FŐÚR, TŰNÉS! - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.12.19.

Avagy ajándék lónak ne nézd a fogát! Magyar-török barátság, német fegyvergyárak, az első magyar klímamenekült, a szerbiai választás utózöngéi és az ország legdrágább autópályája a 444 reggeli hírlevelében.

Jó reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 reggeli hírlevele. (Több hírlevelünk is van, fel lehet rájuk iratkozni.) 

Kezdésnek itt van 4 anyag a címlapról:

- Német fegyvergyárak árasztják el Magyarországot,

- Szerbia és Vajdaság Vučićé, de Belgrádot nem akarja veszni hagyni az ellenzék,

- Orbán Viktor: A nagy terv az, hogy a 21. században a magyarok és a törökök együtt lesznek győztesek,

- Azt szokta mondani, ő az első magyarországi klímamenekült.

POLITIKA

Recep Tayyip Erdoğan érkezése előtt elpárolgott a kordon a Karmelita elől. Erdoğan hozott egy török elektromos autót Orbánnak, aki pedig cserébe adott egy lovat, amit úgy hívnak: Főúr.

A török és a magyar államfőt pénzmosáson kapták. (Vigyázat, szóvicc!) Orbán bejelentette a nagy tervet, miszerint a 21. században a magyarok és a törökök együtt lesznek győztesek.

Orbán Viktor hivatalos fizetése jövőre átlépheti a 6,5 milliót: még úgy is szépen gyarapodik a politikai osztály, hogy az átlagbér emelkedése az infláció alatt marad.

A fideszes vezetés utólag kifizeti az ellenzéki összefogást szétrobbantó ex-DK-s alpolgármestert Gödön, visszamenőleg megkapja a fizetését a leváltása utáni időszakra is. Lemondott Radnóti Ákos győri fideszes alpolgármester.

Lévai Anikóval látogatott meg menedékre szoruló családokat az amerikai nagykövet: miközben a kormány és sajtója célkeresztjében áll David Pressman, Szolnokon Orbán Viktor feleségével látogatott meg egy menedékhelyet.

A Mediaworks leválasztaná a Médiatanácsról a szuverenitási törvény ellen tiltakozó Magyar Lapkiadók Egyesületét, szerződésbontásra kérik a hatóságot.

- Ezt is megértük: közös fotón szerepelt Gáspár Győző és Tóth Gabi.

- Gajdics Ottó elmesélte, mikor tudta meg, hogy nem a Jézuska hozza a karácsonyfát, és hogy az apja emiatt hogyan fenyítette meg a tanárját.

- Elment a nagy mesélő: 81 évesen meghalt Dózsa László.

GAZDASÁG

Rekorddrágán épülhet autópálya: a kormány 170 helyett 400 milliárdot szánna egy 44 km-es szakaszra.

Lénárt István gazdálkodó húsz év munkáját hagyta ott és költözött az ország másik részébe a szárazság és a klímaváltozás más következményei miatt.

Nemcsak akkumulátorok és autók, hanem harcjárművek, fegyverek, lőszerek összeszerelő országává is válhat Magyarország, és bármerre nézünk, felbukkan a német Rheinmetall neve, de ahhoz, hogy a fejlesztéseknek értelme legyen, exportpiacokat is kell találni.

- Tanítani való, ahogy trükközik az oktatási statisztikával Rétvári Bence belügyi államtitkár.

- Leomlott egy székelyudvarhelyi diákotthon fala, gyerekek szorultak a romok alá, egyikük meg is halt. A román államfő is részvétét fejezte ki.

- Negatív rekordot döntött a gyerekszületések száma Magyarországon.

IDŐJÁRÁS

- Durvul a légszennyezettség a Sajó völgyében, Kazincbarcikán már egészségtelen a levegő.

- 7 és 12 fok közötti hőmérséklet lesz december 24-én.

HÁBORÚ

Lehallgató készüléket találtak az ukrán főparancsnok új irodájában. Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok szerint az ukrán hadseregnek hadműveleteket kellett elhalasztania a súlyos lőszerhiány miatt. A Fehér Ház szerint az év végén elfogy az ukrajnai katonai támogatás kerete.

Az IDF Gázában hatalmas alagutat fedezett fel, ennek a létezéséről a hírszerzésnek eddig sejtése sem volt: a 4 km hosszú és 3 méter széles járatot a Hamász arra tervezhette, hogy járművekkel is tudjon közlekedni 50 méterrel a föld alatt.

- Moszkvának továbbra is imponál, ahogyan Magyarország védi az érdekeit.

- Az EU elfogadta az Oroszországgal szembeni 12. szankciós csomagot is.

- Súlyos reaktorhibát titkolt el a Roszatom egy fehérorosz atomerőműben.

KÜLFÖLD

A szerbiai ellenzék szerint tízezreket buszoztattak Boszniából Belgrádba, akik illegális szavazóhelyiségben segítették a hatalmi pártot. A kormány szerint nincs abban semmi, ha emberek szervezetten szavaznak. Parlamentben a Covidot relativizáló tüdőgyógyász, hiába fogy a vajdasági magyarság, a belgrádi parlamentben nő a számuk.

Kezdődik a hongkongi demokráciapárti milliomos, Jimmy Lai pere: a vállalkozót külföldi erőkkel való összejátszással vádolják, életfogytiglani börtönt is kaphat.

38,5 milliárd forintos bónuszt kaphat a Ryanair vezérigazgatója, ez az európai vállalati történelem legnagyobb prémiuma lenne.

- Az EU szabálysértés miatt vizsgálja az X-et.

- Olaf Scholz covidos.

- Ejtették a szexuáliszaklatás-vádakat Warren Beatty ellen.

- Ferenc pápa megengedte a papoknak, hogy megáldják az azonos nemű párokat.

- Miközben három fegyveres kirabolt egy coloradói csekkbeváltó üzletet, ellopták az autójukat.

ITT OLVASHATÓ

POLGÁR JUDIT: „A KREATIVITÁS SZÁMOMRA ÉLETFORMA” – ÉLET. SAKK. EMBER.

WMN LIFE
Szerző: POLGÁR JUDIT
2023.12.18.

„A tehetség adottság, a kiteljesedéséhez viszont elengedhetetlen a gyakorlás, a folyamatos tanulás és a megújulás. Rusztikusabb szóval: a munka. A kreativitással ugyanez a helyzet, legalábbis életem eddigi tapasztalatai ebbe az irányba mutatnak.” Polgár Judit nemzetközi sakknagymester sorozatának harmadik részében a téma nem más, mint: a kreativitás. Ez itt az Élet. Sakk. Ember. A cikk végén, ahogy megszokhattátok, letölthető játékot találtok Polgár Judit Sakkpalota könyvsorozatának Bumm Bástya kalandjai című kötetéből.

Polgár Judit = váratlan lépések

Van egy olyan saját „szeretem mondatom”, amire a többinél is büszkébb vagyok. Miért ez ül a trónon? Amiért a szöveg címe is ez. Mert benne van az életem. Zárójel nyit: a lenti mondatot persze simán leírhatta más is, nem csak én. Zárójel zár.

A kreativitás számomra életforma.

Amióta az eszemet tudom, szeretem az előrevivően ötletes dolgokat...

ITT OLVASHATÓ

FÉL LÁBBAL AZ IDŐGÉPBEN RAGADT AZ ÚJRA NÖVEKVŐ MAGYAR GAZDASÁG

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.12.18.

Egymást követik mostanában a jó hírek a magyar gazdaságról: szeptemberben egy évnyi csökkenés után újra nőttek a reálbérek, június és augusztus között véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, októberben és novemberben pedig egy számjegyűre csökkent az infláció.

A jó hírek mellett ugyanakkor olyan statisztikák is érdekesek lehetnek, amikből nem lesznek hírek. Igaz például, hogy a reálbérek nőnek, de a növekedéssel együtt is csak oda jutottak el, ahol 2021-ben voltak. Igaz, hogy véget ért a recesszió, de a nemzeti össztermék még így is csak most kezdte el megközelíti azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. És az is igaz, hogy egy számjegyű az infláció, csakhogy ez nem azt jelenti, hogy csökkennek az árak, hanem csak azt, hogy lassabb tempóban nőnek.

