MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2022.08.24.

A SZERK.
Halló? Tessék!

Hétfőn értesült a nyilvánosság az ún. magyar nemzeti burzsoázia törzsfejlődésének egy újabb jelentős fejezetéről: az állam és a 4iG Nyrt. nevű magáncég közösen megveszi a harmadik legnagyobb honi telekomcéget, a brit tulajdonú Vodafone Magyarországot. Civilizált európai országban is nyilván sok kérdést vetne föl egy ilyesfajta tranzakció, a NER hazájában azonban külön is értelmezni szükséges e bejelentést.

A SZERK.
Reszkessetek, diverzánsok!

Rá volt görcsölve erre a tűzijátékra már tavasz óta Magyarország közismerten egyszemélyes kormánya. Eleinte csak a szokásos nagyotmondás ment, hogy ez lesz Európa legnagyobbja, ekkora még sehol nem volt, nincs, nem lesz. Aztán jött az, hogy grrr, hrrr, megtartjuk.

OLVASÓI LEVELEK

Olvasói levelek 2022/34.

Olvasói levél a nyelvtudásról, nyelvtanulásról

PUBLICISZTIKA

F. VÁRKONYI ZSUZSA
Levél Madame Jóistennek

Ami a nők társadalomba való kilépését illeti, alig több mint hetven éve annak, hogy egyes országok – pár évre – először bízták nőkre országuk vezetését.

EGOTRIP

EGOTRIP
Sajó László: Öt és feles
A Gólokozó harmadik eljövetele (2)

A Gólokozó főnixének következő leszállópályája Hollóházán, erdőben és szakadó esőben.

BELPOL

INTERJÚ
„Felelőtlen hazardírozás”
Bart István jogász, klímapolitikai szakértő az energiahelyzetről

Az energia- és klímakrízis akár arra is ösztönözhetné a magyar kormányt, hogy még határozottabb lépéseket tegyen a fenntartható energiagazdálkodás felé – ehelyett az oroszoknál kuncsorgunk gázért, velük építtetnénk a méregdrága Paks 2-t, erdőt irtanánk. A Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

KI ÉS MI VESZÉLYEZTETI A BÍRÓI FÜGGETLENSÉGET MAGYARORSZÁGON?
Felügyelők és felügyeltek

Handó Tündét több mint két és fél éve váltották le főbírói pozíciójából, de a magyar bíróságokon belüli feszültségek nem szűntek meg, ahogy a bírói függetlenséggel kapcsolatos európai kritikák sem. Varga Zs. András kúriai elnökként furcsa hangot üt meg a bírók legfőbb önigazgatási szervében.

LESZAKADÓ TERÜLETEK PEST MEGYÉBEN
A vékony vajas kenyér

EU-csatlakozásunk óta először juthat Pest megye bőséges uniós támogatásokhoz, amire nagy szüksége lenne a régiónak. A pályázatokat már kiírták, de nem tudni, hogy a pénzek maradéktalanul megérkeznek-e. A kétely oka: a magyar kormány 2010 utáni politikája.

MAGYARORSZÁG LEJÖNNE A GÁZRÓL
Akkor is drágul, ha nincs

Akinek van kályhája és tüzelője, továbbá tudja, hogyan kell begyújtani, az kiválthatja a gázt. Az is, aki egyéb fűtési módozatokban gondolkodik. Aki viszont ehhez most venne meg mindent, naponta változó árakkal és tetemes végösszeggel szembesül.

KÜLPOL

UTAZÁS AZ UKRÁN NYÁRBAN
A másnapra várva

Hogyan birkózik az ukrán hátország a háborúval? Mi a teendő légiriadó esetén, meddig futja pénzből és hazafiságból, és mit tesznek a rendkívüli körülmények a párkapcsolatok erkölcseivel? Hogyan viselkednek az ukrán nők a checkpointokon, és hogyan illendő ülniük, ha fotózzák őket? Autóbusszal és vonaton a Varsó–Kijiv–Irpiny–Lviv–Ternopil vonalon, szétlőtt városok meg dinnye- és őszibarackárusok közt.

A BARÁTSÁG KŐOLAJVEZETÉK TÖRTÉNETE
Mint aranyfonál

A Barátság kőolajvezeték, amelyen keresztül Magyarország az orosz kőolajat kapja, augusztus elején egy orosz–ukrán elszámolási vita miatt rövid időre leállt. Az 1960-as évek közepén átadott cső nem az egyetlen magyar beszerzési útvonal, ám máig meghatározó a szerepe az ország kőolajellátásában.

KÉPZŐMŰVÉSZET

INTERJÚ
„Mindenki adhat ennyit”
Dévényi Tamás építész

Az Építész Mesteriskola jövőre ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját. A laikus közönség számára ismeretlen intézménynek a szakmán belül óriási nimbusza van, ennek okairól is kérdeztük a közelgő évforduló kapcsán az iskola egyik vezetőjét.

RÉS A PRÉSEN
„Ritkábban jönnek”

Haász Katalin festőművész

KRITIKA

KIÁLLÍTÁS
Ragassza fel!
Henri Matisse – A gondolatok színe. Remekművek a párizsi Centre Pompidouból

Minden művészettörténésszel megeshet, hogy vizsgálandó tárgya, pontosabban egy művész életműve, s annak megértése/értékelése kicsúszik a keze közül, nehezen talál fogást rajta. Picasso pandanja, riválisa és barátja, a modern művészet kiemelkedő alakja, Henri Matisse (1869–1954) nekem pont ilyen; de csak a Szépművészeti Múzeumban látható, közel száz művet bemutató kiállítás után jöttem rá, hogy miért.

KÉPZŐMŰVÉSZET
Törmelék a térben
Majd máskor, majd máshol – Építészet és művészet (csoportos kortársékszer- és képzőművészeti kiállítás)

Két, látszólag egymástól távol álló (a lépték vonatkozásában mindenképp) terület kerül egymás mellé a kiállításon: izgalmas párbeszédbe csöppenhetünk építési törmelék, acél, polimer gipsz, műanyagok és különféle nemesfémek előadásában.

SZÍNHÁZ
A régi mese
80 nap alatt a Föld körül

Koncertszínházi előadást fogunk látni, közli velünk Lóci, a darab zenéjét szolgáltató Lóci Játszik nevezetű zenekar frontembere, és rögtön fel is veszi a szerző, Verne Gyula szerepét, hogy színpadra szólítsa a szereplőket, akik bemutatják a hőst, Phileas Foggot (Karácsonyi Zoltán).

KÖNYV
Engedetlenül
Gisèle Halimi – Annick Cojean: Szilaj szabadság

A két évvel ezelőtt, 93 éves korában elhunyt feminista ügy­véd, író és politikus, Gi­sèle Halimi méltatlanul ismeretlen hazánkban. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy megjelent magyarul is a halála évében rögzített interjúja, hosszú, küzdelmes és eredményes életútjának az összegzése.

KÖNYV
Értük jöttek
Catherine Belton: Putyin emberei

Ha van könyv, amelyet érdemes elolvasni az ukrajnai orosz agresszió megértéséhez, az Belton két éve megjelent és immár magyarul is olvasható munkája. A londoni oknyomozó újságíró vaskos kötetté nőtt sztorijából ugyanis világosan kiderül, hogyan építette és tőkésítette fel magát a jelenlegi, Putyin és ex-KGB-s elvtársai vezette új orosz birodalmi elit.

FILM
Poszátaének
Olivia Newman: Ahol a folyami rákok énekelnek

Vannak könyvek, amelyek adaptációjával Hollywood hosszú-hosszú ideig birkózik, és vannak az Ahol a folyami rákok énekelnek típusú bestsellerek, amelyeknek aláírt filmjogain hamarabb szárad meg a tinta, mint ahogy az első kiadás kikerül a boltok kirakatába.

KONCERT
Jeges hétfő
Iceage, Arctic Monkeys

A dán Iceage azon zenekarok közé tartozik, amelyek a lelkes kritikai fogadtatást igazán sosem tudták népszerűségre váltani. Meglepő döntés volt, hogy a Sziget 2-es számú színpadára tették őket, és nem lendített az ügyükön a délután 5 órás kezdés sem.

