Aki 2026-ban nem a Tiszára szavaz, az Orbánra szavaz – mondja Magyar Péter, aki az előrehozott választásra is fel van készülve. A Tisza Párt elnöke először beszél arról, milyen azonnali szakpolitikai lépéseket tenne kormányváltás esetén. Év végi nagyinterjú Magyar Péterrel.
KONTROLL PODCAST Műsorvezető: KÉRI LÁSZLÓ 2024.12.21.
Ezúttal vasárnap este jön a KÉRI KÉRDI legújabb adása! Kéri László politológus vendége december 22-én 18 órakor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke lesz. Ha nem szeretne lemaradni a KÉRI KÉRDI adásairól, iratkozzon fel a kontroll.hu YouTube-csatornájára, és kövesse a kontroll.hu-t a Facebookon is!
Az uniós jövedelemadatokat elemző cikksorozatunk mostani részében azt mutatjuk be, hogy az egyes európai országokban mely rétegek azok, amelyek keresete az Európai Unióban jellemző átlagos szinthez a legközelebb esik.
Az átlagbér – főleg, ha az unió egészét jellemző adatról van szó – egy meglehetősen elvont szám, ugyanis óriási különbségeket fed el, a balkáni országoktól a skandináv tagállamokig számos eltérő fejlettségű térség helyzetét írja le egyszerre. De még egy-egy országon belül is nehéz értelmezni ezt a statisztikát, mert a számtani közép nem szükségszerűen jellemzi a társadalom középső rétegeit, a szűk elitek kiugróan magas keresetei többnyire jócskán felhúzzák az átlagfizetéseket ahhoz a szinthez képest, amit a legtöbben tapasztalnak.
Tehát az uniós átlagkereset – pontosabban annak elérése – egyrészt általános vágykép a keleti tagállamokban, másrészt az itt élők jócskán lehúzzák azt, így nyugatabbra viszonylag széles rétegek messze felette keresnek.
A tavalyi jövedelemadatok szerint az uniós átlag szintjén Franciaország középosztálya él, ahol az EU-szinten átlagos évi nettó 23 ezer eurós jövedelem alatt és felett a társadalomnak szinte éppen két egyenlő nagyságú része keres. Hasonló a helyzet Németországgal kapcsolatban is, az ott élőket jövedelmük szerint sorba állítva és száz egyenlő méretű csoportba sorolva (ezek a jövedelmi századok vagy szakszóval élve percentilisek) a 44. században jellemző kereset esik a legközelebb az uniós átlaghoz. Összehasonlításképp, a magyarországi 44. percentilisben a 6500 eurós szintet közelíti az éves nettó átlagjövedelem...
TOTEM SHOW / INGA Műsorvezető: STEFANO BOTTONI 2024.12.22.
Az INGA Kultúrkávézóban megtartott Totem Show 11. adásában Stefano Bottoni Ungváry Krisztiánnal közösen járja körül Horthy, Kádár és Orbán rendszerének jellegzetességeit, azonosságait és különbségeit.
A legsötétebb napot választotta Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatója megtartásához. A legsötétebb nap, a leghosszabb sötétség megfelelő módon fejezi ki mindazt, amit hallani lehetett. Bár a fideszesek nyilván úgy fogalmaznának: a miniszterelnök elindította a magyarokat a világosság felé, ez nyilvánvaló hazugság lenne. Tulajdonképpen az ellenkezője történt: Orbán meghosszabbította a sötétséget, a fényt pedig kilátástalanul messzi távolba helyezte.
Azt gondolná az ember, hogy vannak olyan pontok, pillanatok, amikor az emberség még egy politikusban is előbbre való, mint a politikai haszonszerzés, azonban ez tévedés. A kormánypárti tanítás nem így szól, azt mondja: mindenből hozd ki a legtöbbet a magad javára és mindenből hozd ki a legtöbbet, az ellenfél – ellenség – lejáratására. Nos, ennek a tanításnak a maximumát nyújtotta a magyar Vezér; semmi rosszat magadról, semmi negatívumot a működésedről, csakis a hibátlan mivoltodat szabad hangsúlyozni.
Persze ezt az attitűdöt megszokhattuk már a tizenöt év alatt; a hazugságokat és a gonoszságot is. De azért mindig képes e téren meglepőt, megdöbbentőt produkálni a Fidesz elnöke. A csúcspontot nyilván a magdeburgi szörnyű terrorakció jelentette; Orbán elérkezettnek látta az időt, hogy visszatérjen a 2015-ös időkhöz. Azokhoz az időkhöz, amikor a bevándorlás elleni harcot állította politikája középpontjába. Ugye emlékeznek rá, a párizsi merényletre, amely húsz áldozatot követelt. Igen, a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadásról van szó, amely tíz éve történt (2015. január 7-én), amikor két dzsihadista fegyveres megtámadta a francia szatirikus lap párizsi szerkesztőségét. Orbán, noha maga is ott vonult a demonstráló európai vezetők között – ha jól emlékszem, a második sorban jutott neki hely –, kisvártatva rájött, miként is lehet kihasználni a szörnyű esetet, politikai hasznot húzni belőle. Elindította migránsellenes akcióit, szándékos félelmet keltve sok-sok tudatlan magyarban. Egyes állítások szerint szándékosan vezette fel a bevándorlók tömegét a Keleti pályaudvarhoz Budapestre, és kiszámítottan összekeverte a valódi menekülteket az illegális migránsokkal...
HETI EGYENLEG / KLIKKTV Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS 2024.12.22.
Elég tehetségtelen a névválasztás. A nemzeti ellenállás kormányai általában emigrációban alakulnak meg az otthoni kormány ellen – így reagált Somogyi Zoltán, szociológus a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában arra a hírre, hogy néhány Fideszhez közeli személy, köztük Apáti Bence megalapították a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat. Bozóki András, politológus szerint arra akartak utalni, hogy az egész világgal szemben állnak, ráadásul ellenzékben. A mostani belpolitikai helyzetben viszont mindenki Magyar Péterre asszociál.
A 2025-ös költségvetéssel kapcsolatban szóba került, hogy már most rengeteg módosítást benyújtott a kormányt, viszont az ellenzék nagyjából 400 javaslatát mind lesöpörték az asztalról. Bozóki András arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítások az elit érdekét szolgálják, nem a magyar emberekét. „Nincsen semmilyen reform a költségvetés struktúrájában.”
Somogyi Zoltán úgy gondolja, a közmédiára nem átcsoportosítani kellene, hanem megszűntetni. Sportra is többet csoportosítanak át, mert a kormány „a meccsek alatti 1 perces szünetekben is a propagandát nyomja”. A Fidesznek nem kedvező, ha csak a Tisza párt marad talpon, meg akarják osztani az ellenzéki szavazókat, ezért etetik a Parlamentben melegedő kis pártokat, megemelik a frakciók büdzséjét és a bejutási korlátot is csökkenthetik.