Annak a válságnak a kiindulópontját, amelyből most kezd kilábalni a magyar gazdaság, a G7-en az idei év elején egy olyan negatív spirálként jellemeztük, amelynek fő közvetlen oka a kereslet bezuhanása volt. A reálbércsökkenés miatt a lakosság visszafogta a fogyasztását, a kereslet eltűnése miatt pedig a belső piacra termelő cégek és a szolgáltatószektor szenvedni kezdett. Eközben a fogyasztástól függő adók beesése miatt az állam is kifogyott a bevételekből. Podcastunkban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megélhetési válságként írta le a magyar gazdaság elmúlt időszakát, amelyből szerinte még hosszú ideig tart majd a kilábalás.

Ebben a cikkben azt mutatjuk be részletesebben, hogy mit jelent pontosan az, hogy még nem lábaltunk ki ebből a válságból, és hogy miért lehet csalóka néhány első ránézésre kedvező adat, ami a következő időszakban fog majd megjelenni...

ITT OLVASHATÓ

„SOK KIJEVI POLITIKUS NEM ÉRTI, MI TÖRTÉNIK KÁRPÁTALJÁN” – BEREGSZÁSZ POLGÁRMESTERE AZ UKRÁN–MAGYAR KÉRDÉSRŐL

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA (UKRAJNA)
2023.12.18.

A magyar kormány leggyakrabban a 2018-ban elfogadott nemzeti kisebbségi törvényt szokta felhozni Ukrajnával szemben. Az ukrán törvényhozás december elején egy új, a nemzeti kisebbségek jogait jelentősen bővítő törvényt fogadott el: innentől lehetőség nyílik például a magyar nyelvű oktatásra az iskolákban. Az új törvény elfogadása után kárpátaljai magyar vezetők azzal a felhívással fordultak Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz és az Európai Unió vezetéséhez, hogy támogassák Ukrajna európai integrációját.

A kárpátaljai magyar vezetők szerint az új nemzeti kisebbségi törvény „jelentősen egybevág a nemzeti kisebbségek érdekeivel, és élvezi a magyarság teljes támogatását”. A felhívást aláírók között van Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere is. Miért támogatják a helyiek az új nemzeti kisebbségi törvényt, és miért törekszenek Ukrajna uniós csatlakozására? Babják Zoltánnal a Szabad Európa ukrán szerkesztősége készített interjút.

ITT NÉZHETŐ MEG

CSÁKI JUDIT: INNEN ÜZENEM, HOGY A KULTÚRA ELPUSZTÍTÁSA NEM FOG MENNI

KLIKK TV
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.12.18.

Orbánt a kultúra csöppet sem érdekli, így ilyen politika gyakorlatilag nem is létezik. Hatalmi politika van, aminek a kultúra is egy része – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Csáki Judit. A színikritikus szerint ez az alapvető oka annak, hogy a kulturális életben kialakulhatott a mai helyzet. „Ha miniszterelnökünk nem a stadionokért és a fociért lenne oda, hanem mondjuk a színházért, sok minden másként alakulhatott volna.” 

Orbán abban bízott, hogy ha megtolják pénzzel a sajátjaikat, az irodalomban lenyomhatják azt a kánont, amit látni sem bírnak – tette hozzá. Ez azonban nem jött be, az „istenadta nép mégsem Wass Albertet vásárolt, hanem Esterházyt”. A törekvés persze ezen a területen is arról szól, hogy „aki nincs velünk, az ne legyen, a kultúrában sem”. Óriási nemzetközi filmes sikerekről szól a propaganda, de ha kicsit utánanézünk, kiderül, hogy ezek a fesztiválok nem jegyzett, s a magyar kormány által finanszírozott események, nem valódi megmérettetések.

ITT NÉZHETŐ MEG

CSÁKI JUDIT VÉGSZÓ C. MŰSORÁNAK KORÁBBI ADÁSAI ITT NÉZHETŐK MEG

ORBÁN FŐÚR NEVŰ LÓVAL HÓDOLT A TÖRÖK SZULTÁNNAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.12.18.

Orbán Magyarország sorsát Törökországhoz kötötte, kijelentve, hogy a magyarok és a törökök együtt lesznek győztesek a 21. században, amivel a 21. század feladatává tette a diktatúrák győzelmét a demokratikus szabad jogállamok felett. A magyar gazdaságot is igyekszik a hagyományosan korrupt, szervezett bűnözéssel összenőtt török gazdasághoz kapcsolni. Magyarországon az orosz és a török maffia állami szintű kapcsolatokat kapott. Ez is megfelel a keleti nyitásnak, Magyarország is maffiaállamként működik. A törököknek való alárendelődés kifejeződik a svéd NATO-csatlakozás akadályoztatásában is, amelyben a szuverenitását elveszített, Orbán által feladott Magyarország a török utasításokat követi, és a török szultán akarata szerint jár el, akadályozva a NATO erősítését. A törököknek nem kell már bevonulni a szultán seregével, nem kell elfoglalni a budai várat, mert ott trónol Orbán basa, aki a törököknek behódolt alattvaló, a török szultán szolgája. A magyar történelem, a magyar szabadság és szuverenitás meggyalázása, amit Orbán művel a törökökkel, bemocskolása azok emlékének, akik századokon át harcoltak a törökök ellen. A magyar szabadságért. Az ország szuverenitásáért. Amit Orbán elajándékozott. A lóval együtt...

ITT OLVASHATÓ

LITERA: AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/50 SZÁMÁBÓL

LITERA
Szerző: LITERA
2023.12.15.

Az ÉS idei 50. számában Csunderlik Péter „A kapitalizmus elevenen rothad” – Hanák Péter történész ironikus Amerika-képe címmel írt esszét. Kritika Lanczkor Gábor Szaturnuszi mesék 1. című kötetéről és Parti Nagy Lajos összegyűjtött verseiről. Vers Petőcz Andrástól, próza Gerevich Andrástól. – Ajánló az Élet és Irodalom kulturális rovataiból.

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/50. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

GÁBOR GYÖRGY: A VILÁG ÁTSZÍNEZÉSE HAZUGSÁGBA...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.12.17.

„It depends on the context”, avagy a színek kontextusa.

Az alkotásra képtelen ember manapság átszínez mindent, ami a keze ügyébe kerül. Markolja a ceruzát, aztán satírozni kezd. Van, aki csak könyvborítón található festményt, van, aki egy valaha világhírűnek számító egyetem szakmai és etikai nívóját.

Nagyjából egy hete tudjuk, hogy minden a kontextustól függ. Arra a kérdésre, hogy megsérti-e a zsidók kiirtására való felhívás a Harvard magatartási kódexét vagy a zaklatásra vonatkozó szabályokat, az egyetem rektora, Claudine Gay ezt válaszolta: ez a kontextustól függ.

Ma reggel két fotóba ütköztem. Semmi közük nincs egymáshoz, mégis – „a kontextustól függően” – mindkettőből árad valami mélységesen erkölcstelen, mélységesen szellemtelen és mélységesen debil.

Minden a kontextustól függ.

Az egyik fotó Schmidt Mária Korszakhatáron című könyvének borítója. Fogalmam sincs, mennyi új gondolatot tartalmaz az iromány. Viszont a könyv borítóján Magritte festménye látható, ugyanaz, amely valamikor Mircea Eliade A szent és a profán c. könyvének borítójául szolgált. Mindössze annyi a különbség, hogy Magritte eredeti, tartalmilag és formailag egyaránt roppant fontos színeit sikerült értelmetlenül és érdemtelenül randán, a kép eredeti jelentésének meg nem értéséből fakadóan a libafos koloritjára átszínezni.

Hazugságba átszínezett világ.

A másik kép a Harvard könyvtárában, a neves Widener Library olvasótermében készült. A diákok mintha kötelező egyenviseletben lennének: mindegyiken a fekete-fehér kockás keffiyeh, a palesztinokkal való elkötelezett szolidaritást és a palesztin nacionalizmussal való rokonszenvet kifejező kendő. A Wall Street Journal cikke arról is beszámol, hogy a híres olvasótermet felíratok ékítik, s ha az nem elég, a belépéskor még szórólapokat is kap az olvasni érkező: „Stop the Genocide in Gaza.”; „The Israeli regime entirely responsible for all unfolding violence.”; „No Normalcy During Genocide—Justice for Palestine.”

