2024. október 13., vasárnap

KÓRHÁZBAN HAGYOTT CSECSEMŐK: A KÉK SZEMŰ, EGÉSZSÉGES GYEREKEKET MIND ÖRÖKBE FOGADNÁK, DE NEM EZ A VALÓSÁG

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.10.13.


„Ha mind a 300 kórházban hagyott csecsemő kék szemű és egészséges lenne, akkor nyilvánvalóan mindannyiukat örökbe fogadnák” – mondta a Telexnek Katonáné dr. Pehr Erika címzetes egyetemi docens, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja reagálva arra, hogy miért nem találkozik az örökbefogadásra váró felnőttek és az örökbe fogadható gyerekek csoportja.

Az elmúlt hetekben bejárta a médiát, hogy nagyjából 280-300 elhagyott csecsemő van kórházban. Ez a szám a Gyermekjogi Civil Koalíció felmérése szerint tavaly még 50-100 volt, vagyis egy év alatt három-hatszorosára nőtt.

Katonáné szerint eddig is maradtak kórházban gyerekek, most inkább az a döbbenetes, hogy mennyien. Nagyjából 35-40 kórházban vannak magukra hagyott csecsemők, van olyan kórház, ahol tizenkét ilyen babát gondoznak. A pécsi gyermekklinikán az elmúlt egy évben a kórházban lévő hat év alatti gyerekek 27 százaléka egyedül volt. Ez több mint száz gyereket jelent. A több mint száz gyerekből 7-8 olyan kicsi van, akikről lemondtak a szüleik. Ezek a gyerekek születésük óta a kórházban élnek. Az egyetemi docens szerint ez nem a gyermekvédelmi rendszer, hanem az egész társadalom problémája.

A kórházban élő gyerekek között van olyan, aki után egyáltalán nem érdeklődik senki, míg más esetekben az anya vagy a család körülményei olyanok, hogy a gyerekek nem kerülhetnek haza. A Belügyminisztérium szerint a gyerekek általában három hét és tizenkét hónap közötti időt töltenek az egészségügyi intézményekben.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogyan fordulhat ez elő. Mit tud tenni a gyermekvédelem? És miért nem fogadják örökbe a magukra hagyott csecsemőket, miközben közel 2800-an várják, hogy hazavihessenek egy elhagyott gyereket?

A származási kikötés nagyban meghatározza, mikor kap valaki gyereket

Amikor arra a kérdésre keressük a választ, miért nem találkozik az örökbefogadásra várók csoportja a kórházban hagyott csecsemőkével, érdemes először a szülők preferenciáit megnézni...

PLUSZ 18 MILLIÁRD KORMÁNYPLAKÁTOKRA, MÍNUSZ 65 MILLIÁRD A TELEPÜLÉSEKNEK - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE4

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÁLYI KATALIN
2024.10.11.


Mfor: Alaposan megdrágultak a Rogán-plakátok és a tűzijáték


A 2023-as költségvetésben eredetileg előirányzott 39,5 milliárd helyett 57,6 milliárd forintot, vagyis bő 18 milliárddal többet költött a Rogán Antal által irányított Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra – derül ki a parlament előtt fekvő zárszámadási törvény tervezetéből. Hogy ez az irdatlan, az eredeti tervekhez képest 45,8 százalékkal magasabb összeg pontosan mire is folyt el, arra csak lózungokban utal a fejezeti indokolás. Ami biztos, a novemberi, 4 milliárd forintos átcsoportosítás az akkor indult Nemzeti Konzultáció költségeit volt hivatott kipótolni.

Népszava: Másfél év alatt 13 milliárdnál is többet költött az államkassza az országgyűlési képviselők munkatársaira

Az idei, választási évben időarányosan többet költöttek az országgyűlési képviselők az alkalmazottaik foglalkoztatására, mint tavaly – derült ki a lap közérdekű adatigényléséből, amelyet az Országgyűlés sajtóirodájának küldtek. A megkapott válaszok szerint idén augusztus 31-ig kicsivel több mint bruttó 5,8 milliárd forintot használtak fel a képviselők, illetve frakciók az erre szolgáló keretösszegükből, míg 2023-ban ez az összeg meghaladta a bruttó 7,5 milliárdot. A kormánypártok része ebből a tortából több mint 9,1 milliárd.

444: A kormány újabb 65 milliárdot vesz el a településektől

Lázár János már nyáron kifakadt, hogy a települési önkormányzatok egy része a hozzá befolyó helyi iparűzési adót a saját tetszése szerint költi el. Lázár azt is mondta akkor, hogy nincs ez így jól, reform kell az iparűzési adóban. Erről mostanra meg is született a döntés: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bejelentette, hogy az idei évhez képest jövőre befolyó iparűzési adó-többletre adót vetnek ki. Az adó adóztatása már önmagában is szépen hangzik, még tetszetősebb annak mértéke: 100 százalékos lesz ugyanis az állami extraprofitadó. A gazdagabb önkormányzatoktól elvett többlet egy állami alapba kerül, és abból újraosztják.

Hvg.hu: Állami autó, Orbánét leköröző fizetés, félmilliós ruhapénz jár Lánczi Tamásnak, de más vezetők is a miniszterek felett keresnek


A HVG közérdekű adatigénylésben kérte ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezérkarának juttatásait. A hivatal válasza szerint Lánczi Tamás elnök bruttó fizetése havi 5 483 520 forint, ami mellé évi 500 000 forint ruhapénz, évi 411 885 forint SZÉP-kártya-juttatás, állami vezetőknek járó Skoda Superb gépkocsi hivatali és magánhasználatra jár neki. A két helyettese bruttó fizetése havi 3 701 376 forint, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet vezető volt III/III-as tiszt, Horváth József havi fizetése pedig bruttó 2 406 015 forint.

G7: Eladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az állam

Árverésre bocsát egy nagyon értékes tihanyi ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A kiírás szerint ez a félsziget legutolsó, nagyobb összefüggő, beépítetlen része a part mentén, amely „a település legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező területe”. A 39,6 ezer négyzetméteres terület a kompkikötő, illetve a strandolásra használt partszakasz közvetlen közelében található. Az ingatlan ráadásul védett, mivel a területén az épületek körül koros és nagy méretű fákból álló, helyi szinten igen értékes park található. A kikiáltási ár 5,23 milliárd forint.

L. RITÓK NÓRA: MINDIG ÚJÍTANI...

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.10.11.


Ebben a munkában a megújulás nélkülözhetetlen. Nem lehet “rutinból” beállni egy-egy beavatkozással, folyton keresni kell, hogyan lehet hatékonyabb, és persze folyamatosan alkalmazkodni kell a változó helyzetekhez. Na igen…a reziliencia képessége. Ami nélkülözhetetlen.

Persze ettől izgalmas ez a munka. A megoldáskereséstől. A kudarcoktól, az apró sikerektől, az állandó újratervezéstől. Ez tartja állandó mozgásban az egészet.

