KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: DÉSI JÁNOS 2024.03.12.
Dési János vendége Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője, interkulturális szakértő volt a 2024. március 12-i Reggeli személyben. Arról beszélgettek, milyen helyzetben van most a hazai közoktatás. Mert olyan emberek iránytják az oktatást, akiknek fogalmuk sincs| arról, hogyan is működik az oktatás.
Az iskolafenntartás és a tankönyvkiadás és -terjesztés után most a pedagógus-továbbképzést is elérte az államosítás.
Megjelent a pedagógus-továbbképzési rendelet tervezete, melyet december 4-ig van lehetőség véleményezni. A tervezet a köznevelésben teljesen megváltoztatja, lényegesen merevebbé és központosítottabbá teszi a továbbképzési rendszert, tovább csökkenti a pedagógusok autonómiáját, miközben növeli terhelésüket.
A ciklusonként 120 órányi továbbképzés legalább felét az igazgató által kijelölt szakmai, szaktárgyi továbbképzéseken való részvétellel kell teljesíteni. Ezeket a tartalmi megújító képzéseket a jövőben kizárólag a korábban se tanárképzéssel, se tanár-továbbképzéssel nem foglalkozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezheti, azokat akkreditáltatnia sem kell. A maradék kreditek teljesítéséhez a pedagógusnak az Oktatási Hivatal által szervezett képzéseken kell részt vennie. Független akkreditációról itt sincs szó: a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület 9 tagját a miniszter jelöli ki, és véleményüket csak kikérnie kell, figyelmen kívül is hagyhatja. Azonnali hatállyal megszűnik a képzés alapításának lehetősége, a már érvényben levő engedélyek lejártukig érvényesek, de megújítani nem lehet azokat.
(A több szakos tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus a krediteket az oktatott szakjai között arányosan megosztva teljesíti, a pszichológus, gyógypedagógus, szakszolgálatos, művészeti iskolában vagy szakgimnáziumban szakmai tárgyat tanító csak választhatót végez.)
Az jelenlegi szabályokkal ellentétben az így meghirdetett továbbképzéseket nem válthatják ki más tapasztalatszerzési, tanulási, részvételi, kutatási stb. tevékenységek, a további oklevél megszerzésével, nyelvtanárok külföldi továbbképzésével is csak a választható rész alól lehet mentesülni.
A pedagógus-továbbképzéseknek a tanárképzési hagyományokkal nem rendelkező NKE és az állami Oktatási Hivatal égisze alá helyezése mögött az a törekvés húzódhat meg, hogy lehetetlenné tegyenek minden olyan képzést, tapasztalatszerzést, amelyik nem felel meg teljes mértékben a jelenlegi rezsim ideológiájának, pedagógiai szemléletének.
Az igazgatói megbízás feltétele az Oktatási Hivatal által szervezett köznevelési igazgató képzésen való részvétel: január 1. után az eddigi feltételt jelentő köznevelési vezető képzés már nem indítható. A rendelet nem mondja ki, hogy a korábban köznevelési vezető képzést végzettek mentesülnének az új képzés elvégzése alól. Az pedig, hogy a részvételhez a fenntartó hozzájárulása szükséges, és a résztvevőszám limitált, lehetőséget ad a lojalitás és a politikai megbízhatóság kívánalmának érvényesítésére a jövőbeli pályázók vonatkozásában.
A változással a pedagógusok terhelése is nő: a 120 óra teljesítésére az eddigi 7 helyett 5 év áll rendelkezésre. Nem is beszélve arról, hogy ha a pedagógus nem akar lemondani az önképzés korábbi lehetőségeiről, a konferenciákon, ankétokon való részvételről, esetleg kutat, továbbképzést tart, mentorál, az eddigiekkel ellentétben ezt csak a 120 órányi továbbképzés mellett teheti meg. (Ha megteheti egyáltalán, hiszen a szakmai eseményeken való részvétel miatt szükséges távollétet nem fogják engedélyezni.)
Az egy évre jutó nagyobb óraszám miatt növekszik a továbbképzés miatt kieső tanórák száma, növelve ezzel az egyébként is nagymértékű helyettesítést, tovább rontva az oktatás minőségét.
A béremelés nem indokolja a terhelés növelését: a pedagógusok mentális állapotát, oktató-nevelő munkájuk minőségét a teherbírásukat meghaladó terhelés akkor is rontja, ha munkájukért több pénzt kapnak.
(Zárójelben megjegyezzük, hogy a szakképzésben a továbbképzési kötelezettség négyévente 60 óra.)
Míg az engedéllyel rendelkező továbbképzésekért a pedagógusoknak eddig nem kellett fizetni, úgy tűnik, az ingyenesség most a választható képzésekre nem vonatkozik. Az új rendeletben csak az NKE által szervezett szakmai képzések ingyenessége szerepel, annak ellenére, hogy a munkavégzéshez előírt képzések költségét uniós irányelvek és a Munka törvénykönyve szerint is a munkavállalónak kell viselni, és a státusztörvény szerint is „A munkáltató köteles a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó kötelezettsége teljesítése során indokoltan felmerült költségét megtéríteni.”
Ennek ellenére a hatásvizsgálati lap szerint nem költéscsökkenéssel, hanem négy év alatt 24 milliárd költségnövekedéssel számolnak.
A rendelet ellen a szakszervezetek is tiltakoznak. A PDSZ véleménye itt olvasható:
A Civil Közoktatási Platform véleménye a tanártovábbképzés rendszerét szabályozó rendelet tervezetéről
A Civil Közoktatási Platform – ötvenöt civil szervezet együttműködési fóruma -összességében elutasítja a rendelettervezetet. A tanártovábbképzés megújítására véleményünk szerint is szükség van, azonban azt az érintettekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. A lehetőségek korlátozása, az előírások kiterjesztése és egyetlen, eddig tapasztalatokkal nem rendelkező szereplő „helyzetbe hozása” nem szolgálja a tanárok jobb kompetenciafejlesztését.
Konkrét kifogásaink, javaslataink:
A képzési ciklus lerövidítése
1.§. 2. Amennyiben a továbbképzési ciklus rövidül, a megszerzendő kreditek mennyiségének arányosan csökkenie kell. Ellenkező esetben nem csak a pedagógusok terhelése nő, hanem a helyettesítendő órák száma is.
A képzések kategorizálása, igazgatói jogkör, kiváltás lehetősége
2.§ 2. Az egyházakhoz hasonlóan az egyedi eltérési engedéllyel rendelkező fenntartók is szervezhessenek speciális képzéseket az intézményeikben alkalmazott pedagógusok számára. Az egyedi eltérési engedély ugyanis
– olyan tantárgyak rendszeresítésére is vonatkozhat, melyekre nincsen formális pedagógusképzés hazánkban,
– olyan oktatásszervezési megoldásokra is vonatkozhat, melyek eltérnek a tantárgyakra szervezett megoldásoktól, így ezekre nincsen formális pedagógusképzés hazánkban,
így tartalmi megújító képzés sem szervezhető rá.
