2024. január 24., szerda

KISZÁMOLTUK, MELYIK VOLT 2023 LEGPROBLÉMÁSABB MAGYAR VASÚTVONALA

HVG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2024.01.15.


Az egymást követő negyedik évben is ugyanaz nyerte el a legzűrösebb magyar vasútvonal díját, a dobogó második fokán viszont váltás történt. Három olyan vonala volt a MÁV-nak, ahol csak egyszer történt hiba az évben, ebből kettőt bezártak. Összegyűjtöttük a magyar vasút legfurcsább és legemlékezetesebb pillanatait is 2023-ból.


A Miskolc-Tornanádaska vonalon pótlóbuszt kellett forgalomba állítani három vonat helyett, a Miskolc-Ózd vonalon műszaki ok miatt 30-50 perc késések lettek, Szentlőrinc és Sellye között pedig bemondták, hogy egész napra pótlóbuszok váltják fel a vonatokat – és csak ez után kelt fel a Nap először az évben. Így kezdődött 2023 első napja a magyar vasúton, és az év későbbi része sem lett sokkal jobb.

Ahogy az elmúlt években mindig, úgy ezúttal is összeszámoltuk, melyik volt Magyarország legproblémásabb vasútvonala. (A 2020-as, a 2021-es és a 2022-es összesítésünket itt találják.)

A szabályaink, ahogy eddig is, a következők voltak:

- a Mávinform honlapján megjelent hírek alapján raktuk össze a hibalistát,

- 1 hibapontot osztottunk ki az egy órán belüli késésekért,

- 2 pontot ér, ha egy óránál nagyobb késések vannak egy hiba miatt, minden további      óra 1–1 pont,

- fél pont jár, ha csak egy vonat késik vagy egy vonatpár marad ki.

- A baleset miatti leállásokat nem vettük figyelembe, ezeket nem a vasúton kell számonkérni.

- Ugyanígy nem számítanak az olyan leállások sem, amelyeknek az oka valamilyen extrém időjárási esemény. Két kivételt tettünk ez alól: ha a télen a hideg, nyáron a meleg miatt van gond, akkor jár a hibapont, hiszen az ilyen időjárás nem volna szabad, hogy extrém időjárási helyzetnek számítson.

Több a hiba, vagy jobb a híradás

Összesen 2804 hibapontot osztottunk ki, majdnem 500-zal többet, mint 2022-ben, és szinte pontosan ezerrel többet, mint 2021-ben. Ez nem csak azt jelentheti, hogy több hiba történt, hanem azt is, hogy jobb lett az utastájékoztatás. Sok rosszat el lehet mondani a MÁV-ról, de a Mávinform honlapja és Facebook-oldala tényleg megbízható hírforrás, az ott dolgozók óriási munkát végeznek, hogy ha valahol valamilyen probléma van, akkor az gyorsan kikerüljön oda.

A legproblémásabbak


Nincs meglepetés: ugyanaz került a lista első helyére, amely már 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is, a Budapest-Záhony vonal, benne a monori, ceglédi elővárosi vonatokkal és a debreceni, nyíregyházi járatokkal. Ezúttal 260 hibapontot gyűjtött össze, 46,5-tel többet, mint egy éve, de még mindig kicsivel a 2021-es 264,5 pont alatt maradt...

FARKAS ANDRÁS (NYUGDÍJGURU): ÚJ RENDELKEZÉSEK A NYUGDÍJTÖRVÉNYBEN 2024-BEN

NYUGDÍJGURU NEWS
Szerző: FARKAS ANDRÁS
2024.01.22.


2024-ben módosulnak a nyugdíjelőlegre, a nyugdíjmegállapítási határidőre és a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok.


Új rendelkezések a nyugdíjtörvényben 2024-ben




2024. január 1-jétől változott

- a tárgyévi valorizációs szorzók hatályba lépése előtt benyújtott nyugdíjigények elbírálására nyitva álló határidő, valamint

- a nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás, továbbá

- bekerült a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony is a nyugdíjszüneteltetési kényszerre vonatkozó rendelkezésbe.

1.
Ha valaki a nyugdíját 2024. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kéri megállapítani, akkor a nyugdíja alapját képező nettó életpálya átlagkeresetét a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzókkal kell kiszámítani.

Ezekről a szorzókról azonban csak 2024. március végén vagy április elején jelenik meg kormányrendelet, így a korábban benyújtott nyugdíjigények alapján, 2024. januárra vagy februárra eső megállapítási kezdőnappal igényelt nyugdíjak végleges összegét jellemzően nem lehet a nyugdíjmegállapításra rendelkezésre álló 60 napos általános ügyintézési határidőn belül kiszámítani.

Ilyen esetben az ügyintézési határidő a korábbi szabályozás szerint 2024. április 15-én telt volna le, de az új szabályozás ennél rugalmasabbá vált, így az ügyintézési határidő a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le.
(A valorizációs kormányrendeletek jellemzően minden évben március második felében jelentek meg, tavaly azonban április elejére csúszott a rendelet megjelenése. Remélhetőleg a módosításnak nem az az indoka, hogy a valorizációs kormányrendelet kiadását még későbbre kívánják a jövőben halasztani...)

2.
Ha a nyugdíjra való jogosultság fennáll, de a nyugdíj összege a 2024. évi nyugdíjmegállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító hatóság (kormányhivatal) nyugdíjelőleget állapít meg.

Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő.

Nyugdíjelőleget leggyakrabban

- a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva, az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve

- nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.

A nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás eljárási szempontból annyiban változott, hogy nem határozattal, hanem végzéssel kell hivatalból megállapítani az összegét a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. (A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás egyéb döntéseit pedig végzésben hozza meg.)

Teljesen új rendelkezés, hogy ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.

A kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

A jogorvoslatot érintő rendelkezés, hogy a nyugellátás megállapításakor a nyugdíjmegállapító hatóságot a nyugdíjelőleget megállapító végzésben foglaltak nem kötik, kivéve, ha a végzést a bíróság már elbírálta. Ha új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjmegállapító hatóság tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet...

SZABADON HOZZÁFÉRHETŐVÉ TESZI NYÍRŐ JÓZSEF ÉLETMŰVÉT IS A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK / MTI
2024.01.24.


Mintegy 180 életmű vált ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) hétfőtől, a magyar kultúra napja alkalmából - áll az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.


Mint írták, az OSZK a magyar írott kulturális örökség őrzőjeként folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket.

Ezek közé tartoznak: az Erdélyben született Nyirő József (1889-1953) elbeszélései, amelyek tragikus emberi sorsokat ábrázolnak; plasztikus leírással láttatják a természetet, a havasok pásztorait, favágóit, szénégetőit.

Művei közül a legismertebb a Jézusfaragó ember, a Kopjafák és a Havasok könyve című elbeszélésgyűjtemény, az Uz Bence - amelyet a Jávor Pál főszereplésével elkészült 1938-as filmadaptáció is népszerűsített - és a Madéfalvi veszedelem I-II. című regény. Az említett kötetekkel együtt összesen tizenhárom Nyirő-művet találnak az olvasók a MEK felületén.

Szép Ernő (1884-1953) költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző volt egy személyben. Kabarétréfáival és egyfelvonásos műveivel, mint a Kabaret-dalok, a Május, a Patika vagy a Vőlegény, a hazai színházi abszurd humor megteremtője lett. Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai: legismertebb közülük a Lila ákác, A jázminok illata és 1944-es pokoljárásának hiteles krónikája, az Emberszag. Szép Ernő negyvenhat kötete olvasható mostantól a MEK-ben - olvasható a közleményben.

