2024. december 14., szombat

FRIDERIKUSZ MOST: GLENN GOULDOT FELPOLÍROZTÁK - KOCSIS ZOLTÁN, JENEI ZOLTÁN, 2007./ F.A.331.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ PODCAST
2024.12.14.



Glenn Gould, a kanadai sztárzongorista a 20. század egyik legismertebb és legkiválóbb zongoraművésze volt. Játékában egyesült az a technikai tudás és zenei érzékenység, amely lehetővé tette, hogy különleges tolmácsa legyen Johann Sebastian Bach összetett zenéjének. Nemzetközi karrierje 1955-ben indult, amikor is lemezre játszotta Bach Goldberg-variációit, ez az album komolyzenei mérföldkővé vált, ennek ellenére 1981-ben Gould újra feljátszotta a darabot.

2007-ben aztán gondoltak egyet és digitális eljárással "leporolták" az 1955-ös felvételt, és elérték, hogy Gould akkor már több mint ötven éve rögzített zongorajátéka úgy szóljon, mintha a zongoraművész akkor és ott újra játszotta volna a darabot. Természetesen a zenei világot akkor erősen megosztotta ez a technika segítségével "felpolírozott" felvétel.

Friderikusz Sándor 2007-ben felkérte Kocsis Zoltán zongoraművészt és Jeney Zoltán zeneszerzőt, hogy értékeljék együtt ezt az új felvételt, de mondanunk sem kell, nem csak erről beszélt a két kiváló művész, hanem közreműködésükkel beavatást nyertünk ennek a két embernek az igen magas nívójú zenei gondolkodásába is.


SZALAY-BERZEVICZY ATTILA: HASONLÓ FOLYAMATOK JÁTSZÓDNAK LE A VILÁGBAN, MINT AZ I. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.12.14.



Korunk politikai válsághelyzetei a Della vendégét nagyon emlékeztetik a múlt század első nagy világégését megelőző eseményekre. Szalay-Berzeviczy Attila, az I. Világháború geopolitikai és gazdasági hátterének vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen globális konfrontációkból rendre vesztesen kikeveredő autoriter rezsimek rendre az anyagi erőforrások 
kiapadása miatt voltak kénytelenek kapitulálni.

DÁVID FERENC, SZÉKELY TAMÁS | NINCS B TERV. PROPAGANDA VAN.

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.12.13.



A Reggeli személy 2024 december 12-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Dávid Ferenc közgazdász, a DK országgyűlési képviselője és Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt.


LOPAKODÓ LEÉPÍTÉS – ÍGY TÜNTETETT EL A MAGYAR KORMÁNY TIZENKÉT KÓRHÁZAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.12.13.


A 100 magyar kórház legalább felének megszüntetését javasolja a Gyurcsány-kabinet egykori gazdasági minisztere, a Doktor24 magánegészségügyi csoport alapító-tulajdonosa, Kóka János. A javaslat több ponton hibádzik: Magyarországon már régóta nincs 100 kórház, és a jelek szerint a meglévőket sem kell bezáratni központi verdikttel: porladnak azok maguktól is. 2012 óta tizenkét kórház szűnt meg, ebből hét az elmúlt két esztendőben. Az utóbbi években pedig eltűnt 3700 kórházi ágy, hivatalos kifejezéssel „tartósan szünetel” immár a gyógyító helyek kilenc százaléka. Megmutatjuk, a listát és azt is, hogyan folyik a magyar egészségügy lopakodó leépítése, miközben a betegek arra panaszkodnak, hogy csak hosszú várakozás után jutnak ellátáshoz.


Mit üzen az, ha megváltoztatják, mit értenek kórházon? Nem sok jót. 2022 decemberében a parlament úgy rendelkezett, véget vet annak a korszaknak, amikor azt nevezték kórháznak, ahol legalább a három alapszakma, a sebészet, a belgyógyászat és a szülészet 0-24 órás munkarendben működik. Mit hívnak azóta kórháznak? Lényegében azt, ami valaha megfelelt ennek a meghatározásnak.

A definíció módosításával egyetlen tégla bemalterezése nélkül sokkal több kórház lett hazánkban. Csak államiból adódik több mint száz: erre utalt Kóka János, amikor körbenyilatkozta a sajtót az ötletével, hogy ötven kórház elég lenne, szüntessék meg a jelenleg működő intézmények felét. Ha tényleg lenne száz valódi kórház egy immáron 9,6 milliósnál kisebb népességű országban, akkor jogos lenne a felvetése. Ám klasszikus kórházból jóval kevesebb van: számos megyében csak kettő.

Kóka János lapunknak úgy pontosította a kijelentését, hogy nem megszüntetni, hanem ápolási és rehabilitációs célokra kellene átalakítani ezeket. A folyamatnak pedig nyilvános szakmai vita eredményeként kellene megtörténnie, nem pedig lopakodó módon, ahogy ma zajlik.

Megnéztük hát, mi a helyzet a magyar kórházfronton, és arra jutottunk: valójában az elmúlt években nem több kórház lett, hanem kevesebb, és olyan tömegben tűnnek el kórházi ágyak, amilyenre korábban csak durva központi beavatkozások idején volt példa.

A magyar egészségügyben tehát egy intenzív és spontán leépítési folyamat zajlik, amelynek során:

1. 2012 óta tizenkettővel csökkent a kórházak száma.

2. Először esett be az elmúlt évben a gyógyító kórházi ágyak száma 40 ezer alá, erre korábban nem volt példa.

3. A kórházi ágyak kilenc (!) százalékának működtetését szüneteltetik, így menekülnek a kiadások elől...

ITT OLVASHATÓ

HETI EGYENLEG2: JÖNNEK MAJD A MENCZERNÉL „MENCZEREBBEK”

HETI EGYENLEG 2 / KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.12.14.


Nem hiszem, hogy a Tisza Pártot betiltják, bár a hatalomnak igénye volna rá, de tartanak attól, hogy ez már kontraproduktív lenne. Most arra játszanak, hogy erőt demonstrálnak, jönnek majd a Menczernél „menczerebbek”, erőszakba átmenő erővel fognak élni – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Csillag István, korábbi miniszter viszont úgy vélte, a kormány akár az Állami Számvevőszék bevetésével is simán el tudja kaszálni a Tisza Pártot.

Csillag István szerint, ami most történik az tulajdonképpen egy diktatúra arculatváltása. Orbán arra játszik, ami már bevált neki a fekete ruhás nővér idején, a kockás inges tüntetéskor, vagy az Iványi Gábor melletti kiálláskor: ha erőt mutat és letöri a szolidaritást, akkor oda lesz a remény. Lendvai Ildikó úgy gondolja, hogy ha ezt az utolsó reményt megpróbálja Orbán elvenni az emberektől, az most túl kockázatos a Fidesznek. Inkább tovább fogják provokálni Magyar Pétert, ameddig valamilyen incidens történik.

A karaktergyilkosság azért működött az óellenzéki pártok vezetőinél, mert ők gyengének mutatkoztak azzal, hogy nem álltak bele, akkor sem, ha bunkósbottal verték őket. Magyar Péter ezzel szemben előre megmondja, hogy mi fog történni, általában az is történik, és a saját fegyverükkel üt vissza.


Lásd még:

HETI EGYENLEG 1

LEHET SZÉPEN MEGHALNI A POLITIKÁBAN? | VÉTÓ #40 ÉLŐBEN, MISKOLCRÓL

VÉTÓ / PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2024.12.13.



Miskolc nem is egy, hanem két olyan választókerületnek is központja, amelyet kötelező megnyernie annak, aki le akarja váltani a Fideszt. Innen, a Tudomány és Technika Házából sugározzuk az év utolsó élő Vétóját, ahol a helyi politika elemzése előtt érintjük a Tiszával sodródó kispártokat, a stratégikus Lázár Jánost, és a maga hőbörgő mivoltában, ki tudja, talán szintén stratégikus Menczer Tamást is. 

