazókat és inaktívakat is megszólítana 

27:41 A Magyar Péter elleni hergelés eddig nem jött be a Fidesznek

ITT NÉZHETŐ MEG

NEM IRRACIONÁLIS AZ ORBÁNI KÍNA-STRATÉGIA | ADAM TOOZE A PARTIZÁNON

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.20.

Miért ilyen szoros a mérkőzés Donald Trump és Kamala Harris között? Milyen üzleti koalíciók állnak a hátuk mögött? Megvalósítható-e az a válságkezelés, amelyet Mario Draghi javasol az EU-nak? Hogyan teljesít az orosz és ukrán gazdaság a háborúban? És sikeres lehet-e Orbán Viktor kínai akkuiparra támaszkodó stratégiája? Exkluzív interjúnk Adam Tooze gazdaságtörténésszel, a Columbia Egyetem professzorával!

ITT NÉZHETŐ MEG

MINDÖSSZE NÉHÁNY SZÁZEZER EMBER ELDÖNTHETI AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁST

VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ
Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2024.10.20.

Brittany Kaiser, a 2016-os amerikai elnökválasztáson Donald Trump győzelmében kulcsszerepet játszó, az adatkezelési botrányban érintett Cambridge Analytica nevű politikai tanácsadó cég egyik korábbi vezetője visszaemlékezésében elmesélte, miként nyerték meg a választásokat a Republikánus Pártnak. Taktikájuk lényege szerint azokra a választókra (jelen esetben Facebook-felhasználókra) vadásztak különböző személyre szabott politikai hirdetések segítségével, akik párthovatartozás szempontjából bizonytalanok, ugyanakkor döntésükben befolyásolhatóak (persuadable) voltak, de ami a legfontosabb, hogy úgynevezett billegő államban (swing state) éltek.

Kaiserék úgy gondolkodtak, hogy egy végig fókuszált kampánnyal akár át is fordíthatóak ezek az államok kékről pirosra, tehát demokratából republikánus többségűre. Ez olyannyira sikerült, hogy egy sor olyan államban nyert végül Trump, ahol utoljára republikánusként csak Ronald Reagan tudott diadalmaskodni a nyolcvanas évek derekán. Ilyen állam volt 2016-ban Wisconsin, de Michigant is úgy tette zsebre a jobboldal nyolc éve, hogy ott 1988 óta nem nőtt fű a demokraták árnyéka alatt az elnökválasztásokon. Wisconsint 0,77, míg Michigant mindössze 0,23 százalékpontos különbséggel húzta be Trump, miközben az előzetes felmérések mindkét államban nagy esélyt adtak Hillary Clinton győzelmére.

Ha ilyen meglepetésgyőzelmekre volt képes Trump, van-e értelme egyáltalán billegő vagy csatatérállamokról beszélni? Az elmúlt évtizedek elnökválasztásainak eredményeivel elkészített hosszabb idősoros elemzés azt bizonyítja, hogy léteznek természetesen azok az államok, ahol valóban visszatérően képtelenség megtippelni a választás győztesét. Ugyanakkor az alábbi elemzés egyszerre bizonyítéka a becsontosodott történelmi törésvonalak továbbélésének és a viharosan változó amerikai társadalmi folyamatok politikai következményeinek. Mint azt látni fogjuk,

a világ harmadik legnépesebb országában lényegében akár egy Debrecen lakosságszámával megegyező méretű választói tömb döntheti el a választás sorsát november 5-én.

Az Egyesült Államok elnökét nem közvetlenül választják, hanem minden tagállam a lakosságszámával közel arányos számú elektort, olyan küldötteket választ, akik aztán formálisan döntenek az elnök személyéről. Az a párt, amelyik a legtöbb szavazatot kapja egy adott államban, az összes, az államnak meghatározott elektori mandátumot bezsebeli. 1964 óta összesen 538 elektori helyet osztanak ki. Az 50 amerikai tagállam mellett maga a főváros, Washington D.C. is rendelkezik 3 ilyen mandátummal, valamint Nebraska és Maine államban további választókerületeket jelöltek ki néhány elektori mandátum közvetlen eldöntéséhez, de ezeket a kivételeket leszámítva maga a választási rendszer pofonegyszerű.

2000-ben Floridában például George W. Bush mindössze 537 szavazattal végzett Al Gore előtt, mégis a republikánus jelölt 25 elektort kapott, míg demokrata riválisa nullát. Ha azon a novemberi napon 269 választó máshogyan dönt, nem lett volna George W. Bush az USA 43. elnöke, hiszen országosan mindössze 5 elektorral szerzett többet, mint Gore, és talán az egész 21. századunk máshogyan alakulhatott volna. Mindenesetre a választásokat követően hosszú hónapokra nyúlt jogi hercehurca kezdődött, de még a 2001-es, horrorfilm-paródiaként készült Horrorra akadva egyik jelenetében is előkerülnek a demokraták által eltűntnek mondott floridai szavazatok.

A republikánus és a demokrata oldalnak megvannak azok az államai, ahol szinte képtelen veszíteni. Azért csak szinte, mert három olyan választást is tartottak 1964 óta, amely annyira földcsuszamlásszerű volt, hogy minden addig ismert struktúrát borított. Rögtön az 1964-es választáson (a J. F. Kennedy meggyilkolása utáni évben) a demokrata Lyndon Johnson mindössze hat államban veszített, köztük az abszolút rekorder Alabamában, ahol azóta sem született soha demokrata győzelem. Johnsont azonban pár éven belül annyira felemésztette idegileg a vietnámi szerepvállalás, hogy 1968-ban már el sem indult az elnökválasztáson. A republikánusoknak volt két ennél is nagyobb sikerük. 1972-ben Richard Nixont, 1984-ben pedig Ronald Reagant úgy választották újra, hogy csak a fővárosban és egy államban (Massachusettsben, illetve Minnesotában) kaptak ki, minden más államban nyertek:...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETI BECSAPÁS, MÉG KATONÁK NÉLKÜL

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.10.20.

Hát újra megkérdeznek bennünket. Ugye milyen nagyszerű demokráciában élünk? Menczer Tamás vagy Kocsis Máté – már nem emlékszem rá, de egyre megy – azt nyilatkozta, hogy lényegében Magyarország és persze az Orbán-kormány az egyetlen, amely megkérdezi az embereket. Igaz ugyan, hogy másfél évtizedes uralma alatt a valódi népszavazásokat nem engedte át, de hát ez kit érdekel?

Igen, megint lesz nekünk nemzeti konzultációnk, igazi náci hagyomány; demokráciát játszani a diktatúra közepette. Nem érdemes már itt találgatni, hogy milyen rezsimről beszélhetünk, hogy autoriter rendszer, fél-diktatúra, vagy valami hasonló. Ez, ami itt kiépült, nem más, mint egy felpuhított, eljátszott demokrácia, egy olyan szisztéma, amiben megvannak a demokratikus intézmények, csak éppen úgy működnek, ahogy a Vezér akarja. Most éppen Fekete-Győr Andrást ítélték börtönbüntetésre, és annyival jobb neki, hogy csak felfüggesztettre. Tehát nem vitte el a fekete autó, nem vetették tömlöcbe, éppen csak a képviselői mandátumát veszítette el, és lám: még be is ülhetett a helyére valaki. Konkrétan Cseh Katalin, akit majd még ezután fognak alaposabban vegzálni, és ha úgy tetszik nekik, akkor a bíróság elé állítani. És ugye, ne feledkezzünk meg róla, Kiss László polgármester börtönben üldögél, nem engedték ki az eskütételre sem, miközben, emlékszünk rá, a fideszes bűnözők ott üldögélhettek a parlamentben. Völner csak az államtitkári pozícióját volt kénytelen átadni, de a képviselői mandátumát szépen kitöltötte.

