Szerző: BIDF
2025.01.15.
A filmet a 11. BIDF-en ( január 25. – február 2.) vetítjük, részletek és vetítési időpontok:
▶ Előzetes: 
• BIDF2025 - Ellenméreg (non-official t...
• BIDF2025 - Ellenméreg (non-official t... 2025. január 17., péntek
PUTYIN MARKÁBAN - NÉMETH ANDRÁS HVG I DOKK
DOKK / HVG
Szerző: BIDF
2025.01.15.
A filmet a 11. BIDF-en ( január 25. – február 2.) vetítjük, részletek és vetítési időpontok:
Szerző: BIDF
2025.01.15.
A filmet a 11. BIDF-en ( január 25. – február 2.) vetítjük, részletek és vetítési időpontok:
A FIDESZNEK HR-PROBLÉMÁI VANNAK, DE TOVÁBBRA SEM SZABAD LEÍRNI ŐKET ❌ VÉTÓ #42 RUFF BÁLINTTAL
VÉTÓ / PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2025.01.16.
Magyar Péter beszédet mond, Rogán Antalt kitiltják, Orbán Viktor Indiában pihen, a Fidesz megnyeri az időközit - így foglalható össze 2025 első két hete a magyar belpolitikában, de az év első Vétójában újrakezdésről, politikusi tiszta lapokról is szó esett.
0:00 - Felkonf, intro
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2025.01.16.
Magyar Péter beszédet mond, Rogán Antalt kitiltják, Orbán Viktor Indiában pihen, a Fidesz megnyeri az időközit - így foglalható össze 2025 első két hete a magyar belpolitikában, de az év első Vétójában újrakezdésről, politikusi tiszta lapokról is szó esett.
0:00 - Felkonf, intro
0:52 - Új év, tavalyi felállás
22:30 - Dombóvár tanulságai
38:32 - Papírgyárnyi tiszta lap
1:02:52 - Elköszönés, stáblista
ORBÁN VIKTOR: ROGÁN ANTAL POZÍCIÓJÁT AZ AMERIKAIAK MINDENNÉL JOBBAN MEGERŐSÍTETTÉK
TELEX
Szerző: NAGY BÁLINT
2025.01.17.
„2020-ban ha nem csalnak, akkor Donald Trump maradt volna az elnök, és akkor nincs ukrán-orosz háború” – kezdte Orbán Viktor az idei első Kossuth rádiós interjúját, miután hazajött indiai szabadságáról. Rogán Antal szerinte kiválóan végzi a munkáját, az amerikaiak a szankciós listával csak megerősítették a pozícióját a magyar kormányban.
Orbán Viktort először a magyar-amerikai kapcsolatokról kérdezték: szerinte minden meg fog változni, miután Donald Trump hivatalba lép fel. „Keddtől egy más nap kel fel a nyugati világ fölött” – mondta. Szerinte négy éve kicsalták Donald Trump kezéből a kormányzást, majd jött egy demokrata kormányzás, ami más mint a republikánus.
Elmondta, hogy szerinte a demokraták globalisták, mögöttük egy nagy hálózat van, aminek az egyik fő embere Soros György. „Ők ilyen hálózatokon keresztül érvényesítik érdekeiket.” Szerinte ez a hálózat azt akarja „ráerőszakolni” a világra, amit a demokraták Washingtonban jónak gondolnak. „Ilyenkor a világot elönti a migrációs káosz, ilyenkor a gender őrület elszabadul, Pride lesz, szivárványos lobogó meg transgender, meg nemváltó műtétek” – mondta a miniszterelnök.
David Pressman távozó amerikai nagykövetről azt mondta, hogy egy „verőlegény”, akinek az lett volna a dolga, hogy „belepréselje” Magyarországot a globalista, liberális, demokrata „kánonba”, ami kész háborúval terjeszteni az igét. „De Magyarország nem ilyen ország, nekünk van egy saját küldetésünk, egy ok amiért van Magyarország.” Szerinte ebbe nem fér bele egy verőlegény Amerikából, aki megmondja, hogy engedjük be a migránsokat és adjuk át a földjeinket.