A Harvardot is sikerült átszínezni, emitt is kimerítően tanúskodva az egyetem egykor volt erkölcsi és intellektuális színvilágának meg nem értéséről.

ITT OLVASHATÓ

ROMSICS IGNÁC: HORTHY- ÉS KÁDÁR-APÁNK UTÁN MOST MÁR VAN ORBÁN-APÁNK IS

HVG360
Szerzők: LENTHÁR BALÁZS, WINDISCH JUDIT
2023.12.18.

Lehet népléleknek is nevezni, de talán helyesebb társadalmi mentalitásként vagy habitusként hivatkozni arra az állampolgári attitűdre, amely koroktól és ideológiáktól függetlenül tolerálja az antidemokratikus politikai gyakorlatot és a paternalista vezetői stílust – mondta a hvg360-nak adott interjúban Romsics Ignác történész. Az Orbán-rendszer analógiáját szerinte leginkább a Horthy-rendszerben lehet megtalálni, a mostani megosztó emlékezetpolitika első csúcspontja pedig az volt, mikor a 2002-es vesztett választások után Orbán Viktor kijelentette, "a haza nem lehet ellenzékben". Azóta ennek egyre szélsőségesebb példáit látjuk. Az interjú a kettészakadt országról szóló cikksorozatunk része.

hvg360: A XX. századot nézve mire hasonlít az Orbán-rendszer? Sokan vetik fel a Kádár-korszak párhuzamot, de a propaganda, vezérelvűség miatt van, aki egyenesen Rákosiéval veti össze.

Romsics Ignác: Egyik sem állja meg a helyét. A Rákosi- és a Kádár-rendszer alapvető, a társadalom legtöbb alrendszerének működését meghatározó vagy érdemben befolyásoló jellemzője egyaránt az állami és társadalmi tulajdonon alapuló tervutasításos gazdálkodás volt. A Kádár-korszak második szakaszában, különösen az 1980-as években ez ugyan némiképp fellazult, de a magántulajdon mindvégig elhanyagolható szerepet játszott.

Az Orbán-rendszerben viszont – ahogy már a megelőző évtizedben is – a gazdaság tulajdonosi szerkezetét a magántulajdon határozza meg, s a tervutasításos rendszert felváltották a piaci mechanizmusok. Igaz persze, hogy az utóbbiak mára jelentősen sérültek, s az állam ismét a piac fontos szereplőjévé lépett elő. Az Országos Tervhivatalt mindazonáltal még nem állították vissza, s a kenyér árát sem a politikusok, hanem a kereskedők állapítják meg.

Egy másik fontos különbség: 1949 és 1989 között mindvégig egyetlen párt működött Magyarországon. A Rákosi-korszakban is és a Kádár-korszakban is. 1989 óta viszont sok, s a négyévente ismétlődő választásokon eddig mindig több jutott be közülük a parlamentbe...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR CSAKNEM 900 EZER FORINTTAL, A KÉPVISELŐK TÖBB MINT 200 EZERREL KERESHETNEK TÖBBET MÁRCIUSTÓL - A MINISZTERELNÖK FIZETÉSE ÍGY MÁR 6,5 MILLIÓ FORINT FELETT LESZ, KÖVÉR LÁSZLÓ HÁZELNÖK PEDIG VÁRHATÓAN 4,8 MILLIÓ FORINTOT KAP MAJD.

NÉPSZAVA
Szerző: M.A.
2023.12.18.

A képviselők bére legalább bruttó 232 ezer forinttal, Orbán Viktor fizetése pedig akár bruttó 859 ezer forinttal is emelkedhet márciustól, ha az előrejelzéseknek megfelelően valóban 15 százalékkal emelkedik a 2023-as átlagbér Magyarországon – derül ki az rtl.hu összeállításából. A portál számításai szerint a miniszterelnök fizetése így már 6,5 millió forint felett lesz, Kövér László házelnök várhatóan 4,8 millió forintot kap majd, a miniszterek pedig legalább 3,5 milliót.

Egy öt éve hozott törvénymódosítás értelmében ugyanis a parlamenti képviselők alapfizetését az előző évi bruttó átlagbér háromszorosában határozták meg. Vagyis a juttatások automatikusan emelkednek (vagy csökkennek) annak alapján, hogy az előző évben miként alakultak a keresetek.

Tehát ha az idei évben valóban 15 százalékkal 593 ezer forintra emelkedik a bruttó átlagbér, akkor a portál szerint

- a képviselők alapfizetése márciustól 232 ezer forinttal nő majd bruttó 1,78 millió forintra.

- az, aki egy parlamenti bizottság tagja, az alapbér 1,2-szeresét kapja majd, azaz márciustól nagyjából 2,1 millió forintot.

- a frakcióvezetőknek az alapbér kétszerese jár, márciustól nagyjából 3,5 millió forint.

- Kövér László házelnök az alapbér 2,7-szeresét viheti majd haza, nagyjából bruttó 4,8 millió forintot.

- Orbán Viktort is a házelnöknek járó juttatás illeti meg, de emellé felveheti a képviselői alapbért is. Ennek megfelelően a miniszterelnök fizetése márciustól bruttó 6,5 millió forint fölé emelkedhet.

- Novák Katalin köztársasági elnöknek továbbra is a házelnöki juttatás 1,1-szerese jár majd, azaz körülbelül bruttó 5,2 millió forint.

A 2023-as kereseti adatok még nem véglegesek, egyelőre csak a január-szeptemberi adatokat közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek megfelelően a jövő februárban közölt hivatalos átlagbér-adatok néhány ezer forinttal különbözhetnek majd a számítás alapjául vett 593 ezer 170 forinttól.

Szintén egy törvénymódosítás tette lehetővé, hogy a miniszterek fizetéséről egyedül Orbán Viktor döntsön, a tárcavezetők bére ugyanis nincs rögzítve egyik jogszabályban sem. De az eddigi gyakorlat alapján a kormányfő az átlagbér hatszorosában állapította meg a miniszterek keresetét, így ha Orbán Viktor tartja magát ehhez, akkor az összesítés szerint

a tárcák vezetői márciustól 400 ezer forinttal többet, bruttó 3,5 millió forintot kaphatnak majd.

Ha pedig valaki képviselő is, akkor felveheti az ezért járó alapbért, így az esetében összesen bruttó 600 ezer forinttal is nőhet a havi juttatás összege...

DOLGOZNI MINDENKINEK KELL

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2023.12.18.

2017. november 15-én kezdtem el dolgozni. Az utolsó évemet jártam az egyetemen, 23 éves voltam és depressziós. Ahogy az akkori albérletem, a gondolataim is túl sötétek voltak. Nem sok értelmét láttam az életnek, és a pszichológusommal sem működött köztünk a kémia.

Aztán azon a szerdán először léptem be az előző munkahelyünk szerkesztőségébe. Egy emberen kívül senkit sem ismertem, és még csak sejtéseim voltak arról, hogy kell újságot írni.

Eltelt előbb egy év, eltelt a második is, én pedig azon kaptam magam, hogy a napjaimnak ritmusuk lett, az életemnek meg valamiféle célja. A munkámban megtaláltam önmagamat, a kollégáimban meg a közegemet. Egyre kevesebb volt a sötét gondolat, ezzel együtt pedig egyre több hely maradt a valódi énemnek. Jobban lettem, és ezt nagy részben a munkámnak tulajdonítom.

Azóta ott felmondtunk, csináltunk egy másik újságot, és persze néha jobban gyűlölöm, mint szeretem ezt a melót, de azért még mindig ez az egyik legjobb dolog a világomban.

A friss népszámlálási adatok szerint, a magyarok túlnyomó többségének életében szintén központi helyet foglal el a munka. A munkanélküliség az októberi adatok alapján 4,1 százalékos, jóval az EU-átlag alatti. Sőt, van ma Magyarországon ötvennégy olyan település, ahol egyetlen munkanélküli sincs, és még hat olyan, ahol csak egy.

Kíváncsi voltam, mi a titkuk ezeknek a falvaknak. Valóban szeretnek dolgozni a lakosaik? És ha igen, mit élveznek a munkájukban? Egyáltalán, mi nekik a munka?

...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

REZEDA: ROSSZNAK LENNI ROSSZ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.18.

