TGM: MINI-JARUZELSKI A PRÓBASZÍNPADON

444.HU
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.10.01.

Gépesített lövész ezredes a színiakadémia új kancellárja.

A színiakadémia (az SZFE) ügye is megerősíti a híres mondást: minden kétszer fordul elő a világtörténelemben, először mint tragédia, másodszor mint bohózat (Marx).

Legutóbb Lengyelországban fordult elő ilyesmi. Akkor a kontrollt elvesztő állampárttól három tábornok vette át a hatalmat (az új államfő, Jaruzelski mellett Kiszczak és Siwicki), a nyolcmilliós taglétszámú Szolidaritást pedig betiltották. Kihirdették a szükségállapotot (más néven hadiállapotot). Miután a „létező szocializmus” nem létezhetett az állampárt teljhatalma és a munkásság lojalitása nélkül, a rendszer megbukott, tábornokok és harckocsik ide vagy oda.

Most nem államfőt, pártfőtitkárt és katonai diktátort neveztek ki, hanem valamiféle militarizált egyetemi pedellust, akit a diákok be se engedtek az épületbe – ez világosan mutatja az esemény históriai súlyát. A színinövendékek és tanáraik pár százan vannak, nem sok millióan.

1981 decemberében (akkor volt a Jaruzelski-puccs) sok barátom zokogta, hogy vége a világnak, leverték a kelet-európai szabadságot, meneküljünk. Én ahhoz a kisebbséghez tartoztam, amely azt mondta, ha a párt át kellett hogy adja a hatalmat a hadseregnek és a titkosszolgálatnak, akkor a rendszernek befellegzett, a Szolidaritás előbb-utóbb győzni fog.

Szarka Gábor gépesített lövészkancellár kinevezése a művészeti fölsőoktatás egyik szép tisztségére a futballkedvelő olajkereskedőkkel dúsított, kissé durcás „kuratórium” által – noha a nemzeti szürrealizmus modorában végrehajtott stikli Orbán Viktor illiberális és illdemokratikus magyar miniszterelnök stílusára vall, aki nem kedveli a pocakos tábornokokat – az általános magyar dekadencia csinos kis ékítménye.

A jobbszélen fölhalmozott félelmetes hatalom teljesen nevetséges. Ez nem magyar sajátosság. Aki belenézett a két idióta, Trump és Biden elnökjelölti vitájába, láthatta, kik és hogyan irányítják a világot. Kis hazánkat pedig a „huj, huj, hajrá” helyett a szédítő és lelkesítő „senki nem tudja megmondani, mi a jogállamiság” jelszóval nyargaltatják fölbőszült bürokraták a némileg szemetes, ám sekély szakadékba...

ITT OLVASHATÓ

ÁRULKODÓ CINIZMUS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.10.03.

„Az egyfelől maga a cinizmus, hogy akit nem szeretek azt nem finanszírozom, akit szeretek, azt meg duplán, másfelől meg felvillantja a zsarolás lehetőségét is. Ha megbékéltek Vidnyánszkyval, akkor megkapjátok a nagy pénzt. Egyik etikátlanabb, mint a másik.” Így reagált Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, nem mellékesen az MTA Neveléstudományi Bizottsága drámapedagógiai albizottságának elnöke a 2020. október 1-jei kormányinfón a Színház- és Filmművészeti Egyetem jövő évi költségvetéséről elhangzottakra.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az említett kormányinfón az SZFE-vel kapcsolatban azt jelentette be, hogy a kuratórium kérésének megfelelően, az eddigi büdzsé dupláját, 3 milliárd forintot biztosít a kormány az intézmény működésére. Ebből 1,5 milliárd jut a képzésekre, bérrendezésekre, 150 millió forint pedig az ideiglenes campus bérlésére megy.

Trencsényi László szerint, ha a költségvetésben van ennyi pénz, akkor miért nem kapták meg eddig, ha meg nem kapták meg, akkor pedig nincs jogukban bírálni, hogy el van hanyagolva az épület, rossz az infrastruktúra. Hiszen lett volna pénz, csak ezeknek a „libernyákoknak” nem adtak. „Árulkodó ez ” – mondja Trencsényi László, aki maga is őrt állt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) homlokzatának párkányán. Hogy miért tette?

...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN GRABANCÁNAK MEGRAGADÁSÁRÓL ÉS EGY ROSSZ VICCRŐL CIKKEZNEK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEI LAJOS
2020.10.03.

A magyar és a lengyel kormány az EU saját mumusaként szerepel az európai közbeszédben.

Time

A kormányok világszerte arra használták a vírusjárványt, hogy meggyengítsék a demokráciát – áll a Freedom House legújabb jelentésében. A fertőzés ürügyén korlátozzák a szabadságjogokat, fellépnek a független sajtó ellen, kisebbségeket támadnak. Az Amerikában bejegyzett nemzetközi civil szervezet 91 országban állapította meg, hogy szigorították a média tevékenységét, és 72 helyen szűkítették a szabad beszéd, illetve a hatalom bírálatának lehetőségét. Kezdve a szabadnak minősülő Indiától, a részben szabad Fülöp-szigeteken át egészen Kínáig, Oroszországig és Venezueláig.

A szigorítás 80 országban gyengítette meg a jogállamot, ami felgyorsítja a demokrácia hanyatlásának 14 éve kezdődött folyamatát. Azaz a fertőzés súlyosbította a demokrácia válságát, mondja Michael Abramowith, a Freedom House elnöke. A közegészségügy nevében a kormányok szinte mindenütt visszaéltek jogaikkal, aláásták a jogállamot és az emberi jogokat.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a kínai intézkedések disztopikus modellként szolgálhatnak a jövő számára: ez odahaza fokozott nacionalista és propagandisztikus retorikát jelent, hogy korlátozzák az átláthatóságot és a felelősségre vonás lehetőségét. Azon kívül mind inkább bevetik a tömeges megfigyelést, ugyanakkor lecsapnak azokra, akik cáfolják a hatalom állításait. Szerbiában, Romániában és Bulgáriában a migránsoknak mentek neki a ragályra hivatkozva. A dokumentum összeállításához felkért szakértők több mint 60 százaléka úgy véli, hogy legalább 3-5 évig érződni fog az ilyen lépések hatása a politikai és polgárjogok területén.

Financial Times

Itt az idő megragadni Orbán és Kaczynski grabancát, mert meg kell óvni a jogállamot – mutat rá Európa vezető újságjának kommentárja. Csakhogy egyre jelentősebb az ellennyomás, vagyis, hogy vizezzék fel az előkészületben lévő jogállamot, nehogy Magyarország és Lengyelország megtorpedózza a 750 milliárd eurós gazdasági újjáépítési tervet.

A héten olyan volt, mint egy rossz vicc, amikor Budapest és Varsó közölte, hogy elemző központot hoz létre, mert össze akarja hasonlítani a demokrácia helyzetét az egyes tagországokban, miközben mind a két kormány egyfolytában számolja fel a demokratikus intézményeket. Azon felül Orbán és az ultrakonzervatív Kaczynki valószínűleg jól szórakozik, amikor látja, miként tehetetlenkedik az EU a jogállam ügyében.

Magyarország már messzebbre jutott a demokratikus szabályok kiiktatásában, de Lengyelország követi ezen az úton. Brüsszelnek nincs sok lehetősége a folyamat feltartóztatására, de még a kevés eszközét sem veti be teljesen. Orbánt védi az EPP, és mivel von der Leyen a magyar és a lengyel vezetőnek köszönhetően lett a Bizottság elnöke, sokat nem akadékoskodik. R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem EU-val foglalkozó politológia professzora ahhoz hasonlítja a két napja ismertetett jogállami jelentést, mintha egy égő épületben szerelnék fel a tűzjelző készüléket.

Mellesleg sok új nincs a dokumentumban, de azt legalább megerősítette, hogy rendszerszintű gondok vannak a magyar és a lengyel jogállamiság körül. Az EU vonakodik, hogy az Európai Bíróság útján kényszerítse jobb belátásra a két országot. Úgy hogy a gazdasági mentőcsomag kínálkozott jó lehetőségnek, ám németek gyorsan pénzhez akarják juttatni a járvány folytán nehéz helyzetben lévő tagokat, ezért felvizezték a javaslatot.

Ám az EP alelnöke, a német szociáldemokrata Katarina Barley azt mondja: Magyarország és Lengyelországnak egyetlen célja van az unióval: minél több anyagi támogatást kapni Brüsszeltől. Azaz itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásától tegyék függővé az alapok folyósítását. De nincsenek könnyű helyzetben az európai képviselők, mert nagy az ellengőz, hogy ne keményítsenek be és így hárítsák el a magyar és a lengyel vétót.

Spiegel

Bár éppen most ünnepli 71. születésnapját, nem gondol a visszavonulásra a luxemburgi külügyminiszter, mert úgy látja, hiányozna a hangja, és nem szabad megengedni, hogy az unióban még inkább az olyan politikusok legyenek a hangadók, mint Orbán Viktor. Asselborn, aki 16 éve látja el hivatalát és ezzel rekorder az EU-ban, leginkább a 2015-ös menekültválság miatt kíván maradni. A lap hozzáteszi, hogy az utóbbi 5 évben ő volt az emberség egyik képviselője a hatalom legfelső szintjén és nyugodtan pályázhatnak az „utolsó európai” címére.

