A függetlenség az, ha olyan kórházban születsz meg, amelyben nem a világon a legsterilebb csótányok vannak, hanem egyszer használatos injekciós tűk és eldobható pelenkák.
A függetlenség az, ha apád, mikor bemegy az anyakönyvi hivatalba azért az okmányért, mely szerint te valóban megszülettél és mely szerint nagyapád után a Rigor nevet kaptad [belarusz név, az orosz Grigorij megfelelője], akkor az a nő, aki ott ül, szépen kiállítja számára ezt az okmányt, nem pedig „A Szovjetunió népeinek személynevei” című kézikönyvet kapja elő, és avval hadonászva hisztérikusan magyarázza apádnak, hogy minden gond nélkül adhatná fiának a Faizullah nevet, vagy akár azt, hogy Mamaj [nemzetiségi nevek az Orosz Föderációban], de azt, hogy Rigor – nem, mert ilyen név nem létezik (de van normális, emberi Grigorij név).
A függetlenség az, ha mikor iskolába mész, a saját anyanyelveden fognak tanítani (a Grażyna nevű [lengyel név] kislányt pedig, aki annyira tetszett neked az óvodában, az ő nyelvén, a Misa nevű kisfiút a szomszédból, akinek az apját Iszaaknak hívják – az övén, az Aljosa nevű kisfiút pedig, másik szomszédodat, akinek a szülei azért költöztek ide, mert a Volga menti városukban hajnali ötkor kell beállni a sorba, hogy tejet tudj venni – őt pedig az övén). Saját anyanyelveden fognak oktatni, és ehhez apukádnak és anyukádnak nem kell egész nyáron, lakásról lakásra járva aláírásokat gyűjteni más szülőktől, akik nem mintha nem akarnák ugyanúgy taníttatni gyereküket, mint a te apukád és anyukád, csak egyszerűen ez soha eszükbe sem jutott, mert internacionalizmusban nőttek fel. És ezeket a kérvényeket nem kell majd az iskolaigazgatónak háromszor is elveszítenie, meg még kétszer a titkárnőnek is. És szeptember első napján, az ünnepélyes évnyitón nem azt fogod hallani, hogy „évről évre javul iskolánk ellátottsága”, a tanterembe belépve pedig nem tudod meg, hogy pártunk és kormányunk szakadatlan gondoskodásának köszönhetően az egész osztálynak csupán egy anyanyelvi ábécéskönyv és két matematika könyv jutott.
A függetlenség az, ha az őrsöd nem fog azért a jogért küzdeni, hogy felvehesse Pavlik Morozov vagy Alekszandr Mjasznikov nevét, mert mindenki pontosan tudja, hogy Pavlik mennyire szerette édesapját, és Mjasznyikov hogy szerette a belaruszokat. [Pavlik Morozov (1918-1932), a példamutató kisúttörő, saját apját jelentette fel, ezért pedig a családja megölte őt. A családot kivégezték. Alekszandr Mjasznyikov – eredetileg Mjasznyikjan, angol helyesírással a Wikipediában Myasnikyan (1886-1925), forradalmár, pártfunkcionárius – a rövid idő alatt, míg a Belarusz SzSzK vezetője volt, rengeteg belarusz vér tapadt a kezéhez. Mindkettőjüknek utcái és emlékművei vannak Belaruszban.]
A függetlenség az, ha diákkorodban, mikor matematika előadáson a Madagaszkárról jött évfolyamtársad – akinek az oktatását az ő országa finanszírozza, nem pedig a tiéd – füledbe súgva megkérdezi, hogy mit jelent az a szó, hogy „імавернасць”, akkor te franciául elmondod neki, hogy ez valószínűség belaruszul [sok olyan belarusz szó van, amit a szótő alapján, aki oroszul tud, jól-rosszul megért, de ezt pl. egyáltalán nem].
A függetlenség az, ha a hadseregben legmesszebb, saját országod egy határvárosában vagy -falujában fogsz szolgálni, és sohasem fogod azt a parancsot kapni, hogy fesd zöldre a füvet, vagy hogy takarítsd a körletet „ettől az oszloptól ebédig”. Vasárnap hazamehetsz a szüleidhez, vagy a lányhoz, akivel jársz, és senki nem fog bulbasnak titulálni [a belaruszok orosz-szovjet gúnyneve a belarusz krumpli szóból, ami itt nemzeti eledelnek számít], barátodat pedig feketeseggűnek, mert saját nyelveteken gondolkodtok és beszéltek álmotokban. Valamint a katonai és politikai felkészülés kiválóságai nem csinálnak alvás közben „biciklit” neked [a lábujjak közé helyezett papír meggyújtása – ébresztő, amin jót szokás röhögni], és olyan parancsot sem adnak, hogy élezd meg az utászásódat, mert Bakuban vagy Tbilisziben be kell ásni magad.
A függetlenség az, amikor a lány, akivel jársz, azt mondja, hogy hétvégén Bécsbe akar veled menni, mire tiszta lelkiismerettel ígéred meg neki, hogy a Schönbrunni kastéllyal szemben fogtok kávézni, és tudod, hogy utazásotok előtt senki sem fog kérdezősködni: nem voltál-e gyerekkorodban zsidó, vagy hogy jártál-e korábban külföldön, és ha igen, mi célból jöttél vissza?
A függetlenség az, ha Dziady ünnepén, a Halottak napján kimész a temetőbe, és tudod, lerakod majd a virágot, amit vittél, és mécsest fogsz ott gyújtani, nem pedig ideggáz-ballonok vagy újfajta gumibotok próbaüzeménél leszel kísérleti nyúl. [Dziady – Mindenszentek, szó szerint „Ősök”. A nyolcvanas évek végén a szovjet karhatalom többször is erőszakkal oszlatott fel november másodikán minszki temetőkben illetve a sztálini kivégzések helyén rendezett megemlékezéseket.]
A függetlenség az, ha a fiad ötöst hozott történelemből, megdicséred ezért, mert tudod, hogy nem abból a tantárgyból kapta, ahol a Csúd-tavi csatát és a kollektivizálás győzedelmességét tanítják, hanem a grünwaldi csatát, amely népedet megmentette a kihalástól. A tantárgyból, amelyben az igazságot mondják el arról a hatalomról, amely főbe lövette nagyapádat, nagyanyádat pedig az éhhalálba taszította. [A Csúd-tavi csata 1242-ben volt a Német Lovagrend és a Novgorodi (tehát orosz) Fejedelemség között. A grünwaldiban a Litván Nagyfejedelemség (a mai Belarusz elődje) és Lengyelország uniója aratott győzelmet 1410-ben a Német Lovagrend fölött.]
A függetlenség az, ha ellátogat hozzád egy New York-i énekes, akivel meggylikőrt fogyasztotok rendesen, s utána nem ajánlják neked udvarias civil ruhás fiatalemberek, hogy részletesen írd le, mit és hol ittatok és közben kit szidtatok.
A függetlenség az, ha nem azt hallod a tévében, ahogy az elnök okítja honfitársait: „ki hogyan akar, az úgy is beszél”, mert a te elnököd – írástudó, és ha csak egy nyelvet is tud, de azt rendesen.
