Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.12.04.
A Reggeli személy 2024 december 4-i adásában Para-Kovács Imre vendége Kéri László politológus volt.
2024. december 4., szerda
KÉRI LÁSZLÓ:| A FIDESZ EGY ALPÁRI VITA SZINTJÉRE MENT LE, HOGY ELTERELJE A LÉNYEGRŐL A FIGYELMET
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.12.04.
A Reggeli személy 2024 december 4-i adásában Para-Kovács Imre vendége Kéri László politológus volt.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.12.04.
A Reggeli személy 2024 december 4-i adásában Para-Kovács Imre vendége Kéri László politológus volt.
CSIGÓ PÉTER: "TEFLON PÉTER ÉS TEFLON VIKTOR CSATÁJA 2025-BEN!"
FRISSHÍREK PODCAST
Szerző: FRISSHÍREK PODCAST
20247.12.04.
Csigó Péter: "Teflon Péter és Teflon Viktor csatája 2025-ben!"
Szerző: FRISSHÍREK PODCAST
20247.12.04.
Csigó Péter: "Teflon Péter és Teflon Viktor csatája 2025-ben!"
HA MEGŐRÜLÜNK A HATALOMTÓL, AKKOR HÜLYE DÖNTÉSEKET HOZUNK – INTERJÚ LITKAI GERGELLYEL
MOST JÖVÖK PODCAST / TELEX
Riporter: FÁBIÁN TAMÁS
2024.12.03.
Sokat fejlődött a magyarok humorérzéke, viszont az elmúlt harminc évben nagyon rossz idegállapotba kerültünk. Fontos, hogy tudjunk nevetni magunkon, ha pedig egyszer Magyar Péter lesz a miniszterelnök, vele fognak többet viccelni. A Dumaszínház alapítóját a klímaváltozás lehetséges megoldásairól is kérdeztük. Litkai Gergely humorista a Most jövökben.
0:00 A klímaváltozás egy lassú összeomlás, amihez sajnos most még folyamatosan alkalmazkodunk
Riporter: FÁBIÁN TAMÁS
2024.12.03.
Sokat fejlődött a magyarok humorérzéke, viszont az elmúlt harminc évben nagyon rossz idegállapotba kerültünk. Fontos, hogy tudjunk nevetni magunkon, ha pedig egyszer Magyar Péter lesz a miniszterelnök, vele fognak többet viccelni. A Dumaszínház alapítóját a klímaváltozás lehetséges megoldásairól is kérdeztük. Litkai Gergely humorista a Most jövökben.
0:00 A klímaváltozás egy lassú összeomlás, amihez sajnos most még folyamatosan alkalmazkodunk
8:30 Aki a nyertese akar lenni a világnak, az zöldül
23:27 Kompromisszumkötés humoristaként, meglepetésvendég a céges bulin
26:57 Visszajelzésekről: A humoristának nem az a dolga, hogy cizelláltan fogalmazzon
30:30 Mi változott a humorban az elmúlt évtizedekben? Mivel lehet viccelni?
35:25 Miért vagyunk rosszabb idegállapotban, mint 20 évvel ezelőtt?
43:37 Kik bírják jobban a viccet, a fideszesek, tiszások vagy DK-sok? Mi a helyzet a politikai viccekkel?
55:55 Mintha tiktokkerek lennének a politikusaink, és nem államférfiak
59:12 A közönségnek is el kell hinnie neked, hogy amit mondasz, az vicces
01:08:53 A humor az egy férfi műfaj?
01:13:08 Az emberek már nincsenek annyira képben külpolitikai viccekben
01:16:22 Ha Magyar Péter lesz a miniszterelnök, akkor vele fogunk többet viccelődni
01:23:14 Mit tanult Friderikusztól és Fábry Sándortól?
01:26:55 Miért nem írt egy ideje forgatókönyvet?
24 ÉV UTÁN ÚGY AZT MONDTA, HA ILYEN AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, Ő NEM SZOLGÁLJA TOVÁBB
PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2024.12.04.
Miért dönt valaki úgy, hogy egész addigi karrierjét és a gyerekkori álmait félredobva lemond inkább a bírói tisztségről? Mi az, ami egy bírónak az évek óta elmaradó fizetésemelésnél is sérelmesebb? Meg lehet-e venni a bírókat? És miért nem sikerült emberközelibbé, felhasználóbarátabbá tenni a magyar bíróságokat? Vendégünk Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető büntetőbírója, akinél betelt a pohár.
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2024.12.04.
Miért dönt valaki úgy, hogy egész addigi karrierjét és a gyerekkori álmait félredobva lemond inkább a bírói tisztségről? Mi az, ami egy bírónak az évek óta elmaradó fizetésemelésnél is sérelmesebb? Meg lehet-e venni a bírókat? És miért nem sikerült emberközelibbé, felhasználóbarátabbá tenni a magyar bíróságokat? Vendégünk Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető büntetőbírója, akinél betelt a pohár.
NEREN TÚL - A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁLLAPOTA
KONTROLL
Szerző: KONTROLL.HU
2024.12.04.
A kontroll.hu NEREN TÚL című műsorának vendégei: Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája, valamint Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója és Tóth Balázs ügyvéd a Magyar Helsinki Bizottságtól.
A műsor témája, hogy eddig példátlan módon ezernél is több bírósági dolgozó tiltakozott az őket és a bírói függetlenséget érintő megállapodás miatt. Szóba kerül az is, hogy az elmúlt 14 év alatt milyen politikai nyomás nehezedett a magyarországi igazságszolgáltatása, és hogy mi múlik azon, ha a kormányzat megzsarolja a fizetésükkel a bírákat.
Szerző: KONTROLL.HU
2024.12.04.
A kontroll.hu NEREN TÚL című műsorának vendégei: Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája, valamint Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója és Tóth Balázs ügyvéd a Magyar Helsinki Bizottságtól.
A műsor témája, hogy eddig példátlan módon ezernél is több bírósági dolgozó tiltakozott az őket és a bírói függetlenséget érintő megállapodás miatt. Szóba kerül az is, hogy az elmúlt 14 év alatt milyen politikai nyomás nehezedett a magyarországi igazságszolgáltatása, és hogy mi múlik azon, ha a kormányzat megzsarolja a fizetésükkel a bírákat.
IHÁSZ SÁNDOR: HA VESZÍTENE A FIDESZ, FELÉRTÉKELŐDNE A LEGFŐBB ÜGYÉSZ SZEREPE
MÉLYVÍZ / KLIKKTV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.12.04.
Az ügyészségen a rendszer Polt Pétertől függetlenül is működik, hiszen aki az utóbbi 10-15 évben szocializálódott, abban már ezek a mechanizmusok automatikusan működnek. Ha azonban 2026-ban bukna a kormány, vagy nem kétharmaddal győzne felértékelődne a szerepe – mondta Ihász Sándor, egykori fellebbviteli főügyész a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.12.04.
Az ügyészségen a rendszer Polt Pétertől függetlenül is működik, hiszen aki az utóbbi 10-15 évben szocializálódott, abban már ezek a mechanizmusok automatikusan működnek. Ha azonban 2026-ban bukna a kormány, vagy nem kétharmaddal győzne felértékelődne a szerepe – mondta Ihász Sándor, egykori fellebbviteli főügyész a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Ez most már jogállamilag is az egész szervezet megcsúfolása, korábban ezt egy garanciának mondták, nem baj, ha valaki ért ahhoz, amit csinál, hatalmas visszalépés ez – így kommentálta azt a kormányjavaslatot, mely szerint a jövőben nem kellene ügyészi végzettség a Legfelsőbb Ügyész betöltéséhez.
Polt Péter jelenleg élet és halál ura, korlátlan hatalma van, a működés nem transzparens, nem átlátható, kiszolgálója a kormánynak. Ihász Sándor szerint egyáltalán nem tapasztalni, hogy elégedetlenek lennének vele. Ha azonban a Fidesz veszít, akkor csatatér lesz, ahhoz a harchoz lehet, hogy már nem lenne ereje Polt Péternek. A Fidesz érdeke az is, hogy meghosszabbodjon az általa bebetonozott ember ebben a pozícióban. Ihász Sándor konkrét neveket nem mondott, de annyit igen, hogy erős casting lehet majd a Legfelsőbb Ügyész pozíciójára, hiszen több politikus, gyakorló jogász, ügyvéd évek óta ácsingózik a pozícióra.
Polt Péter jelenleg élet és halál ura, korlátlan hatalma van, a működés nem transzparens, nem átlátható, kiszolgálója a kormánynak. Ihász Sándor szerint egyáltalán nem tapasztalni, hogy elégedetlenek lennének vele. Ha azonban a Fidesz veszít, akkor csatatér lesz, ahhoz a harchoz lehet, hogy már nem lenne ereje Polt Péternek. A Fidesz érdeke az is, hogy meghosszabbodjon az általa bebetonozott ember ebben a pozícióban. Ihász Sándor konkrét neveket nem mondott, de annyit igen, hogy erős casting lehet majd a Legfelsőbb Ügyész pozíciójára, hiszen több politikus, gyakorló jogász, ügyvéd évek óta ácsingózik a pozícióra.
ELNÖKI ÜGY #5 – POST MORTEM
MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.12.03.
Trump győzelem vagy demokrata vereség? Az Elnöki ügy e heti adásában Kiss Istvánnal, a Danube Institute ügyvezető igazgatójával, valamint Sebők Miklóssal, a Politikatudományi Intézet munkatársával boncoljuk az amerikai választási eredményeket, valamint a leendő Trump-kabinet kilátásait. Meghívott szakértőnkkel, Papp Gergővel pedig a kampányhajrában szerzett tapasztalatairól, valamint a demokraták stratégiai lehetőségeiről, a félidős választásokhoz vezető két év kihívásairól, valamint potenciális új demokrata vezetőkről beszélgetünk.
Szerző: MAGYAR HANG
2024.12.03.
Trump győzelem vagy demokrata vereség? Az Elnöki ügy e heti adásában Kiss Istvánnal, a Danube Institute ügyvezető igazgatójával, valamint Sebők Miklóssal, a Politikatudományi Intézet munkatársával boncoljuk az amerikai választási eredményeket, valamint a leendő Trump-kabinet kilátásait. Meghívott szakértőnkkel, Papp Gergővel pedig a kampányhajrában szerzett tapasztalatairól, valamint a demokraták stratégiai lehetőségeiről, a félidős választásokhoz vezető két év kihívásairól, valamint potenciális új demokrata vezetőkről beszélgetünk.
AZ ÁTMENET MINISZTERELNÖKE – ÍGY KÉSZÜLT A NÉMETH MIKLÓS-INTERJÚ
SZTORIBAN PODCAST / SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2024.12.04.
Miniszterelnöksége alatt születtek meg a békés rendszerváltozást biztosító törvények Magyarországon. Bár ő maga 1991-ben távozott a hazai politikai közéletből, neve rendre felbukkant mint az MSZP lehetséges miniszterelnök-jelöltje. Németh Miklós ritkán ad interjút; Kerényi Györggyel kivételt tett.
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2024.12.04.
Miniszterelnöksége alatt születtek meg a békés rendszerváltozást biztosító törvények Magyarországon. Bár ő maga 1991-ben távozott a hazai politikai közéletből, neve rendre felbukkant mint az MSZP lehetséges miniszterelnök-jelöltje. Németh Miklós ritkán ad interjút; Kerényi Györggyel kivételt tett.
GÖRÖG IBOLYA: MINDENNAPI MACERÁINK – 40-EN TÚL
VTVSZEGED
Előadó: GÖRÖG IBOLYA
2024.12.02.
„Ha minden jól alakul, bárki elérheti a negyven-pluszt, sőt, az ötven- és hatvan- és hetven pluszt. Gyűlik a tapasztalat, okosodunk és át kellene adni a tudásunkat a felnövekvőknek. Hogyan maradjunk hitelesek „ebben a korban”, hogyan nevelhetjük a fiatalabbakat? A hallgatóság 40 év alatti része bespeizolhatja a hallottakat a „majd később jó lesz” fiókba, az idősebbek meg jókat nevethetnek saját magukon (az előadóval együtt.
Előadó: GÖRÖG IBOLYA
2024.12.02.
„Ha minden jól alakul, bárki elérheti a negyven-pluszt, sőt, az ötven- és hatvan- és hetven pluszt. Gyűlik a tapasztalat, okosodunk és át kellene adni a tudásunkat a felnövekvőknek. Hogyan maradjunk hitelesek „ebben a korban”, hogyan nevelhetjük a fiatalabbakat? A hallgatóság 40 év alatti része bespeizolhatja a hallottakat a „majd később jó lesz” fiókba, az idősebbek meg jókat nevethetnek saját magukon (az előadóval együtt.
Készült az SZTE JGYPK Mentor(h)áló Központ és az IH Rendezvényközpont megbízásából.
A felvételt a Szeged Televízió készítette Szegeden, az IH Rendezvényközpontban 2024. november 15-én.
EGY ERŐS ÉRVE VAN ORBÁNNAK ÉS KARÁCSONYNAK AZ OLIMPIA MELLETT, DE AZ NEM IGAZ
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.12.04.
Az elmúlt években a magyar olimpiai pályázat melletti egyik legerősebb érvvé vált, hogy mostanra a kormány lényegében minden szükséges sportinfrastruktúrát megépített a fővárosban. Így az olimpiához nincs szükség felesleges beruházásokra, csak olyan dolgok épülnének, amelyek tényleg Budapest és az ország hasznát szolgálják.
Ez a narratíva azért zseniális, mert a Fidesz a 2024-es pályázat bukása óta (illetve részben már azt megelőzően) tényleg szinte minden olyan létesítményt kialakított, ami egy mostani olimpiához kellene. A gond csak az, hogy a játékokat, amire Budapest pályázna, nem most kellene megrendezni, hanem legkorábban 12 év múlva. Az előző tíz évben felhúzott stadionok és csarnokok pedig akkor már finoman szólva sem lesznek újak. Ez azért probléma, mert a potenciális konkurenseink többsége jó eséllyel modernebb épületekkel pályázik majd...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.12.04.