KONCERT
A béke postása
Postman

Az idei Sziget Fesztivált sok kritika érte, amiért számos európai és amerikai fesztivállal ellentétben nem tiltotta ki az orosz zenészeket a fellépők közül. Az augusztus 15-én délután fellépő Alina Pas, napjaink egyik legnépszerűbb ukrán előadója többek között ez ellen és Orbán Viktor Vlagyimir Putyinhoz fűződő barátsága ellen lépett fel, amikor az Európa Színpadon széttépte a két ország vezetőjének közös fotóját.

FILM

INTERJÚ
„Mint a Rockyt”
Bragi F. Schut forgatókönyvíró

A szuperhősfilmek hagyományaitól eltérően a Samaritanból előbb volt forgatókönyv, s csak később született meg a képregény. A projekt végül a főszerepet alakító Sylvester Stallone érkezésével szökkenhetett szárba. A szerző most arról mesél, hogyan esett el a rendezés jogától, miért intett be neki Ron Perlman, és mit gondol Scorsese képregényfilmeket fitymáló véleményéről.

TÉVÉSMACI
Sas 1-es

Amikor Sztupa és Troché hírét vették az őrsatyák támadásának, hirtelen egy kis zűrzavar keletkezett körülöttük.

VISSZHANG

VISSZHANG: FILM
Barátnők

A feltörekvő fotós lány egyszerre veszti el a munkahelyét és a lakótársát.

VISSZHANG: FILM
Együtt kezdtük

Hasonló, „újra együtt” filmek a tengerentúlon inkább az osztálytalálkozók körül bonyolódnak, Kerékgyártó Yvonne mozija azonban az amerikai életérzésen túl minden ízében magyar igyekszik lenni.

VISSZHANG: FILM
Nappali műszak

Aki hisz a konteókban, gondolhatná úgy is: a Netflix, kihasználva a fejlődő technikát, robotpilótára kapcsolt.

VISSZHANG: KÖNYV
Du musst dein Leben ändern – Egymondatok

Vörös István, a Pannon Tükör versrovatának korábbi vezetője 2016 nyarán kért fel először szerzőket, hogy jegyezzenek le egy-egy mondatot az adott hónap minden napján.

VISSZHANG: KÖNYV
Nina F. Grünfeld: Frida

A norvég író és rendező, Nina Grünfeld sosem találkozott apai nagyanyjával.

VISSZHANG: KONCERT
Tame Impala

Két emlékem van a Tame Impala első szigetes koncertjéről: az egyik, hogy Somló Tamás állt mellettem.

VISSZHANG: KONCERT
Melt-Banana

A Fekete Zaj Fesztivál első napjának egyik fő fellépője a japán noise-punk legenda volt.

VISSZHANG: LEMEZ
Christian Death: Evil Becomes Rule

Nehéz elhinni, de a Christian Death-t még 1979-ben alapította az akkor 16 éves Rozz Williams, aki 24 éve nincs közöttünk.

ZENE

MI A KOTTA?
Erős, mint az égbolt

Klasszikus zenei programajánló a 2022/34. hétre

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2022/34.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2022/34.

Rövid hírek: Hold, orchidea, megalodon...

Snoblesse Oblige 2022/34.

Heti kulturális programajánló

Szüret 2022/34.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

LÉLEK

A PSZICHEDELIKUS SZEREK RENESZÁNSZA
Majom a biciklin

A hatvanas évek ellenkulturális közegében azt remélték, a pszichedelikus szerek nemcsak a tudatot, de a világ társadalmi és politikai szerkezetét is megváltoztatják. Az utóbbi években a varázsdrogok iránti érdeklődés felélénkült, de az árbóckosárban már nem Timothy Leary, hanem befektetők, pszichiáterek és médiaszemélyiségek csücsülnek.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Knäckebröd és három halas villámvacsora

Kapros tzatziki füstölt lazaccal, tonhalsaláta uborkával és avokádóval és makrélás cézársaláta

KERTÉSZ LESEK
Stika

A Stika nem "romkocsma".

ITT OLVASHATÓ

KARSAI GYÖRGY: ELSZOMORÍTÓ, HOGY ITT TART AZ ORSZÁG

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.08.30.

A statáriális gyorsasággal kirúgott, az SZFE Doktori Iskoláját vezető Karsai György szerint az új rektor, Rátóti Zoltán nem csak az SZFE-n eltöltött 25 évet rántotta le a porba érthetetlenül, de a leendő doktorandusok már folyamatban lévő elismertetését is lenullázta. Az intézményben negyedszázadot eltöltő színház- és irodalomtörténész egyetemi tanár emlékeztetett rá, a Jászai Mari-díjas, majd az SZFE rektoraként idén Kossuth-díjhoz jutott rektor többször is megígérte, hogy csak és kizárólag a diákok érdekeit tartja szem előtt. Karsai Györgyöt kérdeztük a történtekről...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁN-KORMÁNY NEMCSAK HOGY INGYEN AKARJA A VÍZIKÖZMŰVAGYONT AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL, MÉG AZ ÁTADÁSI KIADÁSOKAT IS VELÜK FIZETTETNÉ MEG

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2022.08.30.

Lényegében saját államosításukat kell megszervezniük azoknak a víziközmű-társulásoknak, amelyekről kénytelenek lemondani a tulajdonos önkormányzatok.

Az Orbán-kormány támogatás helyett integrációs programot hirdetett az önkormányzatoknak, amelynek keretében ingyen átadhatják az államnak az energiaválság miatt végképp csődközelbe került víziközműveiket, megszabadulva ezzel az ellátás felelősségétől. Most kiderült, hogy nem csupán a teljes vagyont kéri térítésmentesen az állam, de még az átállás procedúráját is az önkormányzati társulásokkal fizettetné meg. Egy lapunk birtokába került dokumentum szerint az önkormányzati társulások által fenntartott Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) „költségvetéséből finanszírozva” állnának fel azok a munkacsoportok, amelyekre a váltással járó rengeteg adminisztratív és egyeztetési feladatot bíznák...

ITT OLVASHATÓ

A ZÉRÓMORFÉMA TITKA – A MAGYARTANÍTÁSNAK VAN CÉLJA, CSAK ÉPP SZEM ELŐL TÉVESZTETTÉK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BAKONYI GERGELY
2022.08.28.

A döntéshozók által kijelölt út nem csak azért vakvágány, mert a pedagógust (és a diákot!) biodíszletként kezeli, hanem azért is, mert a kijelölt cél és kijelölt út feszültségét nem oldja fel, mindeközben pedig elvész a cél – véli Bakonyi Gergely. A középiskolai tanár irodalomtörténész azért csatlakozik a Válasz Online-on folyó, tanításról szóló párbeszédhez, mert meglátása szerint van olyan minimum, amely a közös gondolkodás alapja lehet.

Olvas.

Mennyi rejtély lakozik ebben az egyszerűnek tűnő igealakban! Miközben teljesen világos mindannyiunk számára, hogy a cselekvés jelen idejű, kijelentő módú, a cselekvő egyes szám harmadik személyű, bizony tisztában vagyunk azzal is, hogy a cselekvés tárgya általános. Vagyis valaki valamit olvas, nem konkrét, határozott szöveget, hiszen az olvassa lenne. Ezt a rengeteg tudást a szóvégi toldalékból rakhatjuk össze, és rakjuk is össze teljesen automatikus módon, a hétköznapi nyelvhasználat során mindenféle reflexió nélkül. Micsoda összetett nyelvi tudással rendelkezik mindenki tehát, aki a nyelv segítségével akár csak ilyen egyszerű közlést hoz létre vagy értelmez. Igen ám, de a figyelmesen olvasóknak feltűnik, hogy példaszavunk végén nincs is toldalék! Bizony nincs, és itt lebben fel a fátyol: mivel minden más toldalék testes, tehát valamilyen hangsorral jelöljük (pl. olvas-od, olvas-ták), itt a semmi a szemünk láttára, fülünk hallatára valamivé lesz. Mivel ez a toldalék nincs, a többihez viszonyítva, a többi kontextusában válik valóvá. Éppen az, hogy nincs, jelenti a sok mindent, amit a fentiekben felsoroltunk. A semmihez jelentést kapcsolunk, és így létezővé válik. Végső soron a teremtés csodájából kapunk ízelítőt. Onnan tudjuk tehát hogy van, hogy nincs. Nincs a szótő végén semmi. Pillanatnyi szünet, csend, amely teli és teli van tartalommal. Úgy hiszem, maga az olvasás is erre épül: ilyen csendek láncolatára, amikor a semmi valamivé válik.