Tegnap elővette hatvannégy villogó kerámiafogát a közmédia (legalábbis névleg), és karácsony közeledtével, az adventi ájtatossággal megspékelve nekilátott jónak lenni. Álságos üzemmód, cifra hazugság, ha amúgy a mindennapi működését nézzük, amelynek alap-mozgatórugója a gyűlölet és az uszítás, de ezt teszi velük a megszokás. Ilyentájt csöpög belőlük a műszeretet. Bár, ha ránézünk a közösségi oldalakra, azokon is állampolgáraink év végi üzemmódjára, ők sem tesznek ilyenkor másképp.

Szeretünk hazudni szeretet és jóságot. De nem magunkról értekeznénk máma, hanem amúgy a világról és nagyjainkról, akik élen járnak ebben a cirkuszban, éspedig, mert bár ezt az egész színjátékot már megszoktuk, most Novák nacsasszony is részt vett benne. Mi több, az arca lett neki, akinek amúgy is több villogó foga van, mint a köztévének ilyentájt, ami már maga a hazugság és propaganda. Mert például ilyen ábrázattal adta át a hatalmas Afrikában a két tehenet, mint aki akkor is jót tesz vagy tett.

Pedig csak a kameráknak szólt az egész. Mint ahogyan most is minden, de nem árt, ha sorjában haladunk. Ebben pedig az első állomás az ezüstkarácsonyon az a lezüllött média, amelyik attól volt hangos, hogy a porbafingó bávatagokat azzal etette, hogy felhívhatja, személyesen beszélhet vele, hallhatja a rontó hangját – mármint Nováknak. Ebben az az érdekes, hogy úgy lett tálalva ez az egész vele való telefonos cseverészés-lehetőség, akárha ettől a magyari álampolgárnak állva kellene pisálnia a megtiszteltetéstől. Hogy beszélhet Vele.

Mintha Nováknak attól, hogy Orbán kinevezte őt bohócnak, ilyen kirakati bábunak, már nem is lenne luk a seggén, hogy ettől az egésztől félistenné vált volna mintegy, akivel szóba állhatni maga a megtisztelő gyönyörűség, holott rossebeket. Ez az egyik oldala a dolognak, az alattvalói nézete úgymond, de nem ez emelkedtetett szólásra minket máma, hanem a másikfajta hazugság, hogy épp Novákot választani a „jóság” reklámarcának öreg hiba, aminél már csak az lett volna nagyobb, ha maga Orbán játssza ezt a szerepet...

ITT OLVASHATÓ

A LEGÚJABB POLITIKA: SOK GYEREKBŐL SOK KATONA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.12.18.

Jó reggelt! És jobbulást!

Tessék csak, tessék: ezek a hétvége legcsinosabb portékái! Olcsóbbak és szebbek vagyunk, mint a karácsonyi vásár!

4 fontos cikk:

- Aleksandar Vučić pártja nyerte az előrehozott szerb parlamenti választást

- Így fegyverkezik a magyar békekormány

- Nyolcgyerekes orosz családokról nosztalgiázik Putyin

- „A magyar nemzetépítésben döntő részt vállalt a zsidóság”

Nyert Vučić - és vele a VMSZ

Az előrehozott parlamenti választásokat a Szerb Haladó Párt nyerte, az autoriter elnök a szocialistákkal és a Vajdasági Magyarok Szövetségével (VMSZ) továbbra is kényelmes többségben kormányozhat.

Az elmúlt napokban két kiváló háttércikket is írtunk, amelyeket utólag is érdemes visszaolvasni. Az egyik arról szól, hogy a Vajdaságban is sokak által nézett magyar közmédia milyen kampányt tol Vučićék mellett. A másikban pedig egy szerb elemző fejtegeti, hogy Orbán és Vučić egymástól tanulnak, a Vajdaságban már közös a kliensi hálózatuk.

Fegyverbe!

2014 óta erőteljes fegyverkezésbe kezdett Magyarország. Hogy növeli ez a gazdasági kitettségünket a németek felé, miért nem lett a térség legerősebb hadserege a honvédség, mit lehet tudni a titkosított programról? Takács Lili nagyon alaposan áttekinti a nindzsa békekormány elmúlt öt évének főbb katonai beszerzéseit.

Magyar családmodell

Hiába a sok érintett, mára szinte teljesen elértéktelenedett az egyedülálló anyákat segítő állami támogatás. A magyar társadalom többsége szerint jelentősebb támogatást érdemelnének. Erről kérdeztük Herke Boglárka szociológust, aki az egyedülálló anyák társadalmi megítélését vetette össze az őket célzó családpolitikai intézkedésekkel.

Orosz családmodell

Az orosz vezetésnek hirtelen fontos lett az országot jó ideje sújtó, a háború által tovább súlyosbított demográfiai katasztrófa. Még a liberális szovjet abortuszhagyományokat is megbolygatnák, csak ne kelljen a valódi problémákkal foglalkozniuk.

És ha már oroszok: kiderült, hogy Európa legkeresettebb pénzügyi bűnözője valójában orosz kém. Jan Marsalek a Wirecard második embere volt. A német óriáscég bukása eleve filmbe illő történet, de most egy újabb csavarral még hihetetlenebb fordulatot vett.

- Putyin: Eddig nem voltak problémáink a finnekkel, most lesznek

- Megkérdezték Szijjártót, hogy lehetséges, hogy az EU-ban Magyarország áll legközelebb Moszkvához

- Ismeretlen börtönbe szállították Navalnijt

Már a píszí sem a régi

A gázai háború egyik legfurcsább leágazásában a washingtoni politikusok egy része nekiment az amerikai elitegyetemek vezetésének. Meddig terjed a szólásszabadság, és mibe szólhat bele egy donor? - teszi fel a kérdést Bede Márton, és nagyon ajánlom a cikk végig olvasását, mert az utolsó bekezdése különösen találó.

Miért siratták meg a magyar zsidók Trianont?

Miért volt olyan sok zsidó bizonyos szakmákban Magyarországon? Milyen lenne a mai Budapest zsidók nélkül? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Karády Viktorral, akinek eredetileg Franciaországban megjelent, a magyar zsidókkal foglalkozó könyvét végre magyarul is publikálták.

Előfizetőinknek már elérhető a Bede-UP-Winkler trió legújabb produkciója is. Jut eszembe, van ám akciós újságunk, sőt pólónk is! A hírlevelekről nem is beszélve.

ITT OLVASHATÓ

APOKALIPTIKUS KORBAN ÉLÜNK, ÉS NAPRÓL NAPRA LEPLEZŐDIK LE A HATALOM IGAZI TERMÉSZETE

24.HU / KULTÚRA / INTERJÚ
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2023.12.17.

Nem is akarunk a jövőbe tekinteni, mert túl ijesztőnek tűnik, ami épp zajlik körülöttünk – mondja napjaink legnépszerűbb, és legbohémabb öltözködésű, flamand írója, Jeroen Olyslaegers, aki legújabb regényében – a Helikonnál megjelenő Vadasszonyban – a 16. századi Antwerpenbe kalauzol minket. Az északi kikötőváros tragédiáján keresztül mutatja be, milyen gyorsan elpusztíthatja magát egy politikai közösség, ha nem a megfelelő történetet meséli magának. De miért feszül egymásnak az egység és a szabadság illúziója? Mi nyűgöz le minket Donald Trumpban? Tényleg kortársunk az apokalipszist megfestő Bruegel? És mi köze az ufóknak a demokratikus intézményeink helyreállításához? Interjú.

„Mundus vult decipi” vagyis „A világ azt akarja, hogy becsapják” – így szól a Vadasszony egyik mottója, majd demonstrálja is ezt a tételt az öldöklésbe süllyedő Antwerpen tragédiáján keresztül. De miért akarjuk annyira, hogy becsapjanak minket?

Talán azért, mert mi, emberek, megszállottjai vagyunk a történeteknek. Szükségünk van rájuk a túléléshez, és ahhoz, hogy értelmet adjunk a világnak, valamint a saját létezésünknek. A becsapás is sokszor történetekben gyökerezik, így az irodalomhoz is sok köze van és maga a politika is ezen alapszik, hiszen társadalmi berendezkedéseinket is néhány illúzió tartja össze. A 16. századi Antwerpenben két nagy illúzió volt, amelyek végül összecsattantak és felszámolták egymást. Az egyik illúzió az volt, hogy a kereskedelem és a gazdasági prosperitás megteremti az egységet. Ez bizonyos fokig meg is valósult, elvégre a korabeli Antwerpent az északi reneszánsz New Yorkjaként is jellemezhetnénk.