Van, amit elengedünk, van, amihez visszatérünk, kicsit másképp, építve a tapasztalatokra. Legnagyobb kihívás mindig a “hogyan találjunk fogást a problémán?”-kérdéshez kötődik. Mikor úgy látjuk, hogy semmi sem működik. Egyszerűen nem indul el semmi.

Mit tegyünk a problémás gyerekkel, akiről tudjuk, hogy a gondok vele az otthoni viszonyulásokból adódnak? Mert a család mindig azt tükrözi vissza neki, hogy ő rossz, nem szerethető. Már nem tud olyan lenni, hogy ő is megfeleljen, mint a testvérei. Sem otthon, sem az iskolában.

Traumatizáló család. Nem nagyon durván, de igen… és közben kifele megy a színjáték, hogy minden rendben van, de mindannyian tudjuk, ez nem igaz. Látjuk a gyerekeken. És miközben sorba vesszük a kollégákkal, mit lehetne tenni, nem tudok szabadulni a gondolattól, attól, amit nemrég egy másik beszélgetésben egy felnőtt anyuka mondott nekem. Mert ő ma is attól szenved, hogy úgy érzi, a testvéreit jobban szereti az anyja, mint őt. Hogy azt érzi, mindig is jobban szerette őket. Nyilván neki is kötődési zavarai vannak, amit nem tud nem átadni a gyerekének…. mert ez már csak ilyen.

Vagy ott a másik, aki nemrég került velünk kapcsolatba. Fiatal nő, nagy monoklival a szemén, a nyakán is sérülések. Egyértelmű a családon belüli erőszak nyoma, hallottunk erről évekkel ezelőtt is, a nagyobb családból. De most kibékültek, nem tükröz vissza semmit. Sőt, mintha büszkén viselné a sérüléseket. Mit tehetnénk? A rendőrségnek szóljunk? Nyilván azt mondja majd, ha kérdezik, hogy véletlenül nekiesett az asztalnak. Feljelentés nem lesz, az tuti. A családon belüli konfliktusokba a rendőrség nem avatkozik bele. Menjünk tovább azon az úton, hogy nincsenek így biztonságban a gyerekek? Avatkozzunk be, vagy hagyjuk, hiszen legalább így betekintésünk marad a családi életbe, és ha nagyobb lesz a baj, tudunk szólni. Ha kirobbantjuk az ügyet, biztosan elzárkóznak előlünk is. Nem ismerjük őket, nem tudnjuk a hirtelen elszabaduló indulatok mértékét, és ez iszonyú bizonytalanná teszi a helyzetet.

És ott vannak azok, akiket a közösségi médiában is követünk. Látjuk, amint lányok prostituálódnak, vagy a fiúkat, akik azokhoz csapódnak, akik egyértelműen bűnözők. Tehetetlenül veszítjük el őket. Mögöttük olyan bűnöző csoportok vannak, akikről tudunk, tud a rendőrség is…. de nem indulhat el semmi. Nincs bizonyíték arra, hogy a lányokat erőszakkal vinnék el, mint ahogy arra sem, ahogy az állami gondozásból egyenesen hozzájuk kerülnek a fiúk, és nyálcsorgatva tesznek meg nekik mindent, hogy ők is olyan “menők” lehessenek.

Tudunk-e valamit változtatni? Csak egy kicsit is csökkenteni a kockázatokat? Tömegével szembesülünk ilyen esetekkel. Ezeket senki sem akarja látni. És láttatni sem. Mindenki a sikerekről beszél, miközben az a ritka, a kudarc meg tömeges.

El lehet felejteni a kudarcokat? Túl lehet lépni a “nem fogadókész” családokon? Hagyni kell őket, és csak azzal a pár százalékkal törődni, akivel “érdemes”? Akivel lehet villantani? És a többivel mi lesz?

Csak azt gondolom, helyes az egyik alaptézisünk: nem egy gyerekkel akarunk százat lépni, hanem százzal egyet.

Sokszor egészen másfelől kell elindulni. Messzire előre nézve. Sokszor nem is arra a megoldhatatlan helyzetre kell fókuszálni, amivel nem tudunk megbirkóznia. Egy hatás kell, ami aztán elindíthat mást is. Egy pillangóhatás.

Most pl. egy izgalmas projektbe kezdtünk. A fiatal nőkkel dolgozunk, a saját családi problémáik feltárásával. Kis közösségben találkozunk velük, hétről hétre. Minden második foglalkozást ők tartanak. Van egy “témagazda”, aki mentorok segítségével felkészül egy általa fontosnak vélt témában, ami neki nagy kihívás. Ehhez változatos eszközökkel ismerteti meg a mentor, hogyan vezetheti ezt be, hogyan vonhatja be a többieket, milyen módon, eszközzel mutassa be a problémát, stb.

Közben bővül a tudása, fejlődnek a digitális kompetenciái, és a közösségen belüli pozíciója is. Helyzetbe hozzuk, és ő helyt áll ebben. A szerepek pedig cserélődnek. A témák többnyire mindenkit érintenek valahogy, a mintázat azonos az élethelyzetekben, a kötődési zavarokban, a lehetőségekben is. A megoldások alternatíváit is közösen beszélik át, volt már példa arra is, hogy ennek nyomán egy másik anyuka próbálta meg rendezni a családi konfliktust, sikerrel.

Ezt visszük most, minimum egy éven át. Tudásbővítés, készségfejlesztés és attitüdváltás támogatása. Mindez egyéni fejlesztés keretében, de közösségi támogatással. Apró lépések.

Egyre több embert bevonni a közösségből. Fejleszteni, így, türelemmel. Küzdeni értük, velük. Elérni a kritikus tömeget, amikor a közösség már erőt is jelent. Így is lesz, aki lemarad. Így is lesz, akivel nem megy. De a többséggel elérünk valamit. Egy kis lépést. Ami biztosabb hátteret ad azoknak a gyerekeknek, akiknek az anyját képesek vagyunk bevonni, és hatással lenni rá.

Ezt a munkát a jövőnek végezzük. A következő generációért dolgozunk, de a mostanival.

FÜLKE EXTRA: „LETOLT GATYÁVAL” JÖTT AZ ELLENZÉK, ÉS RÖGTÖN 1 MILLIÓS ÍRÓASZTALT AKART

FÜLKE EXTRA PODCAST / HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2024.10.11.



Átvágták a kábeleket, papíron meghibásodtak és eltűntek a hivatali laptopok és az adatrögzítők– így hagyta ott a Fidesz az I. kerületi önkormányzatot. Csakhogy a Budavár irányítását átvevő ellenzéki összefogás sem volt jobb: mindenki azonnal a köztisztviselői fizetés többszörösét és drága mobilt akart, de 1 millió forintos íróasztalt is kellett venni – minderről kitálalt a Fülke Extrának adott interjúban a kerület egykori jogi vezetője, dr. Tarjányi Tamás. Elköveti-e Magyar Péter ugyanezt a hibát? Miért nem történt semmi a NER-kedvencek bérlakásaival a Budai Várban? Hogyan számláz kétszer ugyanazért a munkáért egy ügyvédi iroda? És tényleg ennyire „egykutya”, bárki irányítja is egy önkormányzatot? Hallgassa meg közéleti podcastunkat!