Annak idején az EU Belügyminiszteri Tanácsának elnökeként ő vitte keresztül, hogy legyenek kötelező kvóták, minden magyar és szlovák ellenkezés dacára. Rájött ugyanis, hogy Magyarországot semmiképpen sem tudja rávenni a kompromisszumra, mert az hajthatatlan, ezért szavazást rendelt el. Az Orbán-kormány és a több más keleti tagállam azonban azóta sem tesz eleget a döntésnek, noha vereséget szenvedtek az Európai Bíróságon. Ezzel viszont nem csupán az uniós szolidaritást kérdőjelezik meg, hanem a jogállamiságot is.

Azóta a keleti kollégák hűvösen szokták üdvözölni Asselbornt, mint ahogy Bécsben is. De a minisztert Olaszországban sem látja mindenki szívesen. Egyik kedvenc ellenfele Salvini.

Financial Times

Több oka is van annak, hogy Kaczynski, Lengyelország de facto vezére öt év után visszatért a politika frontvonalába, tehát hogy miniszterelnök-helyettesként szerepet vállalt a kormányban. Először is véget akar vetni a hatalmi harcnak a koalíción belül Morawiecki miniszterelnök, illetve az egyik szövetséges párt elnöke, Ziobro, az igazságügyi tárca első embere között. Utóbbi robbantotta ki nemrégiben a belpolitikai válságot. Még a PiS-ben azt mondják, a pártelnök viszonya ennél már nem is lehetne rosszabb a kormányfővel.

Mindenesetre egyelőre elhárult a veszélye, hogy új választásokat kelljen kiírni. de azt csak kevesen hiszik, hogy véget ért a vetélkedés a két rivális között. Hogy most Kaczynski kormányzati feladatra szánta el magát, az mindkét politikus számára kellemetlen. Morawieckinek azért, mert mostantól formálisan a főnöke Kaczynskinak, noha igazából az az úr. Viszont hogy utóbbi a védelmi, a bel- és az igazságügyi tárcát felügyeli, azzal meg Ziobro szárnyait igyekszik megnyirbálni.

A másik nagy dobás, hogy Przemyslaw Czarnek, a Katolikus Egyetem tanára lett a tudományos és oktatási miniszter. Kinevezése arra utal, hogy a kormánytábor, amely keményen védelmezi a hagyományos értékeket, valószínűleg még inkább rá akarja kényszeríteni felfogását a társadalom minden rétegére. Azaz fokozza a kulturális háborút, Orbán Viktorhoz hasonlóan. Emellett folytatódik az igazságügyi reform, ami éles bírálatokat váltott ki Brüsszelben. Valószínűleg pont ezért került a külügyek élére Zbigniew Rau, mert ő kemény harcos hírében áll és Varsó viharos összecsapásokra készül az EU-val.

Economist

A borsodi 6-os választási körzet cseppben a tengerként mutatja az ellenzék bajait, amelyek leginkább abból fakadnak, hogy a Fidesz ellenőrzi mind az államot, mind a sajtót. Szerencsen jó egy hét múlva lesz pótválasztás és az autokrata Orbán Viktorral szembenálló erők nagy feladattal küszködnek. Ám azt remélik, hogy a próbatétel lendületet ad nekik a további összefogásra és így győzni tudnak 2022-ben. Ha 8 nap múlva felülkerekednek, az elvileg véget vet a kormánypárt kétharmados többségének.

Márki-Zay Péter azt gondolja, hogy a siker mindenekelőtt jelképes volna, mert meghatározná a politikai közhangulatot a következő másfél évre. Csakhogy az ellenzék jelöltről, Bíró Lászlóról antiszemita kijelentések derültek ki. Azóta egyfolytában megy ellene a hadjárat a kormánypárti médiában, míg a média csekély, megmaradt független része tárgyilagosan számolt be az ellenzék kínjairól a jelölt személye kapcsán.

Az ellenzék gondjai arra vezethetőek vissza, hogy a szegény, és a közmunkától függő vidéki embereket a hatalom könnyen meg tudja győzni: csak Orbán tud segíteni a nyomorúságukon. Emellett a Fidesz szinte teljes mértékben kézben tartja a helyi sajtót, befolyása a közösségi médiában jóval nagyobb, mint két éve, az önkormányzati választások idején. Hogy a Jobbik is tagja az ellenzéki szövetségnek, az sokakat nyugtalanít, és megnehezíti az együttműködést. Ám a választási törvények olyanok, hogy csakis a szoros összefogás hozhat eredményt két év múlva, ha le akarják váltani Orbánt.

US News and World Report/Reuters

A jelentés a független magyar újságírás legújabb kísérletének nevezi, hogy közadakozásból megkezdte munkáját a telex.hu, amelyet az Index jó 60 volt szerkesztője hozott össze. Az indulást legalább 34 ezren támogatták anyagilag. A cél az, hogy kitörjenek a kormány egyre nagyobb szorításából, ami „közeli” tulajdonosok közreműködésével érvényesül. Az Indexnél is azért állt fel a szerkesztői gárda, mert elegük volt a nyílt nyomásgyakorlási kísérletből. Az egyik főszerkesztő-helyettes, Rovó Attila ezt úgy érzékelteti, hogy lassanként olyan békának érezték magukat, amelyet betettek egy hidegvizes edénybe, majd alágyújtottak. Nincs ezzel semmi gond, amíg a víz nem kezd el forrni.

Az Orbán-kabinet tagadja, hogy korlátozná a sajtószabadságot, de pl. a Bizottság vadonatúj jogállami jelentése azt tartalmazza, hogy a hatalom a baráti szerkesztőségeknek juttatja az állami hirdetéseket és ezzel politikai befolyást szerez magának. Továbbá hogy módszeresen akadályozza a független objektumok munkáját, sűrűn fordul elő megfélemlítés, és akkor még ott van az is, hogy felvásárolják ezeket a szerkesztőségeket. Kovács Zoltán úgy reagált a megállapításokra, hogy azok képtelenek és hamisak.

Rovó azt mondja, ő az Indexnél gazdasági nyomást érzékelt, pl. munkaköröket akartak felszámolni, takarékosságra hivatkoztak, noha jól alakultak a bevételek. Vaszily Miklós, akinek a felbukkanása indította el a lavinát a legnépszerűbb hírportálnál, azt állítja, hogy semmilyen személyi döntésbe nem szólt bele. Csak költséghatékonyabb munkát sürgetett, mivel a járvány miatt nem volt esély a reklámjövedelmek fenntartására.

A főszerkesztő-helyettes úgy látja, hogy a kormány szorosabbra veszi a gyeplőt, a levegő egyre ritkább a médiában. Csak éppen nem lehet tudni, hogy ki van mögötte: mert nem egy politikus, vagy a miniszterelnök, netán egy párt jelenik meg a felszínen, hanem olyanok, akik megbízásukból járnak el.

ITT OLVASHATÓ

KAMPEC DOLORES CIV. – TÉTOVASÁGOK KORA

REZEDA VILÁGA BLOG

Szerző: Rezeda

2020.10.03.

Ott hevert Béla a földön a fáról lezuhanván, és azt felelte a fröccsök urának, nincsen egészen jól. És nem is arra gondolt, hogy gravitálva lefelé pattogott és ütődött az ágakon, reccsentek a csontjai, bár azért épek maradtak, és arra sem, hogy kudarcot vallva nem tudott repülni, holott régebben ez már sikerült, hanem tényleg azért nem volt jól, mert kinyitva véreres szemeit azokkal a fröccsök urát látta, és nem Fermina Dazát valóban. Az tehát, hogy ezen a világon volt és nem valami álombéli réteken és hegyeken, ahová vágyott, s amit innen a földről fekve elérni bajos volt, de nem lehetetlen egészen.

Így fölmérve azt, hová jutott zuhantában, és onnan mik a kilátásai, megkérte a fröccsök urát, hagyná magára kicsit, hogy tanulmányozhassa az életet giliszta szemszögből, vagy a vakondéból, tehát alulról fölfelé, s éppen azért, hogy megértse a szolgaságot, így ezzel együtt a falu lakóit, duplagyűrűsöket, olajos hajúakat és a bánatos szeműeket is mind, az egész nyüvesnek nevezhető világot tehát onnan tekintve, hogy a remények odavesztek, és nem várható semmi már. Ontológia – kiáltotta még a távozó, fröccsök ura felé, hogy magyarázza földön maradása okát, de ő csak csóválta a fejét, mert ismerte a barátját, megszokta a hóbortjait, ha meg nem is értette azokat.

Néztek le rá a rigók meg a fán élő csimaszok, a macska a hasára csücsült lábtörlőnek használva őt, a felhők szálltak az égen eltakarva a csillagokat, és hiába hessegette őket, bezárták a burkot, lecsukták egészen, mint odafönt kóricáló szempillák, s így Béla megadva magát a sorsnak lehunyta szemét, hogy fölfedezze a belső univerzumot, ha már a külső titkolja magát, de most hirtelenül semmit sem talált odabent, csak az üreset, és az ettől való rémületet. Hiányok voltak benne, a szíve cafatja, lelke rongyai, agyának lukai, meg a vágy, hogy meneküljön, ami nem sikerült. Trappoltak a mellén a hangyák, méregették, hogy vonszolnák el őt eledelnek.