Ez a narratíva azért zseniális, mert a Fidesz a 2024-es pályázat bukása óta (illetve részben már azt megelőzően) tényleg szinte minden olyan létesítményt kialakított, ami egy mostani olimpiához kellene. A gond csak az, hogy a játékokat, amire Budapest pályázna, nem most kellene megrendezni, hanem legkorábban 12 év múlva. Az előző tíz évben felhúzott stadionok és csarnokok pedig akkor már finoman szólva sem lesznek újak. Ez azért probléma, mert a potenciális konkurenseink többsége jó eséllyel modernebb épületekkel pályázik majd...
NEM ADJÁK FEL A TÉESZUTÓDOK, POLITIKAI ELLENSZÉLBEN IS MÉG 340 MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET MŰKÖDIK ITTHON
NÉPSZAVA
Szerző: UNFGÁR TAMÁS
2024.12.04.
Vezetőik azt mondják, azért maradhattak fenn, mert a tagoknak ez a forma ad gazdasági és lelki stabilitást.
1989-ben 5113 téesz létezett hazánkban. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint mostanra 340 agrárszövetkezet maradt. Ismert, hogy a rendszerváltás utáni kormányok a magángazdálkodókat preferálták, ehhez teremtették meg a jogi és támogatási feltételeket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a még működő szövetkezetek miért tudtak fennmaradni a barátságtalan gazdasági környezetben, illetve miért nem alakultak át gazdasági társasággá.
Féltucat a múlt rendszerből itt maradt mezőgazdasági szövetkezetet kerestünk meg, kettő nem vállalta a megszólalást, háromnak az elnöke csak név nélkül nyilatkozott. Óvatosságukat azzal magyarázták, hogy nem szeretnék magukra irányítani a hatalom figyelmét,
„nem akarják kihúzni a gyufát”.
A Derekegyházi Aranykalász Szövetkezet elnöke, Guti Imre viszont nem kért névtelenséget. Az 1968-ban alapított szövetkezetnek 81 tagja van, egykor több mint 200 volt. Jelenleg 1150 hektárt művelnek, ennek csaknem fele a tagok tulajdona, a többit bérlik. Emellett további 600 hektáron külső gazdálkodónak vállalnak munkát a gépeikkel és embereikkel. Főképp gabonaféléket, repcét és napraforgót termelnek, de próbálkoznak cirokkal és mákkal is. Van egy marhatelepük, ami ettől az évtől átállt tejről, hústermelésre. Ennek oka az volt, hogy már nem találtak a 150 tehénre fejőket, mivel azok kiöregedtek, és a szakmának nincs hazai utánpótlása. Gondoltak arra, hogy – mint számos európai tehenészet, ők is – indiai munkaerőt szerződtetnek, aztán a bizonytalanságokat mérlegelve lemondtak róla. Jelenleg 140 húsmarhát tartanak, az állományt a duplájára akarják szaporítani. Van még 40 juhuk is, de azokat fűnyíró helyett tartják a telepeiken, a bárányokat pedig értékesítik...
Szerző: UNFGÁR TAMÁS
2024.12.04.
1989-ben 5113 téesz létezett hazánkban. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint mostanra 340 agrárszövetkezet maradt. Ismert, hogy a rendszerváltás utáni kormányok a magángazdálkodókat preferálták, ehhez teremtették meg a jogi és támogatási feltételeket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a még működő szövetkezetek miért tudtak fennmaradni a barátságtalan gazdasági környezetben, illetve miért nem alakultak át gazdasági társasággá.
Féltucat a múlt rendszerből itt maradt mezőgazdasági szövetkezetet kerestünk meg, kettő nem vállalta a megszólalást, háromnak az elnöke csak név nélkül nyilatkozott. Óvatosságukat azzal magyarázták, hogy nem szeretnék magukra irányítani a hatalom figyelmét,
„nem akarják kihúzni a gyufát”.
A Derekegyházi Aranykalász Szövetkezet elnöke, Guti Imre viszont nem kért névtelenséget. Az 1968-ban alapított szövetkezetnek 81 tagja van, egykor több mint 200 volt. Jelenleg 1150 hektárt művelnek, ennek csaknem fele a tagok tulajdona, a többit bérlik. Emellett további 600 hektáron külső gazdálkodónak vállalnak munkát a gépeikkel és embereikkel. Főképp gabonaféléket, repcét és napraforgót termelnek, de próbálkoznak cirokkal és mákkal is. Van egy marhatelepük, ami ettől az évtől átállt tejről, hústermelésre. Ennek oka az volt, hogy már nem találtak a 150 tehénre fejőket, mivel azok kiöregedtek, és a szakmának nincs hazai utánpótlása. Gondoltak arra, hogy – mint számos európai tehenészet, ők is – indiai munkaerőt szerződtetnek, aztán a bizonytalanságokat mérlegelve lemondtak róla. Jelenleg 140 húsmarhát tartanak, az állományt a duplájára akarják szaporítani. Van még 40 juhuk is, de azokat fűnyíró helyett tartják a telepeiken, a bárányokat pedig értékesítik...
L. RITÓK NÓRA: KÖZELGŐ KARÁCSONY
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.11.29.
Ha a gyerekeket kérdezzük, melyik ünnep a legkedvesebb nekik, szinte mindannyian a karácsonyt mondják, a mi kapcsolatrendszerünkben is. Mert beépült ennek az üzenete erősen az intézményrendszeren keresztül, és hát ott a televízió, ahol ez tematizálja már most mind a reklámokat, mind a filmeket.
Beépül így a gyerekekbe is a karácsony “szokásrendszere”, szlogenjei, és a vágyak is, a meglepetésre, ajándékokra. Ott is, ahol ma is csak az Igazgyöngy ajándékai tudják ezt hordozni.
Évről évre bővül a kör, egyre több települést, gyereket érünk el, és minden évben újratervezést is igényel a dolog. Hiszen változik a helyzet, sajnos nem mondhatom, hogy jó irányba, de mindig sok előzetes tájékozódást, egyeztetést igényel, melyik településen és milyen mértékben képes az önkormányzat segíteni, hol vannak még más segítő szervezetek, hogy ne párhuzamos szolgáltatásokat állítsunk fel, hanem összefogva próbáljunk a lehető legtöbb nélkülöző családba karácsonyt vinni.
Jól emlékszem a sok évvel ezelőtti tapasztalatokra…. arra, hogy a gyerekek között sok családban nem volt fenyőfa sem, így értelmezhetetlen volt számukra az iskolában készülő “hazavivős” karácsonyfadísz, és annyira nem volt fontos nekik ez, hogy a karácsonyi ajándéknak szánt, saját készítésű kis üdvözlőlapok, gyertyák is az asztalomon maradtak. Nem vitték haza…
Sosem fogom elfelejteni ennek az időszaknak a karácsonyi látogatásait, amikor az egyik családnál felismertem a befőttesüvegbe rakott kis száraz ágakra aggatott festett gipsz angyalkákat, amelyeket a suliban csináltunk. Annyira szomorú volt, és egyben annyi szépséget is hordozott. És azt sem, ahogy Mikuláskor bekopogtunk…és együtt örültünk a szülőkkel a gyerekek örömének, amikor átadtuk a csomagot.
Persze ezt már nem győzzük ennyire személyesre venni. Az ötven gyerekből ugyanis az évek során kétezer lett, a települések száma egytől harminc fölé emelkedett, és ezt már csak nagy szervezőmunkával lehet összehozni. Ráadásul a közösségi szinten tartott ünnepségeknek is megvan a maga haszna, hiszen együtt megélni a karácsony üzenetét sokkal jobb, mint egyedül. Sokkal erősebben hatnak a közös, pozitív élmények, mint bármi más.
Furcsa volt nekem a héten egy beszélgetés, mikor valaki, aki távol él ettől az egésztől, nem értette a közösségi fejlesztések fontosságát. Annyira erős még mindig a többségi gondolkodásban a “miért nem mondjátok meg nekik?” elképzelés, mintha ennyi lenne, hogy mi, akik más tudással, más szocializációval bírunk megmondjuk a társadalmi leszakadásban élőknek, hogy mit csináljanak (és mit ne), és ettől a fejükhöz kapnak: “Tényleg! Hogy ez eddig nem jutott eszünkbe!” És rögvest életstratégiát váltanak, tanulni és dolgozni kezdenek, kertet művelnek, felhagynak a dohányzással, szakítanak a feketezónával, stb. és… boldogan élnek.
Akik e mentén gondolkodnak, ők nyilván “tudják a tutit”, és úgy vélik, mi, akik a terepen dolgozunk nem csináljuk jól, ha nincs látványos változás. Ők tudnák….de ők nem jönnek ide, nekik nem ez a feladatuk, és különben is mi vállaltuk.
Nagyon nehéz megérteni a generációs szegénységet. Még nehezebb olyan beavatkozási pontokat találni, ami hathat, nehéz ezeket rendszerbe állítani, és mérni azt a bizonyos attitűdváltást. Ami mutatja a változást, a beépülést. Nem a célokkal van baj, abban mindenki egyetért….hanem a változásokkal, amelyek valahogy csak nem akarnak bekövetkezni.
Nagyon fontos felismerés volt a munkánkban, hogy használni kell a közösségi erőforrásokat. Képtelenség ugyanis minden család mellé valakit “állandóra” odatenni, aki segíti a változásokat. De ha van közösség, van közösségi értékrend és értéktudat, arra lehet és kell építeni. A szakma ezt empowerment-nek nevezi, és mi a kezdetektől ebben a “képessé tevésben” gondolkodtunk.
De ehhez egy bevonódást támogató rendszert kell kialakítani…. mert magától nem születik meg semmi. Bevonni minél több embert a közösségbe, a közös döntésekbe, a megoldáskeresésbe, a szabályakotásba, és ebben a folyamatban próbálni bepótolni mindazt a tudást, készséget, amit a társadalmi leszakadásban élők nem kaptak meg sem az iskolarendszertől, sem a családjuktól. Ennek híján a túlélési stratégiák nem közösségi szemlélettel, hanem hierarchizálódva és csak a saját érdekekre építve alakulnak, ezek pedig, mondjuk úgy, hogy nem integráció/inkúzióbarát történetek.
A bevonódás pedig nem megy könnyen. A “mi hasznom van belőle?” erősen hat, és csak tárgyiasult formában nyer a szegénységben értelmet. De el kell indulni, ezen az úton, aztán pedig a közösségi élmények tovább támogatják a folyamatot. Ezek az első lépések: ki, mit kaphat és miért? Közös szabályok megvitatása, elfogadása, majd ezek a beszélgetések bővülnek, és ha jól dolgozunk, lassan érdekessé válnak a résztvevők számára. A következő nagy lépés, amikor ezeknek a megszervezésébe képesek bekapcsolódni, ötletelni, szervezni, és az esemény után együtt örülni a sikernek. Mi pedig lépésről lépésre támogatjuk őket, megerősítve azt, ami előremutató, átbeszélve és a tanulságokat levonva arról, ami hátráltató.
Mert minden emberben ott szunnyad a közösségi gondolkodás. Csak elnyomja sok minden, leginkább a pénz, mint egyetlen emberi értékmérő a “nincs”-ben, a pénz hatalom, kiválóságérzést ad nekik….holott az emberi kiválóságnak nem ehhez kellene kötődni. De a világ is ezt üzeni, itt is ez hat. És nagyon nehéz vele szemben mást is felépíteni.
Az adventi időszak nekem ezért is nagyon sokat jelent. Közösségformálás ez, amikor kapcsolatot építünk tágabb közegben a társadalmi leszakadásban élők és a jobb társadalmi státuszúak között, és a karácsony üzenetébe kapaszkodva szervezzük ezt, iskolák, cégek, társasházak, baráti társaságok, családok között. Persze nem közvetlen kapcsolódás ez mindenhol, hanem egy közösségek közötti híd…ami első lépése ennek a színtérnek. Egy pozitív, érzelem alapú kapcsolódás. Lépésről lépésre megy ez is, mint a bevonódás támogatása.
Aztán közösségformálás a helyi intézményrendszerrel is, hiszen ugyanazokért a gyerekekért, családokért dolgozunk, és ilyenkor óvodai-iskolai keretek között születik meg az élmény, az ajándékozás, amiben épül a lelke azoknak is, akik az intézményekben dolgoznak. Megértik, hogy nem mi akarjuk, hanem velük…és sok helyen átadjuk a csomagokat, amit ők osztanak majd tovább, ők lehetnek azok, akik ennek az örömével gazdagodnak. Mi pedig boldogan nézegetjük a fotókat, melyeket elküldenek az ünnepség után, mert azokon mindenki mosolyog, és érezzük, hogy közös élményt éltünk át.
És közösségformálás Toldon is, ahol már a tizedik éve az anyukák szervezik a karácsonyi műsort, ahol a közösség megértette, hogy a velünk való együttműködéshez aktivitás kell, bevonódás, együtt gondolkodás, és még karácsonykor is súlypontozunk abban, hogy ezt ki, milyen mértékben képes felmutatni. Meg fog telni most is a kultúrház, ahol egy hosszú ünnepség keretében minden gyereket név szerint megajándékozunk (ebben nem teszünk kivételt, minden Toldon élő gyereket), és a velünk együttműködő családokat is. Hogy szebb karácsonyuk legyen. És mindig jön hozzá új elem is, most a kultúrház előtti nagy tuja feldíszítése, vagy az adventi gyertyagyújtás, amire a gyertyagyújtó fel is készül egy beszéddel.
Közösségben tudni magunkat a legnagyobb ajándék. Ez karácsonykor mindig felhangosodik. És én mindig reménykedem, hogy sokáig tart majd, az ünnep után is.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.11.29.
Beépül így a gyerekekbe is a karácsony “szokásrendszere”, szlogenjei, és a vágyak is, a meglepetésre, ajándékokra. Ott is, ahol ma is csak az Igazgyöngy ajándékai tudják ezt hordozni.