De azért megkérdeznek bennünket. Igaz ugyan, hogy egy sor kommunikációs bakit elkövettek, de ez sem számít. Orbán Viktor bejelentette, hogy milyen gazdasági intézkedéseket fog bevezetni; hosszan és sokszor beszélt róla, hogy megduplázzák például, a családi adókedvezményt, vagy hogy egymillió forint lesz majd a minimálbér, szóval szépen elmondta mi vár ránk, majd egyszer csak közölte a Fidesz: ők nemzeti konzultációt akarnak. A látszat az: mintha minden attól függne, hogy az emberek mit válaszolnak a kérdésekre. Azokra a kérdésekre, amelyeket még nem is ismerünk. Illetve dehogynem: a tucatnyi korábbi akció, kvázi nemzeti konzultáció elég tapasztalatot nyújtott, így bátran kijelenhetjük: újra egy ócska manipuláció lesz az egész. Majd megkérdezik tőlünk, hogy egyesek szerint az 1000 eurós (sic: euró) minimálbért még korai bevezetni, de a kormány úgy gondolja, hogy a társadalom megérdemli. Ön szerint?

...

ITT OLVASHATÓ

L. RITÓK NÓRA: A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM

A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.10.18.

Sokat gondolkodom azon, hogy lehetne jobban. Azt már biztosan tudom, hogy gyorsabban nem lehet, hiába akarnánk. A generációs léptékben felhalmozódott, beépült viszonyulásokat nem lehet gyorsan megváltoztatni, a megoldások is csak generációs léptékűek lehetnek.

Azt is világosan látszik, hogy az oktatás nélkülözhetetlen, de nem elégséges beavatkozási pont. Ennek az oka az, hogy a szülők is alapkészséghiányosak, a világlátásuk beszűkült, és az életstratégia-építésben, amiben a túlélés a fő vezérelv, nincs meghatározó szerepe a tanulásnak. Mondhatnám úgy is, hogy a szülői generáció is magára volt hagyva, de talán még pontosabb, ha azt mondom, a nagyszülői is, és talán előtte sem volt olyan rendszer, aminek a hatása tartósan beépülhetett volna.

Valahogy olyan ez egész, mintha az ország működését meghatározó folyamatok nem lennének kompatibilisek a generációs szegénység megtörésével. Annyira mások a hangsúlyok, az érdekek, hogy abba nem fér be egy generációs probléma értelmezése sem, nemhogy a megoldáskeresés. És lassan a tudáshiányokból adódó manipulálhatóság jó eszköz lett a választások idején a hatalom megtartásához. Ennyi lett ennek a társadalmi csoportnak a “politikai haszna”. Kívülmaradtak mindenen.

Persze muszáj foglalkozni vele állami szinten is, hiszen itt van mondjuk most a 300 csecsemő, akik ebben a társadalmi csoportban születtek és maradtak a kórházakban a kötődések szempontjából legmeghatározóbb első időszakban. Vagy itt van a szegregált oktatás, ami most már olyan módon épült be a településekbe, hogy esélytelen visszafordítani, miközben meghatározza a települések jövőjét. És ez a sor hosszan folytatható.

De nemcsak a hazai fókuszok rosszak. Épp a héten gondolkodtam el egy szegregált állami iskolaépületben, amit uniós támogatásból újítottak fel, na nem most, hanem akkor, mikor az iskolafelújítási programok folytak. Néztem a mozgássérült lifteket, a vakoknak is információt adó burkolatot, és a kötelezően, minden ajtó mellé braille írással kitett funkciót, amiből persze már semmi sem látszik, a gyerekek rég lekapargatták a kis pöttyöket, hiszen senki sem tudja, mi ez az egész.

Szóval, iszonyú sok pénz ment el ezekre, amelyeknek azért nem volt értelme, mert a hazai iskolarendszerben a súlyosan látássérültek (sőt a hallássérültek is), és a kerekesszékes gyerekek is külön iskolákban tanulnak. Vagyis, legalábbis a vidéki iskolákban nincs egyetlen olyan gyerek sem, akinek szüksége lenne ezekre. Vajon miért nem lehetett ebben olyan szabályokat kérni, ami illeszkedik az országokhoz? Miért nem lehetett azt tudomásul venni, hogy mi még nem tartunk ott az oktatásban, hogy a sérült gyerekeket együtt tanítsuk ép társaikkal? És ennek nemcsak ennyi feltétele van, hogy mozgássérült liftet teszünk az épületekbe, vagy más hangzású csempét a padozatra…. mert belépve a braille-írással feliratozott tanterembe, ugyanaz a kép fogad, mint 40 évvel ezelőtt. A fekete tábla a krétával, és a kétszemélyes padok. Nem beszélve arról, hogy hol vannak az erre felkészült szakemberek?

Na, de térjünk vissza a generációs szegénységhez. Az talán nemcsak a mi megtapasztalásunk, hogy alsó tagozatban még sikeresnek érezhetjük magunkat a pedagógia munkában, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel is. Aztán 11-12 éves kortól kezdenek kicsúszni a kezünk közül, és nagyon sokat el is veszítünk közülük.

Nos, ez az, ahol valami hiányzó láncszem van, valami, vagy valamik, amit nem értünk, nem találunk, nem tudunk rá hatással lenni.

Vannak, akik azt mondják, az iskola a hibás, mert nem tud érdekes lenni számukra. Nyilván védhetetlen az iskolarendszer, de ennél azért a helyzet szerintem bonyolultabb. Különben az a pár iskolakísérlet, ahol az ő szükségleteikre reagáló oktatás folyt, megoldást adott volna és beépült volna a rendszerbe. Mert voltak a rendszerváltás után olyan időszakok, ahol még erre lehetőség lett volna. De ez nem történt meg.

Én mindenképp abban látom a hibát, hogy alsó tagozatban nem tudja az iskola megszilárdítani az alapkészségeket, és felsőben, amikor az értő olvasásnak már alapnak kellene lennie, nem tudnak a tantárgyi rendszerben továbbhaladni. Aki nem tud olvasni, az nem tudja azokat az ismeretanyagokat elsajáítatni, amelyekhez szöveg kapcsolódik. És felsőben mindenhez szöveg kapcsolódik.

Nyilván ott van az is, hogy mennyire rájuk szabottak és korszerűek a tananyagok, de ebbe most nem megyek bele. Mint ahogy abba sem, módszertanilag alkalmas-e az iskolarendőrrel megerősített, poroszos, frontális oktatás azoknak a tudásoknak az átadására, és azoknak a készségeknek a fejlesztésére, melyekre az életben való boldoguláshoz szükségük lenne.

De a probléma tovább bonyolódik a serdülőkorban, és ezzel úgy tűnik, nem tudunk mit kezdeni. Hat rájuk a kortárs csoport, ami egy szegregált iskolában többnyire nem segíti a tanulás iránti motivációt, más fontosságokat épít, azokkal a szubkulturális elemekkel, melyek aztán folyamatosan erősödnek. Hat az online térben kirajzolódó értékrend, a celebek által formált idea, amit ők is el akarnak érni. A smink, a pózok, az “álgazdag” gondtalanságot tükröző metakommunikáció segíti ezt az érzést megélni. Ebben nincs tanulási érték. A pénz a fontos, ami nincs ugyan meg, de a látszata az online térben eljátszható, és ez mindennél erősebb hatással bír, főleg ott, ahol egyébként a nélkülözés jelen van a mindennapokban.

És ez kap otthonról is megerősítést. Aztán serdülőkorban már viselkedési mintaként jelenik meg az otthonról hozott kommunikáció, konfliktuskezelés, amivel az iskolában pozícionálhatják magukat. Menő lesz, aki lekurvázza a tanárnőt, azt a viszonyulást behozva a tanterembe, mint amit otthon naponta megtapasztal, az apja és az anyja között. A balhé fontosabb lesz az iskolában, mint a tanulás. A “készítsük ki a tanárt” jelenségről nem igazán hallani, pedig létező dolog. Olyan is volt már a munkánkban, hogy ehhez szülői felhatalmazás társult, úgy jött be a gyerek a tanterembe, hogy “anyu mondta, készítsem ki magát…”. Az okot firtatva pedig végül kiderült, valami elvárt, de nem megkapott adomány volt a háttérben.