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2024.12.21.
A Hetes Stúdió 2024. december 21-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Gulyás Balázzsal, valamint Horváth Zoltánnal beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
Ennek a karácsonyi összeállításnak az lett volna a célja, hogy közösen ünnepeljük húsz esztendős uniós tagságunkat. Ehelyett csak egy felkiáltójelet állíthattunk ide: Magyarország megint a vesztébe rohan!
Nézzük, mit ír az AI mai fő témánkról, vagyis milyen információkat gyűjtött össze Orbán Viktor és az Európai Unió viszonyáról. A kérdésben, amelyre választ vártunk a mesterséges intelligenciától, semmiféle manipuláció nem volt, egyszerűen így hangzott: milyen viszony alakult ki az EU és a magyar miniszterelnök között? A válasz pedig ez volt: „Orbán Viktor első markáns, nyilvános, EU-val szemben kritikus megnyilvánulásai a 2010-es évek elejére tehetők. Bár az Európai Unióval való kapcsolata korábban is hullámzó volt, a határozottan euroszkeptikus hangnem 2011-ben, Magyarország soros EU-elnöksége alatt, illetve az új magyar alaptörvény elfogadása körüli viták idején kezdett egyre élesebbé válni. Egyik korai, jelentős kritikus beszéde az EU-val kapcsolatban 2011 júniusában hangzott el, amikor Orbán a magyar parlamentben kijelentette, hogy Magyarország nem fogja hagyni, hogy Brüsszel diktáljon neki belpolitikai ügyekben. A 2014-es újraválasztása után a kritikus hangnem tovább erősödött, különösen a bevándorlási válság 2015-ös kirobbanásakor. Ekkoriban Orbán többször bírálta az EU menekültpolitikáját, és nyíltan ellenezte az európai intézmények központosító törekvéseit. Összességében tehát a 2010-es évektől kezdve Orbán Viktor egyre határozottabban és nyilvánosabban fogalmazta meg az EU-val szembeni kritikáit.”
Az AI persze arról nem tud, hogy a kezdetekkor, azaz az uniós belépésünk időpontjában, húsz évvel ezelőtt, a legenda szerint Orbán erősen megsértődött; abban reménykedett, hogy 2002-ben újra ő lesz a választások győztese, azaz ismét miniszterelnöke lesz az országnak, ily módon ő lesz az, aki aláírja az Európai Unióval a csatlakozási szerződést. Orbán érzékenységét ismerve, ez elég valószínű feltéttelezésnek tűnik, ebből azonban nem következik, hogy 2010-ben ismét hatalomra jutva eleve haragosa lesz a szövetségnek. Különösebb oka nem is volt rá, egészen addig míg rá nem érzett arra, hogy a belpolitikai szerepe sokkal erőteljesebbé válik, ha megtalálja a külső ellenséget. Belső ellensége már megvolt; Gyurcsány Ferenc változatlanul ott szerepelt a magyar politika színpadán, és noha a volt miniszterelnök legyőzöttsége eléggé véglegesnek tűnt, azért érdemes volt napirenden tartani az „elmúlt nyolc év” retorikáját.
A külső ellenség, valóban, ahogy az AI is elemzi, 2015 után lett az Európai Unió, azóta viszont állandó támadási célponttá vált. 2015 januárjában, a Charlie Hebdo elleni merénylet után (20 halálos áldozat; emlékszünk még rá?) Orbán még ott lépdelt, ha jól emlékszem, a második sorban, a párizsi merényletet követő demonstráción a francia fővárosban, hogy aztán gyorsan ráébredjen: eljött az ideje. Bevezette Magyarországon a migráns kifejezést, és elhozta az országos rettegés idejét. Azon rettegését, amelynek fő okozó pont az Unió, a rosszul kezelt, és felfogadhatatlan „migráns”-politikájával. A különállás az EU többi országától ekkor vált meghatározóvá az orbáni eszmélésben, ekkor jött rá, hogy országossá tudja tenni egyrészt a félelmet, másrészt az Európai Unióval való szembenállást. A lakosság döntő többsége ugyan változatlanul hitt a föderalista Európában, de a migránsoktól való rettegés általánossá vált, még az olyanok szemében is, akik vagy nem tudták igazán, hogy kik azok a migránsok, illetve az olyanok szemében is, akik az életben nem találkoztak bevándorlókkal. Ekkor kezdett világossá válni az orbáni koncepció, amely a rendszerváltás időszakában a hazai politizálását is meghatározta, az tudniillik, hogy az európai közösség nincs felkészülve arra, hogy valaki blokkolni akarja az együttes fellépést. Ráadásul a migránsozás újabb, és nagyon könnyű választási győzelmet hozott a Fidesznek, amely párt voltaképpen teljes mértékben behódolt elnökének.
Úgy tűnhet, hogy amikor Magyarország húsz évéről beszélek, amit az Európai Unió tagjaként eltöltött, mintha kizárólag a 2010 óta uralkodó Orbán Viktorról lenne szó. Mintha nem is hazánk viszonya lenne az elsőrendű szempont, és valóban: hogy mi történik ebben a kapcsolatban, ahhoz voltaképpen senkinek nincs is köze. Az orbáni pálfordulás hozta el a Fidesz Néppártból való távozását – hogy finoman fogalmazzak –, és azokat a konfliktusokat, amelyek az európai vezetők és a magyar kormány között kialakultak. Hiába ömlött a pénz a Covid előtti időszakban, hiába voltunk haszonélvezői a nemzetközi gazdaság fellendülésének, az itthoni kommunikáció az ellenkezőjét akarta sugallni – mondhatjuk, eredményesen. 2014 után már a politika teljes színpadán szembekerült Magyarország – helyesen: Orbán – az európai közösséggel, az egyre nyilvánvalóbb orosz-barátság folyamatosan botot igyekezett akasztani a küllők közé. Igaz ugyan, hogy sokszor más volt az itthoni interpretációja a döntéseknek, igaz ugyan, hogy az oroszországi szankciókat Orbán rendre megszavazta, de az unióellenes retorika mit sem változott. Nagyon messzire tűnt az az idő, amikor egy ország ünnepelte, hogy végre a Nyugat felé hajózunk, hogy ott vagyunk egy nagy európai családban, hogy tagjai lehetünk a schengeni rendszernek, hogy szabadon utazhatunk – a hivatalos kánon épp az ünnep ellenkezőjét zengte, és zengi még ma is. Nem véletlen, hogy
az utóbbi években rendre elhangzik a kérdés: a magyar vezetés – megint csak: valójában Orbán – ki akarja-e vezetni az országot az EU-ból, vagy csak, jó szokásához híven, addig feszíti a húrt, ameddig csak lehet?
A kérdésre most sem tudjuk a választ, annak ellenére sem, hogy Magyarország – egyöntetű vélemények szerint – abban a pillanatban letérdel, gazdaságilag tönkremegy, mihelyt hátat fordít az Európai Uniónak...