0:00 Visszaszámláló 
4:35 Felvezetés 
5:56 Helyreigazítás: valótlant állítottunk egy kisbuszról 
7:15 Mi marad az ellenzéki világból a Tisza mellett? 
27:08 Lázár János kibeszél a Fideszből 
42:13 Miskolc, ahol az ellenzék többségben van, de kikap

„OLYAN KÍMÉLETLEN KAMPÁNY LESZ, AMILYET MÉG NEM LÁTTUNK” | KÖZBESZÉD #038

KÖZBESZÉD
Műsorvezető: Dr. KURUCZ DÁNIEL
2024.12.13.



Stumpf István (jogász, politológus, alkotmánybíró) és Kéri László (politológus, volt egyetemi tanár, közéleti elemző) több mint két évtizedes szakmai kapcsolatukról és barátságukról beszélnek stúdiónkban. Egyikük a húsleves mestere, másikuk a borkészítésben jeleskedik. A Bibó Szakkollégium alapítói, akik a rendszerváltó pártok szellemi elitjét nevelték ki. Vajon miért tartotta Kéri László kevésbé szimpatikusnak a Fidesz-alapítók radikális gondolkodását? Beszélgetésükből kiderül, milyen szerepük volt a rendszerváltásban a szakkollégiumoknak, és hogyan látják a mai politikai helyzetet vendégeink. Nézd meg hogyan ütköznek vélemények egy tiszteletteljes párbeszédben!

A KözBeszéd a KözTér talkshow-ja, ahol politikusok, művészek, sportolók és véleményformálók osztják meg gondolataikat a legfontosabb közéleti, társadalmi és kulturális kérdésekről. Tabumentes beszélgetések, égető kérdések és az internet legérdekesebb véleményei – itt semmi sem marad kimondatlan! Célunk, hogy minden oldal képviselőinek teret adjunk, és különböző nézőpontokat mutassunk be úgy, hogy azok békében megférjenek egymás mellett. Az őszinte eszmecserék során új perspektívák bontakoznak ki, amelyek a nézőket is gondolkodásra ösztönzik.

HORTHY KOCSIJA ÉS A MÁV ROHADÁSA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.12.15.


Lázár Jánosnak az volt a nagy ideája, hogy még szeptemberben, az EU soros elnökség részeként, mint annak egyik fénypontja, Horthy hajdanvolt, de eredeti, fényűző állapotába helyreállított vasúti szerelvényével, a Turánnal megvonatoztatja a közlekedési minisztereket. Azt nem tudjuk, mit remélt ettől az aktustól a rókaképű, hogy az EU-s emberek netán elalélnak a gyönyöröktől, de a nagy utazás nem valósult meg.

Informális csatornák szerint azért, mert az uniós emberek ismerik a magyar történelmet, benne Horthyt és kétes megítélését (minimum), és nem kértek a magyar feudális időkbe visszaringató vonatozásból. Ez fájhatott Lázárnak, aki különösen bensőséges viszonyt ápol a főméltóságú úr emlékével, „igaz magyar hazafinak” és „kivételes államfőnek” tartja, de ez a szubjektív vélemény sem magyarázza, mit akart elérni a vonatoztatással.

De nem is ez az érdekes igazán, mint ahogyan nem megyünk bele Horthy szapulásába sem, holott tehetnénk. Hanem inkább azon mélázunk, mennyire fontos a rezsimnek ez az illékony és kétes kor, ahogyan visszaálmodják magukat oda, és vezetik is az országot száz év előttre, az urambátyámos, darutollas világba. Vármegyék meg főispánok, ordas eszmék és keresztény kurzus, már csak a fehérterror hiányzik, de emiatt meg esetleg lekomcsizzák az embert.

Mindeme csudák közepette most csak annyit kell tennünk azonban, hogy megidézzük a MÁV szellemét, mint olyan cégét és ágazatét, amely azt példázza a NER tizenötödik esztendejében, ahogy nem működik semmi. Már alig is járnak a vonatok, s emellett még szét is rohadnak, bár az okot is hallottuk már, s ez Trianon itt is, azaz, megint ott vagyunk a megidézett kornál, amiből minden mai bajunk fakad, s csak egy gyönyör volt benne, s ez Horthy a fehér lován.

Ezen a ponton tesszük szóvá Lázár vonzalmait nem csak Horthyhoz, hanem a kastélyokhoz, vadászatokhoz, s ebből fakadó viszonyát a mai talpasokhoz is, hogy akinek semmije sincs az szerinte mennyit is ér. Megfogalmazásában „annyit is”, ami az ő szótárából visszafordítva a semmivel egyenértékű, amiből, ha nem is egyenesen, de mégis az fakad, fontosabb neki a hajdanvolt vonat, mint a mostaniak, azt felújíttatja, ezeket meg leszarja.

Abban őfőméltósága utazott, ezekben meg a mai panelprolik nem, mert el sem indulnak, ha meg igen, nem érkeznek meg, vagy kiszámíthatatlanul. Adódik a kérdés, mi lett volna, ha kormányzó őfőméltóságú urunk akkori vonatja, amit most Lázár újjáépíttet, bedöglött volna, és mondjuk neki is vonatpótló buszra kellett volna átszállnia a kíséretével együtt, ez a kép azonban csak azért jut az eszünkbe, mert gonoszak vagyunk.

Meg szomorúak és dühösek, amikor kiderül, mint ahogyan most is, hogy a Horthy-vonat étkezőkocsiját Lázár utasítására nem más, mint a MÁV fizette a személyszállító vasúti flotta karbantartási keretéből. Kétszáz millió volt a számla. Lázárnak biztosan megérte, nekünk nem annyira, mert ugyan azt nem tudjuk, mire lett volna elég ez a kétszáz millió a jelenlegi vonatok gyógyításában, de minimum hiányzott valahonnan. Kifogásaink azonban alaposabbak...

KÁOSZ, CSOPORTÖSSZEVONÁSOK, PENÉSZES FALAK – ILYEN ÁLLAPOTOK URALKODNAK A GYERMEKOTTHONOKBAN

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.12.14.


„A gyermekotthonokban teljes káosz van, akkora a munkaerőhiány, hogy már azokat sem lehet kirúgni, akik alkalmatlanok a munkavégzésre” – mondta lapunknak Anna, aki két vidéki gyermekotthonban is dolgozott, egy hónapja hagyta ott a pályát. Belefáradt abba, hogy munkájában mindennap azzal szembesül: két rossz lehetőség közül csak a kevésbé rosszat tudja választani.

A gyermekotthonok állapota azután került be a közbeszédbe, hogy Magyar Péter nemrég újra országjárásra indult, aminek keretében több gyermekvédelmi intézménybe is megpróbált ellátogatni. Megosztott egy képet a miskolci gyermekotthon lepusztult vizesblokkjáról, ami után a nyírszőlősi intézménybe már nem mehetett be. Ezek után nem engedték be a bicskei gyermekotthonba sem, majd a pécsi Szikla utcai Befogadó Gyermekotthon előtt megtörtént az ominózus jelenet, amikor a Fidesz kommunikációs igazgatója már messziről üvöltözött vele. Török Gábor az eset után azt mondta: ilyen kocsmai szintű fellépést még soha nem produkált magyar politikus.

A történtek a gyermekvédelmi intézmények állapotáról elterelték a figyelmet a politikai csatározások irányába, de a kiindulópont mégsem változott: súlyos bajok vannak a gyermekotthonokban.