„Az, hogy idejönnek emberek, aztán majd jól ellakják tőletek, amiért küzdöttetek 1100 évet, az nem fér bele a magyar ember gondolkodásába” – mondta. Hozzátette: nem véletlen, hogy egyszer sem találkozott Pressmannel, mivel az elejétől egyértelmű volt, hogy miért küldték ide. Szerinte kódolható volt, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok mélypontra jutnak, „ahol tudtak ártottak nekünk”. Elmondta, hogy ennek az „utolsó, kicsi története”, hogy az egyik miniszterét a kormánynak, Rogán Antalt szankciós listára tették.
Szerinte Rogán az „első számú őre a magyar szuverenitásnak, ”ezért ha egy nagyhatalom őt bünteti, azt azt jelenti, hogy jól végzi a munkáját„. Orbán azt mondta, hogy van egy megállapodása Trumppal, hogy egy ”fantasztikus, nagyívű aranykorszakot„ kezdenek a magyar-amerikai kapcsolatokban. Ennek szerinte a magyarok pénztárcájára is hatása lesz...
Szerző: NAGY BÁLINT
2025.01.17.
Orbán Viktort először a magyar-amerikai kapcsolatokról kérdezték: szerinte minden meg fog változni, miután Donald Trump hivatalba lép fel. „Keddtől egy más nap kel fel a nyugati világ fölött” – mondta. Szerinte négy éve kicsalták Donald Trump kezéből a kormányzást, majd jött egy demokrata kormányzás, ami más mint a republikánus.
Elmondta, hogy szerinte a demokraták globalisták, mögöttük egy nagy hálózat van, aminek az egyik fő embere Soros György. „Ők ilyen hálózatokon keresztül érvényesítik érdekeiket.” Szerinte ez a hálózat azt akarja „ráerőszakolni” a világra, amit a demokraták Washingtonban jónak gondolnak. „Ilyenkor a világot elönti a migrációs káosz, ilyenkor a gender őrület elszabadul, Pride lesz, szivárványos lobogó meg transgender, meg nemváltó műtétek” – mondta a miniszterelnök.
David Pressman távozó amerikai nagykövetről azt mondta, hogy egy „verőlegény”, akinek az lett volna a dolga, hogy „belepréselje” Magyarországot a globalista, liberális, demokrata „kánonba”, ami kész háborúval terjeszteni az igét. „De Magyarország nem ilyen ország, nekünk van egy saját küldetésünk, egy ok amiért van Magyarország.” Szerinte ebbe nem fér bele egy verőlegény Amerikából, aki megmondja, hogy engedjük be a migránsokat és adjuk át a földjeinket.
„Az, hogy idejönnek emberek, aztán majd jól ellakják tőletek, amiért küzdöttetek 1100 évet, az nem fér bele a magyar ember gondolkodásába” – mondta. Hozzátette: nem véletlen, hogy egyszer sem találkozott Pressmannel, mivel az elejétől egyértelmű volt, hogy miért küldték ide. Szerinte kódolható volt, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok mélypontra jutnak, „ahol tudtak ártottak nekünk”. Elmondta, hogy ennek az „utolsó, kicsi története”, hogy az egyik miniszterét a kormánynak, Rogán Antalt szankciós listára tették.
„Rogán Antal pozícióját soha nem látott mértékben megerősítették a magyar politikában és a magyar kormányban. Én ebből annyit tudok kiolvasni, hogy jól végzi a dolgát.”
Szerinte Rogán az „első számú őre a magyar szuverenitásnak, ”ezért ha egy nagyhatalom őt bünteti, azt azt jelenti, hogy jól végzi a munkáját„. Orbán azt mondta, hogy van egy megállapodása Trumppal, hogy egy ”fantasztikus, nagyívű aranykorszakot„ kezdenek a magyar-amerikai kapcsolatokban. Ennek szerinte a magyarok pénztárcájára is hatása lesz...