A függetlenség az, ha a képernyőről és az újságokból egyszer csak eltűnnek a fáradhatatlan, titokzatos veteránok levelei és a nemzeti frontok különböző nacionalistáiról és szélsőségeseiről szóló szörnyűséges hírek, akik még éjszaka sem alszanak, hanem etnikai alapon ellenségeskedést szítanak te, Aljosa és Misa, akinek az apját Iszaaknak hívják, valamint Grażyna között – aki már régen a te feleséged –, azért, hogy véres leszámolásra kerüljön sor köztetek, meg azért, hogy kisiklassák a peresztrojka vonatát.
A függetlenség az, amikor senki sem ijesztget téged azzal, hogy néped nem képes túlélni a nagy testvér nélkül, mert nincs sem bauxitja, sem gyémántja, te pedig rájössz, hogy kár volt sajnálnod azokat a szerencsétlen hollandokat és belgákat, akiknek nincs bauxitjuk, sem gyémántjuk, de még csak egy nagy testvérük sem.
A függetlenség az, ha a „Центровывоз” feliratú óriáskamionok (tényleg, látott már valaki kamiont „Центроввоз” felirattal?) nem a mások bevásárlóközpontjaiba, hanem a mi üzleteinkbe szállítanak árut. [Szovjet stílusú „rövidítések”: Központosított kiszállítás, illetve Központosított beszállítás.]
A függetlenség az, ha egyszer csak kiderül, hogy értelmes emberek minálunk is vannak, és ha – isten ments! – robbanás történik egy gyárban, vagy más szörnyűség, nem kell majd arra várni, hogy kiszálljon hozzánk a moszkvai nagyokosok bizottsága.
A függetlenség az, ha amikor ott fekszel és már szólít az Isten, tudod, hogy miután egy jobb világra szenderülsz, a templom helyén, ahol megkereszteltek és ahol házasságot kötöttél, légyen az ortodox vagy katolikus, nem létesítenek koszos hattyúkkal halastavat, és nem építik oda helyébe az SzKP XVIII. kongresszusáról elnevezett uszodát. A temetőt pedig, ahol csontjaid majd megpihennek, nem rombolják le, hogy ott egy Gorbacsov elvtársról, vagy Ligacsov elvtársról elnevezett [A nyolcvanas évek alkoholellenes – és szőlőirtó! – kampányának arca], üres üvegekkel teleszórt vidámparkot hozzanak létre.
A függetlenség az, ha…
A függetlenség az, ha születésedtől fogva halálodig otthon érzed magad a saját vidékeden.
Nagy Márton gazdasági víziói és Kamala Harris furcsa rekordja. Orbán Győző szép sikere és Orbán Viktor barátságpróbája. Dili a Fővárosi Közgyűlésben és esőfelhők a Budai Arborétum fölött. A hét cikkei.
Jó reggelt, ez itt a hétvégi hírlevél. Bár csak négynapos hét volt, de azért lesz mit olvasni a következő három napban. Hétfőn kikérdezem...
(Az interjú egy határokon átnyúló együttműködés keretében jelenik meg magyarul. Fordítás: Boros Marianna/Voxeurop)
Bogdan Góralczyk lengyel politológus, sinológus és diplomata. A Varsói Egyetem Európai Központjának professzora. Számos publikáció szerzője a nemzetközi kapcsolatok, főleg a kínai kérdések témájában. Korábban a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövethelyettese, valamint thaiföldi nagykövete volt.
Jakub Majmurek: A Chatham House honlapján nemrég megjelent egy elemzés, amelynek szerzője azt állítja, hogy Kína az USA-val való kapcsolatok eszkalációjára készül, függetlenül attól, hogy ki nyeri a november 5-ei választásokat. Ön egyetért ezzel a diagnózissal?
Bogdan Góralczyk: Röviden: igen. Jobban kifejtve: Donald Trump első, előző ciklusa óta az Egyesült Államok alapjaiban változtatta mega Kínához való hozzáállását. A kiválasztott területeken való elkötelezettségről és együttműködésről áttért a Kínával való stratégiai rivalizálásra. A Biden-adminisztráció csak tovább növelte ezt a rivalizálást. Nemhogy nem szüntette meg a vámháborút Kínával, amelyet még Trump kezdett el 2018-ban, de a közelmúltban további vámok bevezetésével még fokozta is azt: 25 százalékot vetett ki az acélra, 50 százalékot a napelemekre és a félvezetőkre, 100 százalékot a kínai elektromos autókra.
Ráadásul két tényező erősítette és fel is gyorsította mindkét oldalon ezt a rivalizálást. Az első a világjárvány. Ekkor jött rá az egész világ, hogy túlságosan függ a Kínából induló ellátási láncoktól – beleértve Lengyelországot is, amelynek miniszterelnöke a repülőtéren fogadta a kínai maszkokkal érkező Antonov gépet. Válaszul a nyugati országok elkezdték kivonni a termelésüket Kínából, ami a pekingi kormányzatot is bizonyos válaszlépésekre kényszeríti. A második tényező Putyin teljes körű ukrajnai inváziója. És amíg az ukrán területen zajló háború nem végződik békés megoldással, addig a Nyugat – beleértve Lengyelországot is – és Kína a barikád két oldalán áll.
Tehát igen, függetlenül attól, hogy ki nyer, az Egyesült Államok Kínával szembeni politikája nagyon hasonló lesz. Ez azon kevés kérdések egyike, amely egyesíti a még a lengyelnél is jobban polarizált amerikai politikai színteret.
– Megállapítható-e különbség abban, hogy milyen eszközökkel folytatják majd a Kínával való versengést a demokraták és a republikánusok?
– Szerintem Donald Trump komolyan gondolja a komolytalannak hangzó kijelentéseit, miszerint 48 órán belül békemegállapodást hoz létre Ukrajnára vonatkozóan. Alelnökjelöltje, J. D. Vance még azt is elárulta, hogyan nézne ez ki: a Donbaszt semlegessé nyilvánítanák és megakadályoznák Ukrajna NATO-csatlakozását. Vagyis tulajdonképpen az orosz feltételek elfogadásáról és egy második Jaltáról van szó az ukránok feje fölött. Ennek Lengyelországra nézve is beláthatatlan következményei lennénk, hiszen valószínű, hogy Trump egyúttal felgöngyölítheti a NATO keleti szárnyát, és áthelyezheti a fókuszt a Dél-kínai-tengerre, Tajvan felé.
Harris viszont a Biden-kormányzat politikáját folytatná, és miközben versenyezne Kínával, nem ásná alá a transzatlanti kapcsolatokat. Mi mást tehet Trump, aki folyamatosan azzal vádolja az európai NATO-tagokat, hogy nem fordítanak elegendő forrásokat a védelemre?
Sokaknak nincs is emléke arról, milyen egy versengő demokrácia, de akiknek van, azok is egyre homályosabban emlékeznek. Ezért a Vétó új adásában azt gondoltuk végig, mivel is jár a politikai fantázia felszabadulása és a valódi politikai verseny két párt között. Persze továbbra is az Orbán-rendszerben élünk, így ennek a kontextusában értelmezzük a Tisza párt helyzetét, de kitekintünk a jövőbe is: milyen helyzetben kezdené vezetni az országot egy új kormány?
Az Index és az ATV közös podcastje, a Konkrétan legújabb adásában arról volt szó, vajon lesz-e újabb világháború, vagy netán már el is kezdődött volna? A szakértők elég különbözően látják ezt a helyzetet, miközben háború dúl Európában és a Közel-Keleten, de Ázsiában is komoly erőfitogtatások zajlanak. Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, volt katonai hírszerző, egykori katonai attasé és Kaiser Ferenc a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi doncense vesézték ki a helyzetet Rónai Egon műsorvezetővel.
