Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2025.12.30.
Az Esti gyors évértékelő különkiadásában Kárpáti Iván vendége Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő alapkezelője volt.
2025. december 30., kedd
A LENGYELEK AZ ÚJ NÉMETEK,A ROMÁNOK AZ ÚJ LENGYELEK,DE MI VAN VELÜNK?MI LESZ 2026-BAN?| BALÁSY ZSOLT
KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2025.12.30.
Az Esti gyors évértékelő különkiadásában Kárpáti Iván vendége Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő alapkezelője volt.
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2025.12.30.
Az Esti gyors évértékelő különkiadásában Kárpáti Iván vendége Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő alapkezelője volt.
LESZ-E MEGSZORÍTÁS 2026-BAN? ⎜🎙️POGI PODCAST BÜTTL FERENCCEL
POGI PODCAST
Közreadja: POGÁTSA ZOLTÁN
2025.12.28.
Tényleg szükség lesz-e 2026-ban megszorításokra a választások után? Ezt beszélik át Büttl Ferenc és Pogátsa Zoltán közgazdászok.
Közreadja: POGÁTSA ZOLTÁN
2025.12.28.
Tényleg szükség lesz-e 2026-ban megszorításokra a választások után? Ezt beszélik át Büttl Ferenc és Pogátsa Zoltán közgazdászok.
ORBÁNÉK PADLÓGÁZZAL MENTEK A ZSÁKUTCÁBA
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.12.29.
Tartós stagnálás, elszálló árak, zsákutcába futó gazdaságpolitika – miközben a kormány sikerekről beszél, a számok egészen mást mutatnak. Ebben az évvégi elemző beszélgetésben Dávid Ferenc, a DK országgyűlési képviselője és Korózs Lajos, az MSZP elnökhelyettese őszintén és kendőzetlenül mondják ki, mit jelent valójában a magyar gazdaság „egy helyben járása”, és miért vált mindez évek óta tartó állapottá, nem pedig átmeneti megtorpanássá.
A műsorban szó esik az elhibázott gazdasági irányokról, az egy lábon álló iparszerkezetről, az autó- és akkumulátorgyártás kockázatairól, valamint arról, hogyan vált Magyarország különösen kiszolgáltatottá az uniós források elapadása miatt. A vendégek részletesen beszélnek az infláció valódi társadalmi hatásairól, a bér- és nyugdíjhelyzetről, a munkaerőpiac torzulásairól, valamint arról, miért nem segítik a kormány milliárdos támogatásai a kis- és középvállalkozásokat.
Kiderül az is, miért nevezhető a jelenlegi gazdaságpolitika kapkodónak és kiszámíthatatlannak, hogyan torzítják az állami megrendelések a piacot, és miért nehéz valódi fordulatot elérni egy olyan rendszerben, ahol hiányzik a hosszú távú stratégia. Ez a beszélgetés nem számháború, hanem világos helyzetkép arról, hol tart most Magyarország – és milyen örökséget hagy maga után a stagnálás éve.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.12.29.
Tartós stagnálás, elszálló árak, zsákutcába futó gazdaságpolitika – miközben a kormány sikerekről beszél, a számok egészen mást mutatnak. Ebben az évvégi elemző beszélgetésben Dávid Ferenc, a DK országgyűlési képviselője és Korózs Lajos, az MSZP elnökhelyettese őszintén és kendőzetlenül mondják ki, mit jelent valójában a magyar gazdaság „egy helyben járása”, és miért vált mindez évek óta tartó állapottá, nem pedig átmeneti megtorpanássá.
A műsorban szó esik az elhibázott gazdasági irányokról, az egy lábon álló iparszerkezetről, az autó- és akkumulátorgyártás kockázatairól, valamint arról, hogyan vált Magyarország különösen kiszolgáltatottá az uniós források elapadása miatt. A vendégek részletesen beszélnek az infláció valódi társadalmi hatásairól, a bér- és nyugdíjhelyzetről, a munkaerőpiac torzulásairól, valamint arról, miért nem segítik a kormány milliárdos támogatásai a kis- és középvállalkozásokat.
Kiderül az is, miért nevezhető a jelenlegi gazdaságpolitika kapkodónak és kiszámíthatatlannak, hogyan torzítják az állami megrendelések a piacot, és miért nehéz valódi fordulatot elérni egy olyan rendszerben, ahol hiányzik a hosszú távú stratégia. Ez a beszélgetés nem számháború, hanem világos helyzetkép arról, hol tart most Magyarország – és milyen örökséget hagy maga után a stagnálás éve.
AZ UKRÁNOK INKÁBB BELEHALNÁNAK A FÁRADTSÁGBA, MINT HOGY FELADJÁK A KÜZDELMET AZ OROSZOKKAL...
KLUBRÁDIÓ ESTI GYORS
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.12.29.
Ukrajnában, a kárpátalajai taxistól a kramatorszki gránátvetős katonáig mindenki tudja, hogy ki az az Orbán Viktor és tudják, hogy mit mondott az előző héten az állami rádióban - mondta a Klubrádió Esti gyors című műsorában Győri Boldizsár, aki rendszeresen tudósítja a nemzetközi és a magyar hírportálokat Ukrajnából. Most hazajött pár napra és számos élményét elmondja a Klubrádióban. Például arról is mesél, hogy milyen az, amikor teljesen elmegy az áram az orosz támadások miatt. Beszélünk vele arról, hogy mik azok az erődvárosok és persze arról is, hogy mennyi az esélye annak, hogy Zelenszkijt újra megválasszák elnöknek.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.12.29.
Ukrajnában, a kárpátalajai taxistól a kramatorszki gránátvetős katonáig mindenki tudja, hogy ki az az Orbán Viktor és tudják, hogy mit mondott az előző héten az állami rádióban - mondta a Klubrádió Esti gyors című műsorában Győri Boldizsár, aki rendszeresen tudósítja a nemzetközi és a magyar hírportálokat Ukrajnából. Most hazajött pár napra és számos élményét elmondja a Klubrádióban. Például arról is mesél, hogy milyen az, amikor teljesen elmegy az áram az orosz támadások miatt. Beszélünk vele arról, hogy mik azok az erődvárosok és persze arról is, hogy mennyi az esélye annak, hogy Zelenszkijt újra megválasszák elnöknek.
ITT MÁR ORBÁN ÁMOKFUTÁSA SEM SEGÍT
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.12.29.
2025 végére a magyar politika kommunikációs értelemben is új szakaszba lépett. A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Bőhm Kornél kommunikációs szakértővel elemezzük, hol tart most a Fidesz és a Tisza, mit árul el a kampányokról Orbán Viktor személyes túljelenléte, és miért vált a kommunikáció az egyik legfontosabb csatatérré a 2026-os választás előtt.
A beszélgetés középpontjában az áll, hogyan reagált a Fidesz a kegyelmi botrány okozta sokkra, miért döntöttek úgy, hogy minden eddiginél erősebben Orbán Viktorra építik a kampányt, és mennyire működik még a személyes karizma, a humor és a „nép közé menés” stratégiája. Szó esik Orbán átfazonírozásáról, a tudatos imázsváltásról, és arról is, hogy ez inkább kényszer vagy tudatos politikai döntés.
Ugyanakkor Magyar Péter kommunikációs útját is górcső alá vesszük: mennyire vált professzionálisabbá, mit jelent a folyamatos országjárás, a személyes jelenlét ereje, és valóban „nem lehet-e túl sok palacsintát sütni”. Külön figyelmet kap a propaganda működése, az álhírek gyártása, a kormánymédia kampánytechnikái és az a kérdés, hogy meddig hat még a félelemkeltés, különösen a háborús narratíva.
A műsor egyik legfontosabb tanulsága: a pénzben és médiában mérhetetlen kormánypárti fölény mellett is nyitott maradt a politikai verseny, mert a végső döntés a szavazófülkében születik meg. Ez az adás nem jóslatokat tesz, hanem segít megérteni, milyen kommunikációs logikák mentén dőlhet el 2026.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.12.29.
2025 végére a magyar politika kommunikációs értelemben is új szakaszba lépett. A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Bőhm Kornél kommunikációs szakértővel elemezzük, hol tart most a Fidesz és a Tisza, mit árul el a kampányokról Orbán Viktor személyes túljelenléte, és miért vált a kommunikáció az egyik legfontosabb csatatérré a 2026-os választás előtt.
A beszélgetés középpontjában az áll, hogyan reagált a Fidesz a kegyelmi botrány okozta sokkra, miért döntöttek úgy, hogy minden eddiginél erősebben Orbán Viktorra építik a kampányt, és mennyire működik még a személyes karizma, a humor és a „nép közé menés” stratégiája. Szó esik Orbán átfazonírozásáról, a tudatos imázsváltásról, és arról is, hogy ez inkább kényszer vagy tudatos politikai döntés.
Ugyanakkor Magyar Péter kommunikációs útját is górcső alá vesszük: mennyire vált professzionálisabbá, mit jelent a folyamatos országjárás, a személyes jelenlét ereje, és valóban „nem lehet-e túl sok palacsintát sütni”. Külön figyelmet kap a propaganda működése, az álhírek gyártása, a kormánymédia kampánytechnikái és az a kérdés, hogy meddig hat még a félelemkeltés, különösen a háborús narratíva.
A műsor egyik legfontosabb tanulsága: a pénzben és médiában mérhetetlen kormánypárti fölény mellett is nyitott maradt a politikai verseny, mert a végső döntés a szavazófülkében születik meg. Ez az adás nem jóslatokat tesz, hanem segít megérteni, milyen kommunikációs logikák mentén dőlhet el 2026.
5 DOLOG AMI MEGHATÁROZTA A VILÁGOT 2025-BEN | KÜLPOLITIKAI ÉVELEMZÉS
PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2025.12.30.
Külpolitikai záró adásunkban az év öt legnagyobb változásán keresztül beszélgettünk Pap Szilárddal arról, hogy hogyan változott meg a világ 2025-ben.
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2025.12.30.
Külpolitikai záró adásunkban az év öt legnagyobb változásán keresztül beszélgettünk Pap Szilárddal arról, hogy hogyan változott meg a világ 2025-ben.
Ha érdekel mélyebben a nemzetközi politikai: https://www.papszilard.eu/
HOGYAN LETT A KULTÚRÁBÓL FEGYVER?
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2025.12.29.
A NER megkísérelte kulturális korszakba ágyazni a politikai rendszerét. Na de sikerült nekik? Ezenkívüll olyan kérdésekről beszélgetünk, minthogy jól működő rendszer volt-e a 2010 előtti? Hogyan kellene átalakítani a támogatások rendszerét, hogy igazságos, valóban segítő működése legyen? Kell, hogy az állam elismerje az alkotókat, vagy csak az alkotáshoz kell a körülményeket biztosítania? Vendégünk Fehér Renátó költő, a József Attila Emlékhely intézményvezetője, és Kristóf Luca szociológus.
Szerző: PARTIZÁN
2025.12.29.
A NER megkísérelte kulturális korszakba ágyazni a politikai rendszerét. Na de sikerült nekik? Ezenkívüll olyan kérdésekről beszélgetünk, minthogy jól működő rendszer volt-e a 2010 előtti? Hogyan kellene átalakítani a támogatások rendszerét, hogy igazságos, valóban segítő működése legyen? Kell, hogy az állam elismerje az alkotókat, vagy csak az alkotáshoz kell a körülményeket biztosítania? Vendégünk Fehér Renátó költő, a József Attila Emlékhely intézményvezetője, és Kristóf Luca szociológus.
A FIDESZ ELBUTULT ÉS LEMENT KUTYÁBA | MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST / zimon andrás
2025.12.30.
2025 egy borzalmas év volt? Újra eljön a diktatúrák kora? Hogyan váltunk digitális polgárokká? Miért nem látja el a politika a feladatát? Mi lett a magyar filmmel?
A politikai acsarkodásában hogyan lehet jó oktatást, egészségügyet csinálni? A karaktergyilkosságok akadályozzák meg a párbeszédet? Hol lesz a helyünk egy új világrendben? Jövőre minden jobb lesz? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Réz András filmesztéta válaszolt.
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST / zimon andrás
2025.12.30.
2025 egy borzalmas év volt? Újra eljön a diktatúrák kora? Hogyan váltunk digitális polgárokká? Miért nem látja el a politika a feladatát? Mi lett a magyar filmmel?
A politikai acsarkodásában hogyan lehet jó oktatást, egészségügyet csinálni? A karaktergyilkosságok akadályozzák meg a párbeszédet? Hol lesz a helyünk egy új világrendben? Jövőre minden jobb lesz? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Réz András filmesztéta válaszolt.
AZ ELIT ÉRINTETT LEHET AZ ÉV LEGDURVÁBB BOTRÁNYÁBAN - KIT VÉDENEK ORBÁNÉK?
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.12.30.
Mi történik akkor, amikor egy intézmény nem az áldozatot védi, hanem a hallgatást választja? Amikor a „nem” nem számít elég hangosnak, a lefagyás nem számít ellenállásnak, és az erőszakot „konfliktusnak” nevezik? Ez a beszélgetés nem egyetlen ügyről szól – hanem egy rendszerről, amely újra és újra cserbenhagyja az áldozatokat.