A TŰZ ELMENT VELE - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.12.17.
Egy megalázott topmilliárdos, a korrupt korrupcióüldöző, orbáni röpülőrajt, turbótrumpizmus és az odalett Lynch-hangulat a 444 napindító hírlevelében.
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.12.17.
2025. január 16., csütörtök
EURÓPA SZENVED, KELET-KÖZÉP-EURÓPA HASÍT, MAGYARORSZÁG MEGREKEDT
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.01.16.
Sokféle területi fókusszal nézhetünk a gazdaságunkra. Nézhetjük magunkat az Európai Unió tagjaként, azon belül a kelet-közép-európai (CEE) régió részeként, végül egyetlen országként, azaz Magyarországként. Ha ezeken a szinteken végigmegyünk, ambivalens kép rajzolódik ki: az európai gazdaság összességében szenved, a régió sokkal ígéretesebb, a magyar növekedés viszont elakadt.
Ugyanakkor az egyáltalán nem igaz, hogy máshol kolbászból lenne a kerítés. Egy rakás országban politikai beakadás, fontos választás jön, Lengyelországban fajsúlyos elnökválasztás, Romániában megismételt elnökválasztás, Bulgáriában sokadik kísérlet a kormányalakításra. Többen annyira félnek Donald Trumptól, hogy már óvintézkedéseket tettek a tartalékképzésre, például az év elején gyorsan kimentek a devizapiacra pénzért (például a lengyelek, a törökök és a magyarok), vagy puffereket hoztak létre.
Vannak országok, ahol a hiányszámok nagyok (Románia), máshol nincs igazán tere a kamatcsökkentésnek és az élénkítésnek (Románia, Magyarország, Lengyelország). Magyarországon és Lengyelországban veszély a további devizagyengülés is, nekünk sajnos az uniós források is csak igen korlátozottan állnak rendelkezésre. Ráadásul Magyarország egyre gyakrabban érezheti, hogy politikai jellegű, de gazdasági megjelenésű karanténba került, legyen szó spanyol vasútcégről, vagy éppen román energiacégről – úgy tűnik, hogy befektetőként sem látják szívesen. Probléma a régióban a németeknek való kitettség is (Csehországban ez a magyar szintnél is nagyobb), a szlovákok, románok, lengyelek viszont az Egyesült Államoktól függenek jobban. A mostani helyzetben egyik sem ideális.
Na de induljunk a nagyobb egység felől! Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank (Österreichische Nationalbank) kormányzója szerint 2025-ben Európa növekedése lesz a legalacsonyabb a nagy gazdasági régiók közül. Miközben
Jó hír, hogy a 2026-os előrejelzések szerint már jobban állunk, nem lesz Európa úgy lemaradva, és az inflációs kilátásokat tekintve is belesimulunk a világátlagba (2 százalék körüli átlagos inflációval).
– vélte Gökçe Çelik, az UniCredit Group vezető közgazdásza.
Sajnos azonban a legtöbb független elemzés szerint Magyarország növekedés tekintetében nincs az éllovasok között. Bizonyos hiánymutatókban talán fegyelmezettebbek vagyunk, az infláció, a munkanélküliség nálunk az alacsonyabbak közé tartozik, de amíg a többi országban érdemi uniós forrás segíti a közösségi beruházásokat, nálunk ilyen nincs. Kívülről nézve Magyarország leggyengébb pontja az elegendő uniós finanszírozás hiánya, amit itthon a kormányzati politikusok általában nem tartanak olyan fajsúlyos kérdésnek, úgy tesznek, mintha azt az ázsiai működőtőke helyettesíthetné...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.01.16.