Tartalom: 

00:00 Intro 
00:58 Kibeszélheti-e egy jegyző azt, ami az önkormányzatokban történik? 
01:52 A jegyző az egyetlen olyan középvezető, akinek kötelessége, hogy adott esetben ellent mondjon a főnökének 
04:04 Voltak-e problémás helyzetek Tarjányi Tamás korábbi jegyzői posztjain? 07:331 Mennyire lehetséges a hosszú Fidesz-uralom után ellenzékivé vált önkormányzatokban máshogy politizálni? 
12:02 A Tisza pártnak is elhiszik még a választók, hogy tudnak máshogy kormányozni 
14:18 Hogyan zajlik egy önkormányzat átvétele, és milyen volt 2019-ben Nagy Gábor Tamástól átvenni az I. kerületi önkormányzatot? 
40:27 A budavári mutyik 
50:04 Milyen feszültségek vannak azóta az I. kerületben? 
56:20 Melyik önkormányzatokban lehetnek még gyanús vagy hibás helyzetek? 
59:30 Mit tapasztalt Tarjányi Tamás az Állampolgársági Kegyelmi és Hatósági Főosztály főosztály-vezetőjeként? Vannak-e politikai kegyelmek? 
1:08:02 Számít-e kritikákra ez után a beszélgetés után?

BALÁSY ZSOLT | AGGÓDNUNK KELL ATTÓL, HOGY MIÉRT PONT A KÍNAI AKKUMULÁTORGYÁRAK JÖNNEK IDE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.10.12.



Aggódnunk kell attól, hogy miért pont a kínai akkumulátorgyárak jönnek ide...

ÁLLAMCSŐD-KÖZELBŐL FELLENDÜLÉS

HÍRKLIKK
Szerző: VÁMOSI ÁGOSTON
2024.10.13.


Hogyan tudott a magyar gazdaság 30 százalék feletti inflációval is működni, és hogyan alakították ki a rendszerváltás utáni gazdaság legjobb éveit? Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke erről is beszélt az Egy történelmi kísérletről című konferencián. A Politikatörténeti Alapítvány, a Szociális Demokráciáért Alapítvány és a Táncsics Mihály Alapítvány szervezésében emlékeztek arról, hogy a baloldali pártok harminc éve győztek először Magyarországon szabad választáson.


Minden nehézsége ellenére, sikeresnek tartja a rendszerváltás utáni első évtizedet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke. Surányi György felidézte, abban az időszakban Magyarország kiemelkedően a legjobban teljesített, szemben az azt követő két évtizeddel. „1989-re Magyarország kimerítette az összes forrást, amiből még növekedni lehetett, semmilyen lehetőség nem maradt a növekedésre. Nyakig eladósodtunk, és a Szovjetunió sem támogatott. A szovjet utódállamokhoz hasonlóan, példátlan mértékű visszaesést szenvedett el a magyar gazdaság 1993-ig” – emlékezett vissza Surányi.

A 36,8 százalékon tetőző infláció ugyan sokkolónak tűnhet, de a régióban messze a legalacsonyabb volt – Csehszlovákiát leszámítva a térség minden más országa háromjegyű inflációtól szenvedett. A keresetek, jövedelmek értéke visszaesett, a lakosság természetesen és jogosan többre vágyott, az Antall-kormány viszont lazított a gyeplőn. Ennek köszönhetően, a választás évében, 1994-ben már 7 százalékkal nőttek a reálkeresetek, ami meghaladta a gazdaság teherbíró képességét.

Eközben az MNB-nek fél évig nem volt elnöke, ráadásul a következő januárban Békesi László pénzügyminiszter is lemondott, ezért egy hónapig mindkét pozíció üresen állt, Magyarország közel került a pénzügyi csődhöz. Akkor kérte fel Horn Gyula miniszterelnök Surányit, hogy másodjára is álljon a jegybank élére. „Olyan programot kellett kidolgoznunk Bokros Lajossal, ami nagyon rövid idő alatt képes egyensúlyi fordulatot elérni, és aminek a mentén el lehet kerülni a tömeges munkanélküliséget és a súlyos recessziót. Az államadósság szintje 89 százalék volt GDP-arányosan, ez 2001-re 52 százalékra esett, ami már egy szolid adat. A Horn-Kuncze-kormány nem az egészségügyre, oktatásra, szociális kiadásokra fordított kiadásokat vette vissza, hanem a kamatkiadások és a költségvetési hiány csökkenése határozták meg a javulást” – emlékezett vissza az egykori jegybankelnök. A Bokros-csomag keretein belül elvettek olyan támogatásokat, amelyek a társadalom felső 20-30 százalékához mentek értelmetlenül, feleslegesen, aláásva a költségvetés helyzetét, és elszívva a forrásokat a valóban rászoruló társadalmi rétegek elől. Ez rendkívüli ellenállást váltott ki a társadalomból, de gazdaságilag hamar érezhetővé vált az eredménye...

LISZKA JÓZSEF: TÖREDÉKEK SZALONKÉPTELENSÉGEINKRŐL

NÉPSZAVA
Szerző: LISZKA JÓZSEF
2024.10.13.


Ezek után szellemeskedünk? Jópofizunk? Bármily „hősies” erőfeszítéseket igényel valamelyik sportágban az olimpiára való kijutás, ezt ugyanazzal a szófordulattal illetni, ami ezrek, tízezrek nyomorúságos halálát okozta? Mekkora adag blaszfémia kell ehhez?


Das tägliche Sprachgift („a napi nyelvi méreg”). Victor Klemperer naplóinak vissza-visszatérő fordulata ez, amikor kora nyelvi szalonképtelenségeit, nyelvmérgeit veszi sorra. A náci korszakban szinte naponta kap muníciót. És naponta kapnánk mi is. Hol erősebbet, hol gyengébbet, de mindig lenne (és van is!) újabb termés. Nemrégiben, de még jóval az idei olimpia előtt a Népszava sportrovatának egyik szalagcíme: „Szlovénia ellen indul az erőltetett menet”. A cikk a magyar női kosárlabda-válogatott olimpiai esélyeit latolgatja. No, de ezzel a szófordulattal? Ami a magyar közbeszédbe (vajon?) Radnóti Miklós megrázó verse nyomán égett bele. Idemásolom az 1944. szeptember 15-re keltezett bori sajgást:

Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,

s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,

de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,

s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,

s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,

hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.

Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok

fölött régóta már csak a perzselt szél forog,

hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,

és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.

Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom

mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;

ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán

a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,

s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,

a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,

és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,

s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, -

de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!

Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!