Óriási befolyást és gazdagságot halmozott fel, ráadásul mindez nagyon gyorsan, pár generáció leforgása alatt történt. Így nem is meglepő, hogy elhitték az illúziót, miszerint a virágzó gazdaság és kereskedelem szükségszerűen maga után vonja az egységet.

Különböző módokon, de a városban mindenki a kikötőből élt, onnan indultak a hajók délre, északra, keletre és nyugatra. Ez összetartotta őket. Elfojtva persze Antwerpenben is izzott a vallási feszültség, de ez a konfliktus messze nem volt olyan heves, mint Németalföld más részein. A kálvinisták, illetve az anabaptisták – a protestantizmus radikálisai – le akarták rázni a spanyol uralmat és természetesen a pápától is meg akartak szabadulni, pokolba kívánták az egész rájuk telepedő vallási rendszert. Ám Antwerpenben nem ez a hangulat uralkodott, mert a kereskedő elit semmit nem támogatott, ami a várost kizökkentette volna az egyensúlyi állapotból. Számukra a pénz volt a lényeg, a vallási különbségek pedig másodlagosnak számítottak.

Mi volt a másik nagy illúzió, ami végül mégis lángba borította a várost?

A szabadság illúziója. Ez nőtt odáig, hogy végül 1566-ban romba döntse az egységről szőtt elképzeléseket. Fontos megérteni, hogy ezek a gazdag kereskedők nem régimódi uraságok voltak, hanem haladó entellektüelek, akik rengeteget olvastak. Olyan műveltségi szinten jártak, amit manapság elképzelni is alig tudunk. Latinul és görögül bújták az ókori bölcsek és Erasmus műveit, aki – a Bibliát leszámítva – a kor legnagyobb bestsellereit írta. Ám mivel annyi pénzt termeltek a városnak, kezdték úgy érezni, hogy elvárhatnak valamit cserébe. Egyáltalán nem volt ugyanis politikai képviseletük, hiszen Antwerpenben még az ancien régime volt uralmon: a város vezetői az arisztokrácia vagy az egyház soraiból kerültek ki. Az újonnan meggazdagodott réteg tagjai tehát úgy látták, hogy ők teszik gazdaggá a várost, még sincs beleszólásuk a politikába, és még saját templomot sem építhetnek. Antwerpenben megtűrték ugyan a más felekezeteket, de ha egy kálvinista nekiállt volna saját templomot építeni, bizonyára kínhalál várt volna rá...

ITT OLVASHATÓ

FARAGÓ TIBOR: MIVÉ LESZ ÍGY PLANETÁRIS OTTHONUNK? - SOKKAL JOBBAN KELLENE VIGYÁZNI RÁ

NÉPSZAVA
Szerző: FARAGÓ TIBOR
2023.12.17.

Belakjuk a bolygó majd’ minden emberi életre valamelyest alkalmas szegletét, átalakítjuk közel és távol az addig érintetlen területeit, felszámoljuk a természetes és természetközeli tájait, tovább szennyezzük a szárazföldi és a tengeri térségeit, veszélyeztetjük élővilágának sokszínűségét és az éghajlatát. Gyorsuló ütemben (f)elhasználjuk a természeti javait: mindenfelé a planétán, a felszínen és a felszín alatt keressük és felleljük, gyűjtjük és átalakítjuk, helyben vagy távolabb hasznosítjuk a még elérhető biológiai és nem-biológiai erőforrásait. Mindezek által növekvő mértékben károsítjuk az életünk, életvitelünk fundamentumául szolgáló környezet minőségét. Mintha csak a mában és a mának akarnánk élni, ami valakik számára az elért életszínvonal megtartását vagy annak még jobbá tételét jelenti, mások – nagyon sokak – számára pedig legalább az emberi élet legalapvetőbb feltételeinek a biztosítását. E gondokat, a helyzet- és érdekkülönbségeket jól tükrözik a kiterjedt környezetkárosító folyamatokról, az azokkal kapcsolatban korábban jóváhagyott megállapodások teljesítésének értékeléséről (többnyire valójában az elmaradt vagy vontatott végrehajtásáról), azok megújításáról tartott csúcstalálkozók. Mindezek esetében elsősorban a problémák eredendő okaival, így a globális klímaválság esetében az ebben leginkább érintett természeti erőforrások, a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázásától, felhasználásától való megválással kell(ene) törődni, amiképpen ezt végre elfogadták – habár túl sokféleképpen értelmezhetően – a pár nappal ezelőtt véget ért „klímacsúcson”.

A globalizálódó környezeti veszélyekért a társadalmak, a társadalmi csoportok által viselt történelmi és jelenkori felelősség felettébb eltérő, és egyúttal magában foglalja azt, hogy milyen körülményeket hagyunk hátra a következő nemzedékek számára. A felelősségük és lehetőségeik mentén nemcsak a teendőket, hanem a változó környezeti körülmények által előidézett hatásokat, azok elviselhetőségét illetően is tetemesek a különbségek az egyes társadalmak között. Mégis nem kellően egyértelmű már, hogy akarva-akaratlanul közösen alakítjuk át alapjaiban a planetáris otthonunkat jelentő életteret, annak állapotát? Nem számolunk azzal, hogy már a nem túl távoli jövőben olyan fokú lehet cselekedeteink által a természeti környezetünk változása, amit nem vagy csak nehezen viselhetünk el, amihez csak komoly áldozatok árán alkalmazkodhatunk? Nem lenne elegendő ismeretünk arról, hogy a közreműködésünkkel előidézett folyamatok és azok hatásai nem állnak meg sem a települések, sem az országok vagy akár a földrészek határainál, és hogy ezáltal is mennyire megerősödött egymástól való kölcsönös függőségünk?

...

ITT OLVASHATÓ

DRÁMAI, AHOGYAN A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER A LEGSZEGÉNYEBB GYEREKEKKEL BÁNIK

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.12.17.

Az oktatás egyik legelemibb feladata lenne megadni a felemelkedés lehetőségét kevésbé tehetős családba születő gyerekeknek. Ehhez képest két frissen megjelent tanulmány is azt bizonyítja, hogy a magyar közoktatás borzalmasan teljesít esélykiegyenlítés és társadalmi mobilitás szempontjából.

Ez a folyamat nem most kezdődött. Már a 2015-ös PISA-felmérésből az derült ki, hogy az OECD-országok közül Magyarországon határozza meg leginkább a gyerekek iskolai teljesítményét a társadalmi helyzetük. Magyarán a jómódú szülők gyerekei jobban teljesítenek a tanulásban, ami az egész későbbi életükre kihat: nagyobb eséllyel lesz magas iskolai végzettségük és jól fizető munkájuk, nagyobb eséllyel jutnak megfelelő színvonalú egészségügyi ellátáshoz, tovább élnek, stb. Az oktatási rendszer azok esélyeit javítja a leginkább, akiknek eleve van.

Már a 90-es években is igaz volt ez a magyar oktatásra, és a helyzet azóta még romlott is. Az egyik tanulmány szerint az kétezres évek közepe óta

felgyorsult a legszegényebb gyerekek kiszorulása azokból az iskolákból, ahová a jómódú családok gyerekei is járnak.

Az egyik friss tanulmány Hermann Zoltán, Kertesi Gábor és Varga Júlia A teszteredmények társadalmi egyenlőtlensége és az általános iskolai szegregáció című munkája. Ez is a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenziót bemutató Munkaerőpiaci Tükör című tanulmánykötetben jelent meg, amit minden évben a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) ad ki.

A magyar oktatási rendszer másik rákfenéje a szegregáció. Ezen legtöbbször az etnikai alapú szegregációt értik (olyan osztályok és iskolák alakulnak ki, amelyekbe csak romák járnak), de mint a fenti példa mutatja, az eltérő társadalmi helyzetű gyerekek elkülönülésében is tetten érhető. Az etnikai és a társadalmi alapú szegregáció nagyon szorosan összefügg Magyarországon, a hatásmechanizmusuk is hasonló. Tehát amikor hátrányos helyzetű gyerekekről beszélünk, sok esetben roma gyerekekre kell gondolni.