Évről évre bővül a kör, egyre több települést, gyereket érünk el, és minden évben újratervezést is igényel a dolog. Hiszen változik a helyzet, sajnos nem mondhatom, hogy jó irányba, de mindig sok előzetes tájékozódást, egyeztetést igényel, melyik településen és milyen mértékben képes az önkormányzat segíteni, hol vannak még más segítő szervezetek, hogy ne párhuzamos szolgáltatásokat állítsunk fel, hanem összefogva próbáljunk a lehető legtöbb nélkülöző családba karácsonyt vinni.
Jól emlékszem a sok évvel ezelőtti tapasztalatokra…. arra, hogy a gyerekek között sok családban nem volt fenyőfa sem, így értelmezhetetlen volt számukra az iskolában készülő “hazavivős” karácsonyfadísz, és annyira nem volt fontos nekik ez, hogy a karácsonyi ajándéknak szánt, saját készítésű kis üdvözlőlapok, gyertyák is az asztalomon maradtak. Nem vitték haza…
Sosem fogom elfelejteni ennek az időszaknak a karácsonyi látogatásait, amikor az egyik családnál felismertem a befőttesüvegbe rakott kis száraz ágakra aggatott festett gipsz angyalkákat, amelyeket a suliban csináltunk. Annyira szomorú volt, és egyben annyi szépséget is hordozott. És azt sem, ahogy Mikuláskor bekopogtunk…és együtt örültünk a szülőkkel a gyerekek örömének, amikor átadtuk a csomagot.
Persze ezt már nem győzzük ennyire személyesre venni. Az ötven gyerekből ugyanis az évek során kétezer lett, a települések száma egytől harminc fölé emelkedett, és ezt már csak nagy szervezőmunkával lehet összehozni. Ráadásul a közösségi szinten tartott ünnepségeknek is megvan a maga haszna, hiszen együtt megélni a karácsony üzenetét sokkal jobb, mint egyedül. Sokkal erősebben hatnak a közös, pozitív élmények, mint bármi más.
Furcsa volt nekem a héten egy beszélgetés, mikor valaki, aki távol él ettől az egésztől, nem értette a közösségi fejlesztések fontosságát. Annyira erős még mindig a többségi gondolkodásban a “miért nem mondjátok meg nekik?” elképzelés, mintha ennyi lenne, hogy mi, akik más tudással, más szocializációval bírunk megmondjuk a társadalmi leszakadásban élőknek, hogy mit csináljanak (és mit ne), és ettől a fejükhöz kapnak: “Tényleg! Hogy ez eddig nem jutott eszünkbe!” És rögvest életstratégiát váltanak, tanulni és dolgozni kezdenek, kertet művelnek, felhagynak a dohányzással, szakítanak a feketezónával, stb. és… boldogan élnek.
Akik e mentén gondolkodnak, ők nyilván “tudják a tutit”, és úgy vélik, mi, akik a terepen dolgozunk nem csináljuk jól, ha nincs látványos változás. Ők tudnák….de ők nem jönnek ide, nekik nem ez a feladatuk, és különben is mi vállaltuk.
Nagyon nehéz megérteni a generációs szegénységet. Még nehezebb olyan beavatkozási pontokat találni, ami hathat, nehéz ezeket rendszerbe állítani, és mérni azt a bizonyos attitűdváltást. Ami mutatja a változást, a beépülést. Nem a célokkal van baj, abban mindenki egyetért….hanem a változásokkal, amelyek valahogy csak nem akarnak bekövetkezni.
Nagyon fontos felismerés volt a munkánkban, hogy használni kell a közösségi erőforrásokat. Képtelenség ugyanis minden család mellé valakit “állandóra” odatenni, aki segíti a változásokat. De ha van közösség, van közösségi értékrend és értéktudat, arra lehet és kell építeni. A szakma ezt empowerment-nek nevezi, és mi a kezdetektől ebben a “képessé tevésben” gondolkodtunk.
De ehhez egy bevonódást támogató rendszert kell kialakítani…. mert magától nem születik meg semmi. Bevonni minél több embert a közösségbe, a közös döntésekbe, a megoldáskeresésbe, a szabályakotásba, és ebben a folyamatban próbálni bepótolni mindazt a tudást, készséget, amit a társadalmi leszakadásban élők nem kaptak meg sem az iskolarendszertől, sem a családjuktól. Ennek híján a túlélési stratégiák nem közösségi szemlélettel, hanem hierarchizálódva és csak a saját érdekekre építve alakulnak, ezek pedig, mondjuk úgy, hogy nem integráció/inkúzióbarát történetek.
A bevonódás pedig nem megy könnyen. A “mi hasznom van belőle?” erősen hat, és csak tárgyiasult formában nyer a szegénységben értelmet. De el kell indulni, ezen az úton, aztán pedig a közösségi élmények tovább támogatják a folyamatot. Ezek az első lépések: ki, mit kaphat és miért? Közös szabályok megvitatása, elfogadása, majd ezek a beszélgetések bővülnek, és ha jól dolgozunk, lassan érdekessé válnak a résztvevők számára. A következő nagy lépés, amikor ezeknek a megszervezésébe képesek bekapcsolódni, ötletelni, szervezni, és az esemény után együtt örülni a sikernek. Mi pedig lépésről lépésre támogatjuk őket, megerősítve azt, ami előremutató, átbeszélve és a tanulságokat levonva arról, ami hátráltató.
Mert minden emberben ott szunnyad a közösségi gondolkodás. Csak elnyomja sok minden, leginkább a pénz, mint egyetlen emberi értékmérő a “nincs”-ben, a pénz hatalom, kiválóságérzést ad nekik….holott az emberi kiválóságnak nem ehhez kellene kötődni. De a világ is ezt üzeni, itt is ez hat. És nagyon nehéz vele szemben mást is felépíteni.
Az adventi időszak nekem ezért is nagyon sokat jelent. Közösségformálás ez, amikor kapcsolatot építünk tágabb közegben a társadalmi leszakadásban élők és a jobb társadalmi státuszúak között, és a karácsony üzenetébe kapaszkodva szervezzük ezt, iskolák, cégek, társasházak, baráti társaságok, családok között. Persze nem közvetlen kapcsolódás ez mindenhol, hanem egy közösségek közötti híd…ami első lépése ennek a színtérnek. Egy pozitív, érzelem alapú kapcsolódás. Lépésről lépésre megy ez is, mint a bevonódás támogatása.
Aztán közösségformálás a helyi intézményrendszerrel is, hiszen ugyanazokért a gyerekekért, családokért dolgozunk, és ilyenkor óvodai-iskolai keretek között születik meg az élmény, az ajándékozás, amiben épül a lelke azoknak is, akik az intézményekben dolgoznak. Megértik, hogy nem mi akarjuk, hanem velük…és sok helyen átadjuk a csomagokat, amit ők osztanak majd tovább, ők lehetnek azok, akik ennek az örömével gazdagodnak. Mi pedig boldogan nézegetjük a fotókat, melyeket elküldenek az ünnepség után, mert azokon mindenki mosolyog, és érezzük, hogy közös élményt éltünk át.
És közösségformálás Toldon is, ahol már a tizedik éve az anyukák szervezik a karácsonyi műsort, ahol a közösség megértette, hogy a velünk való együttműködéshez aktivitás kell, bevonódás, együtt gondolkodás, és még karácsonykor is súlypontozunk abban, hogy ezt ki, milyen mértékben képes felmutatni. Meg fog telni most is a kultúrház, ahol egy hosszú ünnepség keretében minden gyereket név szerint megajándékozunk (ebben nem teszünk kivételt, minden Toldon élő gyereket), és a velünk együttműködő családokat is. Hogy szebb karácsonyuk legyen. És mindig jön hozzá új elem is, most a kultúrház előtti nagy tuja feldíszítése, vagy az adventi gyertyagyújtás, amire a gyertyagyújtó fel is készül egy beszéddel.
Közösségben tudni magunkat a legnagyobb ajándék. Ez karácsonykor mindig felhangosodik. És én mindig reménykedem, hogy sokáig tart majd, az ünnep után is.
BÉLYEGKÉNT SÜTI RÁ A RENDSZER A ROMA GYEREKEKRE AZT, HOGY SNI
QUBIT
Szerző: KUN ZSUZSI
2024.12.04.
„Hogy lehet, hogy valakit a szegényes szókincse miatt sorolnak SNI-s ellátási kategóriába?” – hangzott el a (költői) kérdés december 3-án délelőtt a civil szervezeteknek fenntartott Appy közösségi irodában, a Rosa Parks Alapítvány Szegregáció a speciális oktatásban. A sajátos nevelési igényű roma gyermekek oktatási helyzete Magyarországon kutatási jelentésének bemutatóján. Az eseményen a gyermekvédelemben, valamint a roma gyerekek oktatásában dolgozó szakemberek vettek részt, köztük gyógypedagógusok, pszichológusok, szociológusok és oktatáskutatók.
A kerekasztalbeszélgetés után hangzott el az idézett kérdés, amikor a jelenlévők arra keresték a választ, hogy hogy lehet ennyire igazságtalan a gyerekek teljesítményét felmérni hivatott vizsgálati rendszer. Magyarázatot azonban a maréknyi jól képzett és a témában évtizedek óta elmerült szakember együtt sem talált.
Szerző: KUN ZSUZSI
2024.12.04.
A kerekasztalbeszélgetés után hangzott el az idézett kérdés, amikor a jelenlévők arra keresték a választ, hogy hogy lehet ennyire igazságtalan a gyerekek teljesítményét felmérni hivatott vizsgálati rendszer. Magyarázatot azonban a maréknyi jól képzett és a témában évtizedek óta elmerült szakember együtt sem talált.
Több évtizedes hagyomány
A sajátos nevelési igény (rövidítve SNI) nem konkrét diagnózist, hanem ellátási kategóriát jelent. Ide tartoznak az autizmus spektrumzavarral, vagy például valamilyen értelmi fogyatékossággal diagnosztizált gyerekek, míg a BTM (beilleszkedési-, tanulási- és magatartási problémák) kategóriájába azok sorolódnak, akiknek csak egy területen van részképesség-zavaruk. A két betűszó azonban kulcsfontosságú mind a gyerekek, mind az oktatási rendszer szempontjából.
Az SNI-s gyerekek ugyanis jogosultak fejlesztésre, míg a BTM-es tanulókra nem vonatkozik ilyen előírás – bár ugyanúgy szükségük lenne rá ahhoz, hogy a hiányosságaikkal és a nehézségeikkel könnyebben megküzdjenek. Ezért aztán maga a diagnosztikai rendszer és a gyerekek vizsgálata sem tekinthető optimálisnak: a leterhelt szakszolgálatoknál dolgozó szakértői bizottságoknak alig jut ideje egy-egy esetre. A beszélgetés során egy résztvevő megemlítette azt is, hogy tömegesen értesítették őt a szülők arról, hogy a vizsgálatokat gyakran el sem végzik, a szülőkkel a folyosón egy-egy 10 perces beszélgetés után íratják alá a diagnózist és az ellátási kategóriát kijelölő papírokat.
Ez a roma gyerekeknél az esetek nagy százalékában az enyhe értelmi fogyatékosság diagnózisát jelenti, ami SNI-kategória. Csakhogy a felülvizsgálatok rendre cáfolják a diagnózis jogosságát...
A sajátos nevelési igény (rövidítve SNI) nem konkrét diagnózist, hanem ellátási kategóriát jelent. Ide tartoznak az autizmus spektrumzavarral, vagy például valamilyen értelmi fogyatékossággal diagnosztizált gyerekek, míg a BTM (beilleszkedési-, tanulási- és magatartási problémák) kategóriájába azok sorolódnak, akiknek csak egy területen van részképesség-zavaruk. A két betűszó azonban kulcsfontosságú mind a gyerekek, mind az oktatási rendszer szempontjából.
Az SNI-s gyerekek ugyanis jogosultak fejlesztésre, míg a BTM-es tanulókra nem vonatkozik ilyen előírás – bár ugyanúgy szükségük lenne rá ahhoz, hogy a hiányosságaikkal és a nehézségeikkel könnyebben megküzdjenek. Ezért aztán maga a diagnosztikai rendszer és a gyerekek vizsgálata sem tekinthető optimálisnak: a leterhelt szakszolgálatoknál dolgozó szakértői bizottságoknak alig jut ideje egy-egy esetre. A beszélgetés során egy résztvevő megemlítette azt is, hogy tömegesen értesítették őt a szülők arról, hogy a vizsgálatokat gyakran el sem végzik, a szülőkkel a folyosón egy-egy 10 perces beszélgetés után íratják alá a diagnózist és az ellátási kategóriát kijelölő papírokat.
Ez a roma gyerekeknél az esetek nagy százalékában az enyhe értelmi fogyatékosság diagnózisát jelenti, ami SNI-kategória. Csakhogy a felülvizsgálatok rendre cáfolják a diagnózis jogosságát...
SZEGREGÁCIÓ A SPECIÁLIS OKTATÁSBAN - A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ROMA GYERMEKEK OKTATÁSI HELYZETE MAGYARORSZÁGON (KUTATÁSI JELENTÉS - 2024.SZEPTEMBER)
HADHÁZY ÁKOS: A FRANCIA KÖZTÉVÉ STÁBJÁVAL REPÜLTEM HATVANPUSZTA FÖLÉ
HADHÁZY ÁKOS VIDEÓ
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2024.12.04.
A francia közszolgálati televízió stábjával is elrepültünk Hatvanpuszta fölé, ha már a magyar pártállami televízióban SOHA nem volt még szó a Fidesz-rendszert jelképező Pusztaverszájról. Nem baj, ha a franciák is tudják, hogy mi áll Orbán Viktor propagandaszólamai mögött: Európa legkorruptabb politikusa, akinek muszáj újra és újra egyre nagyobbakat hazudnia, mert túl sokat lopott már.
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2024.12.04.