Szükséghelyzet van a gyermekotthonokban, lényegében bárkit felvesznek

Általában kétféle okból kerülnek gyerekek állami gondozásba: vagy a szülők mondanak le róluk, vagy a gyámhatóság dönt úgy, hogy egy adott gyereket ki kell emelni a családjából – többnyire bántalmazás, elhanyagolás vagy a szociális körülmények miatt. Hiába kellene a 12 éven aluli gyerekeket a nagy intézetek helyett nevelőszülőknél, nevelőcsaládoknál elhelyezni, Magyarországon az állami gondozásban élő nagyjából 23 ezer gyerek közül körülbelül hétezren még mindig gyermekotthonban élnek.

Sztupa József, az Esze Tamás nevelőotthon korábbi szakmai vezetője, 11 évnyi gyermekvédelmi tapasztalat után a nyáron döntött úgy, hogy távozik a pályáról. A Népszavának azt mondta: a kormány azt állítja, hogy a gyermekvédelmi intézmények 85-90 százalékában kifogástalan nevelési körülmények vannak, ám ezt a valóság nem támasztja alá. Tapasztalatai szerint az intézmények állapota és a működési körülmények ennél jóval rosszabbak. A falak omladoznak, a szobák penészesek, törött bútorok vannak a helyiségekben. A volt intézményvezető látott olyan intézményt, ahol a bejárati ajtón fólia takarta el a lyukakat, vagy a gyerekek a zuhanyzóban sittes törmeléken jártak.

Ennek ellenére vezetőként csak apróságokra tudott pénzt kapni, például egy zuhanyfej kicserélésére vagy egy vécédeszkára. „Évente egyszer-kétszer vehettünk néhány új ágyneműt is. Ennél több és nagyobb beruházásra nem volt keret.”...


3-AS METRÓ: A 225 MILLIÁRD FORINTOS FELÚJÍTÁSBA NEM FÉRT BELE A VONATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER CSERÉJE, DE A BKV-NAK A RÁNGATÓZÓ SZERELVÉNYEKRE IS VAN MAGYARÁZATA - A SPÓROLÁS MIATT KÉT KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS MŰKÖDÉSI ELVŰ TECHNOLÓGIÁT PRÓBÁLNAK ÖSSZEBUHERÁLNI.

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.12.14.


Rángatóznak a 3-as metró vonalán futó szerelvények, de az is gyakori, hogy a kocsik fékeznek, majd megállnak két megálló között az alagútban. Pihennek egy kicsit, majd továbbindulnak. Máskor a szerelvény java befut ugyan a megállóba, de az utolsó egy-két ajtó még nem, így pár métert előrébb kell gurulni a kocsiknak. Néha épp ellenkezőleg: túlfut az állomáson egy kicsit a szerelvény. A fentihez hasonló észlelések a 3-as metró vonalán utazók napi tapasztalata, ami meglehetősen bosszantó, különösen annak fényében, hogy a vonal infrastruktúrájának felújítására 225 milliárd forintot költöttek tíz évvel ezelőtt. Ebbe azonban nem fért bele az automata vonatirányítási rendszer (AVR) cseréje. Ezt a harmincéves francia technológiát „házasították” össze az újragyártott orosz kocsikba beépített friss japán fejlesztésekkel. A felújított vonal 2023-as átadása óta dolgoznak azon, hogy ezek összhangba kerüljenek, ez egyelőre nem sikerült.

„A 3-as metró infrastruktúrájának felújítása előtt több előkészítő ülés is volt. Az egyiken előkerült a vonatirányítási rendszer kérdése, amely igen korszerűnek számított 1987-89-ben, amikor felszerelték és megbízhatóan is működött sok éven át, de 2020-ra azért eltelt három évtized. Éppen ezért én azt javasoltam, hogy a felújítás során azt is cseréljük le a 2-es és a 4-es metrókra beszerelt új rendszerre. Ez azért is hasznos lett volna, mert a járművek kompatibilisek lettek volna a vonalak között” – idézte fel a Népszavának a döntési helyzetet Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke, aki korábban a BKV Igazgatóságának is tagja volt. Felvetését azzal söpörték le, hogy az új rendszer több mint 10 milliárd forintba kerülne, amire nincs fedezet...

A NAGY SZIJJÁRTÓ-CSEL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.12.14.


Onnan kellene elindulnunk, hogy kies hazánk momentán az USA szövetségese volna több okból kifolyólag. Papíron legalábbis, és most, hogy Trump nyert, még inkább az lesz, Orbán víziójában ők ketten, mint atya és fia dirigálnák az új világrend eljövetelét, amiről nem tudjuk mi. Föl sem világosítottak minéműségéről, csak az a ziher, hogy lesz. Megerősítette ezt újólag pénteki szeánszán doktorminiszter urunk is, midőn megint kijelentette: „Amint Trump hivatalba lép, a világ egy hatalmas fordulatot hajt majd végre”.

Kíváncsian várjuk az eljövetelt, de addig is élni kell valahogyan. Így az sem volna utolsó dolog, ha nem szúrnánk hátba a barátainkat, nem mennénk szembe a dolgaikkal, mert ez egyrészt illetlen, másfelől fura jellemre vall. Hogy ez eszünkbe jutott, az nem egyéb miatt történt, mint, hogy nem más, hanem az USA volt az, aki szankciókat vetett ki az orosz Gazprombankra, a nagy barátság és együttműködés jegyében viszont Szijjártó kijelentette, sikerült kitalálni, hogyan kerüljék meg ezeket, kicselezve mindent.

Hogy kontextusba kerüljön a dolog, nem árt rögzíteni, az amerikai adminisztráció nem széles jókedvében hirdetett szankciót az orosz bank ellen, hanem azért, hogy Putyinnak kevesebb pénze legyen ukránokat öldökölni. Az ukránok (és a kárpátaljai magyarok) vére azonban a magyaroknak (Fidesz) egyáltalán nem fáj, még akkor sem, ha mint most már tendenciaszerűen, amikor Orbán Putyinnal békéről egyeztet, másnap megindulnak a rakéták ide a szomszédba is, erről azonban soha egy büdös szó nem esik, csak arról, ha az ukránok visszalőnek.

Szijjártó a mostani nagy cselvetést azzal igyekszik igazolni, hogy ezt kívánja meg kies hazánk energiaellátása, de az ilyen alkalmakkor az mindig feledődik, hogy rengeteg idő lett volna leválni az orosz energiacsöcsről, ami a környező országoknak sikerült, mi azonban meg sem próbáltuk vagy próbáljuk. Helyette viszont mindig akad indok pénzelni az oroszok háborúját. Emellett még valami más sötét titok is lappang itt az elszámolások körül, a háború finanszírozása mellett hazai érdekek is felsejlenek, de minden titkos.

Arról nem érkezett információ, az amerikaiak mit szóltak ahhoz, hogy Magyarország megint szembe köpte őket, de a Fidesz már nem is tart az ejnyebejnyétől, mert jön majd Trump, akinek így is jó lesz az új világrendben. Így vélik a magyar okosok, erre bazíroznak, csak nehogy érkezzen valami meglepetés a szalmahajú beiktatása után, mert egy dolog róla biztos, teljesen kiszámíthatatlan a manus. Még a mostani hatalmas szerelem is elmúlhat. A Fidesz viszont megint egy lapra tesz fel mindent, mert gondolkozni megterhelő nekik.

Nem is akarnak, soha nem is szoktak. Ennek a jele az is, hogy amikor az USA még novemberben bejelentette a szankciókat a Gazprombank és további ötven orosz bank ellen, „hogy korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez”, a mi külügyminiszterünk ezt a magyar szuverenitás elleni támadásként értékelte, amiből a magunk részéről azt a kósza következtetést tudjuk levonni, hogy akadályozzák az orosz háború magyar finanszírozását, amit ím most Szijjártónak sikerült kicseleznie. Ha ettől lator állam leszünk, akkor is...

444.HU: HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK (ÉS OROSZ BEAVATKOZÁSOK) DAMASZKUSZTÓL BUKARESTIG

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.12.14.