Az iskolai szegregáció a 90-es évektől kezdve erősödött Magyarországon, részben a szabad iskolaválasztás nyomán. Nemzetközi összevetésben is kiugróan erős nálunk a hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja az általános iskolai oktatásban. Ez is magyarázhatja a szegény és a jómódú családból jövő gyerekek tanulmányi teljesítményében látott jelentős különbségeket. Logikus, hiszen a szegregált iskolákban rosszabb az oktatás, a tanári gárda sem a legjobb, kevesebb pénz is jut ezekre az iskolákra, és még lehetne sorolni a hátrányokat.

A Munkaerőpiaci Tükörben megjelent másik szegregációval foglalkozó tanulmány azokat az iskolákat nevezi erősen szegregáltnak, amelyekben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya 35 százalék felett volt, közepesen szegregáltnak pedig azokat, amelyekben 15 és 35 százalék közötti az arányuk. Nem szegregált pedig az az iskola, amelyben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya 15 százalék alatt volt. A roma gyerekek arányánál is hasonló értékeket vesznek figyelembe, amikor meghatározzák, melyik iskola számít szegregáltnak. Akkor számít halmozottan hátrányos helyzetűnek egy gyerek, ha a következők közül legalább kettő igaz rá: alacsony a szülők iskolai végzettsége, alacsony a szülők foglalkoztatottsága (például munkanélküliek), rossz lakókörülmények között él.

Ezek az arányok is jól mutatják, hogy a szegregált oktatás pont azokat sújtja leginkább, akik eleve hátrányból vágnak neki az életnek, az iskolarendszer gyakorlatilag bebetonozza a helyzetüket.

Drámai mértékben nőtt a legszegényebbek szegregációja

A tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogyan alakult a társadalmi helyzeten alapuló szegregáció, vagyis a legszegényebb és a jobb helyzetű családokból származó gyerekek iskolai elkülönülése 2006 és 2019 között. Arra is választ kerestek, hogyan függ össze a gyerekek társadalmi helyzete az iskolai teljesítményükkel, amihez a 6., 8. és 10. osztályos diákok kompetenciaméréseken született teszteredményeit elemezték. Azért a matematikai és szövegértési készségeket felmérő teszteket nézték, mert ezeket a standardizált teszteket elméletig az összes érintett évfolyamra járó gyerek megírja. Ezenkívül a gyerekek és a szülők egy kérdőívet is kitöltenek, ami a társadalmi helyzetükről szolgál fontos információkkal.

A szegregáció mértékének mérésére szolgáló úgynevezett szegregációs index alapján az alsó és a felső jövedelmi ötödhöz tartozó gyerekek iskolai elkülönülése folyamatosan nőtt 2006 és 2019 között. A növekedés üteme lassult ugyan 2015 után, de a szegregációs index így is 40 százalékkal nőtt ebben az időszakban, ami jelentősnek nevezhető.

Még szomorúbb, hogy elsősorban a legszegényebb gyerekek szegregációja erősödött: közel egy évtized alatt másfélszeresére nőtt a szegregációs indexük, amit a tanulmány szerzői egyenesen drámainak neveznek. (A jómódú családokból származó gyerekek elkülönülése a társadalom többi részétől sokkal kisebb mértékben nőtt ezekben az években.)...

ITT OLVASHATÓ

KLUBRÁDIÓ/SZAVAKON TÚL - KRIZSÓ SZILVIA

KLUBRÁDIÓ/ SZAVAKON TÚL
Szerző: KADARKAI ENDRE
2023.12.17.

Vendég: Krizsó Szilvia. Házigazda: Kadarkai Endre.

ITT NÉZHETŐ MEG

kEDVES SZÜLŐK! DRÁGA KOLLÉGÁK! TISZTELT BRÜSSZEL! – PILZ OLIVÉR A BM FELMÉRÉSÉRŐL

CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM
Szerző: PILZ OLIVÉR
2023.12.15.

Kedves Szülők! Drága Kollégák! Tisztelt Brüsszel!

Ugye nem vagytok oly balgák, hogy ismét beveszitek a kormányzati „oktatáspolitika” már szokásosnak nevezhető elterelő műveletét?

A napokban felröppent a hír: a szülők, a pedagógusok és az iskolaigazgatók online formában ismét kifejthetik véleményüket az oktatásról. A pedagógusok és az igazgatók már olvashatják is a kérdőíveket.

Kifejthetik! Ez azért nem semmi, mert a pedagógusok véleménynyilvánítása többek állásába került már. Most megengedik nekik. Sőt, javaslatokat is tehetnek! Ráadásul „a beérkezett válaszokat későbbi döntéseink során figyelembe vesszük” – írja a Belügyminisztérium! Ja, ahogy szokták…

A BM közleménye szerint az oktatás minőségének javítása érdekében történik MINDEZ. Kedves Szülők! Drága Kollégák! Ugye mindannyian tapasztaljátok, hogy az elmúlt lassan 14 év alatt milyen „sikeres” is volt ezen törekvés – lassan alig van már valaki a világon, akit még magunk elé tessékelhetnénk.

Egy éve a nemzet pedagógiájának irányítója, Pintér Sándor rendőr altábornagy eligazította az oktatás szereplőit, s ígérte, hogy hasonló, színvonalas – általa konzultációként aposztrofált – események rendszeresen lesznek. Hát, eltelt egy év, kellett már valamit tenni, hogy úgy nézzen ki, hogy valamit csinálnak…
Kíváncsiak a véleményünkre. A pedagógusoknak feltett kérdések harmada ezért szó szerint ugyanaz, mint amiket korábbi alkalmakkor már feltettek. Drága Kollégák! Igyekezzetek már olyan válaszokat adni, ami tetszik is a főnöknek! Ti is mindig azt mondjátok a gyerekeknek: „Ismétlés a tudás anyja!” Na, most visszakaptátok!

Kedves Szülők! Drága Kollégák! Tisztelt Brüsszel! Ugye mindannyian emlékeztek, hogy az ilyen online válaszbeküldős akciók után – lett légyen az a NAT vagy a státusztörvény véleményezése vagy ilyen-olyan felmérés – a kormányzat mindig szépen összesítette az eredményeket, nyilvánosságra hoztaaz összes beérkezett véleményt, az összes kérdésre adott választ – még a szabad szövegként megadható válaszokat is aprólékosan, lelkiismeretesen összegyűjtötték, a hasonlókat rendszerezték. Ezekben a tanulmányokban mindenki megtalálhatta a saját kétségeire adott válaszokat, majd az is kiderült, hogy a kiértékelés után mely javaslatok – s hol – kerültek befogadásra, ill. mely kormányzati ötleteket vetették el a vélemények hatására. Jaaa, hogy ez nem így történt!? (Még akkor sem, ha a jogszabályok egyeztetésénél erre törvényi kötelezettség is vonatkozik.) Hogy csak egy semmibenyúló tölcsérbe kiabáltátok bele a senkit sem érdeklő véleményeteket! Amiből ráadásul kimazsolázták azt, amire hivatkozni lehetett – az sem baj, ha ehhez félre kellett értelmezni a válaszolók valódi szándékát. Minek az oda-vissza flinci-flanci kommunikáció, megértés-érvelés-megegyezés huzavonája: mondjad csak, én meg teszek rá! Szóval, ha január 15-én éjfélig nincs más dolgotok: Hajrá, hányjátok a falra a borsót!

A közlemény szerint egyébként az előző tanévben 75 ezer pedagógus és 130 ezer szülő élt a lehetőséggel és fogalmazta meg véleményét a hazai oktatásról. Ezek a számok csak úgy jöhettek ki, ha összeadták a különféle felmérésre válaszolók számát… Egyébként, mikor ugyanennyi pedagógus sztrájkol egy tanévben, annak miért nincs visszajelzésértéke? Hát, már csak ilyen a közvéleménykutatás! Főleg, ha a kormány csinálja – alig várják meghallani a saját véleményüket.