A tanítóként végzett Bagdy István (1882-1953) többkötetnyi hazafias verset, magyarnótaszöveget írt, valamint a Kossuth-díjas Gábor Andor (1884-1953) negyvenhárom, változatos műfajú műve is felkerült a digitalizált tételek közé.

Fábián Gáspár
(1885-1953), az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze iskolákat, kórházakat és száznál is több templomot épített történelmi stíluselemekkel. Nevéhez fűződik többek között a Szent Margit Gimnázium, a Felső Építő Ipariskola, azaz a mai Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, valamint az Üllői úti Szent Kereszt-templom.

Könyveiben ötvözte a szak- és a szépirodalmi elemeket; a Magyar fogadalmi és emléktemplomok és az Isten kőmívese ma is izgalmas olvasmány az építészet és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára - írták.

A magyar kultúra napja alkalmából felkerült új címek között megtalálható az első Magyarországon nyomtatott könyv: az 550 éves Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika, valamint az ennek tavaly kiadott facsimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást, magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt tartalmazó kötet.

A Régi magyarországi nyomtatványok 5. (1671-1685) kötete nem csupán a 17. századi könyvkultúránk gazdagságát bemutató retrospektív bibliográfia, hanem egyúttal adózás a 2022-ben kilencvenkilenc évesen elhunyt Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, bibliográfus, Borsa Gedeon emléke előtti is - áll a közleményben.

A MAGYAR KÉSLEKEDÉS A SVÉD RATIFIKÁCIÓVAL MOSTANTÓL KIZÁRÓLAG OROSZ ÉRDEKET SZOLGÁL

FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2024.01.24.


A török parlament tegnap ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Bár Erdogan elnök még nem írta alá, de várhatóan ez is hamarosan megtörténik. Ergo, minden korábbi fogadkozással ellentétben mégis Magyarország maradt az utolsó ország, amelyik nem járul hozzá Stockholm NATO csatlakozásához.
.
Mostanáig az volt a félig-meddig hivatalosan hangoztatott magyar narratíva, hogy Magyarország a törökökkel koordinált és az volt a cél, hogy Törökország ne maradjon egyedül a halogatással. Németh Zsolt ezt konkrétan ki is mondta, és zárt ajtók mögött sokszor lehetett ezt hallani. Azt, hogy ez Budapestnek mégis miért jó, mit kap érte Magyarország cserébe, soha nem derült ki - sokatmondó, hogy az általában maximálisan tranzakcionalista magyar külpolitika irányítói nem is utaltak erre.
.
Mostantól viszont ez a korábbi ok megszűnt létezni, hiszen Törökország ratifikálta a svéd csatlakozást. Ettől kezdve az, ha Svédország NATO-tagsága tovább késik, kizárólag egyetlen szereplőnek jó, ez pedig Oroszország.
.
Két okból. Egyrészt, magyar nemzeti érdek Svédország NATO-csatlakozásának akadályozása mögött nincs. Onnan lehet tudni, hogy nincs, hogy követelés sincs. Törökország kemény, nem mindig elegáns, de alapvetően racionális alkudozást folytatott a svédekkel (és az amerikaiakkal), aminek meg is lett végül az eredménye.
.
Viszont magyar részről semmiféle konkrét, értelmezhető kérés vagy igény nem hangzott el. Budapest soha semmi olyasmit nem mondott, amiről érdemben lehetett volna tárgyalni. (A "több tiszteletet" az nem tárgyalási alap.)
.
Svédország katonailag erős, jelentős védelmi ipari és kiemelkedő hírszerzési képességekkel rendelkező ország. Stockholm csatlakozásával a NATO erősebbé, hatékonyabbá és koherenssé válik - és ez lenne Magyarország nemzeti érdeke is, hiszen katonai biztonságunk elsődleges garantálója a szövetség.
.
Az viszont, ha a NATO nem tud erősebbé, hatékonyabbá és koherensebbé válni, kizárólag orosz érdek.
.
Másrészt, Moszkva számára a finn és a svéd NATO-csatlakozás azt jelenti, hogy a Balti-tenger praktikusan NATO-beltengerré válik. A szövetség a korábbinál gyorsabban telepíthet katonai erőket a két ország területére és megszűnik Moszkva eszkalációs dominanciája a kétoldalú viszonyban. Oroszországnak tehát a megváltozott körülményekhez kell igazítania a térségbeli katonai erőinek elhelyezkedését és működését.
.
Oroszország természetesen reagált és reagál az eseményekre (a csatlakozás jelentőségét lekicsinylő orosz nyilatkozatokat nyugodtan soroljuk a politikai stand-up comedy kategóriájába). Alapvetően ezt a célt szolgálja a szovjet időkben létező önálló szentpétervári és moszkvai katonai körzetek újjáalakítása, és az is, hogy a Balti Flotta több egységét is keletre (!) vonták, be a Ladoga-tóra. Viszont ezeknek a lépéseknek a megvalósítása súlyos csúszásban van, az orosz katonai vezetés egyáltalán nem halad jól velük (részben az ukrajnai háború miatt).
.
Ergo, minél később válik Svédország a NATO teljes jogú tagjává, annál több ideje van Oroszországnak végrehajtani a válaszlépéseket.
Ezen a ponton azzal, ha a magyar kormány késlelteti Svédország NATO-csatlakozását, Oroszország érdekét szolgálja.
.
Most már nincs hová bújni, nincs mire hivatkozni, nincs kétértelműség annak kapcsán, hogy a magyar magatartás vajon Törökországnak akar-e örömet szerezni, vagy másvalakinek. Mostantól a magyar halogatás csak és kizárólag Moszkvának jó.
.
Őszintén remélem, hogy ezeket az összefüggéseket a magyar külpolitika irányítói is átlátják, és mihamarabb megteszik a svéd NATO-csatlakozás magyar ratifikálásához szükséges lépéseket. Ez lenne ugyanis a magyar nemzeti érdek. Ha viszont a magyar kormány továbbra is Moszkva érdekét szolgálja ebben az ügyben, annak súlyos, hosszú távú következményei lehetnek...

KIRÁLY JÚLIA ELŐADÁSA A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN (2024.01.23.)

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2024.01.23.



A Belvárosi Szabadegyetem 2024-es tavaszi félévi programsorozatát telt házzal indította január 23-án: első rendezvényükön áttekintették a hazai bankrendszerben az elmúlt közel másfél évtizedben bekövetkezett jelentős változásokat, egyes hazai nagytőkés csoportok tulajdonszerzését, szerepét, az így átalakult bankrendszer működésének jellemzőit és hatását. Előadó: Király Júlia közgazdász volt, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke.

ÍGY LETT A MAGYAR PARLAMENT AZ UTOLSÓ, AMI MÉG NEM SZAVAZTA MEG A SVÉD NATO-CSATLAKOZÁST

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.01.24.


„Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt” – mondta Orbán Viktor 2021 őszén, és mostanra a svéd NATO-csatlakozás körüli hacacáré be is bizonyította, hogy a miniszterelnök nem viccelt.

A korábban semleges skandináv állam az orosz-ukrán háború kitörése után Finnországgal együtt kérte a felvételét a NATO-ba. Orbán a Fidesz-frakció tavaly február végi, balatonfüredi kihelyezett ülésén arra kérte a képviselőket, hogy támogassák a finn és svéd csatlakozást. De a hivatalos fideszes kommunikáció szerint ebből „komoly vita” alakult ki a képviselők között, a kormánypárt pedig azóta is azt játssza, hogy csak duzzogva hajlandó elfogadni Orbán kérését, mert svéd és finn politikusok csúnya dolgokat mondtak a Fideszről, kormányáról és a magyar demokrácia helyzetéről.