6.§ 3. Nem értünk egyet azzal, hogy a képzések felének kiválasztásába a pedagógusnak egyáltalán nincs beleszólása, azoknál a tantárgyaknál pedig, ahol nincs munkaközösség, a kijelölés kizárólagosan az igazgatótól függ.
Nem világos, mit jelent a „legalább hatvan kredit” kitétel? Csak annyit, hogy a pedagógusnak lehetősége van a választható keretéből is tartalmi megújító képzést választani, vagy azt, hogy az igazgatónak lehetősége van 60 óránál több kötelező képzést is előírni.
Nem értünk egyet a kétféle továbbképzés merev szétválasztásával. Egyrészt, mert a pedagógiai jellegű, illetve nem tantárgyhoz kapcsolódó ismereteket adó képzések adott esetben ugyanolyan komolyak és a pedagógus, az iskola, a tanulók szempontjából esetenként fontosabbak lehetnek a szaktárgyinál, másrészt a kétféle cél sokszor összemosódik. Hogy határolhatók le például a tartalmi megújító képzésnek az óvónők, tanítónők esetén? Az egyetlen objektív kritérium itt az, hogy az NKE vagy az OH szervezi-e a képzést.
Nem értünk egyet azzal, hogy a többszakos tanárok a szakjaik közt arányosan megosztva kell teljesíteni a krediteket – ez egy teljesen észszerűtlen, túlzott beszabályozás. Ez azt jelenti, hogy senki vehet részt 120 órás továbbképzésen – de ha ki akarják használni a választható képzések lehetőségét is, akkor a szakmai megújító képzés hossza maximum 30, háromszakosoknál maximum 20 óra lehet. Az, aki 20 éve nem tanította az egyik tárgyát, és most szeretné tudását korszerűsíteni, nem teheti meg megfelelő óraszámban, aki pedig a szakjai közül valamelyiket nem is kívánja tanítani, feleslegesen jár továbbképzésre. Olyan előírást el tudnánk fogadni, hogy aki nem végez az egyik szakján továbbképzést, azt nem taníthatja.
4. A felsoroltak mellett azoknak is engedélyezni kellene, hogy a teljes 120 órát a választható kínálattal teljesítsék, akik által oktatott szakokon nincs NKE-s képzési kínálat. Ilyenek különösen az egyedi engedéllyel oktató iskolák tanárai.
5. Értelmetlen, sőt káros, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben nem számít bele a továbbképzésekbe a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet felsorolt kompetenciafejlesztési lehetőségek többsége, és a maradó kisszámú lehetőség is csak a választható képzési részt váltja ki. A továbbiakban tehát az olyan hatékony módszerek, mint a tapasztalati tanulás, az intézményértékelés, a szakmai rendezvényeken való részvétel – akár előadóként –, a kutatás nem vehetők igénybe, a tanárok leterheltsége és az, hogy ezekre nem engedik el őket az órákról az ezekben a tevékenységekben való részvételt lehetetlenné teszi. Ezen lehetőségek kizárásával az oktatásirányítás ellehetetleníti a szakmai egymástól tanulás, együttműködéseken alapuló tudásmegosztás lehetőségét. Az oktatás területén ennek biztosítása elemi feladat lenne.
Az NKE helyzetbe hozásán túl semmi sem indokolja, hogy a megmaradó kiváltási lehetőségek – új oklevél szerzése, szakvizsga letétele, külföldi gyakorlat – csak a választható rész kiváltására legyen alkalmas. Ha valaki pl. doktori képzésben vesz részt a saját szakján, miért kell tartalmi megújító képzést végeznie? A nyelvtanár külföldi gyakorlata miért nem szakmai képzés?
Államosítás, sokszínűség kizárása, minőség
7.§ A leghatározottabban ellenezzük, hogy az eddigiekkel ellentétben a jövőben csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – melynek a továbbképzések rendszerének biztosításához szükséges tapasztalata és kompetenciája nem biztosított, sőt a minőségbiztosítás (akkreditáció) kötelezettsége alól is kiveszi a rendelet – és az Oktatási Hivatal szervezhet képzéseket. Ezzel számos sikeres, értékes továbbképzési lehetőség el fog tűnni, különösen, hogy a lejáró képzések megújíthatósága azonnali hatállyal megszűnik. Mindezek együttesen súlyosan veszélyeztetik a pedagógus-továbbképzések szakmai minőségét.
8.§ Minőségromláshoz vezet az akkreditációs folyamat megszűntetése. A Nemzeti Közszolgálti Egyetem úgy vezethet be minden szaktárgyi és pedagógiai kontroll nélkül képzéseket, hogy ezen a területen semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik.
Az Oktatási Hivatal képzései vonatkozásában ugyan továbbra is működik majd a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs testület, azonban csak véleményezési jogkörrel. A szabályozásban legalább annyinak szerepelnie kellene, hogy hogyan kell viszonyulnia a Hivatalnak a testület elutasító döntéséhez. A testület tagjaira vonatkozóan sincs semmilyen kitétel, a miniszter bárkit kinevezhet tagnak.
11.§ 4b) Pontos definíciót kérünk arra, mit jelent a gyakorlati képzés, amely körben középiskolai végzettség is elegendő a képzés megtartásához.
Igazgatóképzés
13.§ Nem értünk egyet a köznevelési igazgatóképzés monopolizálásával.
Nem világos, hogy mit jelent, hogy a „A pedagógus az igazgatói kinevezése előtt” vesz részt a képzésben. Ha csak annyit, hogy ez a kinevezés feltétele, akkor ezt a kitételt ki kell hagyni. Ha viszont azt jelenti, hogy csak az vehet részt, aki már kijelöltek, ez a jelenlegi jogszabályok mellett nem megvalósítható.
Miért kell a részvételhez a fenntartó jóváhagyása? A végzés után bárhol lehet valaki igazgató. Nem helyes, ha a fenntartó ennek lehetőségét személyes vagy munkaerő-gazdálkodási okból megakadályozhatja.
Finanszírozás
10.§. A Munka törvénykönyvével, uniós irányelvekkel és a Pedagógusok előmeneteléről szóló törvény rendelkezéseivel is ellentétes, ha a munkavégzéshez szükséges, kötelező továbbképzések egy részét, melyet az Oktatási Hivatal szervez, nem fizeti a munkáltató. Az eddigiekkel ellentétben nincs forrás a helyettesítésekre.
Jogalkotási problémák
17.§ A folyamatban levő engedélyezési eljárások megszűntetése véleményünk szerint visszamenőleges hatályú jogalkotás.
20.§ A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet nem csak a pedagógus-továbbképzésről szól, hanem a pedagógus-szakvizsgáról is. Ha ez most hatályát veszti, hogy lesz szabályozva a szakvizsga.
Bővíti portfólióját a Balog Zoltán vezette református egyházkerület. Hitéleti/szociális/oktatási tevékenysége mellett a kormány sportdiplomáciai céljainak megvalósításába is besegít: ingyen kapott belvárosi ingatlanába bérleti díj fizetése nélkül költözik a Nemzetközi Úszó- és Vízilabda-szövetség.