Alföldi Róberttel szombathelyi rendezésének premierje előtt beszélgettünk. Nem csak színházról, hanem mindennapi életéről, és arról, mit lát, ha kitekint onnan.
A NAGY DILEMMA Műsorvezető: KADARKAI ENDRE 2024.12.18.
Kadarkai Endre szembesítőshowja, amiben két ismert vendéget állítunk morális, társadalmi és kulturális dilemmák elé.
Ezúttal az ATV két ismert műsorvezetőjét állítjuk morális, társadalmi és kulturális dilemmák elé. Fontos leszögezni, hogy a kérdések minden esetben elméleti kérdések, amikre nincs jó, vagy rossz válasz!
A nagy dilemma vendégei: Rónai Egon és Gundel Takács Gábor.
3-5 évnyi tisztaság, az már egy jó kezdet – szokták mondani önsegítő csoportokban a tapasztaltabb felépülők. Kiss Tibivel a Quimby frontemberével már régóta szeretnénk beszélgetni, de jó ideig az volt a kérése, hogy térjünk vissza erre később, mert még inkább szeretne a megerősödésére koncentrálni. Negyedik felépülésben lévő évében jött el az ideje, hogy elkészüljön egy átfogó beszélgetés a mélypontokról, visszaesésről és az onnan kivezető útról.
SZABAD EURÓPA PODCAST Szerző: SZABAD EURÓPA 2024.12.21.
Az uniós vezetők szerint a magyar kormány kilépett a konszenzus keresés európai normáljából és a pénzügyi szankciók sem térítették jó útra. Ezért, mondja Gyéva Zoltán brüsszeli tudósítónk, újabb jogállami tervekkel szűkítenék Orbán mozgásterét.
HOL ÉLÜNK? / NÉPSZAVA PODCAST Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN 2024.12.21.
Nem sokkal karácsony előtt kezdett újra hatalmas felháborodást kelteni az elmúlt harminc év egyik legsúlyosabb bűnügye, a Till Tamás-gyilkosság ügye, amelyben kiderült, hogy a gyilkos először a beismerő vallomás ellenére szabadon távozhatott a rendőrségről. Bár a férfit később elfogták, a Népszava Hol Élünk? e heti, a YouTube-on is megtekinthető adásában nem lehetett megkerülni, hogy Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Angyal Gábor lapszerkesztő, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője azt latolgassa, felülírhatja-e a jogos igazságérzet a jogállami normákat.
Előrebocsátjuk: érvényes választ mi sem tudunk adni, csak még több kérdést tudunk feltenni. A műsorban szó esik arról, hogy mennyire vegyük komolyan a közvéleménykutatókat, kamu-e Lázár János forgatókönyve a Fidesz vereségre és lesz-e választás előtti osztogatás. Ami biztos: akármi lesz Magyar Péter és a pártja sorsa, akciói nyomán a magyar társadalom kezdi felfedezni, hol él immár évtizedek óta.
TOTEM SHOW Szerző/előadó: UNGVÁRY KRISZTIÁN 2024.12.20.
Horthy Miklós, Kádár János és Orbán Viktor neve nem csupán vezetőket jelöl, hanem egész korszakokat is, amelyek mély nyomot hagytak a magyar történelemben és társadalomban. Az, hogy egy-egy politikai szereplő neve korszakokká válik, különleges jelenség, amely rávilágít a hatalom és a társadalom sajátos kapcsolatára . A Totem Show 11. adásában Stefano Bottoni Ungváry Krisztiánnal közösen járja körül Horthy, Kádár és Orbán rendszerének jellegzetességeit, azonosságait és különbségeit.
A beszélgetés során arra keresik a választ, hogy miért nem sikerült Magyarországnak kiaknázni az olyan történelmi esélyeket, mint az 1918-as, 1945-ös, 1956-os és 1989-es fordulópontok. Hogyan hatott a Horthy-korszak autoriter paternalizmusa, a Kádár-rendszer konszolidációja, és mit tanítanak ezek a jelenlegi Nemzeti Együttműködés Rendszeréről? Miközben e három korszak politikája számos ponton különbözik, a hatalomgyakorlás módszereiben és céljaiban mégis megfigyelhetők közös vonások.
A két történész azonban nem csak a múltat elemzi. Szó esik a jövőről is: mi várható a NER után? Létezhet-e új, működő demokratikus hagyomány Magyarországon? Vajon a magyar történelem ismétlődő mintái egyediek, vagy a képviseleti demokrácia válsága globális jelenség? A Totem Show 11. adása olyan kérdéseket feszeget, amelyek nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő megértéséhez is elengedhetetlenek.
Az Átlátszó Mutyimondó Podcast utolsó 2024-es adásában Bodnár Zsuzsával, Katus Eszterrel és Segesvári Csabával beszélgetett Tálos Lőrinc az Átlátszó idei legfontosabb cikkeiről és eredményeiről. Forró és régóta húzódó ügyek kerültek sorra, melyekből – úgy véljük – jobban megismerhetők a magyarországi közállapotok, mint a politikusok által fontosnak tartott üzenetekből.
JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ Szerző: JUHÁSZ PÉTER 2024.12.21.
Most először vallja be Orbán, hogy igazából azt képzeli el, hogy nem demokratikus keretek között kell megoldania Magyarország helyzetét. A Patrióták, az antidemokratikus, autoriter, tehát vezérelvű szervezetek, pártok, és azok vezetői arra készülnek, hogy Európában és benne Magyarországon felszámolják a demokráciát. Mert állításuk szerint így lehet felvenni a versenyt az új kihívásokkal, tehát az eleve autoriter Kínával. Így rögtön értelmet nyer, hogy miért dörgölőzik olyan hevesen Putyinhoz, és a viág számos vezérelvű vezetőjéhez, és hogy miért fogad be szisztematikusan bűnözőket, ezzel beleavatkozva más országok belügyeibe.
Erről beszél Orbán a Patrióták csatornán adott interjújában. Ha egy kommentárt nézel meg Orbánnal, EZ LEGYEN AZ!
Aranyigazság: az év vége a számvetés ideje, mi is ezt tesszük 12 részes sorozatunkkal, amelyben sorra vesszük, az idén melyik hónapban mi volt a legfontosabb/legérdekesebb/legizgalmasabb/legkomolyabb következménnyel járó történés. Ezúttal márciust vizsgáltuk meg és győzött Orbán Viktor, pontosabban az a sajtóper-sorozat, amely kiválóan szemlélteti, hogyan rág be és miként reagál, amikor nem a szája íze szerinti véleményt is közölnek a magyar lapok az ő – állítólagos (?) – maffiamódszereiről. Az év több magyar orgánum számára azzal is telt, hogy pereskedett Orbán Viktorral, aki sorra veszítette a pereit, ám az aduászhoz nyúlt: a sokak szerint nem igazán pártatlan Kúria elé vitte az ügyeket. S láss csodát! A testület megsemmisítette az első- és másofokú bírói ítéletet...