Címe: Erőltetett menet. És ezek után szellemeskedünk? Jópofizunk? Bármily „hősies” erőfeszítéseket igényel valamelyik sportágban az olimpiára való kijutás, ezt ugyanazzal a szófordulattal illetni, ami ezrek, tízezrek nyomorúságos halálát okozta? Mekkora adag blaszfémia kell ehhez? Vagy tudatlanság. Én már annak idején azon is megütköztem, amikor a szlovákiai magyarok II. világháború utáni deportálásának egyik évfordulója kapcsán valaki azon hördült föl, hogy „és ugyanazokban a marhavagonokban szállították őket, amikben a zsidókat Auschwitzba”. Igen ám, de utóbbiakat tudatosan, tervezetten, hideg számítással a halálba, előbbieket meg „csak” egy másik lakhelyre. Bármilyen szörnyű és ép ésszel elfogadhatatlan a ki- és áttelepítés, van azért a koncentrációs táborokba hurcoltakkal szemben egy nem elhanyagolható különbség: a kitelepítettekre nem a fizikai megsemmisítés várt. Ezzel nem kívánom a II. világháborút követő agyament deportálások szörnyűségeit bagatellizálni, de az Isten szerelmére: ne hasonlítgassunk, s ha már igen, akkor a velük összehasonlíthatóakkal.

De hogy a konkrét Sprachgift kategóriánál maradjunk: Vladimír Mečiar utolsó, enyhén szólva nem magyarbarát szlovákiai országlása idején (1994–1998) valaki azt találta mondani, hogy Szlovákiában „etnikai tisztogatás” zajlik. Merthogy magyar nemzetiségű intézményigazgatókat bocsátottak el (nota bene: magam is bekerültem akkor a szórásba), támadást indítottak a civil alapítványok, a magyar iskolarendszer ellen. Stb. És mindezt Srebrenica árnyékában! Értsünk szót: az „etnikai tisztogatás” emberek fizikai megsemmisítésének különféle formáit jelenti, s nem a mégoly törvénytelen és a nemzeti egyenrangúság elveit fölrúgó, nemzetiségi alapon végrehajtott igazgatóleváltásokat, vagy a korábban kétnyelvű (magyar-szlovák) iskolai bizonyítványok egynyelvűsítését!
...

MI LESZ VELEM, HA NYER A TISZA? ELFOGYNAK A TÉMÁK ÉS A NÉZŐK? Q&A

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.10.12.



Mi lesz velem, ha nyer a Tisza? Mi vár egy kormányváltás után a Dave-re és a Dave-hez hasonló, kormánykritikus youtuberekre? Elveszítjük a nézőinket? Itt a kérdezz-felelek videó második része.

KÉZIMUNKA: A PROPAGANDA RÁCUPPANT MAGYAR PÉ…RE

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.10.12.



BRÉking news: Magyar Péternek olyanos volt a keze amikor azt odanyújtotta Orbán Viktornak. A TV2 új mélységekben: Deák Dániel szakért az övön aluli témában. Megafon, Bese, miniszterelnök úr: Magyarországon a demokrácia vérbő és erőteljes.

HETI EGYENLEG: ORBÁN STÍLUSA MOSTANRA KOCSMAIVÁ VÁLT

HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.10.12.



Orbán legendává váló furcsa hasonlatai valahogy sosem ülnek. Egy időben mindig dakota közmondásokat hallottunk tőle, most meg már olyan a stílusa, mintha egy kocsmában egy feles mellett beszélgetne – így reagált Holoda Attila, energetikai szakértő a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában a miniszterelnök Kossuth rádiós „interjújára”, ahol „rock and rollnak” és „csihipuhinak” nevezte Orbán azt, ami az Európai Parlamentben zajlott.

Holoda Attila felhívta a figyelmet, hogy az EP-képviselők az Európa Parlamentben a magyar kormányt bírálták, nem pedig Magyarországot, hiába próbálja azt elhitetni Orbán Viktor. Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök-vezérigazgatója azzal egészítette ki, hogy nem „senkik rohantak rá Orbán Viktorra, akik vérgőzös állapotban támadták”, hanem az Európai Parlament vezető politikusai kritizálták. Ursula von der Leyent, akit eddig azzal vádoltak, hogy nem elég szigorú a magyar kormánnyal, most egyértelművé tette, ez a jövőben nem így lesz. Rengetegen bírálták a magyar kormányt, és világossá tették, hogy Orbánt nem tekintik európai politikusnak, helyre tették és ráolvasták, hogy Putyin zsebében van.

A magyar miniszterelnök versenyképességről beszélt, miközben pont az ő korrupt rendszeréből hiányzik a verseny – mondta Holoda Attila. Ha versenyképességet akar a kormány, akkor engedjen be olyan nagy cégeket, amelyek meg tudnak mérkőzni Mészáros Lőrinc cégeivel egy-egy pályázaton.

HADIÁLLAPOT AZ EP-BEN | MÉLYPONTON A MAGYAR POLITIKA ÉS KÖZÉLET NYELVE ÉS HANGNEME | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.10.12.



A Hetes Stúdió 2024. október 12-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Horváth Gáborral, a Népszava főszerkesztő helyettesével, valamint Horváth Zoltánnal, a HVG újságírójával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.


2024. október 12., szombat

MAGYAR BÁLINT: "ORBÁN EGY CSICSKA, AKIT MÉG A FŐNÖKE, PUTYIN IS MEGVET"

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.10.11.



A Megbeszéljük 2024. október 11-i adásában Bolgár György vendége Magyar Bálint szociológus, politikus volt.



























GAZDASÁGI CSODÁT TENNE A KORMÁNY A VÁLASZTÁSI ÉV ELŐTT, DE MIT MONDANAK A SZAKÉRTŐK?

EGYENES BESZÉD / ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.11.



Óriási lendületet vesz a gazdaság, 2025-ben a növekedés 3-6 százalék között lesz – egyebek közt erről beszélt Orbán Viktor az állami rádióban. A növekedéshez Nagy Márton szerint mozgósítani kell a belső munkaerőpiacokat is, a foglalkoztatási rátát 2030-ig 85 százalékra kell emelni.

Az Egyenes Beszéd vendége Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.


TRUMP GYŐZELME ESETÉN A REPUBLIKÁNUSOK „ORBANIZÁLNÁK” AMERIKÁT

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2024.10.11.


„Amerika orbanizálódása: Magyarország tanulságai Donald Trump számára” – ezzel a címmel közölt tanulmányt az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) páneurópai intézet.


A kutatók rámutattak: 2010-es hatalomra jutása óta Orbán Viktor a hatalom szinte minden szintjén megszerezte Magyarországon az ellenőrzést, és hatékonyan választási autokráciává alakította az országot. Az amerikai republikánusok felfigyeltek Orbán sikerére, a Fidesz és a Republikánus Párt az utóbbi időben jelentősen erősítette a kapcsolatait: a jelek szerint a republikánusok tanultak abból, ahogyan Orbán átmenetelt a magyar intézményeken.

Amióta Donald Trump négy éve távozott a Fehér Házból, kormányzatának veteránjai erősen gondolkodtak azon, hogyan kellene egy új adminisztrációt az előzőnél hatékonyabbá tenni. Sokan vélik úgy, hogy az amerikai kormányzáshoz eszközök feletti ellenőrzés Orbánéhoz hasonló megragadására van szükség.

Amennyiben Trump elnyeri az elnökséget, a republikánusok várhatóan sok mindent átvesznek Orbán technikáiból, és alkalmazzák azokat az amerikai viszonyokra, hogy véget vessenek annak, amit az „adminisztratív állam” és a civil társadalom feletti liberális ellenőrzésnek tekintenek.