A december 10-én Budapesten kezdődő rövidpályás úszó-világbajnokságot már új budapesti központjából irányíthatja a Nemzetközi Úszó- és Vízilabda-szövetség (World Aquatics), novemberben ugyanis a magyar külügyminiszter szalagátvágásával átadták ideiglenes székházukat.
„Nagyon sok sikert kívánok az átmeneti iroda működéséhez, amely rendkívül közel van a Parlamenthez, a belvároshoz, egy olyan helyszínen, ami jól mutatja azt, hogy milyen nagy fontosságot is tulajdonítunk mi a sportnak, illetve az úszásnak” – mondta az átadáson Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI tudósítása szerint.
A cikkből valamiért kimaradt a helyszín, az Alkotmány utca 25., és az is, hogy ez a patinás, de teljesen felújított épület a Dunamelléki Református Egyházkerületé, amely egy 2021 végi törvénymódosítással jutott hozzá a magyar államtól. Az egyházkerületet a kitüntetési botrány főszereplője, Balog Zoltán püspök vezeti.
Református tulajdon, de az állam használhatja
A költségvetés 2021–22-es nagy osztogatás óta tartó sanyarú helyzete dacára a sport kitüntetett kormányfői figyelemben és kiemelkedő adófizetői támogatásban részesül. A hvg.hu számolta ki, hogy míg 2024-ben 215 milliárd forint jutott a költségvetésből sporthoz kapcsolódó célokra, 2025-ben már 284 milliárd, ami 32 százalékos növekedés. Ehhez jön még a társasági adóból a sport támogatására várt körülbelül 130 milliárd és a pénzügyi szervezetek különadójából várt körülbelül 15 milliárd.
A sportdiplomácia a magyar külpolitika fókuszában van. A világversenyek rendezése, a budapesti olimpiai tervek mellett immár négy nemzetközi sportszövetségnek is Budapesten van a székhelye.
A Nemzetközi Úszó- és Vízilabda-szövetség a svájci Lausanne-ból költözik Budapestre. Döntésében vélhetően nemcsak az játszhat szerepet, hogy Magyarország – ahogy mondani szokták – úszónagyhatalom, hanem az is, hogy ingyen kapták meg az egyébként vélhetően sok ezer euróért kibérelhető, a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonában lévő ingatlan bérleti jogát. (Az rtl.hu írta meg tavasszal, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér.)
Szijjártó Péter azért beszélt a szövetség átmeneti elhelyezéséről, mert a kormány létre akar hozni egy globális oktatási és edzési centrumot, terveik szerint 2027-től a teljes globális központ ott székel majd. A Népszava tavalyi információi szerint ez az orosz–magyar milliárdos, Ruszlan Rahimkulov beruházásaként épül majd a Láng negyedben...
Szerdán mutatták be Papp István A magyar kommunisták 1918-1989 című könyvét, amely az első nem marxista, tudományos feldolgozása a mozgalom történetének. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze, lapunk vendégszerzője szerint akár szeretjük, akár nem, a kommunisták is részei a magyar múltnak, ezért foglalkoznunk kell velük. A Szovjetunión kívül miért nálunk veszik át először bolsevikok a hatalmat 1919-ben? Mit jelent, hogy a népbiztosok közül sokan asszimiláns zsidó családból származtak? Tömeggyilkos vagy modernizátor volt Kádár János? Interjúnkból az is kiderül, miért Dózsa Györgyről nevezték el itthon a belügyi focicsapatot, miközben a szovjet blokkban a Dinamo volt a módi.
– Miért ölt ennyi energiát egy szerencsére már lezárt történet megírásába?
– A magyar kommunisták története valóban véget ért. Ugyanakkor, miközben 1989-ben hivatalosan megszűnt, illetve átalakult a magát marxista-leninista alapokon definiáló legjelentősebb politikai párt, a magyar kommunisták története, mint nyugtalanító, fel nem dolgozott örökség máig bennünk él. Miközben az elmúlt években sok szó és esett a kommunisták bűneiről, azt, hogy mi volt az ő belső, saját történetük, mennyi irányzatra hasadt ez a mozgalom, alig tárgyaltuk. Meggyőződésem, hogy összetett, színes, számos érdekes egyéniséget felvonultató eszmeirányzatról beszélhetünk, amely sok esetben sokkal nagyobb veszélyt jelentett saját magára, mint a vele szemben állók. Hiszen a két világháború között Horthy Miklós börtönében jóval kevesebb magyar kommunista halt meg, mint a Lubjanka udvarán vagy a Gulag táboraiban...
HÚZÓS / ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: RÓNAI EGON 2024.12.06.
A volt miniszterelnök, a DK elnöke volt Rónai Egon műsorának a vendége.
Elosztogatott vagyonról, fiókban várakozó kéziratokról is szó esik. Meg hogy mit fog csinálni, ha 26 után nem jutnak a parlamentbe. Mi értelme van még számára a politikának, a politizálásnak? Miért gondolta, hogy kiszáll, és gondolt-e ilyet egyáltalán? Miért tért vissza? Egy szokatlanul személyes beszélgetés Gyurcsány Ferenccel!
A kormánypárt egyre súlyosbodó morális belső válságának újabb és újabb jeleit látjuk – értékelte a zuglói plébános személye körüli botrányt Horn Gábor.
Még mielőtt Pajor András katolikus pap esetének politikai vetületéről beszélt volna, Horn Gábor, a Republikon Alapítvány vezetője lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: bármilyen furcsán hangzik is, a közélet szempontjából összességében pozitív fejleménynek tekinthető, hogy ilyen ügyek napvilágra kerülnek. Mintha elindult volna valami. Az áldozatok bátrabban mernek jogorvoslatot kérni, ha azt látják, hogy ismert emberekkel szemben is eljárások indulnak, függetlenül attól, hogy az illető milyen kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, egyházi személy vagy sem. Talán azok a bűnben gondolkodók is visszafogják magukat, akik szexuális bántalmazást követtek el, vagy terveztek elkövetni – tette hozzá.
Ahogyan arról beszámoltunk, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közölte, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatához érkezett bejelentés nyomán előzetes vizsgálat indult egy meg nem nevezett személy ellen, akit minden papi tevékenység gyakorlásától eltiltották. A Válasz Online írta meg, hogy a Fidesz iránt elkötelezett, a politikai kereszténység és az orosz propaganda „egyik arcának” minősített Pajor András zuglói plébánosról van szó. Az információt egyházi berkekből lapunknak is megerősítették. A Válasz Online a sértettek elmondása alapján arról számolt be, hogy Pajor András különböző ürügyekkel meztelen fiúkat, gyerekeket fogdosott és masszírozott az intim testrészeiken is...