Pók akarta bebábozni, eltenni télire, és Béla azon kapta magát, hogy táplálék lett, pedig még meg sem halt, hogy ott akarják megfrüstökölni őt a fa alatt, csontjait cupákolni, színi az agyát és zsírjait. És ekkor, amikor átlényegült csupán anyaggá, fedezte föl magában, hogy miként az Univerzum része ő, mi módon és mennyire egy vele, s ahogy itt van a fa alatt, azonmód van a Tejút másik végiben is. Így kezdett istenné válni épp, s hogy józanodjon álmai gőzeiből, arról egy hangya gondoskodott megkóstolva őt, húsa omlósságát, hogy viheti-e a hangya gyerekeknek majd tízóraira adva Béla alkatrészeit tízóraira a hangyaiskolába, mert nem volt pénze befizetni az ebédet egyáltalán...

ITT OLVASHATÓ

NEHÉZ ÖRÖKSÉG – BOGDÁN LÁSZLÓ UTÓDJÁT KERESI CSERDI

NÉPSZAVA
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2020.10.02.

A tragikusan elhunyt polgármester, Bogdán László testvére az esélyese a vasárnapi választásnak Cserdiben. Ellenfele a falu volt rendőre.

Júliusban vetett véget életének Cserdi polgármestere, a 46 esztendős Bogdán László. A 360 lelkes baranyai falut 14 éven át irányító roma férfi a hivatalában akasztotta fel magát, tettének okát azóta is találgatják rokonai, barátai és a helybéliek. 

Bogdán László visszatérő szereplője volt a médiának, mivel a többségében romák lakta faluban mandátuma idején megszűnt a munkanélküliség és helyreállt a közbiztonság. Ebben egyrészt a közmunkaprogramnak volt szerepe, másrészt annak: a polgármester minden eszközzel arra ösztönözte sorstársait, hogy munkával és tanulással igyekezzenek leküzdeni nehézségeiket. Bogdán László településvezetői tevékenységét a közismerten megosztott hazai politikai küzdőtér mindkét oldalán sokan elismerték, ő azonban megőrizte függetlenségét, és sűrűn azt mondta: „Nem leszek egyik pártnak sem a szajhája”...

ITT OLVASHATÓ

RIÓI MÉLYSÉGEK ÉS CSÚCSOK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Steve
2020.10.02.

Ha van a világon ellentmondásos hely, akkor Rio de Janeiro mindenképpen az: elképesztő társadalmi különbségeket, mélységeket és magasságokat tapasztalhat meg az oda látogató. Káprázatos ékszerüzlet és favella, szegénység és az óceán partján caipirinhát iszogatva lazulók – mindez Rio. Steve beszámolója.

„Este volt, amikor földet értünk. Buenos Airesből érkeztünk, két és fél óra az út repülővel. Megmutattuk a vízumunkat és kiléptünk az üvegajtón. Brazília vízumot követel kanadaiaktól és amerikaiaktól is, mert a kölcsönösségben hisz.

Minden, amin egy brazil látogatónak át kell mennie, mielőtt Kanadába jön, azt a kanadaiaknak is végig kell csinálniuk egy brazil látogatás előtt: elmenni a brazil követségre vízumot kérni, és minimum két hetet várni. Amcsiknak még ujjlenyomatot is kell adniuk!

A magyarok vízum nélkül mehetnek, mert brazilok is vízum nélkül jöhetnek Magyarországra.

Az érkezés

Taxisok áradata fogott körül, de mi mentünk a hivatalos taxi kioszkhoz. Itt megmondod, hogy mi a célod, kifizeted előre az árat és egy cédulával elküldenek a megfelelő helyre, Ferihegyhez hasonlóan.

Mindig egy csomó segíteni akaró vesz körül, önkéntes portások/idegen segítők, hívatlanok, akik a cuccodat akarják vinni és a taxi helyét megmutatni. Kissé nevetséges, mert mi nagyon kevés csomaggal utazunk… de nem volt mit tenni, mert ketten szabályosan kiragadták kezünkből csomagunkat és már terelgettek is a taxik irányába.

Végre odaértünk, jó benyomást keltett, új Peugeot, a sofőr tiszta fehér ingben. Borravaló a segítőknek… beülünk és kihajtunk a fülledt riói éjszakába.

Nézek ki az ablakon, a tengerpart mellett hajtunk, látok magas fura alakú hegyeket. Bemegyünk egy alagútba sűrű forgalom, majd megint a tenger…és 20 perc múlva Ipanémába érkezünk, a hotelunkhoz.

A hotel 16 emeletes, a tetején kis uszoda és bár. Nekünk a tizenkettediken volt egy szoba foglalva. Szuper kilátás a balkonról: jobbra a híres beach… egy körút, sétány, vagy 50 méteres homok aztán az óceán… mérföldekre nyúlik, mindkét irányban, amíg a szemed ellát.

És balra, nos, csak tekerd a nyakadat, fel… feljebb… igen ott látható a Krisztus-szobor, kivilágítva. Nápolyról van a régi latin mondás: „videre Napoli et mori”, (Nápolyt látni és meghalni), de persze akkoriban Rio még nem volt felfedezve.

Magánutazóknak Rio de Janeiro egy trükkös város. Sok a turisták ellen elkövetett bűnözés, figyelmeztetnek, hogy óvatos légy. A gazdagabb negyedek jobbára biztonságosak, de még itt sem ajánlatos késő estétől kora reggelig egyedül sétálni...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS

2020.10.02.

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Beteg demokrácia

Ez év március 30-án a parlament kizárólag kormánypárti szavazatokkal elfogadta a felhatalmazási törvényként emlegetett jogszabályt (hivatalos nevén A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt). Az ellenzék a kapcsolódó vitában erejéhez mérten teljesített: egyetlen érdemi javaslatot tett, amennyiben időkorlát kijelölését kérte, de a kormánypárt elutasította.

Nem telt el egy hónap, amikor Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a CT24 nevű cseh közszolgálati televízió vitaműsorában kijelentette, hogy Magyarország az új kornavírus-járvány elleni védekezés során eddig nem fogadott el olyan törvényt, amely ellenkezne az európai uniós joggal. „Egyelőre nem aggódom” – válaszolta Věra Jourová a műsorvezető felvetésére, sőt elmondta, hogy találkozott Varga Judit igazságügyi miniszterrel, akivel részletesen megvitatta a magyarországi döntéseket.

Jourová már akkor hangsúlyozta: a járvánnyal összefüggésben az Európai Bizottság minden tagállamban megvizsgálja, hogy az elfogadott kormányzati intézkedések nem sértik-e a jogállamiságot.

Varga Judit igazságügyi miniszter akkoriban a bizottság alelnökének kijelentésére közösségi médiaoldalán reagált: „Talán informálhatná véleményéről Donald Tusk néppárti elnököt és a kórus többi tagját is. Ha már a bizottság alelnöke is ezen a véleményen van, akkor bizonyosan elvárhatjuk, hogy a magyar jogállamiságért aggódók állítsák le azt a nemzetközi dezinformációs kampányt, miszerint a magyar koronavírus-törvény a diktatúra előtt egyengeti az utat!”...

Trencsényi László: Beszélgessünk a közművelődésről

Vásárhelyi Mária: Szemek a láncban

Évszázadok óta a diktatúra egyik, ha nem a legfontosabb jellemzőjeként emlegetik, ha a hatalom rendre nem tartja be a minden állampolgárra kötelezően vonatkozó törvényeket, és olyan jogszabályokat alkot, amelyek a közjóval szemben kizárólag egy szűk hatalmi elit érdekeit képviselik. Ezekben a rendszerekben, bár formálisan léteznek, valójában nem működnek azok az intézmények, amelyek feladata a hatalom törvényes működésének kontrollja lenne. Helyesebben működnek, csak a hatalom ellenőrzése helyett a törvénytelenségek legitimálását tekintik feladatuknak...

Krajcsír Lukács: Beáldozhatók – az ujgurok tragédiája

Váncsa István: Pazarló? Fölösleges?

Hanák András: Justice Ruth Bader Ginsburg

Gadó Gábor: Sztrájk az Alkotmányért

Ludassy Mária: A közvetítésnélküliség mítosza
(J. J. Rousseau vallomásai)

Tódor János: „Ezek mindenre képesek”

Kenesei István: Levél a miniszterhez

V I S S Z H A N G

Huszár Ágnes: Belarusz barátunk

P Á R A T L A N

Konrád Gyula: KÖZSZOLGÁLATISÁG

B. I.: RETYE­RUTYA

(nyerges): EZT OLVASOM

ICs: VIRÁG A KERTBE?

Lévai Júlia: MELLÉVEZÉNYELVE

-átkai: TÁNCREND

Lantai András: NYUGALOM

Lázár György: ŰR­TURIZMUS

simi: KINEK HIGGYÜNK?

Szilasi György: ZSÍR!

ivcsa: VISSZA A SZABADBA

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.10.02.

F E U I L L E T O N

Bartók Imre: Ismeri Hölderlint?

INTERJÚ

Szalay Zoltán: „A gondolati líra hiánya lehangoló”
Beszélgetés a 85 éves Tőzsér Árpáddal

K R I T I K A

Széplaky Gerda: Törlés és újraírás

(MI – Andreas Fogarasi és Christian Kosmas Mayer kiállítása. Vintage Galéria, november 6-ig.)

György Péter: A képek hatalma
A Nyugat alkonya

(World Press Photo, Magyar Nemzeti Múzeum, október 25-ig.)

Báron György: Epipo

(Visszatérés Epipóba. Magyar dokumentumfilm. Rendező: Oláh Judit.)