Balogh Judit vendége Mérő Vera jogvédő, akivel a Képzőművészeti Egyetemen történt nemi erőszak ügyéből kiindulva beszélgetnek az intézményi felelősségről, az áldozathibáztatásról és a magyar jog súlyos hiányosságairól. A beszélgetés egyik kulcskérdése: miért képtelen a magyar jogrendszer a beleegyezés-alapú szemléletre, és miért marad következmények nélkül az a rengeteg eset, ahol az áldozat nem tudott sikítani, ütni vagy menekülni – csak lefagyni.
A műsor másik súlypontja a Szőlő utcai gyermekvédelmi botrány, amely messze túlmutat egyetlen intézményen vagy elkövetőn. Mérő Vera szerint ezek az ügyek a jéghegy csúcsát jelentik: rendszerszintű problémákra, elhallgatásra és politikai érdekkapcsolatokra utalnak. Felmerül a kérdés: kinek az érdeke a hallgatás, és miért hiányzik a valódi kormányzati elszántság, amikor kiskorúak elleni erőszakról van szó?
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.12.30.
Mi történik akkor, amikor egy intézmény nem az áldozatot védi, hanem a hallgatást választja? Amikor a „nem” nem számít elég hangosnak, a lefagyás nem számít ellenállásnak, és az erőszakot „konfliktusnak” nevezik? Ez a beszélgetés nem egyetlen ügyről szól – hanem egy rendszerről, amely újra és újra cserbenhagyja az áldozatokat.
Balogh Judit vendége Mérő Vera jogvédő, akivel a Képzőművészeti Egyetemen történt nemi erőszak ügyéből kiindulva beszélgetnek az intézményi felelősségről, az áldozathibáztatásról és a magyar jog súlyos hiányosságairól. A beszélgetés egyik kulcskérdése: miért képtelen a magyar jogrendszer a beleegyezés-alapú szemléletre, és miért marad következmények nélkül az a rengeteg eset, ahol az áldozat nem tudott sikítani, ütni vagy menekülni – csak lefagyni.
A műsor másik súlypontja a Szőlő utcai gyermekvédelmi botrány, amely messze túlmutat egyetlen intézményen vagy elkövetőn. Mérő Vera szerint ezek az ügyek a jéghegy csúcsát jelentik: rendszerszintű problémákra, elhallgatásra és politikai érdekkapcsolatokra utalnak. Felmerül a kérdés: kinek az érdeke a hallgatás, és miért hiányzik a valódi kormányzati elszántság, amikor kiskorúak elleni erőszakról van szó?
MIÉRT KELLETT MAGYAR PÉTERNEK A SZILY NÓRÁS INTERJÚ?
CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG ÁDÁM
2025.12.29.
Ebben a videóban Magyar Péter Szily Nórával készült interjúját elemezzük részletesen. Nem napi politikai adok-kapok, hanem imázs, személyiség, stratégia kerül fókuszba:
Szerző: CSILLAG ÁDÁM
2025.12.29.
Ebben a videóban Magyar Péter Szily Nórával készült interjúját elemezzük részletesen. Nem napi politikai adok-kapok, hanem imázs, személyiség, stratégia kerül fókuszba:
👉 miért volt szükség erre az interjúra,
👉 kiknek szólt valójában,
👉 és mit árul el a magyar politikai kultúráról.
Az elemzés kitér arra, hogy:
Az elemzés kitér arra, hogy:
- miért éppen Szily Nóra volt az ideális választás,
- hogyan jelenik meg az apaság, család és önfeláldozás narratívája,
- miért reagált az interjúra a Fidesz több szereplője is,
- és hogy valóban működik-e a „jó apa – jó vezető” politikai képlet.
Szó esik arról is, hogy:
- hogyan jelenik meg az apaság, család és önfeláldozás narratívája,
- miért reagált az interjúra a Fidesz több szereplője is,
- és hogy valóban működik-e a „jó apa – jó vezető” politikai képlet.
Szó esik arról is, hogy:
- mennyire releváns egy politikus magánélete a választói döntésekben,
- nem keverjük-e össze a miniszterelnök-választást egy személyes szimpátiaversennyel,
- és hogy mit jelentene egy valóban csapatban gondolkodó politikai kultúra.
- nem keverjük-e össze a miniszterelnök-választást egy személyes szimpátiaversennyel,
- és hogy mit jelentene egy valóban csapatban gondolkodó politikai kultúra.
„NEKEM NEM KELLETT HOZZÁ MAGYAR PÉTER, HOGY FELHÚZZAM MAGAM” – ÉVZÁRÓ VÁLYI PISTÁVAL
24.HU
Szerző: 24.HU
2025.12.30.
Saját tartalomgyártó cég alapítása. Az Árulók után egy újabb reality-szereplés az RTL-en, a Most wanted-ban. Éles politikai kirohanások a NER-rel szemben – ami miatt kormánypárti támadásokból is kijutott bőven. Nem csoda, hogy 2025-öt turbulens évként jellemzi Vályi István autós újságíró-influenszer.
A teljes, több mint másfél órás beszélgetés elérhető a 24 Extra Csúcs-csomagjának előfizetői számára, itt: https://24.hu/kozelet/2025/12/29/valy...
A beszélgetést december 16-án rögzítettük.
00:00:00 Adáskezdés
Szerző: 24.HU
2025.12.30.
Saját tartalomgyártó cég alapítása. Az Árulók után egy újabb reality-szereplés az RTL-en, a Most wanted-ban. Éles politikai kirohanások a NER-rel szemben – ami miatt kormánypárti támadásokból is kijutott bőven. Nem csoda, hogy 2025-öt turbulens évként jellemzi Vályi István autós újságíró-influenszer.
A teljes, több mint másfél órás beszélgetés elérhető a 24 Extra Csúcs-csomagjának előfizetői számára, itt: https://24.hu/kozelet/2025/12/29/valy...
A beszélgetést december 16-án rögzítettük.
00:00:00 Adáskezdés
00:01:32 Saját kkv: the Zone
00:06:25 Közügyek melletti kiállás
00:14:51 Kormánymédia-támadások
00:17:33 Mi van a „Ki, ha nem mi?” mögött?
00:27:26 Sulyok Tamás és a szatyor
00:29:01 Az „átláthatósági törvény”
00:31:12 „Ez vagyok”: Vályi, a versíró
00:35:12 „Nem leszek tévés celeb?”
00:37:32 NER-es autók vs. mire futna belőlük?
DURVA VOLT A 2025 ÉV - MUTATUNK 10 ÉRDEKESSÉGET, MI TÖRTÉNT A TOPIKON
TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: PITZ DÁNIEL
2025.12.30.
2025-ben sokminden történt a Topik csatornán: interjú kormánypárti politikusokkal, Orbán Viktor sokkoló tervei, Magyar Péter és a Tisza Párt előre menetelés. Összefoglaljuk mi történt 12 hónap alatt és hoztunk 10 érdekességet a csatornáról.
Szerző: PITZ DÁNIEL
2025.12.30.
2025-ben sokminden történt a Topik csatornán: interjú kormánypárti politikusokkal, Orbán Viktor sokkoló tervei, Magyar Péter és a Tisza Párt előre menetelés. Összefoglaljuk mi történt 12 hónap alatt és hoztunk 10 érdekességet a csatornáról.
A FIDESZ BOMBÁJA MÉG NEM ROBBAN, DE MÁR MESSZIRŐL BŰZLIK
JUHI PODCAST
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.12.29.
Petárdák helyett ma politikai „nagy durranásokról” beszélünk: mi az a Fidesz-féle kampányvégi „atombomba”, amire Orbán Viktor is utalt, és miért pont az elbizonytalanítás lehet a cél. Megnézzük, miért nem működik a Fidesz pozitív kampánya, a „repülőrajt” mese, hogyan készült fel technikailag a propaganda, és miért dönthet pár százezer ember passzivitása a finisben. A végén egyetlen, nagyon egyszerű újévi fogadalom jön: ne hagyd, hogy a bomba a füstje elvegye a józan eszed.
-----------
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.12.29.
Petárdák helyett ma politikai „nagy durranásokról” beszélünk: mi az a Fidesz-féle kampányvégi „atombomba”, amire Orbán Viktor is utalt, és miért pont az elbizonytalanítás lehet a cél. Megnézzük, miért nem működik a Fidesz pozitív kampánya, a „repülőrajt” mese, hogyan készült fel technikailag a propaganda, és miért dönthet pár százezer ember passzivitása a finisben. A végén egyetlen, nagyon egyszerű újévi fogadalom jön: ne hagyd, hogy a bomba a füstje elvegye a józan eszed.
-----------
00:00 Riogatás, lejáratás, "atombomba"
05:15 Technikailag felkészültek
08:10 Amikor ellenem indítottak kampányt
10:10 Hogy állnak a számok?
18:30 Mi lehet a végeredmény?
24:48 Az újévi fogadalmak
ORBÁN VIKTOR DUPLA VAGY SEMMIT JÁTSZIK
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.12.30.
Mi következik abból, ahogyan a kormány ma gazdálkodik? És mit jelent mindez 2026-ra a magyarok mindennapjaiban? A műsor vendége Veres János korábbi pénzügyminiszter, aki nem az aktuális politikai üzenetekből, hanem a számokból, költségvetési pályákból és nemzetközi összefüggésekből indul ki.
A beszélgetés középpontjában a tartósan magas költségvetési hiány, az egyre növekvő államadósság és a magas kamatkörnyezet áll. Veres János világosan elmagyarázza, mit jelent a hétköznapokban az, ha az állam egyre több hitelből működik: miért nehéz így letörni az inflációt, miért maradnak drágák az alapvető élelmiszerek, és miért nem érzik az emberek a statisztikai növekedést a saját pénztárcájukon.
Szó esik a választások előtti osztogatás valódi áráról, arról, hogyan gerjeszt inflációt a fedezet nélküli pénzkifizetés, és miért jelent ez komoly terhet akár egy új, akár egy régi kormány számára. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága: a fogyasztásra épített növekedés nem fenntartható, beruházások és EU-források nélkül a gazdaság könnyen zsákutcába fut.
Külön hangsúlyt kap az Európai Unióval folytatott konfliktus, az elveszni látszó uniós források kérdése és Orbán Viktor „dupla vagy semmit” stratégiája. Veres János szerint súlyos illúzió azt hinni, hogy amerikai vagy kínai pénzek pótolhatják az EU támogatásait – ezek ugyanis nem ajándékok, hanem drága hitelek.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.12.30.
Mi következik abból, ahogyan a kormány ma gazdálkodik? És mit jelent mindez 2026-ra a magyarok mindennapjaiban? A műsor vendége Veres János korábbi pénzügyminiszter, aki nem az aktuális politikai üzenetekből, hanem a számokból, költségvetési pályákból és nemzetközi összefüggésekből indul ki.
A beszélgetés középpontjában a tartósan magas költségvetési hiány, az egyre növekvő államadósság és a magas kamatkörnyezet áll. Veres János világosan elmagyarázza, mit jelent a hétköznapokban az, ha az állam egyre több hitelből működik: miért nehéz így letörni az inflációt, miért maradnak drágák az alapvető élelmiszerek, és miért nem érzik az emberek a statisztikai növekedést a saját pénztárcájukon.
Szó esik a választások előtti osztogatás valódi áráról, arról, hogyan gerjeszt inflációt a fedezet nélküli pénzkifizetés, és miért jelent ez komoly terhet akár egy új, akár egy régi kormány számára. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága: a fogyasztásra épített növekedés nem fenntartható, beruházások és EU-források nélkül a gazdaság könnyen zsákutcába fut.
Külön hangsúlyt kap az Európai Unióval folytatott konfliktus, az elveszni látszó uniós források kérdése és Orbán Viktor „dupla vagy semmit” stratégiája. Veres János szerint súlyos illúzió azt hinni, hogy amerikai vagy kínai pénzek pótolhatják az EU támogatásait – ezek ugyanis nem ajándékok, hanem drága hitelek.
MIRE JÓ A NŐ A FIDESZ SZERINT? – CÉLEGYENES
CÉLEGYENES PODCAST
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2025.12.29.
Kicsit lecsendesedik a politika az ünnepek idején – ha ezt gondoltuk korábban, tévedtünk. Téma ugyanis volt bőven, Önök pedig hármat be is szavaztak, az adásba. Közös bennük, hogy mind így vagy úgy, de a nőkről szól. Magyar Péter Szily Nórának adott interjúja kommentháborút indított el, a legemlékezetesebb talán volt felesége, Varga Judit reakciója: „hányinger”. A következő téma főszereplőjének a köztársasági elnök volt kommunikációs igazgatója indult – ő írt arról, hogy majd borítani fog egykori főnökéről –, azonban, ha a közbeszédben nem is, a műsorban Sulyok Tamás vitte a prímet. Végül pedig, de nem utolsó sorban: Vitályos Eszter. A kormányszóvivő ugyanis beállt önkénteskedni a Krisna-tudatú hívők karácsonyi ételosztásán. Szociálisan érzékeny lenne a Fidesz? Lampé Ágnes és Egri Viktor mellett ezúttal Tompos Ádám beszélték át az ügyeket az év utolsó adásában.