A kormányzat politikai és ideológiai megszállása napokon belül hivatalosan is befejeződik, a központosítás, az igazgatócserék, a tananyag totális előírása, a pedagógiai munka ellehetetlenítése után a pedagógusképzést és -továbbképzést is einstandolták. Gyermekeink pedagógusait, az iskolák igazgatóit most tereli be a kormány a NER „marxista egyetemébe”: óvodáink és iskoláink az '50-es, ''60-as évek világát hozzák vissza. A több, mint 50 civil oktatási szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) arra kéri a szülőket, gondolkodjanak el azon, valóban ezt akarjuk-e a gyerekeinknek. Föl is teszi a kérdést, mégis, kié az iskola, nem inkább a mienk-e, és meddig engedhető meg, hogy egy rendőrminiszter és sameszai csuklóztassák a gyermekeinkkel foglalkozó szakembereket?
Ercse Krisztina, a CKP szóvivője összefoglalta mindazt, ami a fenti bevezetőben kérdésként elhangzott. Mint írja, „annak ellenére, hogy Magyarországon több nagy múltú és magas presztízsű pedagógusképző egyetem van, az oktatás megújítását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) illetékességébe helyezik. Oda, ahol se tudás, se tapasztalat nincs. Lesz ellenben sokmilliárdnyi forrás (EFOP+ programok). Egy korábbi törvény gondoskodik arról is, hogy a kínált kurzusoknak ne kelljen átmenni a szakmai minőséget igazoló akkreditációs folyamaton, és az oktatókat is mentesíti a felsőoktatási kvalifikációs előírások alól.
Ami a javaslat alapján januárban már induló új továbbképzési rendszert illeti, az egészen drámai módon hagyja figyelmen kívül a nevelésszakmai alapvetéseket. Nem veszi figyelembe az iskolák – az erőszakos központosítás dacára – megmaradt sokszínűségét, a szakemberek sokféle tudás- és ismeretigényét. A jövőben megszűnik annak a lehetősége, hogy szakmai műhelyek képzési engedélyt kapjanak. Ráadásul az eddigi változatos lehetőségeket megszüntetve (kevés speciális kivétellel) csak legalább 30 órás tanfolyamokon lehet a követelményeket teljesíteni. Ezután nem számít például, ha valaki kutat, oktat, tanulmányúton vesz részt, és nem ad kreditet a szakmai rendezvényeken való részvétel sem. (Ez utóbbi nagymértékben megnehezíti a szakmai szervezetek működését és a legaktuálisabb ismeretek átadását is.) Folytatódik a pedagógusok megalázása: a szaktárgyi képzések kiválasztásába nincs beleszólásuk...
AMERIKA VÁLASZT Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN 2024.12.06.
Miközben egyesek szerint körvonalazódik az ukrajnai rendezés tervének koncepciója, Oroszország is megtette a maga tétjeit a várható alkuban, és még azt az engedményt is sokallja, amit a Trumphoz közeli elképzelések alapján kellene tennie. A helyzet már csak azért is fokozódik, mert Szíriában egymással szembe kerülnek az amerikai és az orosz érdekek. Szó esik ezen kívül újabb kormányzati jelölésekről, valamint a troll- és a mosolydiplomácia fordulóiról.
Orbán Viktor kiállt Menczer Tamás, vagyis az erőszak mellett, amivel akkorát hibázott, amekkorát talán még soha. Hiszen a fideszes szavazók közül sokaknak nem tetszett Menczer emberkedése.
Szép lassan keretbe foglalódik, kijegecesedik mintegy az a tahó botrány, amit Menczer kavart Pécsen, amikor Magyar Pétert pocskondiázta majdnem negyed órán át. Úgy tűnhet, hogy a kelleténél többet foglalkozunk az esettel, sőt, már hallani véljük a hangokat, miszerint nem ezen kellene méláznunk, hanem más, fontosabb dolgokon, hogy ez is csak terelés, és még az is lehet. Ugyanakkor mégis szükséges minden oldaláról alaposan megvizsgálni, hiszen erősen úgy tűnik, most már ez lesz. Hogy ez a jövőnk.
Kiábrándító és iszonytató, ahogyan új korszakba lépünk, ami azonban mégis annyira ismerős az elmúlt század első harmadából, amikor bimbóztak az ordas eszmék, és találtak hozzá hangot is, embereket is, utcai harcosokat úgyszintén. Doktorminiszter urunk pénteki, kossuthi szeánszán nyomta rá a jóváhagyás pecsétjét erre a szép, új (illetve nagyon is régi) világra, midőn is megveregette ennek a Menczernek a buksiját – amitől neki meg orgazmusa támadt, hogy élvezi ezt az egész mocskot. „Szóvivőként pont ez volt a dolga.”
Ezt kappanhangozta bele a kajla világba maga Orbán Viktor, amiben a legkisebb hiba az, Menczer nem a szóvivője neki, hanem a kommunikációs igazgatója (állítólag), de kicsire nem adunk. Arra azonban már igen, hogy mi az, ami „pont ez”, s amiről a magyar politikai élet szereplői annyit mondtak, ilyen eddig még nem volt, aztán legyintettek egyet, és csak magukban tették hozzá, hogy most meg már van. Mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, pedig éppen, hogy nem az. Inkább hányni való, hogy egyértelműek legyünk.
Doktorminiszter urunk azonban nem elégedett meg ennyi örvendezéssel, tovább ragozta a gyalázatot, a maga megszokott módján hülye képekbe foglalta az agyában gomolygó gőzöket. „Aki szelet vet, vihart arat, vagy ahogy adventkor mondanám inkább, aki kardot ránt, kard által vész el”. – mondta egyetlenünk, amihöz már csak a boldog karácsony hiányzott, helyette azonban még annyit hallottunk: „Meglátjuk, hova fejlődik mindez”. Itt föltennénk a kezünket a padban, hogy tantóbácsi, én tudom, de nagy valószínűséggel mindenki tisztában van vele.
Itt közbevetőleg azért megjegyeznénk, hogy miniszterelnökként vajon komilfó-e így beleállni egy ilyen történetbe, illetve egyáltalán belefér-e egy ilyen hivatalba, hogy pitbullokat uszítunk akárkire. Könnyen belátható, nem igazán, mi több, egyáltalán nem, amiből viszont az a kérdés fakad, micsoda is Orbán Viktor ebben a visszataszító történetben. A megítélést azonban mindenkinek a gusztusára bízzuk, hogy mondja ki magában, avagy ordítsa bele a tajtékos égbe. Ettől sem lesz más, de talán egy kicsit jobb a zaklatott léleknek.
Mert az sem teljesen világos, hogy miután doktorminiszter urunk végzett a Kossuthban, utána milyen minnőségben fogadta a Karmelitában a Patrióták Európáért uniós parlamenti képviselőcsoport tagjait. Mert fogadta, feledve újra, hogy ebben a pillanatban ő még a soros elnöke volna annak a képződménynek (lásd: EU), amelyet amúgy szétverni óhajt. Persze igazán e célból érkeztek hozzá a patrióták, meg az akolmeleg miatt, amit Budapesten érezhetnek, mert Brüsszelben (Strasbourg) nem igazán. Kell egy kis összebújás...
