ÚJ SZELEK A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN: BEISMERJÜK, HOGY HIBÁZTUNK, DE TANULUNK BELŐLE, HOGY NE HIBÁZZUNK

TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.24.

...Tanuló egészségügy – két szó, amit mostanában sokat hallunk Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztertől és szakpolitikusaitól, és amiről talán kevesen tudják, hogy mit is jelent. Amióta az éveken át angliai kórházakban is dolgozó ortopéd sebész, alsóvégtag-specialista a Tisza képviseletében megjelent a nyilvánosságban, azóta hangoztatja, hogy a hibáztató egészségügyi kultúra helyett szeretné a tanuló egészségügyi kultúrát meghonosítani Magyarországon.

De vajon mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy lehet megvalósítani, és milyen jó példák állnak előttünk? A miniszter korábban a Telexnek adott interjújában is kiemelte: „Semmi baj, ha hibázunk, csak ne hibázzunk legközelebb. Ennek az alapja, hogy ha nem a kívánt eredmény született vagy egy beteg panaszt tesz, azt ki kell vizsgálni. A beteg ilyenkor két dolgot szeretne: hogy elismerjék a sérelmét és, hogy ha vele megtörtént, akkor mással soha többé ne történhessen meg. Angliában létezik az őszinteség kötelessége. Ez azt jelenti, hogy ha történik egy szakmai hiba, akkor behívjuk a beteget, leülünk vele, elmagyarázzuk, hogy mi történhetett, levonjuk a tapasztalatokat, és azt is elmondjuk neki, mit fogunk tenni, hogy ez többet ne fordulhasson elő, és lehetőség szerint beemeljük rendszerszinten a jobb tevékenységet.”

Nem kozmetikázzuk a valóságot, szembenézünk vele

A tanuló egészségügy egyik fontos, Hegedűs által sokszor hangoztatott kitétele a transzparens kommunikáció, amire már a miniszteri meghallgatásán is célzott. Erre ez a hétvége szintén kínált alkalmat, miután megjelent egy videó a Szent János kórház pszichiátriáján uralkodó állapotokról, amiben az ott dolgozó orvosok és ápolók beszélnek a munkájuk nehézségeiről és sikereiről is. Hegedűs erre is már előre reagált a közösségi médiában. Azt írta: a kampányban megígérték, hogy kinyitják a kórházak kapuit a média és a sajtó munkatársai előtt, hogy a társadalom képet kaphasson a magyar egészségügy valóságáról. Ezért dolgoznak ki éppen most egyértelmű nyilatkozási irányelveket az egészségügyi dolgozóknak.

A transzparens kommunikációra kiváló alkalom a mostani hőhullám és a kórházi klímák helyzetének kezelése, amire 2024-ben Magyar Péter még ellenzékben sikeres politikai kampányt épített. A kormány most egyik első intézkedéseként elrendelte a kórházi klímák felülvizsgálatát, majd 3,6 milliárd forintot különített el a javításukra és felszerelésükre.

Ahogy más esetekben is látni lehetett, a problémás ügyeknél Hegedűs itt is a megelőző kommunikációt választotta. Amikor május 11-én leállt a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház műtőinek és citolaborjának központi hűtése, a miniszter részletesen beszámolt a problémáról és annak kezeléséről. Mindezt kiegészítette azzal, hogy a felmérés szerint a hazai kórházakban működő klímaberendezések átlagéletkora 15 évnél magasabb, bizonyos esetekben 40 évesnél is több. Sok helyen ráadásul a villamosenergia-hálózat is elérte a kapacitása határát, így ott hosszabb távú megoldásokra lesz szükség. „Mi nem kozmetikázzuk a valóságot: szembenézünk vele, és transzparensen kommunikáljuk” – írta Hegedűs a helyzetről.

A nyílt kommunikáció körébe tartozik az egészségügyben a minőségi mutatók mérése, hitelesítése és publikálása is. Hegedűs az RTL-nek áprilisban arról beszélt: „Ha transzparensen bemutatjuk ezeket az adatokat az önmagában egy olyan nyomást gyakorol a döntéshozókra – köztük rám is –, hogy elindítja azt, hogy a társadalom föleszmél, és rájön arra, hogy igen, most nekünk kell ide még egy mentőállomás. Ez önmagában elindítja azt a közös gondolkodást a társadalommal, amivel ők is részesei lesznek a reformnak, és akkor a reform nem szitokszó lesz.”...

ITT OLVASHATÓ