Olykor ez a csend kibírhatatlan. Valami miatt ki kell tölteni. Ha a többi toldaléknak teste van, akkor ennek is testet kell adni, hát nem így logikus? Korrigálunk ott, ahol semmi szükség nem volna rá, csak csendben kellene maradni. Keresünk tehát valamit, ami kitölti az űrt, általában a legközelebbi jelenséget, analógiát. Így jön létre mondjuk az olvasik igealak, hiszen az ikes igék kivételesen testes toldalékkal rendelkeznek a példánkat adó módban, időben, számban, ragozási paradigmában. A hiperkorrekciónak számos oka lehet, e helyt csak azt emelem ki, hogy a közlő valahogy nem érzi helyesnek a csendet, a semmit nem tartja elfogadhatónak, muszáj azt kitöltenie, kontroll alatt kívánja tartani, hiszen ha hallgat, a befogadónak kell lépnie, a dekódolást a semmi alapján kell végrehajtania. A zérómorféma így végsősoron bizalmi kérdéssé válik. A közlő elhallgat, a fogadó fél mégis érti, megvalósul a kommunikáció, a közössé tétel. Ha a közlő nem hallgat el, nem tartja a csendet, muszáj beszuszakolnia valamit, a hiperkorrekció miatt zavar, zaj támad a folyamatban...

ITT OLVASHATÓ

A VISSZATARTOTT UNIÓS ALAP CSAKNEM NEGYEDÉT MÁR PAPÍRON ELŐRE KIOSZTOTTÁK ORBÁNÉK

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2022.08.30.

A helyreállítási alap meg nem érkezett vissza nem térítendő támogatásait a költségvetés finanszírozza elő, így például Mészáros Lőrinc érdekeltsége is milliárdos előleget kapott. Eddig 160 milliárd forintot fizettek ki előre, miközben a pályázatokra még egyetlen fillért sem utalt Brüsszel.

Miközben már legalább egy éve alkudozik az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, a Magyarországnak e forrásból járó – ám egyelőre ki nem fizetett – vissza nem térítendő támogatás csaknem negyedét már előre kiosztotta papíron a kabinet.

Az Európai Unió által létrehozott, a koronavírus negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis a helyreállítási alapból körülbelül 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ebből az összegből nagyjából 2300 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás, és hozzávetőlegesen 3700 milliárd forint pedig kedvezményes hitel. A pénzt jogállamisági problémák – elsősorban a korrupció – miatt tartja vissza az unió, így Magyarország az egyetlen tagország, amelynek terveit nem fogadta el Brüsszel...

ITT OLVASHATÓ

SENKI NEM AKAR NŐI KVÓTÁT – ÍGY ÉRTETTÉK TELJESEN FÉLRE AZ ÁSZ TANULMÁNYÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.08.29.

Miközben a kormány elutasítja a genderkutatásokat, most éppen egy állami szerv publikált ilyet a közoktatásról és a diplomás nők gyermekvállalási esélyeiről. Ám a reakciók megfordultak: a sajtó pellengérre állította az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kutatóit. Pedig a felvetés izgalmas: összefügg-e a közoktatásban a fiúk és a lányok esélyegyenlősége a felsőoktatásban részt vevő nők magasabb arányával? Hogyan érezték ki ebből a női kvóta bevezetésének a szándékát? Miért tiltotta le az ÁSZ szerzőinek megszólalását a számvevőszék elnöke, ezzel azt a benyomást erősítve, hogy itt nem tudományos publikációról, hanem politikai előkészítő anyagról van szó? Egy tökéletesen félreértett tanulmány háttere...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN, MINT ELRETTENTŐ PÉLDA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.08.30.

A Los Angeles Times cikkében a magyar miniszterelnök politikájáról nem esik sok szó, Orbán inkább csak elrettentő példaként szerepel az írásban, amely alapvetően az amerikai belpolitikáról szól. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Az Európai Unió kibővítése érdekében először Brüsszelnek kell megváltoznia – ezt olvasta ki a Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása Olaf Scholznak a prágai Károly egyetemen elmondott beszédéből, amelyben a német kancellár kifejtette az EU jövőjével kapcsolatos nézeteit. Scholz szerint alapvető reformok nélkül nem lehet biztosítani az unió működőképességét a tagországok számának jelentős növekedése mellett. A kancellár világossá tette, hogy távlati elgondolásai közt nem csupán a nyugat-balkáni országok csatlakozása szerepel, hanem Ukrajna, Moldova és Grúzia is. Azt mondta ugyanis: harminc vagy akár 36 tagállammal – a mostani 27-tel szemben – az eddig ismert EU megváltozik, Európa centruma keletebbre tolódik. "Ukrajna nem Luxemburg” – jegyezte meg. Scholz az akadálytalan utazást lehetővé tevő schengeni övezet kibővítésére is kitért, mondván, Horvátország, Románia és Bulgária már eleget tesz a csatlakozási kritériumoknak.

A Politico a kancellár által szükségesnek mondott intézményi reformok közül kiemeli, hogy számos kulcskérdésben a döntéshozatalkor szakítani kell az egyhangúság követelményével, nem csupán a külpolitikában és az adók ügyében, hanem azt illetően is, hogy – idézem a cikket – "az olyan országokat, mint Magyarország és Lengyelország, el lehessen számoltatni a demokrácia visszaszorulása esetén”. Azt is fontosnak tartja Olaf Scholz, hogy a tagállamok számának növekedésével párhuzamosan ne bővítsék tovább a jelenleg 751 fős Európai Parlament létszámát. Újítást kellene szerinte bevezetni az uniós végrehajtó testület, az Európai Bizottság esetében is. Abba most mind a 27 tagállam egy főt delegál, és hogy az újabb tagországok is kapjanak tárcát, eddig minden bővítéskor újabb és újabb felelősségi területeket kreáltak. Scholz szerint ez az általa kafkainak mondott gyakorlat nem folytatható tovább, a biztosok számának bővítésével egy tárcához két biztost is lehetne kapcsolni. Mindemellett a német kancellár támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök azon javaslatát, hogy az EU-n kívül hozzák létre az úgynevezett Európai Politikai Közösséget, amelyben az uniós tagállamok – valamint az EU-ból kilépett Egyesült Királyság - mellett az EU-tagságra pályázó országok is helyet kapnának. Ez az új intézmény politikai szinten rendszeresen ülésezne, és évente egy-két csúcstalálkozót tartana, hogy megvitassák a kontinens egészét érintő kérdéseket. Olaf Scholz kiállt a bevándorlási szabályok olyan irányú fejlesztése mellett, ami biztosíthatná az EU-ban a szükséges szakképzett munkaerő pótlása. Megjegyezte azt is: Európa közepén sokszor emlegetik az illiberális demokráciát, holott ez a szókapcsolat fogalmi ellentmondás. Szerinte a többség azt akarja, hogy az EU álljon ki a demokratikus értékek mellett, de a szabályok ezt most nem teszik lehetővé. A kancellár úgy véli, hogy az alapszerződés 7., jogállamiságot védelmező cikke szerinti eljárás esetében ki kellene zárni a blokkolás lehetőségét, és alkalmazni lehetne a pénzügyi nyomásgyakorlás eszközét, vagyis az uniós kifizetéseket következetesen a jogállami normák betartásához lehetne kapcsolni.

A kormányzó német szociáldemokraták szellemiségéhez közeli Frankfurter Rundschau a kancellár prágai beszédérő szóló kommentárjában úgy fogalmaz, hogy Scholz pusztán összefoglalta az eddig is ismert célokat, de sok tekintetben sajnos homályos volt. Az a megállapítása mindenesetre helytálló, hogy védekezni kell a demokrácia belső és külső ellenségei ellen – írja a kommentár szerzője, és hozzáteszi: bizonyára az is segíthet, ha – idézem – "olyan EU-tagállamok, mint Magyarország és Lengyelország, csak akkor kapnak EU-pénzt, ha tiszteletben tartják a jogállamot”.