Oláh Judit, a Visszatérés Epipóba rendezője gyerekként maga is e miniállam polgára volt. Afféle osztálytalálkozóra hívja volt társait, akik közösen emlékeznek vissza, rakják össze a memória töredékes mozaikkockáiból az idő megfakította képet. Nem könnyű a múltidézés, elvégre jó néhányuknak nem csak a táborbéli anomáliákra kell visszaemlékeznie, hanem a Tanár Úr lakásán történt konkrét abúzusokra is...

Ruff Borbála: Mesék kókuszdióhéjban

(Elveszett alvókák. Előadja Csőre Gábor. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2020)

Nem a közkinccsé vált nyunyókák az Elveszett alvókák című hangoskönyv szereplői, még ha van is köztük hasonlóság, ezek az alvókák mások: olyan nyuszik, plüssoroszlánok, babák, amelyekhez a gyerekek mindenkinél szorosabban kötődnek, vagy amelyek – hiszen érző lények – végletesen ragaszkodnak gyerekbarátjukhoz. Olyan, Csőre Gábor által megformált karakterek, akiknek személyiségük van: hihetetlen szeretettel vágyakozók, mint Kertész Erzsi meséjében az ezüst mókus, vagy kedvezőtlen változásokat elszenvedők és kitartással legyőzők, mint Szabó Borbála Árpád nevű nyuszija...

Molnár Zsófia: Semmi nosztalgia

(Miért lett R. úr ámokfutó?, KV Társulat, HPS KultSzalon, szeptember 1.; KELET, Dollár Papa Gyermekei, Trafó, szeptember 22.)

A Miért lett R. úr ámokfutó? a játszmák aprólékos természetrajza, azoké a játszmáké, amelyekbe óhatatlanul és szinte észrevétlenül bele-belecsúszik az ember, és egyszer csak azon kapja magát, hogy fogalma sincs, mikor és hogyan, de már eldőlt, ki a nyertes és ki a vesztes. És tehetetlenségében vagy beletörődik önnön kisemberségébe, vagy nem bírja tovább elviselni, hogy a közvetlen környezete mennyire nem vesz tudomást róla, és mennyire mást akar, mint ő...

Fáy Miklós: Börtönéből szabadul

(Joyce DiDonato koncertje Bochumból – A Metropolitan Opera honlapján, október 23-ig)

Ez a koncert is hánykolódott, Barcelonában tartották volna, de a város gócponttá vált, átvitték Antwerpenbe, de az a város is gócponttá vált, így végül Bochumba mentek vele, egy ipari csarnokból átalakított koncertterembe. Joyce DiDonato áll a pódiumon, körülbelül középen. Ha balra fordul, ott ül vele szemben az Il Pomo d’oro régizenei együttes, hat vonós, egy theorba, egy csembaló. Ha jobbra fordul, akkor meg Carrie-Ann Matheson vár rá a zongoránál. Ennyiből már körülbelül sejthető, hogy szokatlanul nagy a merítés, de talán ez így túl enyhe kifejezés: az énekelhető zeneirodalom széleit is érinti DiDonato, Monteverdivel kezd, és a XXI. század a másik vég, ősbemutatóra is sor kerül...

Grecsó Krisztián: Nincs mese

(Egy szélsőjobboldali provokátor könyvmegsemmisítéséről)

A döbbenetes zajban nem érdemes tovább kiabálni, de a hallgatás viszont a sértés, aljasság eltűrésének tűnik, nem lehet mindentől csak elfordulni, és arra gondolni, hogy a provokátornak éppen ez a célja, a dühünkre, a figyelmünkre vágyik (és persze a szélsőségesek elismerésére, a tájékozatlanok, felszínesen tájékozódók azonnali helyeslésére)...

Csengery Kristóf: Távolság, közelség

(Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara – Zeneakadémia, szeptember 22.)

A két nyitány között a zenehallgató elsősorban a stiláris és műfaji távolságot érzékeli, s ezt hangsúlyozta Vásáry Tamás vezénylése is: a Lucio Silla bevezető zenéje még a „régi stílus”, az opera seria üzenetét közvetíti, ez háromtételes sinfonia gyors–lassú–gyors szerkezettel (ebből alakult ki később a koncertszimfónia műfaja), míg A varázsfuvola tizenkilenc évvel későbbi nyitánya már igazi operanyitány. Vásáry Tamás A varázsfuvola nyitányát részben a műhöz illő emelkedettséggel és dignitással tolmácsolta (a fennkölt szakaszokban), részben azzal a dinamizmussal és mesélő játékossággal (a gyors részekben), amelynek képzete a tételhez hagyományosan kapcsolódik...

Csuhai István: Egy egész negyed

Sárközi Mátyás: Hampstead. London romantikus művésznegyede. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2020, 125 oldal, 2600 Ft

Hampstead Londonon belül rendhagyó kerület, Sárközi pedig igen sok mindenre odafigyelő kalauz. Hampstead már adottságaival is kiemelkedik Londonból. Egyfelől valóban itt van az alapvetően sík főváros legmagasabb pontja, másfelől a londoni belvároshoz viszonylagos közelségben, hatalmas zöld felületével, a Hampstead Heath-szel a negyed úgyszólván kötelező városi kirándulóhely. Továbbá, ahogy a könyvben kétszer is elhangzik, „London tüdeje”, olyan terület, amelynek természeti jótéteményeiből az ott lakók és a nagyváros is részesülnek. A ma is pompás Heath köré az évszázadok során települések épültek, Hampstead pedig, a XVII. századtól ezen a néven, több mint kétszáz éve kedvelt célpontja nemcsak a jómódúaknak és a politikai elitnek, hanem a mindenkori művészvilág ilyen-olyan képviselőinek is...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Zelei Dávid: Ex libris

Radnóti Sándor: A süketnéma Isten
Kőrizs Imre: Tévedések fenntartása mellett
Krusovszky Dénes: Hemingway szalvétája
Kutasy Mercédesz: Párduc márványlapon

Fűzfa Balázs: Nincs, és mégis van

Beck Zoltán: A megszólalás üres helye. Napvilág Kiadó, Budapest, 2020, 272 oldal, 3200 Ft

Beck Zoltán okos, fejbe vágóan pontos című könyve ennek ellenére – a szó mindkét értelmében véve – szellemi mutatvány, mégpedig meggyőző szellemi mutatvány egy születőben lévő tudomány mindennapi műhelymunkáiból. Megfontoltan kiválogatva az egyetemi oktatói gyakorlatból azt, ami mások számára is gazdagítóan felhasználható. Mindannyiunkat segítve immár abban, hogy végre kevesebb előítélettel viszonyuljunk a cigánysághoz, illetve a roma kultúra alkotóihoz és műveihez...

Pető Péter: Gólbánat

Benedek Szabolcs: Ballada egy csapatról – A ’86-os válogatott története. Szenzár Kiadó, Budapest, 2020, 356 oldal, 3999 Ft

Benedek elmond valamit, amiről sokunknak van története. Csakhogy az övé indulatoktól mentes, a valósághoz hűséges, miközben még azt is segít megérteni, milyen korban éltek akkor a földön. És a végén ugyanúgy 0-6 lesz az eredmény, mint amikor elkezdtük. Mexikóból tehát nem gólörömre, hanem gólbánatra emlékezünk. Ennek a történetét rögzítette Benedek Szabolcs. Nem mesét, legendát gyártott, hanem történelmet írt. Aligha tehetett mást, hiszen ma a magyar futball is már csak történelem...

Szijj Márton: Simogatja a szőrömet

Lesi Zoltán: Magasugrás. Prae Kiadó, Budapest, 2019, 89 oldal, 2890 Ft

De milyen érzés a Magasugrást heteroszexuális férfiként olvasni? Gyakran nyomasztó. Gyomorforgató. Talán nem is akarunk tudomást venni sok mindenről a könyvben, sok igazságtalanságról. Hiszen mi nem vagyunk sem szexisták, sem nácik. A múltkor is előre engedtük azt a nőt az ajtóban. Olvasunk női irodalmat. Mosogatunk. Tudjuk mit mivel és hány fokon szokás mosni. Régen lehetséges, hogy szexisták voltunk, de most már jobban odafigyelünk...

Antal Nikolett: Kísértetjárás

Ketten egy új könyvről – Zoltán Gábor: Szép versek 1944. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 368 oldal, 3990 Ft

A Szép versek 1944 döbbenetes olvasmány. Katartikus, ahogyan Radnóti sorai visszamenőleg is igazságot követelnek maguknak – „…csodákban hittem, s napjuk elfeledtem.” (Levél a hitveshez) – s még azt is maguk alá gyűrik, amikor legszívesebben csak annyit gondolnánk: „Haza? /Ha-ha!” (Vas István: Szeptemberi jegyzetek)...

Csehy Zoltán: Tojáshoz a kotkodács

Ketten egy új könyvről – Zoltán Gábor: Szép versek 1944. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 368 oldal, 3990 Ft

„Kell a költő, ács, kovács, / tojáshoz a kotkodács” – írta Bárdosi Németh János, s a bizarr rigmusba ritmizált megállapítás nemcsak az 1944-es évet tekintve, minden elhallgatást és elhallgattatást számba véve, de minden egyes korszakban igaznak látszik. Érdemes eltűnődni azon is, hogy miért vágyjuk, reméljük, szinte öntudatlanul is, hogy egy-egy zseniális költő egyben erkölcsi mérce, univerzum legyen, hogy miért hisszük szinte fanatikus módon, hogy a költő valamiféle világokat szintetizáló, valóság fölött járó lény, akit, ha hazugságon, aljasságon vagy kisebb-nagyobb kóklerségen érünk, legalább úgy fáj, mint egy kisebb szerelmi csalódás...