Mi a bánat a magány? És a dubaji csoki? Pópaválasztás és hasonmásverseny, azonos nemű párok és azonosítatlan gazdasági célok. A hét cikkei.

Jó reggelt, jó hétvégét! Orbán Viktor megmondta, mi a hét legfontosabb eseménye, és arról a Lakmusz már mindent el is mondott, úgyhogy jöhetnek a kevésbé fontosak, avagy a hét nagyobb cikkei.

2024. december 13., péntek

CSAK RÁNÉZÉSRE FEJLŐDIK A MAGYAR VIDÉK – ORSZÁGSZERTE PODCAST HADHÁZY ÁKOSSAL ÉS GYÖRGY ZSOMBORRAL

ÁTLÁTSZÓ / PODCAST
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2024.12.13.



Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője, valamint Katus Eszter és Tálos Lőrinc, az Átlátszó komlói, illetve perbáli újságírói beszélgettek a magyar vidék mindennapjairól. 


A NORMÁL MŰKÖDÉS GÁTJÁT LÁTJÁK MAGYARORSZÁGBAN AZ EU VEZETŐI

MESSZIRŐL JÖTT EMBER PODCAST
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.12.12.



Az uniós vezetők szerint a magyar kormány kilépett a konszenzus keresés európai normáljából és a pénzügyi szankciók sem térítették jó útra. Ezért, mondja Gyéva Zoltán brüsszeli tudósítónk, újabb jogállami tervekkel szűkítenék Orbán mozgásterét.

LACZÓ ADRIENN: A KORMÁNY BEVÁLTJA A BIANKÓ CSEKKET A BÍRÁK ELLEN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.12.13.



Évek óta érzem, hogy a hazai igazságszolgáltatásban egyre több dolog van, amivel nehéz azonosulni. Ameddig láttam a reményt, hogy ez a folyamat megfordul, igyekeztem mindent megtenni, most azt gondolom, hogy erre belátható időn belül nincs remény – mondta Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék távozó tanácsvezető büntetőbírója a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

Laczó Adrienn arról beszélt, az utóbbi évek változtatásai mind arra voltak alkalmasak, hogy a bírói döntések befolyásolhatók legyenek, ez pedig számos bírónak nem tetszik. A bírói karban régóta van feszültség, csak a bírók igyekeztek elfojtani magukban ezt, mert a bíróknak semlegesnek kell maradniuk, és a közéletben sem szabad állást foglalniuk. A bírók régóta érzik, hogy veszélyben van a függetlenségük, ami a legfontosabb a számukra, nehezen mozdulnak, de a közelmúltban történtek nem hagytak más megoldást számukra.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) korábbi elnöke mondta azt, hogy a négyoldalas megállapodás aláírásával biankó csekket adtak a kormánynak, amely ezt most váltja be, hiszen máris törvényjavaslat lett belőle. Véleményezés a szakmával nem történt, de már parlamenti bizottság előtt van a javaslat.

Laczó Adrienn szerint Pecsenye Csaba, az OBT új elnöke lesöpörte az asztalról többszáz bíró véleményét, érveket nem is sorolt. Ez pedig azt erősíti, hogy az igazságügyi reformot a bírák teljes kihagyásával végig fogják vinni.

A BÉKEGALAMB ÉS A SÁNTA KUTYA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.12.13.


Enyhe szavakkal föstve le a dolgokat, úgy fogalmazhatnánk, Orbán aktuális békemissziója egyre zavarosabb. Legfőképp az a fejezete, hogy kivel beszélt karácsonyi tűzszünetről, s erre ki mit válaszolt neki, természetesen nem az ő, tegnap is idézett előadásában, miszerint: „A magyar EU-elnökség végén újabb erőfeszítéseket tettünk a béke érdekében. Javaslatot tettünk egy karácsonyi tűzszünetre és egy nagyszabású fogolycserére. Milyen szomorú, hogy ezt Zelenszkij elnök a mai nap során egyértelműen elutasította és kizárta. Mi megtettük, amit lehetett!”

Ebben csupán az a csont, illetve a zavaró tényező, hogy az ukránok is olvassák miniszterelnökünk Facebook-oldalát, ahol közölni szokta, ami a fejében gőzölög, következésképp válaszolnak is rá, ami azonban a magyar sajtó túlnyomó rezsimpárti részében meg soha nem jelenik. Ez bevett szokás, de ma már szinte azt sem mondhatjuk, hogy az egész alávaló cirkusz a gombáknak szól, hiszen ők rég túlvannak már ezeken (is), és legfőképpen azzal foglalatoskodnak, hogy életben maradjanak a nekik hazudott Kánaánban.

A bolti akciókat nézik, és nem kegyelmes urunk közösségi oldalát olvasgatják. Így nagy valószínűséggel, ahogyan ma már az sem jut el a tudatukig, hogy Orbán Viktor békegalamb jelmezben szarik a sakktábla közepére, így azzal sem foglalkoznak, hogy az ukránok csípőből cáfolják mindazt, amit Orbán és decens csapata róluk és a nevükben elmondott. Pedig éppen ez történt. „Ukrajna nem is mondhatott nemet a magyar javaslatra, ami karácsonyi tűzszünetet kezdeményezett, ugyanis egyáltalán nem kaptak ilyen javaslatot.” – Így az ukrán reakció.

Mindemellett a mimagyarok a magyar kormány kommunikációjából azt sem tudhatták meg, holott talán fontos lehetne, hogy amikor a mi békegalambunk Putyin cimborájával diskurált telefonon, ott az hangzott el, hogy a Kreml „továbbra is kizárja a konfliktus békés rendezésének lehetőségét”. Ezek után talán érdekesnek mondható, hogy az ebben a kontextusban fölbugyogó összes szart az ukránokra igyekszik kenni doktorminiszter urunk, és bár annyiszor föltettük már a kérdést ennek kapcsán válasz nélkül, miért, most megint meg kell tennünk.

Több aspektusból is. Mert és ugyanis az oroszok kihasználva Orbán bődületes hazugságát, az ő nyomán két kézzel mutogatnak az ukránokra: „Zelenszkijnek a közösségi médiában megjelent reakciójából, valamint környezetéből ítélve az ukrán fél elutasította Orbán minden javaslatát” – mondta Peszkov, Kreml szóvivő, amiben az is érdekes, hogy diplomáciában nem nagyon szoktak a Facebookra hivatkozni, mert ott sok minden megjelenhet, aminek köze sincs a valósághoz. Mint ahogyan a sánta kutya most is elszaladt, miniszterelnökünk pedig itt maradt.

Vizsgálandó lehetne Orbán és az oroszok fura szimbiózisa önös érdekből már csak azért is, mert ez az országnak sem a múltat nézegetve, sem a jelent vizsgálva, a jövőre pedig szinte gondolni sem merve egyáltalán nem jó, mi több, csak kára származhat belőle. Mint ahogyan már most is, de a jelek szerint ez sem doktorminiszter urunkat, sem a Fideszt nem érdekli, az okok azonban mindaddig ismeretlenek maradnak, amíg a Kreml nem borítja ki a gusztustalan tartalmú bilit. Amíg azonban Orbán olyan jó fiú, mint most is, ilyen nem történik meg...

2024. december 12., csütörtök

BUGÁR BÉLA: ORBÁN VIKTOR SZERINT TÜSKE VOLTUNK A KÖRME ALATT – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.12.11.



Akár 10 ezer eurós (4 milliós forintos) büntetést is kaphatnának a szlovákiai magyarok, ha nem szlovákul szólalnak meg a postán vagy a vasúton. Orbán és Fico szándékosan kerülik a kényes kérdéseket. A szlovákiai magyar politika egyik legismertebb alakját, Bugár Bélát kérdeztük. • Miért nem lehetett összebékíteni a szlovákiai magyar pártokat? • Hogyan akart beavatkozni Orbán Viktor a szlovákiai politikába? • Ki a felelős Ján Kuciak újságíró meggyilkolásáért? • Miért léptek koalícióra Robert Ficóval, és miért nem léptek ki a szövetségből a Kuciak-gyilkosság után? • Hogyan durvult el a politika, és hová vehet az egyre agresszívabb politizálás?