Az iskolarendőr lenne a megoldás? Nem hiszem. A fenyegetéssel fenntartott rend? Az anyázásra anyázással reagálás? Ettől óva intek mindenkit…

Akkor mit lehet tenni? Sokszor mondják, hogy ezt a pedagógusnak kell megoldani….és az, aki nem tudja, az rossz pedagógus. Pedig csak eszköztelen ekkora problémával szemben. És ezt nem találjuk, ez a hiányzó láncszem. Ennek a felelőssége nem varrható kizárólag a pedagógus nyakába.

Talán ez a pont, ahol közösen kellene gondolkodni. Családsegítő, gyermekjólét, gyámhivatal, iskola, rendőrség, civil szervezet. Egyfele hatni. A pedagógiai és a hatósági eszközök családra szabott rendszerével. A konkrét családokra irányulva. És a rájuk szabott határendszert hosszabb távon fenntartani. Addig, míg az ügyeket előidéző okok nem változnak.

Ez a fajta együttműködés nincs meg. Mindenki a saját ügyét kezeli, miközben ugyanazokról a családokról beszélünk. Az okok kezeléséhez egy másfajta munkakultúra kellene. Másfajta viszonyulás.

Mert léteznek eszközök. De ha nem keressük közösen, őket is bevonva ezt a bizonyos láncszemet, csak egy helyben topogunk, vagy egymás ellen hatunk, és azzal legyezgetjük a lelkünket, hogy néhány gyereket mégis sikerül megmentenünk…

ITT OLVASHATÓ

GÖMÖRI GYÖRGY–MÁRTON LÁSZLÓ: A LUKAS LOBOGÓ LENGETÉSE – KÉRDÉSEK AZ OKTÓBERI MAGYAR FORRADALOMRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: GÖMÖRI GYÖRGY (LONDON), MÁRTON LÁSZLÓ (MONTPELLIER)
2024.10.20.

„Ahány ember, annyi október” 

(Göncz Árpád)

1956. október 23-án délután megjelentek az ablakokban a lyukas, nemzeti színű zászlók. A budapestiek a szovjet címert utánzó jelkép eltávolításával jelezték, hogy elutasítják a sztálinista rendszert. A következő napokban derült ki, hogy – talán szándékuk ellenére – a lyuk a diktatúra helyén keletkezett űrt is jelképezte. Hét évtized elteltével sem hiábavaló elemezni a történteket és a forradalom utóéletét. Erre vállalkozunk most mi, a forradalom még élő tanúi és résztvevői.

Mi történt október 23-án Budapesten?

1956. október 16-án Szegeden megalakult a MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, látványos kihívásként az akkori kommunista ifjúsági szervezettel, a DISZ-szel szemben. Egy hétre rá Budapesten is több egyetemen, illetve egyetemi karon gyűlést hirdettek, hogy megalakítsák a „kis Petőfi körök” néven emlegetett vitaklubokat. Az elszaporodó gyűlések közül kettőnek lett jelentősége a hónap eseménytörténetében: az október 22-i bölcsészkari, illetve műegyetemi gyűlésnek. Az előző délután 3-kor kezdődött és részvevői még aznap délután elhatározták, hogy másnapra rokonszenv-tüntetést rendeznek a reformokat követelő lengyel diáktársaik mellett. Az utóbbi, bár később kezdődött, a jelenlévő Kiss Tamás kezdeményezésére megalakította a műegyetemi MEFESZ-t, és 14 pontban megfogalmazta a hallgatóság követeléseit, végül pedig csatlakozott a bölcsészek másnapi tüntetéséhez. Ennek formájáról október 23-án délelőtt egyeztettek: a Műegyetem nemzeti színű zászlókkal csendes tüntetést rendez a budai oldalon, a pesti egyetemek pedig a Bölcsészkar vezetésével transzparensekkel, jelszavakkal egybekötött felvonulást a főváros pesti oldalán. A két csoport egyszerre indul és a tüntetők a lengyel-magyar szabadsághős Bem Józsefről elnevezett téren találkoznak. Ez meg is történt, de közben a belügyminiszter először betiltotta, majd (amikor látta, hogy már nem lehet megakadályozni) engedélyezte a tüntetést, így bárki, ha akart, csatlakozhatott.

Mivel a Bem teret zsúfolásig megtöltötte a több tízezres tömeg, az iszonyatos zajtól nem lehetett érteni a szónokokat – ezért az egybegyűltek átmentek a Parlamenthez. Lassan hömpölygött a tömeg, miközben kialakultak a tüntetés legfontosabb jelszavai: a „Nagy Imrét a kormányba!” és a „Ruszkik haza!”, ami a szovjet katonaság kivonását jelentette, ugyanis az 1955-ben alakult Varsói Szerződés értelmében Magyarországon két szovjet hadosztály állomásozott. Ezt csak az első követelés megvalósításával lehetett volna elérni, ha Nagy Imre volt miniszterelnök teljhatalmat kap és megegyezik Moszkvával, de ekkor semmi tényleges hatalma nem volt, párttagságát is csak októberben állították vissza. Így bár rokonszenvezett azokkal, nem állhatott élére a nép követeléseinek – a Parlament előtt tartott esti beszéde csalódást keltett, miután Gerő Ernő, az akkor MDP-nek nevezett kommunista párt főtitkára provokatív beszédben ítélte el a diákmozgalmat. Közben felgyorsultak az események: a tömeg egy része a Városligetbe ment, hogy ledöntsék az 1951-ben emelt Sztálin-szobrot, másik része pedig a Magyar Rádióhoz, hogy beolvassák a diákság követeléseit. A Rádiót államvédelmi őrség védte, akik este 9 óra tájban már lőttek, nem csak a tömegre, hanem a felmentésükre küldött magyar katonákra is, így megkezdődött a Rádió ostroma. A békés tüntetés itt vált forradalmi tetté, a reformok követelése fegyveres akcióvá, népfelkeléssé...

ITT OLVASHATÓ

HETI EGYENLEG: HA VARGA MIHÁLYÉK NEM TUDNAK SZÁMOLNI, HOGYAN BÍZHATJUK RÁJUK A PÉNZÜNKET?

KLIKKTV / HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.10.20.

Csányi Sándor bírálata arról szólt, hogy ha egy országban elvész a bizalom a politikusok felé, akkor a befektetők elkezdenek más irányba nézelődni, olyan országok felé, amerre stabilabban tudnak üzleti terveket készíteni, a mi országunk pedig ezáltal szegényedik – mondta Somogyi Zoltán szociológus a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász szerint normális, ha a gazdasági élet szereplői között vita van, de az is benne van, hogy a bizonytalanság miatt, a különböző szereplők elkezdenek helyezkedni. Orbán Viktornak pedig még segíthet is, hogy a gazdasági vezetők egymással csatáznak.

Somogyi Zoltán szerint az sem feltétlenül jó irány, ha azoktól sokkal többet vonnak el, akiknek jól megy, hiszen, ha a többletet otthagynák azokon a területen, akkor tovább tudnának fejleszteni, beruházni. Varga Mihály a költségvetés helyzetére hivatkozva mondta, hogy megmarad az extraprofit adó, de ha ilyen rossz állapotban van a költségvetés, miből telik a reptér megvásárlására – vetette fel a szociológus. Az is kérdés, ha egy kormány minden évben elszámolja magát a költségvetés, vagy bizonyos adók kivezetése kapcsán, akkor hogyan bízhatjuk rájuk a pénzünket?

A műsorban szóba került még, hogy az OECD- munkacsoport nem látogat Magyarországra, hogy vizsgálják a korrupciót, mert a magyar kormány nem fogadja őket, valamint az amerikai elnökválasztás is.

ITT NÉZHETŐ MEG

A „VARSÓI GYORS” HAZAHOZTA A NAGYKÖVETET IS

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.10.20.