„Ha Európa bármiféle gazdasági háborúba kezd, akár Kínával, akár Amerikával, naivság volna azt gondolni, hogy majd mi valamiféle semlegességi álláspontra helyezkedve, ki tudunk abból maradni. Egyenesen nevetséges a feltételezés” – mondja Inotai András közgazdászprofesszor. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetőjével Orbán Viktor kijelentése kapcsán beszélgettünk. A miniszterelnök szerint „Nyugat épp most veszíti el a gazdasági háborút, de Magyarország, ahogyan sikerült kimaradnia az orosz-ukrán háborúból, ehhez hasonlóan ki fog maradni a háborús gazdaságpolitikából is”. Ezzel utalt a legújabb tézisre, miszerint az ország „gazdasági semlegességére” törekszik, miközben az Egyesült Államok és Európa viszonya immáron tartósan megbomlott, mély kereskedelmi ellentétek osztják meg a szövetségeseket, s Nyugat-Európa is vélhetően gyökeres átalakulás előtt áll, éleződnek a nyugati világ Kínával kapcsolatos ellentétei.
Tényleg gazdasági háborúra készülnek a nyugati országok a keleti világgal szemben? És ha igen, kimaradhat belőle Magyarország?
Bármiféle előrejelzését borzasztó nehéz adni, mert a mai világban akár egyik percről a másikra is bármi előfordulat. Egy biztos, ha eszkalálódik a kereskedelmi háború, akkor az egyik fél lépésére a másik fél is válaszolni fog, aminek nagyon gyorsan mindenki a vesztese lesz. Az is, aki az eszkalációt elkezdte, és az is, aki folytatja. Ezek a veszteségek nem állnak majd meg a kereskedelem, a pénzügyek, meg a gazdaság területén. A háttérben beindul egy ma még felmérhetetlen politikai láncreakció, olyan biztonságpolitikai problémák kerülhetnek felszínre, amikre ma még senki gondolni sem mer...
Amikor az amerikaiak elnököt választanak, akkor benne van a pakliban, hogy nem az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Hogy ez miért van, annak megértéséhez az “elektori kollégium” és a “billegő állam” fogalmain keresztül vezet az út. Ebben a videóban elmagyarázzuk az amerikai választási rendszer működését.
Orbán Viktor október 23-i beszéde jelzi, hogy a Fidesz ráébredt: esély van rá, hogy elveszíthetik a 2026-os választásokat. A kormányfő, akit váratlanul ért brüsszeli nyilvános elítélése, most elismerte ellenfelének Magyar Pétert, ha nevét nem is említette. Beszédében egyébként egyértelműen Oroszország (és Kína) mellett foglalt állást. Ezt fejtette ki a KlikkTV Tíz című műsorában Ágh Attila politológus.
Orbán most kormányát, az országot megtámadottnak próbálja beállítani, de érvei, mint az, hogy ukrán csapatok kerülhetnek Magyarországra, amely felvonulási terület lehet, még leghűbb hívei számára sem lehetnek elfogadhatóak, hiszen a lakosság nagy többsége támogatja az ország uniós tagságát.
A szakember kifejtette, hogy Orbánnak ez a szónoklata jelentősen különbözött nagyívű tusványosi, kötcsei világpolitikai elmélkedéseitől. Látva, hogy megnyílt az esély a hatalom elvesztésére, most gazdaságpolitikai ígéretekkel áll a nyilvánosság elé.
VÁLASZ ONLINE / HETI VÁLASZ PODCAST Szerző: VÁLASZ ONLINE 2024.10.31.
Október 23-i Orbán-beszéd, grúziai választás és a magyar külpolitika, amerikai elnökválasztás. Ezekről szól a HetiVálasz 250. adása. Miért lehet kifizetődő a hazaárulózás? Mire jó Budapest kavarása a Kaukázusban? Trump vagy Harris? A stúdióban Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
(A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Augusztusban a vártnál sokkal rosszabb adatok érkeztek az amerikai munkaerőpiaccal kapcsolatban, amelyek hatására fellángoltak a recessziós félelmek a világ legnagyobb gazdaságát illetően. Elsősorban az borzolta a kedélyeket, hogy a foglalkoztatottak száma júliusban jócskán elmaradt a piaci előrejelzésektől, míg a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra emelkedett. Ez önmagában még nem jelentett volna eget rengető problémát, azonban ez a közlés aktivizálta az úgynevezett Sahm-szabályt.
Eszerint ha a munkanélküliségi ráta háromhavi mozgóátlaga fél százalékkal meghaladja a tizenkét havi mélypontot, akkor a gazdaság már recesszióba került. Az idő azonban egyelőre nem igazolja ezt a korábbi empirikus megfigyelést, így ez egy újabb olyan válságot előrejelző indikátor lehet, ami a Covid-krízis után csődöt mond.
Az elmúlt két hónapban az átfogó munkaerőpiaci statisztikák jóval erősebbek lettek a vártnál. Szeptemberben a mezőgazdaságon kívüli szektorokban jóval konszenzus felett, 254 ezerrel bővült a munkahelyek száma. Ráadásul az előző két hónap adatait is felfele korrigálták, így a harmadik negyedévben havonta átlagosan 186 ezer új munkahely jött létre. A munkaerőpiacon tehát komoly törés nem körvonalazódik egyelőre, ami recessziót jelezne...
A közgazdásszal, szociológussal, a Soproni Egyetem docensével október 31-én, ezúttal kivételesen csütörtökön 15:30 órakor beszélgetünk. Terveink szerint nemcsak a magyar gazdaság ügyes-bajos dolgairól, kitérve a lehetséges gyógymódokra, hanem szűkebb pátriánkon túlra is kitekintünk és – márcsak az esemény közelsége miatt – azt is átbeszéljük, mi lehet az egész világra kiható következménye az amerikai elnökválasztásnak. A szokás szerint élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.
Oldalanként 226 ezer forintba került az a Magyar Kertörökség Alapítvány által írt tanulmány, amelyet egy évig próbált titokban tartani a Magyar Turisztikai Ügynökség, mígnem a bíróság lapunknak igazat adva a 68 millió forint közpénzért elkészített dokumentum kiadására kötelezte az állami szervezetet. A perben a 24.hu-t képviselő Transparency International Magyarország jogi vezetője szerint a tanulmány valószínűleg nem készült el határidőre, ezért igyekezett a turisztikai ügynökség még a bíróság előtt is titkolni azt.
Nagyívű terveket, szép képeket, sok-sok nemzetközi példát és harminc látványosságot ismerhettünk meg a tokaji kertekről készült 68 milliós „tudományos műből”, amelynek tartalmát a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igyekezett eltitkolni.
Egy évvel ezelőtt, miután hírt adtunk a tanulmány megrendeléséről, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az állami szervezetnek, hogy megtudjuk, mi áll a közpénzből elkészült dolgozatban, amelynek címe: Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozása. Az MTÜ azonban megtagadta az adatközlést arra hivatkozva, hogy „a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános”. Az ügyet a Transparency International Hungary segítségével vittük tovább, és márciusban jogerősen megnyertük a pert az MTÜ-vel szemben. A turisztikai ügynökség a Kúriához fordult felülvizsgálatért, de ott sem járt sikerrel, a legfelsőbb bíróság arra kötelezte az MTÜ-t, hogy adja ki a teljes művet, amelyet a Magyar Kertörökség Alapítvány készített el.