Orbán Viktor és Donald Trump fotóival illusztrált terjedelmes cikket jelentetett meg a Los Angeles Timesban Ruth Ben-Ghiat, a New York-i egyetem történészprofesszora arról, hogy aki arra kíváncsi, merre tart ma az amerikai Republikánus Párt, annak azt kell megnéznie, mit művelnek a világban az autoriter pártok. A szerző szerint a republikánusok éppen kiiktatják saját soraikból és politikai kultúrájukból a még megmaradt demokratikus elemeket, keblükre ölelik a hazai szélsőségeseket, kiszorítják a mérsékelteket, megfenyegetik a másként gondolkodókat, és olyan külföldi autokratákkal lépnek szövetségre, mint Orbán Viktor. A cikkben a magyar miniszterelnök politikájáról nem esik sok szó, Orbán inkább csak elrettentő példaként szerepel az írásban, amely alapvetően az amerikai belpolitikáról szól. Arról viszont érdekes megállapítást tesz: szerinte a republikánusok oly mértékben bejáratták már saját autoriter pártdinamikájukat, hogy annak továbbviteléhez akár Trumpra sincs már feltétlen szükségük. Más, hasonlóan autokrata módon gondolkodó politikusuk – így például Ron DeSantis floridai kormányzó – simán Trump helyére léphet, és a párt kész arra, hogy illiberális módszerekkel kormányozzon, függetlenül attól, melyik republikánus költözik be 2024-ben a Fehér Házba.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÍGY MINDJÁRT MÁS?

FACEBOOK

Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.30.

Az a Kövér László, aki a viceházmester és a pedellus összevont fellépésével tiltotta ki az Országház épületéből az onnan tudósítani szándékozó újságírókat, aki drákói szigorral büntette meg mindazokat, akik nem úgy viselkedtek vagy beszéltek, ahogy azt ő roppant kényes ízlésével elvárta, s aki bosszútól lihegő fiókzsarnokként önkényesen korlátozza egy törvényesen megválasztott képviselő jogait, most a tőle megszokott határozottsággal emelte fel szavát, s a Mi Hazánk nevű Fidesz-fantomkoalíció kedves Horthy-szoboravató parlamenti megemlékezését ellentmondást nem tűrve áttetette a kék szalonból az Országgyűlés sajtótermébe.

Így mindjárt más! Minden az áttetetéseken múlik, de még mennyire! Nagyon fontosak voltak mindig az efféle logisztikai áttetetések, s azok szimbolikája, kiváltképp, ha épp a törvényalkotás házáról beszélünk! Persze különösen régebbről, úgy értem. Pont úgy, ahogy Orbán utalt rá a tusványosi beszédében, a gázfogyasztás csökkentésének német know-how-jára célozgatva: „régebbről, úgy értem”.

Ahogy fontosnak bizonyultak azok a logisztika áttetetések is, amikor a legfelső hatalom tudtával és beleegyezésével előbb saját lakásukból „tetettek át” magyar állampolgárokat az Óbudai téglagyárba, s míg a kedves szomszédok az áttetettek lakásainak ingóságait áttették a saját otthonaikba, azalatt a téglagyárba áttetetteket gondosan áttetették teherszállító vagonokba (nem marhaszállítókba, ez közhiedelem, hiszen azokon ablak is akadt), hogy végül áttetessék őket egy távolabbi célállomásra…

Végül is Horthy hazakerült: ugyanabba az épületbe, ahol az egykori törvényhozás (régebben, úgy értem) megalkotta a zsidótörvényeket.

A Mi Hazánkra nagy munka vár, de semmi csüggedés: Kövér doktortól nem kell megriadni! Ő legfeljebb csak logisztikáztat egy elegánsat és áttetet.

Épp, mint régebben, úgy értem.

És kedves Európai Unió, adjátok gyorsan azt a pénzt, mert még több Horthy-szoborra lesz itt szükség, elvégre sok a szoba a Parlamentben, sok a folyosó, sok a lépcsőforduló, s sok a know-how.

Mint régebben, úgy értem.

...

Hallom a hírekben, olvasom itt-ott, hogy az Országházban, vagyis a törvényhozás otthonában, tehát az ország házában Dúró Dóra szobájába kerül a Horthy-szobor.

Dúró Dóra szobájába?

Nem is tudtam! Most éppen mennyibe kerül forint/négyzetméter egy jó fekvésű szoba a Parlamentben? Mert ha úgy jön ki, tán én is veszek egy frankó kéglit abban a tömbházban. Aztán olyan képekkel tapétázom ki a falakat és olyan plakátokkal, hogy Kövér Laci bácsi álla le fog esni.

De teszek rá, elvégre az én szobám!

ITT OLVASHATÓ

ESÉSOKTATÁS ÉS ZUHANÓREPÜLÉS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.30.

A Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Judo Szövetség biztonságos esések munkacsoportjának megegyezése után hatvannégy magyarországi egyetemen kezdik el oktatni a hallgatók körében a biztonságos esések technikáját. Úgy kellett ez a felsőoktatásunknak, mint egy falat kenyér, amit az is mutat, hogy a judo szövetség elnöke szerint minden magyar gyereknek nemcsak ahhoz van joga, hogy megtanuljon úszni, hanem ahhoz is, hogy megtanuljon biztonságosan esni. A rektori konferencia elnöke ennél is tovább ment, szerinte fontos, hogy „a hallgatók bármilyen testhelyzetben vagy véletlen botlást követően képesek legyenek határozottan esni, majd sérülések nélkül felállni”.

Mielőtt tovább haladnánk, közlöm, hogy beszartam, ebből a nézőpontból szemléljük azt, ami erről az eszembe jut, mert ez überelni képtelenség. Így ránézésre ennek alaptörvény-módosítás szaga van, főleg annak fényében, hogy a tudományos ember szerint „a rektori konferencia elkötelezett a fiatalok testkultúrájának képzése iránt, mert az kitartásra és önfegyelemre nevel”. Lőttek a részeges bölcsészek uralmának, akik leszopva magukat még esni sem tudtak normálisan, most nemhogy nem isznak majd az egyetemisták, hanem elbotolva egy vak komondorban ügyesen esnek, felpattannak, csak leporolják magukat és már indulnak is bele az életbe. De nem tudjuk, az milyen lesz nekik ezek után.

Egyébként akkor jelentették be az esés oktatását az egyetemeken és főiskolákon, amikor az is kiderült, a nyelvvizsga mint követelmény eltörlése után már emelt szintű érettségi sem kell a felvételihez. Olvasni tudjon – bár ez sem egyértelmű –, és akkor tanulhatja a mindenféle esések technikáját. Orbán csinovnyikjának úgy is jó, s bár ma már egyszer megtettem, újólag megidézem Novák megbízott elnök intelmeit a művelt és kritikus szemléletű fiatalságról, akiket nyári táborokban lőni tanítanak, az iskolában pedig megfelelően elesni. Nem ragoznám én ezt, mert minek, de másfajta kifogással élni kívánok, az egyetemi esésoktatás ugyanis meglehetősen diszkriminatív. Több szempontból is, amelyeket meg kell vizsgálnunk.

Például netán a mindenféle munkahelyek és irodák, multik meg maszekok ezután úgy vizsgálják az állásra pályázó alkalmasságát, hogy jól fellökik, s ha átmegy tigrisbukfencbe és sértetlenül feláll a delikvens, az lesz a bizonyság a felsőfokú tanulmányra. Mert lehet, más készséget onnan a fiatal nem fog hozni. De ne legyünk előre rosszindulatúak, engedjük meg, hogy a megfelelő esés tudománya csak hab lesz a tortán, ifjúságunk pedig művelten és kritikusan esik-kel, olyan szép lesz a világ, hogy azt képtelenség nemcsak leírni, de elképzelni is. De ez csak az egyik oldal. Nem járhat mindenki egyetemre, hogy esni tanuljon, így a nem kellően iskolázott rétegek állandóan gipszelt kézzel, bokával és összetört képpel élnek majd.