Menczer Tamás folytatta kocsmai hangvételű kampányát Magyar Péter ellen, miközben a francia kormány összeomlott, Dél-Koreában pedig saját magát sikerült megpuccsolnia. Hétvégi hírlevelünk.
Jó hétvégét! Szombatra összegereblyéztük a hét nagyobb anyagait, videóit és podcastjeit. Nem ez az egyetlen hírlevelünk, itt lehet csemegézni. Nézzük, mitől rohadt le az agyunk:...
VTV SZEGED / MÉLYVÍZ Műsorvezető: GAVRA GÁBOR 2024.12.05.
Nagyon másképp alakult a magyar gazdaság 2024-es éve, mint ahogy azt a kormány tervezte és ígérte. Belső vagy külső okai vannak-e a magyar gazdaság problémáinak? A Mélyvízben Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke beszél a problémák okairól.
A bűnbakképzés a politikailag motivált történeti diskurzusok olyan mechanizmusa, amely a múlt tragikus eseményeit nem racionális okokkal, hanem az ellenérdekelt társadalmi csoportok vagy személyek árulásával és/vagy inkompetenciájukkal magyarázza. Az 1920-as trianoni békeszerződés drasztikus döntéseivel kapcsolatban az elmúlt száz évben született magyarázatok állatorvosi lóként demonstrálják ezt a gondolkodásmódot. Előadásunkban ezekkel a többnyire emocionálisan túlfűtött áltudományos interpretációkkal foglalkozunk Tormay Cécile 1921-es Bujdosó könyvétől Andics Erzsébet 1945 utáni brosúráin át a napjainkban dívó konteókig.
Az előadás a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett "Történelem és emlékezet" című szimpóziumon hangzott el 2024. november 15-én.
Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim.
Szerinted van-e suttyóbb Menczer Tamásnál? A nemzeti konzultáció eredménye szerint nincs. Helyes-e, ha egy bűnöző oktatja ki az újságírót, hogy mi a bűn? Teljesen mindegy te hogy gondolod. Ez van. Szerinted van még mit leépíteni a magyar jogállamiságból? Orbán szerint van. Szeretnéd a szenteste előkészületeit szeretteiddel tölteni? Menjél dolgozni! -----------
Megint megpróbálkozott a magyarok átverésével a Nagy Márton-féle társaság, pardon, minisztérium: egy, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott grafikon kapcsán állított olyant, ami nem állja ki az igazság próbáját. Nem mentség, hogy feltehetően elborította az agyukat a vörös köd egy nekik nem tetsző adat miatt.
„2021 ugyanis speciális év volt, a koronavírus járványt követő felpattanás éve. Ekkor a családok kiszabadulva a járvány okozta bezártságból, bepótolták a korábbi időszakban elhalasztott fogyasztásaikat. A felhalmozott többletkereslet, az extra fogyasztás hirtelen történő megjelenése a kiskereskedelemben is kiemelkedő növekedést, a volumen ugrásszerű bővülését okozta. Ezért a 2021-gyel történő összevetés egy torz bázist ad” – ezt volt képes leírni a Nemzetgazdasági Minisztérium, ráadásul egy hivatalos közleményben, holott nekik azután tudniuk kell, hogy nem mondanak igazat. (Illetve, ha azt hiszik, hogy igazak a fentiek, akkor a szakmai tudásuk a béka feneke alatt van, életveszélyes a működésük, azonnal ki kell rúgni őket.)
Egy grafikon volt az, amely kiborította a lassan a teljes gazdaságirányítást (Orbán után és az ő felhatalmazásával) maga alá söprő Nagy Márton fémjelezte tárcát. A Központi Statisztikai Hivatal által a kiskereskedelmi forgalom októberi adatait tartalmazó csütörtöki gyorstájékoztató tartalmazza az alábbi grafikont, amelyen azt láthatjuk, hogyan változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma, mégpedig egy kiválasztott év, 2021 hasonló időszakához képest...
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Szerző: NÉMETH PÉTER 2024.12.05.
Gazdaságilag vége a rendszernek, mindig csak jövőre lesz jobb, ebből már nincsen fölfelé, már a kommunikáció sem fog lábra állni és maga a rezsim sem – mondta Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Az ilyen rezsimekben az igazságszolgáltatás, a bírói munkásság hal meg utoljára, ezt látjuk most, a jog és az igazgatás teljes szétesését. Az Országos Bírói Tanács elnöke leköszönt, a bírák végzik tovább a munkájukat, mert egy bíró dekoratív módon nem tud tiltakozni, nem vonulhat az utcára, nem tud sztrájkolni. Szabó Péter tisztességes ember, tisztességes bíró volt, bevallottan azért távozott, mert hibázott, ez precedensértékű, ahogy az is, hogy mások is csatlakoznak hozzá – mondta Bárándy Péter.
Magyar Péter és Menczer Tamás összecsapásáról azt gondolja, hogy egy ilyen iszap birkózásban mindenki koszos lesz, kocsmai stílus, amit Menczer megengedett magának. A legnagyobb elismerés Magyar Péter felé, hogy impulzív ember létére, visszafogta magát. Bárándy Péter kizártnak tartja, hogy Orbán demokratikus úton átadja a hatalmat.
Magyari Péter kitűnő írásához – ezzel a megjegyzéssel külde el lapunknak az alábbi sorokat Lányi András. Az író, filozófus nem vitatkozik kollégánk Menczer-ügyben szerdán megfogalmazott soraival, inkább kiegészíti azt néhány szemponttal. Szerinte a Fidesz rettenetes helyzetbe hozta saját szavazóinak százezreit, a magyar társadalom előtt pedig fontos vizsga áll. A 2026-os választások e hét keddjétől sokkal egyszerűbb dologról szólnak, mint a szakpolitikák és a felkészültség. Lányi még azelőtt küldte meg írását a Válasz Online-nak, hogy december 6-án, pénteken Orbán Viktor teljes mellszélességgel Menczer Tamás akciója mögé állt. Ez a fejlemény semmit nem vesz el vendégszerzőnk sorainak érvényességéből, azokat még tovább erősíti. Vélemény.
Miért került sor a pécsi gyermekotthon előtt erre a szégyenletes jelenetre? Azért, mert Menczer Tamás megbízói feltételezték, hogy lenne rá igény. Nem tegnap óta létezik ugyanis ez a politikai stílus, amelyet a Fidesz kommunikációs igazgatója nem rögtönzésképpen, hanem gondos mérlegelés után, kiszámított kíméletlenséggel vágott az arcunkba. Éppen ezzel a kocsmai stílussal szerzett magának parlamenti többséget 1933-ban a német nemzetiszocialista párt is, először és nem utoljára a történelemben, demokratikus választásokon. A példán okulva latin-amerikai diktátorok, eurázsiai bolsevik terroristák sora dolgozik rajta azóta is, hogy a közéletben meghonosítsák ezt a hangnemet. Ahol ez polgárjogot nyer, ott többé semmit nem lehet értelmesen megvitatni...