I R O D A L O M

Benkő Attila: Sétálni kell

Benkő Attila: Nincs levél

Benkő Attila: Gellért tér, 1956

Benkő Attila: Kék Golyó

Fehér Imola: Vér

Szív Ernő: Árvaság, szegény

Egyszer le kellett vetkőzni orvosi vizsgálat miatt.

Vedd le a trikód, Imre.

Nem.

Vedd már le.

Nem.

Magától nem fogja, ez most már látszik rajta. Egyetlen görccsé vált. Lerángatják róla a már nem is fehér, mert inkább szürkére koszolt, rojtosodó pamutot, aztán egy ideig tanár és orvos nézik a hátát. Ó, hogy aza. Egy kisgyerek háta. Ott állok mögöttük. Látom én is. Hurkák. Azok a klasszikus hurkák a hát húsán, különben nem is értem, miért hurkát mondanak a felnőttek, mert inkább kolbászok...

Vári Attila: Horgeom úr macskái

Szeretett kirándulni, nagyapjával rendszeresen járta az erdőt, s legalább százféle gombát, gyógynövényt ismert. Két gombahatározójuk volt, a nagyapjáé angol nyelvű, az övé magyar, s bár a színes nyomatok nem nagyon hasonlítottak egymáshoz a könyveikben, a latin nevek alapján be tudták azonosítani a leszedett példányokról szóló leírásokat. Rengeteg gombának csak a latin neve ugrott be elsőre, ha meg kellett nevezze. A cseh kucsmagomba, a verpa bohemica, az iszonyatosan büdös, hatalmas, felmerevedő férfi nemi szervre hasonlító boszorkánytojás, a fallus inpudicus, éppen úgy, mint a rizike, a lactarius deliciozus neve is hamarabb került nyelve hegyére latinul, mint közismert magyar nevén. Így természetesen nem az unalmasnak tartott horgászást, a vízpartról a mozdulatlan úszó lesését választotta. Különben is úgy érezte, hogy állatpreparátor, vadtömő nagyapja jóvoltából több köze van az erdő állataihoz, mint a halakhoz, amiknek még a szagát sem bírta...

Csombor Rita: Hűtőbe nyúlni tilos

A két rendtársával, akiket a másik rendházban szállásoltak el, legközelebb csak a főtér melletti kis utcában találkozott a nyelviskola előtt. Mindhárman nagyon izgultak, ugyanis senki sem tudott németül, csak angolul. Sára nővér szokás szerint igazgatta a fátylát, Erzsébet nővér pedig csak állt és dudorászott. Flóra biciklivel érkezett, mindenki megbámulta a kisvárosban a két keréken guruló apácát, de ez egyáltalán nem zavarta a tekerésben. Sőt, rá is erősített, csak úgy száguldozott a hétfő reggeli napsütésben. Pont időben érkezett. Egy fiatal, mosolygós nyelvtanárt kaptak, Ingridet, öten voltak a csoportban. Két szlovák nővér is csatlakozott a csapathoz. A kávéautomata használatáért nem kellett fizetni. A szlovák nővérek és Erzsébet nővér aszketikus típusok voltak, csak napi egy kávét engedtek meg maguknak. Sára nővér és Flóra azonban lazábban kezelték a helyzetet, az órák közti szüneteket forró csokival ünnepelték. Nagyon jó hangulatúak voltak az órák, különösen a Der Igel fliegt im Himmel mondat tetszett a nyelvtanárnak. A többiek nem értették, Flóra pedig azt gondolta, nagyot fog villantani. A nyelvtanár percekig fuldoklott a nevetéstől, eleve érdekes helyzet volt, hogy öt jókedvű, fiatal apácát tanít.

ITT OLVASHATÓ

PONTOS SZÁMOK ÉRKEZTEK A PÉNZFELVÉTELI PÁNIKRÓL - A LAKOSSÁG 8 NAP ALATT 250 MILLIÁRD FORINTOT VETT KI A BANKOKBÓL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2020.10.02.

A 2008-as pénzügyi világválság idején sem vettek ki annyi pénzt a magyarok a bankokból, mint amennyit a járvány miatti pánik idején – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent elemzéséből. A kezdeti intenzív készpénzkereslet fokozatosan enyhült, majd erőteljesen hatott a karantén.

Átfogó elemzést tett közzé az MNB arról, hogy milyen hatással volt a koronavírus-járvány a hazai fizetési szokásokra. Elsőként a készpénzforgalom 2020. január és augusztus közötti alakulását vették górcső alá (ezt teljes terjedelmében itt nézheti meg). Sokan – írtuk meg a hitelintézetektől származó információk alapján – a járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetését követően egyéb megtakarításaikat is készpénzbe menekítették. Eddig azonban konkrét számokat nem ismertünk.

Most a jegybank pótolta ezt a hiányt. Mint leírták: március vége előtt 8 munkanap alatt a forgalomban lévő készpénzállomány értéke mintegy 250 milliárd forinttal, azaz 3,9 százalékkal emelkedett. Ez a korábbi trendek alapján 5-7 hónap normál növekményének felel meg. A járvány hatásai az MNB elemzése szerint egyéb készpénzforgalmi mutatókban (például hitelintézetek fióki és ATM-en keresztüli készpénzkifizetési forgalma, pénzfeldolgozói adatok) is egyértelműen látszottak.

A történtek – nyomatékosította a jegybank – nem tekinthetőek példa nélkülinek, hasonló készpénzkiáramlási csúcsok a múltban is voltak. Az adatok szerint a 2008-2009-es gazdasági világválság idején csekélyebb volt a pénzkivétel a mostaninál. 2008 októberében 16 nap alatt 180,3 milliárdot vettek ki a bankokból a magyarok. Az MNB felhívja azonban a figyelmet arra, hogy míg 2008 októbere után 4 hónap alatt összesen a korábbi többlet pénzkiáramlás 62 százaléka, 2020-ban áprilisban és májusban „csupán” 34 százaléka zúdult ki. (Arról nem ejtettek szót, hogy már járvány előtt is nagyot változtak – felfelé lendültek – a készpénztartási szokások.)...

ITT OLVASHATÓ

DIE WELT: „A LENGYEL ÉS A MAGYAR KORMÁNY POLITIKÁJA VESZÉLYESEBB AZ EU-RA A BREXITNÉL"

HVG360
Szerző: hvg360
2020.10.02.

Gerald Knaus szerint öt év múlva ismét lehetnek politikai foglyok az EU-ban, ha Brüsszel nem reagál arra, ami Magyarországon és Lengyelországban folyik. Hiszen a kormányhű média mindkét államban hecckampányt folytat a politikai ellenfelek ellen, és a hatalom fokozatosan lehetetlenné teszi a tisztességes bírósági eljárásokat.

A berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű agytröszt igazgatója a német konzervatív Die Welt szerint ma az egyik legfőbb közellenség a magyar vezetés szemében. Gerald Knaus azt mondja, azzal vívta ki a Fidesz ellenszenvét, hogy munkatársaival még áprilisban jelentésben mutatták ki: az utóbbi 6 évben Budapest és Varsó, vagyis éppen az a két ország kapta a legtöbb uniós támogatást, amely a leginkább visszalépett a demokrácia területén.

Márpedig ezzel alighanem ideget talált el Orbán Viktornál, máskülönben a kormánya nem szállna be egy német kutatóintézet elleni támadásokba. A miniszterelnök oroszlánként harcol, hogy a jövőben is érkezzenek a pénzek Brüsszelből, de senki ne kérdezzen semmit...

ITT OLVASHATÓ

MI MINDENÉRT KELLENE BOCSÁNATOT KÉRNIE ORBÁNNAK AZ ORSZÁG LAKÓITÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.10.02.

Napsugaras szép reggelt! Nyugodtan vissza lehet heveredni. Orbán Viktor elröppent Brüsszelbe, hogy megvédje a magyarországnakműködniekellt, szóval el lesz sikálva minden. Lesz pénz lóvéra, Mészáros Lölö megveheti talán még a Barcelona focicsapatát is – stadionnal együtt, ha van nekik stadionjuk -, jöhet a következő onoka, Szijjártó Péter fotózkodhat a sikeres üzletasszony feleségével (bizonyára ő fizette a luxus jachtozást, mint Rogán felesége a helikopterutat, azért került elő. Pedig azt a jachtozást változatlanul nem lehet megvásárolni, csak ajándékba kapni a jármű tulajdonosától, tehát a korrupció gyanúja nem halványodott), szóval megy minden terv szerint. Már amennyiben sikerrel jár a főni, elég erős a német nagytőke lobbiereje, és nem kötik jogállami feltételekhez a suskát. Vagy pedig ahhoz kötik, csak furán fogalmazzák meg a kötelezettségeket. Például az már önmagában a jogállam meglétét igazolja, ha Péternek hívják a legfőbb ügyészt. Ilyesmi.