A Fidesz delegációja azóta járt Finnországban és Svédországban is, hogy helyi képviselőkkel tárgyaljanak, az ő beszámolóik alapján viszont a magyar politikusok nem kötötték semmilyen elváráshoz a csatlakozás megszavazását. Finnország csatlakozását azóta ratifikáltuk, tavaly áprilisban be is léptek a NATO-ba...

PEKINGI PÓTJEGY AZ ESŐNAPRA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.01.24.


Kína válaszút elé állította a január 13-ikai tajvani elnökválasztás szavazóit: ha a most is hatalmon levő Demokratikus Haladó Párt jelöltjére adják voksukat, akkor felgyorsítják a konfliktust, ha viszont megalázkodnak Peking előtt, akkor pótjegyet kaphatnak az esőnapra, vagyis Peking elhalaszthatja fenyegetéseinek beváltását. A tajvaniak a demokráciát választották, világossá tették, hogy nem engednek az erőszakoskodásnak – írja az EUObserver.


A nyugati diplomaták az elmúlt hónapokban nem Orbánra, hanem Erdoganra figyeltek, a török elnököt tekintették a svéd NATO-csatlakozás fő kerékkötőjének – írja a Politico amerikai portál európai kiadása annak nyomán, hogy az ankarai parlament megszavazta Stockholm tagságát, és így már csak Magyarország részéről hiányzik a megerősítés. A cikk szerint Magyarországot sohasem vették komolyan, és úgy vélekedtek, hogy az egész csak nagyotmondás, és hogy Orbán csupán a saját jelentőségének a bizonyítása érdekében kezdte meg harcát a napi európai politika szintjén.

A magyar kormányfő meghívta Budapestre a svéd miniszterelnököt, de Stockholmban rövid úton elvetették a tárgyalási javaslatot. Egy kilétének titokban tartását kérő svéd tisztségviselő most azt mondta a Politicónak: „Orbán ezúttal tényleg túl messzire ment, ma még Erdogan is hitelesebbnek látszik, mint ő”. A portál – a lett államfőnek és az észt miniszterelnöknek a mielőbbi magyar ratifikálásba vetett reményét hangoztató nyilatkozatai alapján – úgy fogalmaz, hogy a magyar halogatás valódi aggodalmat kelt a frontországokban.

"Akik csöndben Putyint támogatják, Európa árulói"

Tegnap számos helyen megjelent, illetve elhangzott ugyan, de talán itt is hasznos rögzíteni, hogy a Kijevbe látogató Donald Tusk lengyel miniszterelnök kormánya katonai és politikai támogatásáról biztosította az ukrán vezetést, és egyáltalán nem fogta vissza magát, amikor Orbán Viktor került szóba. „Azok, akik csöndben Putyint támogatják, Európa árulói. Erre emlékezni fognak, nem fogják megbocsátani” – idézi Tusk szavait az EurActiv brüsszeli híroldal. A beszámoló emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök a decemberi EU-csúcson megvétózta az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot. A tagországok vezetői február elsején újra összeülnek. Tusknak – írja az EurActiv – meggyőződése, hogy az uniós tömb „Orbánnal vagy Orbán nélkül” meg fogja találni annak a módját, miként biztosítsa Ukrajna uniós integrációjának a támogatását és a háború folytatódása miatt a vészhelyzeti segélyezést. Vedant Patel amerikai külügyi szóvivő üdvözölte a lengyel kormányfő nyilatkozatát, miszerint Varsó tovább támogatja Kijevet. Ugyanakkor nem volt hajlandó kommentálni Tusk Orbánról elhangzott szavait, csak annyit mondott, hogy Magyarország az Egyesült Államok fontos NATO-partnere.

Pekingi pótjegy az esőnapra

Most pedig pillantsunk a Távol-Keletre. Miért ez a fülsiketítő csend az Európai Unióban a tajvani választási eredmény körül? – teszi fel a kérdést az EUObserver című brüsszeli portálon közölt cikkében Jonas Parello-Plesner dán biztonságpolitikai szakértő, az Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár által alapított Demokráciák Szövetsége Alapítvány igazgatója.

Mint felidézi, Kína válaszút elé állította a január 13-ikai tajvani elnökválasztás szavazóit: ha a most is hatalmon levő Demokratikus Haladó Párt jelöltjére adják voksukat, akkor felgyorsítják a konfliktust, ha viszont megalázkodnak Peking előtt, akkor pótjegyet kaphatnak az esőnapra, vagyis Peking elhalaszthatja fenyegetéseinek beváltását. A tajvaniak a demokráciát választották, világossá tették, hogy nem engednek az erőszakoskodásnak.

Az elnökválasztás nyomán Tajvanon hárompárti dinamika érvényesül: a liberális Haladó Párt adja az államfőt Laj Csing-tö személyében, a Pekinggel békülékenyebb Kuomintangé a parlamenti elnöki poszt, az újonnan létrejött centrista Néppárt pedig királycsináló lehet. A tajvani politikusoknak el kell dönteniük, hogy európai módra konszenzusra és kompromisszumokra fognak-e törekedni, vagy olyan döntésképtelenségbe lavírozzák magukat, amihez hasonlót Washingtonban látunk – írja a szerző, hozzátéve, hogy Peking számára ez utóbbi, vagyis a bénultság lenne a legkedvezőbb. Hszi Csin-ping anakondastratégiája arra irányul, hogy egyre szorosabbra vonja a hurkot Tajvan nyaka körül, és fokozatosan rákényszerítse a világot a demokratikus Tajpejjel való kapcsolatok felszámolására. Kína a demokrácia működésképtelenségét szeretné láttatni a világgal, azt, hogy a kínai társadalom és a szabadság összeegyeztethetetlen.

Jonas Parello-Plesner elfogadhatatlannak tartja, hogy Európa zavaros magyarázkodásokba menekül, miért nem hajlandó Lajt megválasztott elnöknek, és egyáltalán a választást elnökválasztásnak nevezni, csak hogy elkerülje a kínai nagykövet kellemetlen telefonhívását. Üdítő kivétel – teszi hozzá – a litván külügyminiszter és a cseh köztársasági elnök, aki gratulált a tajvani elnöknek. Laj győzelmének elismerése az EUObserver vendégkommentátora szerint nem jelentené semmilyen politikai irányváltás támogatását. Néhány nyugati média szalagcíme ugyan azt sugallja, hogy a megválasztott elnök Tajvan függetlenedésének a pártján áll, ha viszont figyelemmel kísérjük Laj megnyilatkozásait, akkor kiderül, hogy az eddigi irányvonalat kívánja követni, fenn akarja tartani a status quo-t, vagyis az „egy Kína” politikát, és ez korántsem ellentétes a demokratikusan megválasztott tajvani vezetéssel való kapcsolattartással – írja Parello-Plesner. Felhívja a figyelmet arra is, hogy Európának érdekében áll a gazdasági kötelékek erősítése Tajvannal, amely domináns szerepet játszik a félvezetőiparban.

ÉL A STÁTUSZTÖRVÉNY, SZENVED A MAGYAR KÖZOKTATÁS - KISZOLGÁLTATOTTSÁGBAN TARTOTT ISKOLÁK, ÓVODÁK

SZÜLŐI HANG
Szerző: SZÜLŐI HANG
2024.01.22.


A pedagógusok a 2023 nyarán elfogadott törvénymódosítás következtében elveszítették közalkalmazotti státuszukat, és életbe lépett az úgynevezett státusztörvény

A kormányzat elsősorban a béremelésről szokott beszélni, de arról kevésbé, hogy eközben a pedagógusok milyen kiszolgáltatottá váltak az igazgatónak és az állami fenntartónak, és a túlmunka is nő. 