A kérdések részletes taglalásának ezekután nincs is értelme. Legfeljebb annyit, hogy a közvéleménykutatás is egy szakma – a pedagógusok is tudják és napi szinten alkalmazzák, hogy kérdezni (is) tudni kell! Láthatóan a belügyminiszter nem csak az oktatáshoz, de ehhez sem ért. Újfent egy minősíthetetlen színvonalú dolog (mert, hogy munkának nem igazán nevezhető) született: van itt minden a már említett – semmiféle aktualizáláson át nem esett – ismétlő kérdésektől kezdve a teljes nonszenszeken át az olyanokig, melyekkel kapcsolatban nem feltétlenül rendelkezik elég információval a megkérdezett, és melyekre egyik választ sem tudja jószívvel bejelölni. Ez utóbbiak a legveszélyesebbek, de talán éppen ezek „csapdák” jelentik a „meghallgatás” célját.

Tisztelt Brüsszel! Felétek valahogy el kell játszani a kormánynak, amit elvártok: legyenek egyeztetések! Ezt ti tényleg annak látjátok!? Mert akkor ti sem vagytok jobbak a Deákné vásznánál!

Mert mi értelme kérdezni az érettségi új szabályairól a vizsgák előtt pár hónappal (a jelentkezési határidő előtt meg pár nappal)? És drága Kollégák! Nem fut át rajtatok cseppnyi borzongás, mikor épp a rendőrminiszter kérdez az iskolátokbeli droghasználat létezéséről? Legyen világos! Nem a véleményetekre kíváncsi! Határozott igennel vagy nemmel kell válaszolnotok: van ilyen nálatok vagy nincs!? S miután nem ajánlja fel a kérdőív tudós összeállítója, így olyan választ adni, hogy „nincs róla információm” nem lehet. Kérdést kihagyni szintén nem lehet, ha élni akartok a „véleménynyilvánítás” eme remek lehetőségével! Jól gondoljátok meg, mit jelöltök be, ki ne derüljön, hogy rossz választ adtatok…

Ja, egyébként egy tetszőleges iskolai OM azonosító beírásával bárki kitöltheti az adott iskola helyzetére vonatkozó kérdéseket (is) tartalmazó online kérdőívet… Kedves Szülők! Drága Kollégák! Tisztelt Brüsszel! Jó szórakozást!

ITT OLVASHATÓ

IDE LŐJETEK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.17.

Megszületett a szuverenitásvédelmi törvény. Orbán a Brüsszelből sugárzott pénteki szózatában foglalkozott vele, és többek között kijelentette, „már nem gurulhatnak dollárok a magyar baloldal zsebébe”. Ezt ő győzelemnek tartja, mint ahogyan azt is, hogy ezzel párhuzamosan az ÁSZ szarrá bünteti az összes ellenzéki pártot, amelyeknek így semmi pénzük nem marad kampányra. De még talán működésre sem. Egyszerűbb lett volna betiltani őket, mint ahogyan a kefebajszos előd tette, de a XXI. században és Európa közepén ez macerás.

Meg nem is vetne túl jó fényt a rezsimre a direkt tiltás. Bár az Unió mostani működését elnézve még így is megkapná a pénzecskéket, hogy neki meg legyen miből nyomatni a kretén propagandát, a maradékot pedig ellopni. Így megy, ez ilyen. Az Unió nyomorával azonban máma nem foglalkozunk, megvan nekünk a saját bejáratú bajunk épp elég, köztük ez az aljas törvény és annak összes folyománya. Mert ne feledjük, ez nem csak a pártokra, hanem mindenkire (sajtóra, civilekre) is kihegyezett, hogy be lehessen fogni a szájukat.

Van pár orgánum, amelyik úgy gondolta, hogy ad azért magára az alakuló vérzivatarban, és közös állásfoglalást adott ki, hogy nincsen ez így jól. Tiltakozik ellene a maga elhaló hangján, amit amúgy egyre kevésbé hallani a harci zajok közepette, de akiben a szakmából és a morálból még valami megmaradt, annak ezt meg kellett tennie. Nincsenek túl sokan, ezt jegyezzük is meg gyorsan, így és éppen ezért majd a nem is olyan távoli jövőben könnyű lesz őket egyesével levadászni mind, és kitenni a falra a trófeát a Népszabadságé mellé.

Vadászidény következik minden bizonnyal, hiszen azt már nagyon régen megállapítottuk, hogy a rendszer jellegénél fogva és a történelmi tapasztalatok, mondhatni szükségszerűségek miatt egyre agresszívebb, mert ez kell a fennmaradásához. Ezért is született ez a törvény, nem másért, csak meg kell látni a lehangoló összefüggéseket. Egyébiránt a Magyar Lapkiadók Egyesülete is állásfoglalást adott ki az inkriminált törvény tarthatatlanságáról, amire válaszul az Orbán seggében melegedő Mediaworks és KESMA meg kilépett onnan...

ITT OLVASHATÓ 

KILENC ÉV UTÁN ELESETT MARJINKA – HELYZETKÉP A 659. NAPON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2023.12.16.

Hekkertámadás érte az egyik ukrán mobilszolgáltatót. Romániában orosz drón csapódott be lakatlan területre. Putyin megtartotta éves sajtótájékoztatóját. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 659. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

- Marjinkát elfoglalták az oroszok

- Az oroszok három Kinzsalt vethettek be

- Putyin megtartotta éves sajtótájékoztatóját

- Romániában orosz drón csapódott be lakatlan területre

- Északon az ukránok új védvonalak kiépítésébe kezdtek, a munkák egy részét 

   magáncégek végzik

- Az ukránok újabb támogatási csomagokat kaptak, a következő két évre elfogadott  

  amerikai védelmi kiadások azonban arányaiban nagyon kis összegben biztosítanak   

  keretet a Pentagonnak Kijev támogatására

- Lett közlés: az oroszok havi 100–150 harckocsit tudnak gyártani és javítani

- Irdatlan következményekkel járó támadás érte az egyik ukrán mobilszolgáltatót – ennek hatásai továbbgyűrűztek

Részletes helyzetkép:

...

ITT OLVASHATÓ

 

MELLÁR TAMÁS: MI AZ BAJ AZZAL, AHOGYAN HIVATALOSAN ELSZÁMOLJÁK A FÖLDGÁZ ÁRÁT?

G7.HU
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2023.12.16.

Az utóbbi hetekben sokan, sokféleképpen kifejtették véleményüket a KSH vezetékes gáz árindexével kapcsolatban. Én is közöltem egy hevenyészett számítást, amely arra próbált rámutatni, hogy mennyiben és miért abszurd a hivatalos statisztikai által közreadott óriási (33,5 és 34 százalékos) gázárcsökkenés. Mivel a téma körüli vita nem csitul, és a hivatal nem adott elfogadható magyarázatot a közölt árindexére, ezért ismét nekiveselkedtem a témának...

ITT OLVASHATÓ

AZ UNIÓS PÉNZCSAPOK MEGNYÍLTAK, MÉGSEM LESZ EGYSZERŰ TÖBB FIZETÉSEMELÉST ADNI A TANÁROKNAK

TELEX
Szerzők: HALÁSZ NIKOLETT, MÁRTON BALÁZS
2023.12.16.

„A kormány az Európai Bizottság döntését a jövő heti kormányülésen a tanár-béremeléssel kapcsolatosan is értékelni fogja, és ezt követően tájékoztatja a közvéleményt”

– válaszolta megkeresésünkre a Területfejlesztési Minisztérium, miután kiderült, hogy szerdán az Európai Bizottság lehívhatóvá tette az uniós pénzek egy jelentős részét.

A hír hallatán sokan egyből arra gondoltak, megnyílt a kapu a nagyobb mértékű tanárbéremelés előtt, ugyanis a kormány ezt régóta az uniós források megérkezéséhez kötötte. Viszont a helyzet nem ilyen egyszerű.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már korábban és ezen a héten is 700 ezer forintos bruttó átlagbért ígért januártól a tanároknak, ha megjönnek az uniós források. Ezek nélkül csak a tíz százalékos béremelés garantált a jövő év elejétől. Viszont ha a kormány nem tudja előfinanszírozni a béremelést, akkor bizonytalan, hogy Gulyás ígéret mikor teljesülhet. Utánajártunk, hogy az uniós pénzek folyósításának bejelentése után mikor, miből és mennyi pénzt kereshetnek a tanárok...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR JÓL KALKULÁLT, DE NEM KAPJA MEG INGYEN A PÉNZT

SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2023.12.16.

