2022. január 31., hétfő

„MÁR RÁKERESTEM, JÁR-E PÉNZ EGY PETESEJTDONORNAK” – NEM AKARNAK SZORONGANI ÉS NÉLKÜLÖZNI A PÁLYAKEZDŐ PEDAGÓGUSOK

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2022.01.31.


Van, aki állandóan retteg, mikor lesz rosszul a kutyája, mert fél, hogy segítség nélkül nem tudná kifizetni az állatorvosi költséget. Akad, aki azt mondja, lassan menekülni próbál, másnak sokszor csak a túlélés a legfőbb motiváció. Pályakezdő pedagógusok számolnak be arról, hogyan kerültek a pályára, milyen megélhetési gondokkal küzdenek a szerintük megalázóan alacsony fizetésük miatt, illetve szerintük 
pedagógusok lesznek-e még néhány év múlva.

- „A hónap közepén már nem vehetek meg akármilyen élelmiszert.”

- „Kétszer is meg kell gondolnom, mennyire csavarjam fel a fűtést az albérletben.”

- „Állandóan rettegek, mikor lesz rosszul a kutyám, mert félek, segítség nélkül nem tudnám kifizetni az állatorvosi költségeit.”

- „Hó végére nulla forint van a számlámon, és rettegek, hogy mikor jön valami nagyobb kiadás.”

Olyan, pályájuk elején járó pedagógusok mondatai ezek, akik hosszú éveken át azért tanultak az egyetemen, hogy a diplomájuk megszerzése után végre azzal foglalkozzanak, amire legtöbbjük mindig is vágyott: gyerekeket taníthassanak.

Az utóbbi időben egyre több olyan nyilatkozat látott napvilágot, melyek azt mutatják, nem véletlenül esett vissza brutálisan a pályakezdő pedagógusok száma: a tanítás iránti vágyat, motivációt és tenni akarást az iskolai munka során elfedi a szorongás, a nélkülözés és a rettegés...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.