Az új varsói magyar nagyövet kinevezésével a két ország diplomáciai kapcsolatai ismét „korrekt szintre” javulhatnak, de jó ideig barátinak ez a kapcsolat aligha lesz nevezhető – véli Gordon István. A magyar-lengyel kapcsolatok szakértőjével annak kapcsán beszélgettünk, hogy a napokban bejelentették: Magyarország új nagykövetet akkreditált Varsóba Íjgyártó István személyében. Ám hol vannak már azok az idők, amikor még igaz volt a közmondás: magyar, lengyel, két jó barát, együtt itta búját, borát. 2022-után az orosz-ukrán háború két oldalára kerültünk, a két „öreg barát”, Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński is megorrolt egymásra, és ezt még csak tetézte, amikor a brüsszeli jó kapcsolatokkal rendelkező Donald Tusk került a lengyel kormány élére.

Mit tehet ebben a helyzetben egy nagykövet?

A nagyköveti pozíció is olyan „munkakör”, amelyben megtörténhet, hogy úgy érezheti valaki, elfogy körülötte a levegő. Valami ilyesmi történt Varsóban is. Már a nyáron beszéltek róla, hogy Kovács Orsolya, a varsói magyar nagykövet jelezte a Külügyminisztériumnak, hogy szeretne hazajönni. Június közepén Andrzej Duda a Lengyel Köztársaság Szolgálatáért Érdemrend parancsnoki keresztjével tüntette ki, ami arra utalt, hogy a korábbi lengyel „éra” még hivatalban lévő köztársasági elnöke nagyra értékelte a munkáját. Akkor elhangzott egy érdekes válaszbeszéd, amelyben a nagykövet asszony azt mondta: „A nemzedékeken átívelő örökség ápolása rendkívül fontos, amely a Lengyelország és Magyarország között fennálló különleges kapcsolat fenntartásának záloga”. Az új nagykövetre, Ijgyártó Istvánra nem kevesebb, mint ennek az örökségnek a „visszaszerzése” vár...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÁLLAM NEM MŰKÖDIK!

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2024.10.20.

Nézzük meg mik történtek a héten!

ITT NÉZHETŐ MEG

KATONA TAMÁS: NEM AKAR ORBÁN KILÉPNI AZ UNIÓBÓL, MERT AKKOR ITT HAGYNAK MINKET A KÍNAIAK IS

KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.10.19.

Az elmúlt 15 évben olyan mértékben maradtunk el az unió többi tagországától gazdaságilag, társadalmilag, hogy a mutatókban a 27 tagország közül az utolsók vagyunk, és ezen nem tudunk változtatni, ha nem váltunk gazdaságpolitikát - mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Katona Tamás, statisztikus, demográfus, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, aki a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt 1995 és 1998 között.

A gazdasági semlegesség valóban jól hangzik, de ez egy kommunikációs trükk, ha pedig Orbán Viktor komolyan gondolja, az annál rosszabb számunkra – tette hozzá. Rámutatott, ha Kelethez akarunk igazodni, akkor megint nem vagyunk semlegesek. „Ha megnézzük az elmúlt 3-5 év politikáját, az tudatosan és tervszerűen Kínához és Oroszországhoz kötődik, egyre erősebben szembe megyünk az unióval és a tagországokkal, de a józan ésszel is.”

Katona Tamás kijelentette, a kínai beruházások kizárólag Kína érdekeit szolgálják, a munkaalapú társadalom eddig nem hozott semmit, csak leszakadást. Rámutatott, az igaz, hogy 6-700 ezerrel többen dolgoznak, de nem egymillióval, mint mondja a kormány, és azt is látni kell, hogy ezt a gazdasági válság súlyos időszakához mérik. „Ebben benne van az is, hogy kivezették, drasztikusan megemelték a nyugdíjkorhatárt - Európában csak nálunk -, közben csökkent az egyetemi hallgatók aránya, 600 ezer magyar külföldön boldogul, közben azt hajtja a kormány, hogy sokkal több fizikai dolgozó legyen és sokkal kevesebb diplomás.”

ITT NÉZHETŐ MEG

12 ÁLLAMI BERUHÁZÁS, 251 MILLIÁRD FORINT, EGYETLEN NYERTES. KI LEHET AZ?

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2024.10.20.

2017 óta több mint ezermilliárd forint értékben ígért el vagy fizetett ki a magyar állam támogatásokat akkumulátoripari beruházásokra. Az ágazat Magyarországra telepítése azonban nemcsak ezért költséges, hanem azért is, mert a nagyobb gyárak működéséhez komoly infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van, amelyeket szintén a magyar állam fizet.

Pénteken jelent meg egy nagyobb cikkünk arról, hogy kik lehetnek az akkugyártás hazai felpörgetésének legnagyobb nyertesei. Ehhez megpróbáltuk összegyűjteni, milyen, az akkumulátoriparhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztéseket jelentettek be az elmúlt években, mennyibe kerültek, és kik nyerték az azokra kiírt közbeszerzéseket...

ITT OLVASHATÓ

A ZŰRZAVAROS VILÁGRÓL NAGY GÁBORRAL, A HVG VEZETŐ SZERKESZTŐJÉVEL /// FRIDERIKUSZ PODCAST 104

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.10.10.

Legalább egy éve, hogy a Friderikusz podcastokban nem foglalkoztunk külpolitikával, pedig a világ igen kaotikus hely lett, illetve az volt már 2023-ban is, de a helyzet azóta csak fokozódott. Soha nem volt olyan sok fegyveres konfliktus, mint manapság: a közel három éve tartó orosz-ukrán háborúval még Európába is visszatértek a csatazajok, oda, ahol több évtizedig viszonylagos béke és stabilitás uralkodott. Egy éve aztán ismét felizzott a Közel-keleti konfliktus is, Izraellel, a Hamasszal, a Hezbollah-hal, az Egyesült Államokkal, de elsősorban Iránnal a főszerepben. Mindezen közben az Európai Unió is a válság jeleit mutatja, mert míg korábban az EU az együttműködések, kiegyezések, kompromisszumok technikáját, illetve a nacionalizmusok visszaszorulását garantálta, a belpolitikákban pedig a liberális demokráciák normákkal és garanciákkal biztosított uralmát, mostanában mintha egyre jobban azok a szélsőséges erők kerekednének felül, amelyek temetik a liberális demokráciát és vele együtt az európai együttműködést is. Ezeknek a szélsőjobboldali alakulatoknak közös követelése lett a legális és illegális bevándorlás visszaszorítása, szélesebb értelemben az Európai Unió szétzúzása, de legalábbis jelentős átszabása. Ezen közben persze nem vehetjük le szemünket Kína és Oroszország alkalmi szövetségéről sem, továbbá Kína új-gyarmatosító gazdasági törekvéseiről a világ több térségében is, mint ahogy az egyik, ha nem a legfontosabb kérdés az is, ki lesz novemberben 5-én az Egyesült Államok új elnöke és ő miként határozza meg az új külpolitikai irányvonalat.

Számtalan kérdésünkre ebben a podcastban Nagy Gábor, a Heti Világgazdaság című lap vezető szerkesztője, a HVG Világ című rovatának vezetője válaszol.

ITT NÉZHETŐ MEG

A FRIDERIKSZ PODCAST KORÁBBI ADÁSAI

AZ EGEKBEN A MAGYAROK MEGTAKARÍTÁSI RÁTÁJA, 2,5 MILLIÓAN MÉGSEM TUDNÁNAK KIFIZETNI EGY HIRTELEN KIADÁST. HOL VAN AKKOR A PÉNZ?

TELEX
Szerző: MAREK BERTRAM, SZABÓ BARNA
2024.10.20.

Az utóbbi hónapokban első ránézésre látványosan ellentmondó gazdasági hírekről számolt be a sajtó: egyszerre olvashattunk nagy mértékű béremelkedésről és minden várakozást alulmúló fogyasztásról, jelentős megtakarítási hajlandóságról és az Egyensúly Intézet számításai szerint a lakosság bő harmadát kitevő szegénységről. Jogosan merül fel a kérdés: mi az igazság szegénység, fogyasztás, bérek és megtakarítások területen, azaz hol is van a pénz?