Szülőként tudnunk kell arról, hogy a törvény sok hátrányos elemet tartalmaz, amelyeket érdemi egyeztetés nélkül nyújtottak be a parlamentbe, és amelynek részleteit igyekeznek eltitkolni. 

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk, milyen változásokkal szembesülünk szülőként a státusztörvény következtében.

1. Abszurd módon leszállították a pedagógusok szakképzettségi követelményeit!

A státusztörvény végrehajtását szabályozó rendelet jóval alacsonyabbra teszi a pedagógusok szakképzettségi követelményeit, pedig azokat már korábban is több lépcsőben leszállították. Például most már az alsós tanítók is jogszerűen taníthatnak bármit a felső tagozatban: egy alsós magyaros tanító taníthatja a nyolcadikosokat is matematikára, amiből felvételiznek is. Az óvodában bevezették a középfokú óvodai nevelő képzést, így míg korábban felsőfokú végzettség kellett az óvodapedagógusi munkakörhöz, most már középfokú is elegendő lesz. Egy adott szakterületen diplomával rendelkezőnek pedig elég az is, hogyha meghallgatja az egyetemen a tárgy oktatásával kapcsolatos előadásokat, de oktatási gyakorlattal, pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel nem kell rendelkeznie, úgy is taníthat. A természettudományos területen a tanárok más tantárgyra is beoszthatóak, például egy fizikatanárt beoszthatják biológia vagy kémia órát tanítani úgy is, hogy az abból a tantárgyból semmilyen képzésben nem vett részt.

Mindez természetesen nem a gyerekek érdekeit szolgálja, hanem a jelenlegi kormány spórolásának az eredménye: a pedagógusok botrányosan rossz anyagi és erkölcsi megbecsültsége ide vezetett. Egyre kevesebb a pedagógus, és a valódi megoldások helyett inkább a korábbi kényszerű jogszerűtlen gyakorlatokat legalizálták. Mindez a gyerekeken csattan, akikkel megfelelő szakmai és pedagógiai szakképzettség nélküli személyek foglalkoznak, ami pótolhatatlan veszteséget vagy akár maradandó lelki sérüléseket is okozhat.

Mit tehetek?

Add tovább, tájékozódj, kommunikálj! Csatlakozz Szülői Hang segítő és érdekvédő csoportjához, és íratkozz fel hírlevelünkre, hogy jobban segíthessük egymást és közösen állhassunk ki gyermekeink érdekében!

2. A tankerület áthelyezheti a tanárokat egy másik intézménybe!

A státusztörvény értelmében a pedagógusokat a tankerület utasíthatja az adott járáson belül egy másik intézményben történő munkavégzésre. Így szülőként bármikor elveszíthetjük gyermekeink kedvenc tanárait, amennyiben a tankerületi hivatalnokok épp úgy látják jónak. Lehet persze, hogy a másik intézményben épp örülnek, ha az óriási pedagógushiány közepette odavezényelnek egy szaktanárt, de valóban ez lenne a jó megoldás?

Mindez legfeljebb tűzoltásra alkalmas, miközben a pedagóguspályát kerülni fogják a fiatalok, a kényszerből áthelyezett pedagógusok pedig rövid úton elhagyhatják a hivatásukat – ki fogja így holnap tanítani gyerekeinket?

Mit tehetek?

Add tovább, tájékozódj, kommunikálj! Csatlakozz Szülői Hang segítő és érdekvédő csoportjához, és íratkozz fel hírlevelünkre, hogy jobban segíthessük egymást és közösen állhassunk ki gyermekeink érdekében!
...

HIÁBA GARANTÁLJA RENDELETBEN AZ ORBÁN-KORMÁNY, HOGY NE CSÖKKENTHESSÉK TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN A TANÁROK BÉRÉT, A JOG MÉGIS LEHETŐVÉ TESZI

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.01.24.


Egymásnak ellentmondanak a státusztörvényben rögzített minimum sávhatárok a rendeleti alsó sávhatárokkal.

Bár a kormány látszólag rendeleti úton garantálja, hogy az új pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer idén szeptembertől tervezett bevezetését követően semmikor sem lehet majd az értékelés eredménye alapján csökkenteni a pedagógusbéreket (még azokét sem, akik az elvártnál alacsonyabb szinten teljesítenek), ám a jelenleg hatályos jogszabályok erre továbbra is lehetőséget biztosítanak.

A Népszava bő két hete, január 5-én számolt be arról, hogy 2025 szeptemberétől akár csökkenthetik is azoknak a pedagógusoknak a fizetését, akik a teljesítményértékelés során 50 százalék alatti eredményt érnek el. Erre egyrészt az új pedagógus életpályatörvény - ismertebb nevén státusztörvény – ad lehetőséget, másrészt a köznevelésért felelős Belügyminisztérium (BM) is elismerte lapunknak, hogy jövő év őszétől a munkáltatóknak megnyílik a lehetőségük arra, hogy “az alacsony szintű teljesítményt nyújtó pedagógus illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapítsa meg”.

A törvényi sávhatárokat a státusztörvény tartalmazza, itt jelennek meg azok a minimumösszegek, amelyeknél egy pedagógus semmilyen körülmények között nem kaphat kevesebbet. Például a Pedagógus I. besorolásnál ez bruttó 410 ezer forintot, Pedagógus II. fokozatnál bruttó 430 ezer forintot jelent. A rendeleti alsó sávhatárok pedig azokat az összegeket rögzítik, amelyeket a pedagógusoknak mindenképp meg kell kapniuk az idén januári, átlagosan 32,2 százalékos bértömegemelés után: Pedagógus I-nél ez bruttó 538 ezer forint, Pedagógus II-nél bruttó 555 ezer forint. Vagyis a BM eredeti közlése szerint 2025 szeptemberétől egy Pedagógus I. fokozatú tanár bérét,

ha 50 százalék alatti eredményt ért el a teljesítményértékelésen, le lehetne csökkenteni 538 ezer forint alá, egészen a törvényben meghatározott 410 ezer forintig.

Ez ellen a pedagógus szakszervezetek, de még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is tiltakozott. Minden bizonnyal ennek hatására a január 18-án megjelent rendeletbe bekerült egy olyan rész, mely szerint a státusztörvény vonatkozó részének (98. paragrafus, 3. bekezdés) alkalmazásakor „a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével alacsonyabb összegben nem határozhatja meg”. Ám ennek értelmezését nehezíti, hogy azt nem konkretizálták, pontosan minél alacsonyabb összegben nem lehet megállapítani a béreket:

a törvényi vagy a rendeleti sávhatároknál.

Kértük a szaktárcát, hogy tisztázzák a helyzetet, ám kérdéseinkre csak annyit írtak, hogy a pedagógusok „a meghatározott minimumoknál alacsonyabbat nem kaphatnak, tehát negatív eltérítés nem érvényesíthető” – ebből viszont továbbra sem derült ki, melyiket értik “meghatározott minimumok” alatt az általuk megállapított törvényi és rendeleti sávhatárok közül...

ORBÁN PROPAGANDÁJA SOKKAL PROFIBB, MINT AMIRŐL KÁDÁR VALAHA ÁLMODHATOTT – INTERJÚ UNGVÁRY KRISZTIÁNNAL

MOST JÖVÖK / TELEX VIDEÓ
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2024.01.23.



A kormánypártok sunyisága, hogy még mindig nem rendezték az ügynökakták kérdését, a katolikus egyház botránya pedig az, hogy nem a Vatikánból, hanem a Karmelitából irányítják. Mindszenty Józsefet személyes felelősség terheli a magyarországi zsidóüldözések miatt, azokat pedig nagy nyilvánosság előtt kellene felelősségre vonni, akik a mai Brüsszelt a szovjet Moszkvához hasonlítják. A Most jövök legújabb adásának vendége Ungváry Krisztián történész.