Prémium márka
A kormány az utóbbi időben gőzerővel fordult rá Tokajra, milliárdos fejlesztési támogatásokat kaptak vállalkozások. Rogán Antal a múlt év végén arról beszélt, hogy Tokajból prémium turisztikai brandet kell csinálni, és a közelmúltban Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István is meglátta a térségben a lehetőséget. A miniszterelnök lányának nevében eljárva Tiborcz tavaly április 18-án szerződést kötött 94 hektárnyi földterület megvásárlásáról Tokaj-Hegyalján. A kormányfő vejéhez tartozó BDPST Group pedig tavaly márciusban megszerezte a Patricius Borház Zrt.-t. A tranzakció érintette a borházat körülvevő termőterületeket is, miközben a környéken már Tiborczék üzemeltetik az ötcsillagos Andrássy Kúria & Spa nevű ötcsillagos szállodát és annak éttermét, a Bobajkát...
A lakhatási válságot kezelni hivatott fővárosi program vitájában az uniós források lenyúlásától az aranyvízumon át egészen a migráns hordák fővárosi bérlakásokba költöztetéséig csapódtak a képviselők.
Órási előrelépés lenne a lakhatási válság kezelésében a fővárosi program – jelentette ki a mai közgyűlésben Karácsony Gergely, aki nagyon örül, ha a kormány mégis megépíti a Diákvárost, de ezt már korábban is ígérték. De ez nem jelentheti szerinte a fővárosnak járó uniós források kormány és kerületi célokra való átcsoportosítását.
Ahogy arról a Népszava már a múlt héten írt, a Fidesz-frakció Budapestnek ígért uniós forrásokat csatornázna át a kormánynak és fideszes vezetésű kerületeknek. Szentkirályi Alexandráék több frontos támadást indítottak a fővárosi lakhatási programokra megítélt csaknem 20 milliárdos uniós forrás elvonása érdekében. Ennek négy fő eleme a magántulajdonú lakások bevonása a bérlakáspiacra a Fővárosi Lakásügynökség létrehozásával, önkormányzati tulajdonú, de eredetileg nem lakás célú, használaton kívüli épületek funkcióváltó felújítása - indulásként egy újpesti iskolaépület átalakítása bérházzá és a meglévő önkormányzati lakásállomány korszerűsítése, lakbértámogatási, illetve lakhatási garancia és energiaszegénység enyhítését célzó projektek. A Fidesz-frakció által benyújtott indítványokban többek között az uniós forrásokra már kiírt klímaadaptációs pályázat lezárását és a források kerületi önkormányzatok felé való átcsatornázását, a Fővárosi Lakásügynökség felszámolását, a fővárosi lakásrezsi-támogatási program átalakítását javasolták...
TELEX PODCAST Szerző: TELEX / FÁBIÁN TAMÁS 2024.10.30.
Az Egyesült Államokban hatalmas különbségek vannak vidék és város, gazdag és szegény, latin, fekete és fehér választók között. Kiben bízhat Trump, kiben bízhat Harris? A legújabb Elektorban bemutatjuk a csatatérállamok szerepét az amerikai választáson.
0:00 Mik azok az elektorok? Gyorstalpaló az amerikai választási rendszerről
Az elnökválasztás előtti utolsó Amerikánóban nemcsak a győztest próbáljuk megtippelni, de elmélyülünk abban is, mit árul el a kortárs politika természetéről a mostani kampány, és hogy ebből mit tanulnak majd az Amerikát figyelő politikusok a világ más tájain.
Az adásban hivatkozott könyvek és cikkek:
Robert D. Putnam: Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community (2000)
Matt Alt: Pure Invention: How Japan's Pop Culture Conquered the World (2020)
Anton Jäger: From Bowling Alone to Posting Alone (2022)
2016-ban Donald Trump úgy nyerte meg a választást, hogy folyamatosan Amerika hanyatlásáról beszélt. Győzelme után a demokraták is hasonló húrokon kezdtek el játszani. A ma esti adásunkban azt mutatjuk be, a két tábor hogyan határozza meg a válságot és milyen kiutat javasol belőle.
Előfordulhat-e, hogy az amerikai elnökválasztást a kevesebb szavazatot kapó jelölt nyeri? Miben különbözik az amerikai elnökválasztás rendszere az általunk megszokottól? Egységesek-e a szabályok, vagy államonként eltérőek? Minden szavazat ugyanannyit ér? Előfordulhat-e, hogy egy halott személy szavaz?
Hogyan állnak a csatatér-államok? Mely rétegek és milyen kérdések lehetnek a döntők? Milyen furcsaságok történtek a választási hajrában?
Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.10.30-án. Podcast.
DELLA / 24.HU Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN 2024.10.30.
Az amerikai elnökválasztás eredménye mindenképpen hatással lesz a magyar politika mozgásterére. Donald Trump győzelmének egyik legmarkánsabb következménye a kereskedelmi háború folytatása, kiterjesztése lenne, ami az európai piacot sem hagyná érintetlenül – mondta a Della vendégeként Győrffy Dóra közgazdász, aki azonban demokrata győzelemre számít az elnökválasztáson. Sőt, kevésbé lepné meg, ha Kamala Harris nagy arányú győzelmet aratna Donald Trump felett, mint az, ha a republikánus jelölt szűk többséggel aratna diadalt. Az utóbbi részben a közvetlen intézkedéseken – például védővámokon – keresztül, részben az indirekt hatások által befolyásolná Európa helyzetét: az USA-ból kiszoruló termékeiknek Európában próbálnának meg helyet keresni a kínai gyártók. Ez főleg a járműiparban okozhat egyensúlytalanságot, az amúgy is mélypontra jutott európai autóipar kapna újabb tőrdöfést.
Miközben Orbán Grúziában hirdetett választási végeredményt, itthoni munkásságának egy részeredménye látott napvilágot, derült ki mintegy. A tudósítások szerint a legrosszabb várakozásokat is alulmúlta a magyar gazdaság, a számok még a legpesszimistább elemzők számainál is rosszabbak lettek. Recesszióban vagyunk, ám az a legszebb az egészben, hogy Nagy Márton még ilyen adatok mellett is képes volt soha nem látott sikertörténetekről beszélni, és minden baj okát a német gazdaságban megtalálni.
Egészen pontosan belső konjunktúráról mesélt, amely élesen szemben áll a német gazdaság vergődésével, azaz, már megint más a hibás. És azt se feledjük, hogy amíg Nagy miniszter ilyeneket delirált, a forint épp zuhanórepülésben volt – négyszáznyolcon is állt -, és voltaképp van ma is, ami olyan csudálatos infláció képét vetíti előre, hogy ihajj, bár lehet, hogy éppen ez a cél, mivel az államháztartás is romokban. Ezen a ponton viszont eszünkbe jut a kedves vezető minapi csűrdöngölése, miszerint jövőre kilövünk, lesz nagy csodálkozás.
Ez már mintha most is feledésbe merült volna, bár ahhoz képest, hogy ezek képesek egy mondaton belül megcáfolni önmagukat, voltaképp semminek mondható. Azonban mindennek van nemzetközi vetülete, így ennek is, mert ezzel a lehangoló bejelentéssel párhuzamosan hír jött arról is, hogy NATO-tagállamok nagykövetei Magyarország gazdasági semlegességéről tárgyaltak, mint a szövetségen belül értelmezhetetlen valamiről. És persze, hogy ennek az élén is Pressmann állt, aki emiatt mindjárt Szijjártó folyósján találja majd magát.