Kolbász és kerítés
Természetesen mindig vannak éltanulók,
Természetesen mindig vannak éltanulók,
- a fejlettek közül Észtország, amely innovatív, digitális, gyorsan nő;
- a fejlődők közül Horvátország, ahol évek óta nagyon erősek a fogyasztási, béremelkedési, növekedési számok, illetve az állam nagyon sikeres az uniós források felhasználásában;
- a fejletlenek közül Észak-Macedónia, ahol Gordana Dimitrieska Kocoska pénzügyminiszter elmondása szerint bőven van most közös cél, legyen az autópálya Szkopje és Szófia között, vagy autópálya Szkopje és a déli üdülővidék, Ohrid között. Ilyen a korrupció, a maffia, a csempészek elleni harc is.
Ugyanakkor az egyáltalán nem igaz, hogy máshol kolbászból lenne a kerítés. Egy rakás országban politikai beakadás, fontos választás jön, Lengyelországban fajsúlyos elnökválasztás, Romániában megismételt elnökválasztás, Bulgáriában sokadik kísérlet a kormányalakításra. Többen annyira félnek Donald Trumptól, hogy már óvintézkedéseket tettek a tartalékképzésre, például az év elején gyorsan kimentek a devizapiacra pénzért (például a lengyelek, a törökök és a magyarok), vagy puffereket hoztak létre.
Vannak országok, ahol a hiányszámok nagyok (Románia), máshol nincs igazán tere a kamatcsökkentésnek és az élénkítésnek (Románia, Magyarország, Lengyelország). Magyarországon és Lengyelországban veszély a további devizagyengülés is, nekünk sajnos az uniós források is csak igen korlátozottan állnak rendelkezésre. Ráadásul Magyarország egyre gyakrabban érezheti, hogy politikai jellegű, de gazdasági megjelenésű karanténba került, legyen szó spanyol vasútcégről, vagy éppen román energiacégről – úgy tűnik, hogy befektetőként sem látják szívesen. Probléma a régióban a németeknek való kitettség is (Csehországban ez a magyar szintnél is nagyobb), a szlovákok, románok, lengyelek viszont az Egyesült Államoktól függenek jobban. A mostani helyzetben egyik sem ideális.
Se Európa, se Magyarország nincs az éllovasok között
Na de induljunk a nagyobb egység felől! Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank (Österreichische Nationalbank) kormányzója szerint 2025-ben Európa növekedése lesz a legalacsonyabb a nagy gazdasági régiók közül. Miközben
- Kína 4,7 százalékkal növekedhet,
- az Egyesült Államok 2,4 százalékkal,
- de még a mostanában inkább csak bukdácsoló Egyesült Királyság is 1,7 százalékkal,
- Japán 1,5 százalékkal,
- addig az euróövezet csak 1,3 százalékkal.
Jó hír, hogy a 2026-os előrejelzések szerint már jobban állunk, nem lesz Európa úgy lemaradva, és az inflációs kilátásokat tekintve is belesimulunk a világátlagba (2 százalék körüli átlagos inflációval).
Kelet-Közép-Európa, vagyis a CEE-régió legtöbb országa eleve sokkal jobban hasít, mint az uniós átlag, 2–3 százalék közötti növekedést érhet el 2025-ben, ami érdemben meghaladja a nyugat-európai növekedési rátákat
– vélte Gökçe Çelik, az UniCredit Group vezető közgazdásza.
Sajnos azonban a legtöbb független elemzés szerint Magyarország növekedés tekintetében nincs az éllovasok között. Bizonyos hiánymutatókban talán fegyelmezettebbek vagyunk, az infláció, a munkanélküliség nálunk az alacsonyabbak közé tartozik, de amíg a többi országban érdemi uniós forrás segíti a közösségi beruházásokat, nálunk ilyen nincs. Kívülről nézve Magyarország leggyengébb pontja az elegendő uniós finanszírozás hiánya, amit itthon a kormányzati politikusok általában nem tartanak olyan fajsúlyos kérdésnek, úgy tesznek, mintha azt az ázsiai működőtőke helyettesíthetné...