Március 17.-én indult az „Orbán sajtóhelyreigazítási perei” címkével leírható saga, amely egész évben biztosított munkát számos magyar portál, lap, rádió, televíziós csatorna jogászainak, akiknek még jövőre is lesz feladatuk ezzel a persorozattal. A Hírklikk mellett a Pécsi Stop, az Economx (amely elsőként szúrta ki és ismertette az ominózus osztrák írást), az Index, a 444, a 24.hu, a Klubrádió, s az RTL szívta meg azt, hogy a sajtó – a rábízott feladatot végezve – ismertetett egy olyan osztrák interjút, amely a köz érdeklődésére tartott számot.
Ezt nem csak mi mondjuk, hanem az a bíró is, aki másodfokon is a Hírklikk mellett ítélt Orbán Viktor felperes ellenében, kimondva egyebek között azt, hogy a cikkben foglaltak közérdeklődésre számot tartó, a magyarországi kiskereskedelmi hálózat működése szempontjából meghatározó eseménnyel voltak kapcsolatosak. Azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor kiemelt politikai közszereplő, akinek rendkívül fokozott a tűrési kötelezettsége, nem szólva arról, hogy van lehetősége és terepe is eljuttatni az álláspontját a közvéleményhez, függetlenül attól, hogy a sajtó – ez esetben az alperes – megkeresi-e közlés előtt vagy sem...
KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL Műsorvezető: RÓZSA PÉTER 2024.12.20.
Az Európai Unió nem fogadta el a magyar kormány a felsőoktatási rendszer kuratóriumai, valamint az igazságügy átalakítására tett módosításait. Emiatt Magyarország 1 milliárd euró EU-s támogatástól esett el, amely folyósításának a határideje ráadásul idén decemberben le is jár. Ezért bármit is tesz a kormány, e pénzt már Magyarország biztosan nem kapja meg. Ehhez még hozzátartozik, hogy Magyarország kiesett az Erasmusból, valamint a Horizont nemzetközi kutatási programból.
4 alapítványi egyetem ugyan megtámadja e határozatot az Európai Bíróság előtt, de a jogvitának akármi is lesz az eredménye, a magyar diákok hosszú éveken keresztül már nem tudnak pályázni a nemzetközi ösztöndíjra, a magyar kutatók pedig kiesnek a nemzetközi kutatói hálózatból.
A politikatudományi intézmény nemrég készített Aktív fiatalok című kutatási programja arra kereste a választ, hogy vajon mik a motivációi egy most érettségiző gyereknek abban, hogy eldöntse, külföldön tanul-e tovább, vagy itthon marad. Mik a motivációi azoknak, akik elmennek külföldre tanulni, vajon valamikor majd visszajönnek, vagy nem, és melyik az a társadalmi réteg, amelyik egyáltalán a felsőoktatásra gondolva az egyik lehetséges megoldásként a külföldi egyetemen való tanulást választja. A Másrészről 2024. december 19-i adásában Rózsa Péter szakértő vendégeivel ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat.
Vendégek:
-Dr. szabó Andrea, a HunRen Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatója
-Nádas Rita, az Engame Akadémia képzési igazgatója
Ez a terv semmiben nem különbözik a korábbi szocialista kormányok kései időszakra jellemző rablóprivatizációjától – reagált Vitézy Dávid arra, hogy a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását. Az elképzelést Orbán Viktor is a védelmébe vette a minap a parlamentben, mondván, „a reptér pénzt hoz, a vasútállomás pénzt visz”, az állam nem tudja megoldani a felújítást. Tevan Imre szakújságíró szerint nem az a baj, hogy bevonják a magántőkét a fejlesztésekbe, hanem az, hogy nem tudni, milyen feltételekkel.
Január 31-ig lehet jelentkezni az országos állomásmegújítási pályázatra. A MÁV tájékoztatása szerint olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várják, akik az ingatlanok egy részének korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserében vállalják az adott állomásépület megújítását a környezetével együtt. Mint írják, a program így egyszerre szolgálja majd a helyi gazdaság erősödését, a közösségi közlekedés és az adott településrész fejlesztését, miközben az ingatlanok kivétel nélkül állami tulajdonban maradnak.
1.A MÁV honlapján közzétett pályázati felhívás szerint a Magyarország minden térségére kiterjedő állomásmegújítási program háromszintű lesz.Országos szintjén hét kiemelt, nemzetközi forgalmat is bonyolító nagyállomás pályázati lehetőségét foglalja magában. Ezek közül négy a fővárosban – Keleti, Nyugati, Déli, illetve Kelenföldi pályaudvar –, három pedig vidéken, Győrben, Debrecenben és Szegeden található.
2. A programban térségi szintjén olyan – az előzőeknél kisebb, de jelentős forgalmat bonyolító – állomások hasznosítására nyílik lehetőség, amelyek meghatározó szerepet játszanak egy-egy térség közlekedésében. Első körben Alsógöd, Dunakeszi-Gyártelep, Felsőgöd, Gödöllő, Pécel, Siófok, Székesfehérvár, Sződ-Sződliget és Vác állomására lehet pályázatot benyújtani.
3. A harmadik, helyi szinten az országban található bármelyik kis- és közepes méretű állomásépület hasznosítására lehetősége nyílik annak a vállalkozásnak, amelyik vállalja a pályázati feltételek teljesítését, a vasútközlekedés szempontjainak maradéktalan érvényesítését és az utaskomfort javítását...
KLIKKTV / TÍZ Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2024.12.21.
Ha a szűken vett gazdasági mutatókat vesszük, akkor a reálbérek az elmúlt években jelentősen nőttek, de a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a termelékenység növekedésétől elszakadt reálbérnövekedés, amely belehajszolta az országot egy bér-ár spirálba, amelyben mindenki elégedetlen a bérével, és az inflációra panaszkodik – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár a magyar gazdasági helyzetről. Rámutatott, ha a rendszerváltásig nézzük vissza az adatokat, akkor az látható, hogy 1992-től 2015-ig évről évre csökkent az infláció Magyarországon, sőt 2015-ben negatív infláció volt, 2023-ban viszont ez 27 százalék.
A közgazdász a műsorban beszél arról is, hogy Magyarországon nem az a kérdés, hogy a GDP 1 vagy 2 százalék lesz, hanem hogy Románia és Bulgária szintjére estünk vissza, és ezt érzik az emberek. Új feszültséget generál, hogy minden társadalmi csoport elégedetlen a bérekkel, másrészt panaszkodnak a munkaerőhiányra, mert egyre magasabb béreket követelnek a dolgozók, és átmennek egy másik helyre tízezerrel magasabb bérért.