GORDON ISTVÁN: AMÍG MAGYARORSZÁGON NEM FOGJÁK TUDNI, MI AZ A SZOLIDARITÁS, ADDIG NEM LESZ VÁLTOZÁS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.12.11. 



A Reggeli személy 2024 december 11-i adásában Para-Kovács Imre vendége Gordon István Lengyelország-szakértő, a varsói Magyar Kulturális Intézet volt igazgatója volt.

MEGSZÜNTETNÉ A HÁZHOZ MENŐ LOMTALANÍTÁST A MOHU A FŐVÁROSBAN, KIAKADTAK A POLGÁRMESTEREK

SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2024.12.12.


Jövőre már csak kerületenként néhány gyűjtőponton, egy évben néhány napon át lesz lehetőség a lakossági hulladék lerakására Budapesten, legalábbis, ha megvalósul a MOHU terve – tudta meg a Szabad Európa. A kerületi polgármesterek párthovatartozástól függetlenül felháborodtak.


Úgy tűnik, jövőre a budapestiek búcsút mondhatnak annak a kényelmes gyakorlatnak, hogy évente egyszer a házuk, lakásuk elé tehetik ki a fölöslegessé vált (és nem veszélyes) hulladékot, amit a Fővárosi Közterület-fenntartó munkatársai kukásautókba pakolnak és elszállítanak. Az utcán – akár a belvárosban, idegenforgalmi szempontból frekventált részen – felhalmozott lomkupacok persze kelthettek visszatetszést, de nagy kérdés, hogy az állami hulladékkezelő, a MOHU tervezett, új gyakorlata javít-e bármit a helyzeten.

A Szabad Európa több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy a Molhoz tartozó társaság jövőre alapvető változást vezetne be a lomtalanításban: 2025-től már kerületenként csak néhány gyűjtőponton folyna a hulladék begyűjtése, ide pedig a lakóknak maguknak kellene valahogy elszállítaniuk a kidobni kívánt lomot. Ez praktikusan úgy nézne ki, hogy a MOHU előre értesítené egy-egy kerület lakóit, hogy egy adott időszakban (forrásaink szerint ez valószínűleg egy hét lesz) a kerület néhány közterületén (jellemzően parkolókban) áll majd néhány kukásautó, amelyekbe a kukások bepakolják és elszállítják. Ha valaki nem képes megoldani, hogy elszállítson vagy elszállíttasson mondjuk egy kitört lábú asztalt vagy elnyűtt kanapét, annak a jelek szerint a nyakán fog maradni...

ELVEHETIK A BEFEKTETŐK KEDVÉT MAGYARORSZÁGTÓL A „FANTASZTIKUS” 2025-ÖS TERVEK

HÍRKLIKK
Szerző: VÁMOSI ÁGOSTON
2024.12.12.


Szlovákiát, Romániát, Lengyelországot választhatják Magyarország helyett a befektetők, ha azt látják, hogy a kormány megbízhatatlan, a gazdaság pedig instabil – mondta a Hírklikknek Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Hozzátette, az Európai Bizottság gazdasági ajánlásaira egyelőre vállat lehet vonni, de 2028-tól már kötelező lesz a magyar kormánynak is a szabályok szerint játszani, ha uniós forrásokat szeretne.


A magyar kormány 2025-ös költségvetési tervei több ponton különböznek az Európai Bizottság előrejelzéseitől és elvárásaitól is. Például, Brüsszelben jövőre a magyar gazdaság 1,8 százalékos GDP-növekedésére számítanak, illetve 4,6 százalékos költségvetési hiányra. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium 3,4 százalékos gazdasági növekedést jelez előre, a költségvetési hiánycélt pedig 3,7 százalékban állapította meg.

Az Európai Unió országspecifikus gazdasági ajánlásai csak az eurozóna tagjai számára kötelező érvényűek 2027-ig. A magyar gazdaságot érintő uniós bírálatok most még inkább a befektetőknek szólnak, akiknek elveheti a kedvét Magyarországtól a kedvezőtlen vélemény. „Ha a befektetők azt látják, hogy az Európai Unió is szóvá teszi, hogy a költségvetés megbízhatatlan, nem látja megalapozottnak a kormány terveit, annak lehet következménye, hiszen a költségvetés az államadósság fizetésének alapja is. A kormány politikájának hitelessége kerül veszélybe: a befektetők számára, akik Magyarországra piaci alapon jönnének, negatívum, hogy nem tudhatják, mire számíthatnak egy kormánytól. Inkább Szlovákiát, Romániát, Lengyelországot választják: például, a lengyel gazdaság sokkal stabilabb a magyarnál, ott növekedés van” – mondta a Hírklikknek Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója...

GYÓGYSZEREKEN SPÓROL AZ ORBÁN-KORMÁNY, VESZÉLYBE KERÜLHET AZ ORSZÁGOS ELLÁTÁSI RENDSZER IS - HAMAR TÚLNŐHET A PATIKÁK PÉNZÜGYI GONDJAIN AZ, HOGY HETEK ÓTA NEM FIZET NEKIK AZ ÁLLAM

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2024.12.12.


– Nagyon nagy gond a likviditási nehézségekkel küszködő patikáknak, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) november óta nem utal gyógyszertámogatást – mondta lapunknak egy közepes méretűnek számító Bács-Kiskun megyei gyógyszertár tulajdonosa. Ő úgy tudja, hogy a patikák egyharmada már több hete, a többiek pedig november vége óta nem jutnak a betegeknek már kiadott orvosságok utáni áru árkiegészítéséhez. „Ahol nincs tartalék, és sok ilyen gyógyszertár van, ott alig várják az elszámolást, hiszen az az összeg a fedezete az újabb rendelésének.”

Elsőként a 444 számolt be arról, hogy a NEAK felfüggesztette a tb-támogatott gyógyszerek utáni, egyébként hetente szokásos kifizetést. Így a patikák hetek óta kényszerűen hitelezik ezt az összeget az államnak.

Egy budai gyógyszertár tulajdonosa arról számolt be, hogy miután nem tudni meddig tart ez a helyzet, nem is mernek nagyobb értékű gyógyszereket megrendelni, mert ezek árát nem tudnák hosszan hitelezni. Példaként említette, hogy van olyan koleszterinszint-csökkentő, amelynek az ára 803 ezer forint, és ezért a betegtől ő csak 300 forintos térítési díjat kap, a többit a gyógyszertár állja, amíg a NEAK-kal el nem számolnak. Hasonló a helyzet az egyes hormonokkal-, az emlőrák vagy a pulmonális hipertónia terápiáival, ráadásul ezeket a készítményeket rendszeresen és hosszan kell szedniük a betegeknek. Volt olyan kistelepülésen üzemelő, pénztartalék nélküli gyógyszertár-tulajdonos, aki arról beszélt lapunknak: jönnek az ünnepek és miután ilyenkor sokak váltják ki előre három havi gyógyszereiket, a polcok gyorsan ürülnek, viszont nincs miből után rendelni. Ha a beteg azt tapasztalja, hogy egyik patikában nem jut hozzá a megszokott gyógyszerihez, addig megy, míg valahol oda nem tudják neki adni. Viszont azért, hogy bebiztosítsa magát, próbál egyúttal tartalékot is beszerezni. Mindez veszélyezteti a gyógyszerellátási biztonságot, mert olyan szerekből is hiány alakulhat ki, amelyekből egyébként képesek lennének a patikák ellátni a piacot – mondta végül a patikus.