A francia közszolgálati televízió stábjával is elrepültünk Hatvanpuszta fölé, ha már a magyar pártállami televízióban SOHA nem volt még szó a Fidesz-rendszert jelképező Pusztaverszájról. Nem baj, ha a franciák is tudják, hogy mi áll Orbán Viktor propagandaszólamai mögött: Európa legkorruptabb politikusa, akinek muszáj újra és újra egyre nagyobbakat hazudnia, mert túl sokat lopott már.
EURÓPA CSÖNDBEN KÉSZÜL A HARMADIK VILÁGHÁBORÚRA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.12.04.
A védelmi miniszterek és a NATO-parancsnokok egyetértenek abban: Vlagyimir Putyin hat-nyolc éven belül kész lehet a NATO-val és az EU-val való konfrontációra – írja a Newsweek. Nemzetközi lapszemle
Európa csöndben készül a harmadik világháborúra – írja a Newsweek amerikai magazin. A cikk idézi Bruno Kahlt, a német külföldi hírszerzés vezetőjét, aki november végén olyan kijelentést tett, hogy Oroszország a Nyugat elleni háborúra készülődik, bár az valószínűtlen, hogy ez átfogó támadást jelentene majd a NATO területe ellen. Lehet, hogy Moszkva csak korlátozott jellegű behatolásra készül, illetve továbbfejlesztené hibrid hadviselési taktikáját, hogy próbára tegye az atlanti szövetség eltökéltségét – mondta Kahl.
A NATO ennek megfelelően mindkét forgatókönyvre készül: az átfogó háborúra is, valamint arra a kevésbé szembeötlő technikára is, amely azt célozza, hogy aláássák a stabilitást a szövetség tagországaiban. Arra, hogy Oroszország tesztelje a szövetség összeforrottságát, többféle lehetőség kínálkozik, beleértve azt, hogy korlátozott mértékben ragad el területeket – ezt már Jürgen-Joachim von Sandrart tábornoktól, a NATO Lengyelországban állomásozó, többnemzetiségű hadtestének nemrég távozott parancsnokától idézi a Newsweek.
A magazin szerint vezető katonai és a politikai tisztségviselők sürgetőnek látják a helyzetet. Így például Andrius Kubilius, védelmi kérdésekben illetékes új EU-biztos szeptemberben arról beszélt, hogy a védelmi miniszterek és a NATO-parancsnokok egyetértenek abban: Vlagyimir Putyin hat-nyolc éven belül kész lehet a NATO-val és az EU-val való konfrontációra. Az észt hírszerzés arra figyelmeztette februárban a NATO-t, hogy a következő évtizedben szovjet stílusú tömeges hadsereg megjelenésére kell számítani, ha Oroszország sikeresen végigviszi a haderőreformot. Ez a hadsereg az elektronikus hadviselés, valamint a nagy hatótávolságú csapásmérés kivételével technológiai értelemben elmaradna a NATO-erőktől, de a katonai potenciálja így is jelentős lenne. A Newsweek felidézi azt is, hogy Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának az elnöke szerint fokozni kell a hadiipari termelést, mondván, a csatákat a katonaság nyeri meg, a háborúkat azonban a gazdaság.
A cikk részletezi, hogy milyen védelmi létesítményeket építenek ki a NATO keleti tagországaiban, főként a balti államokban, illetve Lengyelországban, részben az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád – Königsberg – kikötőváros körüli térségben. Szó esik az írásban a légvédelem fejlesztéséről is, és itt a Newsweek megemlíti Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter novemberi bejelentését, miszerint légvédelmi rendszert telepítenek Magyarország északkeleti térségében.
Miközben Lengyelország, a balti államok, Finnország és Svédország, valamint Románia jelentős mértékben növelte védelmi beruházásait – Lengyelország azt ígéri, hogy jövőre a GDP 5 százalékát fordítja majd katonai célokra -, Nyugat-Európa lemaradt – állapítja meg az amerikai magazin.
A német kancellárt ma még Olaf Scholznak hívják, de lehet, hogy hamarosan Viktor Donald Scholz lesz a neve – írja a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent kommentárjában Jasper von Altenbockum. Szerinte aligha lehetett hízelgő Scholznak, hogy kijevi találkozásukkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyazon lélegzetre említette őt Magyarországgal és az Egyesült Államokkal. A kommentátor itt arra utal, hogy Budapest ellenzi, Washington és Berlin pedig korainak tartja Kijev meghívását a NATO-ba. Scholz ugyan büszkén elmondhatná magáról, hogy többet tett Ukrajnáért, mint Nagy-Britannia és Franciaország együttvéve, a helyzet az Allgemeine véleménycikkírója szerint mégis az, hogy kijevi szemszögből nézve Scholz úgynevezett „megfontoltsága” nagyjából olyasféle, mint amilyen Donald Trumpé vagy Orbán Viktoré lehet.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon döntése, hogy Keith Kelloggot kívánja kinevezni az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos ügyek különmegbízottjának, Kijev számára nem ideális, de elfogadható és racionális választás – írja a Kyiv Independent című ukrán portál. A cikk kiemeli, hogy Kellogg a társszerzője annak a béketervnek, amelynek értelmében befagyasztanák az ukrajnai frontvonalat, hosszabb időre levennék a napirendről Ukrajna NATO-csatlakozását, valamint részlegesen feloldanák az Oroszországgal szembeni szankciókat. Ugyanakkor Kellogg szerint Ukrajnának az erő pozíciójából kell tárgyalnia, ezért azt javasolja, hogy az Egyesült Államok folytassa Ukrajna katonai támogatását, és nyújtson olyan biztonsági garanciákat az országnak, amelyek szavatolják, nem lesz mód újabb orosz agresszióra. Kellogg terve nem tartalmazza az ukrán hadsereg csökkentését, és az Oroszország által megszállt területek orosz területként való de jure elismerését sem – hangsúlyozza a Kyiv Independent.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.12.04.
Európa csöndben készül a harmadik világháborúra – írja a Newsweek amerikai magazin. A cikk idézi Bruno Kahlt, a német külföldi hírszerzés vezetőjét, aki november végén olyan kijelentést tett, hogy Oroszország a Nyugat elleni háborúra készülődik, bár az valószínűtlen, hogy ez átfogó támadást jelentene majd a NATO területe ellen. Lehet, hogy Moszkva csak korlátozott jellegű behatolásra készül, illetve továbbfejlesztené hibrid hadviselési taktikáját, hogy próbára tegye az atlanti szövetség eltökéltségét – mondta Kahl.
A NATO ennek megfelelően mindkét forgatókönyvre készül: az átfogó háborúra is, valamint arra a kevésbé szembeötlő technikára is, amely azt célozza, hogy aláássák a stabilitást a szövetség tagországaiban. Arra, hogy Oroszország tesztelje a szövetség összeforrottságát, többféle lehetőség kínálkozik, beleértve azt, hogy korlátozott mértékben ragad el területeket – ezt már Jürgen-Joachim von Sandrart tábornoktól, a NATO Lengyelországban állomásozó, többnemzetiségű hadtestének nemrég távozott parancsnokától idézi a Newsweek.
A magazin szerint vezető katonai és a politikai tisztségviselők sürgetőnek látják a helyzetet. Így például Andrius Kubilius, védelmi kérdésekben illetékes új EU-biztos szeptemberben arról beszélt, hogy a védelmi miniszterek és a NATO-parancsnokok egyetértenek abban: Vlagyimir Putyin hat-nyolc éven belül kész lehet a NATO-val és az EU-val való konfrontációra. Az észt hírszerzés arra figyelmeztette februárban a NATO-t, hogy a következő évtizedben szovjet stílusú tömeges hadsereg megjelenésére kell számítani, ha Oroszország sikeresen végigviszi a haderőreformot. Ez a hadsereg az elektronikus hadviselés, valamint a nagy hatótávolságú csapásmérés kivételével technológiai értelemben elmaradna a NATO-erőktől, de a katonai potenciálja így is jelentős lenne. A Newsweek felidézi azt is, hogy Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának az elnöke szerint fokozni kell a hadiipari termelést, mondván, a csatákat a katonaság nyeri meg, a háborúkat azonban a gazdaság.
A cikk részletezi, hogy milyen védelmi létesítményeket építenek ki a NATO keleti tagországaiban, főként a balti államokban, illetve Lengyelországban, részben az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád – Königsberg – kikötőváros körüli térségben. Szó esik az írásban a légvédelem fejlesztéséről is, és itt a Newsweek megemlíti Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter novemberi bejelentését, miszerint légvédelmi rendszert telepítenek Magyarország északkeleti térségében.
Miközben Lengyelország, a balti államok, Finnország és Svédország, valamint Románia jelentős mértékben növelte védelmi beruházásait – Lengyelország azt ígéri, hogy jövőre a GDP 5 százalékát fordítja majd katonai célokra -, Nyugat-Európa lemaradt – állapítja meg az amerikai magazin.
A német kancellárt ma még Olaf Scholznak hívják, de lehet, hogy hamarosan Viktor Donald Scholz lesz a neve – írja a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent kommentárjában Jasper von Altenbockum. Szerinte aligha lehetett hízelgő Scholznak, hogy kijevi találkozásukkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyazon lélegzetre említette őt Magyarországgal és az Egyesült Államokkal. A kommentátor itt arra utal, hogy Budapest ellenzi, Washington és Berlin pedig korainak tartja Kijev meghívását a NATO-ba. Scholz ugyan büszkén elmondhatná magáról, hogy többet tett Ukrajnáért, mint Nagy-Britannia és Franciaország együttvéve, a helyzet az Allgemeine véleménycikkírója szerint mégis az, hogy kijevi szemszögből nézve Scholz úgynevezett „megfontoltsága” nagyjából olyasféle, mint amilyen Donald Trumpé vagy Orbán Viktoré lehet.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon döntése, hogy Keith Kelloggot kívánja kinevezni az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos ügyek különmegbízottjának, Kijev számára nem ideális, de elfogadható és racionális választás – írja a Kyiv Independent című ukrán portál. A cikk kiemeli, hogy Kellogg a társszerzője annak a béketervnek, amelynek értelmében befagyasztanák az ukrajnai frontvonalat, hosszabb időre levennék a napirendről Ukrajna NATO-csatlakozását, valamint részlegesen feloldanák az Oroszországgal szembeni szankciókat. Ugyanakkor Kellogg szerint Ukrajnának az erő pozíciójából kell tárgyalnia, ezért azt javasolja, hogy az Egyesült Államok folytassa Ukrajna katonai támogatását, és nyújtson olyan biztonsági garanciákat az országnak, amelyek szavatolják, nem lesz mód újabb orosz agresszióra. Kellogg terve nem tartalmazza az ukrán hadsereg csökkentését, és az Oroszország által megszállt területek orosz területként való de jure elismerését sem – hangsúlyozza a Kyiv Independent.
KI A KICSI? 🔍 MINDEN AMIT ORBÁNRÓL TUDNI AKARSZ
JUHÁSZ PÉTER / JUHI: VIDEOPODCAST
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2024.12.04.
Menczer szerint Magyar Péter a kicsi, a Google keresések mást mutatnak.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2024.12.04.
Menczer szerint Magyar Péter a kicsi, a Google keresések mást mutatnak.
-----------
00:00 A tartalomból
01:14 Magyar Péter megpendített egy húrt
01:41 Orbán Viktor Facebook
04:25 Orbán Viktor Kossuth Rádió
05:45 Orbán Viktor kora
06:36 Orbán Viktor magassága
07:48 Orbán Viktor súlya
08:40 Orbán Viktor származása
09:16 Orbán Viktor gyerekei
10:06 Orbán Viktor felesége
10:41 Orbán Viktor szeretője
11:13 Orbán Viktor meddig tervez
12:59 Orbán Viktor és az orosz kapcsolat
13:26 Orbán Viktor vagyona
14:48 összegzés, elköszönés
NAGY DÁVID: NEM LESZNEK UTOLSÓ PILLANATOS VISSZALÉPÉSEK, VÉGIGCSINÁLJA AZ MKKP A 2026-OS VÁLASZTÁST
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SELMECI JÁNOS, HERSKOVITS ESZTER
2024.01.03.
Nagy Dávid, az MKKP pártigazgatója volt a Reggeli személy vendége 2024.12.03-án.
Műsorvezető: SELMECI JÁNOS, HERSKOVITS ESZTER
2024.01.03.
Nagy Dávid, az MKKP pártigazgatója volt a Reggeli személy vendége 2024.12.03-án.
ÓRIÁSI PÁNIKBAN A FIDESZ, SZÜRREÁLIS AMIT CSINÁLNAK - POLITIKAI SZÜRREALITY E02
POLITIKAI SZÜRREALITY
Szerző: Pitz Dániel
20247.12.04.
Meneczer Tamás kocsmai stílusú veszekedésétől egészen a Fidesz a DK-val való kampányolásáig mindent láthattunk novemberben. Ráadásul nagyjából az is kivehető, hogy amíg Magyar Pétert megpróbálják lejáratni, valójában azt érik el, hogy a Tisza Párt megerősödjön.
Szerző: Pitz Dániel
20247.12.04.
Meneczer Tamás kocsmai stílusú veszekedésétől egészen a Fidesz a DK-val való kampányolásáig mindent láthattunk novemberben. Ráadásul nagyjából az is kivehető, hogy amíg Magyar Pétert megpróbálják lejáratni, valójában azt érik el, hogy a Tisza Párt megerősödjön.
MIT NÉZEL? NE NÉZZÉL! – MENCZER AKCIÓJA A POLITIKAI TERROR NYITÁNYA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
A komédiás lekicsizhet egy politikust a kabaréban, a kormánypárt kommunikációs igazgatója riválisa arcába mászva nem. Ennek belátásához nem kell több, mint felismerni, hogy lakodalomban lehet hangosan nevetni, temetésen meg nem lehet. Menczer Tamás tegnapi akciójával hivatalossá tette az erőszakot mint politikai eszközt. Ez bizony a politikai terror kezdete. Vélemény.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerdán megjáratta a magyar kultúrát a pokolban. Persze, a magyar politikai kultúrának sok mélypontját tapasztaltuk már meg. Ha el is feledkeznénk a 20. századról, csak az elmúlt években is láttunk és hallottunk már sok határátlépést. Láthattunk műpénisszel hadonászó kormánypárti provokatőrt, népszavazási kezdeményezést hiteltelenítő kidobóembereket, trágár feliratot lóbáló képviselőt, kérdéseiben is hazug konzultációt például. Arra aztán nem lehet panasz, hogy a magyar közélet szereplői szalvétával nyúlnak a tematizációhoz.