A 76 perces beszélgetésből néhány erősebb gondolatot szöveges formában kiemeltünk, ezeket ide kattintva olvashatják.

KORNISS PÉTER: ABBA SZERETTEM BELE, HOGY AMIT MA LÁTOK, AZ A TEGNAP

BUKSÓ PODCAST/ 24.HU
Szerző: NYÁRY KRISZTIÁN
2024.01.23.


Korniss Péteré a magyar fotótörténet leghosszabb időszakot felölelő vállalkozása, amely 55 év munkáját fedi le. Erre az önmagában lenyűgöző tényre rímel Korniss nemrég megjelent, Magyarországon már nem is kapható könyvének címe: Hosszú úton. A Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter fókuszában évtizedek óta a hazai és az erdélyi archaikus népi kultúra ábrázolása van. Legalább 25 albuma jelent meg eddig, melyekre egyfajta névjegyként tekint. Úgy gondolja, hogy az általa jegyzett kötetekben sem kérdések, sem válaszok nincsenek, állítások annál inkább. Egyebek mellett erről és széki kötődéséről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Az epizód elején a tavalyi év legsikeresebb könyveiről lesz szó, 
végül pedig tíz idén megjelenő külföldi könyvet ajánlunk.

Korniss Péter: Hosszú úton. Szék 1967–2022. Bookart, 2023

Korniss Péter: Fotográfiák. 1969-2017. Iskola Alapítvány, 2021

Top Ten – Idén várható külföldi szépirodalmi könyvek

- Karl Ove Knausgård: Az öröklét farkasai. Magvető, 2024

- Caleb Azumah Nelson: Kis világok. Magvető, 2024

- Daniel Kehlmann: Mozgókép. Magvető, 2024

- Gabriel García Márquez: Találkozunk augusztusban. Magvető, 2024

- Annie Ernaux: Egyszerű szenvedély. Magvető, 2024

- Salman Rushdie: Knife. Penguin Random House, 2024

- Percival Everett: James. Penguin Random House, 2024

- Sofi Oksanen: Samaan virtaan – Putinin sota naisia. / Ugyanabban az áramlatban. Putyin  
  háborúja a nők ellen. Like, 2023

- Kaveh Akbar: Martyr!, Knopf, 2024

- Xóchitl González: Anita de Monte Laughs Last. (Anita de Monte utoljára nevet.) Macmillan.
  2024

DÁNOK KERESIK MAGUKAT DEGESZRE A MAGYAR ÁRAMON – AZ ORBÁN-KORMÁNY HATALMAS HIBÁT VÉTETT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.01.24.


Egész Európában terjed a gépi kereskedés az árampiacon, de a magyar tőzsde különösen kiszolgáltatott az új iparág spekulánsainak: a szélerőműveket korlátozó kormánypolitika miatt akkora itthon a naperőművek túlsúlya, hogy kisebb kockázattal lehet fogadni az árak változására, mint máshol. Az elektromosáram-kereskedelem központja két dániai kisváros lett: onnan lesik titkos algoritmusok, kisüt-e nap Magyarország felett.


2023 késő őszének egyik hajnalán Dániában valakik néhány perc alatt több millió eurót kerestek a magyar árampiacon. A látszólag könnyű pénzhez jutó kereskedőknek nem kellett sokat tenniük a bevételért: elegendő volt, hogy a szoftvereik tegyék a dolgukat. A jól beállított robotok arra reagáltak, hogy váratlanul nagy köd kerekedett Magyarország felett.

A történetet Javier Blas osztotta meg a Bloomberg hírügynökség oldalán közzétett publicisztikájában, amelyben arra figyelmezteti az európai politikusokat, hogy ideje lenne alaposabban szabályozni az EU árampiacán egyre nagyobb tételekben kereskedő robotokat. Kezd ugyanis kicsúszni az ellenőrzés lehetősége úgy a nemzeti, mint az uniós szervek kezei közül.

Javier Blas azon kevés újságírók egyike, akik nagyon jól ismerik az olajjal, gázzal, szénnel és árammal üzletelő, sokszor a nyilvánosság elől szinte teljesen rejtett kereskedőházak világát. 2021-ben megjelent, Jack Farchyval közösen írt The World for Sale: Money, Power and the Traders Who Barter the Earth’s Resources (Eladó a világ: Pénz, hatalom és a kereskedők, akik a Föld erőforrásaival üzletelnek) című könyvében krimibe illő jelenetekkel és alapos elemzésekkel mutatja be a világ legnagyobb üzletkötőit az 1940-es évektől napjainkig. A kötet egyik visszatérő motívuma, hogy néhány vállalat óriási politikai és üzleti befolyáshoz juthat egy-egy üzletember bátor vagy éppen gátlástalan ötlete nyomán.

Blas múlt csütörtökön megjelent írása arra figyelmeztet, hogy néhány Dániában bejegyzett, összesen alig pár száz főt foglalkoztató cég éppen most forgatja fel az európai árampiacot. „Elképesztő pénzt csinálnak, milliárdokat lehet most keresni az árammal Európában” – mondja a cikkben megszólaló Mogens P. Sorensen dán árampiaci szakértő. A bemutatott cégek közül az MFT nevű például 2022-ben 576 millió eurót keresett. A cégnek 130 alkalmazottja volt akkoriban, azaz minden munkatársra, a portástól a vezérigazgatóig: 4,4 millió euró profit jutott.

Az említett cégek mind elképesztő tempóban növekednek. Blas hat dán energiakereskedőt vizsgált, amelyek jórészt robotok segítségével üzletelnek az európai áram- és gázpiacon.

Ezek összesített profitja 2020-ban 120 millió euró volt, 2021-ben nem egészen 1 milliárd, míg 2022-ben már 5 milliárd euró. Ekkora profitnövekedés ilyen gyorsan példátlan, még az óriási pénzeket mozgató energetikában is.

A cégek mind Aalborgban vagy Aarhusban vannak bejegyezve, egyik sem régebbi tíz évesnél. Munkatársaik többségének egyszerre van informatikai és közgazdasági végzettsége, általában az aarhusi egyetem phd-hallgatói közül kerülnek ki. Az iparág központja azért Dánia lett, mert ott elsőként liberalizálták az árampiacot, és így ott alapították az első robotalapú kereskedőházakat is. A rendszerek kiépítése különleges szakértelmet igényel, így aki be akart szállni az üzletbe, az legszívesebben a környéken alapított vállalkozást, ahol már voltak olyan emberek, akik tudták, hogy mit kell csinálni...

MIRE MEGÉPÜL A BUDAPEST-BELGRÁD VASÚT, MÁR MINDENKI MÁSFELÉ SZÁLLÍT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.01.24.


Naponta ötször is lehet már személyvonattal utazni a Szeged-Szabadka útvonalon. A 45 kilométeres távolságot autóval 45 perc alatt lehet megtenni, vonattal 1 óra 25-26 perc, az utazás ára irányonként 2356 forint. Sem az eljutási idő, sem a sebesség nem túl versenyképes: információink szerint napi átlag csupán tíz utas használja a vonatokat.

Idáig eljutni sem ment egyszerűen: egy hónapos késéssel, 2023 novemberében indultak el a személyvonatok. De a Mészáros Lőrinc R-Kord vasútépítője által 48 milliárd forintból átépített, csupán 13 kilométeres magyarországi szakasz még nincs kész: az aktuális várakozások szerint 2025-ig nem épül ki a felsővezeték, de a még fontosabb vonatbefolyásoló és biztosítóberendezés sem készült el. Ezt a cseh AŽD Praha vállalatnak kellene alvállalkozóként kiépíteni, de egyelőre nincsen információ, mikorra készülhet el.