– Kifeszítve dolgozunk, mert jelen pillanatban a nagykereskedők finanszíroznak egy tetemes kórházi gyógyszeradósságot is, de abban bízom, hogy legkésőbb kedden a gyógyszertárak ki tudják fizetni a tartozásaikat és addig természetesen a gyógyszerellátás biztonsága érdekében szállítunk a patikáknak – közölte Kaló Tamás, a PHOENIX Pharma Zrt. gyógyszer nagykereskedelmi vállalat vezérigazgatója. – Utolsó információm, hogy hétfőn a NEAK utalhatja az elmaradt gyógyszertámogatást – tette hozzá...

HÁROMSZOR LEGYŐZTE NÉMETH SZILÁRDOT, MOST DARABOKRA SZEDIK A VÁLASZTÓKERÜLETÉT

VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ / TELEX
Szerző: KOVALCSIK TAMÁS, CSEKE BALÁZS
2024.12.12.


"Ez egyértelműen egy pártpolitikai célokat szolgáló rajzolgatás. Ennél klasszikusabb gerrymandering a világon nincs szerintem” – mondta Szabó Szabolcs, Csepel–Soroksár országgyűlési képviselője a Telexnek az új választókerületi beosztásról. A Momentum frakciójában politizáló képviselő 2014 óta már háromszor is legyőzte a Fidesz alelnökét, a rezsicsökkentés arcát, Németh Szilárdot Budapest 17. egyéni választókerületében. A következő választás nemcsak azért lesz nehezebb, mert a Fidesz mellett a Tisza Párt eddig ismeretlen jelöltjével is meg kell küzdenie, hanem mert jelentős mértékben átrajzolják a körzetét is.

Az Országgyűlés jövő héten szavaz a választási törvény módosításáról, amely teljesen átalakítja a főváros választókerületi beosztását. A budapesti lakosságszám csökkenésére hivatkozva az eddigi 18 helyett csak 16 országgyűlési képviselője lesz a fővárosnak, és ezzel párhuzamosan minden egyes választókerület határait átszabják. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan rajzolják át a csepeli–soroksári választókerületet, ahol még soha nem tudott nyerni a Fidesz a jelenlegi beosztás 2012-es megalkotása óta.
Lakóparkok és ipari területek

Tíz év után szétválasztják Csepelt (XXI.) és Soroksárt (XXIII.). A 2026-os országgyűlési választáson Csepel már Budapest 9. választókerületének központja lesz, míg Soroksár az új 16-os számú OEVK-ba (országgyűlési egyéni választókerület) kerül. A következő térképen kék színekkel jelzett területek alkották az elmúlt három választáson azt a választókerületet, amelyben a geográfus végzettségű Szabó Szabolcs minden alkalommal legyőzte a fideszes Németh Szilárdot...

MAGYAR PÉTER VERI ORBÁN VIKTORT, VAGY FORDÍTVA? – BEVILÁGÍTUNK A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓK TITKOS VILÁGÁBA

24.HU / EXTRA
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2024.12.12.


Hónapok óta mintha két országban élnénk a hazai közvélemény-kutatásokat elnézve. Az egyikben a Tisza Párt már a Fidesz előtt van, a másik valóságban épp fordítva áll a dolog. Miért ekkorák a különbségek? Van-e rá szakmai magyarázat? Buherált adatokat látunk? Závecz Tibor, Mráz Ágoston Sámuel, Róna Dániel, Tóka Gábor, Szabó Andrea és Böcskei Balázs mondja el, hogy miért ez a helyzet.


Eddig nem tapasztalt jelenség ütötte fel a fejét a magyar közvélemény-kutatások világában, nem csoda, ha az ember kapkodja a fejét, és értetlenkedik. Kinek van a legnagyobb tábora? Magyar Péter előnye tényleg egyre nagyobb? Vagy az az igazság, hogy a Fidesz fölénye továbbra is meggyőző, és simán vezet a kormánypárt?

Az természetes, hogy a közvélemény-kutatók más és más számokat közölnek: különbözőek a módszerek, a minták. Ennek ellenére a becslésekben és mérésekben (akár 2018-ig visszamenőleg) több volt a közös jegy, mint a különbség, függetlenül attól, hogy a nyilvánosságban az adott közvélemény-kutató céget kormánypártinak vagy nem kormánypártinak címkézik.

- 2018-ban és 2022-ben a parlamenti választás előtt alulmérték a Fideszt, és ezzel együtt erősebbnek jósolták az ellenzéket, mint amilyen eredményt az elért. A két és fél évvel ezelőtti parlamenti választás előtt a minimális és a 9 százalékpont közti Fidesz-előnyt jeleztek előre, végül a különbség csaknem 20 százalékpontos lett (54–34) a listás végeredményt tekintve, de a belföldi szavazatok esetében is jóval nagyobb volt a különbség a vártnál (52–36 a Fidesz javára).

- Abban is megegyeztek a kutatások 2019-ben, hogy Tarlós István győz, a mértékben volt különbség – hogy végül aztán Karácsony Gergely sima győzelemmel legyen főpolgármester.

- A 2024-es EP-választás eredményét a 21 Kutatóközpont az exit polljában rendkívül pontosan mérte, de a többi kutató sem tévedett nagyot, noha új szereplőként tűnt fel a Tisza Párt.

Ehhez képest most amíg a Századvég a biztos szavazók közt 6 százalékpontos kormánypárti előnyt mér, addig ebben a kategóriában a Medián 11 pontos Tisza-fórt. Ez 17 százalékpontos különbség, ha pedig a Nézőpont 12 pontos Fidesz-előnyét vesszük, az 23 százalékpontos differencia a mediános adathoz képest, ami túlmegy minden hibahatáron, és jól mutatja azt a pár hónapja tartó új korszakot, amikor a közvélemény-kutatók mintha két különböző világban mérnének.

Az egyikben stabil a kormány, a másikban bukásra áll...

ZAVAROS MONDATOK ZAVAROS IDŐKBEN

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.12.12.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne olyan cikkekkel, minthogy:

Az elmaradott magyar keleti határszél nagyon jól járhat Románia schengeni csatlakozásával




Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet...

2024. december 11., szerda

KIS NYUGDÍJBÓL KIS VÉDETTSÉGRE FUTJA, AZ IDŐSEKNEK A TÉLI BETEGSÉGEK ELLEN AJÁNLOTT OLTÁSOK EGYÜTT MAJDNEM 140 EZER FORINTBA KERÜLNEK - PÉNZKÉRDÉS IS AZ EGÉSZSÉG AZ IDŐSEK SZÁMÁRA

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2024.12.11.


Az idősek „lelkiismeretes” téli felkészüléséhez öt oltást ajánlanak a járványügyi szakemberek: az influenza, a Covid, a szamárköhögés, a Pneumococcus- és az RSV (óriás sejtes vírus) ellenit.

Az influenza- és a Covid-oltás térítésmentesen elérhető a háziorvosoknál. A többi háromért viszont fizetni kell: a szamárköhögés elleniért 15 ezret, a jelenleg kapható Pneumococcus vakcináért 25 ezret, az RSV ellen védőért 98 ezret. A lapunknak megszólaló szakember szerint egy-egy család akár még ki is fizetheti a biztonság árát,

de az idősotthonokban, ahol leginkább szűkség lenne ezekre az oltásokra reménytelen, hogy az ott élők megkapják ezeket.