Lázár János irányítása alatt az Információs Hivatal megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) munkatársait, akik a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios-projektet vizsgálták – írja a Direkt36. Az OLAF nyomozói 2015 és 17 között több tényfeltáró misszión gyűjtötték be az információkat. A lap forrásai szerint ekkor figyelték meg őket, ami nemcsak az érintetteknek tűnt fel, de Brüsszelbe is eljutott. A cikk szerint az IH Lázár alatt kezdett el egyre komolyabb forrásokat fektetni az uniós intézmények elleni kémkedésbe. Egy volt titkosszolga azt állította, az IH megfigyelés alá vont szinte minden Magyarországra beutazó uniós delegációt.
Az OLAF-vizsgálat követése Lázár Jánosnak személyesen is fontos lehetett, hiszen a projekt Hódmezővásárhelyen indult, ahol akkor ő volt a polgármester. Később a hódmezővásárhelyi beruházás volt a referencia. Az OLAF a vizsgálat végén megállapította, hogy sok szabálytalanság történt az eliosos pályázatoknál, így azt javasolta, 13 milliárd forintnyi uniós pénzt vonjanak le. A kormány kimentette a projektet azzal, hogy magyar költségvetésből fizettek, így az OLAF fennhatósága megszűnt.
A 2018-as választás után Lázár János kiszorult a kormányból, az IH pedig Szijjártó Péterhez került. Az átadás-átvételkor Szijjártó berendelte az IH főigazgatóját és két helyettesét, és miközben leváltotta őket, a hivatalba megérkezett egy 30 fős különítmény, akik minden iratot átvizsgálhattak.
Az OLAF-os megfigyelések aktái után kutató különítmény tagjai a Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt nemzetbiztonsági szervektől érkeztek, de a lap egyik forrása szerint nem Pintér állt az akció mögött. Szerinte valójában Orbán Viktor környezetéből érkezhetett az utasítás az IH átkutatására. Más úgy fogalmazott, állítólag Orbán szentesítette az akciót.
Az eljárás hetekig zajlott, és a lap forrásai szerint a csapat konkrét információkat keresett, például olyanokat, melyek kormányközeli gazdasági szereplők gazdasági ügyeihez kapcsolódtak.
A lap szerint kiemelt figyelmet szenteltek az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. A belügyes csapat nem találta meg, amit keresett, aminek az is lehet az oka, hogy az érzékeny ügyekben gyűjtött információkat nem rögzítették hivatalosan az IH-nál...
Egyelőre még csak tervezet, mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre a magyar sport, mert a költségvetésről majd december 17-én szavaz az Országgyűlés, de a sportért felelős államtitkár, Schmidt Ádám felvázolta, nagyságrendileg milyen összegekkel kalkulálnak. Mivel a sport stratégiai ágazat, ezeket a terveket vélhetően meg is szavazza a parlament.
„A magyar sport nyolcszázalékos pluszt kap jövőre az idei évhez képest. A szövetségek például 17,72 milliárd forintot” – jelentette be Schmidt. Összesen több mint 81 milliárd forintra számíthat a terület. A hazai élsport támogatási rendszere Európában is az élvonalban van, a britek sem költenek ennyit rá, mint kiderült egy tanulmányból.
A sportegyesületeket tömörítő ernyőszervezet, a Deutsch Tamás vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) ugyancsak 17 milliárdot oszthat majd szét a kiemelt egyesületek közt. Az akadémiai rendszer működtetésére 32,55 milliárd forint jut. Ide tartoznak a kiemelt fociakadémiák (tíz van szerte az országban, Győrtől Felcsúton át Kisvárdáig), a hat kézilabdás és a négy kosaras intézmény, valamint a csepeli, Kozma Istvánról elnevezett birkózóakadémia, és a nemrég a Velencei-tó partján átadott, a háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalinról elnevezett kajakosakadémia.
Sportesemények rendezésére 4,55 milliárdot különít el a kormány, hogy pontosan mely rendezvényekre, nem tudni, de a futball-BL-döntőt 2026-ban rendezhetik a Puskás Arénában, míg az atlétikai világdöntőt szintén 2026-ban a Nemzeti Atlétikai Központban.
A kiemelt edzőket 2,07 milliárd forintból fizetik, a nevelőedzőknek kétmilliárdos a keret – ezt Schmidt irányítása alatt hozták létre –, egyénenként így nettó 200 ezer forintot kapnak ebből a programból havonta...
FÜLKE EXTRA / HVG PODCAST Műsorvezető: GERGELY ZSÓFIA 2024.12.06.
„Bajszos fasz”-nak nevezte az akkori államfőt, Áder Jánost, a Fideszt pedig „ocsmány és fertőző járvány”-nak – így robbant be az országos nyilvánosságba a kecskeméti gimnazista, Nagy Blanka pont hat évvel ezelőtt decemberben egy túlóratörvény elleni tüntetésen elmondott beszédével. A kormánypárti média azonnal össztűz alá vette: Trágárkának csúfolták, befotóztak a szoknyája alá, Bayer Zsolt „ócska prolinak”, míg Bencsik András „útszéli ribanc”-nak hívta. Az akkori ellenzéki pártok hiába álltak mellé, utólag már úgy érzi, csak használták, „mint egy kabalafigurát”. Megbánta a hírhedt beszédet, vagy újra elmondaná? Hogyan él, mit csinál most, érdeklik még a közéleti kérdések? Vajon visszatérne-e a politikai életbe Magyar Péter zászlója alatt? Még csak most tölti be a 25. évét, de továbbra is sarkos véleménye van például a magyar lombik programokról, a gyerekvédelemről és Menczer Tamás tragikomikus performanszáról. Hallgasd meg a Fülke Extrában Gergely Zsófia interjúját!
December másodikán jelent meg a hír az Óbudai Árpád Gimnázium honlapján, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem venné át az iskola fenntartását. Az egyetem jövő szeptembertől venné át a fenntartói jogokat az Észak-Budapesti Tankerületi Központtól, és az újonnan indított pedagógusképzéséhez kapcsolódóan gyakorlóiskolaként működtetné tovább a gimnáziumot.
A nevelőtestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat nemrég értesült a fenntartóváltás lehetőségéről, és az általunk megkérdezett szülők egyelőre szkeptikusak a változással kapcsolatban. Az egyeztetési folyamat jelenleg is zajlik, a szülők – az általunk megismert dokumentum szerint – két napig küldhették be véleményüket egy Google-űrlapon keresztül.
„Az Óbudai Árpád Gimnázium kiemelkedő pedagógiai kultúrával rendelkezik, kiváló közösség jellemzi, tanárai valamennyien nagy tapasztalattal bíró, példaértékű pedagógusok. A gimnáziumban magas szakmai színvonalú oktatói, nevelői munka folyik, ami a középiskolák rangsorában elért figyelemreméltó helyen és a diákok által elért kiemelkedő eredményekben is megmutatkozik” – áll az NKE hozzánk eljuttatott válaszában, mely szerint a fenti indokok alapján ajánlottak fel gyakorlóiskolai státuszt a gimnáziumnak..