Merőben más színben tüntetheti fel az EU-csúcs eredményeit, ha mint azt egyesek tudni vélik, valóban a befagyasztott magyar pénzek álltak a háttérben. Lehetett-e, vagy sem háttéralku Orbán Viktor, Ursula von der Leyen és más kulcsszereplők között? Elemzésünkben egyebek között erre a kérdésre keressük a választ.

Mondhatni pimaszul magasra emelte a téteket Orbán Viktor az Európai Tanács eheti ülése előtt, amikor belengette a vétót a csúcstalálkozó két legnagyobb horderejű döntése, az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdése és a többéves keretköltségvetés felülvizsgálata, továbbá annak részeként az 50 milliárd eurós ukrán pénzügyi támogatás ellen. A két vétófenyegetésből végül csak egyet váltott valóra, a döntés elhalasztását a pénzügyi csomagról. Eközben félreállt az ukrán csatlakozási tárgyalások útjából, jól tudva azt, hogy a következő hónapokban és években még számos lehetősége lesz a folyamat lassítására.

Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor pénzért pénzt fog kérni januárban?

Orbán és az ukránok sem távozhattak üres kézzel

A magyar vezető szívéhez közel álló futball nyelvére lefordítva akár úgy is meg lehetne vonni a kétnapos brüsszeli pszichodráma mérlegét, hogy „kiegyeztek döntetlenben”. Fél Európa ugyanakkor még két nappal a csúcs befejezése után is csak találgat, miért srófolta fel ennyire a magyar vezető a téteket az Európai Tanács ülése előtt, megkockáztatva egy még a saját tábora előtt is dicstelen visszavonulást. Úgy tudjuk, még viszonylag magas kormányzati körökben is megdöbbentek Orbán meghátrálásán és annak módján. (A magyar miniszterelnök egy előre egyeztetett koreográfia szerint, Olaf Scholz német kancellár tanácsára a szavazás idejére elhagyta a tárgyalótermet, egyfajta konstruktív tartózkodást gyakorolva).

Miért nem az ukrán tárgyalások megkezdését vétózta meg, és miért éppen a pénzügyi csomagot? Mint a reakciókból is látjuk, eddig nagyon eltérő értékelések jelentek meg a magyar miniszterelnök szerepléséről, a nyugati és a magyar sajtó egy része egyenesen Orbán bukásaként tálalta a történteket.

Az eddigi rendelkezésre álló információk azonban egy sokkal árnyaltabb képet sugallnak az eseményekről, amelyek vélhetően egy hosszabb, több hónapos folyamatba illeszkednek és amelyeknek csak a teatralitást sem mellőző végjátékára koncentrál most majdnem mindenki.

Előrebocsátjuk, hogy mivel az események a nyilvánosság teljes kizárásával és csak egy nagyon szűk kör bevonásával történtek, nem szolgálhatunk pontos és koherens megfejtéssel, legfeljebb több EU- és más forrásokkal folytatott beszélgetés alapján lehetséges opciók felvázolásával.

A csúcson történteknek létezik egy egyszerűbb és egy jóval bonyolultabb, már-már a konteók határát súroló olvasata. Kezdjük az egyszerűbbel. Az Európai Tanács ülése előtt többé-kevésbé nyilvánvaló volt, hogy az EU-nak két véglet között kellett megtalálnia a megoldást: Orbán kettős vétófenyegetése és Ukrajna politikai és pénzügyi támogatása között. Úgy, hogy a két forgatókönyv eleve nem tűnt reálisnak: Ukrajna nem távozhatott üres kézzel, hiszen az az Unió egész eddigi politikájának hitelességét aláásta volna. De, reálisan az sem volt elvárható, hogy a magyar vezető mindkét kérdésben engedjen. Ezért már az állam- és kormányfők csütörtökön kezdődött összejövetele előtt többé-kevésbé világos volt, hogy miután senki sem szenvedhet totális vereséget, és senki sem nyerheti túl magát, kompromisszumot kell találni, ha úgy tetszik, döntetlenben kell kiegyezni.

Ebből a logikából kiindulva Orbán azért szabhatott előzetesen két ultimátummal felérő feltételt, mert tisztában volt azzal, hogy ha óriási nyomás is nehezedik majd rá a csúcson, az egyiket megtarthatja. Az viszont nem volt világos, hogy melyik volt számára a fontosabb: Ukrajna elgáncsolása már a startvonalon, vagy a Kijev számára még fontosabbnak tűnő pénzügyi támogatás blokkolása. A miniszterelnök a másodikat választotta, és politikai tanácsadója nem is hagyott kétséget afelől, hogy miért: így könnyebben össze tudja majd kapcsolni az EU által még befagyasztott, általunk 22 és fél milliárd euróra becsült források sorsát az ukrán pénzekkel. Hiszen előre megmondta, hogy politikai döntéseket nem keverünk pénzügyiekkel, márpedig a bővítés kőkemény stratégiai politikai kérdés. A csúcs előtt egy uniós tagállam nevének mellőzését kérő nagykövete is leszögezte, hogy „nem fogunk politikai döntésért pénzt kifizetni”.

Ehhez kapcsolódóan: Tipikus, hogy Magyarország Putyin kottáját követi a brit külügyi vezető szerint

Két félidőből áll a mérkőzés...

ITT OLVASHATÓ

HIÁBA A SOK ÉRINTETT, MÁRA SZINTE TELJESEN ELÉRTÉKTELENEDETT AZ EGYEDÜLÁLLÓ ANYÁKAT SEGÍTŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.12.16.

- Magyarországon közel kétszázezer 18 évnél fiatalabb gyereket nevelő egyszülős háztartás van, ezek kilencven százalékában nők nevelik egyedül gyermekeiket.

- Hiába a rengeteg háztartás, az egyedülálló szülőket célzó állami támogatások mára elinflálódtak, a Fidesz-kormányok kiemelt családtámogatási eszköze, a családi adókedvezmény pedig eleve a tehetősebb családoknak kedvez, és az egyedülálló anyák nehezebben tudják érvényesíteni maximális mértékét.

- Pedig kutatásokból is látni, hogy az egyedülálló anyák társadalmi megítélése még mindig pozitív itthon, ezért is lehet, hogy nem elvették, csupán hagyták elinflálódni a támogatásaikat.

- Interjú Herka Boglárka szociológussal.

Az egyszülős háztartások a szegénység által leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok közé tartoznak az Európai Unió országaiban. Szegénységi arányuk ugyanakkor jelentős különbséget mutat, és ezek a különbségek nagymértékben függnek attól, hogy a jóléti rendszerek mennyire igyekeznek segíteni őket – állítja disszertációja elején Herke Boglárka, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa.

Ezért adódott fontos kérdésként, hogy itthon mi a helyzet az egyedülálló anyák támogatásával: Herke a kutatása során nemcsak azt nézte meg, hogy miként alakultak az elmúlt időszakban az őket célzó szociálpolitikai támogatások Magyarországon, hanem azt is vizsgálta, hogy a társadalom mit gondol az egyedülálló anyák helyzetéről, és hogy mennyire vélik jogosultnak őket a támogatásra. Mint a kutatás végére kiderült, a családpolitikai intézkedések és a társadalmi percepció egyáltalán nincsenek összhangban egymással.

A 444-nek Herke Boglárka elmondta: kutatása során kifejezetten az egyedülálló anyákra koncentrált. Egyrészt, mert Magyarországon a 2016-os mikrocenzus adatai alapján közel kétszázezer 18 évnél fiatalabb gyermeket nevelő egyszülős háztartás van, és ezek kilencven százalékában nők nevelik egyedül a gyermekeiket. Másrészt, mert a nők munkaerő-piaci helyzete még mindig kedvezőtlenebb itthon: átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és ez a tény hatással van az egyszülős családok helyzetére is. Mint Herke fogalmazott, a magyarországi adatokból látni, hogy az anyák inkább azok, akik csak részmunkaidőben helyezkednek el, ami az egyszülős családok esetében összefügg azzal is, hogy az egyedülállók körében magasabb a kisgyermeket nevelők aránya, míg a 10 százaléknyi egyedülálló apa jellemzően nagyobb, legalább iskoláskorú gyereket nevel...

ITT OLVASHATÓ