Mindez nem is az utasoknak fáj nagyon, hanem a vasúti áruszállításnak: amíg nem készül el a biztosítóberendezés, addig csak egy vonat lehet a Szeged-Szabadka vonalon. Ez a vasúti hőskorba visz vissza: mivel nem látni berendezésekkel, hogy az egyvágányú pályán hol és milyen gyorsan közlekedő vonat van, így leegyszerűsítve akkor indulhat el Szegedről egy vonat, ha a horgosi határállomásig eljutott, illetve Szabadkáról is csak akkor indul, ha a magyar határig üres a pálya.

Így a napi öt pár személyvonat mellett

csupán napi két-három pár tehervonat közlekedhet. A Budapest-Belgrád vasútvonal legalább 2025-ig tartó átépítése miatt ez a teljes magyar-szerb vasúti áruszállítási kapacitás.

Mivel 2025-ig a Szeged-Szabadka vonalon sem látszik esély arra, hogy elkészül a teljes kiépítettség, ezzel a kapacitással kellene beérni. Pedig a szakasz felújítását pont az indokolta, hogy amíg épül a Budapest-Belgrád szakasz, legyen hol közlekedni a tehervonatoknak.

Eltűnő tehervonatok

Kerülni Magyarországról pedig nem igazán lehet: a legközelebbi lehetséges útirány Pécs-Magyarbóly-Eszék felé lenne, csakhogy arra is csak egyvágányú, felsővezeték nélküli pálya van (azaz csak dízelvontatás lehetséges), és ez olyan jelentős kitérő mind távolságban, mind költségekben, hogy ezt már nem lehet kigazdálkodni – akkor inkább kamionnal szállítják az árut...

DAVID PRESSMAN LÁTOGATÁSA AZ IGAZGYÖNGYNÉL

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.01.23.


Igazán megtisztelő látogatás helyszíne lehettünk ma. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman kelet-magyarországi körútja során alapítványunkat is meglátogatta. Mivel a célja a vidéki Magyarország megismerése volt, így nem egy irodai beszélgetést terveztünk, hanem azt ajánlottuk, hogy legyen a találkozás helyszíne Told, ahol az alapítványunk pilotprogramja van.

Hogy jól kihasználhassuk az időt, engem Berettyóújfaluban felvettek az autóba, és útközben meséltem kicsit az esélyteremtő munkánkról, majd Toldon a Tanodánk épületében szerveztük meg a beszélgetés többi részét. Itt az egyik szobában épp folyt a Matató, ahol a három év alatti gyerekek mozgásfejlesztése történt, a másik szobában pedig a társadalmi vállalkozásunkban dolgozó munkatársak vártak minket. David Pressman ezután velük beszélgetett, hogy képet kapjon az életükről, azokról a kihívásokról, melyekkel meg kell küzdeniük.

A válaszokból, kérdésekből biztosan sok olyan információt, benyomást szerzett, ami segítette, hogy az országot jobban megismerhesse, és megérthesse azokat a bonyolult társadalmi viszonyokat, melyek a mindennapokat meghatározzák.

Nekünk pedig megerősítő volt, nemcsak az, hogy minket választott, hanem a gratulációja is, amivel kifejezte, mennyire fontos az a munka, amit civil szervezetként végzünk.

Köszönjük szépen a látogatást, és mindazoknak a munkáját, akik segítették, hogy létrejöhessen.


ÚJABB FÖLDEKET VETT AZ ORSZÁG EGYIK LEGTEHETŐSEBB ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐJE, MÉSZÁROS LŐRINC TESTVÉRE

SZABAD EURÓPA
Szerzők: NÉMETH DÓRA, KELLER-ALÁNT ÁKOS, HORN GABRIELLA
2024.01.24.


Több mint 6 hektár (60 ezer négyzetméter) újabb területet szerzett Mészáros Lőrinc testvére a nyilvános állami adatbázis szerint. A Felcsúton önkormányzati képviselő Mészáros János a vagyonnyilatkozata alapján mostanra több mint háromszáz hektárnyi föld tulajdonosa.


Nemrég megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc sógornője, Mészáros Krisztina is több földbirtokot szerzett Felcsúton. Férjével, az önkormányzati képviselő-vállalkozó Mészáros Jánossal együtt már korábban is több ingatlant birtokoltak a településen.

Ehhez kapcsolódóan: Újabb földbirtokos Felcsúton – Mészáros Lőrinc sógornője közel százmillió forintért vett földet

A földadásvételi szerződéseket közzétevő kormányzati portál adatai szerint tavaly hat helyrajzi számon összesen közel tizenkét hektár (11,98 ha) földterületet szerzett Mészáros Krisztina. Most észrevettük, hogy a férje, János is vásárolt földet nemrég, december közepén...

ÓRIÁSI AZ IGÉNY A BÉRLAKÁSOKRA, A LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉG 2-3 MILLIÓ EMBERT ÉRINT MAGYARORSZÁGON

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.01.24.


A budapestiek ötöde potenciális célcsoportja lehetne egy új típusú megfizethető bérlakásmodellnek.


A júniusi önkormányzati választáson induló pártok számára kínál színes palettát a megfizethetőbb lakhatást célzó intézkedésekből az Önkormányzati Lakhatási Minimum. A dokumentumot összeállító Lakhatási Koalíció abban bízik, hogy a felsorolt lakáspolitikai intézkedésekből minél több mellett köteleződnek el a pártok és a jelöltek, akik megválasztásuk után meg is valósítják ezeket. A lakhatáshoz kapcsolódó társadalmi feszültségek, egyenlőtlenségek, a lakhatási szegénység 2-3 millió embert érint Magyarországon.

A lakhatással foglalkozó szervezetekből – Utcáról Lakásba!, Periféria Központ, Habitat, Utcajogász és Városkutatás – álló laza szövetség először a 2018-as országgyűlési választások előtt hozta nyilvánosságra szakpolitikai követeléseit, majd – néhány közös megmozdulást követően – a 2022-es voksolásra ismét összeállítottak egy közös követeléslistát. A jelenlegi Önkormányzati Lakhatási Minimum, amit kedden egy kerekasztal beszélgetés keretében mutattak be, ennek szerves folytatása, amely most különösen a városi önkormányzatok előtt álló feladatokra fókuszál. A hét tematikus fejezetre osztott dokumentumban 21 pontban foglalták össze a beavatkozási lehetőségeket.

Az intézkedések első csoportját a szabályozási javaslatok alkotják. A program összeállítói nem tagadják le, hogy a lakhatási szegénységgel kapcsolatos feszültségek ugyan helyi szinten csapódnak le, de az önkormányzatok mozgástere erősen korlátozott. Az viszont minden önkormányzat előtt nyitva áll, hogy megalkossa saját közérthető, átlátható, szociálisan érzékeny lakáskoncepcióját, amelynek fókuszába a legszegényebb rétegek támogatását, illetve a lakhatás területén jelentkező társadalmi különbségek felszámolását helyezi. A stratégia mellett elengedhetetlen az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma az önkormányzati bérlakásszektorban, ahogy haladéktalanul hatályon kívül kellene helyezni a hajléktalanság kriminalizációjáról szóló helyi jogszabályokat is. Régi terv a nonprofit lakásszektor létrehozása, amelyhez első lépésként ki kellene alakítani a megfelelő szabályozási környezetet. De sokat lendítene a jelenlegi helyzeten, ha a hosszú távú lakáskiadás helyett a rövid távú bérbeadást támogatnák a települések.