Mint ahogyan a svéd nagykövet már ott is volt. Azért, mert illetlen szavakat használt az ő miniszterelnöke a miénkről, miszerint az a benyomása, hogy Orbán Grúziában leginkább Oroszország nevében és érdekében nyilatkozott meg. Huszonhat uniós ország látta így, plusz USA, így nagy valószínűséggel azért nem ültek ott huszonheten, mert szűkös a külügy folyosója. Vagy mert külügyérünk nem ért rá külön-külön toppantani és toporzékolni, mert szaladt haza szülinapozni Dzsudzsákkal megint. Ez csak ilyen kis színes mellékszál.
És azért raktuk ide, hogy az amúgy az ország külgazdaságáért (is) felelős Szijjártó mennyit törődik azzal a bejelentéssel, hogy a magyar fejreállt, mert éhen fagytak a németek. Viszont, hogy valami baj van ugyan nem bevallottan ennek ellenére, de mégis, az is mutatja, hogy Parragh elvtársat meg leváltották a kamara éliről, pedig eddig mekkora, és indokolatlanul nagy szava volt abban, hogy idáig jutottunk. Kapkodás és káosz kezd kibontakozni a szemünk előtt, annak a bizonysága, hogy kormányunk nem képes úrrá lenni a folyamatokon.
Pedig eddig az elmúlt száz év tíz legsikeresebbikét tapodtuk, bár ahhoz sem volt semmi köze ezeknek. Jött az uniós lóvé, szárnyalt az autóipar, Orbán pedig ezek fényében feredőzött. Ma már egyik sincs, se ingyenlóvé, se szárnyalás, és rögtön kitetszik, olyan, hogy magyar ipar voltaképp nincs is. A multik vannak itt, ha nekik megy, nekünk is, ha fejre állnak, mi is, amivel az is megmutatkozik, hogy az új magyar tőkésréteg élén Mészárossal voltaképp semmilyen értékelhető teljesítményt nem tesz az asztalra. Csak a pénzt viszi a közösből...
ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: RÓNAI EGON 2024.10.30.
Még az elemzők által vártnál is gyengébb GDP-adat érkezett a KSH-tól. Mivel a gazdaság két egymást követő negyedévben zsugorodott, ismét technikai recesszióba került Magyarország.
Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László közgazdász, a CEU professzora.
MAGYARÜGYVÉD BLOG Szerző: MAGYAR GYÖRGY 2024.10.29.
Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az ellenzék esetleges 2026-os győzelme esetén visszaszerezzék a költségvetést megillető, de a NER-lovagok számláján landolt pénzeket? Nagyjából semmit, bár Magyar Péter figyelmeztette a „nemzet vejét”: „Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!”. A visszamenőleges jogalkotás tilalma miatt erre nincs remény, hiszen mindent „törvényesen” nyúltak le. Az oligarchák legfeljebb attól tarthatnak, hogy 2026-ban olyan kormány léphet hivatalba, amely az egész nemzetet, és nem az Orbán-klánt szolgálja.
„Nem elég, hogy közbeszerzéseken, nemzeti és uniós forrásokból sikerült százmilliárdokat behúznia a nemzet vejének, de még az adójogszabályokat is módosította Orbán Viktor az unokái apjának a kedvéért” – írta hétfő reggel Magyar Péter. A 24.hu cikkére raegált így, amely szerint a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. és a hozzá kapcsolt vállalkozások az elmúlt öt évben 30 milliárd forint körüli adóalap-kedvezményt realizáltak. A társaság 2019 és 2023 között 48,4 milliárd forint nyereséget termelt, ám egy korábbi jogszabály-módosításnak köszönhetően folyamatosan sikerül nullára kihozni a társasági adót. „Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!” – üzente ezzel kapcsolatban a Tisza Párt elnöke.
Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az ellenzék esetleges 2026-os győzelme esetén visszaszerezzék a költségvetést megillető, de a NER-lovagok számláján landolt pénzeket? – tette fel a kérdést Bolgár György a Klubrádió Megbeszéljük című adásában hétfőn. Nullum crimen sine lege – válaszoltam röviden. Lefordítva: nincs bűncselekmény törvény nélkül. Vagyis: a személyre szabott jogalkotás ellen akkor sincs orvosság, ha maga a jogalkotási folyamat vált jogellenessé.
Egyébként a Tiborczék számára kedvező 2016-os salátatörvény – amely lehetővé teszi, hogy a kulturális örökség védelmét szolgáló beruházások összegének kétszeresével csökkentsék a társasági adó alapját – 131 oldalon 8 törvény 322 paragrafusát érinti, és a módosítást a kötelező hatásvizsgálat, illetve egyeztetés sem előzte meg. A szövegtengerben amúgy jószerivel észre sem lehetett venni az adó mérséklésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyek révén Tiborczék a cégcsoportjuk adóalapját 2019 és 2023 között 30 milliárddal csökkenthették. Ez így nyilván nincs rendben, de a „nemzet veje” nem követett el törvénysértést. Emlékezzünk ugyanakkor rá: az Alkotmánybíróság (AB) korábban is jelezte, hogy a salátatörvény, mint gyakorlat alkotmányos aggályokat vethet fel...
Szerdán folytatja a munkát a Fővárosi Közgyűlés. Az előterjesztések között nem szerepel, de Karácsony Gergely főpolgármester azt ígérte, a testület elé viszi az olimpia ügyét. A főváros működési szabályzata, amely parttalan jogi vitába torkollott az alakuló ülésen, ismét napirendre kerül, de lapunk úgy tudja, több frakció sem elégedett a mostani javaslattal. A főpolgármester-helyettesről továbbra sem szavaznak, így már biztos, hogy törvénytelenül fog működni a főváros.
Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megválasztása is kérdéses. Novemberben lejár a BFVK, a BKV és a BKK igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak megbízatása. A társaságok törvényes működéséhez elengedhetetlen ezeknek a személyeknek az újraválasztása: erre tesz kísérletet Karácsony. Ha nem jár sikerrel, akkor a közgyűlésre szállnak át az igazgatósági jogok, ami a gyakorlatban plusz előterjesztéseket jelent majd a testületnek.
Vitézy Dávid egy sor előterjesztést benyújtott: többek között azt szeretné, hogy pénteken és szombaton, illetve az ünnepnapokat megelőző éjszakákon éjfél után is járjanak a metrók.
A képviselők egy részletes lakhatási programról is szavazna.
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.10.30.
Az amerikai elnökválasztás a végső hajrájába érkezett, mindkét fél erősíti a mondanivalóját és igyekszik minél élesebbé tenni a valós képet önmagáról. Ez Trumpnak sikerült legjobban a New Yorkban rendezett gyűlésén, melyet az elhangzott kijelentések és a helyszín miatt is az 1939-ben ugyancsak a Madison Square Gardenben tartott náci gyűléshez hasonlítottak.
Hangulatában és tartalmát tekintve egyértelmű a hasonlóság, miután az amerikai sajtó feltárta, hogy Trump elnöksége idején többször csodálatát fejezte ki Hitler náci tábornokai iránt, akiknek az engedelmességét példaként állította saját tábornokai elé. Ezt John Kelly, Trump volt kabinetfőnöke állította, aki szerint Trump megfelel a „fasiszta” definíciójának.
Vélhetően ennek hatására is, országszerte megjelentek náci szimbólumok egyes Trumpot népszerűsítő zászlókon és transzparenseken. Mintegy előjöttek azok, akik egyetértenek azzal, ahogyan Trump Hitlerhez és a nácikhoz viszonyul. Miközben a választást befolyásoló rasszista kijelentéseket és a nácizmust a republikánus pártban is sokan elítélték.