Menczer Tamás kötekedős monológja Magyar Péter orra előtt azért újdonság, mert hivatalossá tette az otrombaságot.
Az sem szép, és az is árt a magyar kultúrának, ha pozíció nélküli provokátorok teszik tönkre vitapartnereik rendezvényeit, vagy ha újságírónak maszkírozott különítményesek őrjöngenek. Mégis: más szint, ha nem áttételeken keresztül kapcsolódik az intézményes politikához az agresszió, hanem az közvetlenül maga a hivatalos kinyilatkoztatás. Mert
Az ország lakóinak méltóságát porlasztja ez a viselkedés, mert a pozíció normalizálja a puszta agressziót, azt hirdeti, hogy nincs szükség önmérsékletre. Nincs szükség kultúrára, egymás megalázása helyénvaló, így tesz, aki erős. És nem, nem túlzás azt állítani, hogy Menczer a hivatalos álláspontot képviselte, hiszen a frakcióvezetője is kiállt mellette.
Lehet persze egyrészt-másrésztezni, például előhozakodni azzal, hogy mielőtt kedden Menczer kicsinek szólította Magyart, Bödőcs Tibor humorista már sokszorosan nevezte így a miniszterelnököt színpadokon, videókon. Magyar meg Nemzeti Együttbűnözésnek és Tónika show-nak nevezte a kormányzati politika egyes sarokköveit. Akkor egy fideszes nem lehet kemény, legalább annyira, mint a kritikusai? Amikor a popsztár trágárkodik, akkor a polgárpukkasztás ünneplendő, ha meg egy képviselő mondja, akkor máris összerándul kígyóvállunk, és européer nívót reklamálunk a könyvsztárszoba befüggönyözött mélyéről? Kettős mércét állítanánk a hármas halom mezejébe?
Nem erről van szó, hanem arról a képességről, amikor a kontextus alapján kell mérlegelni, hogy mikor mi való. A provokáció akkor elviselhető, ha nem fenyegeti létezésében a célpontját. A rapper niggerezhet Amerikában, a rendőr nem. A komédiás lekicsizhet egy politikust a kabaréban, a kormánypárt kommunikációs igazgatója riválisa arcába mászva nem. Ennek belátásához nem kell több, mint felismerni, hogy lakodalomban lehet hangosan nevetni, temetésen meg nem lehet.
Ez a politikai terror kezdete, a leszámolásnak mint eszköznek a legitimálása. Csakhogy éppen azért tartunk választásokat, hogy ne az erőszak döntse el, kié legyen a hatalom. Ha a hatalom belengeti az erőszakot, a személyek közti agressziót, mint érvényes eszközt a hatalomért vívott küzdelemben, akkor vége a joguralomnak. Az erőszakból a politikában erőviszonyoktól függően diktatúra vagy polgárháború következik. „Legközelebb, ha ellentmondasz, panaszkodsz, mást akarsz, akkor leüvöltünk. Talán le is fejelünk.” Ez akkor sem lehet a hatalom üzenete, ha nagyon meg van sértődve. Márpedig valakinek az arcába kiabálni közvetlen közelről, megzavarva egy politikai rendezvényt, az erőszak. Még akkor is, ha csak verbális erőszak, és csak egy politikai beszédet tesz tönkre...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.12.04.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerdán megjáratta a magyar kultúrát a pokolban. Persze, a magyar politikai kultúrának sok mélypontját tapasztaltuk már meg. Ha el is feledkeznénk a 20. századról, csak az elmúlt években is láttunk és hallottunk már sok határátlépést. Láthattunk műpénisszel hadonászó kormánypárti provokatőrt, népszavazási kezdeményezést hiteltelenítő kidobóembereket, trágár feliratot lóbáló képviselőt, kérdéseiben is hazug konzultációt például. Arra aztán nem lehet panasz, hogy a magyar közélet szereplői szalvétával nyúlnak a tematizációhoz.
Menczer Tamás kötekedős monológja Magyar Péter orra előtt azért újdonság, mert hivatalossá tette az otrombaságot.
Az sem szép, és az is árt a magyar kultúrának, ha pozíció nélküli provokátorok teszik tönkre vitapartnereik rendezvényeit, vagy ha újságírónak maszkírozott különítményesek őrjöngenek. Mégis: más szint, ha nem áttételeken keresztül kapcsolódik az intézményes politikához az agresszió, hanem az közvetlenül maga a hivatalos kinyilatkoztatás. Mert
ha így viselkedik a hatalom embere, akkor jóvá is hagyja, hogy így bánhatunk bárkivel, ha vitánk van vele.
Az ország lakóinak méltóságát porlasztja ez a viselkedés, mert a pozíció normalizálja a puszta agressziót, azt hirdeti, hogy nincs szükség önmérsékletre. Nincs szükség kultúrára, egymás megalázása helyénvaló, így tesz, aki erős. És nem, nem túlzás azt állítani, hogy Menczer a hivatalos álláspontot képviselte, hiszen a frakcióvezetője is kiállt mellette.
Lehet persze egyrészt-másrésztezni, például előhozakodni azzal, hogy mielőtt kedden Menczer kicsinek szólította Magyart, Bödőcs Tibor humorista már sokszorosan nevezte így a miniszterelnököt színpadokon, videókon. Magyar meg Nemzeti Együttbűnözésnek és Tónika show-nak nevezte a kormányzati politika egyes sarokköveit. Akkor egy fideszes nem lehet kemény, legalább annyira, mint a kritikusai? Amikor a popsztár trágárkodik, akkor a polgárpukkasztás ünneplendő, ha meg egy képviselő mondja, akkor máris összerándul kígyóvállunk, és européer nívót reklamálunk a könyvsztárszoba befüggönyözött mélyéről? Kettős mércét állítanánk a hármas halom mezejébe?
Nem erről van szó, hanem arról a képességről, amikor a kontextus alapján kell mérlegelni, hogy mikor mi való. A provokáció akkor elviselhető, ha nem fenyegeti létezésében a célpontját. A rapper niggerezhet Amerikában, a rendőr nem. A komédiás lekicsizhet egy politikust a kabaréban, a kormánypárt kommunikációs igazgatója riválisa arcába mászva nem. Ennek belátásához nem kell több, mint felismerni, hogy lakodalomban lehet hangosan nevetni, temetésen meg nem lehet.
A politika útszéli üvöltözéssé formálása nemcsak a választópolgárok megalázása, hanem megfélemlítése is.
Ez a politikai terror kezdete, a leszámolásnak mint eszköznek a legitimálása. Csakhogy éppen azért tartunk választásokat, hogy ne az erőszak döntse el, kié legyen a hatalom. Ha a hatalom belengeti az erőszakot, a személyek közti agressziót, mint érvényes eszközt a hatalomért vívott küzdelemben, akkor vége a joguralomnak. Az erőszakból a politikában erőviszonyoktól függően diktatúra vagy polgárháború következik. „Legközelebb, ha ellentmondasz, panaszkodsz, mást akarsz, akkor leüvöltünk. Talán le is fejelünk.” Ez akkor sem lehet a hatalom üzenete, ha nagyon meg van sértődve. Márpedig valakinek az arcába kiabálni közvetlen közelről, megzavarva egy politikai rendezvényt, az erőszak. Még akkor is, ha csak verbális erőszak, és csak egy politikai beszédet tesz tönkre...
MENCZER TAMÁS RÁHAJTOTT MAGYAR PÉTERRE, A TEFLONARC TITKA, SZÁJER JÓZSEF VISSZAMÁSZÁSA A NERESZEN
DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.12.03.
Menczer Tamás úgy tűnik, megpróbálta felszedni Magyar Pétert, de sajnos még gyakorolnia kell a pasizást, és talán olyanoknál kéne próbálkoznia, akik a férfiakat szeretik. A videóban elmondom, szerintem mi Magyar Péter teflonarcának titka, és Szájer József visszatérése is szóba kerül.
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: Dave
2024.12.03.
Menczer Tamás úgy tűnik, megpróbálta felszedni Magyar Pétert, de sajnos még gyakorolnia kell a pasizást, és talán olyanoknál kéne próbálkoznia, akik a férfiakat szeretik. A videóban elmondom, szerintem mi Magyar Péter teflonarcának titka, és Szájer József visszatérése is szóba kerül.
ITT NÉZHETŐ MEG
MAGYAR PÉTER MEGKÍSÉREL BEJUTNI A PÉCSI SZIKLA UTCAI BEFOGADÓ GYERMEKOTTHONBA
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Magyar Péter megkísérel bejutni a Pécsi Szikla utcai Befogadó Gyermekotthonba...
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
20524.12.03.
Magyar Péter megkísérel bejutni a Pécsi Szikla utcai Befogadó Gyermekotthonba...
DÖCÖG AZ EGÉSZSÉGÜGY ÁTALAKÍTÁSA, A KORMÁNYZATNAK TÖBB REFORMÖTLETE MARADT FÉLBE, MINT AMENNYIT SIKERÜLT MEGVALÓSÍTANIA
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2024.12.04.
Szakemberhiány miatt rendre zárnak be osztályokat, ráadásul hiába volt bérrendezés az orvosok és az ápolók körében, a fizetéseket fölemészti az infláció.
Több reformötlete maradt félbe, mint amennyit sikerült megvalósítania a kormányzatnak 2024-ben az egészségügyben – derült ki kedden a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján. Az egészségpolitika történéseit Őri Károly, az Ilex Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója elemezte, és egyben jelezte azt is, hogy nem egy ciklusra való célkitűzései voltak a kormányzatnak.
Összegzése szerint az alapellátási ügyeletek központosítása „különösebb atombombahatás” nélkül történt meg, bár azt hozzátette, hogy a változással érintettek biztosan tudnák árnyalni a képet. A praxisok állami átszabása – a kormányzat ezzel oldaná meg a üres körzetek problémáját – még nyitott feladat. Ugyanakkor a szakrendelők államosítása elmaradt. Zajlik a városi kórházak integrálása a megyei irányító intézményekbe. Szakemberhiány miatt rendre zárnak be osztályokat vagy kerülnek a működőképesség határára városi intézmények, azok feladataikat a megyei kórházaknak kellene átvenniük, de ez nem mindig sikeres...
Szerző: DANÓ ANNA
2024.12.04.
Több reformötlete maradt félbe, mint amennyit sikerült megvalósítania a kormányzatnak 2024-ben az egészségügyben – derült ki kedden a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján. Az egészségpolitika történéseit Őri Károly, az Ilex Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója elemezte, és egyben jelezte azt is, hogy nem egy ciklusra való célkitűzései voltak a kormányzatnak.
Összegzése szerint az alapellátási ügyeletek központosítása „különösebb atombombahatás” nélkül történt meg, bár azt hozzátette, hogy a változással érintettek biztosan tudnák árnyalni a képet. A praxisok állami átszabása – a kormányzat ezzel oldaná meg a üres körzetek problémáját – még nyitott feladat. Ugyanakkor a szakrendelők államosítása elmaradt. Zajlik a városi kórházak integrálása a megyei irányító intézményekbe. Szakemberhiány miatt rendre zárnak be osztályokat vagy kerülnek a működőképesség határára városi intézmények, azok feladataikat a megyei kórházaknak kellene átvenniük, de ez nem mindig sikeres...
RESZKET A LÁBA, HABZIK A SZÁJA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.12.04.
A Kicsi és Orbán Viktor államtitkára, a pusztuló európai autóipar, Orbán Balázs doktorija, a szíriai polgárháború és a dél-koreai puccskísérlet a 444 napindító hírlevelében.
Jó reggelt! Újra itt a 444 napindító – és nem az egyetlen – hírlevele, benne az elmúlt nap fontosabb-érdekesebb anyagaival.
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.12.04.
Jó reggelt! Újra itt a 444 napindító – és nem az egyetlen – hírlevele, benne az elmúlt nap fontosabb-érdekesebb anyagaival.
2024. december 3., kedd
„A BÍRÁK FÜGGETLENSÉGE AZ EMBEREK ALAPJOGA” – ELNÖKÜK ELLEN FORDULHATNAK AZ OBT TAGJAI
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.12.03.
Bizalmi szavazást tarthat ma az Országos Bírói Tanács (OBT) saját elnöke ellen, miután a bírák országszerte tiltakoznak a tanács szerintük bírói függetlenséget sértő döntése miatt. Választott szervük ugyanis megszavazta a kormánnyal való megállapodás aláírását, elfogadva, hogy a béreik emelését a kabinet az igazságszolgáltatás átalakításához kösse. Utóbbi csomagnak több, a demokráciát közvetlenül érintő eleme is van. A bíróságoktól a hatóságokhoz kerülhetne például a pártok, egyesületek bejegyzése és felügyelete. Háttér.
A biztosítékot egy nem hivatalos „leirat” verte ki Szabó Péter, az Országos Bírósági Tanács (OBT) elnökének újpesti látogatásáról. A Győri Ítélőtábláról érkező Szabó szavait egy „ismeretlen jegyzőkönyv-vezető” osztotta meg a nyilvánossággal. Eszerint az elnök november 25-én az újpesti bírák előtt azt mondta: „Lehet itt kényeskedni és finnyáskodni a bírói függetlenség miatt”, de a kormánnyal (és két másik igazságügyi testülettel) a megállapodást így kellett elfogadni. „Ha nem írjuk alá, nincs béremelés, még ki tudja meddig.”
A bírói függetlenség nem valami elérhetetlen idea, hanem minden magyar állampolgár alapvető joga. A kormány az elmúlt közel másfél évtizedben igyekezett fékteleníteni és ellensúlytalanítani a demokratikus intézményeket. Az elmúlt években folyamatos harc dúlt az igazságszolgáltatás függetlenségéért, többnyire két hasonló nevű intézmény: a kormány által könnyebben befolyásolható, sokáig Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a bírák választott szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) között.
