Szerző: Magyar Ügyvéd
20017.07.07.
Mostanra kiderült, biztosan lesz elegendő parlamenti képviselő ahhoz, hogy eljárást kezdeményezzenek a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztása érdekében. Csütörtökön – az MSZP után – Hadházy Ákos is bejelentette, hogy az LMP támogatja a Jobbikkezdeményezését, amely szerint az államfőnek mennie kellene, mert aláírta a plakáttörvényt. A jogszabályt ugyanakkor az Alkotmánybíróság előtt is megtámadják.
A Jobbik szerint „Áder János nem Magyarország, hanem Orbán Viktor köztársasági elnöke, aki akár az alaptörvény megsértésére, a szólásszabadság korlátozására is képes, hogy védje az Orbán-rezsim korrupcióját. A plakáttörvény aláírásával Magyarország a legfelsőbb szinten is letért a jogállamiság útjáról”.
A szocialisták azt közölték, hogy „Áder János fideszes pártkatona volt, és köztársasági elnökként is az maradt”. Ezért az MSZP csatlakozik a jobbikos kezdeményezéshez, igaz, ezt meg kell szavaznia a párt különféle testületeinek is.
A "lex csicskaként" emlegetett törvénymódosításról egy korábbi blogbejegyzésünkben – meg itt– írtunk. A jogszabály áterőltetésével – amelynek első változata kétharmados többség híján nem ment át – a Fidesz célja egyértelműen az volt, hogy a Jobbik nehezebben hirdethessen Simicska Lajos plakáthelyein. A lényeg az, hogy a költségvetésből támogatott szervezetek – ilyenek a pártok is – csak listaáron tehetnek közzé hirdetést, s ezt a listaárat a cég az illetékes hatóságnak köteles bejelenteni. Tehát Simicska nem adhatna árkedvezményt a Jobbiknak.
Súlyos probléma azonban, hogy a feles többséggel elfogadott javaslat a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény fogalomkészletének felhasználásával próbálja keretek közé szorítani a részben a választási eljárási törvényben szabályozott politikai kommunikációt egy harmadik jogszabályban, a településkép-védelmi törvényben. Mindez nem mellesleg érinti a pártok gazdálkodásáról szóló törvényt is, amit – és ilyen a választási eljárási törvény is, amely a kampányidőszakra a plakátok ügyében különös szabályokat tartalmaz – csak minősített többséggel módosíthatott volna a parlament.
Áder pedig a törvényt zokszó nélkül aláírta ezt a kodifikációs torzszülöttet. Az alaptörvényszerint viszont az „alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást”...