Az önkormányzatoknak jobban kellene támaszkodniuk az uniós forrásokra, hiszen az Európai Unió több pályázati forrása az Orbán-kormány kikerülésével, közvetlenül is elérhető. A jövő zenéje a Szociális Klímaalap, amely 2025 és 2032 között 1000 milliárd forintot biztosít Magyarországnak különféle, energiaszegénységet enyhítő célzott programokra. Ennek alapfeltétele, hogy a támogatást elsődlegesen szociálisan rászorulók kapják. A magyar háztartások 10 százaléka érintett lehet. (A programról korábban alábbi cikkünkben írtunk részletesen.)...

SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: MINDENKI NYUGODJON MEG, A KASTÉLYOKAT IS ELLOPJÁK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.01.24.


Szentpéteri Nagy Richard színjátéknak tartja, hogy Lázár János kastélytörvényéről az államfő kérésére az Alkotmánybíróság megállapította, hogy 11 pontjában ellentétes az Alaptörvénnyel. Az alkotmányjogász, politológus szerint ugyanis az összes többi eddig elfogadott fideszes törvény is ilyen. Mint mondta, most még zajlik a kastélyok kiosztása, amikor újabb közpénz kerül be magánvagyonokba. Eközben lehet „ütni” az építkezési és közlekedési minisztert, és ebbe a folyamatba be lehet csatornázni azt a kormány iránt érzett haragot is, ami a beruházások leállítása miatt keletkezett.


Nagyon különös a törvényalkotás Magyarországon. Szentpéteri Nagy Richard ezt a kijelentését részletesen meg is magyarázta. Benyújtanak egy törvényjavaslatot, amit megvitat a parlament. Közben azonban, amíg csak lehet, módosító indítványokkal teljesen átírják az egészet, és végül azt fogadják el. De sok esetben még a kihirdetés előtt is módosítják, majd hatályba lép a törvény, amit később ismét módosítanak. Ez így dilettáns kormányzás – állapította meg az alkotmányjogász.

A normális ügymenet az lenne, ha van egy jogilag szabályozatlan kérdés, akkor azt először megvizsgálnák, egyeztetnének, kiérlelnék az új jogszabályt, amit ezután terjesztenek be a parlamentbe. Ahol ezután átnézik újra, sok esetben még egy felsőház is megvizsgálja, azért, hogy körültekintően járjanak el egy törvény megalkotásánál. Magyarországon azonban minden másképp történik. Ha jelentősebb törvényről van szó, és a házszabály szerint hetekig előveszik annak tárgyalását, amíg nyitva áll a lehetőség, a kormánypárti képviselők feladata, hogy a kezükbe adott módosítókat beterjesszék. A közvéleménynek fogalma sincs arról, mit tartalmaznak ezek a módosításokkal tűzdelt törvényjavaslatok, bár maguk a képviselők sincsenek tisztában vele. Igaz, nekik egyszerűen meg van mondva, hogy mire nyomjanak gombot, azt viszont nem tudják elmondani, hogy mit szavaztak meg – fejtette ki Szentpéteri Nagy Richard...


A SVÉDEK NEM SÉTÁLNAK BELE ORBÁN CSAPDÁJÁBA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.23.


Mint megírtuk, a törökök engedélyezték Orbánnak a svéd NATO-csatlakozás megszavazását és ennek nyomán Orbán csalárd levelet írt a svéd miniszterelnöknek, amelyben meghívta Budapestre, a kedves testvéri jó viszonyról tárgyalni a kölcsönös bizalom jegyében, miután egy éve szemétkedik a svédekkel, és válogatott módon gyalázzák őket a semmiért.

A budapesti meghívás nyilvánvalóan csapda. Orbán el akarja játszani, hogy okkal tartották vissza a svéd NATO-csatlakozás elfogadását, de ő mindent megtesz érte, és a svédek azzal, hogy a miniszterelnöküket egy hazug Canossa-járásra kényszerítik, kiérdemelték a magyar hozzájárulást. Orbán csapdát állított nekik. A csapda azonban nem biztos, hogy működik.

A svédek – Orbánnal szemben – egyenes, korrekt és jellemes emberek, akik azt üzenték vissza, hogy tanulmányozzák a meghívást, de nem látnak okot arra, hogy ők Budapesten tárgyaljanak a NATO-csatlakozásról. Erről nincs mit tárgyalni, remélik, hogy Magyarország mielőbb elfogadja. A svédek nyilván tudják, hogy Orbánnak a törökök után alá kell írnia.

Ehhez semmi szükség arra, hogy Budapesten asszisztáljanak Orbán műsorához. Ez egy átlátszó és rendkívül primitív csapda. Ezek mindenkit teljesen hülyének néznek, és az Unió korrupt politikusai miatt, s a magyarok kollaborációját látva, azt hiszik, mindenki hülye és aljas, mindenkivel megtehetnek bármit. Éppen ideje, hogy végre valaki nemet mondjon.

Ezért óriási pofon lenne Orbánnak, aki az arcátlan zsarolásaival és csapdáival aljaskodva azt a hamis látszatot akarja kelteni (nárcisztikus pszichopata lelkét kielégítve), hogy neki senki nem tud ellenállni, ellentmondani, mindent ő irányít, és minden úgy van, ahogyan ő akarja. Orbán most a svédeknek állított csapdát egy ócska hazug színjátékhoz.

Ha a svédek udvariasan elutasítják a meghívást, a becsületet többre tartva mindennél, ami csodálattal töltene el minket, akkor Orbán kiosztott magának egy hatalmas sallert, és saját dugájába dől az aljas terve. Mert a törökök megszavazták a csatlakozást, ezért neki is meg kell szavaznia, és a „sértést” nem tudja megtorolni, a színjátékot sem tudja eljátszani.

A svédeknek nem kell hálásnak lenniük, amiért Orbán megszavaztatja az embereivel a NATO-csatlakozásukat, mert eddig sem volt semmi oka az elutasításra. Nem kell elhazudni azt sem, hogy hirtelen – amikor Orbán úgy akarja – milyen jó lett a viszony, mert nem lett jó, és ahhoz Magyarországnak sokat kell tennie, hogy egyszer jó legyen.

Az mekkora koppanás lesz, ha Orbánnak úgy kell megszavaztatnia a svéd csatlakozást, hogy a svéd miniszterelnök elutasítja a meghívását. Mivel a törökök megszavazták, így Orbán nem tehet mást, neki is utasítania kell a magánparlamentjét. Így Orbán esik az arcára, finoman szólva, saját magát leplezi le és alázza meg. Adja Isten, hogy így legyen!

Márpedig a svédek pontosan tudják, hogy Orbán ezzel megbukott. Nincs választása. Miért is kellene a svédeknek Budapestre menni? Miért nyújtanának segédkezet Orbánnak ahhoz, hogy az eddigi aljasságát leplezze és önmagát kimentse? Igya meg a levét, derüljön ki az igazság, hogy semmi önállósága és szuverenitása nincs, és eddig is csak hazudott.

Hajrá svédek! Nagyon reméljük, hogy visszaadják az emberiségbe vetett hitünket. Bízunk benne, mert ez az egyetlen tisztességes és emberhez méltó válasz a történtek után, és a meghívás nyilvánvalóan hamis és csalárd, álnok jellegére való tekintettel. A svédek pedig egyenes és becsületes emberek, akik átlátnak ilyen trükkökön, nem vesznek részt benne.

SZŰZ MÁRIA, SEGÍTS, MÁR CSAK MAGYARORSZÁG VÉDI A NATO-T A SVÉD CSATLAKOZÁSTÓL! A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.01.24.


Török árulás, észt szauna, Fradi-szív, vörös-tengeri helyzet és berosáló forint a reggeli hírlevélben.


Üdvözöljük az olvasókat! Ismét jelentkezik a reggeli hírlevelünk, ami az elmúlt nap legfőbb híreit gyűjti össze (de van több is). 