A többféle oltás azért lenne fontos, mert az idősekre nemcsak az influenza-, a Covid-vírusa, vagy a szamárköhögés veszélyes, hanem a tüdőgyulladás, illetve az úgynevezett óriás sejtes légúti vírus (RSV) is. Ezért az utóbbiak ellen is ajánlott a védőoltás. Az RSV gyakori, és általában enyhe megfázásos tüneteket okozó vírus, a fertőzöttek többsége alig egy hét alatt akár meggyógyulhat. Ám a hat hónapnál fiatalabb csecsemőket, valamint a 65 év feletti vagy károsodott immunrendszerű embereket a vírus súlyosan megbetegítheti, halálukat is okozhatja. A súlyos RSV-fertőzés szövődményei közé tartozik a bronchiolitis – a tüdő kis légutainak gyulladása – és a tüdőgyulladás.

Hazai adat nincs az RSV vírus okozta betegségek gyakoriságáról. Az európai vakcinázási portál adatai szerint az Unióban Norvégiában és az Egyesült Királyságban az RSV a felelős az évente körülbelül 213 000, esetenként intenzív ellátásra szoruló öt év alatti gyermek, valamint körülbelül 158 000 felnőtt kórházba kerüléséért.

Magyarországon a koraszülöttek kapnak térítésmentes védőoltást az RSV megelőzésére, de az időseknek nincs oltási programja. Így aki biztosra akar menni, annak magának kell megvásárolnia a vakcinát.

Ezzel az öt vakcinával sem garantálható, hogy egyetlen köhintés, vagy tüsszentés nélkül vészelik át a 65 éven felüliek a telet, de bizonyosan nem légúti kórokozók miatt kerülnek súlyos, vagy életveszélyes állapotba – mondta lapunknak a járványügyi szakember...

NAGY MÁRTON SZERINT, ŐK FÖLDRE VITTÉK AZ INFLÁCIÓT ÉS OTT IS MARAD, DE ÚJRA NŐNEK AZ ÁRAK

EGYENES BESZÉD / ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.12.10.



Továbbra is drága az élet Magyarországon: az infláció 3,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos havi értékét novemberben. 

Az Egyenes Beszéd vendége Dávid Ferenc országgyűlési képviselő, DK.

ITT NÉZHETŐ MEG



A JÖVŐ ÉV A VISSZAPATTANÁS ÉS A GAZDASÁGI HELYREÁLLÍTÁS ÉVE LESZ? – MEGKÉRDEZTÜK A SZAKÉRTŐT

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.12.11.



A jövő év a visszapattanás és a gazdasági helyreállítás éve lesz, amit a békeköltségvetés támogat – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán a parlament gazdasági bizottságának ülésén.

Az ATV Start vendége Ilyés Márton közgazdász.

ÍGY MARAD LE MAGYARORSZÁG A RÉGIÓ ORSZÁGAIHOZ KÉPEST

PORTFOLIO / CHECKLIST
Szerző: PORTFOLIO
2024.12.09.



Azt tekintettük át, hogy a különböző makrogazdasági előrejelzéseket (https://www.portfolio.hu/gazdasag/202...) készítő intézetek milyen gazdasági növekedéssel számolnak a következő két évben, és hogy ezek alapján közeledünk vagy távolodunk az Európai Uniótól. Erről Zsoldos Ákost (https://www.portfolio.hu/szerzo/zsold...) , a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. A műsor második részében azt tekintettük át, mi várható Szíriában azután, hogy az Aszad-rezsim megbukott és Bassár el-Aszad elhagyta az országot. A témáról Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát és a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük.

Főbb részek: 

• Intro - (00:00
• Magyar GDP - (01:19
• Szíria - (11:28
• Makronaptár - (26:22)


Lásd még:

NAGY MÁRTON ÉS KÁDÁR KÖZÖS HARCA 🫤 MIKET BESZÉL?!

JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2024.12.11.



Közkívánatra: Nagy Márton a csatornán. Minden évben meghallgathatjuk, hogy jövőre végre növekedés lesz. Így volt ez tavaly is, és így volt ez tavaly előtt is. Sőt, így van ez idén is, egy apró különbséggel, hogy most végigkommentálom. Bár Kádárt még nem sikerült utolérniük, hisz akkor teljes volt a foglalkoztatottság, most pedig csak 81%. De ami nem lett akkor pártlózung, mára az lett. Szóval van amiben mégis jobbak. De egy biztos: ezek ugyanazok. 
----------- 
0:00:00 A tartalomból 
0:00:27 Nagy Márton reakció 
0:10:58 Aki akar, tud dolgozni 
1:06:34 Elköszönés

MAGYARORSZÁG AZ ÚJ MEXIKÓ – MI LESZ A FORINTTAL ÉS AZ ÁLLAMPAPÍROKKAL?

INWESTMENTORS 
- ÉRTHETŐEN A BEFEKTETÉSRŐL
Szerző: PÉNZ BESZÉL PODCAST
2024.12.09.



Minden érdekes infó az állampapírokról egy helyen, a postaládádban (ingyen): https://inwestmentors.hu/allampapir-h...

A magyar gazdaság helyzete és megítélése már régóta bizalmatlanságot vált ki az állampolgárok körében. Ez most a Moody’s hitelminősítő részéről is megerősítést nyert azzal, hogy negatívra módosította Magyarország hitelminősítési kilátásait. Bár az ország továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában maradt, a döntés növekvő kockázatot jelez, és figyelmeztet a gazdaságpolitika jelenlegi kedvezőtlen irányára. Összességében pedig hatással lehet az államadósság költségeire és a forint árfolyamára. A befektetők számára ilyen időszakban kiemelten fontos a gazdasági kockázatok alapos felmérése.

Az aktuális Pénz beszél podcast adásban áttekintettük a hitelminősítés mechanizmusát, Magyarország helyzetét globális kontextusban, és gyakorlati tanácsokat adtunk a kockázatok kezelésére.

Az adásban szól lesz arról, hogy:

- milyen szempontból érdekes egy ország hitelminősítése?
- mit jelent valójában Magyarország jelenlegi besorolása?
- mik a szempontjai a hitelminősítésnek?
- konkrétan hogyan lesz érzékelhető az állampolgárok számára a döntés hatása?
- van visszaút? Vagy következik az államcsőd?
- mit tehet a befektető ebben a helyzetben?

A sikeres befektetés alapja a tájékozottság. A töretlen népszerűségnek örvendő Érthetően a befektetésről című könyv kiváló útmutató az eredményes befektetéshez: https://inwestmentors.hu/erthetoen-a-...

A jelen bejegyzésben/műsorban elhangzottak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, ajánlattételre való felhívásnak, bármely pénzügyi eszköz, így különösen értékpapír jegyzésére, vételére, eladására, vonatkozó felhívásnak, arra vonatkozó ajánlattételnek. Az elhangzottak/leírtak példaként kerülnek említésre az Inwestmentors Hungary Kft, mint közvetítő, függő ügynök piaci tapasztalatai alapján.

A közölt információk, azok elemei nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást a befektetésekhez vagy egyéb döntések meghozatalához, kizárólag a befektetési döntést megelőző előzetes tájékozódást szolgálják, bármely hozamgarancia, vagy konkrét eredmény nélkül. Az itt közölt egyéb, további információk kizárólag tájékoztató jellegűek, elemzések esetében az elemzők saját véleményét tükrözik.

BOD PÉTER ÁKOS: AMIT NAGY MÁRTON MOND, AZ ELSZAKADT A VALÓSÁGTÓL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: Klubrádió
2024.12.11.


Az egy dolog, hogy a kormányzati szereplők mindig optimistábbak mint az elemzők, de 4 százalékos növekedést vizionálni 2025-re ezen már túl van a volt MNB-elnök szerint. Bod Péter Ákos a Reggeli gyorsban elmondta, az egyik legnagyobb probléma, hogy hiányoznak a beruházások: az állam nem tud, a cégek pedig nem akarnak beruházni.

Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert kedden két parlamenti bizottság, a gazdasági és a költségvetési is meghallgatta: elismerte, hogy idén nem jött össze a várt növekedés, ugyanakkor erősödő belső fogyasztásban bízva a jövő évre 4 százalék körüli GDP-növekedést vizionált.