Van más jó hír is. Müller Cecília kapott ajiba a főnöktől egy igazi maszkot. Ennek annyira megörült, hogy azon nyomban fel is vette. Ki sem hipózta előtte. Igazán megindító volt. Ja, és bejelentette a vezér, hogy bevezetik a tizenharmadik havi nyugdíjat! Jó, hogy szólt, alig százszor hallottuk eddig...

ITT OLVASHATÓ

NEM LÁTSZIK A GÖDÖR ALJA, AHONNAN VISSZA LEHETNE PATTANNI A CIVILIZÁCIÓBA

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.10.01.

Jó estét kívánok! Egyáltalán nem a nap híre, de miután úgy látom, hogy a bulvármocsártól az extázisban lelkendező propagandamédián át a mértékadó független sajtóig mindenki fontosnak tartotta beszámolni róla, akkor itt se sikkadjon el: tovább szaporodik az Orbán-dinasztia, amennyiben a miniszterek elnökének legidősebb, saját lábon álló lánya hamarosan újabb onokát szül nagyapónak. Ahogyan az Kövér László életvezetési tanácsainak egyelőre kiadatlan kötetében írva található. Ha van valódi örömhír, amely egy egész nemzet orcájára mosolyt csal, akkor ez pont egy ilyen. Nekem erről csak annyi jutott eszembe, hogy senkinek nem áll módjában megválogatni a felmenőit, ezért felelősséggel sem tartozik a cselekedetei miatt. Ez szerintem alapvetés a teli pofával, vöröslő fejjel Apró-klánozó közéleti hőbörgések közepette is.

Ami nagyapót illeti. Mielőtt elhúzott volna Brüsszelbe az európai uniós csúcstalálkozóra felmosni, és újabb érdekes játszmába kezdeni, még gyorsan összerántotta az Idősek Tanácsának ülését, ahol Müller Cecília országos tisztifő és Novák Mátólminiszter Katalin közé beült szónokolni néhány propagandafotó kedvéért, a nagyon helyesen egymástól látható távolságra szétültetett időseknek. Merthogy ma van az idősek világnapja – elnézést is kérek gyorsan, amiért nem emlékeztem meg erről ma reggel -, úgyhogy ki másról szólhatott volna ez a nap, mint a miniszterek elnökéről, őfelségéről, akiért lényegében az egész ország van, és aki ebből az alkalomból a Karmelitában tartott eligazítást az illetékesnek. Azt nekem nem sikerült megfejtenem, hogy Országos Cecília néni milyen minőségében vett részt ezen az ülésen, mindenesetre kapott egy hálamaszkot a főnök úrtól, aki szerint az a béna, mezítlábas sebészeti maszk elég gáz. Bezzeg az övé, amivel külföldre jár. Úgyhogy innentől kezdve ezt tessék hordani Nyunyókanéninek. Szinte a szemem is könnybe lábadt. Nem a meghatottságtól, valami teljesen mástól, aminek próbáltam nevet adni, de a szekunder szégyennél jobbat megint nem találtam...

ITT OLVASHATÓ

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK AZ AIRBNB SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS VERA
2020.09.29.

A lakások rövidtávú hasznosításáról az elmúlt hónapokban – az önkormányzatok ölébe hulló szabályozási lehetőség nyomán – élénk vita alakult ki. A #STOPAirBnB kampány aktivistáiként számos olyan érvet hallunk a szabályozással szemben szkeptikus, vagy azt ellenző emberektől, amelyekre, úgy véljük, meggyőző válasszal rendelkezünk. Meggyőződésünk, hogy mind a város egésze, mind a társadalmi igazságosság szempontjából helyes lépés volna a rövidtávú lakáskiadás szabályozása, ezért az alábbiakban összeszedtük az ellenérvekre adott válaszainkat.

Kérdés: A lakhatási kérdések sokkal bonyolultabbak annál, hogy leegyszerűsítsük az AirBnB-re. Egyáltalán miért ezzel foglalkoztok?

Válasz: Mi, A Város Mindenkié csoport, és a kampányhoz csatlakozó szervezetek is úgy gondoljuk, hogy a kérdés sokkal bonyolultabb, és az AirBnB csak egy kis szelet a megoldandó kérdések sorából. Annak az aktualitását, hogy most erre fókuszálunk, az adta, hogy az önkormányzatok a kormány rendelkezése értelmében most lehetőségük van helyi rendelettel szabályozni a kérdést, és fontosnak tartjuk, hogy a hosszútávú lakáskiadás mellett szóló érvek is megjelenhessenek a közbeszédben és a döntéshozók előtt. Nem a turizmus ellenében, hanem a lakások lakhatási célú hasznosításának érdekében kampányolunk.

Kérdés: Olyan kevés Airbnb lakás van. Miért gondoljátok, hogy egyáltalán befolyásolják a lakáspiacot?

Válasz: Nem gondoljuk, tudjuk. Nem az összes fővárosi lakáshoz, hanem a bérbeadható lakásokhoz képest kell megvizsgálni a rövidtávra kiadott lakások számát. A fővárosban nagyjából 900 ezer lakás van, ezek több mint 80 százalékában a tulajdonos lakik. A KSH az állomány kb. 10%-át üresként tartja nyilván, és a fővárosban az önkormányzatok tulajdonában az állomány 6%-a van. Jellemző még az irodaként, raktárként, üzletként hasznosított ingatlan. A budapesti bérlakáspiac összességében a KSH szerint nagyjából százezer lakást jelent. Ezek a piaci bérlakások a nagyvárosok bérházaiban koncentrálódnak, a belvárosi területekre – éppúgy, mint az Airbnb lakások...

ITT OLVASHATÓ

TESZTELNI KELL - A VÍRUS TARTÓSAN VELÜNK MARAD

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.10.01.

Már léteznek bizonyítottan hatékony gyógyszerek a COVID-fertőzés ellen. Az Egészségügyi Világszervezet új, a PCR teszteknél olcsóbb, felhasználóbarát vizsgálati módszereket is kipróbált és támogat. Erről Jakab Zsuzsanna, a világszervezet főigazgató-helyettese beszélt a 168 Órának adott interjúban, és azt is megerősítette: minden államnak kötelessége a tesztelés, a kontaktkutatás, és a bizonyított esetek elszigetelése. A világszervezet második embere úgy nyilatkozott, hogy egyetlen ország sem lehet védett addig, amíg a reménybeli vakcinából nem jut mindenkinek.

A járvány második hulláma dühöng Európában, de már senki sem szeretné bevezetni a gazdasággyilkos tavaszi korlátozásokat. Mi a jó gyakorlat?

A különböző országok stratégiája most alapkérdésként kezeli, hogy megőrizzék a gazdaság működőképességét, de a prioritások között elsőbbséget kell élveznie az egészségvédelemnek. A jó gyakorlat nyilvánvalóan az, ha a kettőt össze tudják hangolni.

Magyarországon mostanában sokat vitáznak a tesztelésről. Államtitkári szinten elhangzott például, hogy úgysem a tesztelés, csak a fegyelmezett, szabálykövető magatartás állítja meg a járványt. Ebből viszont az következne, hogy nem is fontos tesztelni.

Látnunk kell, hogy a járvány elleni védekezés a mostani szakaszban valóban össztársadalmi felelősség. Mindannyian sokat tehetünk azért, hogy megállítsuk a járvány terjedését. Dolgunk, hogy maszkviseléssel, a fizikai távolság megtartásával, és a személyes higiénével védjük magunkat és egymást a fertőzéstől. Ehhez hozzátartozik az is, hogy kerüljük el a tömeges rendezvényeket. Mindezzel tényleg sokat tehetünk szeretteink életéért. Természetesen a kormányzati szerveknek is fontos feladataik vannak. Nekik kell felderíteniük és megszüntetniük a gócokat, ehhez pedig tesztelniük kell. Erre nincs más megoldás. A kontaktusokat fel kell deríteniük, az érintetteket izolálniuk kell, fontos, hogy karanténba helyezzék őket. Más módon nem lehet megakadályozni újabb és újabb gócpontok kialakulását...

ITT OLVASHATÓ

JAKAB FERENC SZERINT GYORSVONATKÉNT ROHANUNK A VESZTÜNKBE, A LÁZMÉRÉS PEDIG ÉRTELMETLEN ÍGY

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.10.01.

Nagyon aggasztónak látja a járványhelyzetet Jakab Ferenc, a pécsi virológuscsoport vezetője, akit tavasszal neveztek ki a kormány által létrehozott koronavírus-kutatócsoport élére, és szeptemberben is ott volt az akciócsoportok ülésén. „Ha ilyen tendenciában rohanunk gyorsvonatként a vesztünkbe, akkor nagyon gyorsan ki fogjuk meríteni az egészségügyi kapacitásainkat, és baj lehet belőle”- mondta egy online beszélgetésen, amit Constantin Tamás gyermekorvos szervezett, és részt vett rajta még Falus András immunológus és Tordas Dániel gyermekorvos is. „Nem látjuk, hogy a járvány platózna, csúcsosodna, vagy bármit is csinálna. A számok emelkednek.”

Jakab szerint „ha minden így marad, és komolyabb intézkedések nem történnek”, akkor a következő egy hónapban drasztikusan emelkedni fog a fertőzésszám. Már most is növekszik a fertőzöttek átlagéletkora: néhány héttel ezelőtt még 30 körül volt, mára elérte a 40-et. Azt mondta, arra kell számítani, hogy egyre nagyobb mértékben fognak megfertőződni az idősek, így többen kerülnek majd kórházba, lélegeztetőgépre, és növekedni fog a halálozások száma is. „Ami még nagyon félő, hogy be fog robbanni az idősotthonokban, szociális intézményekben is.”