Újpestre éppen a bírák által választott testület, az OBT vezetője érkezett. Szabó Péter arra reagált, hogy november 20-án testülete megszavazta a kormánnyal (valamint a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal) kötött megegyezést. Eszerint 2025. január 1-je után, három év alatt összesen 48 százalékkal emelnék a bírák bérét, és a kormány 130 milliárd forintot szán erre.
A titkárok és fogalmazók bére 82 százalékkal nőne, a többi tisztviselő juttatását pedig megdupláznák. A bírák utoljára 2019-ban kaptak emelést, azóta az infláció több mint 50 százalékát ette meg a juttatásaiknak. Nem jövedelemrobbanásra számíthatnak hát, hanem korábbi reáljövedelmük, pontosabban annak egy részének visszapótlására. Kevesen számítottak közülük arra, hogy egy béremelés ígérete ilyen indulatokat kavar.
A Válasz Online több tekintélyes bíróval folytatott háttérbeszélgetés után – az OBT tagjai ugyanis nem nyilatkozhatnak a mai ülés előtt – arra jutott, hogy
Nemcsak a bírák, de még a legnyomottabb bérrel rendelkező bírósági dolgozók (jegyzőkönyvvezetők, leírók, kézbesítők) körében is vihart váltott ki, hogy a testület ilyen megállapodást kötött. Nem az emelés mértéke, hanem a támasztott feltételek miatt. Tucatjával jelentek meg civilszervezetük, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) honlapján a tiltakozó levelek. Köztük Fatalin Judité. A Fővárosi Ítélőtábla büntető ügyszakos bírája (35 kollégája által támogatott) véleménye szerint a bírói szervezet nem nyújthat a béremelésért cserébe „ellenszolgáltatást“, mert az a harmadik hatalmi ág – a bíróság – függetlenségét sértené...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.12.03.
A biztosítékot egy nem hivatalos „leirat” verte ki Szabó Péter, az Országos Bírósági Tanács (OBT) elnökének újpesti látogatásáról. A Győri Ítélőtábláról érkező Szabó szavait egy „ismeretlen jegyzőkönyv-vezető” osztotta meg a nyilvánossággal. Eszerint az elnök november 25-én az újpesti bírák előtt azt mondta: „Lehet itt kényeskedni és finnyáskodni a bírói függetlenség miatt”, de a kormánnyal (és két másik igazságügyi testülettel) a megállapodást így kellett elfogadni. „Ha nem írjuk alá, nincs béremelés, még ki tudja meddig.”
A bírói függetlenség nem valami elérhetetlen idea, hanem minden magyar állampolgár alapvető joga. A kormány az elmúlt közel másfél évtizedben igyekezett fékteleníteni és ellensúlytalanítani a demokratikus intézményeket. Az elmúlt években folyamatos harc dúlt az igazságszolgáltatás függetlenségéért, többnyire két hasonló nevű intézmény: a kormány által könnyebben befolyásolható, sokáig Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a bírák választott szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) között.
Újpestre éppen a bírák által választott testület, az OBT vezetője érkezett. Szabó Péter arra reagált, hogy november 20-án testülete megszavazta a kormánnyal (valamint a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal) kötött megegyezést. Eszerint 2025. január 1-je után, három év alatt összesen 48 százalékkal emelnék a bírák bérét, és a kormány 130 milliárd forintot szán erre.
A titkárok és fogalmazók bére 82 százalékkal nőne, a többi tisztviselő juttatását pedig megdupláznák. A bírák utoljára 2019-ban kaptak emelést, azóta az infláció több mint 50 százalékát ette meg a juttatásaiknak. Nem jövedelemrobbanásra számíthatnak hát, hanem korábbi reáljövedelmük, pontosabban annak egy részének visszapótlására. Kevesen számítottak közülük arra, hogy egy béremelés ígérete ilyen indulatokat kavar.
A Válasz Online több tekintélyes bíróval folytatott háttérbeszélgetés után – az OBT tagjai ugyanis nem nyilatkozhatnak a mai ülés előtt – arra jutott, hogy
a bírákat magukat is meglepte az az elemi erejű felháborodás, amit az OBT döntése, majd az elnöknek tulajdonított szavak okoztak.
Nemcsak a bírák, de még a legnyomottabb bérrel rendelkező bírósági dolgozók (jegyzőkönyvvezetők, leírók, kézbesítők) körében is vihart váltott ki, hogy a testület ilyen megállapodást kötött. Nem az emelés mértéke, hanem a támasztott feltételek miatt. Tucatjával jelentek meg civilszervezetük, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) honlapján a tiltakozó levelek. Köztük Fatalin Judité. A Fővárosi Ítélőtábla büntető ügyszakos bírája (35 kollégája által támogatott) véleménye szerint a bírói szervezet nem nyújthat a béremelésért cserébe „ellenszolgáltatást“, mert az a harmadik hatalmi ág – a bíróság – függetlenségét sértené...
LOPAKODÓ ERDŐIRTÁS: 155 FÁT VÁGHATNAK KI A RÓMAI CAMPING TERÜLETÉN ÚGY, HOGY A TULAJDONOS ÓBUDAI EGYETEM MÉG NEM TUDJA, MIT ÉPÍTENE ODA
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.12.03.
A jövő évi állami költségvetésbe viszont betervezték az új campust.
„Hat részre osztották az egykori Római Camping 8,5 hektáros területét és részenként bejelölték, hogy mennyi fát vágnának ki. A Szentendrei út mögötti, Római Strand melletti parkban a frissen elkészült fakataszter szerint 567 darab fa található, ebből összesen 155 darabot vágnának ki, vagyis minden negyedik fát. Ráadásul nem valamiféle komoly betegség, gombásodás, odvasodás miatt, hanem többségében egy meglehetősen szubjektívnak számító indokra, lombkorona sérülésre hivatkozva. Ez jelenthet néhány száraz ágat is. Csakhogy ezen a címen Budapest fáinak zömét kivághatnák” – állítja Szabó Tímea, a kerület ellenzéki országgyűlési képviselője, aki hosszú hónapok óta figyeli árgus szemmel a területen folyó munkákat. A volt kemping a III. kerületben van, nem messze a Római parttól, a területet tavaly kapta meg a modellváltó Óbudai Egyetem alapítványa.
A párbeszédes politikus a Népszava kérdésére válaszolva most elmondta, hogy akkor szólalt meg benne a vészcsengő, amikor a területen különféle építési tevékenységekbe kezdtek, amelyről az önkormányzatot és a helyieket sem tájékoztatták. Nem csak vadonatúj kerítést húztak fel a park körül, illetve nagyfeszültségű kábeleket fektettek le körben, de már lebontották az épületek nagy részét is. De az is komoly beruházási tervekre utal,
Szabó Tímea több körben megkérdezte az illetékeseket, így megkereste Varga Mihály pénzügyminisztert, aki a terület tulajdonjogát 2023-ban elnyerő Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány első kuratóriumi elnöke volt, de nem kapott választ. Ezt követően az új elnököt, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármestert és az egyetem rektorát Kovács Leventét is felkereste, akik mintha maguk sem tudták volna mi is történik a kemping területén, de váltig állították, hogy az új campus nem ott épül. Bár azt, hogy hol lesz majd, szintén nem tudták. Azt mindenesetre elárulták, hogy készült egy fakataszter, amelyet az eddig kiadott építési engedélyekkel együtt közérdekű adatigényléssel kért ki az ellenzéki politikus, aki szerint több aggodalomra okot adó részlet is kiderült a Cser-Palkovics András által megküldött dokumentumokból.
A NER hűséges kiszolgálójaként ismert főosztályvezető a fideszes Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályát vezeti. Ő adott engedélyt annak idején a Kossuth téri, az Orczy téri és városligeti fák kivágására is, ahogy az ő szignója virít a legtöbb vitatott fővárosi kormány- és NER-építkezés engedélyén is. Bármi épül a Római Camping területén, az egyelőre nem kiemelt beruházás, így ezért is furcsa, hogy miért foglalkozik ezzel Kosztyu Anikó. De az is kérdéseket vet fel szerinte, hogy a régészeti feltárást a szokásoktól eltérően miért a Budapesti Történeti Múzeumra bízták az Aquincum Múzeum helyett. A fakivágást elméletileg a kerületi önkormányzatnak is engedélyezni kellene, kivéve persze, ha kiemelt beruházássá jelölik ki. Az illetékes III. kerülethez egyelőre – Szabó Tímea információi alapján –
"nem érkezett ilyen tartalmú kérelem"...
Szerző: SZALAI ANNA
2024.12.03.
„Hat részre osztották az egykori Római Camping 8,5 hektáros területét és részenként bejelölték, hogy mennyi fát vágnának ki. A Szentendrei út mögötti, Római Strand melletti parkban a frissen elkészült fakataszter szerint 567 darab fa található, ebből összesen 155 darabot vágnának ki, vagyis minden negyedik fát. Ráadásul nem valamiféle komoly betegség, gombásodás, odvasodás miatt, hanem többségében egy meglehetősen szubjektívnak számító indokra, lombkorona sérülésre hivatkozva. Ez jelenthet néhány száraz ágat is. Csakhogy ezen a címen Budapest fáinak zömét kivághatnák” – állítja Szabó Tímea, a kerület ellenzéki országgyűlési képviselője, aki hosszú hónapok óta figyeli árgus szemmel a területen folyó munkákat. A volt kemping a III. kerületben van, nem messze a Római parttól, a területet tavaly kapta meg a modellváltó Óbudai Egyetem alapítványa.
A párbeszédes politikus a Népszava kérdésére válaszolva most elmondta, hogy akkor szólalt meg benne a vészcsengő, amikor a területen különféle építési tevékenységekbe kezdtek, amelyről az önkormányzatot és a helyieket sem tájékoztatták. Nem csak vadonatúj kerítést húztak fel a park körül, illetve nagyfeszültségű kábeleket fektettek le körben, de már lebontották az épületek nagy részét is. De az is komoly beruházási tervekre utal,
hogy a területre régészeti feltárás, hidrológiai hatástanulmány is készült, amelyet mélygarázsépítés, jelentős alapozási munkát igénylő építkezések előtt szokás készíteni.
Szabó Tímea több körben megkérdezte az illetékeseket, így megkereste Varga Mihály pénzügyminisztert, aki a terület tulajdonjogát 2023-ban elnyerő Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány első kuratóriumi elnöke volt, de nem kapott választ. Ezt követően az új elnököt, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármestert és az egyetem rektorát Kovács Leventét is felkereste, akik mintha maguk sem tudták volna mi is történik a kemping területén, de váltig állították, hogy az új campus nem ott épül. Bár azt, hogy hol lesz majd, szintén nem tudták. Azt mindenesetre elárulták, hogy készült egy fakataszter, amelyet az eddig kiadott építési engedélyekkel együtt közérdekű adatigényléssel kért ki az ellenzéki politikus, aki szerint több aggodalomra okot adó részlet is kiderült a Cser-Palkovics András által megküldött dokumentumokból.
A fakataszter szerint több tucat, még megmenthető, semmiféle veszélyt nem jelentő fát vágnának ki, másrészt a mellékelt bontási, kerítés építési és kábelfektetési építési engedélyek mindegyikét Kosztyu Anikó adta ki.
A NER hűséges kiszolgálójaként ismert főosztályvezető a fideszes Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályát vezeti. Ő adott engedélyt annak idején a Kossuth téri, az Orczy téri és városligeti fák kivágására is, ahogy az ő szignója virít a legtöbb vitatott fővárosi kormány- és NER-építkezés engedélyén is. Bármi épül a Római Camping területén, az egyelőre nem kiemelt beruházás, így ezért is furcsa, hogy miért foglalkozik ezzel Kosztyu Anikó. De az is kérdéseket vet fel szerinte, hogy a régészeti feltárást a szokásoktól eltérően miért a Budapesti Történeti Múzeumra bízták az Aquincum Múzeum helyett. A fakivágást elméletileg a kerületi önkormányzatnak is engedélyezni kellene, kivéve persze, ha kiemelt beruházássá jelölik ki. Az illetékes III. kerülethez egyelőre – Szabó Tímea információi alapján –
"nem érkezett ilyen tartalmú kérelem"...
AZ ÉLET HOZTA ÍGY – JELENETEK EGY MAGYAR KISVÁROSBÓL - EGY VÁLASZTÁSI ÉV TISZAVASVÁRIBAN / DOKUMENTUMFILM
TELEX.HU
Írta és rendezte: Szentpéteri Áron
2024.12.01.
A film egy évet mesél egy kelet-magyarországi kisváros, Tiszavasvári hétköznapjaiból a 2024-es önkormányzati választásokkal záruló időszakban. Öt szereplő személyes történetén keresztül köti össze a város egykori büszkesége, az Alkaloida vegyészeti gyár ’90-es évekbeli privatizációja óta bekövetkezett változásokat és a mai magyar közállapotokat.
Andor bácsi, a volt gyári munkás; Réka, a fiatal, roma származású anyuka, aki szeretné elérni, hogy a fiának ne kelljen gyalog járnia az iskolába; Zoltán, a 30 éve Fidesz-tag polgármester; Csilla, a polgármester civil kihívója; Bence, a fiatal, hivatásos vadász, aki otthon maradt, miközben kortársai sorra költöznek el a városból. Az ő életük párhuzamos jeleneteiből rajzolódik ki Tiszavasvári, és a fennmaradásukért küzdő kisvárosok Magyarországának töredékes portréja.
[A filmes hangélményért javasoljuk a YouTube felületén a beállításokban a "Hang stabilizálása" funkció kikapcsolását, és a hangerő saját kézzel történő beállítását. A Telex a film forgalmazásának magyarországi jogaival rendelkezik, emiatt geoblockoltuk a filmet.]
Írta és rendezte: Szentpéteri Áron
2024.12.01.