„A gimis modellváltással nekünk az a legfőbb problémánk, hogy mi az Árpádba iratkoztunk be, nem pedig a Közszolgálati Egyetem gyakorló iskolájába. Ha eleve az lett volna, nem is jelentkeztünk volna oda” – mondta a lehetséges fenntartóváltásról az egyik általunk megkérdezett szülő.
Jövő szeptembertől venné át az egyetem
Az iskola honlapján megjelent közlemény szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2025 szeptemberétől a Nemeskürty István nevét viselő karon tanárképzést indít. Az NKE ehhez gyakorlóiskolai intézményrendszer kiépítését tervezi, s ezzel az ajánlattal kereste meg a gimnáziumot...
Kicsit még nem tudjuk elengedni Menczer kommunikációs igazgató kezét. Nem széles jókedvünkben vagy szerelmes vonzódások miatt, hanem, mert az ordenáré hangzavar mellett, amit mostanában kavar, mintegy fű alatt olyan alapvetéseket fogalmazott meg, amelyek nagyon messzire mutatnak. Mint tudjuk, a Fidesz országot jár éppen, szorgosan kábítja az ő gombáit, és bármerre is járnak meg kelnek mindeközben, kinyilatkoztatások is születnek a házisajtó számára miheztartás végett.
Amikor igazgató elvtárs Kecskeméten járta az országot, és nem Pécsen ordította le Magyar Péter fejét a jobboldali szellemi és morális fölény nevében, olyat sikerült mondania, ami megmutatja az elmúlt tizenöt évünket, és a hátra lévő mintegy százat is, ha 2026-ban megint győznek. Eddig sem volt jó nekünk, ezután meg még ennyire sem szabad számítanunk. Most is kuss van mindenkinek, de még inkább az lesz, mert mint igazgató elvtárs kijelentette: „Magyarország sorsáról, valamint a legfontosabb kérdésekről és ügyekről csak mi dönthetünk”.
Delikát. Főleg azután, hogyha belegondolunk abba, amúgy mit jelent az ezerszer sárba taposott demokrácia választással és népképviselettel, ami ezzel az egy mondattal fényesen suhogva szállt olyan messzire, hogy a nyomát sem leljük. Eddig sem voltak kétségeink, hogyan képzeli a Fidesz az ország irányítását, de mint látjuk, éppen így. Csak ők dönthetnek, és mindenki másnak kuss van. Viszont az az újdonság ebben a megfogalmazásban, hogy ezek szerint nem csak az ellenzéknek, hanem senkinek nem osztanak lapot ebben a játszmában ezek szerint.
Ebben a kontextusban a választó is arra való, hogy a szavazatával hatalomba segítse – vagy ott tartsa – a galerit, utána pedig csak annyi a szerepe, hogy elviselje, amit a sorsáról a Fidesz határoz. Illetve belegondolva a Párt működésébe, hogy még arról is maga Orbán Viktor dönt, ki finghat a mancsaftban és ki nem, itt áll előttünk feketén-fehéren a diktatúra maga, amelyben „Magyarország sorsáról, valamint a legfontosabb kérdésekről és ügyekről” ő dönt. Menczer részéről ez egy szerelmetes vallomás volt, de senki még csak föl sem kapta a fejét.
Bár miért is tette volna, amikor tizenöt év köznapjai támasztják alá a hatalom efféle gyakorlását, amire Menczer elvtárs, mivel költői kedvében volt, még egy képet is alkotott nekünk. Ugyan a Magyarral folytatott vita kapcsán sikerült ez neki, de kiterjeszthető általános érvényűvé is, amikor igazgató elvtárs arról ábrándozott, hogy „a mi buldózerünk az erősebb”. És máris itt áll előttünk feketén-fehéren a lehangoló kép, midőn a Fidesz gépezete mindent és mindenkit takarít el az útjából, simára gyalulva a világot.
Ezen a ponton pedig teszünk egy kis kitérőt Szijjártó helikopterezéséhez. Nem öncélúan, hanem nagyon is a történetbe illőn, mikor is arra utalunk, megint napvilágra került, hogy a külügyesünk nyolcmillió forintét röpködött kies hazánkban egy olyan úton, amit biciklivel is be lehetett volna járni. Ez önmagában nem érdekes és nem nagy újság, hanem az igen, milyen diagnózis fakad ebből arra nézvést, mire tartják ezek az országot és benne önmagukat, hogy miről döntenek ők csakis és kizárólag teljesen nélküled. Maguknak...
PARTIZÁN / PÉNTEK REGGEL Szerző: PARTIZÁN 2024.12.06.
Öt évvel a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése után megint megkavarja a kormány a kutatóhálózatot. Sokan alapítványszerű működéstől, erősebb politikai befolyástól, a gazdasági érdekek eluralkodásától tartanak. Vendégünk Pléh Csaba pszichológus és nyelvész professzor, valamint Péter László vegyész, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke.
Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Irsik Bence (sound design), Kocsis András (animáció) és Laki Gergely (kreatív producer) hozta el neked.
PARTIZÁN / VÉTÓ PODCAST Műsorvezető: VIDA KAMILLA 2024.12.05.
Csunderlik Péter történész volt a Vétó vendége, akivel arról beszélgettünk, mit épített be Tisza István, Horthy Miklós és Kádár János politikai örökségéből Orbán Viktor a maga politikájába, és hogy mit lehet tenni, ha az egyik fél ki akarja zárni ellenfeleit a nemzetből.
Március 12-én, hétfőn este dr. Herczog Mária családszociológus, gyermekvédelmi szakember tartott nagysikerű előadást Pedagógiai esték c. sorozatunkban 270 fős közönség előtt.
Dr. Herczog Mária rendkívüli felkészültsége, elkötelezettsége, szakmai alázata az este minden egyes pillanatában tapintható volt. Mint ahogyan az is, hogy gyermekeink védelme, minden gyermek védelme - születésük pillanatától felnőtté válásuk napjáig - milyen összetett, sokszereplős történet, melyben a szülők/család és a társadalom felelőssége lépésről lépésre meghatározható.
Bár az előadás témája nem tartozott a könnyed, szórakoztató esti témák közé, a nagyszámú közönség visszajelzései szerint most is egy rendkívül tanulságos, elgondolkodtató előadáson vehettünk részt, melyen ismét rengeteget tanulhattunk, ezúttal dr. Herczog Máriától.
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR Szerző: BÓDIS ANDRÁS 2024.12.05.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye friss közleménye szerint gyermek- és ifjúságvédelmi ügyben eljárást folytatnak egy plébános ellen. Fővárosi papi körökből és az áldozatoktól úgy értesültünk: a vizsgálat terheltje nem akárki. A politikai kereszténység (és az orosz propaganda) egyik arcáról, a zuglói Kassai téri templom plébánosáról, a kormány által tavaly kitüntetett Pajor Andrásról van szó. Három hónappal Bese Gergő felfüggesztése után tehát újabb NER-sztárpap „pörög ki” az egyházi szervezetrendszerből. Úgy tudjuk, az áldozatok a Válasz Online korábbi podcastadása után döntötték el, hogy nem hallgatnak tovább.