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2025.12.29.
Kicsit lecsendesedik a politika az ünnepek idején – ha ezt gondoltuk korábban, tévedtünk. Téma ugyanis volt bőven, Önök pedig hármat be is szavaztak, az adásba. Közös bennük, hogy mind így vagy úgy, de a nőkről szól. Magyar Péter Szily Nórának adott interjúja kommentháborút indított el, a legemlékezetesebb talán volt felesége, Varga Judit reakciója: „hányinger”. A következő téma főszereplőjének a köztársasági elnök volt kommunikációs igazgatója indult – ő írt arról, hogy majd borítani fog egykori főnökéről –, azonban, ha a közbeszédben nem is, a műsorban Sulyok Tamás vitte a prímet. Végül pedig, de nem utolsó sorban: Vitályos Eszter. A kormányszóvivő ugyanis beállt önkénteskedni a Krisna-tudatú hívők karácsonyi ételosztásán. Szociálisan érzékeny lenne a Fidesz? Lampé Ágnes és Egri Viktor mellett ezúttal Tompos Ádám beszélték át az ügyeket az év utolsó adásában.
ÍGY MŰKÖDIK A VÁLASZTÁSI CSALÁS MAGYARORSZÁGON 1. RÉSZ: BEVEZETŐ
EPP ORSZÁGA
Szerző: EPP
2025.12.30.
Sokan azt hiszik, hogy a választási csalás a szavazás napján történik. Urnák, láncszavazás, eltűnő szavazatok. Spoiler: nem.
Ebben a tanfolyamban megmutatom, hogy a választási csalás nem egyetlen trükk, hanem egy teljes rendszer, amelyben minden nap folyik a csalás.
00:00 Felkonf
Szerző: EPP
2025.12.30.
Sokan azt hiszik, hogy a választási csalás a szavazás napján történik. Urnák, láncszavazás, eltűnő szavazatok. Spoiler: nem.
Ebben a tanfolyamban megmutatom, hogy a választási csalás nem egyetlen trükk, hanem egy teljes rendszer, amelyben minden nap folyik a csalás.
Ez a videó egy több részes ingyenes tanfolyam bevezetője, ahol:
- érthetően bemutatom, hogyan működik a választási rendszer
- miért tudnak következmények nélkül bármit megtenni
- hogyan áll össze sok apró „szabályosságból” egy professzionális csalásrendszer
- és miért nem lehet ezt egyetlen videóban elmagyarázni
- Hadházy Ákos véleménye
- és miért nem lehet ezt egyetlen videóban elmagyarázni
- Hadházy Ákos véleménye
Ez nem pártpolitikai kampány, és nem „hogyan csaljunk” útmutató.
Ez egy figyelemfelkeltő, elemző sorozat, humorral és konkrét példákkal.
00:25 intró
00:35 Akció!!!
00:56 Tartalomjegyzék
02:06 A tanfolyam bevezetője
04:18 Vizsga és sorsolás
ÍGY MŰKÖDIK A VÁLASZTÁSI CSALÁS MAGYARORSZÁGON 2. RÉSZ: AZ ALAPOZÁS
EPP ORSZÁGA
Szerző: EPP
2025.12.30.
Ez a videó egy több részes ingyenes tanfolyam 2. epizódja, ahol:
elmesélem, hogyan jött vissza a FIDESZ a 2002-es vereség után Ebben a tanfolyamban megmutatom, hogy a választási csalás nem egyetlen trükk, hanem egy teljes rendszer, amelyben minden nap folyik a csalás.
Ez nem „hogyan csaljunk” útmutató.Ez egy figyelemfelkeltő, elemző sorozat, humorral és konkrét példákkal.
00:00 Bevezető
Szerző: EPP
2025.12.30.
Ez a videó egy több részes ingyenes tanfolyam 2. epizódja, ahol:
elmesélem, hogyan jött vissza a FIDESZ a 2002-es vereség után Ebben a tanfolyamban megmutatom, hogy a választási csalás nem egyetlen trükk, hanem egy teljes rendszer, amelyben minden nap folyik a csalás.
Ez nem „hogyan csaljunk” útmutató.Ez egy figyelemfelkeltő, elemző sorozat, humorral és konkrét példákkal.
00:00 Bevezető
00:14 intró
12:16 Komolyan
18:43 Zárókép
ÍGY VESZTETTE EL 2025-T ORBÁN - A PRIDETÓL A SZŐLŐ UTCÁIG
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.12.29.
Ebben a videóban végigveszem 2025 legfontosabb politikai pillanatait: Orbán Viktor poloskázós beszédét, a Mini-Dubaj ügyet, Magyar Péter megjelenését, a Pride körüli vitákat, a Karácsony Gergely melletti kiállást, valamint a gyermekvédelem és a Szőlő utcai ügy fordulópontjait. Azokat a momentumokat, amelyek nemcsak a hírekben voltak hangosak, hanem valódi következményekkel jártak.
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.12.29.
Ebben a videóban végigveszem 2025 legfontosabb politikai pillanatait: Orbán Viktor poloskázós beszédét, a Mini-Dubaj ügyet, Magyar Péter megjelenését, a Pride körüli vitákat, a Karácsony Gergely melletti kiállást, valamint a gyermekvédelem és a Szőlő utcai ügy fordulópontjait. Azokat a momentumokat, amelyek nemcsak a hírekben voltak hangosak, hanem valódi következményekkel jártak.
A FIDESZNEK A DECEMBER EGY RÉMÁLOM VOLT A SZŐLŐ UTCÁBAN – 2026 ÉLŐBEN
TELEX PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.12.29.
Ki nyerte a karácsonyt? Sikerült-e magát a Fidesznek üldözött ellenzéknek beállítani? És mik voltak idén Orbánék nagy pálfordulásai, valamint mit jelent a Tisza esetében az ideológiamentesség? 2026 élőben Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont vezetőjével és Bódi Mátyással, a Választási Földrajz szakértőjével.
00:00 Visszaszámlálás
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.12.29.
Ki nyerte a karácsonyt? Sikerült-e magát a Fidesznek üldözött ellenzéknek beállítani? És mik voltak idén Orbánék nagy pálfordulásai, valamint mit jelent a Tisza esetében az ideológiamentesség? 2026 élőben Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont vezetőjével és Bódi Mátyással, a Választási Földrajz szakértőjével.
00:00 Visszaszámlálás
05:00 Ki nyerte a karácsonyt?
09:48 Szily Nóra Magyar Péter-interjúja
15:26 A Bors betiltása, a „Tisza-adó” ereje, az előre beígért atombombák
25:53 Ki nyerte az évet, és kinek több a tartaléka?
32:35 A Fidesz hibái a határon túli magyarokkal szemben
40:58 A Fideszen kívül meg tudja-e szólítani másik párt az erdélyi magyarokat?
47:28 Az infláció után a gyermekvédelem a legártalmasabb téma a Fidesznek
1:01:45 Dopeman és Curtis, a Fidesz új arcai új célcsoportoknak szólnak
1:16:47 Magyar Péter válasza Ficóék Benes-dekrétumára
1:21:04 A sikertelen Pride-betiltás és a „két csizma volt a mellkasunkon” érv
1:27:38 A konzervatív értékek visszaszorulása és és a jobboldali populista pártok megújulása
1:35:48 El lehet helyezni a Tisza Pártot ideológiailag?
MAGYAR GYÖRGY: NINCS JOGÁLLAM...
NO TV / SPRŐD PODCAST
Szerző: NO TV
2025.12.28.
Beszélgetés a jogbiztonságról, jogállamról, végrehajtókról...
Szerző: NO TV
2025.12.28.
Beszélgetés a jogbiztonságról, jogállamról, végrehajtókról...
DERŰVEL KÉT VILÁG KÖZÖTT | HEGYI BARBARA
KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2025.12.30.
Hegyi Barbara legújabb szerepéről mesél: mit ad neki a színpad, mit tanít az öregedés, és mi az, ami igazán fontos az életében? Család, apa, anya, dadus, nagynéni, az amerikai nagybácsi, valamint a humor, amely nem puszta könnyedség, hanem életfilozófia.
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2025.12.30.
Hegyi Barbara legújabb szerepéről mesél: mit ad neki a színpad, mit tanít az öregedés, és mi az, ami igazán fontos az életében? Család, apa, anya, dadus, nagynéni, az amerikai nagybácsi, valamint a humor, amely nem puszta könnyedség, hanem életfilozófia.
A POSZTDEMOKRÁCIA IDŐSZAKÁT ÉLJÜK, DE EZ NEM JELENTI AZT, HOGY A DEMOKRÁCIA NE LENNE ÉRTÉK
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SEMECI JÁNOS
2025.12.29.
A Reggeli személy 2025 december 29-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Hegedűs D. Géza színművész volt.
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SEMECI JÁNOS
2025.12.29.
A Reggeli személy 2025 december 29-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Hegedűs D. Géza színművész volt.
LAKNER ZOLTÁN: "A FIDESZ ELVESZTETTE 2025-ÖT"
KÖZÖD PODCAST
Műsorvezető: BARAK DÁVID, MÉSZÁROS LAJOS
205.12.29.
Magyarország és Orbán Viktor számára a 2026-os év roppant izgalmasnak ígérkezik. Az országgyűlési választások tétje mindig magas, de ezúttal rég nem látott – és 2024. februárjáig talán nem is feltételezett – kiélezett küzdelem várható a 16. éve hatalmon lévő Fidesz és a levaltására törekvő, Magyar Péter vezette Tisza párt között. Mi történt 2025-ben? És mi történhet 2026-ban? Lakner Zoltán politológussal, a Jelen hetilap főszerkesztőjével választási kilátásokról, dübörgő kampányról, esélyekről és forgatókönyvekről beszélgettünk.
A KÖZÖD podcastben aktuális közéleti témák mentén elsősorban a jog és a szabadság témaköreit érintve beszélgetünk. A Dunaszerdahelyen (Szlovákia) készülő műsor házigazdái: Barak Dávid újságíró és Mészáros Lajos ügyvéd.
A felvétel 2025. december 18-án a dunaszerdahelyi NFG klubban készült.
/ nfgklub
Ha tetszett, iratkozz fel! KÖSZÖNJÜK!
0:00 Kezdünk
Műsorvezető: BARAK DÁVID, MÉSZÁROS LAJOS
205.12.29.
Magyarország és Orbán Viktor számára a 2026-os év roppant izgalmasnak ígérkezik. Az országgyűlési választások tétje mindig magas, de ezúttal rég nem látott – és 2024. februárjáig talán nem is feltételezett – kiélezett küzdelem várható a 16. éve hatalmon lévő Fidesz és a levaltására törekvő, Magyar Péter vezette Tisza párt között. Mi történt 2025-ben? És mi történhet 2026-ban? Lakner Zoltán politológussal, a Jelen hetilap főszerkesztőjével választási kilátásokról, dübörgő kampányról, esélyekről és forgatókönyvekről beszélgettünk.
A KÖZÖD podcastben aktuális közéleti témák mentén elsősorban a jog és a szabadság témaköreit érintve beszélgetünk. A Dunaszerdahelyen (Szlovákia) készülő műsor házigazdái: Barak Dávid újságíró és Mészáros Lajos ügyvéd.
A felvétel 2025. december 18-án a dunaszerdahelyi NFG klubban készült.
/ nfgklub Ha tetszett, iratkozz fel! KÖSZÖNJÜK!
0:00 Kezdünk
2:07 Vendégünk: LAKNER ZOLTÁN
2:59 2022 – "A magyar ellenzéknek volt két jó hete"
10:02 2024 – A nagy változás
15:03 Milyen Magyarországon élni?
24:07 Te nem vagy magyar, sőt, szlovák vagy!
39:16 A meghajlított választási rendszer (és a "Lotyaszájú Fiú")
56:26 Felmérések 2025 végén: Csak a kampány dübörög, nem a Fidesz
1:11:19 Drámai hangulatváltozás – Gyermekvédelem, egészségügy és Lázár János (a
"Lotyaszájú Fiú")
1:29:06 Oroszpártiság, háború, félelem
1:32:16 Az utolsó pillanat: "Még az sem biztos, hogy szoros lesz"?
1:40:37 Szörnyűség és NER-tőke
1:46:39 Elsétálnak az alkonyat felé?
A KÓDEX, MINT ELLENÁLLÁS – AVAGY A NER ELSŐ INTELLEKTUÁLIS BŰNCSELEKMÉNYE (SZILVESZTERI TRÉFA A RENDSZER BELSEJÉBŐL)
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.12.29.
Olvasom, hogy egy kódexet lopott el és vitt haza a köztársasági elnök védelmére kirendelt Terrorelhárítási Központ egységének egyik tagja a Sándor-palotából.