Jakab szerint lassan a tesztelési kapacitásainkat is kimerítjük...

ITT OLVASHATÓ

AZ EP ALELNÖKE SZERINT ROSSZ IDÉZETET KÖZÖLTEK TŐLE, Ő ORBÁNT, NEM MAGYARORSZÁGOT AKARTA KIÉHEZTETNI

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.10.02.

Az Európai Parlament alelnöke – lapunkhoz eljuttatott közleménye – szerint az egyik német lap rossz idézetet közölt tőle, és ő nem azt mondta, hogy Magyarországot és Lengyelországot, hanem azt, hogy Orbán Viktort kell pénzügyileg kiéheztetni. Katarina Barley a Deutschlandfunk hibájára hivatkozott, amelyet a lap el is ismert a helyreigazítási oldalán. Barley szerint az interjúban eleve nem hangzott el ilyen kijelentés, a lap hírügynöksége rossz idézetet kivonatolt belőle.

"Az Európai Unió a demokrácia és a jogállam értékein alapszik. Orbán Viktor fideszes kormánya egyre több másik tagállami kormánnyal együtt rendszerszinten ássa alá az Európai Unió alapértékeit. Minden uniós állampolgár érdeke, hogy az uniós források ne azokat a kormányokat gazdagítsák, amelyek nyíltan támadják az alapvető értékeket és közben a haverjaikat juttatják uniós pénzhez."

– tudatta Barley a 24.hu-val.

"Orbán Viktor nem csak az európai adófizetőket csapja be, hanem elsősorban a magyar népet. A mi javaslatunk azt jelentené, hogy a támogatások megvágása nem a népet érintené, amelynek leginkább szüksége van ezekre a támogatásokra, hanem a kormányokat. Az Európai Parlament ragaszkodik egy olyan pénzügyi szankciós mechanizmushoz, ami működik. Az alapvető értékek megsértésének szankcionálása a félrevezető kormányokat kell érintenie, nem a népet."

– tette hozzá. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa egyébként a német szövetségi kormány korábbi igazságügyi minisztere is, most pedig az EP alelnöke és a LIBE, vagyis az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagja, amely sokat foglalkozik a magyar jogállam ügyével...

ITT OLVASHATÓ

AZ ELLENZÉKNEK EL KELL DÖNTENIE, HOGY ORBÁN VIKTORT VAGY EGYMÁST AKARJA-E LEGYŐZNI

AZONNALI.HU
Szerző: PÁPAY GYÖRGY
2020.10.02.

A közös lista üzenete egyértelmű: az ellenzék pártjai 2022-ben már nem önmagukkal akarnának versenyezni, hanem Orbán Viktor rendszerét leváltani. Aki több listát akar, az az ellenzéken belüli rivalizálást tartaná fenn – 2018-ig minden választás megmutatta ennek eredményét.

A kérdés, hogy az ellenzéknek egy vagy több listán indulva van-e esélye leváltania az Orbán-rezsimet, azokat is megosztja, akik ezt a rezsimváltást tényleg szeretnék. Másfél évre a parlamenti választásoktól az Azonnali ellenzéki politikusok és értelmiségiek részvételével vitát indít arról, hogy hány listán érdemes, szükséges elindulni a győzelemhez. Az alábbiakban Pápay György, a Magyar Hang publicistája, az LMP-közeli Ellensúly folyóirat szerkesztője mondja el véleményét...

ITT OLVASHATÓ

A FESZ LESZ KIADÓJA AZ ÖSSZES LIBRI BOLT BEZÁRÁSÁT INDÍTVÁNYOZTA A GDPR TÖRVÉNY ALAPJÁN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.10.02.

Bartus László újságíró, a Fesz lesz című könyv szerzője és kiadója, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatát kezdeményezte a Libri Könyvkereskedelmi Kft. jogellenes adatkezelése miatt. A Libri Kft. augusztus 18-án a könyv kiadójával való egyeztetés nélkül megszüntette a Fesz lesz című könyv árusítását. Az egymondatos indoklás szerint a könyv “összeférhetetlen a GDPR törvénnyel” (GDPR=európai adatvédelmi törvény). A Libri egy hét múlva sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben azt állította, hogy számára nem tisztázott az sem, hogy ő maga adatkezelő vagy sem, és a könyvterjesztés adatkezelésnek minősül-e.

A Libri ennek ellenére közölte, hogy adatvédelmi státuszának tisztázásáig a Fesz lesz című könyv árusítását befejezi, ami a Fesz lesz című könyvben levő személyes adatokkal kapcsolatos “adatkezelés korlátozását” jelenti. Ez azonban jogsértő, mert a GDPR törvény 18. cikke alapján adatkezelést csak adatkezelő korlátozhat. Amíg nem tisztázott, hogy a Libri Kft. adatkezelő vagy nem, semmiféle adatkezelést nem korlátozhat. Azzal, hogy a Libri Kft. adatkezelőként járt el, önmagát adatkezelővé nyilvánította. Ebben az esetben azonban be kell tartania a GDPR törvény adatkezelőkre vonatkozó előírásait, nemcsak a Fesz lesz, hanem az általa árusított valamennyi (mintegy 18 ezer könyv) vonatkozásában.

A Fesz lesz című könyv kiadója a bejelentésében felsorolta, hogy a Libri Kft.-nek a GDPR törvény alapján milyen követelményeknek kellene megfelelnie, amelyeknek nem felel meg. A Librinek, ha adatkezelő, valamennyi általa forgalmazott könyvből ki kell gyűjtenie minden olyan érintettet, akivel kapcsolatban személyi adat jelenik meg a könyvben. Személyi adat az egyénnel kapcsolatba hozható minden adat és információ, azonosításra alkalmas közlés. A 18 ezer könyvben szereplő valamennyi személyes adatról és azok kezeléséről nyilvántartást kell vezetnie, és valamennyi érintettet tájékoztatnia kell arról, hogy a Libri Kft., mint adatkezelő, az adataikat kezeli, terjeszti.

Mindez nem elég, hanem ahhoz, hogy a Libri Kft. akár egyetlen könyvet is forgalmazhasson, adatkezelőként ki kell kérnie valamannyi könyvben szereplő személy adatainak terjesztéséhez az érintettek engedélyét. Ezek a legalapvetőbb követelmények, amelyek közül a Libri Kft. egyetlen előírást sem tart be, amivel súlyosan sérti az adatvédelmi törvényt. Ha igaz, hogy a Libri 18 ezer könyvet árusít, és könyvenként több személy is érintett lehet, akkor a Libri Kft. által ekövetett tömeges személyiségi jogsértések a Magyarországon elkövetett legnagyobb adatvédelmi botránynak számítanak.

Ha a Libri Kft. adatkezelő, aki jogosan korlátozta Bartus László Fesz lesz című könyvének “adatkezelését”, akkor ő maga olyan mértékben sérti az adatvédelmi szabályokat, hogy működése “a GDPR törvénnyel összeférhetetlen”. Ebben az esetben a Libri Kft. jogsértő adatkezelését csak úgy lehet korlátozni, ha a Libri Könyvkereskedelmi Kft. a jogsértő állapot megszüntetéséig beszünteti a működését, ezért az összes Libri könyvesboltot azonnali hatállyal be kell zárni. Ezért a Fesz lesz című könyv kiadója azt kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól, hogy állapítsa meg: a Libri Kft. adatkezelőnek minősül vagy nem, és ha igen, akkor a GDPR törvénnyel összeegyztethetetlen adatkezelése miatt a Libri Kft.-t szólítsa fel valamennyi könyvesboltja azonnali bezárására, a jogsértő állapot megszüntetésére.

Ha a Libri Kft. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nem adatkezelő, akkor a Libri jogtalanul korlátozta a Fesz lesz című könyvben szereplő adatok kezelését. Törvénytelenül távolította el a könyvet a boltjaiból, mert azt csak adatkezelőként tehette volna meg. Így azonban jogtalanul korlátozta a Fesz lesz című könyv valódi adatkezelőjének, a könyv kiadójának adatkezelői jogait, amivel szintén megsértette a GDPR törvényt. Ez azt jelenti, hogy a Fesz lesz című könyvről még senki nem bizonyította be, hatóság és bíróság nem mondta ki, hogy bármivel is sértené a GDPR törvényt, de a Libri Kft. – vagy így, vagy úgy – jogsértést követett el, akár adatkezelő, akár nem. Ezért bírság jár, a GDPR törvény szerint az éves bevétele 4 százalékának erejéig terjedően...

ITT OLVASHATÓ

VILÁGTÜKÖR: EURÓPA ENGED? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.10.02.

Az EU gazdaságának élénkítése most a legfontosabb szempont. Másodlagos a jogállamiság, mert a kettőt egyszerre nem lehet megvalósítani. Ilyen vélemény is megjelent a mértékadó sajtóban.