Nézzük meg először a bérek kérdését! 2024 első félévében a bruttó medián bérek több mint 16 százalékkal emelkedtek az előző év ugyanezen időszakához képest. Az árak emelkedése ezzel párhuzamosan lassult: az infláció az elmúlt két év két számjegyű értékeiről 4 százalék alá süllyedt. Júliusban így közel 12 százalékkal volt magasabb a medián reálbér, mint 2023 nyarán, azaz ennyivel több termék és szolgáltatás megvásárlására elég a havi fizetés. Igaz, hogy a bérek vásárlóereje 2022–2023-ban visszaesett, de

a dinamikus béremelkedésnek köszönhetően a medián reálbér ma már magasabb, mint az inflációs sokk előtt...

ITT OLVASHATÓ 

HETI EGYENLEG: HA FEKETE-GYŐR ANDRÁS HÓGOLYÓVAL DOBOTT VOLNA RENDŐRÖK FELÉ, AKKOR IS ELÍTÉLIK?

KLIKKTV / HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.10.19.

A Kúria döntése megkérdőjelezhető, de az eset nem szerencsés, nyilván nem dobálunk semmit rendőrök felé, egy politikusnak nem kellene ilyen példát mutatnia – így reagált Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában arra a hírre, hogy a Kúria helyben hagyta a másodfokú bíróság ítéletét, mely 2 évet szabott ki, felfüggesztve Fekete-Győr Andrásra, a Momentum politikusára, egy 6 évvel ezelőtti ügyben. Ezzel szemben Somogyi Zoltán, szociológus szerint a Kúria döntése rendszerítélet, egy jogállamban ne szülessen ilyen ítélet egy ilyen ügyben, egy pártelnök ellen. Példaként említette, hogy korábban kézilabdameccsen is történt hasonló eset, sőt ott még sérülés is volt, mégsem született ítélet.

Somogyi Zoltán szerint ezeket a képviselőket mi választjuk meg, akkor nekünk is kellene megvédeni, mikor konfliktusba kerülnek a hatalommal. Ha Fekete-Győr András összegyúrt volna egy hógolyót nagyon keményre és azzal dobott volna rendőrök felé, akkor börtönbe vinnék – tette fel a kérdést. Szentpéteri Nagy Richárd szerint azt az esetet is vizsgálták volna, és akár abban az esetben is születhetett volna hasonló ítélet. Az alkotmányjogász szerint Fekete-Győr András ma már másképp csinálná. Úgy gondolja a Momentum politikusa még nem is járt rosszul ezzel az ítélettel, mint amennyire járhatott volna, mert bekerült az áldozatszerepbe, és újra gondolhatja politikáját.

A műsorban szóba került még Kövér László bírsága, melyet Gyurcsány Ferencre szabott ki, valamint Magyar Péter mentelmi jogának kikérése és a következő nemzeti konzultáció.

ITT NÉZHETŐ MEG

RÉGÓTA ELŐSZÖR 40 SZÁZALÉK ALATT A FIDESZ - ORBÁNNAK MÁR NINCS ESÉLYE A KÉTHARMADRA! | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.10.19.

A Hetes Stúdió 2024. október 19-i adásában Dési János Bolgár Györggyel, Kocsi Ilonával, a Magyar Újságírók Szövetségének elnökével, valamint Bodnár Zsuzsával, az Átlátszó oknyomozó újságírójával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

MUNKÁCSY-KÉPEKET VENNE AZ ÁLLAM ÉS A MOL ALAPÍTVÁNYA, ÚJABB NEMZETI KONZULTÁCIÓ LESZ - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.10.19.

444.hu: 27 milliárdért megvenné a Munkácsy-gyűjtemény nagy részét a Mol és az állam közös alapítványa

A laphoz eljutott dokumentumok alapján a magyar állam és a MOL közös tulajdonában lévő, közérdekű vagyonkezelőként bejegyzett Mol-Új Európa Alapítvány a közeljövőben két nagy, festményekkel kapcsolatos projektbe vágna bele: létrehoznának egy közép-európai kortárs múzeumot, illetve megvásárolnák Pákh Imrétől Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét. Pákh a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjtője, 1994 óta foglalkozik a festő műveivel. Gyűjteménye több mint 80 festményből, plusz grafikákból áll, amiket magyar múzeumokban is rendre kiállítanak.

Magyar Hang: Harmadszor is megsemmisítették a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét

A Fővárosi Törvényszék harmadszor is megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. A bíróság megállapította, hogy jogszabálysértő volt katonai célúvá minősíteni a beruházást. Sajnos az okozott környezeti károkat már nem lehet semmissé tenni, azonban az építkezést azonnal fel kell függeszteni – olvasható Kreitler-Sas Máté, az LMP újbudai alpolgármesterének közösségi oldalán. A bíróság szerint azonban a Törvényszék „nem döntött és nem is dönthetett a Déli körvasút katonai célú építménnyé történő kijelöléséről, mint ahogyan az építkezés felfüggesztéséről sem”, mert nem ez volt a per tárgya.

Hvg.hu: Azt javasolta a Fidesz-frakció a kormánynak, hogy indítson nemzeti konzultációt

A közeljövőben újabb nemzeti konzultációt indíthat a kormány, legalábbis erre tett javaslatot a Fidesz-frakció a kihelyezett ülésén – derült ki Kocsis Máté bejelentéséből. A párt frakcióvezetője azt írta a Facebookon, hogy „ha Magyarország semleges gazdaságpolitikát folytat, akkor az uniós átlag felett növekedhet a gazdaság. Ez jó alapot ad a kormánynak arra, hogy emelje a béreket, beindítsa a vállalkozásokat, és új lakhatási intézkedéseket vezessen be. Ahogy minden fontos ügyről, erről is meg kell kérdezni az emberek véleményét”.

Telex: Szeged közel 12 milliárd forintért adott el egy területet a BYD-gyárnak

Szeged önkormányzata átadta a kínai beruházónak a BYD autógyár megépítéséhez szükséges, a város határában fekvő 161 hektáros területet. Ezután felgyorsulhatnak a munkálatok. A megállapodás alapján az önkormányzat megkapja a földterület vételárát a kínai befektetőtől, ezért módosították a város idei költségvetését. Az előterjesztés szerint a bevétel nettó 11 milliárd 888 millió forint. Mint Botka László polgármester elmondta, a BYD-tól beérkező pénz azonban nem mind az önkormányzaté, hiszen az államnak vissza kellett utalniuk, amit a kormány korábban kölcsönadott a városnak a gyárépítéshez szükséges terület előkészítésére.

TI Magyarország: Törvénysértő a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése

A kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt a Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján október 14-én közzétett jelentés, amely azután készült, hogy a hivatal idén június 18-án „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indított a Transparency International (TI) Magyarország ellen. Az év elején felállított, évi hatmilliárd forintból gazdálkodó állami szerv úgy tette közzé a TI Magyarországról szóló vádiratát, hogy még a saját működését megalapozó törvény előírásait sem tartja tiszteletben. Az évi 6 milliárd forint közpénzből működő, Lánczi Tamás vezette állami szerv egyebek mellett az Amerikai Egyesült Államok által vezetett globális összeesküvésről, nagyhatalmak közötti titkos kémjátszmákról, és ki másról, mint Soros Györgyről fantáziál az anyagban.

ITT OLVASHATÓ

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: KI NEM AKART AZ OROSZ BIZTONSÁGI GARANCIÁKRÓL TÁRGYALNI? – SZIJJÁRTÓ PÉTER NEM MONDOTT IGAZAT

NÉPSZAVA
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2024.10.18.

Hiába próbálja a külügyi szóvivő utólag kimosdatni főnökét, Szijjártó Péter nem gondolhatott másra, mint azokra a konkrét követelésekre, amelyekkel az oroszok 2021. december 15-én előálltak. A magyar külügyminiszter ugyanis szerződéstervezetről beszélt, ilyen – pontosabban ilyenek, merthogy két, közel azonos tartalmú tervezetről van szó – ebben az időszakban csak egy született. Az, amit két orosz külügyminiszter-helyettes – Szergej Rjabkov és Alekszandr Grusko – személyesen adott át az Egyesült Államok és a NATO képviselőinek.