Végre! Tizenhat hosszú, aszfaltízű év után megtörtént az, amire senki sem mert volna fogadni: a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megjelent az intellektuális tolvaj. Nem stadiont vitt el. Nem kastélyt privatizált. Nem bankot ürített ki „alapítványosítva”. Nem szállodaláncot tett zsebre „nemzeti tőkés” fedőnéven, s még csak nem is egy sima egyetemet tolt át magánalapítványba. Hanem – kapaszkodjunk meg – egy könyvet. Egy kódexet. Egy tárgyat, amelynek nem a négyzetmétere, hanem a betűi drágák.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.12.29.
Végre! Tizenhat hosszú, aszfaltízű év után megtörtént az, amire senki sem mert volna fogadni: a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megjelent az intellektuális tolvaj. Nem stadiont vitt el. Nem kastélyt privatizált. Nem bankot ürített ki „alapítványosítva”. Nem szállodaláncot tett zsebre „nemzeti tőkés” fedőnéven, s még csak nem is egy sima egyetemet tolt át magánalapítványba. Hanem – kapaszkodjunk meg – egy könyvet. Egy kódexet. Egy tárgyat, amelynek nem a négyzetmétere, hanem a betűi drágák.
A hír önmagában is irodalmi esemény. A köztársasági elnök védelmére kirendelt egység egyik tagja – akinek dolga elvileg az lenne, hogy az elnök testét védje – úgy döntött, hogy inkább a szellemet menti ki a Sándor-palotából, az elnök testének környezetéből. Mintha hirtelen rádöbbent volna: ebben az országban igazából a gondolat van veszélyben, nem az államfő. A TEK, amelynek fő profilja eddig az volt, hogy megvédje a hatalmat mindenkitől, aki gondolkodik, most saját kebelében termelte ki azt az embert, aki nem bírta tovább könyv nélkül.
Ez már majdnem romantikus: a NER történetének első esztétikai bűncselekménye. Egy olyan hatalomban, amely eddig következetesen mindent ellopott, kivéve az ízlést.
Mert gondoljuk végig: a NER-ben lopni eddig mindig ugyanazt jelentette. Pénzt. Földet. Időt. Jövőt. Mindent, ami súlyos, de semmit, ami mély. És akkor egyszer csak jön valaki, aki nem a Nemzeti Bank széfjét nézi ki magának, hanem egy kéziratot. Nem az államkasszát fosztja ki, hanem a könyvtárat. Nem közbeszerzési eljárást hamisít, hanem – feltehetően – lapoz.
Ez nem egyszerű bűncselekmény. Ez kultúrtörténeti anomália.
A NER eddig gondosan ügyelt arra, hogy az érték fogalma kizárólag ingatlanban, részvényben és offshore-gyanús alapítványban legyen értelmezhető. A könyv eddig legfeljebb díszlet volt: vizuális alibi egy Facebook-videóhoz vagy egy miniszterelnöki interjúhoz, Hatvanpusztán pedig a kazettás mennyezet alatti könyvtár nem az olvasás, hanem a parvenü-nagyzolás anatómiai preparátuma: kötetek, amelyeknek az egyetlen funkciója, hogy soha ne kelljen kinyitni őket; a hatalom ízlésnélküli önarcképe – sok bőrbe kötött gerinc, nulla mondat, s ahol a kötetek legfőbb erénye, hogy soha nem zavarnak olvasással. Most azonban egyszer csak valaki komolyan vette. Valaki azt mondta: „Ez kell nekem.” Nem a borító színe miatt. Nem azért, mert jól mutat. Hanem mert ritka. Mert régi. Mert szöveg.
Ha valamitől, a hatalom ettől mindig ideges lesz.
És nem előzmények nélkül. A történelem jól ismeri a szellemi tolvaj figuráját. Ő nem pitiáner alak, hanem eretnek. Aki könyvet lop, az nem a tulajdont kérdőjelezi meg, hanem a rendet. Mert a könyv nem használati tárgy, hanem veszélyes eszköz: emlékezetet hordoz, alternatív világokat, más mondatokat, mint az aktuális kormányzati közlemény.
A reneszánsz hajnalán például ott volt Poggio Bracciolini, itáliai humanista, a Firenzei Köztársaság kancellárja, történész, ókortudós, filozófus, aki nem aranyat és nem ereklyét lopott, hanem elfeledett kéziratokat emelt ki kolostori könyvtárakból. Ha ő nem „tulajdonítja el” Lucretius De rerum natura-ját, Quintilianus Institutio oratoria-ját, Cicero tíz beszédét, Ammianus Marcellinus, Statius vagy Tertullianus munkáit a feledéstől, ma egészen másképp beszélnénk világról, anyagról, emberről, történelemről, jogról, erkölcsről, halálról. Poggio nem betörő volt, hanem civilizációs csempész: a középkor raktáraiból hordta át a szöveget a jövőbe.
Vagy ott van Vincenzo Peruggia esete: az a derék hazafi, aki 1911-ben – a nemzeti érzület nemes hevétől vezérelve – egyszerűen kisétált a Louvre-ból a Mona Lisával a hóna alatt, hogy aztán „visszaadja” Olaszországnak, pontosabban pénzzé tegye a firenzei Uffiziben. Apró bosszúnak szokás nevezni ezt a gesztust, mintha valamiféle patrióta csíny lett volna, afféle kulturális odaszúrás Franciaország felé. Csakhogy a történet valódi iróniája nem is itt van, hanem ott, hogy a világ pontosan akkor szeretett bele végzetesen a festménybe, amikor az eltűnt: a hiány tette láthatóvá az értéket. Ismerős mechanizmus: a NER-ben is mindig akkor derül ki, mi számít, amikor már nincs meg.
A nemzeti érzés pedig megkapta jutalmát. Peruggiát mindössze egy év börtönre ítélték – abból is csak néhány hónapot kellett letöltenie –, hiszen mégsem közönséges tolvaj volt, hanem hazafi. Az olasz közvélemény szemében nem bűnözőként, hanem afféle kulturális felszabadítóként vonult be a kollektív emlékezetbe: az ember, aki ellopott egy festményt, de közben megmentette a nemzeti önérzetet. Így lett a lopásból erkölcsi tett, a bűnből hazafias érdem, és így derült ki újra, milyen kényelmesen idomul a „nemzeti érzés” minden helyzethez – különösen akkor, ha szét kell maszatolni a rablást, eszménnyé kell emelni a rablólogikát és a zsákmányszerzést, és történelmi nagylelkűséggé kell átkeresztelni a kulturális kifosztást.
És ott vannak a nagy, államilag legitimált szellemi tolvajok. Napoleon Bonaparte hadjáratai nemcsak területfoglalások voltak, hanem műkincsrablások: festmények, szobrok, könyvtárak vándoroltak Párizsba. A Louvre jelentős része hadizsákmány. A hatalom mindig tudta: a kép és a szöveg veszélyesebb, mint az ágyú. Ugyanez a logika működött a brit birodalomban is. A British Museum vitrinfalai mögött egy fél világbirodalom zsákmánya sorakozik: Elgin márványai Athénból, asszír domborművek Ninivéből, afrikai bronzok Beninből. Mind „megőrzés” címén, természetesen. És ugyanez működött Németországban is, ahol a berlini múzeumsziget koronája, a Pergamon-oltár – a maga monumentalitásával – nemcsak hellenisztikus remekmű, hanem egy egész kulturális tér kiszakított teste. A Zeusz-oltár nem vendég Berlinben, hanem trófea: a tudomány, az archeológia és az állami presztízs közös zsákmánya. A minta mindenütt ugyanaz: a hatalom nem egyszerűen birtokolni akar, hanem kanonizálni. Nem elég elvenni – át kell helyezni, új kontextusba kell zárni, fel kell címkézni. Mert akié a kép és a szöveg, azé a múlt értelmezése is. A fegyver legfeljebb meghódít; a múzeum végleg birtokba vesz.
A szépirodalom pedig különösen pontosan ismeri ezt a figurát. Jorge Luis Borges vak könyvtárosai, végtelen könyvtárai és képzeletbeli könyvtolvajai mind arról szólnak, hogy a tudás birtoklása sosem ártatlan. A diktatúrák nem könyvet lopnak, hanem könyvet égetnek. A lopás ugyanis feltételezi az értéket. Az égetés csak a félelmet.
És itt válik igazán kínossá a NER helyzete. Mert ebben a rendszerben eddig minden lopás egyet jelentett a szellemtelenséggel. A vagyon gyarapodott, a jelentés fogyott. Most viszont történt valami zavarba ejtő: valaki nem a pénzt követte, hanem azt, ami valóban uralkodik: a szöveget.
Ezért botrány ez az ügy. Nem azért, mert eltűnt egy kódex, hanem mert kiderült: még itt is akad valaki, aki tudja, mi az érték. És ez a felismerés veszélyesebb a rendszerre, mint bármilyen korrupciós jelentés.
Mert kastélyt lopni a NER-ben lojalitás. Bankot kifosztani: karrier. Könyvet elvinni viszont: eretnekség.
És hogy mindez szilveszter táján történik, az már majdnem költői igazságszolgáltatás. Mintha maga a rendszer csinált volna egy belső, év végi tréfát saját magán. Egy apró, savanykás pezsgőbuborékot a hatalom poharában. Egy jelzést éjfél előtt pár órával, hogy a NER legnagyobb botránya végül nem a pénz, hanem egy könyv lett.
A történelemben pedig az eretnekekkel – különösen az olvasókkal – mindig a hatalom járt rosszul.
ORBÁN ÚJRA ÉS ÚJRA VERESÉGET SZENVED MAGYAR PÉTERTŐL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.12.29.
Az év végéhez közeledve nemcsak mérleget vonunk, hanem megpróbáljuk megérteni azt is, vajon valódi fordulópont volt-e az elmúlt esztendő a magyar politikában. Bruck Gábor pszichológussal arról beszélgetünk, hozott-e 2025 valódi változást, vagy csupán az erőviszonyok lassú, de már visszafordíthatatlan átrendeződésének éve volt.
Szó esik a beállt politikai táborokról, a bizonytalan szavazók szerepéről, a félelemre épülő orbáni politikai dramaturgiáról és arról, miért a háború–béke dilemmája maradt a Fidesz legerősebb mozgósító eszköze. Bruck Gábor szerint azonban ez már nem elég: a hatalom félelemkeltése mellé megjelent egy új politikai erő, amely a reménnyel, az emberi méltósággal és a közösségi cselekvéssel próbál választ adni.
A beszélgetés középpontjában Magyar Péter és a Tisza mozgalom áll: vajon képes-e túllépni a gladiátori politikai stíluson, és valódi jövőképet kínálni? Elég-e a rendszer kritikája, vagy elengedhetetlen egy működő, modern Magyarország plasztikus felrajzolása is – különösen vidéken? Mit jelent ma a modernizáció, és hogyan válhat egy ország újra közösséggé?
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.12.29.
Az év végéhez közeledve nemcsak mérleget vonunk, hanem megpróbáljuk megérteni azt is, vajon valódi fordulópont volt-e az elmúlt esztendő a magyar politikában. Bruck Gábor pszichológussal arról beszélgetünk, hozott-e 2025 valódi változást, vagy csupán az erőviszonyok lassú, de már visszafordíthatatlan átrendeződésének éve volt.
Szó esik a beállt politikai táborokról, a bizonytalan szavazók szerepéről, a félelemre épülő orbáni politikai dramaturgiáról és arról, miért a háború–béke dilemmája maradt a Fidesz legerősebb mozgósító eszköze. Bruck Gábor szerint azonban ez már nem elég: a hatalom félelemkeltése mellé megjelent egy új politikai erő, amely a reménnyel, az emberi méltósággal és a közösségi cselekvéssel próbál választ adni.
A beszélgetés középpontjában Magyar Péter és a Tisza mozgalom áll: vajon képes-e túllépni a gladiátori politikai stíluson, és valódi jövőképet kínálni? Elég-e a rendszer kritikája, vagy elengedhetetlen egy működő, modern Magyarország plasztikus felrajzolása is – különösen vidéken? Mit jelent ma a modernizáció, és hogyan válhat egy ország újra közösséggé?
2025. december 28., vasárnap
MAGYAR PÉTER: ORBÁNÉ A FELELŐSSÉG, HOGY GYEREKEKET BÁNTALMAZTAK, MÉGSEM LÉPTEK
GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2025.12.28.
Magyar Péter: Orbáné a felelősség, hogy gyerekeket bántalmaztak, mégsem léptek...
Szerző: GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2025.12.28.
Magyar Péter: Orbáné a felelősség, hogy gyerekeket bántalmaztak, mégsem léptek...
LESZ VALÓDI HATALMA AZ ÚJ KORMÁNYNAK – VAGY CSAK DÍSZLET MARAD?
KLIKKTV / MIÉRT? PODCAST
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.12.27.
Miért jutott zsákutcába a magyar gazdaság 2025 végére? Miért nem indul be a növekedés, miközben a kormány évek óta „repülőrajtot” ígér? Bolgár György beszélget Mihályi Péter közgazdásszal arról, miért fenntarthatatlan az a modell, amelyben az állam évtizedek óta többet költ, mint amennyi bevétele van.
A beszélgetésből kiderül: a folyamatos költségvetési hiány mesterséges munkaerőhiányt teremt, felhajtja az inflációt és a béreket, miközben az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem és a gyermekvédelem krónikus emberhiánnyal küzd. Szó esik az elmaradt reformokról, az euró bevezetésének halogatásáról, az önkormányzati rendszer működésképtelenségéről és a magyar mezőgazdaság strukturális gondjairól is.