Nem így a Fox News rádiócsatornáján, ahol egész nap azon nevetgéltek, hogy Kamala Harris és a demokrata párt hogyan próbálja felhívni a figyelmet a valós fasiszta veszélyre, amit Trump jelent. Ez a nevetés is ismerős, hasonlóan nevettek sokan a 20. században is, aztán elhalt a nevetés a koncentrációs táborokban.
A vita ezért nem csitul, mivel ugyanazok a jelenségek játszódnak le, mint Magyarországon, hogy Trump fanatikus hívei képesek megvédeni, kimagyarázni és csúsztatni, sok esetben (a CNN műsorában is) hazudni arról, amit Trump mond, és amit a híveiként felszólalók New Yorkban a Madison Square Gardenben mondtak. Pedig azok bizony náci beszédek voltak.
Ezektől azonban Trump nem határolódik el, annál is inkább, hogy ő maga is hasonlókat mond. Egyik szónoka a vízen lebegő „szemét szigetének” nevezte Puerto Rico-t, amivel mégcsak nem is az illegális bevándorlókról fogalmazott dehumanizáló módon, hanem az Egyesült Államokhoz tartozó Puerto Rico lakosságáról.
De Trump nem sokkal korában maga is arról beszélt, hogy az illegálisok megfertőzik a fehér amerikaiak vérét. Csakhogy ugyanaz a vér, ami állítólag az amerikai nemzetet megfertőzi, nemcsak illegális bevándorlók, hanem spanyol és színesbőrű amerikaiak ereiben is folyik. A nácikra utaló másik közvetlen kijelentés a deportáló koncentrációs táborokra vonatkozik.
Trump a történelem legnagyobb koncentrációs táborait ígérte meg az illegális bevándorlók összegyűjtése és kitoloncolása céljából. Azonban azzal a kijelentésével, hogy az ellenfelei, politikai vetélytársai ellen kész a katonaságot is bevetni, ijesztőek a koncentrációs táborok tervei, mert azokban az illegális bevándorlók mellett helyet kaphatnak a demokraták is.
Ezért egyáltalán nem túlzás fasiszta és náci veszélyről beszélni. Inkább azt lehet mondani, hogy az 1939-es nácibarát gyűlés helyszínén tartott Trump kampányzáró az utolsó és nagy figyelmeztetés Amerikának a választás előtt, hogy ez a tét: szabadság és demokrácia vagy fasizmus és nácizmus. Diktatúra koncentrációs táborokkal és Hitler-imádattal...
Augusztus végén lejárt az összes magyarországi Covid-vakcina szavatossága, és azóta sem tud itthon senki koronavírus elleni oltást kérni, miközben az utóbbi hetekben egyre több a covidos beteg. Amikor szeptember elején a vakcinák lejáratáról érdeklődtünk a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (NNGYK), megerősítették, hogy nincs már az országban használható vakcina, és jelezték, hogy már dolgoznak az újabb adag beszerzésén. Azt nem árulták el, hogy mikor és mennyi új adag érkezhet.
Erről azóta sem közöltek semmit, de most már nagy vonalakban lehet tudni a választ, október közepén ugyanis megjelent a közbeszerzési adatbázisban az új vakcinák vásárlására kiírt közbeszerzés, amelyből világosan kiderül, hogy mennyi oltást veszünk, nagyjából kiszámolható, hogy mikor érkeznek meg, és – bár ez feltehetően nem állt az NNGYK szándékában – azt is ki lehet belőle olvasni, hogy várhatóan melyik cégtől fogunk vásárolni.
Az NNGYK ugyanis nyílt közbeszerzést írt ki, még jelezte is, hogy többféle vakcináról vár ajánlatot, de az általa támasztott követelményeknek csak egyetlen cég, a Moderna felel meg.
A dolognak több érdekessége is van. Az egyik, hogy tavaly novemberben az NNGYK még kifejezetten a Moderna akkori vakcinájára írt ki közbeszerzést, és ezt többek között azzal indokolta, hogy a járványhelyzet miatt gyorsan kell lépnie. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban arra jutott, hogy az egészségügyi hatóság előbb is kapcsolhatott volna, semmi nem indokolta, hogy ennyit várjon a vakcinavásárlással, ezért az NNGYK-t és a céget is megbírságolta. Ezúttal az NNGYK több mint egy hónappal korábban állt neki a vakcinabeszerzésnek, és nyílt közbeszerzést írt ki – csak éppen a feltételek valahogy úgy alakultak, hogy minden jel szerint ugyanaz lehet majd a befutó.
Különös az is, hogy miért várt a hatóság addig a kiírással, hogy a vakcinák várhatóan pont a járványhullám csúcsán fognak csak megérkezni. Az időzítést a tavalyi tapasztalatok segíthették volna, azt pedig már a tavalyi vásárláskor is pontosan tudni lehetett, hogy szeptember elsejétől nem lesz mivel oltani. Közben viszont az NNGYK nagyobb mennyiségre kért ajánlatot, mint amit tavaly vásárolt, pedig a tavalyi, kisebb szállítmány vége is ránk romlott.
Az NNGYK szinte semmit nem kommunikál a Covid-vakcinák várható megérkezéséről. Már azt is csak a tavaly vásárolt adagok lejáratáról küldött kérdésünkre válaszolva közölték először, hogy dolgoznak az új beszerzésen. Aztán október 11-én Molnár Zsuzsanna, az NNGYK Járványügyi és Védőoltási Osztályának vezetője annyit mondott az Inforádiónak, hogy már folyamatban van a vakcinák beszerzése – holott épp egy nappal korábban, október 10-én indították el a közbeszerzési bejárást. Összehasonlításképp: arról már több mint két hete kiadtak egy közleményt, hogy az influenzaoltás október végétől lesz elérhető...
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS 2024.10.30.
Budapest és Varsó viszonyát 2022 februárjában az Ukrajna elleni orosz invázió szakította szét. Míg a lengyelek nagy többsége szilárdan kiállt Ukrajna mellett, a Fidesz szakított kezdeti oroszellenes gyökereivel, és a Kreml legszorosabb EU-n belüli szövetségese lett – nemzetközi lapszemle. Hogyan vált Lengyelország és Magyarország két jóbarátból ellenséggé? – ezt vizsgálja átfogó cikkében a Politico, nagyrészt Zgut-Przybylska Editnek, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézeti adjunktusának, valamint Zeöld Zsombornak, a lengyel-magyar kétoldalú viszony szakértőjének a megállapításait ismertetve.
Az amerikai portál szerzője felidézi, hogy Orbán, amikor 2010-ben hatalomra került, még közelebb állt Tuskhoz, mint Kaczyńskihoz. Mindkettőjük pártja benne volt a konzervatív értékrendű Európai Néppártban, mindketten a nyolcvanas évek végének antikommunista ellenzékében szerezték tapasztalataikat, majd emelkedtek egyre magasabbra, és – miként arra Zgut-Przybylska utalt – mindketten futballrajongók.