A magyar külügyminiszter nem mondott igazat, amikor a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a 2022. február 24-én kezdődő Ukrajna elleni nyílt és átfogó orosz támadás előtt a NATO nem volt hajlandó megvitatni Oroszországgal annak biztonsági igényeit. Ez az állítás köszönőviszonyban sincs a valósággal. Szijjártó Péter azt mondta: „a mostani helyzetnek nem kellett volna bekövetkeznie, ha a NATO 2021-ben megtárgyalta volna Moszkvával annak biztonsági garanciákra vonatkozó szerződéstervezetét”. Ez az orosz hírügynökség által idézett mondat egyértelművé teszi, hogy Szijjártó Péter – hiába próbálja a külügyi szóvivő utólag kimosdatni főnökét – nem gondolhatott másra, mint azokra a konkrét követelésekre, amelyekkel az oroszok 2021. december 15-én előálltak. A magyar külügyminiszter ugyanis szerződéstervezetről beszélt, ilyen – pontosabban ilyenek, merthogy két, közel azonos tartalmú tervezetről van szó – ebben az időszakban csak egy született. Az, amit két orosz külügyminiszter-helyettes – Szergej Rjabkov és Alekszandr Grusko – személyesen adott át az Egyesült Államok és a NATO képviselőinek.

Az oroszok, amikor átadták a követeléseiket tartalmazó dokumentumokat, két további igényüket is közölték. Kikötötték, hogy a szerződéseket vagy változtatás nélkül, egy az egyben elfogadja a NATO és az Egyesült Államok, és akkor lesz megállapodás, ha módosítani akarnak rajtuk, akkor ne is álmodjanak erről. Hogy az orosz álláspontot senki nem érthesse félre, Rjabkov félvállról azt is odavetette, hogy a szerződéstervezetek nem étlapok, amiből válogatni lehet. Eszed, nem eszed, nem kapsz mást! – tehetnénk ehhez hozzá.

A diplomáciában ezt a fajta magatartást nem párbeszédnek, hanem ultimátumnak nevezik.

Az utóbbiról nehéz párbeszédet folytatni. Orosz részről azonban volt még egy további elvárás is. Azt is kikötötték, hogy mind az Egyesült Államok, mind a NATO – függetlenül attól, hogy elfogadja vagy sem a szerződéstervezetekben szereplő feltételeket – mindenképpen írásban adjon választ. Ezt mindkét címzett meg is tette február elején.

Azt, hogy ki és mennyire akart a biztonsági garanciákról tárgyalni, mindennél jobban érzékelteti Szergej Rjabkov 2022. január 9-i genfi sajtótájékoztatóján elhangzó mondata: „Itt az ideje, hogy a NATO összeszedje a cókmókját (szobraty manatki) és vonuljon vissza az 1997-es határai mögé”. Ez a hangnem, ahogy akkor, úgy most, visszatekintve sem vall dialógusigényre. A párbeszédet kezdeményezők nem ilyen nyelven szoktak megnyilatkozni. Az a felszólító és egyben lekezelő hangnem, ami végig uralta a háborút megelőző időszakban az orosz kommunikációt, nem arra utalt, hogy Moszkva bármiről is tárgyalni szeretne...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN: PÁRTELNÖK NE NYILATKOZZON HETENTE A KÖZMÉDIÁBAN! NEM NORMÁLIS! - HÁT Ő? 🤯 MIKET BESZÉLT?!

MIKET BESZÉL?
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2024.10.17.

Hogy mit gondolt Orbán ellenzékiként a politikai ellenfeleket lejárató, mocskolódó propagandáról, és a háborús félellemkeltésről? Hogy mit gondolt az orosz energiafüggőségről, és mit gondolt arról, amikor Oroszország lerohant egy független államot? Ő mondja el.
Amikor a közmédia teret enged egy párt vezetőjének, hogy hetente megjelenjen ott, az nem normális. Legalábbis Orbán szerint, hisz a saját szájával mondja el, hogy egy nem normális világot teremtett.

Orbán régi megszólalásaiból szemezgetek, és kommentálom. Szerintem érdemes meghallgatnod mai füllel neked is.
----------- 

00:00 Beköszönés 

01:16 A közmédiáról 

02:26 Az ellenségképről és a patás ördögről 

05:33 A propagandáról 

08:49 A háborúval való félelemkeltés ellenzéklejárató módszeréről 

11:20 '56-ról és az orosz agresszióról 

16:42 Az orosz atomenergia politikáról 

20:16 Üzenet a fiataloknak 2007-ből

ITT NÉZHETŐ MEG

PETSCHNIG MÁRIA ZITA: A RENDSZERVÁLTÁS ELHERDÁLT ESÉLYE UTÁN HOL TART MA MAGYARORSZÁG?

KÖZÜGYEKRŐL ÉRTHETŐEN - KÖZÉRT
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2024.10.19.

Vácon, 2024.10.18.-án a Dr. Erőss Pál Szob és környéke és a Kőkapu Vác és környéke TISZA Szigetek szervezésében Kéri László és Petschnig Mária Zita A rendszerváltás elherdált esélye után hol tart ma Magyarország címmel tartott gazdasági és politikai elnézést.

ITT NÉZHETŐ MEG

KÉRI LÁSZLÓ: A RENDSZERVÁLTÁS ELHERDÁLT ESÉLYE UTÁN HOL TART MA MAGYARORSZÁG?

KÖZÜGYEKRŐL ÉRTHETŐEN - KÖZÉRT 
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ, PETSCHNIG MÁRIA ZITA 
2024.10.19.

Vácon, 2024.10.18.-án a Dr. Erőss Pál Szob és környéke és a Kőkapu Vác és környéke TISZA Szigetek szervezésében Kéri László és Petschnig Mária Zita: A rendszerváltás elherdált esélye után hol tart ma Magyarország címmel tartott gazdasági és politikai elemzést.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZABADSAJTÓ KLUB – A FIDESZ SORSA A KREMLBEN DŐL EL – S05E03

SZABAD SAJTÓ KLUB
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2024.10.16.

Témáink: 

- Már csak két százaléknyi a különbség a Fidesz és a Tisza Párt támogatottsága között 

- Jön az időközi választás az egyik egyéni parlamenti körzetben 

- Kik szerveznének Duna Pártot? 

- Lesz-e huxit? 

- Újabb közeledés az oroszok felé.

Mostantól hetente jelentkezik a Szabadsajtó Klub a kontroll.hu-n. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával, Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.

ITT NÉZHETŐ MEG

“SIMICSKA LAJOS VOLT 30 ÉV LEGJOBB NAV-ELNÖKE” | ÉLETÚTINTERJÚ SURÁNYI GYÖRGGYEL | PARTIZÁNPOL

PARTIZÁN / POLITIKA PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.18.

Surányi György, a Nemzeti Bank volt elnöke, a rendszerváltás és az azt követő időszak gazdaságpolitikájának meghatározó szereplője állítja: kapitalista átmenet nélkül sokkal nagyobb visszaesés történt volna, mint amit így is átéltünk a rendszerváltás után.

Életútinterjújában arról vallott nekünk, hogyan készítették elő intellektuálisan ezt az átalakulást, miért van meggyőződve a kapitalizmus felsőbbrendűségéről, ugyanakkor miért tiszteli nagy gondolkodóként Marxot, és mik azok a szociális szempontok, amelyeket még a piacgazdaság logikáján belül is érvényesítettek, vagy amit érvényesíteni kellett volna.

Értékeltük az 1990 utáni kormányok gazdaságpolitikáját, megvitattuk, miért érzi máig fontos lépésnek a Bokros-csomagot, mi volt jó és mi volt átgondolatlan Medgyessy Péter jóléti intézkedéseiből, és mi a felelőssége a devizahitel-válságban.