A film egy évet mesél egy kelet-magyarországi kisváros, Tiszavasvári hétköznapjaiból a 2024-es önkormányzati választásokkal záruló időszakban. Öt szereplő személyes történetén keresztül köti össze a város egykori büszkesége, az Alkaloida vegyészeti gyár ’90-es évekbeli privatizációja óta bekövetkezett változásokat és a mai magyar közállapotokat.
Andor bácsi, a volt gyári munkás; Réka, a fiatal, roma származású anyuka, aki szeretné elérni, hogy a fiának ne kelljen gyalog járnia az iskolába; Zoltán, a 30 éve Fidesz-tag polgármester; Csilla, a polgármester civil kihívója; Bence, a fiatal, hivatásos vadász, aki otthon maradt, miközben kortársai sorra költöznek el a városból. Az ő életük párhuzamos jeleneteiből rajzolódik ki Tiszavasvári, és a fennmaradásukért küzdő kisvárosok Magyarországának töredékes portréja.
[A filmes hangélményért javasoljuk a YouTube felületén a beállításokban a "Hang stabilizálása" funkció kikapcsolását, és a hangerő saját kézzel történő beállítását. A Telex a film forgalmazásának magyarországi jogaival rendelkezik, emiatt geoblockoltuk a filmet.]
INGATLANBIZNISZNEK IS MEGÁGYAZ A KORMÁNY A KUTATÓINTÉZETI HÁLÓZAT ÁTSZERVEZÉSÉVEL
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.12.02.
A kormány – a bíróságokhoz hasonlóan – a kutatóintézeteknél is átalakításhoz köti a megfelelő finanszírozást. Az új, központosított kutatóintézeti hálózat miniszter által kinevezett és bebetonozott vezetése akár értékesítheti is az Akadémiától a kutatóintézetekhez átzsilipelt ingatlanokat. Ahogy a magánosított egyetemeket, a kutatóintézeteket is fenyegetheti a kizárás az uniós pályázati forrásokból.
A kormány benyújtotta a parlamentnek a volt akadémiai kutatóintézeti hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatát, miután a kutatóintézetek vezetőinek véleménye nyomán valamennyire módosította első tervezetét. Ezzel lezárul az a folyamat, amely 2018 júniusában indult, amikor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 54 percet kapott a költségvetési törvény véleményezésére, amely az MTA költségvetésének közel felét csoportosította át az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.
A pénzt követték az intézetek, amelyeket elcsatoltak az MTA-tól: 2019. szeptember 1-jétől előbb Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, később HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat néven önálló, de még az államháztartás alá tartozó intézménybe szervezték.
A mostani törvényjavaslat – amelyet a tudományos intézetek vezetői lényegében elfogadtak két ígéretért cserében: 18 milliárdos plusztámogatást kapnak, és valamilyen, még nem tisztázott módon megmarad intézeteik önállósága – a HUN-REN jogi státuszát, működését és finanszírozását alakítja át.
Az új törvény elfogadása után az elmúlt hat év mérlege ez lesz:
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.12.02.
A kormány benyújtotta a parlamentnek a volt akadémiai kutatóintézeti hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatát, miután a kutatóintézetek vezetőinek véleménye nyomán valamennyire módosította első tervezetét. Ezzel lezárul az a folyamat, amely 2018 júniusában indult, amikor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 54 percet kapott a költségvetési törvény véleményezésére, amely az MTA költségvetésének közel felét csoportosította át az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.
A pénzt követték az intézetek, amelyeket elcsatoltak az MTA-tól: 2019. szeptember 1-jétől előbb Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, később HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat néven önálló, de még az államháztartás alá tartozó intézménybe szervezték.
A mostani törvényjavaslat – amelyet a tudományos intézetek vezetői lényegében elfogadtak két ígéretért cserében: 18 milliárdos plusztámogatást kapnak, és valamilyen, még nem tisztázott módon megmarad intézeteik önállósága – a HUN-REN jogi státuszát, működését és finanszírozását alakítja át.
Az új törvény elfogadása után az elmúlt hat év mérlege ez lesz:
- az önigazgató, nagy múltú, a kormányzati befolyásszerző törekvéseknek valamennyire ellenállni képes Magyar Tudományos Akadémia befolyása tovább csökken a tudományos életre;
- kikerült az MTA fennhatósága alól a kutatóintézetek ötezer munkavállalója és intézeteik;
- akiknek megszűnt a közalkalmazotti státuszuk;
- a kormány egy saját maga által kinevezett testület kezébe adja a magyar tudományos élet pénzügyi, szervezeti és szakmai irányítását, ezzel a kutatási kérdések meghatározását is;
- a kormány nemsokára az MTA kutatóintézetek által használt ingatlanvagyonát is megveszi, és átadja hét embernek, a HUN-REN Kutatási Hálózat Irányító Testületének (IT), amely értékesítheti/hasznosíthatja;
- a kormány a HUN-REN-t annyiban a kekvásított (az államtól elkerülve közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett) egyetemek mintájára hozza létre, hogy az első IT politikai kinevezettjei választhatják majd meg az utódaikat, a magyar tudományos élet első számú irányítóit, amibe a következő kormányoknak nem lesz beleszólásuk, és a tudomány képviselői is csak véleményezési, nem delegálási vagy együtt döntési jogot kapnak...
TEHERBE ESTÉL? AZ ÁLLAMI SEGÍTSÉG INNENTŐL LUTRI!
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.12.02.
Bányai Judit online tartalomgyártó, tagja volt a Nemakarokbeleszólni-nak, a Cérnagyár felelős szerkesztőjeként és gyártásvezetőjeként pedig olyan tartalmak felett “anyáskodik”, mint a Jólvanezígy. Ha pedig már anyáskodás, fiatal anyukaként az anyaságot körülvevő stigmákról is megvan a véleménye! A mai adásban legfőképp ezekről a dilemmákról lesz szó, ami a gyermekvállalás előtti időszaktól a nevelésen át a párkapcsolati egyensúly megteremtéséig számos aspektust kinyit.
Milyen mintákat hozunk át a szüleinktől? Valóban csak álom a gyermekvállalás? Mit jelent a szürke hétköznapokban a felvilágosítás és milyen hibái, hiányosságai vannak?
📰Cikkek amikről beszéltünk:
https://wmn.hu/wmn-life/61833-a-szulo... https://24.hu/belfold/2024/06/20/joge... https://444.hu/2024/09/23/duro-dora-n...
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: PARTIZÁN
2024.12.02.
Bányai Judit online tartalomgyártó, tagja volt a Nemakarokbeleszólni-nak, a Cérnagyár felelős szerkesztőjeként és gyártásvezetőjeként pedig olyan tartalmak felett “anyáskodik”, mint a Jólvanezígy. Ha pedig már anyáskodás, fiatal anyukaként az anyaságot körülvevő stigmákról is megvan a véleménye! A mai adásban legfőképp ezekről a dilemmákról lesz szó, ami a gyermekvállalás előtti időszaktól a nevelésen át a párkapcsolati egyensúly megteremtéséig számos aspektust kinyit.
Milyen mintákat hozunk át a szüleinktől? Valóban csak álom a gyermekvállalás? Mit jelent a szürke hétköznapokban a felvilágosítás és milyen hibái, hiányosságai vannak?
📰Cikkek amikről beszéltünk:
https://wmn.hu/wmn-life/61833-a-szulo... https://24.hu/belfold/2024/06/20/joge... https://444.hu/2024/09/23/duro-dora-n...
ITT NÉZHETŐ MEG
VAKREPÜLÉSBEN PRÓBÁL ALKALMAZKODNI A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG
QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2024.12.02.
A november 28-án bemutatott „Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése” a nyakatekert címe ellenére véletlenül sem a szokásos fontoskodó közhelygyűjtemény. A GPC neves külsős szaktanácsadói gárdája a „kiinduló állapotot bemutató”, tavaly ősszel publikált első helyzetjelentés után is ragaszkodott az elérhető legfrissebb statisztikai adatokból, aktuális terepi felmérésekből és kutatási eredményekből megismerhető valósághoz. A tanácsadó cég honlapjáról szabadon letölthető második ténytár kiadói és készítői úgy vélik, a tények még 2024-ben is elengedhetetlenek a hatásos és hatékony szakpolitikai döntésekkel operáló kormányzati cselekvéshez.
Az online eseményen megtudhattuk, hogy a debütáló országriporttal ellentétben a GPC mostani kiadványa csak az agrárium adaptációs előrehaladásával foglalkozik, a vonatkozó magyar és EU-s jogszabályokban nevesített területeket – egészségügy, energia-, víz- és erdőgazdálkodás, település fejlesztés és üzemeltetés, valamint természetvédelem – a következő jelentésekben tervezik sorra venni.
Szerző: VAJNA TAMÁS
2024.12.02.
Hétfőtől nyilvános a Green Policy Center (GPC) magyar agytröszt friss látlelete arról, hogy az elmúlt évben mi valósult meg részben vagy egészben a hatályos klímatörvényben és a 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részét képező Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiában részletezett célokból. Hogy ugye, adaptálódik-e már az ország az „éghajlatváltozás kedvezőtlen következményeihez”.
A november 28-án bemutatott „Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése” a nyakatekert címe ellenére véletlenül sem a szokásos fontoskodó közhelygyűjtemény. A GPC neves külsős szaktanácsadói gárdája a „kiinduló állapotot bemutató”, tavaly ősszel publikált első helyzetjelentés után is ragaszkodott az elérhető legfrissebb statisztikai adatokból, aktuális terepi felmérésekből és kutatási eredményekből megismerhető valósághoz. A tanácsadó cég honlapjáról szabadon letölthető második ténytár kiadói és készítői úgy vélik, a tények még 2024-ben is elengedhetetlenek a hatásos és hatékony szakpolitikai döntésekkel operáló kormányzati cselekvéshez.
Az online eseményen megtudhattuk, hogy a debütáló országriporttal ellentétben a GPC mostani kiadványa csak az agrárium adaptációs előrehaladásával foglalkozik, a vonatkozó magyar és EU-s jogszabályokban nevesített területeket – egészségügy, energia-, víz- és erdőgazdálkodás, település fejlesztés és üzemeltetés, valamint természetvédelem – a következő jelentésekben tervezik sorra venni.
Adatszegénység
Bár a nemzetközi szakirodalom pár évtizede már rendszeresítette a mezőgazdaság alkalmazkodási indikátorait, a klímaadaptációt taglaló tudományos források zöme a fejlődő országok gyakorlatát tárgyalja. Elvétve akad csak az északi féltekén alkalmazott megoldások eredményeiről ismertető esettanulmány.
A magyar helyzetjelentéshez finanszírozó híján nem készült saját kutatás, de mint Vaszkó Csaba fenntarthatósági szakértő elmondta, naprakész adataik például a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont legújabb, a mezőgazdaság sérülékenységét firtató, a talajok aszályérzékenységétől a terményszerkezeten át a foglalkoztatottak társadalmi-gazdasági hátteréig terjedő vizsgálataiból származnak.
Kész recept híján, Vaszkó és szerkesztőtársai végül olyan egzakt, rendszeresen nyomon követhető, a következő jelentések készítésekor is rendelkezésre álló mérőszámokat, ágazati mutatókat használtak, amelyeken keresztül be lehet mutatni az állattenyésztés és a növénytermesztés alkalmazkodásának mértékét és léptékét...
Bár a nemzetközi szakirodalom pár évtizede már rendszeresítette a mezőgazdaság alkalmazkodási indikátorait, a klímaadaptációt taglaló tudományos források zöme a fejlődő országok gyakorlatát tárgyalja. Elvétve akad csak az északi féltekén alkalmazott megoldások eredményeiről ismertető esettanulmány.
A magyar helyzetjelentéshez finanszírozó híján nem készült saját kutatás, de mint Vaszkó Csaba fenntarthatósági szakértő elmondta, naprakész adataik például a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont legújabb, a mezőgazdaság sérülékenységét firtató, a talajok aszályérzékenységétől a terményszerkezeten át a foglalkoztatottak társadalmi-gazdasági hátteréig terjedő vizsgálataiból származnak.
Kész recept híján, Vaszkó és szerkesztőtársai végül olyan egzakt, rendszeresen nyomon követhető, a következő jelentések készítésekor is rendelkezésre álló mérőszámokat, ágazati mutatókat használtak, amelyeken keresztül be lehet mutatni az állattenyésztés és a növénytermesztés alkalmazkodásának mértékét és léptékét...
POTTYONDY EDINA: KÓRHÁZI GASZTROREALITY, AVAGY MITŐL GYÓGYUL A MAGYAR?
POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.12.03.
Kórházi gasztroreality, avagy mitől gyógyul a magyar?
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.12.03.
Kórházi gasztroreality, avagy mitől gyógyul a magyar?
KIVÉREZTETETT ÖNKORMÁNYZATOK: DURVA HELYIADÓ-EMELÉSBE KEZD TÖBB KERÜLET ÉS VÁROS, HOGY PÓTOLJA AZ ELVONT PÉNZEKET
HVG360
Szerző: FÜLÖP ISTVÁN
2024.12.02.
Évek óta tart az önkormányzatok kivéreztetése a kormány által, elég csak az iparűzési adó ideiglenes felfüggesztésére, majd jövő évtől a többlet elvonására, vagy a különleges gazdasági övezetek kijelölésére gondolni. A jelek szerint több budapesti kerület és megyei jogú város januártól egyes helyi adók jelentős emelésével kompenzálja az elvont pénzeket. Megnéztük, hol, mennyivel nőnek a ezek a közterhek.
Sorra tartották meg az önkormányzatok az idei évi utolsó képviselő-testületi üléseiket, főként azért, hogy megállapítsák a 2025-re kivetett helyi adók, azaz az építmény-, a telek-, a kommunális, az idegenforgalmi és a helyi iparűzési adó mértékét. Ezeknek ugyanis január 1-jén már hatályosnak kell lenniük, év közben legfeljebb csak adócsökkentésről határozhat a közgyűlés. Emelés esetén viszont egy hónapos „felkészülési időt” is kell biztosítani az érintett adózók részére, ami praktikusan azt jelenti, hogy a helyi adók emeléséről legkésőbb november utolsó hetében dönteniük kell az önkormányzatoknak. Megnéztük, mely fővárosi kerületek és megyei jogú városok határoztak emelésről cikkünk megjelenéséig.
