Szerző: CZENE GÁBOR
2026.07.08.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hiába vette revízió alá a szegénység magyarországi helyzetéről publikált adatait, szakmai szervezetek közös állásfoglalása szerint azok továbbra sem alkalmasak a magyarországi jövedelmi viszonyok megbízható vizsgálatára. Pedig számos tudományterület számára ez az egyik legfontosabb, sok esetben az egyetlen rendelkezésre álló adatforrás. A hibás adatok közlése – hangsúlyozta közös állásfoglalásában több tudományos szervezet – jelentős károkat okozott a társadalomtudományi kutatásnak és a tényeken alapuló szakpolitika kidolgozásának. Emellett a szakmai és a szélesebb közvélemény is téves képet kaphatott a magyar társadalom jövedelmi viszonyairól és állapotáról.
Reagálásában a KSH azzal érvelt, hogy több alkalommal folytatott konzultációt a témával foglalkozó kutatókkal, a tudományos élet szereplőivel, és a jövőben is elkötelezett a nyílt szakmai párbeszéd mellett. A statisztikai hivatal ezúttal is személyes szakmai egyeztetést kezdeményez, abban a meggyőződésben, hogy a „felmerült kérdések részletes áttekintése, az eltérő szakmai álláspontok közvetlen megvitatása és a módszertani tapasztalatok megosztása egyaránt hozzájárulhat a közös célhoz: a hivatalos statisztika minőségének és a felhasználói bizalomnak a további erősítéséhez”.
Ezzel azonban aligha kerül nyugvópontra az ügy. Arra, hogy valami nem stimmel a KSH szegénységi számaival, Tátrai Annamária, az ELTE statisztikusa és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója irányította rá a közfigyelmet a Válasz Online-on tavaly áprilisában megjelent tanulmányában. Szóvá tették, hogy a statisztikai hivatal adatai alapján feltűnő és megmagyarázhatatlan módon javultak a szegénységi mutatók, indokolatlanul sokan kerültek a szegénységi küszöb fölé.
Gyanújuk szerint ez szakmai hibák sorozata vagy szándékos manipuláció következtében történhetett meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.