Ma délelőtt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közleményt jelentetett meg a Magyar Kurír katolikus hírportálon – melynek tartalma nagyon hasonlít a Kalocsa-Kecskeméti Érsekség közelmúltbeli nyilatkozataihoz. A szöveget betűhíven közöljük, majd a mondatok mögé nézünk.
„Bejelentés érkezett az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szolgálatához egy fővárosi plébános ellen. Az ügyben az ordinárius előzetes vizsgálatot rendelt el. Ennek során szükségesnek bizonyult, hogy az érintett személyt minden papi tevékenység gyakorlásától eltiltsa. Ezt követően az illető plébánost saját kérésére, korára és egészségi állapotára tekintettel felmentette egyházi beosztásai alól és nyugállományba helyezte. Az előzetes vizsgálat tovább folyik, az ezzel kapcsolatos tilalmak továbbra is érvényben maradnak. Az ügyben rendőrségi bejelentés is történt.”
Noha a közleményben a terhelt neve nem szerepel, a fővárosi papság körében futótűzként terjed a hír, hogy belső egyházi vizsgálat zajlik Pajor András, a zuglói Kassai téri templom plébánosa ellen. Sokaknak feltűnt, hogy az érintett pap az elmúlt napokban már nem misézhetett, bő két hete nem rukkolt elő új poszttal a Facebookon, noha eddig rendületlenül osztott meg kormánypárti tartalmakat, például Szijjártó Péter-videókat, illetve szidta a liberális katolikusokat meg Magyar Pétert – utóbbinak még terápiát is javasolt a PestiSrácok.hu csatornáján. Korábban Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szúrta ki, hogy Pajor a rendelkezésére álló internetes felületeken putyinista propagandát terjeszt, például „nyugati pedofiloknak szánt 35 ezer orosz gyerekről” regél. A Keresztény Kulturális Akadémia nevű alapítványt jegyző plébános akkor is hallatta hangját a Hír Tv-ben az „igaz” katolikusok nevében, amikor tavaly a Budai Szent Imre Ciszterci Gimnáziumban egy tanár beszélgetést mert kezdeményezni Molnár (noÁr) Áronnal.
Pajor András már 2010-ben egyszerre propagálta a bérmálkozást és a Fideszt, az aktuális választások előtt később is rendre megmondta a híveknek, kire kell szavazni – 2022-ben például a „most nem lehet libikókázni azzal, hogy a kereszténység ellenségeit támogatja valaki” mottóval hozakodott elő. Kormányzati körökben ennek megfelelően különös becsben tartották a papot, olyannyira, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2023-ban – a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából – a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével honorálta munkáját. Az indoklásban külön kiemelték Pajor ifjúságnevelésben vállalt szerepét – amely az alábbiak fényében különösen pikáns...
Ebben a rendhagyó évadzáró epizódban megfordulnak a szerepek: Krizsó Szilvia készít Oszkó Péterrel interjút. Péter pedig kendőzetlenül beszél az elmúlt évtized sikereiről és tanulságairól, illetve az is kiderül, hogy mik a cégcsoport jelenlegi tervei. Hallgass bele a beszélgetésbe, ha érdekel az OXO csoport elmúlt 10 éves története.
HETI VÁLASZ PODCAST Szerző: VÖRÖS SZABOLCS, ABLONCZY BÁLINT 2024.12.05.
Nemrég magyarul is megjelent a februárban elhunyt orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij Hazafi című önéletrajzi könyve. A korai emlékekből és a börtönnaplóból álló kötet mögött a szerzőnek nemcsak a politikai érzéke, hanem írói vénája is megcsillan – még a legutolsó időkben is. HetiVálasz podcastunkban Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt Navalnij emlékezete mellett a későszovjet időszakról, a birodalom bukásáról és a keményedő Putyin-rezsimről is kérdezi Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Milyen volt leningrádi egyetemistaként a késő-brezsneyevi Szovjetunió, amelyről Navalnij az első emlékeit leírja?
„Még a ’70-es évek kádári Magyarországa is nagyon jelentős mértékben eltért attól, ami a brezsnyevi kor utolsó öt évét jellemezte. Ezt a különbséget mindazok, akik oda kijöttek, és egy kicsit is volt receptoruk arra, hogy ezt az összehasonlítást megtegyék, nyilván érzékelték. (…) Ha bement az ember a boltba – még egy akkora nagyvárosban is, mint Szentpétervár –, akkor nagy valószínűséggel talált vajat, egy-két fajta felvágottat, krumplit, tojást, ömlesztett sajtot, és többé-kevésbé ezzel leírta a teljes repertoárt. De például ahhoz, hogy tejet vagy kefirt kapj – nagyon finomak voltak egyébként –, ahhoz ritmusérzék kellett: el kellett körülbelül találni, hogy melyik az a 2,5 óra, amikor éppen hozzák a tejet, és még kapsz. És ez ugyanúgy egy tejboltra is igaz volt. Tehát a hétköznapi élet jóval szerényebb volt és zordabb volt, mint Magyarországon, de mondjuk 20-22 éves fiatalemberként azért ez annyira nem foglalkoztatott. Két nyomasztó dolog volt azonban: nem volt szabad a későszovjet közgyógyellátásba bekerülni, másfelől pedig a szovjet hatóságokkal bármilyen bürokratikus ügyben kapcsolatba lépni – az »adminisztrálás szenvedélye« hihetetlen volt.”
Mi volt Navalnij: naiv, idealista, megszállott?
„Megszállott biztosan. Zsigereiben is politikus volt, ugyanakkor intelligens politikus. A hatalomakarása azzal, hogy »megváltoztatom Oroszországot, valami olyasmit teszek vele, aminek következtében az emberek jobban és méltóságtelibben tudnak élni« – szenvedély nélkül ilyen vállalást nem lehet tenni. A megszállottság mellett ugyanakkor volt folyamatos önreflexiója. Persze nem tudjuk, hogy ha hatalomra került volna, ez az önreflexió és önkorlátozás ott marad-e mellette.” Van-e esély arra, hogy férje politikai örökségét Julija Navalnaja továbbvigye?
„Oroszország politikai változásait nem az emigráció fogja kezdeményezni. Sajnos lehet, hogy bár van néhány nagyon tehetséges, erkölcsileg is intakt és kifogástalan ember, de szerintem Oroszországban csak belülről lehet komoly változásokat elérni. Ráadásul gyakran felesleges viták osztják meg ezt az emigrációban lévő ellenzéket, ezért – nem a személyes adottságok vagy képességek hiánya, hanem – a történelmi szituáció és az Oroszországban kialakult rendszer természetéből fakadóan azt gondolom, hogy nemcsak Navalnajának, hanem a többi emigrációba kényszerültnek sem lesz ebben meghatározó szerepe.”
• Történelem és emlékezet 