KALIFORNIAI TŰZVÉSZ- KATASZTRÓFA REALITY, KÉRDŐJELEKKEL. JAMBRIK RUDOLF, INFORÁDIÓ, ARÉNA
INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST
Műsorvezető: HERCZEG ZSOLT
2025.01.15.
Miért nem bírnak a tűzoltók a Kaliforniában tomboló lángokkal? Miért gyakoribbak az erdőtüzek a tengerparti területeken? Hogyan terjed egy tűzvihar? Milyen erdők a leggyúlékonyabbak? Hogyan lehet kialakítani egy erdőt úgy, hogy a tűz lassabban terjedjen benne? Miért égtek porig az épületek? Milyen egy tűzálló épület? Tűzbiztonsági szempontból mekkora kockázatot jelent az akkumulátoros napelemek és elektromos autók elterjedése? Hogyan lehet ezeket eloltani, ha kigyulladnak? Milyen módszerek és eszközök vannak egy erdőtűz megfékezésére a földfelszínről és a levegőből? Miért fogyott el a tűzivíz Los Angelesben? Tengervízzel lehet tüzet oltani? Miért színes az oltásra használt víz? Az épülettüzek oltásánál mi okozza a legtöbb nehézséget a tűzoltóknak? Tűz ellen ellentűzzel is lehet védekezni? Milyen módszerekkel lehet megállapítani egy tűz keletkezésének helyszínét és okát? A műholdas képrögzítés hogyan segíti a tűzvizsgálatot? Mennyire fontos az, hogy a villanyvezetékek körül rendszeresen visszametsszék a fákat? Mennyire gyakori, hogy gyújtogatás okozza az erdőtüzeket? Minden nagy tűz kicsi tűzből keletkezik? Szóba jöhet az öngyulladás? Magyarországon mennyire gyakoriak az erdőtüzek és jellemzően mi okozza azokat? A klímaváltozás miatt egyre több erdőtűz lesz? Mennyire van felkészülve ezek oltására a tűzoltóság? Mit tegyen egy civil, ha erdőtüzet lát, azon kívül, hogy azonnal értesíti a tűzoltóságot? Budapest és Magyarország számára milyen tanulságokkal szolgálnak a kaliforniai, spanyol, görög, horvát tűzvészek? Milyen lesz a jövő tűzoltása? Vannak új típusú járművek, felszerelések, oltási anyagok, technológiák és robotok?
Jambrik Rudolf, nyugalmazott tűzoltó ezredes az InfoRádió Aréna című műsorában 2025.01.15-én. Podcast.
Lásd még:
Műsorvezető: HERCZEG ZSOLT
2025.01.15.
Miért nem bírnak a tűzoltók a Kaliforniában tomboló lángokkal? Miért gyakoribbak az erdőtüzek a tengerparti területeken? Hogyan terjed egy tűzvihar? Milyen erdők a leggyúlékonyabbak? Hogyan lehet kialakítani egy erdőt úgy, hogy a tűz lassabban terjedjen benne? Miért égtek porig az épületek? Milyen egy tűzálló épület? Tűzbiztonsági szempontból mekkora kockázatot jelent az akkumulátoros napelemek és elektromos autók elterjedése? Hogyan lehet ezeket eloltani, ha kigyulladnak? Milyen módszerek és eszközök vannak egy erdőtűz megfékezésére a földfelszínről és a levegőből? Miért fogyott el a tűzivíz Los Angelesben? Tengervízzel lehet tüzet oltani? Miért színes az oltásra használt víz? Az épülettüzek oltásánál mi okozza a legtöbb nehézséget a tűzoltóknak? Tűz ellen ellentűzzel is lehet védekezni? Milyen módszerekkel lehet megállapítani egy tűz keletkezésének helyszínét és okát? A műholdas képrögzítés hogyan segíti a tűzvizsgálatot? Mennyire fontos az, hogy a villanyvezetékek körül rendszeresen visszametsszék a fákat? Mennyire gyakori, hogy gyújtogatás okozza az erdőtüzeket? Minden nagy tűz kicsi tűzből keletkezik? Szóba jöhet az öngyulladás? Magyarországon mennyire gyakoriak az erdőtüzek és jellemzően mi okozza azokat? A klímaváltozás miatt egyre több erdőtűz lesz? Mennyire van felkészülve ezek oltására a tűzoltóság? Mit tegyen egy civil, ha erdőtüzet lát, azon kívül, hogy azonnal értesíti a tűzoltóságot? Budapest és Magyarország számára milyen tanulságokkal szolgálnak a kaliforniai, spanyol, görög, horvát tűzvészek? Milyen lesz a jövő tűzoltása? Vannak új típusú járművek, felszerelések, oltási anyagok, technológiák és robotok?