Ráadásul az is kiderült, mit válaszolt azon a késő tavaszi napom, amikor Gyurcsány Ferenc a két választási forduló között bizalmasan félrehívta mondván, akad itt egy kis probléma a költségvetési hiánnyal, ki kéne találni, mit csináljunk…

00:00 Fiatalság: zsidóság, katonalét, filmek, Amerikához való viszony 

21:45 A rendszerváltás szellemi hátországa, a Pénzügykutatási Intézet 

38:05 Kapitalista átmenet 

1:09:28 Antall alatt a jegybank élén 

1:17:12 Bokros-Surányi csomag, második jegybankelnökség 

1:27:51 Medgyessy Péter, a politikus 

1:40:55 A kaotikus Gyurcsány-korszak 

1:52:54 Devizahitelezés 

2:02:09 Orbán és a NER gazdaságpolitikája 

2:17:46 Mit üzen az átmenet veszteseinek?

ITT OLVASHATÓ

VIHAROS IDŐK GAZDASÁGI DÖNTÉSEI MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN – BOD PÉTER ÁKOS ELŐADÁSA

EGER TV
Szerző: EGER TV
2024.10.18.

Viharos idők gazdasági döntései Magyarországon és Európában – Bod Péter Ákos előadása

ITT NÉZHETŐ MEG

KONKRÉTAN RÓNAI EGONNAL: POGÁTSA ZOLTÁN – LEGATYÁSODVA

KONKRÉTAN
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.18.

A neves közgazdász volt a Konkrétan vendége a sorozat legújabb adásában. A téma a magyar gazdaság, az egymilliós átlagbér, a hiteltervek, a gazdaságélénkítés, a többször megígért kkv-s támogatási csomag, a politika és az gazdasági jövő kapcsolata, az ellenzéki szereplők felkészülése 2026-ra.

A podcast az Index.hu és az ATV közös műsora.

ITT NÉZHETŐ MEG

AMERIKA VÁLASZT 07. – MEGINT INOG A KÉK FAL – LAKNER ZOLTÁN ÉS KALÓ MÁTÉ PODCASTJA

AMERIKA VÁLASZT / MAGYAR HANG
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2024.10.18.

Ahogyan a nyár vége, ősz eleje Kamala Harris erősödését hozta a közvélemény-kutatásokban, úgy az elmúlt egy-két hétben inkább Donald Trump javítja pozícióit a legtöbb csatatér államban, közöttük a demokraták számára kulcsfontosságú „kék fal” államaiban, Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban is. Ettől a jelöltek közötti versengés most annál is döntetlenebbre áll, mint korábban, így még inkább érdemes végigvenni, milyen számokra, előrejelzésekre, részletkérdésekre érdemes egyáltalán odafigyelni. Az elnökjelöltek is bedobnak új ígéreteket, amelyek egy része nem csak Amerikára hathat, ha megvalósulnak – nagy kérdés például, miért várja a magyar kormány annyira Trump visszatérését, ha a republikánus elnökjelölt védővámot vetne ki az európai termékekre.

ITT OLVASHATÓ

A MAGÁNSZEKTORBAN SINCS ELÉG ORVOS, DE VANNAK, AKIK MÁR ITTHON IS ELÉRTÉK AZ AMERIKAI FIZETÉSEKET

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2024.10.19.

Abban, hogy megbetegszik valaki, legtöbbször van saját felelőssége. Ezért kellene egy olyan rendszerben gondolkodni, ahol a beteg megkapja az ellátást, és annak a költségeit nemcsak az adófizetők állnák, hanem éppúgy, mint a casco biztosításoknál, vállalnia kellene önrészt – állítja Fábián Lajos, a VOSZ egészségügyi tagozatának elnöke, a TritonLife csoport társalapító tulajdonosa és vezetője. Interjú.

A kormányzat színt vallott és kínál egy lehetőséget a magánszolgáltatóknak arra, hogy közfinanszírozáshoz juthassanak. E szerint ha egy piaci szereplő képes a külföldi centrumokban elérhető, ritka szolgáltatásokat itthon olcsóbban nyújtani, akkor az hazai egészségbiztosító náluk vásárolja majd meg az ellátást. Vannak olyan ellátásaik, amelyekre szerződhet önökkel az állam?

Nincsenek. A hírt ugyan én is láttam, de nagyon nehezen tudom értelmezni. Tudomásom szerint a nagyon kurrens, delikát ellátásokat lehet megvásárolni külföldön. Van arra is példa, hogy rászoruló magyar betegek egyedi engedélyekkel kijutnak nagy, speciális centrumokba gyógykezelésekre. Ám ezek általában olyan terápiák, amiket az egyébként az innovatív orvosi szolgáltatásokban élenjáró hazai orvostudományi egyetemi klinikák sem végeznek. Ezek sok százezer eurós műtétek, gyógykezelések, amiket nyilván az ellátási piramis csúcsán lévőknek sem éri meg itthon csinálni, és ha nekik nem éri meg, akkor egy magánszolgáltató sem képes azt gazdaságosan ellátni. Nincsenek is erre felkészülve. Tehát én ezt a módosítást továbbra sem értem, remélem, hogy még lesz valami tisztázó kör a részletekről.

A tárca példaként a gerincgyógyászati központot említette, ahonnan gerincstabilizáló műtéteket vásárol a lakosságnak.

Az Országos Gerincgyógyászati Központ egy nagyon magas szakmai színvonalú gyógyító egység, ami Varga Péter Pál-féle intézménye volt, régóta és jelentős közfinanszírozással működik és mellette végez magánellátást is. Ezt sem tudom pontosan illeszteni ebbe a képbe, hiszen ez nem újdonság.

Kicsit másként kérdezem: mit üzent önöknek ez a módosító javaslat?

Most nem akarok ebből viccet csinálni, de nekem semmit. Ha az értelme az, ami a Népszavában megjelent, akkor nekünk, a magánszférának nem jelent semmit. De a várólistán lévő pácienseknek sem tesz sokat hozzá a problémáik megoldásához. Legyünk fairek: ha most én ülnék a másik oldalon, a jelenlegi szűkös büdzsé mellett nagyon nehéz lenne azt mondanom, hogy megnyitom - az egyébként önmagában szigetszerűen sokkal gazdaságosabban működő magáncégek számára - a közkasszát. Még azzal együtt is, ha egyébként hozhatna politikai sikert, ha egy életen át járulékot fizetők állami támogatással a magánban gyorsabban, és a mostani ár feléért juthatnának például csípőműtéthez. Csak ez a gesztus is óriási pénzkiáramlással járna...

ITT OLVASHATÓ

DOKTORI ÉRTEKEZÉSBEN „JÓSOLTÁK” MEG 2022-BEN, HOGY MI TÖRTÉNNE, HA EGY MAGYAR PÉTER-SZERŰ FIGURA BUKKANNA FEL A POLITIKÁBAN

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2024.10.19.

A politikatudósok Nostradamusa címet érdemelhetné ki Benedek István, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki még 2022-ben publikálta doktori értekezésének téziseit. A populista választási autokrácia elmélete és gyakorlata: Magyarország kelet-közép-európai perspektívában című, egyébként akár a laikusok számára is élvezhető és érthető munkában Benedek az orbáni populista választási autokrácia (PVA) kialakulásáról, természetéről ír.

A doktori értekezés téziseiben a szerző az orbáni PVA legfőbb jellemzői közé sorolta sok más mellett például a permanens rendkívüli állapotot. Ahogy azt is, hogy egy ilyen rezsimet a felülről manipulált politikai verseny jellemzi, amelyben a globális elittel szemben konfliktust vállaló „népmesei hős” a népért harcoló, a néppel közvetlen kapcsolatot ápoló miniszterelnök.

„A manipulált versenyben aratott újabb és újabb győzelmek, illetve a populizmus nem csupán kvázi-demokratikus legitimációt, hanem a különféle erőforrásokhoz való újbóli hozzáférést, így a tartós fennmaradást is biztosítja az Orbán-rezsim számára” – olvasható az értekezésben.