Az amerikai kormányzásnak ez az új módja jelentős hatással lehet nem csupán az európai külpolitikára, beleértve a NATO kollektív védelmi rendszer szilárd és erős voltára, hanem az EU és Európa demokráciájára is, mivel a Trump vezette Fehér Ház vezetni és támogatni akarja majd a hozzá hasonlóan gondolkodókat az egész világon...

AMERIKA VÁLASZT 06 – HURRIKÁN FLORIDÁBAN, SZENÁTOROK BUDAPESTEN, OBAMA ÉS MUSK A KAMPÁNYBAN

AMERIKA VÁLASZT / VIDEÓPODCAST
Szerző: MAGYAR HANG
2024.10.11.



Nemhogy azzal vádolták republikánus politikusok a demokrata kormányzatot, hogy a migránsokra költötték a katasztrófavédelmi pénzeket, de akadt, aki azzal is, hogy egyenesen a kormány csiholja és állítja elő a hurrikánokat. Nálunk csak kisebb belpolitikai vihart kavart, hogy a republikánus szenátusi delegációt nem fogadta a magyar kormány, pedig fontos lenne meghallani az üzenetet, miszerint Trump győzelme esetén sem lesz minden úgy, ahogy az Orbán-kormány várja. Végül szó esik arról is, kikre céloz a demokrata kampány a hajrában Obama bevetésével, és kikre a republikánusok Musk szerepeltetésével.

Lakner Zoltán és Kaló Máté podcastja az amerikai elnökválasztásról.


RÓNA PÉTER: MATOLCSY UTÁN JÖHET AZ 500 FORINTOS EURÓ – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2024.10.11.



Ha a Nagy Márton nevével fémjelzett politika útján megyünk tovább, akkor Matolcsy György jegybankelnök távozása után borítékolható az 500 forintos euró – jelentette ki Kompország című műsorunkban Róna Péter közgazdász. Hozzátette: ma a veszélyes mértékű forintromlás egyetlen gátja a jegybank felelős monetáris politikája, ha azonban jövő márciusban lejár Matolcsy György megbízatása, és a jegybank nem áll tovább ellen a kormány növekedéspárti politikájának, komoly pénzromlásnak nézhetünk elébe. Róna Péter ugyanakkor kijelentette, mivel a nagymértékű pénzromlás osztogatásra ad lehetőséget, azt is látni kell, hogy akár 500 forintos euróval is lehet választást nyerni. 

- Reális-e az Orbán Viktor által meglebegtetett egymillió forintos átlagbér? 
- Mi a véleménye Magyar Péterről és az általa eddig tett ígéretekről? 
- Legyőzheti-e 2026-ban a Tisza Párt Orbán Viktort? 
- Megbánta-e, hogy elvállalta a Jobbik európai parlamenti listájának vezetését? 

A műsorvezető Szerető Szabolcs, szerkesztő Farkas Melinda.

KOVÁCS GERGELY: A XII. KERÜLETBEN MOSTANTÓL BE KELL TARTANI A SZABÁLYOKAT ÉS AZ ÚJ VEZETÉS NEM A BEFEKTETŐK, HANEM A KERÜLET LAKOSAINAK AZ ÉRDEKEIT FOGJA NÉZNI

FACEBOOK
Szerző: KOVÁCS GERGELY
2024.10.11.


Kiküldtük a Kormányhivatalt a rendőrséggel, akik ma délután leállíttatták a Tündérhegyi Pszichiátria épületének bontási munkálatait, illetve kötelezték a tulajdonost az általa okozott életveszélyes állapot elhárítására.

Az önkormányzat pedig a védett épület helyreállítására fogja ezután kötelezni a céget, mert a látszat ellenére, vannak még törvények az országban.

És talán tanulnak annyit a történtekből az ingatlanbefektetők, hogy a XII. kerületben mostantól be kell tartani a szabályokat és az új vezetés nem a befektetők, hanem a kerület lakosainak az érdekeit fogja nézni.



KENESEI ISTVÁN: A KUTATÓHÁLÓZAT VÉGÓRÁI

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2024.10.11.


A jövő egyre fényesebb: lesz 3-6 százalékos gazdasági növekedés, 1000 eurós minimálbér, 1 millió Ft-os átlagbér, béke és szabadság – csak addig kell kibírni.1 Kibírni meg úgy kell, hogy elviseljük az addig szükséges intézkedések minden következményét. Például a kapkodást, ami egyik jellemző vonása kormányunknak.


Kuratórium vagy ingyenebéd


Több mint két éve, 2022 áprilisában hívta fel az Európai Bizottság a kormány figyelmét arra, hogy többek között a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekvák) működése problémákhoz vezet a közösségi források kezelése terén, magyarán nem bíznak abban, hogy korrupciómentesen sikerül majd elkölteni az EU-tól származó támogatásokat. Szeptemberben újabb szigorú figyelmeztetést intéztek hozzánk, majd december 15-én meghozták azt az egyhangú határozatot, amely kizárta a kekvákat minden uniós forrásból, beleértve az Erasmus és Horizont programokat.2 A főcsapás persze nem a diák- és tanárcsere vagy a tudományos együttműködés megakadályozására irányult – ezek csak melléktermékek, „járulékos károk” voltak.3 Az alapvető szándék arra irányult, hogy a helyreállítási és kohéziós pénzek fölött ne rendelkezhessenek az egyoldalú tagságú kuratóriumok.

Az ezt követő összevissza kommunikációt, ígérgetéseket, nyugtatásokat, melyekben főként Navracsics miniszter jeleskedett, szorosan követtük e hasábokon is,4 majd itt is kétségünket fejeztük ki, hogy elegendő lehetett-e a miniszterek és a más aktív politikusok lemondása a kuratóriumokból anélkül, hogy hozzányúlnának például az élethossziglan kinevezett tagok státuszához. Egy évvel a Bizottság döntése után aztán bekeményített a kormány: alternatív programokat indított el Pannónia, illetve HU-rizont néven a diák- és tanárcsere, valamint a tudományos együttműködés hazai forrásokból való támogatására, miközben hat kekva-egyetem az Európai Bíróságon beperelte a Bizottságot. A már megkötött szerződések alapján az Erasmus-cserék tovább működtek, egészen idén szeptemberig, amikor is lejártak az eddigi megállapodások (de a külföldi hallgatók változatlanul jöhetnek), és maradt a Pannónia mint egyetlen lehetőség. Korábban – még a konkrét adatok hiányában – utaltam arra, hogy a 8000 diákra tervezett Pannónia program csekély visszhangra talált az érdekeltek körében.5 Most kiderült, alig 700-an jelentkeztek a miniszter által nagy büszkén bejelentett 4000-nél is több szerződés keretére.6

A Horizont-támogatások is csak addig működtek, amíg ki nem futottak a korábbi programok, újakat már nem lehetett indítani, ráadásul a kekva-egyetemekről az Európai Kutatási Tanács (ERC) nagy pályázataira sem lehetett terveket beadni. Jóllehet az állami és egyházi egyetemek semmilyen korlátozás alá nem estek, konkrét eseteket ismerünk, amikor a külföldi társpályázók nem támogatták a magyar állami egyetemet, hogy konzorciumvezető legyen, sőt elálltak az együttműködéstől, nehogy a „rossz hírünk” miatt a bírálók és döntnökök elutasítsák a pályázatot.