Jambrik Rudolf, nyugalmazott tűzoltó ezredes az InfoRádió Aréna című műsorában 2025.01.15-én. Podcast.
Lásd még:
- California Fire Live | Los Angeles Fire Live | Strong Winds Spark New Fires | Palisades Fire | US
- LIVE Updates : Los Angeles Fire Storms | LA Winds Extend Wildfire Threat | California WIldfires |USA
- Millions On Edge As 'Dangerous' Santa Ana Winds Pick Up, Threaten To Start New Fires In Los Angeles
CSŐD NEM LESZ, DE A HELYZET INGATAG – GAZDASÁGELEMZŐI CSÚCS MADÁR ISTVÁNNAL ÉS ZSIDAY VIKTORRAL
HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.01.16.
A múlt heti külpolitikai után ezúttal belgazdasági évadnyitót tartottunk a HetiVálaszban. Mekkora a baj a magyar gazdasággal? Mit kéne változtatni, és lehet-e? Lehetőség vagy kockázat Nagy Márton mindenhatósága? Milyen jegybankelnök lesz Varga Mihályból? Hogy árthat Magyarországnak Donald Trump? Akik válaszolnak: Madár István, a Portfolio vezető elemzője és Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Mekkora a baj?
Madár István: „A laikusoknak a baj az, hogy lesz-e államcsőd meg árfolyamválság. Ahhoz, hogy ez a kettő kialakuljon, két nagyon fontos dolog kell: valami külső óriási sokkhatás meg belső gazdaságpolitikai hibák. Mind a kettőből volt és van terítéken minden, de érzésem szerint nagyon messze vagyunk attól, hogy bekövetkezhessen bármelyik is. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a költségvetés helyzete ingatag, a magyar gazdaságnak nagyon rosszat tesz, hogy nem jön be az az európai uniós forrás, amire előtte másfél évtizedig rá voltunk gyógyulva, és vannak növekedési kihívásaink, amik részben a kipukkadt beruházási lufiból és a külső, permakrízisnek nevezett, most már többéves jelenségnek köszönhető: lényegében a Covid óta nem volt igazán rendes, tartós, legalább két évig tartó konjunktúra, amire rá tudtunk volna kapaszkodni. Ezek mind-mind rávilágítanak arra, hogy itt a belső folyamatok sem voltak olyan kedvezőek. A gazdaságpolitika prociklikussá vált – amikor nem kellett volna, akkor durván kiköltekezett –, most meg, amikor kellene élénkíteni a gazdaságot, nincsen rá pénz. E folyamatok kulminálása miatt van ez a felmérések szerint nagyon negatív gazdasági hangulat Magyarországon – mind az üzleti szereplők, mind a lakosság körében.”