És még a nyugdíjasok. Tudjuk, hogy nekik kedvenc időtöltésük a combnyakjukat törögetni, ez a korosztály rendszeresen esik-kel, mint az óvodások, de míg a kicsik huss, fölpattannak némi ordítás után és szaladnak, akár a nyúl, az idősebbje nem átall olykor gyakran ebbe bele is halni, mert a judo szövetség nem tanította meg őket megfelelően földet érni. Hogy a tudományos embert idézzük újólag „képesek legyenek határozottan esni, majd sérülések nélkül felállni”. Ugyanúgy a jódógos jómunkásemberek a szalagok mellett, fodrászkisasszonyok vagy eladólányok, és az egész szakmák jegyzéke védtelen lesz az esés veszedelme ellen, így kénytelenek vagyunk kifogást emelni: mi is szeretnénk ebből a tudásból.

Nem utolsó sorban azért is, mert ha netán öngyilkossági szándékkal kiugrunk a tizedikről, de zuhanás közben éppen meggondoljuk magunkat, földet érvén nem placcsanunk, hanem megfelelő technika alkalmazása után sértetlenül, mi több, vidáman állunk fel, és indulunk misére. Viszont a fideszhíriroda végén ott van ennek az egésznek az eredője, hogy komolyabbra fordítsuk a dolgot. Megtudjuk ugyanis, hogy ezt az esősdit már oktatják a judósok felcsúti focistáknak is, akik azóta, ha labdarúgni nem is, esni már tudnak. És legfőképp az derül ki mindebből ennek fényében, hogy a rektori konferencia nem tett egyebet, mint nyalt egyet a kedves vezető már amúgy is fényes valagán.

ITT OLVASHATÓ

A SZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÜZIJÁTÉKKAL MEGALÁZTÁK A DIKTATÚRÁBAN ÉLŐ MAGYAROKAT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.29.

A “Szent Korona” szelleme beszélt egy kisfiúhoz a tüzijátékkal előadott showműsorban. Ez okkultizmus, bálványimádás, mert a Szentírás szerint tárgyaknak nincs szelleme, ez varázslás. Mivel a hamisan István királynak tulajdonított korona (ami valójában nem is létezett István idejében, s ezért soha nem is volt a fején) állítólag “szent” (ez is bálványimádás), de mindenképpen a magyar “kereszténység” jelképe, ebben az értelemben ez az egész egy vaskos istenkáromlás. De ez nem csak ártalmatlan hülyeség: a Biblia szerint az okkultizmus és bálványimádás átkot hoz egy nemzetre.

Ezért az adófizetők több milliárd forintjából sikerült egy istenkáromló, nemzeti bálványimádást és varázslást bemutató, Magyarországot átok alá vivő, okkult és giccses műsort bemutatni, mindezt tüzijátékkal összekötve, az Erdély ellen indított román támadás évfordulóján, emellett meghamisítva a történelmet és megalázva a tüzijátékot bambán bámuló, elbutított, a gondolkodásra képtelen magyar népet. Mert a tüzijáték egyik fő üzenete az volt, hogy “legbecsesebb kincsünk a szabadság”. Egy olyan fasiszta diktatúrában, ahol alapvető emberi jogokat taposnak a sárba...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETI VODAFONE, TŰZIJÁTÉK, KATI A PÁPÁNÁL

YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2022.08.28.

Nemzeti Vodafone, tűzijáték, Kati a pápánál...

ITT NÉZHETŐ MEG

BÖDŐCS: A KISPÁL-BESZÉD

YOUTUBE
Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2022.08.29.

A felvétel a Panoráma Campingben készült Orfűn, a Kispál on Orfű fesztiválon, 2022. augusztus 26-án. Videó: Kálocz Tamás // FOOFILM

ITT NÉZHETŐ MEG

FŐKÉNT ISKOLÁKAT ÉS UTAKAT ÁLDOZTAK BE A „REZSICSÖKKENTÉS MEGVÉDÉSE ÉS A HÁBORÚ” MIATT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2022.08.29.

Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének”, de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt. A dokumentumok szerint a forráshiány oka a szomszédban zajló orosz-ukrán háború, de inkább az uniós támogatások kiesése lehet a probléma. Lázár János építésügyi miniszter szerint 2100 milliárd forint értékű beruházást halasztottak már el, aminek nagy része közinfrastruktúra. Az építési projektek felülvizsgálata folyamatos, eddig már 270-ről született döntés.

„Ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált” (…) Ajánlatkérő 2022. június 29. napján vette kézhez az Építési és Beruházási Miniszter elrendelését, melyben az állami építési beruházások felülvizsgálata érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2175/2022. számú Kormányhatározat alapján, a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI.4.) Korm. határozat 2. pontjának végrehajtásának érdekében döntött arról, miszerint az állami beruházások esetében további forrásbiztosításra nem kerülhet sor, így Ajánlatkérő számára a tárgyi eljárás megvalósításához szükséges anyagi fedezet forrása nem biztosított.”...

ITT OLVASHATÓ

AZ ENERGIAELLÁTÁST IS VESZÉLYEZTETI AZ ELMÚLT 500 ÉV LEGSÚLYOSABB ASZÁLYA EURÓPÁBAN

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2022.08.29.

A vízerőművek tározói kiszáradnak, az atomerőművek hűtővizét szolgáltató folyók és tavak túlmelegszenek, de még a napelemek sem működnek a korábbi hatékonysággal az extrém hőségben. Európában sok áramot termelnek vízenergiával, ezért most mindenki a csapadékos őszben reménykedik.

Európa kétharmadát fenyegette valamilyen szintű aszály augusztusban, és míg ez a kontinens 47 százalékán csak a talaj szárazságát eredményezte, 17 százalékán már a növényzet is hőstressz alatt állt – derül ki az Európai Bizottság tudományos egysége, a Közös Kutatóközpont (Joint Research Center, JRC) alá tartozó globális aszályfigyelő szolgálat (Global Drought Observatory, GDO) legfrissebb jelentéséből. Bár az augusztus második felében érkező eső több helyen legalább átmenetileg enyhített a helyzeten (már ahol nem új problémaként jelentkezett viharkárok formájában), a JRC vezető kutatója, Andrea Toreti szerint az elmúlt 500 évben nem volt ilyen hosszú és ilyen pusztító aszály Európában.

Az, hogy a klímaváltozás eredményeként egyre hosszabbak a tartósan magas hőmérséklettel és jó esetben is csak minimális csapadékkal járó időszakok, egyre gyakrabban jár együtt pusztító futótüzekkel, a folyók és tavak minden korábbinál nagyobb mértékű kiszáradásával, ráadásul a levegőben megnövekedett porkoncentráció miatt a porszemcsékhez tapadó kórokozók is jobban terjednek...

ITT OLVASHATÓ

„AZ ISMERŐSEIM MIND FOGJÁK A FEJÜKET, HOGY MI LESZ ITT TÉLEN” – HOGY LÁTJÁK SORSUKAT A REZSIEMELÉS VESZTESEI?

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2022.08.28.

Attila nyugtalanul készül a fűtési szezonra. A rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt éves szinten több mint 400 ezer forinttal emelkedne a gázszámlája az előző évi fogyasztása alapján. Tartalékjai azonban nincsenek.

„Elég rosszul érintett a bejelentés, mert nem fogok tudni kijönni” – mondta férfi, aki egyedül él a szabolcsi Rétköz határánál fekvő, közel ötezer lakosú Kótajon.

A 45 éves Attila az előző évben mintegy 2300 köbméter gázt fogyasztott, közel 600-zal többet a nem feláras mennyiségnél. Abban bízik, hogy pár száz köbmétert könnyedén meg tud spórolni, mert tavaly egy hónapig 24 fok volt a lakásban, mivel a rokonai nála laktak a kisbabájukkal.

Számításai alapján azonban nem lesz elég, ha a megszokott 22-23 fok lesz a lakásban. „Ha még adott volna 300 köbmétert a kormány, akkor ki tudnék jönni” – összegezte a korábban több éven át külföldön dolgozó fémmunkás, aki egy sérülés miatt már nem tud dolgozni a szakmájában. Szerinte az sem megoldás, ha néhány szobában csak őrlángon hagyja a konvektorokat, mert ez korábban nem hozott érdemi változást a fogyasztásában.

Attila egy száz négyzetméteres, az 50-es években épült vályogházban él. Ahogy korábban bemutattuk, a júliusban bejelentett gázáremelés éppen az olyan energetikailag elavult, nagy alapterületű családi házakat érinti leginkább, mint Attiláé: a kisebb települések utcaképét meghatározó Kádár-kockákat, vályogházakat vagy a kalákában épült, jórészt kihasználatlan többgenerációs családi házakat.

A magyar lakosság több mint egyharmada él ilyen épületekben (csak Kádár-kockákban mintegy kétmillióan, vályogházakban pedig 1,2 millióan). Az elmúlt napokban közülük beszéltem tizenöt emberrel négy megye öt településén, a Vas megyei Bobán, a veszprémi Nemesvámoson, a borsodi Mezőcsáton, valamint a szabolcsi Kótajon és Vasmegyeren, hogy hogyan érinti őket a rezsicsökkentés részleges kivezetése. Értelemszerűen az általam megkérdezett szűk réteg sem éli meg ugyanúgy a rezsi emelkedését, ugyanakkor számos visszatérő elem jelent meg a beszélgetésekben, ezeket az alábbi három pontban foglalom össze...

ITT OLVASHATÓ

EGY MONDAT AZ ALKALMATLANSÁGRÓL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.29.

Egy mondat az alkalmatlanságról
Próbálom megfejteni, hogy vajon az önreflexió milyen fokozatú teljes hiányára, a stratégiai ostobaság mely lépcsőfokára, s a küldetéstudatos fontoskodó önimádat miféle grádicsára volt szükség ahhoz, hogy néhány úgynevezett ellenzéki politikus a „párbeszéd” jelentőségének elkötelezett hitében ringatózva, s a dialógus- és vitakészség meggyőződésével önmagát cirógatva megjelenjen ama fideszes B-közép szurkolótábor színe előtt, amely szilárdan vallja, hogy ha az ellenzék került volna hatalomra, akkor az óvodákban melegpropaganda vagy transznemű propaganda zajlana, s az ovikban szakmányban folynának a nemátalakító beavatkozások, nos hát, miféle stratégiai megfontolás vezette ide azokat az úgynevezett ellenzéki pártpolitikusokat, akik heroikus bátorsággal cipelték magukkal teljes intellektuális nihiljüket, bántóan üvöltő felkészületlenségüket, vitára és érvelésre való képtelenségüket, hacsak az nem, hogy immár manifeszt módon, kétségbeesetten üvöltsenek az ellenzéki választóknak, hogy hát tessék már végre felfogni, hogy totálisan alkalmatlanok vagyunk, s legyenek kedvesek végre már elzavarni legalább bennünket, akik képesek voltunk fellépni, s grand seigneuri nagyvonalúsággal és előzékenységgel, minden kétséget kizáróan bebizonyítani a fideszes B-közép előtt totális szellemi ürességünket, politikusi alkalmatlanságunkat, olyannyira, hogy még egy Deutsch Tamásnak is (sic!) – amúgy teljes joggal – minden oka meglegyen a derültségre és az önfeledt, lesajnáló kacagásra.

ITT OLVASHATÓ

TEGYE FEL A KEZÉT, AKI AZT GONDOLJA, HOGY EZ EGY NORMÁLIS ORSZÁG!

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.08.29.

...Egy olyan országban élünk, ahol évekkel ezelőtt a médiatörvény parlamenti elfogadása után a nagy újságok szerkesztői, kiadóvállalatok vezetői nem bojkottálták a kormányt, nem hirdettek szabadságharcot ellene. Pedig már ebből is látszott, hogy mi következik. Amikor az első újságírót, az első szerkesztőséget kitiltották a parlamentből, vagy valamelyik sajtótájékoztatóról, akkor kellett volna bojkottot hirdetni – függetlenül attól, hogy mit gondolunk politikáról, jogállamról, demokráciáról. Mert ez nem csupán szakmai kérdés – az újságírás ugyanis egyben hivatás is, amelynek morális alapvetései is vannak.

Olyan országban élünk, ahol gond nélkül le lehetett nyomni az emberek torkán a vasárnapi zárva tartást. Nem vonultak milliók az utcára, és a kormánypárt népszerűsége sem csökken olyan mértékben, ami egy normális országban elvárható volna. Ebben az országban az emberek elfogadják, hogy olyan állapotok vannak az egészségügyben, amelyeket mindenki ismer. Hosszú várólisták, kórházi fertőzések, orvos- és ápolóhiány – a betegnek, ha gyógyulni akar a kórházban, és nem meghalni, hovatovább már mindent magának kell bevinnie. Néhány évvel ezelőtt Sándor Mária, a fekete ruhás nővér megpróbált ezen változtatni, de csak kevesen álltak mellé, és főleg nem azok, akiknek ez hivatalból kötelességük lett volna.

Csak kevesen voltak, akik szóltak a fák kivágása ellen. A környezetért más viszonylatokban oly nagyon aggódó előző köztársasági elnök egyetlen egyszer sem emelte fel szavát a Kossuth tér tönkretétele, vagy éppen a Városligetbe tervezett és megvalósított gyalázat ellen.

Olyan országban élünk, ahol gond nélkül el lehetett hitetni az emberekkel, hogy a legnagyobb veszélyt egy immár 92 éves magyar származású amerikai milliárdos jelenti a számukra, s hogy nem a kormányzati szinten üzemszerűvé vált lopások, hanem a migránsok miatt kell aggódni. Ebben az országban csak keveseket zavart, hogy egy gázszerelő lett az ország leggazdagabb embere, mint ahogy azt is szépen lenyelték, hogy a kormány több tagja egy néhány órás bécsi kiruccanáson az osztrák főváros legdrágább hoteljében szállnak meg

Egy ilyen országban bőven belefér, hogy a Tranzit megkérdezett közönsége elhiggye, hogy az ellenzék nemátalakító műtéteket propagálna az oktatási intézményekben.

Emelje fel a kezét, aki nem azt gondolja, hogy egy olyan országban, ahol bármi megtörténhet, minden meg is történik.

ITT OLVASHATÓ

NYUGATI TÜRELEMMEL KIVÉREZTETHETŐK AZ OROSZOK – FÉL ÉV HÁBORÚ MÉRLEGE

HETI VÁLASZ
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.08.25.

Éppen fél éve tart az orosz–ukrán háború. Honnan hová jutottak a felek? Mik a legfontosabb tanulságok, és van-e esély belátható időn belül fegyverszünetre? Mi lehet Oroszország célja a villámháborús tervek elbukásával? Jön-e ukrán ellentámadás délen? HetiVálasz podcastunkban az elmúlt 180 nap számvetését két Oroszország-szakértővel, Jójárt Krisztiánnal (NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet) és Rácz Andrással (Német Külpolitikai Társaság) végezte el Vörös Szabolcs...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

SPÓROLNI….DE HOGYAN?

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.08.29.

Írtam már itt arról, hogyan érinti a legszegényebbeket az árak emelkedése, most viszont azt szeretném kicsit vázolni, hogy érinti ez az alapítványt. Mint mindenkinek, nekünk is nagy gondot okoz a megemelkedett árak mellett a működés biztosítása. Furcsa egy helyzet ez a segítő szervezeteknél, mert miközben a családokat is sújtó áremelések miatt megnőtt a hozzánk fordulók száma, közben a segítés költségei is megnőttek… és ez azért nem kis fejtörést okoz.

Ami először sokkolt minket, az volt, mikor kiestünk az üzemanyag-árstopból.Több autóval dolgozunk, felkereső jellegű szolgáltatással, mindennapos jelenléttel Toldon, és folyamatosan ezen kívül tizenhat településen. Ebből hat településen iskolánk is van, a 600 gyerekhez így jutunk el, tömegközlekedéssel nem tudjuk megszervezni az oktatást. Az adományok szállítása is tetemes összeg. Egyszer megnéztük, egy év alatt annyit megyünk, hogy meg tudnánk kerülni a Földet.

Na de mit lehet ezen csökkenteni? Az, hogy ésszerű és takarékos legyen a mozgásunk, az alapból megvolt. A pedagógusok “telekocsival” mennek, az órarend készítésénél próbáljuk ezt is szem előtt tartani. A települések közötti szociális munka koordinálásában szintén szempont volt eddig is a költséghatékonyság, útvonalszervezés.

Amin tudunk fogni, az a felkereső jelleg ritkítása…de ezt meg nagyon nem szeretnénk. Épp ez a fontos elem a különbség (többek között) az “irodaszerűen” működő rendszerhez viszonyítva.

A másik, ami költségcsökkentő lehet, az adományok ideszállítása hozzánk. Ez zömében a fővárosból, vagy Debrecenből történik, mindig gondos mérlegeléssel, hogy ér-e a bútoradomány annyit, amennyit a fuvarköltség mutat, és azt is, hogy olyan bútorok vannak-e benne, amelyek tényleges segítséget jelentenek a családjainknak. Mert a nagy fotelek, franciaágyak, vitrines vagy válfás szekrények, dohányzóasztalok nem igazán a lakhatási szegénység mérséklői.

Vannak mellettünk cégek is, akik épp ezzel segítenek, alkalmanként felajánlva egy-egy szállítást. Az utóbbi időben már főleg ezekre építettünk, kérdés, hogy ilyen üzemanyagárak mellett tudnak-e majd karitatív szállítást vállalni?

És persze, ha valaki vállalja a szállítás költségét, annak az adományát fogadjuk. Most erről van egy friss, tegnapi adatom. Egy ház kiürítéséből származó holmit kaptunk meg, egy nagy teherautónyit, aminek az ideszállítása több mint 400 ezer forintjába került a felajánlónak…. (nyilván a rakodással együtt). Ki fogja ezt vállalni? Így is egyre több felajánlásra kell azt válaszolnunk, sajnos, ha nekünk kell szállítani, nem tudjuk megoldani az adomány fogadását, és erre most majd feltehetően az a reagálás érkezik majd: ennyi pénzért ők sem.

A következő nagy fejtörést okozó pont a rezsi. Az alapítványnak van egy központi épülete, egy raktára és egy önkéntes szálláshelye Berettyóújfaluban, és Toldon három olyan ingatlan, amit naponta használunk, ezekben van a tanoda (szálláshellyel), a társadalmi vállalkozás területei, a kríziskezeléshez szükséges raktárhelyiségek, a konyha, és a mikroközösségi foglalkozások helyszínei. Ezekben az épületekben nemrég sikerült kiépíteni-kibővíteni a gázfűtést, mert elég nehézkes volt több helyiséget kályhával fűteni. Ráadásul van egy adományba kapott konténerépületünk, amiben a kézművestevékenységeket visszük, és itt villanyfűtés van, ez eredetileg így volt kialakítva. Nos, az biztos, hogy ezt így nem fogjuk bírni, úgyhogy most átszervezzük-átköltöztetjük a tevékenységeket, hogy elkerüljük a villanyfűtést, de tudjunk ésszerű helyet adni mindennek.

E miatt aztán most több mindent költöztetünk, pl. a sószobát is, amit tavaly sikerült kialakítani. A konténerházat átmenetileg csak raktározási célra fogjuk használni. És persze ott van még két helyszín, a lekvárfőző, ahol a gáztűzhelyeket is a vezetékes gázra kötöttük, és a szalmabrikettáló. Azt még be sem tudjuk lőni, hogy az áram ára hogyan fogja befolyásolni a brikett előállítási költségeit, ráadásul ezt szeretnénk a télen ingyen adni a falubelieknek, hogy nehogy tragédia történjen.

Amit szintén nem látunk, az, hogy az iskolában hogyan nőnek a rezsiköltségek. Abszurd dolog, hogy miközben az állami oktatási rendszer része vagyunk, ugyan alapítványi fenntartásban, de van OM számunk, a pedagógusbérekre kapunk (ha részlegesen is) állami támogatást, és mindenben úgy is kell működnünk, mint az állami iskolának, mégis úgy tekintenek ránk, mint vállalkozásra, és fizetnünk kell az amúgy is fűtött iskolaépületek délutáni használatáért, miközben ugyanazokat a gyerekeket tanítjuk…

Nos, hát ebben kellene most valamiféle biztos tervezés, és persze bevétel a többletköltségek biztosítására.

Tervezni azonban nagyon nehéz. Pályáztunk nemrég a központi épületünk hőszigetelésére, a Városi Civil Alap keretében, egy cikkben olvastam, hogy Berettyóújfaluban nyert ezen a pályázaton az országban a legtöbb civil szervezet, olyan is, akiről ma sem tudom, mit csinál. Egyetlen szervezet pályázatát utasították itt el (forráshiányra hivatkozva) az Igazgyöngyét. Nem sok esély van hát, hogy napelemre, vagy bármi hasonlóra sikerrel pályázzunk. Toldon pedig mindez nem is értelmezhető, a mi ingatlanjaink nem új épületek, mindegyik száz évnél idősebb vályogház, a régi tetőszerkezet nem bír el semmit. Iszonyú pénzekbe kerülne ezeknek a lecserélése. Szóval, ebben az irányban épp úgy esélytelenek, ha tetszik sorstársak vagyunk, mint a családok, akikért dolgozunk.

A segítés egyre nehezebbé válik. Állami tervezést a leszakadó családok irányában sem látni, a segítő civil szerveztek esetében sem. Persze vannak kivételek most is. A leszakadók és a velük foglalkozó (nem egyházi) civil szervezetek egy lapra kerülnek. Oldják meg a problémáikat egyedül. Ha meg nem megy… hát akkor…

ITT OLVASHATÓ

PAINTBALLNEMZET

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.29.

...mint kiderült, kormányunk hetven táborban háromezer gyereket nevelt militarizmusra, bár ez egy fasiszta államtól nem is annyira meglepő. Minket mégis elborzaszt, mert nem akarna az ember Spártában élni, az irány mégis afelé mutat, holott a világban annyi minden szépség van a fegyvereken és lőporszagon kívül, ám ezek a NER-ben egyre kevésbé látszanak. Mindez azért is kiváltképp röhejes, mert azon a napon, amikor Hadházy képviselő megmutatta nekünk a gyerektáborban fegyverrel pózoló kormányszóvivőt, Novák Katalin is megszólalt a nemzet ifjúságáról, hogy bimbózásában mi volna a kívánatos irány. Novák még alig is szállt ki a magáncélra használt nem is kormánygépből, már lábon lőtte magát.

Ha már ez az Alexandra célozgat, ugye. Novák álelnök, miután kivette a malomkeréknyi Fidesz fülbevalót, a tanulásról szónokolt a Corvinus Egyetem tanévnyitóján, és azt találta mondani, hogy a hazának nagy tudású és kritikus gondolkodású ifjakra van szüksége. Innen is látszik, ez se tudja, miket beszél, amikor a felnőttek világában a legkisebb kritikát hangoztató egyednek azonmód tekerik ki a nyakát, küldik rá a NAV-ot és a lakájmédia sakáljait. Novák álomvilágban él vagy hazudik, vagy nem tudja, hol van, mert például éppen hangosan kellene ordítania azért, mert a párttársai közül sokan úgy vélik, sok a nő az egyetemeken, ami veszélyes a nemzetre. El kellene dönteni végre, mi a cél.

Bár az a távoli múltban eldöntődött az oktatás szétverésével, a mindennapos testneveléssel és hitoktatással, amelyek egy vakon hívő, tudatlan, de testileg stramm ifjúságot tételeznek, vö. Spárta illetve Hitlerjugend, így Novák ábrándjai az okos és kritikus fiatalságról nem illenek a nagy egészbe, ebből fakadóan nem is gondolta komolyan. Azok viszont, akik a szóvivő kezébe puskát nyomva fényképezték őt, nagyon is, de semmi meglepő sincs ebben. Abban lehetne, hogy annak a háromezer gyereknek a szülei, akik a kis kölkeket katonai táborba küldték, mivel indokolták ezt, de valószínűleg könnyű a megfejtés: ingyen volt. Ha úgy vesszük, te fizetted, és akkor tedd föl a kérdést magadban, adtál-e felhatalmazást adód ilyetén elcseszésére.

ITT OLVASHATÓ

NEM TOLONGANAK A NYUGDÍJAS PEDAGÓGUSOK, HOGY VISSZAMENJENEK TANÍTANI, VAN, AHOL A CSOPORTBONTÁST SEM TUDJÁK MEGOLDANI A TANÁRHIÁNY MIATT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.08.29.