Vagy gazdaságösztönző csomag, vagy jogállamiság – mindkettő egyszerre nem megy Európának. Legalábbis így látja Andreas Kluth, a Bloomberg üzleti hírügynökség véleményrovatának egyik publicistája, aki igencsak tapasztalt újságíró, a német Handelsblatt volt főszerkesztője, de írt a londoni Economistnak is. Véleménycikke alatt mindenesetre ott olvasható, hogy az nem szükségszerűen tükrözi a Bloomberg álláspontját. Kluth szerint az Európai Unió, annak érdekében, hogy sínre tehesse a pénzügyi ösztönző csomag ügyét – ami a járvány nyomán előállt gazdasági válságból való kilábalást célozza -, valószínűleg hajlandó lesz inkább kiengesztelni Magyarországot és Lengyelországot. A demokratikus normák mellőzése azonban végzetes lehet az EU számára – figyelmeztet a szerző.

A német elnökség nem akar kockáztatni

A cikk kifejti, hogy a jogállamisági követelmény általános értelemben azt jelentené: az uniós forrásokhoz való hozzájutás érdekében tiszteletben kell tartani a független igazságszolgáltatást, a sajtószabadságot, illetve a liberális demokrácia további alapelemeit, amiket az uniós szerződések megfogalmaznak. A német EU-elnökség azonban oly módon hígította fel a javaslatot, hogy csak az uniós pénzek jogellenes felhasználása vonná maga után a további források visszatartását – ráadásul az ilyen szankcióra irányuló európai bizottsági javaslatot a tagállamoknak minősített többséggel kellene elfogadniuk, holott korábban arról volt szó, hogy a bizottsági javaslat elvetéséhez lenne szükség minősített többségre. A németek szerint tehát a gazdasági helyreállítási csomagot nem szabad kockáztatni esetleges magyar, illetve lengyel vétóval.

Már a spájzban vannak

Váltsunk témát. Magyarországi székhelyű, független hírportálnak adja ki magát egy olyan, valójában orosz irányítású csoport, amelynek fenntartóit a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt beavatkozással gyanúsítják, és amely most, ismét az elnökválasztás közeledtével, amerikai jobboldali közösségimédia-felhasználókat céloz meg – írja a Reuters, egy FBI-vizsgálat megállapításaira hivatkozva.

A médiafelület a konzervatív nézetek képviselőjeként hirdeti magát, és nyitó oldalán azt üzeni olvasójának, „Ne hagyd, hogy átvágjanak”. Elnevezésük NAEBC, vagyis Newsroom Amerikai és Európai Polgároknak. Fenntartóik olyan személyek, akik a szentpétervári Internetkutató Ügynökséghez kötődnek. A Facebook és a Twitter nemrég leleplezett olyan, baloldali álmédiafelületeket, amelyeket szintén ez az ügynökség mozgatott – vagyis az oroszok mindkét amerikai politikai tábor híveihez igyekeznek szólni, álújságírókat és álszerkesztőket felvonultató kamu híroldalak révén. A jobboldaliként operáló NAEBC balos édestestvére a Békeadatok elnevezésű portál. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor azt mondja, az orosz államnak semmi köze ilyenfajta tevékenységekhez.

Az amerikai nép választ, vagy a Kreml?

A Reuters megszólaltatja Ben Nimmót, a Graphika elnevezésű közösségimédia-elemző cég vizsgálati részlegének a vezetőjét, aki szerint az orosz kamuoldalak stratégiája 2016 óta változatlan: megosztó és polarizáló üzenetek révén energiával feltölteni Donald Trump támogatóit, és lenyomni a demokrata jelölt, jelen esetben Joe Biden támogatottságát.

Egy magas rangú amerikai biztonsági illetékes arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy az oroszok igyekeznek minél több amerikait rávenni cikkek írására, az interneten való közzététel céljából. Ezek az emberek nem tudják, hogy valójában az oroszok megrendelésére írnak. Az NAEBC és a Békeadatok portál cikkenként nem túl sokat, 50-75 dollárt utal a szerzőnek, de legalább azonnal fizet, mondhatni, mint a katonatiszt.

A Reuters betekintést nyert néhány emailbe, amit az NAEBC nevében egy bizonyos Nora Berka küldött egyes szerzőknek, meghatározott témákban rendelve tőlük írást – így például arról, hogy rendőrök által elkövetett rasszista erőszakcselekmények miatt követeléseket fogalmaztak meg Amerikában a rendőrség finanszírozásának megtagadására.

Belgiumban nem központi téma a nemi identitás

Végül néhány mondat arról, hogy Belgiumban miniszterelnök-helyettessé nevezték ki Petra De Suttert, aki az első közismerten transznemű kormánytag Európában. A Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása mérföldkőnek nevezi a fejleményt, de nem pusztán azért, mert ez egyáltalán megtörténhetett, hanem azért is, mert ez nem váltott ki közérdeklődést, a belga média szinte semmilyen figyelmet nem szentel Petra de Sutter nemi identitásának. Az új miniszterelnök-helyettes egyébként nőgyógyász professzor, a női jogok és az LMBT-jogok közismert védelmezője.

A Politico írása kitér arra, hogy a transzneműek helyzete korántsem ennyire rendezett több európai országban. A nemi identitással kapcsolatos viták témakörének iskolai oktatását megkérdőjelezték Romániában, hasonló jogszabály született Bulgáriában, Lengyelországban pedig az államfő aláírta azt a kezdeményezést, amely kiiktatna a tananyagból minden melegjogi utalást. Magyarországon a Politico megfogalmazása szerint gyakorlatilag lehetetlenné tették a nemváltoztatás elismerését – valójában egész pontosan a születéskori nemet nyilvánították megváltoztathatatlan személyes adattá. Hasonlóra készülnek Oroszországban.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ ERŐFORRÁS ÁTKA – MONDJUNK LE MI AZ ORSZÁGOT TORZÍTÓ EU-PÉNZEKRŐL!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2020.10.01.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése elmarasztalta Magyarországot, a tervezett pénzügyi mechanizmus bevezetésével ez pedig az EU-források megvonását is hozhatja. Vendégszerzőnk igencsak provokatív felvetése szerint ez nem baj. Sőt: éppen nekünk kellene lemondani az EU-forrásokról. Kovács Tibor állítja: ez az erőforrás inkább átok, amelynek hatására központosított kormányzat jön létre, elharapózik a korrupció, csökken az innováció, oligarcharendszer alakul ki és a társadalom a verseny helyett a járadékvadászat irányába fordul. Az EU-pénzek tehát eltorzították a keleti tagállamok politikai rendszerét, társadalmát és gazdaságát, a politikát pedig az ezek lefölözéséért folytatott harccá tették. Esszé.

ITT OLVASHATÓ

BITANG KERESZTÉNYEK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.02.

Hegyi-Karabahban szinte száz százalékban örmények élnek, az örmények pedig keresztények. Azerbajzsán muzulmán, és ott lakik a baltás gyilkos. Örményország és Azerbajdzsán lövi egymást épp Hegyi-Karabah miatt, kies hazánk pedig a konfliktusban Azerbajdzsán mellett áll. 1921-ben Sztálin, mint nemzetiségi népbiztos nyomására csatolták az örmény Hegyi-Karabahot Azerbajdzsánhoz, Magyarország tehát a sztálini hagyományt követve babusgatja a muzulmánokat. 

Mindemellett kiderült, hogy az azeri diktatúra, amikor Orbán visszaadta nekik a hős baltást, pár millió dollárt utalt egy budapesti bankszámlára.

Ilyen tudás birtokában az ember kinéz az őszi esőbe, és vagy elsírja magát, vagy erőt véve a depresszión azt mondja, a kurva anyjukat ezeknek. Bár ez alpári, de hűen fejezi ki az ember viszonyát ezekhez, akik megeszik az életét. És még az is eszébe jut, milyen szép is lesz majd az, ha mindezek után, amikor szarrá lövik ezt a Hegyi-Karabahot, elmegyünk majd templomot építeni nekik, ahogyan ez szokásában van a keresztényféltő rezsimnek. Hogy jól értsük, a muzulmán azeri dollármilliókat zsebre teszi valamelyik baltás-cinkos, aztán esetleg az adófizetők pénzén meg őrzi a csalfa hitet, hogy még egyszer is a kurva anyjukat ezeknek.

Máma ilyen nap van, vagy másképpen, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten, illetve összefoglalva: ilyen a kereszténység minálunk. Teli vagyunk a keresztény kultúrával szügyig, olyannyira, hogy igazságügyi miniszterünk a sorosista Európai Unió képébe vágta, míg ott náluk, a hanyatló nyugaton nincsen pluralizmus a médiában, itt annyira van, hogy megjelenhetnek benne konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is, aminek mi módfelett örvendezünk, hiába vagyunk hitetlenek vagy épp más vallásúak a szívünkben. Ennek a sokszínű médiapluralizmusnak köszönhetjük azt is, hogyan kell katolikus módon kezet mosni. Ez is megjelent a sajtóban minálunk.

Hogy félre ne értsük egészen, ez nem valami rituális kézmosás, mint amilyen számos létezik más hitekben és a kereszténységben is, hanem pusztán higiéniai, olyan, amikor az ember lemossa a vírusokat vagy a vért egy-egy baltás gyilkosság után. Ábrán mutatódik be a katolikus kézmosás a plurális magyar médiában, amiben szakralitás annyi van, mint tavaly ádventkor a szent szánkókban, amelyeket a sorosista tüntetők megszentségtelenítettek, a médiapluralista kereszténydemokraták pedig óbégattak, hogy ezeknek semmi sem szent, még a szánkók sem, amelyeket a kis Jézus születésnapjára faragtak az angyalok. Ilyesmi dumákkal könnyen bávataggá tehetők a népek...

ITT OLVASHATÓ