Az illetékes miniszterek, nyilván a kiadott sillabusz alapján, egyfolytában „Brüsszelt” hibáztatták, és fel sem merült bennük, hogy a magyar felsőoktatás és kutatás érdekében lépéseket tegyenek a határozat visszavonása érdekében, vagyis átalakítsák a kuratóriumokra vonatkozó jogszabályokat. Mert legyünk tisztában vele, az nem elég, ha valakik önként lemondanak: jogi garanciát kellett kapnia a Bizottságnak, hogy a jövőben se forduljon elő, hogy az EU forrásai veszélybe kerülnek...

ÚJRA MELLŐZIK A KUTATÓKAT, A FEJÜK FELETT ALAKÍTANÁK ÁT AZ MTA-TÓL ÖT ÉVE ELSZAKÍTOTT HÁLÓZATOT

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2024.10.12.


Paradox helyzet, hogy a kutatóhálózatot felügyelő szerv nem a kutatókkal, de még csak nem is a kutatóhálózat egységeinek vezetőivel egyeztetve határoz a megteendő lépésekről, hanem az őt kitartóan alulfinanszírozó Orbán-kormányban keresi a szövetségest – erről beszélt lapunknak Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke egy minapi, egyeztetésről szóló hír nyomán.


Pénteken jelent meg hír a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat - vagyis az egykori akadémiai kutatóintézeteket összefogó szervezet – honlapján arról, hogy az Irányító Testület (IT) felhatalmazta a HUN-REN Központ vezetését, hogy kormányzati egyeztetéseket kezdeményezzen a kutatóhálózat „új működéséről és szervezeti korszerűsítéséről”. A tárgyalásokat egy három tagú delegáció folyatja majd le, amelynek tagjai Gulyás Balázs elnök, Jakab Roland vezérigazgató és Szabó Gábor, az Irányító Testület tagja. Ők járnak majd el a kutatási hálózat érdekeinek képviseletében a közlemény szerint. Csakhogy a három fős bizottság egyetlen tagja sem dolgozott sohasem a kutatóhálózatban, egyiküknek pedig alapkutatási tapasztalata sincs – tudta meg lapunk Péter Lászlótól.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a HUN-REN honlapján megjelent hír szerint egy szeptember 25-én rendezett workshopon arról beszélt, a „kiválóság alapú és hatásvezérelt” kutatások támogatását erősítenék meg Magyarországon. Emellett kijelentette, a kutatóhálózat működési korszerűsítése a magyar gazdaság és társadalom alapvető érdekét szolgálja.

Ennek ismeretében a tudósok attól tartanak, hogy a Palkovics László minisztersége idején a kutatóhálózatra erőltetett innovációs hajsza erősödik fel újból. „Az innováció elsődlegesen a vállalati szféra tevékenysége, és a tudományos kutatás egészére kiterjedően nem értelmezhető. Innovációs szempontok alapján nem lehet az akadémiai integritás eszméjét képviselni. Tény, hogy a tőke egyértelműen az ipar oldalán van, és ott sokszor rendelkezésre állnak olyan műszerek, berendezések, a fejlesztéshez szükséges pénz, amiről a kutatóhálózat álmodni sem mer. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ezek a cégek szeretnék bevonni a kutatókat a tevékenységükbe, hiszen egy tudósnak egészen más a gondolkodásmódja, a kutatási eredmények sokszor nem fordíthatók közvetlen, azonnali anyagi haszonra” – mondta lapunknak az ADF elnöke és kiemelte, számos további homályos részlet van a nyilatkozatban, így nem tudják, valójában milyen átalakítások körvonalazódnak a fejük felett.

Bár a HUN-REN közleménye úgy zárul: „a delegáció tagjai folyamatosan tájékoztatják az Irányító Testületet és a kutatóhálózat belső közvéleményét a kormányzati egyeztetések előrehaladásáról, és azok eredményéről”, Péter László szerint ez nem vehető komolyan. A kutatóközpontok „belső közvéleménye” eddig semmiféle tájékoztatást nem kapott, és ez így volt a korábbi átalakítás, az MTA-tól való elcsatolás esetében is.

„Sem az átvilágítások során, sem azoktól függetlenül nem volt olyan esemény, amin a HUN-REN vezetése részéről bárki a dolgozói közösségekkel közvetlenül érintkezett volna. Most sem ismerjük annak a koncepciónak az alapvonásait sem, amivel a kijelölt háromfős küldöttség az egyeztető tárgyalásokra indul – mondta Péter László, utalva azokra a júniusban befejeződött kutatóhelyi átvilágításokra, amelyek eredményei továbbra sem nyilvánosak...

„EZEKNEK A GYEREKEKNEK NEM ADATIK MEG AZ ARANYKOR” – MIKÉNT KERÜLHET 300 ELHAGYOTT CSECSEMŐ A KÓRHÁZAKBA?

24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2024.10.12.


Milyen rendszerszintű problémákat jelez a kórházakban hagyott rengeteg csecsemő? Mi is történik pontosan ezekkel a gyerekekkel? Milyen folyamatok húzódnak meg a háttérben? Ezekre és még számos más, a témába vágó kérdésre kerestük a választ egy négy évtizede a gyermekvédelemben dolgozó pszichológussal, egy családjogi kérdésekkel foglalkozó jogásszal, egy védőnővel és egy önkéntes kórházi segítőcsapat vezetőjével.


A gyerekek az áldozatok, akiket azok a felelőtlen nők otthagynak a kórházban – mondják most sokan. Ezt a gondolkodást kéne megfordítani. Nem azok tették áldozattá a gyerekeket, akik a kórházban hagyták őket. Hanem mindazok a társadalmi körülmények, amelyeknek mi, mindannyian a szereplői vagyunk.

A kórházban hagyott csecsemők száma 270–300, az érintett intézmények száma pedig 35–40 között folyamatosan változik – közölte lapunk megkeresésére az Országos Kórházi Főigazgatóság. Hiába érdeklődtünk többek közt arról, pontosan hol vannak ezek a gyerekek, mit lehet tudni a hátterükről, illetve mennyi időt maradnak a kórházban átlagosan, ezekre a kérdésekre már nem kaptunk választ.

De hogyan jutottunk el odáig, hogy hazánkban 2024-ben 300 magára hagyott gyermek fekszik kórházi osztályokon? Erre a kérdésre szerettünk volna választ kapni, ezért a szféra különböző szegmenseinek szakértőihez fordultunk, hogy átfogó képet kapjunk a gyermekvédelem égető problémáinak egyik lesújtó következményéről.

Cikkünkben egy négy évtizede a gyermekvédelemben dolgozó pszichológussal, egy családjogi kérdésekkel foglalkozó jogásszal, egy védőnővel és egy önkéntes kórházi segítőcsapat vezetőjével igyekeztük körbejárni a rendkívül komplex kérdéskört.