Külön blokk foglalkozik azzal, miért fejlődött gyorsabban Lengyelország és Románia, milyen szerepe van ebben a jogállamiságnak és az Európai Unióhoz fűződő viszonynak, valamint hogyan ártott Magyarországnak az Orbán-kormány tartós konfrontációja Brüsszellel. A beszélgetés végén a legfontosabb kérdés kerül elő: mekkora gazdasági mozgástere lehet egy esetleges új kormánynak, és valóban „üres-e a páncélszekrény”.
Őszinte, illúziómentes elemzés arról, miért nem omlik össze az ország – és miért nem is halad előre.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.12.27.
Miért jutott zsákutcába a magyar gazdaság 2025 végére? Miért nem indul be a növekedés, miközben a kormány évek óta „repülőrajtot” ígér? Bolgár György beszélget Mihályi Péter közgazdásszal arról, miért fenntarthatatlan az a modell, amelyben az állam évtizedek óta többet költ, mint amennyi bevétele van.
A beszélgetésből kiderül: a folyamatos költségvetési hiány mesterséges munkaerőhiányt teremt, felhajtja az inflációt és a béreket, miközben az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem és a gyermekvédelem krónikus emberhiánnyal küzd. Szó esik az elmaradt reformokról, az euró bevezetésének halogatásáról, az önkormányzati rendszer működésképtelenségéről és a magyar mezőgazdaság strukturális gondjairól is.
Külön blokk foglalkozik azzal, miért fejlődött gyorsabban Lengyelország és Románia, milyen szerepe van ebben a jogállamiságnak és az Európai Unióhoz fűződő viszonynak, valamint hogyan ártott Magyarországnak az Orbán-kormány tartós konfrontációja Brüsszellel. A beszélgetés végén a legfontosabb kérdés kerül elő: mekkora gazdasági mozgástere lehet egy esetleges új kormánynak, és valóban „üres-e a páncélszekrény”.
Őszinte, illúziómentes elemzés arról, miért nem omlik össze az ország – és miért nem is halad előre.
LENGYEL LÁSZLÓ: SZÖRNYŰ ÉV ÉS A REMÉNY - ORBÁN VIKTOR DICSŐSÉGE, HOGY ELSŐKÉNT ROMBOLT LE EGY LIBERÁLIS DEMOKRÁCIÁT EURÓPÁBAN ÉS A VILÁGBAN
NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2025.12.28.
Szörnyű, szörnyetegekkel tele év. A világ, ezen belül Európa és Magyarország felosztása korábban arctalan hatalmak, gépezetek munkája volt. Most uralkodók kegyetlen arcai jelennek meg, s nem is titkolják, ők irányítják személyesen a politikai és gazdasági erőszakot. A 2025-ös évben az arccal vállalt könyörtelenség már nemcsak az orosz diktátor Putyint, hanem az Amerikában és a világban egyaránt egyeduralomra törő Trumpot is jellemzi. A békésen legelésző európai növényevőket nyíltan pusztulással fenyegetik a nagy ragadozók és hűséges sakáljaik.
Trump Amerikája mindent megtett és -tesz, hogy megsemmisítse saját liberális nemzetközi intézmény- és szabályrendszerét. Háromnegyed év alatt, önérdekű geopolitikai és geoökonómiai intézkedéseivel, sikerült a világ gyászos jövőjét még gyászosabbra formálnia. A világ ötödik újrafelosztása nem békéket, hanem pusztító háborúkat, nem politikai és gazdasági megállapodásokat, hanem egyoldalú és önkényes kényszerintézkedéseket hozott. Az erő és erőszak kora – „ó, szellemtelen és bolond e század” (Catullus) – látszólag az ezekre az értékekre vagy inkább értéktelenségekre építő Orbán-rendszernek kedvez. Sőt, az erőben hívő Orbán büszkén állította, hogy egyenesen barátja a nagyhatalmi erőszaktevőknek. Ám éppen a geopolitikai és geoökonómiai korszak alapja a lebegő szavak helyett az erő, a súly. Orbán Magyarországának se ereje, se súlya. Vazallus, szolga lehetsz a moszkvai Kreml előszobájában. Vállveregetett senki a Fehér Házban. Magyarország nincs rajta Putyin, Trump, Hszi térképén.
Orbán dicsősége, hogy elsőként rombolt le egy liberális demokráciát Európában és a világban. Ezt sokan követték, követik Európában és most Amerikában. Elsőként építette fel egy személyes autokrácia intézmény- és szabályrendszerét, saját oligarchikus magánérdekével párosítva. Eddig ez még csak Orbán Magyarországán sikerült. Csakhogy a korai kezdés előnye hátránnyá változott. A személyes autokrácia gazdaságilag nem hatékony, társadalmilag egyensúlytalan, és politikailag elhasználódik. A rendszer felélte belső forrásait, és képtelen a fenntartható növekedésre európai források nélkül. Az Orbán-rendszer nem saját ereje, hanem ellenzéke gyengesége miatt maradt fenn hosszan. A rendszer alkonya idején megjelent a kihívó a rendszeren belülről. 2025 kérdése az volt, hogy Magyar Péter és a Tisza igazi alternatíva-e, vagy ugyanígy összecsuklik a karaktergyilkos kampány és az ellenzéki politikai erők széthúzása miatt.
Az Orbán-rendszer válsága kiteljesedett a 2025-ös évben. Három sarkalatos ponton olyan válság keletkezett, amelyet a rendszer és maga Orbán képtelen kezelni.
Az első a megélhetési válság. A gazdaság még eldöcögne az eladósodás és az infláció szakadékai közötti keskeny ösvényen, de a társadalom valamennyi rétege megélhetési problémákkal néz szembe. A szegények és az alsó középosztálybeliek az élelmiszer- és gyógyszerárakkal, az energiaköltségekkel, a közép- és felső középosztálybeliek a lakásárak robbanásával és az egészségügy összeomlásával szemben érzik magukat tehetetlennek. A megélhetési válság gazdasági és társadalom-lélektani jelenség, ezért hiába bizonygatta a Biden-adminisztráció, vagy bizonygatja Trump és Orbán, hogy a helyzet jobb, mint amit a társadalom észlel – nyilatkozataik hiteltelenek. Az orbáni választási osztogatás nem tudta érdemben meggyengíteni a megélhetési válság érzületét, alig néhány százalékos választói javulást sikerült elérnie ezerötszáz milliárdos kiosztással. MP és a Tisza-mozgalom jól összpontosított a megélhetési válságra, Orbánnak és rendszerének nincs kimenekülési útja.
Az év második, rendszert romboló tényezője a kibontakozó, a köz- és magánbeszédben szimbolikus neveket elnyerő erkölcsi válság. Nem lehet büntetlen tizenöt éven át a rendszer hatalmasainak lopni, s akkor gazdagodni látványosan, amikor a társadalomnak az az érzése, hogy szegényedik. A lopás az Orbán-rendszer természete. Az Orbán-rendszer lopás természete. Nevesültek az oligarchák: Mészáros, Tiborcz és neje, Matolcsy és fia, Jellinek, Jászai, Garancsi és társaik. Tudható, hová lett az európai pénz. Tudható, hogy miért nem kórház, szociális otthon, vasút, olcsó lakás épült, hanem Tiborcz kastélyai, Mészáros hízó tőke- és ingatlanalapjai, jachtja, repülője. A legapróbb településen is mindenki tudja, hogy Mészáros egyetlen óra alatt annyit tesz zsebre, mint az egész falu életkeresete. Sőt, Hadházy Ákos szívós és látványos munkájának köszönhetően az egész ország tudja Hatvanpuszta nevét, ismeri a zebrákat és a titkos lépcsőket, s hogy az Orbán-uraságok birtoka kétszer akkora, mint a falujuk. Hatvanpuszta maga Orbán. Orbán maga Hatvanpuszta...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2025.12.28.
Trump Amerikája mindent megtett és -tesz, hogy megsemmisítse saját liberális nemzetközi intézmény- és szabályrendszerét. Háromnegyed év alatt, önérdekű geopolitikai és geoökonómiai intézkedéseivel, sikerült a világ gyászos jövőjét még gyászosabbra formálnia. A világ ötödik újrafelosztása nem békéket, hanem pusztító háborúkat, nem politikai és gazdasági megállapodásokat, hanem egyoldalú és önkényes kényszerintézkedéseket hozott. Az erő és erőszak kora – „ó, szellemtelen és bolond e század” (Catullus) – látszólag az ezekre az értékekre vagy inkább értéktelenségekre építő Orbán-rendszernek kedvez. Sőt, az erőben hívő Orbán büszkén állította, hogy egyenesen barátja a nagyhatalmi erőszaktevőknek. Ám éppen a geopolitikai és geoökonómiai korszak alapja a lebegő szavak helyett az erő, a súly. Orbán Magyarországának se ereje, se súlya. Vazallus, szolga lehetsz a moszkvai Kreml előszobájában. Vállveregetett senki a Fehér Házban. Magyarország nincs rajta Putyin, Trump, Hszi térképén.
Orbán dicsősége, hogy elsőként rombolt le egy liberális demokráciát Európában és a világban. Ezt sokan követték, követik Európában és most Amerikában. Elsőként építette fel egy személyes autokrácia intézmény- és szabályrendszerét, saját oligarchikus magánérdekével párosítva. Eddig ez még csak Orbán Magyarországán sikerült. Csakhogy a korai kezdés előnye hátránnyá változott. A személyes autokrácia gazdaságilag nem hatékony, társadalmilag egyensúlytalan, és politikailag elhasználódik. A rendszer felélte belső forrásait, és képtelen a fenntartható növekedésre európai források nélkül. Az Orbán-rendszer nem saját ereje, hanem ellenzéke gyengesége miatt maradt fenn hosszan. A rendszer alkonya idején megjelent a kihívó a rendszeren belülről. 2025 kérdése az volt, hogy Magyar Péter és a Tisza igazi alternatíva-e, vagy ugyanígy összecsuklik a karaktergyilkos kampány és az ellenzéki politikai erők széthúzása miatt.
Az Orbán-rendszer válsága kiteljesedett a 2025-ös évben. Három sarkalatos ponton olyan válság keletkezett, amelyet a rendszer és maga Orbán képtelen kezelni.
Az első a megélhetési válság. A gazdaság még eldöcögne az eladósodás és az infláció szakadékai közötti keskeny ösvényen, de a társadalom valamennyi rétege megélhetési problémákkal néz szembe. A szegények és az alsó középosztálybeliek az élelmiszer- és gyógyszerárakkal, az energiaköltségekkel, a közép- és felső középosztálybeliek a lakásárak robbanásával és az egészségügy összeomlásával szemben érzik magukat tehetetlennek. A megélhetési válság gazdasági és társadalom-lélektani jelenség, ezért hiába bizonygatta a Biden-adminisztráció, vagy bizonygatja Trump és Orbán, hogy a helyzet jobb, mint amit a társadalom észlel – nyilatkozataik hiteltelenek. Az orbáni választási osztogatás nem tudta érdemben meggyengíteni a megélhetési válság érzületét, alig néhány százalékos választói javulást sikerült elérnie ezerötszáz milliárdos kiosztással. MP és a Tisza-mozgalom jól összpontosított a megélhetési válságra, Orbánnak és rendszerének nincs kimenekülési útja.
Az év második, rendszert romboló tényezője a kibontakozó, a köz- és magánbeszédben szimbolikus neveket elnyerő erkölcsi válság. Nem lehet büntetlen tizenöt éven át a rendszer hatalmasainak lopni, s akkor gazdagodni látványosan, amikor a társadalomnak az az érzése, hogy szegényedik. A lopás az Orbán-rendszer természete. Az Orbán-rendszer lopás természete. Nevesültek az oligarchák: Mészáros, Tiborcz és neje, Matolcsy és fia, Jellinek, Jászai, Garancsi és társaik. Tudható, hová lett az európai pénz. Tudható, hogy miért nem kórház, szociális otthon, vasút, olcsó lakás épült, hanem Tiborcz kastélyai, Mészáros hízó tőke- és ingatlanalapjai, jachtja, repülője. A legapróbb településen is mindenki tudja, hogy Mészáros egyetlen óra alatt annyit tesz zsebre, mint az egész falu életkeresete. Sőt, Hadházy Ákos szívós és látványos munkájának köszönhetően az egész ország tudja Hatvanpuszta nevét, ismeri a zebrákat és a titkos lépcsőket, s hogy az Orbán-uraságok birtoka kétszer akkora, mint a falujuk. Hatvanpuszta maga Orbán. Orbán maga Hatvanpuszta...
ITT OLVASHATÓ
KEPES ANDRÁS: AMIKOR EGY HATALOM VESZTÉSRE ÁLL, KERÜLI A VITÁKAT, HELYETTE HAZUDOZIK ÉS RÁGALMAZZA AZ ELLENFELEIT
24.HU
Szerző: VARGA ZSUZSA, ADRIÁN ZOLTÁN
2025.12.28.