Zsiday Viktor: „Nézhetjük úgy, hogy az elmúlt 20 évben, amióta az Európai Unióhoz csatlakoztunk, az sikertörténet a régiónak is meg nekünk is, mert nagyon sokat közeledtünk az Európai Unió átlagához, meg mondhatjuk azt is, hogy ennek ellenére az elmúlt 10-15 évben Magyarországon a növekedés üteme elmarad attól, mint ami ahhoz lenne szükséges, hogy valóban fel tudjunk zárkózni a fejlett országokhoz. És azt is lehet mondani, hogy az elmúlt két év meg nagyon rosszul sikerült, bár volt egy csomó szembeszél. Magyarországon komoly strukturális problémák vannak, amit hogyha nem gyógyítunk meg, akkor nem tudunk fölzárkózni Ausztriához a következő évtizedekben sem. Viszont az, amit elértünk, az egyébként – globálisan nézve – nem egy nagyon rossz szint.”
Mik a legfőbb strukturális problémák?
Zsiday Viktor: „Vannak komoly gazdaságpolitikai hibák. Részben a – túlárazott – beruházás vezérelte növekedés, illetve nagyon jelentős szerepet játszott a járadékvadászat – hogy szépen fogalmazzunk. Egyre több cégnek és iparágnak nem feltétlenül valódi versenyben kell helytállnia, hanem mondjuk lobbizásban, pályázatírásban, helyezkedésben. Ez nem segíti elő a termelékenységnövekedést, mert akkor nem arra összpontosítanak. Ha csak egy mondatot kéne mondanom: Magyarországon nincs elég verseny.”
Lehetőség vagy kockázat Nagy Márton mindenhatósága?
Madár István: „Nem látok olyan nagy háttérkutató intézményeket, amelyek gazdaságpolitikai döntéseket alapoznának vagy a gazdaság szerkezetében az apró, de szükséges változtatásokat elintéznék. A 200 évvel ezelőtti gazdaság a négyökrös szekér volt: meg kellett nézni, milyen erősek az ökrök, meg hogy a kerekek azok hogy mennek. Aztán lettek kétütemű motorjaink, de a modern gazdaságok már Forma-1-es versenymotorok – történelmi léptékben még a magyar is az –, amiken már tizedmillimétereket kell reszelgetni, vagy valami olyat beletenni, amitől még kisajtolhatók plusz lóerők. Ez az, amihez olyan szisztematikus, jól felépített kormányzati, gazdaságpolitikai munka kell, ami nagyon sok kapacitást visz el, és nem egy vagy tíz embernek az ötleteléséből áll, hanem valami ennél sokkal komplexebb és szisztematikusabb feladatmegoldás lenne. Ezért tartok inkább kicsit ezektől a csúcsminisztériumoktól.”
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.01.16.
A múlt heti külpolitikai után ezúttal belgazdasági évadnyitót tartottunk a HetiVálaszban. Mekkora a baj a magyar gazdasággal? Mit kéne változtatni, és lehet-e? Lehetőség vagy kockázat Nagy Márton mindenhatósága? Milyen jegybankelnök lesz Varga Mihályból? Hogy árthat Magyarországnak Donald Trump? Akik válaszolnak: Madár István, a Portfolio vezető elemzője és Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Mekkora a baj?
Madár István: „A laikusoknak a baj az, hogy lesz-e államcsőd meg árfolyamválság. Ahhoz, hogy ez a kettő kialakuljon, két nagyon fontos dolog kell: valami külső óriási sokkhatás meg belső gazdaságpolitikai hibák. Mind a kettőből volt és van terítéken minden, de érzésem szerint nagyon messze vagyunk attól, hogy bekövetkezhessen bármelyik is. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a költségvetés helyzete ingatag, a magyar gazdaságnak nagyon rosszat tesz, hogy nem jön be az az európai uniós forrás, amire előtte másfél évtizedig rá voltunk gyógyulva, és vannak növekedési kihívásaink, amik részben a kipukkadt beruházási lufiból és a külső, permakrízisnek nevezett, most már többéves jelenségnek köszönhető: lényegében a Covid óta nem volt igazán rendes, tartós, legalább két évig tartó konjunktúra, amire rá tudtunk volna kapaszkodni. