Szerző: Rezeda
2023.05.03.
„Háború van, és a nulladik harcászati szintről hadműveleti szintre lépünk.” Adta elő a soknevű, a célt elérve azzal, ha mondjuk özv. Kiss Benedekné lennénk a sparhelt mellett otthonkában és kendővel a fejünkön, akkor ezt meghallva nekilátnánk vetni a keresztet, és sóhajtozva hívnánk édes Jézusunkat, hogy ’segíjjen nagy nyomorúságunkban. Nem vagyunk özv. Kiss Benedekné, és még sparheltünk sincsen, ezért elgondolkozunk ezen a hadművelet dolgon. Ez nem tréfadolog, a hadművelet az konkrét harcászati tevékenység, a csapatok ütközeteinek, harcainak, csapásainak összessége, amit meghatározott területen hajtanak végre.
Innen nézvést – mert máshonnan nem lehet – háborúban állás, konkrét harc az ellenség ellen, trombitaszó meg ágyúdörej. Föltehető volna az a kérdés, a soknevű miniszter mi az anyám valagának dobálózik olyan szavakkal, amelyeknek jelentését valószínűleg nem ismeri, amelyek azonban alkalmasak arra, hogy félelmet keltsenek a gyalogos népekben, mint amilyennek Kiss Benedeknét is tételezzük számtalan társával együtt. Ugyanitt persze az iránt is érdeklődhetnénk, a soknevű ember egyáltalán hogyan töltheti be ezt a posztot, mert az, hogy valakinek a felmenői huszárok meg alispánok voltak, még nem teszi alkalmassá őt magát.
Mint kitetszik, nem is az, a katonaságból ilyen szavakat ismer, illetve a dzsentri cirkuszt, amikor parádés kocsissal lehet menni katonalovakat látogatni. Hogy ne legyen túl nagy a félreértés, nem ő az egyetlen Orbán kormányában, aki nem ért ahhoz, amit csinálnia kellene, viszont a hangosabbak közé tartozik, és a kor is kedvez neki. Egy küldetése van, a fasiszta Fidesz militáns vonalát vigye nagy harsogva, és erre alkalmas is, sőt arra is, hogy aki a vezérkarban ennek a csinnbummcirkusznak nem felel meg, azt elküldi, és olyanokat tesz a helyükre, akik alkalmasabbak az értelmetlen rongyrázásra, és a hülyeséget nem kérdőjelezik meg.
Az új vezérkari főnök is előadta a belépőjét, és kiderült, hogy egészen különös ideákkal rendelkezik az ő fejében. Elég csak arra utalnunk, hogy székfoglalójában „szittya, rugalmas” haderőt, akar, és ím, ebből a két jelzőből is kitetszik, hol tartanak az ideák a XXI. században. A nyereg alatt puhított húsnál valahol. Különös gőzök ezek, amelyekből képtelenek kikeveredni, de, ha egy dzsentriivadék a honvédelmi miniszter, akkor úgy nagyon másra nem is lehet számítani. Hadműveleti szint meg szittya rugalmasság, menekül előlünk a világ minden hadserege, még szerencse, hogy nem nekik kell megvédeni a hazát alkalmasint.
Arra ott van a NATO, de az olyan már, mint az EU, csak nyűg a NER-nek mindenféle klubbéli szabályokkal, ami alól oly jó kibújni. Mindamellett nem árt, ha tudjuk, hogy a bátor százharmincvalamennyik épp most hosszabbítják meg a háborús vész-, vagy veszélyhelyzetet, amit józan ésszel nehéz felfogni, illetve ésszerű indokot találni hozzá a rendeleti kormányzás kényelmén és gyönyörein kívül, de az ilyen hadműveleti szintes gőzös kijelentések alkalmasnak tűnnek rá, viszont egyáltalán nem azok. Max özv. Kiss Benedekné számára, aki, mint megmutattuk, ilyeneket hallván földöntúli hatalmakhoz fordul segítségért.
A részünkről viszont rohadtul unjuk ezt az értelmetlen cirkuszt. Mert ahogyan az egész magyar társadalomban egyre inkább elhatalmasodik a fogak csattogtatása, akképp a magyar hadseregben is, mert az új főnök a szittyaságon kívül még olyan igényel is fellép a magyar honvédőkkel szemben, hogy legyenek ők „nemzeti elkötelezettséggel bíró harcosok”, és ím, újra itt áll előttünk ez a nemzeti maszlag, de most már militáns masnival átkötve. A következő feladat ez lesz a sorban, hogy megfelelő ellenséget is kell találni a világverő seregünknek, csak az nehéz feladat lesz.
Arra intenénk azonban az új főnököt, vigyázzon, hogy véletlenül se legyen pocakos, amit a legfőbb hadúr rühell, és mindezeket így egymás mellé pakolva meg kell állapítanunk, hogy bohócok ezek, de a rosszabbik fajtából. Sőt, végezetül az a kérdés is feltehető volna, hogy ez a megközelítés mit mutat, hogy Gyurcsány akarja-e a magyar fiúkat és apákat háborúba küldeni, vagy ezek, hogy ez a vadkakas mentalitás is a békeóbégatás része-e, vagy ez valami más. Maguk sem tudják valószínűsíthetően, így ránézésre egyetlen cél van, hogy ütni lehessen a harci dobokat, mégpedig kifulladásig, míg el nem fehérül a száj is. Addig.
