ÚGY TŰNIK, MINTHA MAGYARORSZÁGON EGYÁLTALÁN NEM IS LENNE SZÜKSÉG BÉRLAKÁSOKRA, KÁR, HOGY A STATISZTIKA CSALÓKA - A TÁMOGATÁSOK A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA KIZÁRÓLAG A SAJÁT TULAJDON MEGSZERZÉSÉT ÖSZTÖNÖZTÉK

NÉPSZAVA
Szerző: SÁNDOR TÜNDE
2026.01.03.

Minden korábbinál szélesebb körnek kínál kedvezményes hiteleket az Otthon Start program, de kezdettől egyértelmű volt, hogy az így sem jelenthet mindenki számára üdvözítő megoldást. Vannak ugyanis olyan élethelyzetekben lévők, illetve olyan anyagi körülmények között élők, akik nem tudják a programba való belépés feltételeit teljesíteni. A lakáspolitika azon célja, hogy minél többen rendelkezzenek saját otthonnal, ki kéne, hogy egészüljön azzal: senki ne maradjon fedél nélkül, illetve senki ne kényszerüljön méltatlan lakhatási körülmények közé – összegezte Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője a Népszavának.

Tény, hogy az Otthon Start program felpezsdítette a magyarországi lakáspiacot (és jócskán megdobta a program keretében elérhető, azaz hitelezhető lakások árát). A hitelezési adatokból látható a jelentős élénkülés, amit a program magával hozott: a program keretében kötött új kölcsönszerződések összege 2025 végére elérhette az 500 milliárd forintot a BiztosDöntés.hu számításai szerint. Ezzel megdől a 2024-es rekord is, miközben a támogatott hitelek részesedése is megugrott a piacon.

A legfőbb érv az államilag támogatott hitellel történő ingatlanszerzés alátámasztására, hogy a magyar lakosság kulturálisan, történelmileg a saját lakáshoz kötődik, a bérlakás egyfajta földönfutóvá válást jelent. Ettől pedig a magyarok irtóznak. Emellett olyan költség-haszon elemzések is olvashatók, amelyekből kiderül, hogy jobban megéri lakást vásárolni a kedvezményes, fixen 3 százalékos kamatozású hitellel, mint bérlakásban lakni. De vajon valóban megoldja-e az Otthon Start az összes hazai lakhatási gondot? – tette fel a sokakat érintő kérdést a GKI szakértője...

ITT OLVASHATÓ