A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága legközelebb augusztus 30-án tárgyal a kormánnyal.

Összességében nem tolonganak a nyugdíjas pedagógusok, hogy visszamenjenek tanítani, de ez területenként változó, van, ahol a nyugdíjas kollégákkal valamelyest enyhíteni lehet a pedagógushiányt – nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a PSZ országos vezetőségi tanácskozása után. A kormány június végén könnyített a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásán, szeptembertől, ha közalkalmazottként foglalkoztatják őket, fizetésük mellett a nyugdíjukat is megtarthatják (korábban utóbbiról le kellett mondaniuk, ha teljes állásban akartak tovább dolgozni). Gulyás Gergely miniszter szerint ez megoldás lehet a pedagógushiányra – annak ellenére is, hogy a módosított szabályozás egyelőre csak a most induló tanévre érvényes...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN HOSSZÚ NYARALÁSA OLYAN, MINTHA SZEMREVÉTELEZNÉ A MEGKÍVÁNT HORVÁT TENGERPARTOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.27.

...Nyaralása végére Orbán kezdi levetkőzni a külső mázt, a báránybőrt, és borostásan, mici sapkában és napszemüvegben mindenki számára feltárul igazi énje: a sötét maffiózó, a külvárosi zsebes, tolvaj, a kicsinyes bűnöző, a maffiavezér, aki mindenkivel “itt a piros, hol a piros” játékot játszik, és mindenkit becsap, átver. Az öltöny (már amennyire) takarja a lényeget, hogy ki ez az ember. De a horvátországi nyaralásáról készült képeken pontosan látszik az igazi énje, a karaktere, a valódi arca.

Európa legsötétett bűnözője járja a horvát tengerpartot és a szigeteket, és a vágy már régen megfogant a szívében, hogy megszerezze. Ahogy megszerezte Magyarországot is. A horvátoknak egy nyugodt éjszakájuk nem lehet mostantól, mert ez a bűnöző, aki minden eszközzel beavatkozik az országuk életébe, akinek tulajdona egy ország, s arra használja, amire akarja, megkívánta azt, ami az övék. Ahogy megkívánta a többi szomszédos ország területeit is.

Márpedig ez az ember így működik: amit megkíván, azt megszerzi. Addig nem nyugszik, és kitartóan ezen dolgozik. Semmi nem drága neki ezért. Se pénz, se vér, ha nem az ő pénze és nem az ő vére. Orbánt csak a külvárosi, pitiáner magyar alvilág logikája szerint lehet megérteni és a cselekedeteit értelmezni. Ahogy mondta: „Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed.” Üsd agyon, vedd el. El fogja kártyázni Magyarországot. Aztán egy leszámolás végez vele. Darabokra hullik minden, amit épített és összeharácsolt.

Don Corleone csak álmodott arról, hogy a fia politikus lesz, és állami szinten valósítja meg a családi maffia érdekeit. Orbán megcsinálta. Egy alvilági maffiózó megszerezte az országot és ez nem is elég neki.

SPIRÓ: A BEVÁNDORLÁS MIATT ÖSSZEOLVAD MAJD AZ ISZLÁM ÉS A KERESZTÉNYSÉG

KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.08.28.

Napi koptatású fogalomnak nevezte Szénási Sándor műsorvezető a kereszténységet, amit véleménye szerint amolyan mérceként használva kér számon a kormányzaton a politika. Félőnek tartja, ez odavezet, hogy már nem is tudjuk miről van szó, mit is jelent ez a szó, kiket nevezhetünk igazából kereszténynek. A Három az igazság vendégei Hatos Pál történész, jogász és Spiró György író-költő voltak, aki többek közt arról beszélt, az ember vallásos vadállat, aki retteg a haláltól, és eljön az idő, amikor az iszlám és a kereszténység teljesen átalakul, egymásra hatva.

Spiró György az elmúlt kétezer év legnagyobb történetének tartja a kereszténységet. Szerinte függetlenül attól, hogy valaki hívő vagy sem, ez a millió felé ágazott világvallás az egész európai és nyugati világ alapja volt, és máig változatlanul eleven. Hozzáteszi, hogy bár a katolikus egyház egyszerre szellemi, lelki és világi intézmény, azért a politikai kereszténység és a hitbéli kereszténység nem ugyanaz.

Szerint nem kérdés, hogy kit nevezhetünk kereszténynek, hiszen ezt Pál apostol pontosan meghatározta: keresztény az, aki hisz abban, hogy Jézus Krisztus eljött, megölték és feltámadt. Az író szerint az ember antropológiai értelemben vallásos vadállat. Ő ugyan nem hívő, de arra a következtetésre jutott, hogy az ember nincs meg vallás és hit nélkül. Úgy véli, minden hit alapja a halálfélelem, az egyén rettegése a haláltól.

Spiró szerint a katolikus egyház nem nevezhető jobboldalinak. Bár úgy véli, az egyházak egyetemessége az elmúlt kétszáz évben jelentősen sérült, ennek ellenére feladatuknak tartaná, hogy a felvilágosodás óta létrejött vallásos jellegű nacionalizmusokat kibékítsék egymással. De úgy látja, ebben az egyházak nem teljesítettek jól, és erősen hajlanak arra, hogy nemzeti egyházakká alakuljanak.

Emlékeztetett, hogy a Bibliában is leírták az egyistenhitek rokonságát. A keresztény egyház zsidó csoportosulásként kezdte, a muszlim vallás pedig mindkét vallásból merít. Spiró szerint, pár száz év múlva elérjük a bevándorlásnak azt a fokát, amikor az iszlám hitbélileg és szellemileg keveredni fog a kereszténységgel. Ettől a legtöbb hívő fél, pedig ez előbb utóbb be fog következni, hiszen a vallás gyökerei hasonlók és a struktúrája ugyanúgy az egyistenhit.

Hatos Pál megpróbálta ezt a kimeríthetetlen történetet kicsit szűkíteni. Szerinte azért problémás a keresztény Magyarország eszménye, mert az a XX. században jelentősen sérült. Borzalmas összeomlás volt, amikor a magyar állam úgy érezte, hogy a nemzet tagjainak egy része nem a keresztény Magyarország fia és lánya. Hatos emlékeztetett, több százezrek életét vették el, olyanokét, akik a hatalom birtokosai szerint nem tartoztak ide, ezért sok magyarnak a kereszténységről sok jó nem juthat eszébe.

A kereszténység, véleménye szerint nem tűnt el, és sokan félreértik, amikor a kereszténységet kizárólag a vallásgyakorlással azonosítják. Úgy gondolja, a kereszténységnek igenis van egyéni, közösségi és politikai relevanciája, ezt most nagyon agresszívan láthatjuk is. A politikai kereszténységet szerinte lehet és kell is kritizálni, hiszen minden politikai felhasználása a vallásnak megosztásra törekszik, és ezért hiteltelenné válik. Ugyanakkor azt is vallja, mindenkinek az elidegeníthetetlen joga, hogy a saját meggyőződése szerint formálja a politikai cselekvését. A történész szerint ebből a paradoxonból nincs menekvés.

Hatos Pál úgy gondolja, az ember vallásos lény, és ez meghatározza a társadalmi létét. Azt azonban gyanúsnak tartja, ha valaki azt hirdeti magáról, hogy keresztény, hiszen a kereszténységhez pont a szerénységet, alázatosságot társítja, a túlhangsúlyozás számára mindig furcsa. Szerinte nem a hit meglétének állítása a fontos, hanem, hogy hogyan, milyen módon él valaki.

Azt, hogy az egyházak jobboldaliak vagy sem, modernkori kérdésnek tartja, és nem tudná megmondani. Azzal egyetért, hogy a helyi egyházak sokszor engednek a nacionalizmus kísértésének, amit érthetőnek tart, hiszen a híveik ezen a nyelven beszélnek. Emlékeztetett, hogy önmagában az a reform is, hogy a latint eltörölték, a liturgia nyelve pedig nemzeti nyelvekre változott, megerősítette a nacionalizmust.  Az egyházak óriási keresztjének látja, hogy nekik hiába van univerzális igényük, a nemzeti, vagy akár szűkebb csoportok igényeire is mindig figyelniük kell.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