Eszmét csak azzal érdemes cserélni, akinek csereszabatos eszméi vannak – vallja Kepes András. Igazad van című könyvében azt járta körbe, miért nem értjük egymást mi, emberek, és miért olyan bizos mindenki a saját igazában. Ki győzte meg utoljára Kepes Andrást? Hogyan válogassuk meg, kivel állunk le vitatkozni? Miért gyanús, ha egy politikus nem hajlandó vitázni? És várható-e, hogy Kepes András valaha feltűnik még a tévéképernyőkön? Interjú.
Mikor győzték meg valamiről utoljára?
Engem meg lehet győzni, ha meggyőző érveket hallok.
Mégis, mi volt az utolsó ilyen élménye?
Legutóbb az infantilizmuson gondolkodtam; egészen pontosan azon, hogy mi a különbség a gyerekesség és az infantilizmus között. A gyerekesség, ha az ember megőrzi a játékosságát és a kreativitását, az infantilizmus pedig, amikor valaki megreked a személyiségfejlődés egy gyermeki szintjén, és másokba kapaszkodik, másoktól várja a megoldásokat. Ezen gondolkodtam, aztán lassan meggyőztem magam, hogy a tekintélyelvű rendszerek épp erre nevelik az embereket.
Akkor utoljára saját magát győzte meg?
Ez gyakran előfordul.
Világnézeti dolgokban is meggyőzhető?
Mióta az eszemet tudom, elég nyitottan gondolkodom. Ezzel viszont az is együtt jár, hogy másoktól is ezt várom. Most talán arról kellene meggyőznöm magam, hogy nem kell mindenkitől ezt várni.
Az új könyvében arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze az evolúciós, pszichológiai, kulturális, történelmi okait annak, miért alapélményünk, hogy nem értjük egymást embertársainkkal. Mindezek előtt azonban már a könyvet is azzal indítja, hogy vannak, akikkel egyszerűen nem érdemes leállni vitatkozni. Mi a kritérium; kivel érdemes?
Létezik az a szó, hogy eszmecsere. De eszmét csak azzal érdemes cserélni, akinek csereszabatos eszméi vannak. Egyetértek Wittgensteinnel, aki szerint, ha két össze nem egyeztethető alapállás találkozik, akkor mindkét fél kölcsönösen őrültnek és gazembernek tartja majd a másikat. Ha azt látom, hogy egy értékrend merőben ellentétes az enyémmel, akkor nem vitatkozom...
Szerző: VARGA ZSUZSA, ADRIÁN ZOLTÁN
2025.12.28.
Mikor győzték meg valamiről utoljára?
Engem meg lehet győzni, ha meggyőző érveket hallok.
Mégis, mi volt az utolsó ilyen élménye?
Legutóbb az infantilizmuson gondolkodtam; egészen pontosan azon, hogy mi a különbség a gyerekesség és az infantilizmus között. A gyerekesség, ha az ember megőrzi a játékosságát és a kreativitását, az infantilizmus pedig, amikor valaki megreked a személyiségfejlődés egy gyermeki szintjén, és másokba kapaszkodik, másoktól várja a megoldásokat. Ezen gondolkodtam, aztán lassan meggyőztem magam, hogy a tekintélyelvű rendszerek épp erre nevelik az embereket.
Akkor utoljára saját magát győzte meg?
Ez gyakran előfordul.
Világnézeti dolgokban is meggyőzhető?
Mióta az eszemet tudom, elég nyitottan gondolkodom. Ezzel viszont az is együtt jár, hogy másoktól is ezt várom. Most talán arról kellene meggyőznöm magam, hogy nem kell mindenkitől ezt várni.
Az új könyvében arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze az evolúciós, pszichológiai, kulturális, történelmi okait annak, miért alapélményünk, hogy nem értjük egymást embertársainkkal. Mindezek előtt azonban már a könyvet is azzal indítja, hogy vannak, akikkel egyszerűen nem érdemes leállni vitatkozni. Mi a kritérium; kivel érdemes?
Létezik az a szó, hogy eszmecsere. De eszmét csak azzal érdemes cserélni, akinek csereszabatos eszméi vannak. Egyetértek Wittgensteinnel, aki szerint, ha két össze nem egyeztethető alapállás találkozik, akkor mindkét fél kölcsönösen őrültnek és gazembernek tartja majd a másikat. Ha azt látom, hogy egy értékrend merőben ellentétes az enyémmel, akkor nem vitatkozom...
VÁLASZTÁSI FORDULAT? MOST DŐLHET EL A 2026-OS SZAVAZÁS SORSA!
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.12.28.
Mi várható a 2026-os magyar választásokon? Lehet-e bízni abban, hogy minden rendben lesz, vagy továbbra is politikai érdekek mozgatják a választási rendszert? A KlikkTV Mélyvíz legújabb adásában Tóth Zoltán választási szakértő beszél arról, milyen változások történtek a választási szabályokban és kommunikációban — különösen a külföldön élő magyarok levélszavazásával kapcsolatban.
A beszélgetés során kiderül: miért változott a Nemzeti Választási Iroda kommunikációja, milyen politikai nyomás érezhető a háttérben, és vajon tényleg igazságosabbá válhat-e a rendszer. Szóba kerül az is, hogyan próbálják civil szervezetek megakadályozni a kormány által pénzelt, befolyásoló gyakorlatokat Erdélyben, és miért számít most minden apró jogszabály-módosítás.
Mi lesz a választások pontos időpontja? Április 12. vagy később? És miért lehet politikai érdek a veszélyhelyzet meghosszabbítása?
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.12.28.
Mi várható a 2026-os magyar választásokon? Lehet-e bízni abban, hogy minden rendben lesz, vagy továbbra is politikai érdekek mozgatják a választási rendszert? A KlikkTV Mélyvíz legújabb adásában Tóth Zoltán választási szakértő beszél arról, milyen változások történtek a választási szabályokban és kommunikációban — különösen a külföldön élő magyarok levélszavazásával kapcsolatban.
A beszélgetés során kiderül: miért változott a Nemzeti Választási Iroda kommunikációja, milyen politikai nyomás érezhető a háttérben, és vajon tényleg igazságosabbá válhat-e a rendszer. Szóba kerül az is, hogyan próbálják civil szervezetek megakadályozni a kormány által pénzelt, befolyásoló gyakorlatokat Erdélyben, és miért számít most minden apró jogszabály-módosítás.
Mi lesz a választások pontos időpontja? Április 12. vagy később? És miért lehet politikai érdek a veszélyhelyzet meghosszabbítása?
Tóth Zoltán részletesen elmagyarázza, hogyan dőlhet el ez a kérdés a Fidesz kampánystratégiájától és a közvélemény-kutatásoktól függően.
MERÉNYLET FÉL MAGYARORSZÁG ELLEN: MAGYAR PÉTER NYER, DE ORBÁN KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKKÉNT HATALMON MARAD
SZÉLSŐKÖZÉP
Közreadja: PUZSÉR RÓBERT
2025.12.28.
00:00 - Orbán kormányformát váltana? Kiüresített parlament, prezidenciális köztársaság, hoppon maradt Magyar Péter
Közreadja: PUZSÉR RÓBERT
2025.12.28.
00:00 - Orbán kormányformát váltana? Kiüresített parlament, prezidenciális köztársaság, hoppon maradt Magyar Péter
03:53 - Fölbomlana a közrend?
09:02 - Török Gábor szerint ez Tisza kétharmadot okozna
12:53 - Orbán: félázsiai népség vagyunk
15:01 - A reményvesztettek lázadása
Elhangzott a Szélsőközép Youtube csatornán, az Önkényes Mérvadó című műsorban | 2025.12.12.
VESZTESEK MARADUNK, HA NEM TUDUNK FELÜLEMELKEDNI A SÉRELMEINKEN – STEFANO BOTTONI ÉS LACZÓ FERENC
FUGA
Beszélgetőtársak: STEFANO BOTTONI ÉS LACZÓ FERENC
2025.12.26.
Két történész, két könyv: a FUGA – Budapesti Építészeti Központban december közepén érdekes beszélgetés zajlott Laczó Ferenc és Stefano Bottoni között. Mindketten új könyvel jelentkeztek: Laczónak a Gondolat Kiadónál jelent meg az Összefonódó történetek című munkája, Bottoninak a Magyar Hang hetilap adta ki a Balsors, akit régen tép? című, az új nemzedéknek szánt történelmi kalauzát. Mindkét tudós nemzetközi kitekintéssel rendelkezik: Laczó a Maastrichti Egyetem docense, a politika- és eszmetörténet kutatója, míg Bottoni a Firenzei Egyetem docenseként Kelet-Európa történelmét tanítja.
Stefano Bottoni új könyve, a „Balsors, akit régen tép?” már megrendelhető 👉 https://hang.hu/bottoni-balsors
Az Összefonódó történetekben arra keresi a szerző a választ, miként fest a magyar történelem nem Európa-központú nézőpontból? Milyen szerepeket játszottak a kelet-európaiak az európai integráció történetében? Hogyan vált élesen ketté Németország és Kelet-Közép-Európa a huszadik században, és ez milyen hatással van jelenünkre? Mi volt a közelmúlt legnagyobb vihart vert összeesküvés-elmélete, és miért lenne fontos pontosítani az antiszemitizmus definícióját? Mi a közös vonás az európai gyarmatosításban és a német nácizmusban, és miként tehetnénk „szolidárisabbá” a rájuk való kortársi emlékezést? E kötet – tematikus válogatás Laczó Ferenc elmúlt tizenkét év során kiadott írásaiból – többek között ilyen kérdésekre keres választ.
Bottoni munkája tudományos igényű történelmi esszé, egyben társadalmi vitairat. Abból a meggyőződésből született, hogy Magyarország a XIX. század óta globális folyamatok laboratóriumaként szolgál. Csak a történelmi fejlődésünk elemzése segít eligazodni annak megértésében, hogy Orbán Viktor miniszterelnök miért fordult el a mérsékelt konzervativizmustól a szélsőséges Nyugat-ellenesség irányába – ennek eredménye egy röpke évszázad alatt immár a hatodik magyar tekintélyelvű rendszer kiépülése. Ez a kötet kísérlet arra, hogy közérthetően, (ön)kritikusan, de szeretetteljes módon és javító szándékkal globális összefüggésrendszerbe helyezze a magyar történelem fordulópontjait és nyitott kérdéseit.
Beszélgetőtársak: STEFANO BOTTONI ÉS LACZÓ FERENC
2025.12.26.
Két történész, két könyv: a FUGA – Budapesti Építészeti Központban december közepén érdekes beszélgetés zajlott Laczó Ferenc és Stefano Bottoni között. Mindketten új könyvel jelentkeztek: Laczónak a Gondolat Kiadónál jelent meg az Összefonódó történetek című munkája, Bottoninak a Magyar Hang hetilap adta ki a Balsors, akit régen tép? című, az új nemzedéknek szánt történelmi kalauzát. Mindkét tudós nemzetközi kitekintéssel rendelkezik: Laczó a Maastrichti Egyetem docense, a politika- és eszmetörténet kutatója, míg Bottoni a Firenzei Egyetem docenseként Kelet-Európa történelmét tanítja.
Stefano Bottoni új könyve, a „Balsors, akit régen tép?” már megrendelhető 👉 https://hang.hu/bottoni-balsors
Az Összefonódó történetekben arra keresi a szerző a választ, miként fest a magyar történelem nem Európa-központú nézőpontból? Milyen szerepeket játszottak a kelet-európaiak az európai integráció történetében? Hogyan vált élesen ketté Németország és Kelet-Közép-Európa a huszadik században, és ez milyen hatással van jelenünkre? Mi volt a közelmúlt legnagyobb vihart vert összeesküvés-elmélete, és miért lenne fontos pontosítani az antiszemitizmus definícióját? Mi a közös vonás az európai gyarmatosításban és a német nácizmusban, és miként tehetnénk „szolidárisabbá” a rájuk való kortársi emlékezést? E kötet – tematikus válogatás Laczó Ferenc elmúlt tizenkét év során kiadott írásaiból – többek között ilyen kérdésekre keres választ.
Bottoni munkája tudományos igényű történelmi esszé, egyben társadalmi vitairat. Abból a meggyőződésből született, hogy Magyarország a XIX. század óta globális folyamatok laboratóriumaként szolgál. Csak a történelmi fejlődésünk elemzése segít eligazodni annak megértésében, hogy Orbán Viktor miniszterelnök miért fordult el a mérsékelt konzervativizmustól a szélsőséges Nyugat-ellenesség irányába – ennek eredménye egy röpke évszázad alatt immár a hatodik magyar tekintélyelvű rendszer kiépülése. Ez a kötet kísérlet arra, hogy közérthetően, (ön)kritikusan, de szeretetteljes módon és javító szándékkal globális összefüggésrendszerbe helyezze a magyar történelem fordulópontjait és nyitott kérdéseit.
A felvételt a FUGA – Budapesti Építészeti Központban Asbót Kristóf készítette.
SZÉKY JÁNOS: MAGYAR MINŐSÉG
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2025.12.18.