"Egy rendkívül negatív aha-élmény"

– ilyen volt olvasnia a háromszáz kórházi csecsemőről szóló híreket Katonáné Pehr Erikának, a Gyermekjogi Civil Koalíció elnökségi tagjának. A gyermeki jogok, a családjog és a gyermekvédelem hazai és nemzetközi témaköreiben jártas jogász felelevenítette, hogy a gyermekvédelmi, gyermekjogi szervezetekből és szakértőkből álló országos hálózat már számtalanszor jelezte a gyermekvédelmi rendszer gondjait az elmúlt években.

Már a tavaly novemberi nyilatkozatukban – amelyben egyébként még „csak” 50–100 kórházban hagyott csecsemőről volt tudomásuk – figyelmeztettek:

"12 éven aluli gyermekeknek, de különösen a csecsemő- és kisgyermekkorúaknak kirívóan elnehezült a nevelőszülői elhelyezése. Köztudott, hogy a koragyermekkor a gyermekek fejlődése szempontjából az egyik legmeghatározóbb és legérzékenyebb időszak, ezért a 3 év alatti gyermekek védelme kiemelten fontos."

Már ekkor jelezték, hogy azért várakozik ennyi csecsemő a kórházakban, mert a gyermekvédelmi szakellátás nevelőszülői férőhely hiányában nem tud számukra gondozási helyet biztosítani – miközben ez több ponton is ellentmond a gyermekvédelmi törvénynek. A szakszolgálatok már ekkor beszámoltak arról is, hogy Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Hajdú-Bihar vármegyékben „nehézségekbe ütközik” a csecsemők elhelyezése, és nevelőszülők hiányában csak intézményes elhelyezésre nyílik lehetőség.

Azaz a bajt már hosszú hónapokkal ezelőtt jelezték, ám a helyzet nemhogy javult volna, hanem tovább romlott.

Hiába mondja ki a törvény, hogy a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőhöz kell elhelyezni, ez a nevelőszülők számának csökkenése és a gyermekotthoni férőhelyek elégtelen száma miatt a gyakorlatban nem valósul meg, és mintegy 1500, tizenkét év alatti gyermek él gyermekotthonokban, közülük 350 gyermek három év alatti.

A probléma megértéséhez azonban hátrébb kell lépni, méghozzá egy jó nagyot. Hiszen a nevelőszülők számának és a gyermekotthoni férőhelyeknek a növelésére részben azért is van szükség, mert egyre több gyerek kerül be a rendszerbe. 14 évvel ezelőtt 21 ezer gyermek és fiatal felnőtt volt a gyermekvédelmi szakellátásban, most 24 ezer, közülük 21 ezer kiskorú, azaz tizennyolc év alatti gyerek.

A 0–2 éves korosztály létszáma is megduplázódott: 1459-ről 2856-ra emelkedett. De miként lehetséges ez akkor, amikor jókora demográfiai válságban tengődik az ország, és hónapról hónapra arról szólnak a statisztikák, hogy sosem született még ennyire kevés gyerek hazánkban?
...

A HÉT, AMIKOR BRÜSSZEL ELFOGLALTA ORBÁNT

NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? PODCAST
Szerző: NÉPSZAVA
2024.10.12.


A sorok között lehetett olvasni az üzenetet: itt a vége, ha 2026-ban is Orbán marad, akkor elválik az EU és Magyarország útja. Podcast.


Nagyon úgy fest, hogy az uniós elit felvette Orbán Viktor utcai harcos stílusát, és közben a sorok között azt is megüzente a magyar népnek, hogy itt a vége: ha 2026-ban Orbán marad, akkor elválik az EU és Magyarország útja. Először a schengeni övezetből, majd az EU-ból is repülhetünk – hangzott el a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? legújabb adásában.

Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságíró, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető a strasbourgi parlament történelmi fordulatot jelentő üléséről beszélgetett. Szó esett az újra lejtőre került forint sorsáról is: amennyiben orbáni gazdaságpolitika marad, pár év, és kezdhetünk barátkozni az ötszázas euróval is.


OPERETT-KONFLIKTUSOK UTÁN JÖNNEK AZ IGAZIAK? | OSZTRÁK POLITIKAI KIBESZÉLŐ BÉCSBŐL!

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.11.



Ausztriában győzött a radikális jobboldal, mi pedig Bécsben, bécsi magyarok előtt vitattuk meg, miért történt és mit jelent mindez. A 170 személyesen ott lévő után most ti is megnézhetitek az osztrák politika legizgalmasabb részleteitől az európai politika összefüggéseiig nyúló beszélgetést.

Vendégek: 
Feledy Botond külpolitikai szakértő, 
Kováts Eszter politológus, a Bécsi Egyetem kutatója, 
Techet Péter, az IDM tudományos munkatársa és a Gemist szerzője. 

Műsorvezető: Gulyás Márton.

A felvétel 2024. október 6-án készült.

00:00 Felvezető 
01:56 A választás estéje, küzdelem a kancellárságért 
18:13 Történelmi gyorstalpaló Techet Péterrel! 
30:49 Szociáldemokrata útkeresés 
40:00 Hogyan győzött a Szabadságpárt? 
54:20 Kickl és Orbán 
1:02:38 Nézői kérdések 
1:28:38 Zárógondolatok, fő tanulságok

1984 A POPKULTURÁLIS FELSZÍNESSÉGEN TÚL – 75 ÉVES ORWELL REMEKMŰVE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: PAPP ISTVÁN
2024.10.11.


„Magam is benne ragadtam a könnyű és kézenfekvő megközelítésben, hogy az 1984 csupán azért érdemes a figyelmünkre, mert ez a nagybetűs antitotalitárius könyv, melynek révén a XX. század modern diktatúrái leírhatók. Szerencsére igen nagyot tévedtem” – fogalmaz Papp István történész, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által a minap rendezett konferencián (1984 – A képzelet vagy a kontroll éve?) mondott bevezetőt George Orwell 75 éve megjelent művéről. Ennek szövegét közöljük most.


Szerb Antal, a magyar irodalom szerelmese fogalmazta meg találóan a kötelező iskolai olvasmányok előnyeit és árnyoldalait. A Goriot apó vagy a Beszterce ostroma gimnáziumi megismerése révén kialakul a közös műveltség alapanyaga, amelyre bátran lehet támaszkodni. Ugyanakkor a kötelező olvasmányokat felnőttként senki nem veszi már a kezébe, s ezzel bizonyos értelemben agyonütjük vagy jelképes kalodába zárjuk a Csongor és Tündét éppen úgy, mint A Pál utcai fiúkat. Hasonlóképpen vélekedtem a XX. századdal foglalkozó történészek egyik kötelező olvasmányról, George Orwell mai konferenciánknak címet adó regényéről is. Az éppen 75 évvel ezelőtt megjelent disztópiát alapvetően a totalitárius diktatúrák világát bemutató, részben megelőlegző alkotásként szokás értelmezni. Jól ismertek és sokszor elhangzottak azok a találó fogalmak és nyelvi lelemények („Nagy Testvér”, „gyűlölet két perce”, „újbeszél”, „gondolatrendőrség”), amelyek révén a jeles angol író bekerült a popkulturális felszínesség birodalmába, hogy textiltáskák és hűtőmágnesek arca legyen. Magam is benne ragadtam a könnyű és kézenfekvő, bár kétségkívül nem alap nélkül való megközelítésben, hogy az 1984 csupán azért érdemes a figyelmünkre, mert ez a nagybetűs antitotalitárius könyv, melynek révén a XX. század modern diktatúrái leírhatók. Szerencsére igen nagyot tévedtem.