Mihályi Péter szerint, ha a mai áron számolunk, akkor nagyon rosszul áll a magyar gazdaság, mert leértékelődött a valutánk. Hozzátette, 2010-ben 260 forint volt az euró, most 415, és azok, akik kijárnak Bécsbe vásárolni, már kijelentik, hogy ott olcsóbban lehet megvásárolni a legtöbb élelmiszert. A közgazdász szerint nagyon rossz döntés volt az euró bevezetésének halogatása.
Élőben közvetítjük a miniszterelnök évzáró sajtótájékoztatóját, a stúdiónkban pedig Orbán szempontjából értékeljük az évet, illetve a Karmelitában elhangzottakra is reagálunk.
FLASZTER / MAGYAR HANG Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN 2024.12.19.
Rendhagyó Flaszter, a Kötöttfogás asztalánál. A Magyar Hang munkatársai értékelik az évet: kegyelmi botrány, Novák Katalin, Magyar Péter, karaktergyilkolás és még mennyi más. Akik pedig mindezeket átbeszélték Dévényi István műsorvezetése mellett: Albert Enikő, Farkas Melinda, Katona Mariann és R. Kiss Kornélia.
Tavaly ősszel Lengyelországban politikai fordulat állt be, a nyolc éven át hatalmon lévő és autoriter rendszert kiépítő Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormányzat megbukott. Az új, Donald Tusk vezette többpárti koalíció egyebek mellett azzal néz szembe, hogy a magyar Orbán-rendszer mintájára leuralt és átalakított intézményrendszert újra demokratizálni kellene – a közpolitikai, szociális, kulturális és média területen is. Ebben a cikkben a közmédia intézményei körüli csatározásokról lesz szó – részben azért, mert az át-vagy visszaalakítás számos morális és jogi kérdést vet föl, amelyek talán nálunk is tanulságosak lehetnek, arra az esetre, ha egyszer politikai változás történne Magyarországon.
Változnak a szelek
Miután a Jaroslav Kaczyński vezette populista jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) 2015-ben elsöprő többséggel megnyerte a lengyel választásokat, az intézményrendszer gyors átalakításába kezdett, mintául pedig az Orbán-kormány intézkedéseit választotta. „Mindenben követték. Kaczyński nyíltan megmondta, amikor 2015-ben nyertek, hogy szeretné Varsóba vinni Budapestet. Megmondta, nem igaz?” – tette fel a költői kérdést a Qubitnek Krzysztof Izdebski jogi és közpolitikai szakértő, a Stefan Batory Alapítvány munkatársa.
„A kormány első áldozata az alkotmánybíróság, a második áldozata a közmédia volt. Mindkettő 2015 decemberében, néhány héttel azután, hogy beiktatták. A közmédiáról szóló törvényt három napon belül változtatták meg, a közmédia és a közrádió csatornái új vezetőket kaptak” – mondta a Qubitnek Varsóban Bartosz Wieliński, a baloldali-liberális Gazeta Wyborcza országos lengyel napilap főszerkesztő-helyettese.
„A közmédiában azután hatalmas tisztogatást hajtottak végre. Körülbelül 300 újságírót rúgtak ki vagy kényszerítettek távozásra. Az egyik kollégám, aki hírszerkesztőként dolgozott akkoriban a közmédiánál, mesélte, hogy behívatta magához a közmédia azon részlegének frissen kinevezett főnöke és mindössze három szót mondott neki: változnak a szelek. Visszakérdezett, hogy ez most mit jelent, ki vagyok rúgva? Nem, csak változnak a szelek. Ezután a kolléga felmondott” – folytatta Wieliński. Azután a főszerkesztő-helyettes szerint politikailag lojális embereket vettek fel, akik tudták, hogy az állásuk megtartásához követniük kell a párt irányvonalát. Cserébe megemelkedtek a fizetések. „A propaganda fő gyártói milliókat kerestek évente, jól meggazdagodtak. Ez volt az ár, amit a kormány fizetett nekik, hogy futtassák ezt a propagandagyárat”...
Mit jelent a rendszerváltás? Végrehajtható-e békés úton? Benne van, hogy előrehozott választások jönnek? Közéleti műsorunkban Stefano Bottoni történészként vont párhuzamot a múlt és a jelen között azért, hogy legalább egy kicsit megérthessünk a lehetséges jövőképekből.
SZELFI / SZABAD EURÓPA Szerző: APONYI NOÉMI 2024.12.21.
Úgy érzi, elszalasztott lehetőség az oktatás, mert ahelyett, hogy a pedagógusok az életre készítenék fel a diákokat, egy nem túl életszerű érettségi feladatsorra kell trenírozniuk őket éveken át. Tinédzsernek lenni sosem könnyű, de nekünk a kilencvenes években még a szüleink jó szívvel mondogatták, hogy „Nektek majd jobb lesz” a rendszerváltás, a határok megnyitása és később az EU-csatlakozás miatt. Ma viszont már nem hallanak ilyet otthon a fiatalok, hiányzik belőlük ez a fajta optimizmus, mert azt látják, hogy elvették előlük a perspektívákat – mondja Polyák-Pásztor Diána, a Szent László Gimnázium magyar- és történelemtanára, a Szia, Tanárnő! TikTok-csatorna szerzője.
Ezekben a napokban mi sem természetesebb a számunkra, minthogy békést karácsonyt kívánunk egymásnak. De valójában mennyire békés a világunk az ünnep napjaiban? Lengyel László közgazdász, politológus és Hardy Mihály beszélgetésében csupa "könnyed" témáról volt szó, stílusosan a karácsonyfa alá: háború és béke, birodalmak felemelkedése és bukása, diktatúrák összeomlása és persze a nagy kérdés, mi lesz veled, Magyarország?
Hosszú idő óta a legizgalmasabb év zárul a magyar politikában. Tölgyessy Péter hagyományos partizános évértékelőjében elemzi Magyar Péter villámgyors felfutásának okait, az Orbán-rendszer egyre szorongatóbb kihívásait és az év más fontos politikai történéseit.
KLIKKTV / HETI EGYENLEG Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS 2024.12.19.
Jeszenszky Zsolt „kibeszéléséből” az látszik, hogy kezd elöregedni a párt, már a vezér sem megkérdőjelezhetetlen, világpolitikával foglalkozik, nem vet pillantást a magyar helyzetre, és ez hiba. Mint eső után a gombák, úgy jönnek a ficsúrok, akik veszélyeztethetik Orbánt – mondta Bozóki András politológus, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Somogyi Zoltán szociológus, politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy egy évvel ezelőtt a Fidesz köreiből senki sem mert volna leírni hasonlót, hogy mennyi az áruló a párton belül. Ha lett is volna ilyen, akkor azonnal lehalkították volna, és a fejére koppintottak volna.