1941. június 22-én, hajnal előtt a Wehrmacht átlépte a szovjet határt. Benito Mussolini aznap este lehangoltan közölte szeretőjével, Claretta Petaccival, hogy ez „a vég kezdete”, Hitler „leszálló ágba került”, el fogja veszíteni a háborút. Ez nem gátolta meg abban, hogy egy hónapon belül a Szovjetunióba indítson egy méretes olasz hadtestet, majd a következő évben a Magyar 2. hadseregnél valamivel nagyobb erőt. (Nagyrészt oda is veszett.) A magyar kormányzatnak tovább tartott a felismerés, egészen decemberig, hogy Hitler vereségre van ítélve, éspedig teljes vereségre, kellett hozzá az USA hadba lépése, meg az, hogy a németek visszavonulásra kényszerültek Moszkva alatt. De némi késéssel mégiscsak tisztában volt vele – és ennek tudatában küldték ki a Magyar 2. hadsereget a pusztulásba, „Oroszországba”, vagyis lényegében Ukrajnába. Mussolinihoz hasonlóan ugyanis le voltak kötelezve Hitlernek, aláírt papírral, és mert a területnövelő döntések után nem tehette meg, hogy megőrzi kényelmes, támogató, de véráldozat nélküli semlegességét. Persze megvolt hozzá az ideológia, hasonló az olasz fasisztákéhoz: a bolsevizmustól védik a keresztény hazát a határoktól kétezer kilométerre.
Két és fél évvel később pedig, amikor az amerikaiak Aachen utcáin harcoltak, a szovjet csapatok pedig már elfoglalták Szegedet és Debrecent, és a náci Németország elitjét beleértve már mindenki tudta, hogy Hitlernek vége, a megmaradt magyar területen sikeresen átvette a hatalmat a művelt középosztály egy részének támogatásával egy elmebajos szadista csürhe, és valósított meg tömeggyilkos rémuralmat abban a néhány hónapban, ami adatott neki. Mindezt számottevő ellenállás nélkül. Hadseregének elesett katonáit máig hősi halottaknak minősíti a törvény. Mivel az oroszoktól (az akkori, rossz oroszoktól) meg az ő bolsevizmusuktól védték a magyar hazát. Reménynek ott volt a nem létező német csodafegyverekbe vetett hitt.
Egyetlen más európai ország politikai vezető rétege sem volt – végösszegben – ennyire ostoba és erkölcsellenes. Az elmebaj határáig vagy azon is túl ostoba, és nem egyszerűen immorális, hanem antimorális. De javult-e az uralmi elit minősége, mondjuk, 1941 óta? Akárhogy nézem, nem. Mintha az ostobaság és erkölcsellenesség ilyen fokú szintézisére csak a magyar elitek volnának képesek.
Mégis honnan ez a hungarikum?
A kivételes nemzeti jellegzetesség egyik kulcsa egy kivételes nemzeti tapasztalatban, Trianonban keresendő. Ennek nyomán gyökerezett meg a hit, hogy abban lehet megbízni, aki a területi revíziót pártolja elvben és gyakorlatban (még ha akkora árat kell is fizetni érte, ami egy magyar miniszterelnököt öngyilkosságra késztetett); hogy akik szemben állnak a területi revíziót elvben és gyakorlatban pártolókkal, konkrétan a romlott Nyugat sajnálatos módon vezető szerephez jutott politikusai, azok a vesztünket akarják; és a végsőkig primitivizált etnikai nacionalizmus (magyar: jó, idegen: veszélyes). A liberális Nyugat nemcsak romlott, hanem álnok is. Bezzeg mi őrizzük az ősi értékeket és tisztességet. A szomszéd népek, amik bitorolják ősi földjeinket, ellenségeink, de annyi elégtételünk biztos van, hogy magasabb rendűek vagyunk náluk. Aki ezeket a zsigeri meggyőződéseket kihasználja, annak nem kell féltenie hatalmát.
Javult az uralmi elit minősége, mondjuk, 1941-hez képest? Bár – pillanatnyilag – nem olyan sötét a világhelyzet, mint akkor, az említett kör minősége nemcsak hogy nem javult, hanem romlott. Egyfelől nem olyan, hanem ugyanaz. Trianon-fixáció: pipa. Etnikai nacionalizmus: pipa. Álnok, vesztünket akaró liberális Nyugat: pipa. Ezeréves keresztény értékek, ősi magyar becsület: pipa. (A játékvezető mindig ellenünk téved.) Fölénytudat a szomszédokkal szemben: pipa lenne, ha Orbánnak nem lenne szimpatikus a maffiával összefonódó Fico és az autoriter hajlamú Vučić, a románok pedig nem zárkóztak volna fel túlságosan, így aztán az utálat és megvetés hatóságilag kijelölt célpontjaiként maradnak az élet-halál harcukat vívó ukránok. Akik, ugye, korruptak, és semmi helyük nincs az unióban, nem úgy, mint nekünk, az unió legkorruptabb országának. Orbán és csapata ugyanúgy a korszak agresszív és Európát veszélyeztető, emberiesség elleni bűntetteket elkövető hatalmához törleszkedik, mint annak idején Horthy és köre, és ugyanúgy le van kötelezve Putyinnak, mint annak idején Horthy Hitlernek, mondhatni, ugyanúgy a tranzakciós elv alapján, igaz, más módon, de ezt ne itt feszegessük, jön a karácsony. Mindenesetre a „valamit valamiért” elvén kívül azért is a vonzalom tárgya az agresszor 2025-ben éppúgy, mint 1941-ben, mert a nyámnyila nemzetközi renddel szemben bebizonyítja, hogy létezik erőszakos területi revízió. És a háborús agresszor pártolását, az áldozatokkal szembeni megvetést, ellenszenvet vagy közönyt ugyanúgy a háborúból való kimaradásként igyekszik eladni, mint a nagy előd az 1941-es hadba lépésig.
Nem tudom, vajon a várszínházi gárdából bárki képes lenne-e leírni egy olyan mondatot, hogy „a legpocsékabb nemzet leszünk”. Pedig, pedig… haladunk afelé...
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2025.12.18.
Két és fél évvel később pedig, amikor az amerikaiak Aachen utcáin harcoltak, a szovjet csapatok pedig már elfoglalták Szegedet és Debrecent, és a náci Németország elitjét beleértve már mindenki tudta, hogy Hitlernek vége, a megmaradt magyar területen sikeresen átvette a hatalmat a művelt középosztály egy részének támogatásával egy elmebajos szadista csürhe, és valósított meg tömeggyilkos rémuralmat abban a néhány hónapban, ami adatott neki. Mindezt számottevő ellenállás nélkül. Hadseregének elesett katonáit máig hősi halottaknak minősíti a törvény. Mivel az oroszoktól (az akkori, rossz oroszoktól) meg az ő bolsevizmusuktól védték a magyar hazát. Reménynek ott volt a nem létező német csodafegyverekbe vetett hitt.
Egyetlen más európai ország politikai vezető rétege sem volt – végösszegben – ennyire ostoba és erkölcsellenes. Az elmebaj határáig vagy azon is túl ostoba, és nem egyszerűen immorális, hanem antimorális. De javult-e az uralmi elit minősége, mondjuk, 1941 óta? Akárhogy nézem, nem. Mintha az ostobaság és erkölcsellenesség ilyen fokú szintézisére csak a magyar elitek volnának képesek.
Mégis honnan ez a hungarikum?
A kivételes nemzeti jellegzetesség egyik kulcsa egy kivételes nemzeti tapasztalatban, Trianonban keresendő. Ennek nyomán gyökerezett meg a hit, hogy abban lehet megbízni, aki a területi revíziót pártolja elvben és gyakorlatban (még ha akkora árat kell is fizetni érte, ami egy magyar miniszterelnököt öngyilkosságra késztetett); hogy akik szemben állnak a területi revíziót elvben és gyakorlatban pártolókkal, konkrétan a romlott Nyugat sajnálatos módon vezető szerephez jutott politikusai, azok a vesztünket akarják; és a végsőkig primitivizált etnikai nacionalizmus (magyar: jó, idegen: veszélyes). A liberális Nyugat nemcsak romlott, hanem álnok is. Bezzeg mi őrizzük az ősi értékeket és tisztességet. A szomszéd népek, amik bitorolják ősi földjeinket, ellenségeink, de annyi elégtételünk biztos van, hogy magasabb rendűek vagyunk náluk. Aki ezeket a zsigeri meggyőződéseket kihasználja, annak nem kell féltenie hatalmát.
Javult az uralmi elit minősége, mondjuk, 1941-hez képest? Bár – pillanatnyilag – nem olyan sötét a világhelyzet, mint akkor, az említett kör minősége nemcsak hogy nem javult, hanem romlott. Egyfelől nem olyan, hanem ugyanaz. Trianon-fixáció: pipa. Etnikai nacionalizmus: pipa. Álnok, vesztünket akaró liberális Nyugat: pipa. Ezeréves keresztény értékek, ősi magyar becsület: pipa. (A játékvezető mindig ellenünk téved.) Fölénytudat a szomszédokkal szemben: pipa lenne, ha Orbánnak nem lenne szimpatikus a maffiával összefonódó Fico és az autoriter hajlamú Vučić, a románok pedig nem zárkóztak volna fel túlságosan, így aztán az utálat és megvetés hatóságilag kijelölt célpontjaiként maradnak az élet-halál harcukat vívó ukránok. Akik, ugye, korruptak, és semmi helyük nincs az unióban, nem úgy, mint nekünk, az unió legkorruptabb országának. Orbán és csapata ugyanúgy a korszak agresszív és Európát veszélyeztető, emberiesség elleni bűntetteket elkövető hatalmához törleszkedik, mint annak idején Horthy és köre, és ugyanúgy le van kötelezve Putyinnak, mint annak idején Horthy Hitlernek, mondhatni, ugyanúgy a tranzakciós elv alapján, igaz, más módon, de ezt ne itt feszegessük, jön a karácsony. Mindenesetre a „valamit valamiért” elvén kívül azért is a vonzalom tárgya az agresszor 2025-ben éppúgy, mint 1941-ben, mert a nyámnyila nemzetközi renddel szemben bebizonyítja, hogy létezik erőszakos területi revízió. És a háborús agresszor pártolását, az áldozatokkal szembeni megvetést, ellenszenvet vagy közönyt ugyanúgy a háborúból való kimaradásként igyekszik eladni, mint a nagy előd az 1941-es hadba lépésig.
Nem tudom, vajon a várszínházi gárdából bárki képes lenne-e leírni egy olyan mondatot, hogy „a legpocsékabb nemzet leszünk”. Pedig, pedig… haladunk afelé...
KÉRI LÁSZLÓ - LAKNER ZOLTÁN ÉVÉRTÉKELÉS: A 40-ES KOROSZTÁLY LÁZADÁSA SÖPÖRHETI EL AZ ORBÁN-RENDSZERT
MAGYAR HANG PODCAST
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2025.12.28.
Vajon politikai amatőrök gyülekezete vagy a jövő szakértői kormánya formálódik a szemünk előtt? Lakner Zoltán évzáró és jövőbe tekintő vendége Kéri László politológus, akivel a 2025-ös év legfontosabb politikai és társadalmi folyamatait elemezték a Jelen podcastjában.
Kéri László szerint, ami most történik, az több puszta ellenzékváltásnál: ez a „40-esek lázadása”. Egy olyan generációé, amely a saját szakmájában – legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy versenyszféráról – profi, és megelégelte, hogy a politika hozzá nem értő módon avatkozik be az életébe.
A beszélgetés főbb témái:
Kéri László kíméletlen diagnózist ad az Orbán-rendszer 16 évéről, amely szerinte mára súlyos legitimációs deficittel küzd, miközben a társadalmi polarizáció és a valóságtól való elszakadás soha nem látott méreteket öltött.
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2025.12.28.
Vajon politikai amatőrök gyülekezete vagy a jövő szakértői kormánya formálódik a szemünk előtt? Lakner Zoltán évzáró és jövőbe tekintő vendége Kéri László politológus, akivel a 2025-ös év legfontosabb politikai és társadalmi folyamatait elemezték a Jelen podcastjában.
Kéri László szerint, ami most történik, az több puszta ellenzékváltásnál: ez a „40-esek lázadása”. Egy olyan generációé, amely a saját szakmájában – legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy versenyszféráról – profi, és megelégelte, hogy a politika hozzá nem értő módon avatkozik be az életébe.
A beszélgetés főbb témái:
- A Tisza Párt jelöltjei: Miért előny, ha valaki „politikai amatőr”, de a saját területén 15 éves tapasztalata van?
- Generációváltás vagy rendszerváltás? Hogyan söpörheti el a technokrata düh az elhasználódott politikai elitet?
- A Fidesz „történelmi bűncselekménye”: Kéri László elemzése arról, hogyan tékozolta el a kormány a rendszerváltás óta a legszerencsésebb történelmi konstellációt.
- Orbán Viktor pánikreakciója: Miért nem működik már a brüsszelezés és a régi kommunikációs panelek ismételgetése?
- Van remény 2026 után? Párhuzamok az 1945 utáni újjáépítéssel – ha akkor sikerült a romokból talpra állni, most miért ne sikerülne?