Orwell lényegesen elevenebb és élesebb eszű író volt annál, hogy megrekedjen a korhoz kötöttség csapdájában, s csupán azért kelljen ismerni, hogy általa a hitleri vagy a sztálini hatalomgyakorlást illusztráljuk. Hiszen ahogy az 1984-ben olvashatjuk:

„A legjobb könyvek, értette meg, azok, amelyek azt mondják el az embernek, amit már tud.”

S ahogy faltam a fejezeteket, valóban csupa olyan jelenség tárult elém, amelyek napjainkban is léteznek, sőt igen virulensek. Nem ostoba analógiákra gondolok, hanem az emberi társadalom mély átalakulására, amely láthatatlanul, mindenféle hatalmi szándék, előre megtervezett központi akarat nélkül formálja át gondolkodásunkat. Orwell nem volt sztálinista, ám baloldali igen: a társadalmi folyamatokat tartotta elsődlegesnek, úgy vélte, csak ezek alapos tanulmányozásával és megvilágításával érhetjük meg jelenvaló világunkat.

A regény legfontosabb mondata, amely számomra szemet szúrt, a következő:

„Nyomot hagyni a papíron: döntő cselekedet.”

A főszereplő, Winston Smith elhatározta, hogy kézzel írott naplót vezet, hogy megörökítse gondolatait és elkerülje a figyelő szemeket, az ellenőrzés és a felügyelet technikáit. Kell-e ennél fontosabb üzenet? Manapság szinte minden titkunkat önként kifecsegjük. A közösséginek mondott médiumok világában ezer és ezer könnyen azonosítható és egyszersmind könnyen elillanó nyomot hagyunk magunk után. A virtuális és digitális világ uralkodóvá válásával egyszerre valósult meg egy különös paradoxon: miközben életünk egyre kevésbé marad rejtve, egyre kevesebb az intim és szuverén tér, akárcsak a régiséggyűjtő emeleti szobája a regényben, ugyanakkor egyre kevésbé törekszünk arra, hogy maradandó nyomot hagyjunk utódaink számára. A múlt napról napra lényegtelenebbé válik, egyre inkább a jelenben élünk, s nem azért, mert egy rejtett központban valakik így döntöttek, hanem mi magunk követjük el mindezt az emlékezésről való lemondással. Záchor! Emlékezz! Így szólt a judaizmus talán legfontosabb parancsa. S ennek révén maradt meg a világban szétszórt zsidóság, hosszú-hosszú századokon át állam nélkül. Ám emlékeztek a hagyományra, s ahogy egy jeles cionista gondolkodó, Ahad Haam fogalmazott: „Nem mi tartottuk meg a szombatot, hanem az tartott meg minket.” Voltaképpen ugyanez történt a három részre osztott, több mint 120 éven át nem államként létező római katolikus Lengyelországban is, ahol a Wavelben nyugvó királyok kultusza, a zarándokhelyek és a lengyel szentek tisztelete megtartotta a nemzetet a cári kancsuka és a porosz vasmarok ellenére is...

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK VITÁKRÓL, PÉNZEKRŐL, STRATÉGIÁKRÓL ÉS A MAGYAR CRINGE-RŐL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.12.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb és/vagy szórakoztatóbb anyagaiból. Van többféle hírlevelünk, itt lehet közöttük válogatni, illetve feliratkozni rájuk.


A hét legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye egyértelműen Orbán Viktor strasbourgi szereplése volt. A magyar miniszterelnök hivatalosan a soros uniós elnöki poszt miatt érkezett, de aztán inkább a magyar állapotokról beszélt mindenki, és itt jött össze a régóta várt Orbán-Magyar találkozó is. Az EP-s felszólalás előtti nap Orbán nemzetközi sajtótájékoztatót is tartott a francia városban, a két nap eseményeit videóriportban foglaltuk össze. A sajtótájékoztatón mi is kérdeztünk Orbántól, méghozzá apja vállalkozása és a kínai gigaberuházás közötti kapcsolatról, és a szerdai vita után beszéltünk Magyarral, illetve Hegedűs Dániel elemzővel, hogyan hogyan látták a történteket.

Magyar Péter még a múlt hétvégén szervezett tüntetést a közmédia elé, a propaganda ellen tiltakozva, de a héten két cikkben is foglalkoztunk még a történtekkel: egyrészt megírtuk, hogy Hadházy Ákos szereplésével először fordult elő, hogy Magyar fejet hajtott egy ellenzéki politikus előtt, másrészt pedig véleménycikkben írtunk arról, hogy Magyarnak lassan tisztáznia kéne, mit is ért pontosan propaganda alatt.

Az önkéntes nyugdíjmegtakarítások jövő évi adómentes feltörése 250 milliárdot is az ingatlanpiacra vihet, de az öngondoskodás szellemének sokat árthat. Podcastunkban annak jártunk utána, kinek lesz ez jó, és hogy milyen előnyei, hátrányai, ingatlanpiaci hatásai lehetnek.

Alakultak tovább a közgyűlések is: ott voltunk Óbudán, ahol történelmi elsőként a megválasztott polgármester a fogdából üzent, Zuglóban, ahol az új polgármester Tóth Csabáéknak is üzent, Szolnokon, ahol hiába a fideszes többség és az ellenzéki polgármester, mégse korlátozták annyira a városvezető jogköreit, mint Győrben, és akkor már elmentünk Győrbe is, ahol először odacsapott a fideszes többség, majd leültek tárgyalni az új polgármesterrel, valamint elmentünk Pilisbe, ami észrevétlenül a szélsőjobb bástyája lett.

Meghallgattuk emellett Varga Mihály miniszteri beszámolóját, ahol kiderült, hogy a kormány tényleg hozzányúl az iparűzési adóhoz, és megírtuk, hogy a miniszter vaskos csúsztatással magyarázta, miért nem sérti a kínai gigahitel a magyar szuverenitást.

És ott voltunk a Néprajzi Múzeumban is, ahol megnéztük az újonnan átadott, amúgy remek állandó kiállítást, és rácsodálkoztunk arra, ahogy az átadóbeszédet mondó Orbán Viktor látványosan lefagyott és összevissza beszélt.

És emellett megnéztük alaposan, mi a visszás abban, ahogy Schmidt Mária megpróbálta ráhúzni a szexrecessziót a feministákra, és írtunk arról is, hogy mit gondol, illetve nem gondol a magyar kultúráról az új miniszter, Hankó Balázs...

ITT OLVASHATÓ