Kezdésnek itt van 4 kiemelt cikk a címlapról:





BELFÖLD

Aggasztó a helyzet, még az is lehet, hogy az EU egyik leggazdagabb országa csatlakozik a NATO-hoz, ha Magyarország nem tesz valamit ellene!

Orbán Viktor hirtelen meghívta a svéd kormányfőt, hogy a NATO-csatlakozásról is beszéljenek, de a svéd külügyminiszter azt mondta, nem lát okot arra, hogy Magyarországon tárgyaljanak a NATO-csatlakozásról. Közben a török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását, így már csak a magyar Országgyűlés jóváhagyása hiányzik. Ide vezetett a nagy silent treatment.

Véletlenül kiderült, hogy Pintér Sándornak tavaly titokban havi 462 ezer forinttal nőtt a fizetése: tavaly ennyi volt a havi átlagos fizetés Magyarországon, de ezt a 17,5 százalékos emelést az államtitkárai is megkapták.

A jegybank 7 pontos „szakmai cikkel” szállt bele Orbán kedvenc kamarai elnökébe, Parragh Lászlóba: az MNB szerint Parragh „nem látja át a jegybank és a monetáris politika működésének lényeges pontjait”, a nyilatkozatai sokszor megtévesztők.

Folyamatosan erősödő migrációs nyomással riogatnak, menekültek meg sehol: novemberben mintha egyik napról a másikra megszűnt volna a bevándorlás a déli határon, eközben az állami médiumok továbbra is migrációs katasztrófával riogatnak. A visszaesés háttérében a szerb választások miatti erőfitogtatás állhat.

A KSH látványos térképpel mutatta meg, hogy a kevés magyar vallásos milyen soknak is feltüntethető: ha a 43 százaléknyi vallásos magyart vesszük 100 százaléknak, mindjárt jobban megfelelünk a keresztényi retorikának.

Békés Márton büszke rá, hogy a könyvét egy szélsőjobboldalisága miatt titkosszolgálati megfigyelés alatt álló német politikus is olvassa, az a Björn Höcke, aki korábban szégyennek nevezte a berlini holokauszt-emlékművet.

- Eljutott odáig Lánczi Tamás, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak foglalkoznia kell a médiával is.

- A Magyarságkutató Intézet a magyar kultúra napján nem találta el rendesen a Himnusz első sorát.

- Az Állami Számvevőszék hiányosságokat talált Szöllősi György szervezetének ellenőrzésekor.

- 800 diák fogja fogadni Novák Katalint Gyulán, a részvétel a tankerület szerint önkéntes alapú.

- 2 év fogházat kapott 5 évre felfüggesztve az óvodást a buszban felejtő buszsofőr.

- Meztelenre vetkőzött, majd felállt az oltárra egy férfi a Szent István-bazilikában, a rendőrök szedték le.

GAZDASÁG

Nagy Márton ötletelni kezdett, hogy hozzányúlna a változó kamatozású hitelekhez: összecsinálta magát a forint, bezuhant a tőzsde.

Megugrottak a fizetések novemberben, nettó 338 500 forint volt a középérték, a pénzügyi szektorban dolgozók havi átlagos bruttója közel járt az 1 millióhoz.

A Fudan egyetem még nincs sehol, de a fenntartására létrehozott alapítvány egy éven belül a harmadik főigazgatót kapja: a korábban Pegasus kémszoftverrel célba vett volt pekingi nagykövetet Csák János politikai tanácsadója váltja.

A Belügyminisztériumnak nyilvánosságra kell hoznia egy 10 évre titkosított, 280 millióért írt egészségügyről szóló tanulmányt: 2020-ban rendelte meg a tárca „a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról” szóló tanulmányt.

Az OMSZ széttárja a karját, a betegszállító cég elérhetetlen, a SOTE nem válaszol Curtis anyjának ügyében, és egyelőre az sem derült ki, hogy valóban indult-e vizsgálat bárhol is amiatt, mert egy betegszállító magára hagyott egy idős, mozgásában korlátozott nőt.

Rossz a kazán, 12 fokban tanulnak a tatai szakképző diákjai, csak négy teremben van fűtés, „fél osztályok és a fél tanári kar állandóan beteg”.

- A GVH megfigyelőként csatlakozott a türk államok versenytanácsához.

- Több mint 60 milliárd forintnyi kifizetetlen számla állt a kórházakban december végén.

Lemodellezték, milyen lenne a főváros látképe a rákosrendezői Mini-Dubaj toronyházaival.

- Harmadszor is kiadták az engedélyt a Fertő-tavi gigaberuházásra, harmadszor is bíróságra kerül az ügy.

- A saját szemével akarta látni, a lombkoronasétánynál járt az amerikai nagykövet.

- Hétfőn rekordot döntött a villamosenergiai terhelés Magyarországon.

- 100 tonnával kevesebb szemét úszik a Tisza tetején.

KÜLFÖLD

A vörös-tengeri helyzet még nem az Armageddon, de a világkereskedelem fontos problémájára világít rá: alternatív útvonalakat kell keresni, mert a mostani helyzet, valamint a korábbi válságok jól mutatják a fontos tengeri kereskedelmi csomópontok sebezhetőségét.

A nyugati erők újabb jemeni húti állásokat bombáztak: ez már a 8. légicsapás-sorozat volt, de még nem tudják elérni, hogy az Irán-párti hútik befejezzék a kereskedelmi hajózás elleni támadásokat.

Kaminski fia szerint apját akarata ellenére orrán át táplálják a börtönben: az éhségsztrájkoló volt lengyel belügyminiszter állítólag csak az infúziós táplálásba egyezett bele.

- Az izraeli hadsereg kedden vesztette a legtöbb katonáját Gázában, közben teljesen bekerítették Hán Júniszt, a civilek pedig bennrekedtek.

- Harmincszorosára nőttek a kanyarós megbetegedések Európában.

- Lopásgátló funkció jön az iPhone-okra, miután korábban ellopták egy csomó ember adatait.

OROSZ-UKRÁN

Ijesztően magas az átlagéletkor az ukrán hadseregben, öregedő katonákkal nehéz harcolni az agresszor ellen: a hivatalos adatok titkosak, de a nemzetközi sajtó becslései szerint az átlagos ukrán katona 43 éves, miközben a fiatalok mozgósítása nehézségekbe ütközik. Sokaknak már a lőszerek rakodása is gondot okoz, nemhogy a támadó műveletek végrehajtása.

Donald Tusk azt mondta Orbánról, hogy akik csendben támogatják Putyint, elárulják Európát, és a pokol legsötétebb bugyrait érdemlik azok, akik erkölcsi konfliktusok idején semlegesnek tettetik magukat. Szijjártó Péter szerint az ukrán hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a hétfői találkozó a valódi tartalom helyett ne másról szóljon.

- Kijevet és Harkivot rakétázták az oroszok, legalább 60 ember megsérült.

- Alekszej Navalnijt a börtönben minden hajnali 5-kor egy putyinista énekes popslágerével ébresztik, de szigorúan a himnusz után.

KULTÚRA

A minisztérium összes cégénél elrendelte a szponzori szerződések felmondását Lázár János. Kubatov Gábor szerint aki megvonja a támogatást a Fraditól, az nincs tisztában a nemzeti érzéseinkkel, és az FTC elnöke torkig van az ilyenfajta módszerekkel és emberekkel.

Anna Hints dokumentumfilmjében, a Smoke Sauna Sisterhoodban meztelen nők ülnek Észtországban az erdő közepén, egy szaunában, és a női léthez kapcsolódó történeteket osztanak meg egymással.

- Az Oppenheimer 13, Mihalek Zsuzsa 1 Oscar-jelölést kapott.

- És már ingyen is hallgatható a Borízű hang 155. része.