Bozóki András szerint Orbán Viktor túlpozícionálta magát a világpolitikában, aminek meglett az ára. Somogyi Zoltán úgy gondolja Orbán úgy akar „nekifutni az olimpiának, hogy közben elveszíti a nemzeti színű mezt.” Úgy lesz ismert politikus a világban, hogy közben elveszíti saját támogatottságát a párton belül. Eközben Lázár János elmegy egy bulvárműsorba és arról beszél, hogy van forgatókönyv arra, ha 2026-ban veszít a Fidesz.
7SÉGEIM PODCAST / JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ Szerző: JUHÁSZ PÉTER 2024.12.20.
Úgy pörög a gazdaság, hogy 10 nap múlva 400 milliárd Ft-ot dobunk ki az ablakon. Tudtad, hogy több tucat törvényt módosítottak egy nap alatt most az év végén? Nem tudtad? Ezért csinálták most. Tudtad, hogy a Fidesz törvénye szerint futhatna Till Tamás gyilkosa? Ha nem fog, az csak azért van, mert áthágják a saját törvényeiket is. Szerinted miért Kádár-kori síneket építenek be a Budapest-Belgrád vasútvonalra? Mert a Horthy-korszakból csak a vasúti kocsit újítják fel. Hallottad hogy Mészáros Lőrinc még otthon is csak egy stróman? Eddig nem volt semmi szerepe. Most lett. Menekülnek Romániából a TikTok sztárok. Mészáros Lőrinc is készül. Vett 22 milliárdért egy repülőt.
Csodaszer a sivatagosodó Alföld vízpótlására: bátorítsuk a gazdákat, hogy zárják el maguk a termőterületeiket keresztülszelő belvízcsatornákat, így tartva vissza a csapadékvizet. Egyszerűnek hangzik? Pedig nem az. A magyar–román határtól nem messze, az ország egyik legfurcsább nevű rétjén sétálva gyűjtöttünk tapasztalatot a táji vízmegtartás dilemmáiról. Riport az Alföld néhai Balatonjából.
A Válasz Online októberben nagy cikket közölt az alföldi vízpótlás és vízvisszatartás gigantikus állami stratégiájáról. A hivatalos tervek szerint a következő években mind a Duna-Tisza-közi Homokhátságon, mind a Felső-Tiszán érdemi beavatkozások várhatók a sivatagosodás jeleinek enyhítésére. Hogy a helyi megküzdési stratégiák és jó példák minél láthatóbbak legyenek, riportsorozatot indítunk az érintett alföldi térségekről. Második rész...
Magyar Péter előretörésével a Fidesz hosszú idő után újra versenyhelyzetbe került. Megváltozott a belpolitikai csatatér, ahogyan Orbán Viktor fogalmazott zárt körben a kötcsei pikniken. Azonban a Fidesz eddig látványosan nem tudott mit kezdeni az új politikai helyzettel: csődöt mondtak a jól bevált kommunikációs módszerek, miközben többször is magyarázkodásra kényszerültek fontos közéleti témákban. A 2010 óta szinte megszakítás nélkül kétharmados felhatalmazással kormányzó Fidesz akkor van igazán elemében, amikor a saját maga által kreált ellenséggel – Soros-hálózat, Brüsszel, globalisták – kell megküzdenie, csak közben elszokott attól, milyen amikor valódi kihívója akad. Részben ebből fakadnak az elmúlt hónapokban látott ki nem kényszerített hibák, mint például Orbán Balázs védhetetlen ’56-os kijelentése.
Sokáig kényelmes helyzetben volt a Fidesz, hiszen egy szétaprózódott, széthúzó ellenzék állt vele szemben. Ha kellett, hatalomtechnikai húzásokkal erősítettek rá a kispártok viszályaira, például azzal, hogy aktuális politikai érdekeik alapján módosították a választási szabályokat. Hiába fogtak össze az ellenzéki pártok 2022-ben, a választókat nem tudták meggyőzni arról, hogy valódi alternatívát jelentenek a Fidesszel szemben. A végeredményt ismerjük: újabb Fidesz-kétharmad.
A Tisza Párt megjelenésével borult ez a felállás. Legutóbb tizennyolc éve fordult elő, hogy egy közvélemény-kutatásban egy párt (és nem egy pártszövetség) jobb eredményt ért el a Fidesznél. Persze egy-egy felmérésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Még ha pontosak, akkor is csak pillanatképet mutatnak, a 2026-os választás pedig még odébb van. Azonban az elmúlt hónapok méréseiből kirajzolódó trend egyértelmű: ez alapján pedig a 2026-os választás két nagy párt, a Tisza Párt és a Fidesz versengéséről szólhat majd.
Ez egyben azt is jelenti, hogy azoknak a választóknak is van alternatíva, akiknek elegük lett a Fideszből, de a hagyományos ellenzéket is elutasítják. Ez semmiképp sem jó hír a Fidesznek, főleg, hogy kutatások szerint nemcsak a korábbi DK-s vagy jobbikos szavazók áramlottak a Tiszához, hanem olyan választók is, akik nem szavaztak a 2022-es országgyűlési választáson vagy a júniusi EP-választáson. Eddigi megszólalásai alapján Magyar Péter nem fogja megtenni azt a szívességet a Fidesznek, hogy leálljon egyezkedni az eljelentéktelenedés szélén álló ellenzéki pártokkal, hiszen híveinek jelentős része azt várja tőle, hogy az ellenzéki elittel is leszámoljon. Nincs jó válaszuk arra, miért nem működik az állam
A Tisza váratlan felbukkanásáig tartó kényelmes helyzetből fakadóan a Fidesznek nem kellett érdemi válaszokat adnia fontos társadalmi-gazdasági kérdésekre, vagy egyáltalán vitáznia ezekről. Ellenkezőleg, a Fidesz mást sem csinált az elmúlt években, mint ellehetetlenítette a valódi szakmai viták és az értelmes párbeszéd lehetőségét a migrációról, az oktatásról, a gyermekvédelemről, az LMBTQ-jogról, a járványkezelésről vagy az ukrán háborúról. Vitakultúrájuk kimerült a gyurcsányozásban és a sorosozásban. Aki nem ért velük egyet, az oltásellenes, háborúpárti, dollárbaloldali.
Ez addig működik, amíg nincs érdemi kihívó. A Fidesz saját mitológiájának egyik fő eleme, hogy ők legalább tudnak kormányozni. Lehet, hogy vannak gázos ügyeink, és ugyanúgy dübörög korrupció, mint a szocialista kormányok idején, de cserébe rendet és a stabilitást biztosítunk – szólt az üzenet. Magyar Péter pont ezt a mítoszt kérdőjelezi meg az általa bedobott témákkal. Legfontosabb politikai üzenete, hogy nem működik az állam, és ezért Orbánék a felelősek...
EGYENES BESZÉD / ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI 2024.12.20.