Zeöld Zsombor ehhez hozzátette, hogy amikor Tuskot az Európai Tanács elnökévé választották, még akkor is élvezte Orbán politikai támogatását. De valamikor a 2010-es évek közepén a viszonyuk kezdett megromlani, párhuzamosan azzal, ahogy a Fidesz viszonya romlott az európai intézményekkel. Tusk bekerült a brüsszeli buborék közepébe, Orbán pedig fokozta harcát az uniós intézmények ellen. A Tusk vezette Polgári Platform 2015-ben elvesztette a választást Kaczyński Jog és Igazságosság – PiS – elnevezésű pártjával szemben. Addigra a Fidesz és a PiS nézetei már sokkal közelebb álltak egymáshoz, holott a PiS másik pártcsaládhoz, a konzervatívok és reformisták frakciójához tartozott. Varsó és Budapest együtt vált az EU aggodalmainak tárgyává, a migráció elutasításával, a jogállam és a demokrácia mellőzésével – emlékeztetett Zgut-Przybylska Edit.
Kaczyński és Orbán azonban – folytatta a magyar kutatónő – két eltérő személyiség. Kaczyński ideológiai alapon állt, ami túl rugalmatlanná tette őt a Brüsszellel való alkudozáshoz, míg Orbán realistaként mindig tudta, mikor kell engednie, úgy, hogy közben még szoros ellenőrzés alatt tarthassa országát. Úgy hírlik, első megbeszéléseik egyike után Orbán azt mondta Kaczyńskiról: találkoztam egy őrülttel. 2019-re mindenesetre a Fidesz és a PiS politikai kapcsolata olyan szorossá vált, hogy Orbán Viktor meghívta lengyel miniszterelnök-társát, Mateusz Morawieckit, hogy mondjon beszédet a magyar nemzeti ünnepen. Ugyanabban az évben Tuskot megválasztották annak az Európai Néppártnak az elnökévé, amely felfüggesztette a Fidesz tagságát. Tusk akkor kijelentette, hogy a Fidesz már sok évvel korábban elhagyta a kereszténydemokráciát.
Budapest és Varsó viszonyát 2022 februárjában az Ukrajna elleni orosz invázió szakította szét. Míg a lengyelek nagy többsége – beleértve a PiS-t és Tusk Polgári Platformját is - szilárdan kiállt Ukrajna mellett, a Fidesz a másik utat választotta. Orbán szakított kezdeti oroszellenes gyökereivel, és a Kreml legszorosabb EU-n belüli szövetségese lett. A lengyelek és a magyarok az ukrajnai háború ügyében ellentétes oldalon találták magukat. „Nem volt akkor jó érzés Varsóban magyarnak lenni, a lengyeleket felháborította Orbán oroszpárti politikája” – mondta Zgut-Przybylska. Zeöld Zsombor lengyel ismerősei pedig azt mondták: 2022 előtt a lengyelek nem értették az Oroszországgal kapcsolatos magyar álláspontot, de elfogadták azt. 2022 februárja után megértették, és határozottan ellene fordultak.
Tavaly a PiS kérte ugyan fideszes tanácsadók segítségét a választási kampányhoz, de annak nem látta sok hasznát. A PiS kiesett a hatalomból, és immár nem kulcsfontosságú a magyar kormánypártnak, amelyre továbbra is brüsszeli nyomás nehezedik. Tusk a választási győzelem után arra törekszik, hogy Orbán ellentéteként tekintsenek rá: ő az, és nem az euroszkeptikusok, aki helyreállítja a demokráciát, és haza tudja hozni az uniós pénzeket – fejtette ki Zgut-Przybylska. A kétoldalú kapcsolatok ma történelmi mélypontra jutottak – állapította meg, és ezt kiegészítette azzal, hogy az új varsói magyar nagykövet, Íjgyártó István Kreml-barát választás volt. A diplomata 2018 és 2023 között kijevi nagykövetként ténykedett, 2010 és 2014 között azonban a moszkvai nagykövetséget irányította. Zgut-Przybylska Edit szerint az Orbán-kormány úgy döntött, hogy véget vet a lengyel-magyar barátságnak. És most nézzük Grúziát. A Reuters azt emelte ki az Orbán Viktor által a tbiliszi sajtóértekezleten tett kijelentések közül, hogy a magyar miniszterelnök szerint a kormányzó párt által hivatalosan megnyertnek nyilvánított választás szabad és demokratikus volt. A hírügynökség ezzel szemben megjegyezte, hogy a választás másnapján több megfigyelő misszió, köztük az EBESZ szakértői csapata egy sor szabálysértésről – szavazóurnákban álszavazatok elhelyezéséről, vesztegetésről, szavazók megfélemlítéséről, szavazó helyiségek közelében történt erőszakos cselekményekről - számolt be.
A svájci Neue Zürcher Zeitung ezzel kapcsolatban megállapítja: Orbán és a grúz vezetés közötti kapcsolat nem újkeletű. A Grúz Álom kormánypárt vezető képviselői keresik Orbán közelségét, fellépnek magyarországi rendezvényeken. A párt szavazói közül sokan példaképnek tekintik a magyar miniszterelnököt, konzervatív, antiliberális politikáját, a nemzetállam erősítését, aminek mégis van súlya Európában, miközben gyakorlatias viszonyt ápol Oroszországgal. Orbán pedig, akinek a kormánya ráadásul az EU soros elnökségét adja, közvetlenül a vitatott választások után Grúziába utazott, szöges ellentétben sok más európai kormányfővel, aki nem kívánja elismerni a hivatalos választási eredményt.
Maen-Energetika Zrt. néven alapította meg közös vállalatát a Mészáros csoporthoz tartozó Status Kpria Zrt. és az olasz Ansaldo Energia S.p.A. – tette közzé a Mészáros csoport. Az Ansaldo Energia korábban ajánlatott tett a MVM Tiszai Erőmű területén építendő két 500 megawattos gázüzemű blokkjának az építésére. A Maen-Energetika Zrt. a közlemény szerint erőmű-karbantartást végez majd Magyarországon, de elsődlegesen kombinált ciklusú gázturbinás erőművek kulcsra kész építését (EPC) tervezi. Célpiaca a Nyugat-Balkán.
2023-ban is pert nyert a Demokratikus Koalíció (DK) a köztévével szemben, a Kúria pedig idén ismét kimondta, hogy az állami tévé bérlistája közérdekű adatnak számít. Az adatokból a DK szerint az derült ki, hogy a köztévé alkalmazottai átlagosan 15 százalékos fizetésemelést kaptak – tehát az emelés nagyjából lekövette az inflációt. Azért voltak, akik ennél jelentősen nagyobb emelést kaptak: a Pitbull becenévre hallgató Németh Zsolt hírigazgató fizetése 1,6 millióról 2023-ra 2,69 millióra nőtt (ez plusz 68 százalék), az Orbán Viktorral péntekenként korábban rendszeresen interjúzó, most Brüsszelből tudósító Nagy Katalin 2,28 milliót keresett, a „kérdésekkel provokált az újságíró” hírblokkról elhíresült Meszes Boglárka műsorvezető 2023-ban 1,52 milliót kapott.
A Tiborcz István által tulajdonolt Gránit Alapkezelőhöz kerülhet a bukaresti Equilibrium 1 irodaház, a felvásárlásról szóló tárgyalások a végső szakaszban vannak – értesült a Cotidianul című román újság. A lap azt írja, a svéd Skanska, a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője 40-50 millió euróért (16-20 milliárd forint) értékesítheti a bukaresti irodaházat, ami a miniszterelnök vejének belépését jelentené a román ingatlanpiacra. A román főváros északi részén, a Barbu Văcărescu üzleti negyedben található Equilibrium 1 egy A-kategóriás irodaház, 12 emelettel és 20 700 négyzetméter bérelhető alapterülettel. A 2019 végén átadott, modern kialakítású épület 3500 négyzetméternyi zöldterületet is magába foglal.