- Orbán Viktor pánikreakciója: Miért nem működik már a brüsszelezés és a régi kommunikációs panelek ismételgetése?
- Van remény 2026 után? Párhuzamok az 1945 utáni újjáépítéssel – ha akkor sikerült a romokból talpra állni, most miért ne sikerülne?
Kéri László kíméletlen diagnózist ad az Orbán-rendszer 16 évéről, amely szerinte mára súlyos legitimációs deficittel küzd, miközben a társadalmi polarizáció és a valóságtól való elszakadás soha nem látott méreteket öltött.
AZ ERŐSZAK KORSZAKA NEM CSAK NÉHÁNY ÉVIG TART, HANEM RÁ KELL ÉBREDNÜNK, HOGY ÁLTALÁNOS ÉS FOLYAMATOS
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.12.27.
A Hetes Stúdió mai adásában a 2025-ös év bel- és külpolitikai összefoglalóját láthatják Lengyel László politológus tolmácsolásában.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.12.27.
A Hetes Stúdió mai adásában a 2025-ös év bel- és külpolitikai összefoglalóját láthatják Lengyel László politológus tolmácsolásában.
GONDOLATOK BRIGITTE BARBOT HALÁLA KAPCSÁN
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.12.28.
Az emlékezetnek nem naptára van, hanem szobái és rejtekhelyei. Nem időrendben nyílnak, hanem hangulat szerint. Van köztük olyan, amelybe ritkán lépünk be, mert nincs hozzá jó ürügy: se ünnep, se évforduló, se használható történet. Csak képek vannak benne. Nem események, nem mondatok, hanem pillantások, falra tűzött arcok, mozdulatok, amelyekhez nem tapad beszéd. Ma, a hír után, ez a szoba magától feltárult.
Ez a szoba az egykor volt kiskamaszé. Annak az életkornak a tere, amikor az ember még nem tapasztalatból, hanem látványokból él. Amikor a világot nem megérteni próbáljuk, hanem belakni a képzelettel. Amikor a test nem biológia, hanem sejtés. Amikor a vágy nem gondolatmenet, hanem megtörténés. Ebben a térben nincs cinizmus, nincs önvédelem, nincs előre gyártott nyelv. Csak egy ágy van, fölötte egy fal, rajta képek.
Tudom, hogy Bardot élete később más történetekkel telt meg: állatvédelem, harc, politikai keménykedések, botrányok, kíméletlen mondatok – mintha a fiatalkori szabadság idővel a világgal szembeni védekezéssé sűrűsödött volna. De az emlékezet nem bíróság. Inkább egy régi vetítőgép: ugyanazt a néhány kockát ismétli, miközben mi változunk meg annyira, hogy a képek mást mondjanak.
Brigitte Bardot számomra nem nő volt a szó hétköznapi értelmében, hanem ígéret. Annak ígérete, hogy a világ nem merül ki abban, amiben élünk. Hogy létezhet egy másik berendezkedés, ahol a test nem botrány, nem feladat, nem magyarázatra szoruló ügy, hanem adottság. Egy olyan lehetőség, amelyet nem lehetett elérni, csak elképzelni – és ez akkor elegendő volt.
Most, amikor azt mondom: meghalt, valójában azt értem, hogy megszűnt az a világ, amelyben egy nő pusztán szabad lehetett anélkül, hogy számot kellett volna adnia önmagáról. Elillant az a vizuális ártatlanság, amelyben egy kép még nem kommentháború, ideológia, perirat, erkölcsi vagy politikai vádirat tárgya volt. És eltűnt az az idő, amikor egy kamasz fiú vágyát nem elemezték, hanem egyszerűen hagyták megtörténni.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.12.28.
Ez a szoba az egykor volt kiskamaszé. Annak az életkornak a tere, amikor az ember még nem tapasztalatból, hanem látványokból él. Amikor a világot nem megérteni próbáljuk, hanem belakni a képzelettel. Amikor a test nem biológia, hanem sejtés. Amikor a vágy nem gondolatmenet, hanem megtörténés. Ebben a térben nincs cinizmus, nincs önvédelem, nincs előre gyártott nyelv. Csak egy ágy van, fölötte egy fal, rajta képek.
Itt jelent meg Brigitte Bardot.
Számomra nem nőként, nem színésznőként, nem ikonná dermesztett figuraként, hanem ablakként. Ablakként egy olyan tartományra, amelynek semmi köze nem volt ahhoz, ahol ténylegesen éltem. Egy helyre, ahol a szabadság nem eszme vagy jelszó, hanem váll, boka, haj. Ahol a test nem problémafelvetés, hanem adottság. Ahol a vágy nem kéri számon önmagát.
Nem a világsztár. Az túl sok lett volna. Túlterhelt közvetítéssel, kész narratívákkal, előre megírt mondatokkal. Bennem nem ez szűnt meg. Az tűnt el, akit annak idején magam formáltam meg Brigitte Bardot-ból. Nem ikonikus celeb – milyen kényelmes, mindent elfedő szó –, nem legendává merevített színésznő, hanem egy szinte tapinthatatlan bizonyosság: hogy létezik egy másféle rend, ahol a levegő könnyebb, a mozdulat merészebb, és a szabadság nem politikai fogalom, hanem testtartás.
Kiskamasz voltam. És ez itt nem puszta életrajzi adat, hanem kulcs. Bardot-t soha nem láttam élőben. Nem is akartam. Számomra nem személy volt, hanem képek láncolata – később filmkockáké. Fotók, amelyeket gyűjtöttem. Ez ma már komikusan archaikus elfoglaltságnak hat: képeket gyűjteni, mintha tárgyak lennének, nem pedig azonnal hozzáférhető látványok. Akkor azonban valóban tárgyak voltak. Papír. Szag. Titok. Megszerzés.
Magyarországon akkoriban nem létezett az a színes, képes bőség, amely ma természetes. Egy-egy nyugati magazin, egy átcsempészett lap, egy fiók mélyéről előkerült fotó: mindegyiknek múltja volt. A képnek útja volt – kézről kézre járt, elrejtették, továbbadták, várni kellett rá. Nem egyszerűen feltűnt, hanem megérkezett.
És igen – hadd legyek pontos, mert az emlékezet pontossága az egyetlen tisztesség, amit komolyan lehet és amit komolyan kell venni – sikerült néhány ruhátlan fotót is beszereznem. Ott lógtak az ágyam fölött, a falon. Nem elrejtve, nem titkolva, hanem magától értetődően. Ma, amikor ezt leírom, érzem, miként gyűlik a mondat köré a jelenkor finom ellenőrző tekintete: a gyors erkölcsi mérés reflexe, a gyanú, a visszamenőleges fegyelmezés igénye. Akkor azonban nem volt mit fegyelmezni. Nem volt „diskurzus”. Csak egy kamaszfiú csöndes, kissé ünnepélyes bátorsága: teret engedni a vágyának, anélkül, hogy még tudta volna, mit kezd majd vele.
Az emlékezet mindig utólagos dramaturg. Most, hogy Bardot meghalt, minden emlékkép úgy rendeződik el, mintha eleve erre a pillanatra készült volna: hogy egyszer majd visszataláljak ahhoz a falhoz, és újra lássam, milyen volt az, amikor a kép még nem algoritmus, hanem ereklye volt. Az a „másik világ”, amelyet Bardot jelentett, nem az ötvenes–hatvanas évek Franciaországa volt – azt nem ismertem, legfeljebb elképzeltem. Sokkal inkább az enyém volt: a papíralapú titkoké, a lassú megszerzésé, a szégyen és a büszkeség keverékéé, egy vágyé, amely még nem tanulta meg a cinizmust.
Tudom, hogy Bardot élete később más történetekkel telt meg: állatvédelem, harc, politikai keménykedések, botrányok, kíméletlen mondatok – mintha a fiatalkori szabadság idővel a világgal szembeni védekezéssé sűrűsödött volna. De az emlékezet nem bíróság. Inkább egy régi vetítőgép: ugyanazt a néhány kockát ismétli, miközben mi változunk meg annyira, hogy a képek mást mondjanak.
Brigitte Bardot számomra nem nő volt a szó hétköznapi értelmében, hanem ígéret. Annak ígérete, hogy a világ nem merül ki abban, amiben élünk. Hogy létezhet egy másik berendezkedés, ahol a test nem botrány, nem feladat, nem magyarázatra szoruló ügy, hanem adottság. Egy olyan lehetőség, amelyet nem lehetett elérni, csak elképzelni – és ez akkor elegendő volt.
Most, amikor azt mondom: meghalt, valójában azt értem, hogy megszűnt az a világ, amelyben egy nő pusztán szabad lehetett anélkül, hogy számot kellett volna adnia önmagáról. Elillant az a vizuális ártatlanság, amelyben egy kép még nem kommentháború, ideológia, perirat, erkölcsi vagy politikai vádirat tárgya volt. És eltűnt az az idő, amikor egy kamasz fiú vágyát nem elemezték, hanem egyszerűen hagyták megtörténni.
Most halt meg az egykori legnagyobb szerelmem. Valójában persze nem ő, hanem az a kapcsolat, amely soha nem volt kölcsönös: ő nem tudott rólam, én annál inkább. Egy ember eltávozott, és vele együtt elnémult egy egész belső díszlet, amelyet én építettem köré. Talán ez a legfájdalmasabb: nem az, hogy nincs többé, hanem hogy ami bennem volt belőle, soha nem is volt a külvilág része. Csak egy egykori tekintet tartotta életben.
Brigitte Bardot meghalt.
És vele együtt eltűnt számomra az a tér, ahol a kép még nem vádirat, nem program, nem algoritmus volt, hanem átjárás. Ahol a vágy nem magyarázkodott, csak létezett. Ahol az ágy fölött, a falon, még maradt hely egy másik élet lehetőségének.
Ez ment el most.
Nem ő. Az a világ.
Nem ő. Az a világ.
A VÁLASZTÁSOK UTÁN ELSZABADUL A POKOL? - POGÁTSA ZOLTÁN.
HIT RÁDIÓ
Szerző: HIT RÁDIÓ
2025.12.27.
A HIT Rádió évértékelő műsorában Pogátsa Zoltán közgazdász és szociológus volt a vendég, akivel 2025 gazdasági, geopolitikai és társadalmi folyamatait tekintették át. Pogátsa az évet a „várakozás évének” nevezte, kiemelve a globális trendek formálódását, a magyar gazdaság kihívásait, valamint az AI és a politikai változások hatásait is – izgalmas, gondolatébresztő beszélgetés született.
Szerző: HIT RÁDIÓ
2025.12.27.
A HIT Rádió évértékelő műsorában Pogátsa Zoltán közgazdász és szociológus volt a vendég, akivel 2025 gazdasági, geopolitikai és társadalmi folyamatait tekintették át. Pogátsa az évet a „várakozás évének” nevezte, kiemelve a globális trendek formálódását, a magyar gazdaság kihívásait, valamint az AI és a politikai változások hatásait is – izgalmas, gondolatébresztő beszélgetés született.
EZ IVÁNYI GÁBOR LEGNAGYOBB BŰNE A HATALOM SZERINT
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.12.28.
Herényi Károly szerint „most helyezik el a hamis bizonyítékokat” – és amit elmond, az túlmutat egyetlen ügyön. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszél, hogyan zajlott a Dankó utcai akció, miért vonult ki a NAV fegyveresekkel egy hajléktalanokat segítő központba, és miért tekinthető mindez politikai bosszúnak.
Herényi szerint az állam követett el bűnt, nem Iványi Gábor. A magyar hatóságok éveken át megtagadták az egyházi státuszt és az állami támogatásokat az Iványi-féle közösségtől, több mint 12 milliárd forinttal rövidítve meg a szegényeket segítő intézményrendszert. A mostani perben mégis azokat ültetik a vádlottak padjára, akik másokon segítenek.
A beszélgetés nemcsak egy perről, hanem a magyar valóságról szól: hogyan bánik a hatalom azokkal, akik nem hajlandók behódolni. Herényi Károly szerint az Orbán-rendszer el fog omlani – „mert saját magát fogja megbuktatni”.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.12.28.
Herényi Károly szerint „most helyezik el a hamis bizonyítékokat” – és amit elmond, az túlmutat egyetlen ügyön. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszél, hogyan zajlott a Dankó utcai akció, miért vonult ki a NAV fegyveresekkel egy hajléktalanokat segítő központba, és miért tekinthető mindez politikai bosszúnak.
Herényi szerint az állam követett el bűnt, nem Iványi Gábor. A magyar hatóságok éveken át megtagadták az egyházi státuszt és az állami támogatásokat az Iványi-féle közösségtől, több mint 12 milliárd forinttal rövidítve meg a szegényeket segítő intézményrendszert. A mostani perben mégis azokat ültetik a vádlottak padjára, akik másokon segítenek.
A beszélgetés nemcsak egy perről, hanem a magyar valóságról szól: hogyan bánik a hatalom azokkal, akik nem hajlandók behódolni. Herényi Károly szerint az Orbán-rendszer el fog omlani – „mert saját magát fogja megbuktatni”.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)