Az rendben van, hogy a kormány mindig optimistább, mint az elemzők, akik kockázatokat latolgatnak, de amit Nagy mond, az nagyon elszakad a valóságtól – véli Bod Péter Ákos közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Reggeli gyorsban elmondta, nem igazán érti, kinek szól az üzenet, hiszen az ellenzék aggályaira nem reagál, az üzletemberek úgysem tudnak erre alapozva tervezni, a szavazókat meg valószínűleg kevéssé érdekli egy-egy makrogazdasági szám. Bod szerint talán egy embernek szól, felfele és azt mondja, itt minden rendben lesz.

Második éve nincs érdemi növekedés, totyorog a gazdaság, -1 és +1 között mozgunk negyedévről-negyedévre. Alapvetően a beruházások hiányoznak: az állam nem akar, a cégek pedig nem akarnak. A kisvállalkozások közben a túlélésért küzdenek, nekik piacra lenne szükségük, de az nincs – világított rá a volt MNB-elnök. Miközben 2019-ig az emberek által is átélhető növekedés, haladás volt az egész térségben, aztán jöttek a hullámzó évek és a kanyarokat rendre a magyar gazdaság vette a legrosszabbul – tette hozzá.

A gazdasági realitás elég cudar, de ha valaki nem hasonlítja össze azzal, hogy máshol milyenek a viszonyok, akkor egy ideig még elmondhatja a kormány, hogy bár vannak gondok, minden rendben lesz.

MENCZER TAMÁS RÁTÁMADT MAGYAR PÉTERRE; 250 MILLIÁRDOS MÁV-SZÉKHÁZ; BÍRÓK MEGZSAROLÁSA

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.12.10.



Menczer Tamás rátámadt Magyar Péterre; 250 milliárdos MÁV-székház; Bírók megzsarolása...

BELVÁROSI SZABADEGYETEM - KÜLPOLITIKAI HELYZETKÉP AZ AMERIKAI VÁLASZTÁSOK UTÁN

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2024.12.10.



Külpolitikai helyzetkép az amerikai választások után. 
A rendezvény témája az amerikai választások eredményének várható hatása Amerika és a világpolitika legfontosabb kérdéseire, a háborús konfliktusokra, Kínával és Oroszországgal várható kapcsolatára, az Európai Unióval való együttműködésre és a magyar külpolitikára. Előadóink: Balázs Péter és Jeszenszky Géza volt külügyminiszterek.

MAGYAR PÉTER: BESZÉLGETÉS ÓDOR LAJOS VOLT SZLOVÁK MINISZTERELNÖKKEL, A SZLOVÁKIAI KOMÁROMBAN

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.12.10.



Hogyan dönthető meg Orbán és Fico hatalma...

NEM EGÉSZEN STIMMEL ROGÁN MAGYARÁZATA ARRÓL, MIÉRT MONDJA A KORMÁNY, HOGY BRÜSSZEL ELTÖRÖLNÉ A 13. HAVI NYUGDÍJAT

LAKMUSZ
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2024.12.10.


A miniszter egy szakértői jelentésre hivatkozik, de ebben nincs szó a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. Annyi szerepel benne, hogy lehetne egy felső határa a 13. havi juttatásnak, de ez csak az egyik ötlet arra, mit kezdhetne a kormány a költségvetésben ketyegő nyugdíjbombával.

„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.”

Ez az állítás is megjelenik a kormány legújabb, az új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultációjában. „Brüsszel”, vagyis az Európai Bizottság visszautasítja a kormány vádját: november közepén a Népszava kérdésére azt írták, egyszerűen nem igaz, hogy az EU-s intézmények a 13. havi nyugdíj eltörlését kérték.

A kormány ennek ellenére kitart az állítás mellett. Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nemrég arról beszélt a Telexnek, hogy a 13. havi nyugdíj eltörlését nem közvetlenül a Bizottság követeli, hanem a Bizottság kérésére alkalmazott szakértők javasolták a kormánynak.

„Az Európai Bizottság kérésére kellett fölvennünk olyan szakértőket, akik a nyugdíjrendszer állapotát és a magyar nyugdíjrendszert elemezték. Ezek a szakértők javaslatokat is tettek, amelyekben szerepel a 13. havi nyugdíj megszüntetése. Az Európai Bizottság pedig azt mondta nekünk, hogy a szakértők javaslatait vegyük komolyan”

- mondta Rogán december 2-án, a parlamenti meghallgatása utáni rögtönzött sajtótájékoztatón.

Rogán nem nevezte meg, milyen szakértőkre gondol. Hidvéghi Balázs, a Kabinetiroda parlamenti államtitkára viszont egy korábbi megszólalásában az OECD-nek tulajdonította a 13. havi nyugdíj eltörlésének tervét.

„A brüsszeli Bizottság által megbízott OECD-szakértő, több más intézkedés mellett, feketén-fehéren a 13. havi nyugdíj eltörlését vetette fel” – mondta Hidvéghi novemberi Facebook-videójában...

Az OECD szakértőinek nyugdíjjelentésében azonban nem szerepel a 13. havi nyugdíj eltörlése.

A jelentés összesen tíz szakpolitikai opciót sorol fel a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételére. Ezek közül kettőben van szó a 13. havi nyugdíjról, de az extra juttatás eltörlése nem merül fel, csak az, hogy lehetne egy felső plafonja a 13. havi nyugdíjnak. Plafonnak a mindenkori átlagnyugdíj szintjét ajánlják, vagyis az elképzelés szerint az átlagosnál magasabb nyugdíjban részesülők kapnának kevesebb 13. havi nyugdíjat, mint eddig.

A kormány kijelentette, hogy elutasítja a megoldást, ahogy az OECD-jelentésben szereplő többi szakpolitikai opciót is. Pedig ha nem változik semmi, akkor a társadalom elöregedése miatt egyre inkább fenntarthatatlan nyugdíjrendszer komoly eladósodásba sodorhatja az országot...


LÁZÁR JÁNOS MOST A MÁV LEGÉRTÉKESEBB INGATLANAIT ADNÁ MAGÁNKÉZBE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.12.09.


Történelmi bűnt készül elkövetni Lázár János a magyar vasút és Budapest ellen: 99 évre magánkézbe adná egy sebtében kiírt, összecsapott pályázattal a főváros négy nagy pályaudvarát, a Nyugatit, a Keletit, a Délit és Kelenföldet, valamint a kapcsolódó barnamezős területeket, összesen 89 hektárt.


Szinte nem akar hinni az ember a szemének. Egy európai főváros legértékesebb fejlesztési tartalékterületeit lehet most elvinni egyben, némi felújítási ígéret fejében. És nem kell érte konkrétan vállalni szinte semmit. Se vasútfejlesztést, se zöldterületet, se a történelmi épületállomány valódi rehabilitációját, se új gyalogos és kerékpáros összeköttetéseket, esetleg autóutak, kötöttpályás kapcsolatok megépítését. Semmit: csak azt, amit maguk a pályázók akarnak.

Cserébe lehet építeni szabadon bármit, például irodaházat vagy bevásárlóközpontot. Faltól falig, zsúfoltan, ahogy azt tették a Bosnyák tér mögött vagy az Ajtósi Dürer soron. Papíron a terület állami tulajdonban marad, de csak papíron, mert az újonnan létrejött projektcégek földhasználati jogot szereznek a fejleszthető részekre, és az ott felépülő építményeknek már a tulajdonosai lesznek.

Kínálkozik a párhuzam a kastélyvagyon elherdálásával, hiszen a módszer igen hasonló: a közvagyon szemérmetlen elajándékozása. De mégis lényegesek a különbségek. Látogatható kastélymúzeumot fenntartani valóban nem nagy bolt, inkább teher, ezért is lenne állami feladat...