Nem verték nagydobra, de a Mol Nyrt. megvette Mészáros Lőrinc ásványvizes és PET-feldolgozó cégét is. Az Opten adatbázisából kiderül, hogy az olajvállalat szeptember 2. óta tulajdonosa a Vivienvíz Kft.-nek és a Greenpet Recycle Kft.-nek is. A Vivienvíz korábban akkor került be a hírekbe, amikor kiderült, hogy a nyári hőségben a MÁV ezt osztogatta az utasoknak. A felcsúti vállalkozó persze nem marad ásványvíz nélkül: továbbra is övé a Vivienvízből tavaly kivált Aqua Vivien Kft., valamint a az Aqua Lorenzo Kft. is, ami a Veritas és a Minera ásványvizeket palackozza.
Tavaly június óta 800 millió forintot utazott el külföldön Orbán Viktor és kísérete. A miniszterelnök az esetek csaknem harmadában keleti országokba vagy a Balkánra ment, nemritkán népes kísérettel. A hatvan – jellemzően egy-két napos – út során szállásra nagyjából 540 millió forint ment el, útiköltségre körülbelül 255 millió, emellé napidíjként még 15 millió forintot is elszámoltak. A 800 millió forint jelentős emelkedés, ha összevetjük a korábban már nyilvánosságra került adatokkal: az azt megelőző másfél évben (2022 januárja és 2023 júniusa között) mintegy 500 millió forint ment el ugyanerre.
A legborúlátóbb elemzők sem számítottak ilyen mélyrepülésre, technikai recesszióban Magyarország.
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. A részletes adatokra még várni, de annyit már közölt a KSH, hogy az ipar és a mezőgazdaság is lehúzta a mostani teljesítményt.
A harmadik negyedévre vonatkozó első becsléstől senki nem várt sokat azok után, milyen gyatrán teljesített a hazai gazdaság az év első felében: az első negyedévben még egy szerény, 0,6 százalékos növekedést láthattunk negyedéves alapon, a másodikban viszont már éppenhogy, de mínuszba kerültünk. Így a mostani adatnál elsősorban az volt a kérdés, hogy egymás utáni két negyedéves csökkenéssel technikai recesszióba kerül a magyar gazdaság (ez azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben zsugorodik a teljesítmény), vagy ezt éppen sikerül megúszni. Nem sikerült...
SZABAD EURÓPA VIDEÓPODCAST Műsorvezető: BENYÓ RITA 2024.10.29.
A republikánusok építik azt a narratívát, hogy Kamala Harris csak csalással győzhet. Ha ezzel a demokratikus intézményekbe vetett hitét veszik el az amerikaiaknak, az borzasztó nagy károkat tud okozni. Zöldi Blankával és Krekó Péterrel az amerikai választási kampány álhíreiről beszéltünk.
Ellentmondásos folyamatok jellemzik az államháztartás gazdálkodását: szeptemberben némileg váratlanul csökkent a hiány, ugyanis a költségvetési gazdálkodásban 234,2 milliárd forintos többlet keletkezett, így a deficit 2624,5 milliárd forintra csökkent. Az egyenleg javulása látszólagos, ugyanis az javarészt egy nagyobb uniós átutalásnak volt köszöntő. Eközben 108 milliárd forintra ugrott a költségvetési szervek lejárt adóssága, vagyis az egyetlen hónap alatt 20 milliárd forinttal, illetve 22 százalékkal emelkedett, ami arra utal, hogy a költségvetés közel sem stabil, a kormány visszafogja a közintézmények finanszírozását, így azok nem tudnak fizetni a beszállítóiknak.
A szeptemberi kifizetetlen tartozás az elmúlt évek és hónapok tükrében is magasnak mondható, ugyanakkor még messze nem éri el a márciusi 134 milliárd forintos rekordállományt. A csúcs után pluszforrásokkal mérsékelték az intézmények adósságát, de az így sem tudott 79 milliárd forint alá menni, sőt augusztusban és szeptemberben összesen 28 milliárd forinttal nőtt is...
(A szerző az ING Bank vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Újra itt a technikai recesszió?
A magyar gazdaság utoljára 2022 második felétől 2023 első negyedévéig volt technikai recesszióban. A gyakorlatban ez a fogalom azt jelenti, hogy legalább két egymást követő negyedévben zsugorodik a GDP volumene negyedéves összevetésben. (De nincs olyan mély válság, mint például 2008-2009-ben.) Nem is volt tehát olyan túlságosan rég, hogy a bruttó hazai össztermék több negyedéven át csökkenjen, de úgy tűnik, ismét visszatérhettünk egy ilyen állapotba. Pedig bíztunk benne, hogy sokkal több idő telik el, mire újra ilyesmiről kell beszélnünk. Nagy várakozásokkal szaladtunk neki a 2024-es évnek, aztán sorra jöttek a pofonok.
A legújabb a sorban vélhetően az idei év harmadik negyedéves gazdasági teljesítménye, amelyről az első becslést szerda reggel teszi közzé a KSH. A legfrissebb rövidtávú prognózisom szerint ugyanis a második negyedéves (az októberi nagy revízió utáni) 0,1 százalékos zsugorodás után
a július–szeptemberi időszak 0,4 százalékos gazdasági visszaesést hozhatott.
A két egymást követő negatív indexszel pedig teljesül a technikai recesszió definíciója. Persze manapság a szezonális kiigazítás gyakorta átírja az idősorokat, és a 0,1 százalékos második negyedéves visszaesésből lehet stagnálás vagy minimális növekedés is akár, és akkor nem lesz itt semmi látnivaló, legalábbis a technikai recesszió definíciós szintjén nem. Habár ettől még a magyar gazdaság teljesítményéről alkotott összkép gyatra marad.
Ne menjünk el azért szó nélkül a lehetséges revízió mellett, és mielőtt bárki bármivel vádolna engem vagy a KSH-t: ne legyünk gyanakvóak. Az elmúlt néhány év sokkjai, vagyis a polikrízis évei olyan mértékben borították fel az amúgy évtizedek óta meglévő és kiszámítható szezonális hatásokat, hogy a statisztikai modellek továbbra sem tudnak ezzel az anomáliával mit kezdeni. Talán tíz év elteltével már kisimulnak ezek a kilengések, de addig a világ összes statisztikai hivatala ezzel küzd majd. A megszokottnál jóval nagyobbak tehát a gazdasági idősorokban a revíziók, ami mögött nem érdemes semmilyen turpisságot sejteni.
Viszont ahogy fentebb is írtam, az összkép így sem lesz túl szexi, még akkor sem, ha sikerül elkerülni a három éven belüli két technikai recessziót. Aligha számítottunk arra még az év elején, hogy ilyesmiről kell beszélgetnünk, de csupán pár hónappal ezelőtt sem feltétlenül fogadtunk volna egy ilyen forgatókönyvre. Ugyanakkor már több adatközlés utáni gyorselemzésemben jeleztem, hogy egyre inkább nő ennek a lehetőségnek a valószínűsége. Egy ilyen gyenge negyedéves teljesítménnyel pedig 2024 harmadik negyedévének év/év indexe zéró közelében alakulhatott. Az előző év azonos időszakához képest tehát vélhetően stagnált a magyar gazdaság. Ennek eshetőségére egyébként már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is utalt egy október közepi előadásában...