Benedek azt írta, hogy a 2022-es parlamenti választásokon újabb alkotmányos győzelmet arató orbáni PVA kilátásaival kapcsolatban meghatározó, hogy az ellenzék folyamatos fáziskésében volt 2010 után. A politikatudós szerint a 12 év után végrehajtott választási együttműködés 2014-ben még talán elejét vehette volna az autokratikus átmenetnek, 2018-ban pedig megakaszthatta, esetleg visszafordíthatta volna az orbáni PVA további kiépülését, 2018 után azonban nem várható az időközben részben kooptált – azaz a rendszer részévé vált – ellenzékre épülő alternatíva sikere.

„Ráadásul az orosz-ukrán háború jelentette rally ’round the flag hatás maximális kiaknázásával nem csupán az ellenzék nehezen és megkésett módon létrehozott választási egységét és a hozzá kapcsolható előválasztás intézményét diszkreditálta, hanem lehetőséget adott a centrális erőtér újbóli, ezúttal még inkább és minden oldalról meglehetősen kézivezérelt kiépítésére” – írta a szerző, aki az ellenzéket ekkor már rendszerkomform ellenzékként jellemzi. (A politikatudományban a rally ’round the flag fogalom alatt azt értik, amikor egy ország kormányának vagy politikai vezetőinek rövid távon növekszik a támogatása nemzetközi válság vagy háború idején.)...

ITT OLVASHATÓ

MARAKODÁS A KONCON? HELYEZKEDÉS? FÉLELEM? – ORBÁN NEM VÁRT HELYRŐL KAPOTT BÍRÁLATOKAT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.10.19.

„Amit most látunk, még mindig csak az MSZMP 1988-89-es reformidőszaka, amikor már beszéltek arról, hogy előfordulnak hibák, amiket ki kell javítani, s meg is volt a szándék arra, hogy javítgassanak.” Így kommentálta Szentpéteri Nagy Richard a napokban történt két szokatlan dolgot: két Fideszhez közelálló prominens is bírálta a kormány egyes intézkedéseit, gyakorlatát. Az alkotmányjogász, politológus szerint több tényező együttes hatásaként fogalmazhatott meg kritikát Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, illetve Vida József, a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global igazgatóságának az elnöke. Köze lehet a dologhoz akár a Tisza Párt előretörésének, az MNB közeli elnökváltása miatti átmeneti állapotnak, s a rendszeren belüli helyezkedéseknek is. Akárhogyan is, a rendszer még nem bukott, bár már közelebb vagyunk hozzá, de Orbán még igen erős, s a szisztémájában hatalmas tartalékai vannak – véli az elemző.

Nagy feltünést keltett Csányi Sándor OTP-vezér minapi előadása. A Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forum nyitónapján elhangzott előadásában ugyanis kemény – igaz, szigorúan csak a bankszektort érintő – bírálatokat fogalmazott meg. A portál tudósítása szerint olyanokat mondott, mint hogy nem érdemes más európai bankba fektetni, csak a Peléhez hasonlóan „ólommal a cipőjében” is kiválóan teljesítő OTP-be. Nincs olyan ország, amely különböző intézkedések révén olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar kormány, a bankszektor terhei pedig nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is – sorolta. A magyar adókörnyezet miatt lassan eljutunk oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket, a legrosszabb pedig az, hogy az adók bevezetésekor tett kormányzati ígéretek rendre nem teljesülnek – mondta. Furcsa logikának nevezte, hogy 5 százalékos kamatplafont kell bevezetniük a bankoknak a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallani arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe, „pedig csak van összefüggés a kettő között, legalábbis régen volt”.

Ugyanezen a rendezvényen szólalt fel – a „Hogyan tudnak a legnagyobb magyar cégek alkalmazkodni a mostani gazdasági helyzethez?” szekcióban – Vida József, a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global igazgatóságának elnöke, aki váratlan módon szintén nem csak csupa szépet és jót mondott. A HVG tudósítása a többi között idézi tőle azt a kijelentést, miszerint „Úgy érezzük magunkat, hogy először azt mondják a versenypályán, hogy el kell indulni 3600 méteren, majd szólnak, hogy lesz egy gát, aztán lesz tizenkettő, utána még vizes akadály is”. Azt is mondta, hogy el kellene térni attól, ahogy a kémcsövekben a gazdaságpolitikát kitalálja a kormány, több kommunikáció kell az állam és a nagyvállalatok között...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VAGY MAGYAR A TÖKÖSEBB „SKAC”? | 24.HU

HÁROMHARMAD
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2024.10.18.

Az október huszonharmadikai ünnepre készülő politikusainkkal kezdett ma Jankovics Márton, Kerner Zsolt, valamint Nagy József, majd az egyetlen nap alatt lepörgetett brüsszeli EU-csúcs, azon belül a magyar miniszterelnök hárompontos harca került terítékre. A műsor extrája, hogy Kerner kolléga egy ponton héliumos hangon szólal meg benne.

00:00 Orbán elbújik a Millenárison? 

24:58 Kétnapos EU-csúcs egyetlen nap alatt Brüsszelben 

54:59 Rózsaszín Farok: tárlatvezetés az üres kijevi múzeumban; olasz civilség és tésztaság; Fekete pont és Idegen test.

ITT NÉZHETŐ MEG

Hivatkozott cikkek:

Ha a híradóban azt adják végtelenítve, hogy Magyar Péter a zsebében nyúlkál, hol a gyermekvédelem? 

https://24.hu/belfold/2024/10/11/podc...

Lázár János szerint hiba alábecsülni Magyar Pétert 

https://24.hu/belfold/2024/08/24/laza...

Orbán nélkül tolták be a migránskérdést a háborúba 

https://24.hu/kulfold/2024/10/18/unio...

John Lukacs: Nem szabad túl sokat gondolkodni 

https://24.hu/kozelet/2019/05/06/john...

A nap, amikor kiderült, hogy a magyar békepártiságnak nincs értelmiségi verziója

https://24.hu/kulfold/2024/08/31/glob...

VASÚTLEÉPÜLÉS: FOGYTÁN A FIDESZESEK TÜRELME IS, A MEGKÉRDEZETTEK FELE SZERINT LÁZÁR JÁNOSNAK LE KELLENE MONDANIA

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT, BODA ANDRÁS
2024.10.19.

A megkérdezettek kétharmada szerint már nem foghatja a MÁV helyzetét a múlt örökségére a kabinet – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.

„A MÁV-járműparkot és a hazai vasúti pályát nem tudjuk varázsütésre megújítani – 30 év hátrányunk van, de nekiállunk” – magyarázkodott Lázár János építési és közlekedési miniszter szeptember elején, nem sokkal azután, hogy a nyári totális vasúti káosz betetőzéseként kisiklott egy vonat a Keleti pályaudvarnál. Arról a miniszter megfeledkezett említést tenni, hogy a 30 év hátrány ledolgozását már 14 éve megkezdhette volna az Orbán-kormány, de a jelek szerint az emberek Lázár Jánosnál kevésbé feledékenyek. A Publicus Intézet Népszava számára készült felmérése szerint ugyanis a kérdezettek kétharmada – 67 százaléka – úgy véli: ma már nem elfogadható magyarázat a vasút állapotára a súlyos örökség, a 30 éves hátrány. A Fidesz-szavazók türelme is fogyni látszik: ugyan még biztos többségben vannak azok, akik elfogadhatónak tartják Lázár János érveit, de negyedük már úgy véli, hogy nem hivatkozhatna erre a kormányzat.

Az életkor, iskolázottság és nemek szerint is reprezentatív, szeptember közepén készült felmérésben még látványosabban rajzolódott ki a közlekedéspolitika felelőssége, amikor arra a kérdésre kellett felelni, eleget áldoztak-e az Orbán-kormányok az elmúlt 14 évben a vasút fejlesztésére. Csak 9 százalék vélte úgy, hogy megfelelő volt az ágazat finanszírozása, 77 százalék kevesellte a ráfordításokat, 14 százalék nem válaszolt...

ITT OLVASHATÓ