Nem a forint árfolyamának alakulása fejezi ki a magyar gazdaság stabilitását Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök a Mandinernek azt mondta, hogy a spekulánsok azért rángatják a forintot, mert azzal pénzt lehet keresni, ezt azonban el kell különíteni a magyar gazdaság állapotától.
Magyar Péter ajándékozását megakadályozta Fülöp Attila államtitkár, Tarr Zoltán feleségét kirúgta Lázár János, a Magyar Hang újságíróit pedig hazugságvizsgálatnak vetették alá. A három hírben egyvalami közös: a pitiáNER bosszú.
VÁLASZ ONLINE / SZTORI Szerző: BÓDIS ANDRÁS 2024.12.19.
Noha a Magyar Katolikus Egyház vezetése egyelőre nem egységes a belső szexbotrányok, pedofilügyek, egyéb gyermekvédelmi esetek – akár visszamenőleges – feltárása kérdésében, az elmúlt hónapokban több püspök is határozott cselekvésre szánta el magát. Sőt: a Pannonhalmi Főapátság és a Nyolc Boldogság Közösség a minap úgy távolított el egy visszaélésekkel gyanúsított apácát a balatonfüredi bencés középiskolából, hogy abból világi intézményfenntartók is tanulhatnak. A Válasz Online ezt az esetet kifejezetten azért rekonstruálja, hogy mindenki lássa: az egyháziak között akadnak, akik a felelős szembenézés és a hiteles bocsánatkérés útját járják.
Amikor szeptemberben előrukkoltunk a Bese Gergő-történettel, majd összefoglaltuk a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét megrázó szexuális botrányokat – köztük pedofilügyeket –, illetve podcastadást is szenteltünk a témának, még semmi nem utalt arra, hogy fundamentális változások indulhatnak a Magyar Katolikus Egyházban. Aztán hirtelen elsodorták a folyamatok Tóth Tamást, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkárát, aki Bábel Balázs neve mögé bújva próbálta hitelteleníteni lapunkat – később pedig tabuk nélküli nagyinterjút adott a Válasz Online-nak a kalocsa-kecskeméti érsek. Bábel hangsúlyozta: az egyház érdekében nemcsak a papi pedofília, hanem az álszentség, a kétszínűség ellen is küzdeniük kell. Két hete újabb fordulatról számolhattunk be: az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye rekordgyorsasággal járt egy gyermek- és ifjúságvédelmi ügyben, melynek terheltje a – Bese Gergőhöz hasonlóan – NER-lekötelezett Pajor András.
Ilyen előzmények után sokakat meglepett a Veres András győri megyéspüspök által elnökölt MKPK rideg közleménye, amely bár tényszerűen megállapítja, hogy „az elmúlt hónapok egyházunkat érintő botrányos hírei sokakban békétlenséget, csalódottságot váltottak ki”, de egyértelmű bocsánatkérést nyomokban sem tartalmaz. A püspöki testület csak arra volt hajlandó, hogy biztassa önmagát és övéit: „imádkozzunk, böjtöljünk, engeszteljünk” az elkövetett bűnökért. Emellett a szövegben feltűnik az a felelősségporlasztó gondolat is, hogy a gyerekek elleni szexuális bűncselekmények „a társadalom számos rétegében jelen vannak” – értsd: nem fair, hogy a híradásokban felülreprezentálódnak az egyházi személyekhez kapcsolható esetek.
Noha az MKPK-közlemény testületi állásfoglalásként jelent meg, azóta több püspök is nyilvánosságra hozta „különvéleményét” a témában. A külső szemlélő akár azt is gondolhatja: miniforradalom zajlik az egyházi felsővezetésben, hiszen Marton Zsolt váci és Varga László kaposvári püspöknek, valamint Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapátnak sikerült „meghekkelnie” a Veres András-féle többségi(?) nyilatkozatot. Marton Zsolt – aki nem mellékesen az MKPK családreferense – körlevelében leszögezte: „Fájó szívvel kérek bocsánatot Istentől, a gyermekektől, fiataloktól és családjaiktól, mindazoktól, akiket valamilyen bántalmazás ért az egyház szolgálattevői részéről. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a jövőben ne ismétlődhessenek meg a bántalmazáshoz vezető helyzetek, és – teljes mértékig azonosulva a Szentatya által meghirdetett zéró tolerancia elvével – a prevenciót szem előtt tartva folytatjuk a már megkezdett munkát”. Közben Varga László az egyház megújulásában bízva imádságra és böjtre hívott mindenkit a szexuális vagy bármilyen visszaélések áldozataiért, és – mint írta – „együttérző szívvel kérek bocsánatot Istentől, a gyermekektől és a fiataloktól, akiket bántalmazás ért egyházi személyek részéről”...
NÉPSZAVA Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) 2024.12.21.
Rui Tavares, Judith Sargentini, Gwendoline Delbos-Corfield. A magyarországi jogállamiság leépítését dokumentáló brüsszeli állásfoglalások, viták és eljárások kulcsfigurái, az Európai Parlament (EP) magyar jelentéstevői. Kérésünkre most először beszéltek hármasban arról, hogy az eltelt években mi történt velük, a nevüket viselő jelentésekkel és Magyarországgal.
A három zöldpárti európai parlamenti képviselőnek fontos szerepe volt abban, hogy az Európai Uniónak mára sikerült felvérteznie magát a jogállamiság védelméhez szükséges eszközökkel. Nem rajtuk múlt, hogy a felelős döntéshozók ritkán, félszívvel, vagy túl későn reagáltak a közös értékek szisztematikus felszámolását jelző lépésekre.
A portugál Rui Tavares 2013-ban tette le az asztalra az első állásfoglalást, amelyben felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon veszélybe kerülhet a jogállamiság. A holland Judith Sargentini öt évvel később, 2018-ban az EP kétharmadának a támogatásával elérte, hogy elinduljon a 7-es cikkelyes eljárás az Orbán-kormánnyal szemben a jogállamiságot fenyegető tartós veszélyek miatt. A francia Gwendoline Delbos-Corfield 2022-ben már azt állapította meg az EP többsége által jóváhagyott jelentésében, hogy Magyarország a választási autokrácia hibrid rendszerévé vált. Tavares jelenleg a portugál parlament tagja az általa alapított baloldali Livre párt képviseletében. Sargentini a hollandiai Gouda város önkormányzatának vezető tisztségviselője. Delbos-Corfield a Zöld Európa Alapítvány társelnöke.
Online videó beszélgetésünkön először azt kérdeztem tőlük: mikor jártak utoljára Magyarországon?
Tavares: 2012-ben, amikor a jelentésemen dolgoztam az EP-ben. Azóta valahogy nem volt rá lehetőség. Amikor Lisszabonban magyarokkal találkozom, sokan emlékeznek a Tavares-jelentésre. Vannak mindenféle reakciók, de a beszélgetések általában nagyon kellemesek.