A megyei jogú városok, valamint a budapesti kerületek jó része már megtartotta az erről (is) szóló közgyűlést. A határozatok alapján elmondható: a települések vezetői más helyi adók emelésével kompenzálják az iparűzési adó 2024-es szintjéhez mért többletének elvonását, amelyet az érintett önkormányzatoknak a Versenyképes Járások Program alapjába kell befizetni. Legalábbis Dunaújváros gazdasági alpolgármestere a testület legutóbbi nyílt ülésén úgy fogalmazott: „A Dunaferr nehézségeivel együtt ezek a kormányzati intézkedések sajnos nem hagynak más utat számunkra, minthogy éljünk Navracsics miniszter úr ajánlatával, és az építményadó növelésével vagyunk kénytelenek beszedni a kieső bevételek egy részét”.
(Cikkünk eredeti verziójában a dunaújvárosi alpolgármester szavaiból azt a következtetést vontuk le, hogy Navracsics Tibor ajánlotta a helyi adó emelését az önkormányzatoknak, de erről más forrásból nem sikerült megbizonyosodnunk, ezért a cikket korrigáltuk – a szerk.)
Évek óta tart az önkormányzatok kivéreztetése a kormány által, a folyamat akkor gyorsult fel, amikor 2019-ben a megyeszékhelyek többségében ellenzéki vezetés jutott hatalomra. Ilyen volt a Covid időszakában az iparűzési adó felfüggesztése, a gépjárműadó (súlyadó) elvonása, az állami források és normatívák visszavágása, a különleges gazdasági övezetek kijelölése, amivel a város helyett a megyének adják a legnagyobb vállalatok által befizetett helyi iparűzési adót (hipa), vagy éppen a már említett Versenyképes Járások Program...
Szerző: FÜLÖP ISTVÁN
2024.12.02.
Sorra tartották meg az önkormányzatok az idei évi utolsó képviselő-testületi üléseiket, főként azért, hogy megállapítsák a 2025-re kivetett helyi adók, azaz az építmény-, a telek-, a kommunális, az idegenforgalmi és a helyi iparűzési adó mértékét. Ezeknek ugyanis január 1-jén már hatályosnak kell lenniük, év közben legfeljebb csak adócsökkentésről határozhat a közgyűlés. Emelés esetén viszont egy hónapos „felkészülési időt” is kell biztosítani az érintett adózók részére, ami praktikusan azt jelenti, hogy a helyi adók emeléséről legkésőbb november utolsó hetében dönteniük kell az önkormányzatoknak. Megnéztük, mely fővárosi kerületek és megyei jogú városok határoztak emelésről cikkünk megjelenéséig.
A megyei jogú városok, valamint a budapesti kerületek jó része már megtartotta az erről (is) szóló közgyűlést. A határozatok alapján elmondható: a települések vezetői más helyi adók emelésével kompenzálják az iparűzési adó 2024-es szintjéhez mért többletének elvonását, amelyet az érintett önkormányzatoknak a Versenyképes Járások Program alapjába kell befizetni. Legalábbis Dunaújváros gazdasági alpolgármestere a testület legutóbbi nyílt ülésén úgy fogalmazott: „A Dunaferr nehézségeivel együtt ezek a kormányzati intézkedések sajnos nem hagynak más utat számunkra, minthogy éljünk Navracsics miniszter úr ajánlatával, és az építményadó növelésével vagyunk kénytelenek beszedni a kieső bevételek egy részét”.
(Cikkünk eredeti verziójában a dunaújvárosi alpolgármester szavaiból azt a következtetést vontuk le, hogy Navracsics Tibor ajánlotta a helyi adó emelését az önkormányzatoknak, de erről más forrásból nem sikerült megbizonyosodnunk, ezért a cikket korrigáltuk – a szerk.)
Évek óta tart az önkormányzatok kivéreztetése a kormány által, a folyamat akkor gyorsult fel, amikor 2019-ben a megyeszékhelyek többségében ellenzéki vezetés jutott hatalomra. Ilyen volt a Covid időszakában az iparűzési adó felfüggesztése, a gépjárműadó (súlyadó) elvonása, az állami források és normatívák visszavágása, a különleges gazdasági övezetek kijelölése, amivel a város helyett a megyének adják a legnagyobb vállalatok által befizetett helyi iparűzési adót (hipa), vagy éppen a már említett Versenyképes Járások Program...
DR. GÉMESI GYÖRGY: „MA A POLITIKÁBAN NEM A TEHETSÉGES EMBEREK ÉRVÉNYESÜLNEK” ⏐FRISSHÍREK PODCAST
FRISSHÍREK PODCAST / HETI HAVAS
Műsorvezető: HAVAS HENRIK
2024.12.01.
Dr. Gémesi György: „Ma a politikában nem a tehetséges emberek érvényesülnek”
Műsorvezető: HAVAS HENRIK
2024.12.01.
Dr. Gémesi György: „Ma a politikában nem a tehetséges emberek érvényesülnek”
TARLÓS ISTVÁN: VITÉZY DÁVID MÓDSZEREI A NAGYPAPÁJÁRA, ERDŐS PÉTERRE EMLÉKEZTETNEK
ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI
2024.12.02.
A volt főpolgármester keményen beleszállt a Podmaniczky Mozgalom vezetőjébe az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Azt mondta, Vitézy Dávid „több, mint aljas” volt vele, és miközben mindent a Fidesztől kapott, „nagyon csúnyán viselkedett” a párttal. Nem nagy rajongója Karácsony Gergelynek, de ha választania kell kettejük között, biztos a jelenlegi főpolgármester mellé állna.
Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI
2024.12.02.
A volt főpolgármester keményen beleszállt a Podmaniczky Mozgalom vezetőjébe az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Azt mondta, Vitézy Dávid „több, mint aljas” volt vele, és miközben mindent a Fidesztől kapott, „nagyon csúnyán viselkedett” a párttal. Nem nagy rajongója Karácsony Gergelynek, de ha választania kell kettejük között, biztos a jelenlegi főpolgármester mellé állna.
ITT EGY VALÓDI KONZULTÁCIÓ, AHOL NEM AZ ORBÁN-KORMÁNY, HANEM A NYUGDÍJASOK KÉRDEZNEK
NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.12.03.
Átfogó, nemcsak idősekre vonatkozó felmérést indított tegnap a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. A 13+1 kérdéssor szociális és oktatási témákat is érint.
Újabb konzultáció indult hétfőn, de ezt nem a kormány, hanem a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) kezdeményezte, nemcsak időseket érintő témában – közölte lapunkkal a hét érdekképviseleti szervezetet tömörítő tanács soros elnöke.
Papp Katalin elmondta, január közepéig várják vissza a kérdőívet, a 13+1 kérdésre adott válaszok eredményét nyilvánosságra hozzák, illetve megküldik a Miniszterelnöki Kabinetirodának, valamint a pártoknak és a civil szervezeteknek is.
Már a kormány kérdése is hamis
A kabinet jelenleg is futó nemzeti konzultációjában egyetlen kérdés érinti a nyugdíj-ügyet, és azzal is Brüsszel ellen hangolják az embereket. Az íven a kormány kérdésbe fogalmazva azt állítja: Brüsszel követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. Erről azonban nincs szó. Magyarország Brüsszelben vállalta, előkészíti a nyugdíjrendszer reformját azért, hogy közép- és hosszú távon az ellátás fenntartható és méltányos legyen. Az idén májusban publikált brüsszeli országjelentés szintén a fenntarthatóságot kéri számon a kormányon, de nem tesz említést a tizenharmadik havi nyugdíjról.
Mivel a Nyuszet-nek arra nincs pénze, hogy mindenkit levélben keressen fel, a kérdéssort első körben a körülbelül 300 ezer tagjuk kapja meg e-mailben. Mindenkit arra kérnek – mondta –, ajánljanak olyan ismerősöket, akik szerintük szívesen részt vennének az akcióban, de a konzultációs kérdőívért bárki jelentkezhet a NYUSZET.2.@gmail.com címen. Megjegyezte: az adatvédelmi szabályokat szigorúan veszik, nevet, címet és más adatot nem tárolnak majd...
ITT OLVASHATÓ
A kérdések
1. Megfelelőnek tartja, hogy a nyugdíj csak az infláció mértékével emelkedjen, és a nyugdíjasok ne részesüljenek a gazdasági fejlődés eredményeiből?
2. Mit gondol a 13. havi nyugdíjról?
3. Szükséges-e a legrosszabb helyzetű, legalább 30 év szolgálati idővel rendelkező, alacsony nyugdíjat kapó idősek nyugdíjának emelése?
4. Indokolt-e az azonos szolgálati idővel, azonos munkakörben nyugdíjba menők nyugdíjának 5-10 évenkénti felülvizsgálata?
5. Indokolt-e a jelenleg egységes nyugdíjkorhatár (65 év) helyett rugalmas nyugdíjkorhatárt bevezetni?
6. lndokolt-e az egészségügyi szakdolgozók és a szociális ellátó szervezetek dolgozói bérének és munkakörülményeinek javítása?
7. Szükségesnek tartja-e, hogy az oktatásra, egészségügyre, szociális területre fordított kiadások részaránya öt éven belül érje el az uniós átlagot?
8. Kívánja-e, hogy e szűrővizsgálatok a 65 év felettiek számára is térítésmentesek legyenek?
9. Szükségesnek tartja-e egy hatékony érdekegyeztetési rendszer kialakítását?
10. Ön szerint milyen intézkedés szolgálná jobban a gyermeket nevelő családok érdekeit?
11. Egyetért-e azzal, hogy a gyermeküket egyedül nevelőket, beteg hozzátartozójukat ápolókat az eddiginél jobban támogassa az állam?
12. Indokoltnak tartja-e bevezetni a többkulcsos személyi jövedelemadót és 250 millió Ft-os vagyon felett a vagyonadót?
13. Ön szerint indokolt, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészség szervezetéhez?
13+1. Mi a véleménye arról, hogy az Európai Unió felfüggesztette a Magyarországnak szánt támogatások kifizetését?
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.12.03.
Újabb konzultáció indult hétfőn, de ezt nem a kormány, hanem a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) kezdeményezte, nemcsak időseket érintő témában – közölte lapunkkal a hét érdekképviseleti szervezetet tömörítő tanács soros elnöke.
Papp Katalin elmondta, január közepéig várják vissza a kérdőívet, a 13+1 kérdésre adott válaszok eredményét nyilvánosságra hozzák, illetve megküldik a Miniszterelnöki Kabinetirodának, valamint a pártoknak és a civil szervezeteknek is.
Már a kormány kérdése is hamis
A kabinet jelenleg is futó nemzeti konzultációjában egyetlen kérdés érinti a nyugdíj-ügyet, és azzal is Brüsszel ellen hangolják az embereket. Az íven a kormány kérdésbe fogalmazva azt állítja: Brüsszel követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. Erről azonban nincs szó. Magyarország Brüsszelben vállalta, előkészíti a nyugdíjrendszer reformját azért, hogy közép- és hosszú távon az ellátás fenntartható és méltányos legyen. Az idén májusban publikált brüsszeli országjelentés szintén a fenntarthatóságot kéri számon a kormányon, de nem tesz említést a tizenharmadik havi nyugdíjról.
Mivel a Nyuszet-nek arra nincs pénze, hogy mindenkit levélben keressen fel, a kérdéssort első körben a körülbelül 300 ezer tagjuk kapja meg e-mailben. Mindenkit arra kérnek – mondta –, ajánljanak olyan ismerősöket, akik szerintük szívesen részt vennének az akcióban, de a konzultációs kérdőívért bárki jelentkezhet a NYUSZET.2.@gmail.com címen. Megjegyezte: az adatvédelmi szabályokat szigorúan veszik, nevet, címet és más adatot nem tárolnak majd...
ITT OLVASHATÓ
A kérdések
1. Megfelelőnek tartja, hogy a nyugdíj csak az infláció mértékével emelkedjen, és a nyugdíjasok ne részesüljenek a gazdasági fejlődés eredményeiből?
2. Mit gondol a 13. havi nyugdíjról?
3. Szükséges-e a legrosszabb helyzetű, legalább 30 év szolgálati idővel rendelkező, alacsony nyugdíjat kapó idősek nyugdíjának emelése?
4. Indokolt-e az azonos szolgálati idővel, azonos munkakörben nyugdíjba menők nyugdíjának 5-10 évenkénti felülvizsgálata?
5. Indokolt-e a jelenleg egységes nyugdíjkorhatár (65 év) helyett rugalmas nyugdíjkorhatárt bevezetni?
6. lndokolt-e az egészségügyi szakdolgozók és a szociális ellátó szervezetek dolgozói bérének és munkakörülményeinek javítása?
7. Szükségesnek tartja-e, hogy az oktatásra, egészségügyre, szociális területre fordított kiadások részaránya öt éven belül érje el az uniós átlagot?
8. Kívánja-e, hogy e szűrővizsgálatok a 65 év felettiek számára is térítésmentesek legyenek?
9. Szükségesnek tartja-e egy hatékony érdekegyeztetési rendszer kialakítását?
10. Ön szerint milyen intézkedés szolgálná jobban a gyermeket nevelő családok érdekeit?
11. Egyetért-e azzal, hogy a gyermeküket egyedül nevelőket, beteg hozzátartozójukat ápolókat az eddiginél jobban támogassa az állam?
12. Indokoltnak tartja-e bevezetni a többkulcsos személyi jövedelemadót és 250 millió Ft-os vagyon felett a vagyonadót?
13. Ön szerint indokolt, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészség szervezetéhez?
13+1. Mi a véleménye arról, hogy az Európai Unió felfüggesztette a Magyarországnak szánt támogatások kifizetését?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)