ROGÁN MEGTÖRTE A NÉMASÁGI FOGADALMÁT, KUBATOV AZONBAN CSENDBEN MARADT

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2023.05.02.

Egy évvel ezelőtt, május 2-án alakult meg az új Országgyűlés a Fidesz negyedik kétharmados győzelme után. Rétvári Bence egy év alatt már több mint tizenhat órát beszélt a parlamentben, Rogán Antal megtörte az öt éves némaságát, Kubatov Gábor csendben maradt, Kövér Lászlótól pedig megtudhattuk, hogy a parlament nem egy romkocsma. Kétszer átírták az Alaptörvényt, egy nap alatt kinyírták a katát, megszüntették a MOK kötelező tagságát, de több mint hétezer napja nem döntenek Svédország NATO-csatlakozásáról. Ott folytatódott Orbán illiberális színháza, ahol az előző ciklus végén abbahagyták.

„A választói felhatalmazás világos, a feladat emberes, a siker pedig emberfeletti erőfeszítést kíván” – mondta Áder János egy évvel ezelőtt, az Országgyűlés május 2-i alakuló ülésén. A Fidesz negyedik kétharmados győzelme után alig egy hónappal elkezdődött az új parlamenti ciklus, a képviselők Hadházy Ákos kivételével letették az esküt, a távozó köztársasági elnök pedig ismét Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek.

Az áprilisi választáson kényelmes parlamenti többséghez jutott a Fidesz-KDNP: 134 képviselőjük nyomogatja a gombokat, de a kormánypártokkal szavaz minden alkalommal Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, és a Mi Hazánk Mozgalom frakciója is több kormányzati előterjesztést támogatott az elmúlt egy évben. Nem kell így matekoznia Kocsis Mátééknak, ha valaki lebetegedne, akár két hiányzóval is el tudnak fogadni kétharmados törvényeket, amelyeket futószalagon gyárt a kormány.

Az elmúlt egy évben ott folytatódott Orbán illiberális színháza, ahol a választás előtt abbahagyták: hétről hétre összeült a parlament, ahol megszólalhat az ellenzék, de érdemi vita a legritkább esetben alakul ki. A kormány törvényjavaslatait csont nélkül megszavazzák a fideszes képviselők, az ellenzéki indítványok tárgysorozatba vételét pedig rendre már a bizottságokban elgáncsolják. Nem áll fel parlamenti vizsgálóbizottság, ha az ellenzék kezdeményezi, és a fideszes képviselők nem mennek el azokra a rendkívüli ülésekre, vitanapokra, amelyeket az ellenzék hív össze.

Pár héttel az Országgyűlés megalakulás után tizedszer is módosították a gránitszilárdságú Alaptörvényt: bevezették a háborús veszélyhelyzetet, amely lehetővé tette a kormánynak, hogy a járvány után az orosz-ukrán háborúra hivatkozva továbbra is rendeleti úton hozzon törvényeket.

Az Országgyűlést így valójában már csak kommunikációs eszközként és a demokrácia látszatának fenntartásához használják Orbánék.

A 2023-as költségvetést például decemberben rendeleti úton újraírta a kormány, de az év elején bevitték a parlamentbe, hogy március végén – negyedévvel a hatályba lépés után – a kormánypárti többség szentesítse azt.

A katát 27 óra alatt kinyírták, a svédek NATO-csatlakozását több mint 7000 órája halogatják...

ITT OLVASHATÓ