Sargentini: 2018 januárjában jártam utoljára Magyarországon, mielőtt elfogadtuk a jelentésemet. Nehéz látogatás volt. Sokan felismertek, rengeteg újságírót küldtek rám, akik az utcán követtek, úgyhogy soha nem éreztem jól magam. Európai parlamenti képviselő voltam, a magyar kormánynak kötelessége volt gondoskodni a biztonságomról. Miután otthagytam az EP-t, már nem kérhettem, hogy vigyázzanak rám. Ma már mindenütt kevesebben ismernek fel, mint régen. Sokszor kedvesen megszólítanak és azt mondják: támogatták a jelentésemet. De nem vagyok biztos benne, hogy mindenki ezen a véleményen van. Ezért nem mentem vissza Magyarországra.
Delbos-Corfield: EP-képviselőként tavaly ősszel jártam utoljára Magyarországon. Engem általában nagyon kevesen ismertek fel, de okultam Judith tapasztalataiból és mindig vigyáztam magamra. Az idei júniusi EP-választások előtt már fel-felbukkantak a fotóim Magyarországon. A lányom Hollandiában tanul, és magyar barátai hívták fel a figyelmét, hogy az anyukája az egyik első számú ellenség náluk. Úgyhogy kicsit aggódnék, ha most kéne odautaznom.
Ha felkérnék önöket, újra elvállalnák, hogy jelentést írjanak a magyar jogállam helyzetéről?
Tavares: Hát persze! Meg kell ismerned Magyarországot és a magyarokat, ami az egyik legjobb dolog a feladatban. Persze a magyar kormány mindig úgy próbál beállítani minket, mintha az ország ellenségei volnánk. Meghatározta a munkámat, hogy abban az időben volt az euróövezeti válság, és Portugália több más országgal együtt súlyos pénzügyi, költségvetési problémákkal küzdött. Háromhavonta jöttek hozzánk a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – a szerk.) képviselői, hogy értékeljék a helyzetet. Egyikük sem beszélt portugálul, egyikük sem szólította meg a közvéleményt. Szörnyű tapasztalat volt. Megértettem, hogy mi ezt nem tehetjük Magyarországgal. Párbeszédet kell folytatnunk a magyar közvéleménnyel. Meg kell próbálnunk megértetni, hogy kedveljük az országot és nagyra értékeljük a hozzájárulását a közösségünkhöz. És meg kell tanulnunk legalább néhány szót magyarul, amit az emberek nagyra értékelnek. Az elején ezzel voltam elfoglalva. Aztán érkeztek a fenyegetések, köztük a halálos fenyegetések a postaládánkba. Először az Európai Parlament szolgálataihoz fordultunk, majd egy ponton úgy döntöttem, hogy válaszolnom kell. Elmagyaráztam a levélíróknak, hogy mi a jelentősége az uniós értékeket tartalmazó második cikkelynek az uniós Szerződésekben, hogyan dolgozunk a EP-ben, hogyan neveztek ki előadónak és mi a feladatom. Meglepődtem, hogy volt néhány pozitív reakció: „Oké, még mindig nem értünk egyet, de köszönjük, hogy válaszolt!”...
2024 elején a Fidesz toronymagasan vezette a közvélemény-kutatásokat, a legerősebb ellenzéki párt, a DK jócskán lemaradt tőle. Az év végén a Fidesz és az egy éve még csak alvópártként létező Tisza Párt minimum fej-fej mellett áll a legtöbb mérésben és a 2026-os választás nyitottnak látszik. Mi vezetett ehhez a fordulathoz? És egyáltalán: valódi fordulatról beszélhetünk? A Mélyvíz vendége Dull Szabolcs újságíró, az 5pontban podcast műsorvezetője.
– A miniszterelnök azzal, hogy helyeselte Menczer Tamás Magyar Péterrel szembeni viselkedését, legitimálta a nyílt fenyegetést és az erőszakot. Kisapám, ti használjátok évek óta a militarista szót. Ti keltetek gyűlöletet évek óta az országot elárasztó plakátjaitokon. Ám aki erőszakot hirdet, az számoljon azzal, hogy ezzel a másik oldalt is erőszakra kényszerítheti – jelentette ki Kompország című műsorunkban Kéri László. A politológus szerint Orbán Viktor egyre dühösebb, egyre idegesebb, egyre agresszívebb, számára elviselhetetlen a gondolat, hogy veszíthet. Beszélt arról is, hogy az utóbbi hónapokban országszerte sok helyen járt, és mindenhol azt mondták neki az emberek, hogy ha Magyar Péternek bántódása esne, másnap félmillió ember lenne az utcán. Orbán Viktor nem számol azzal, hogy Magyar Péter tábora olyan elkötelezett, hogy ha kell, hajlandó megvédeni őt. Műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda.
- Miben fejlődött sokat Magyar Péter az utóbbi időszakban?
- Mit tud, amit a többi ellenzéki politikus nem?
- Mi a különbség a Magyar Péter által Varga Juditról és a Vogel Evelin által Magyar Péterről szóló hangfelvétel között?
A Fideszt több kutatásban is megelőzte a Tisza, a parlamenti ellenzék pedig padlóra került. Egyelőre nem látszik, hogyan jöhetnek ki Orbánék a szorongatott helyzetből, de még az sem látszik, kikkel fut neki Magyar Péter a választásoknak. A magyar belpolitika egyik legturbulensebb évét elemzik a Telex újságírói a 2026 című műsorunkban.
MÉLYVÍZ / KLIKKTV Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2024.12.20.
Nagyon kemény évnek nézünk elébe. Ahogy a Magyar Hang ügyét kezeli a magyar kormány, az biztosan a teljes hazai újságíró szakmának szól – mondta Batka Zoltán, a Népszava újságírója, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte ami a Magyar Hangnál történt, az nem újdonság, minden szerkesztőségbe érkeznek be álhírek, ez is egy ilyen dezinformáció volt arról, hogy a megbuktatott szíriai elnök Magyarországra érkezett.
A magyar kormány érdeke, hogy lejárassa Magyar Pétert is, valamint a független magyar sajtót. Sok esetben maga a kormány indítja el a dezinformációt, hogy megnézze, miképpen reagálnak rá az emberek. Batka Zoltán szerint fenn akarják tartani a Fideszben azt a látszatot, hogy amit Orbán Viktor cselekszik, azt jól átgondolt stratégia mentén teszi, egy nagy terv része, de ez már csak a kemény magra hat.
VÉTÓ / PARTIZÁN Műsorvezető: VIDA KAMILLA 2024.12.20.
A kegyelmi botránytól a Till Tamás-ügyig. Évtizedek óta nem volt olyan mozgalmas év a magyar belpolitikában, mint 2024-ben. Az év utolsó Vétójában Ruff Bálint és Vida Kamilla az eseménytörténet mellett a médiaszerkezet megváltozásáról és az év nagy nyerteseiről is beszélgetett.
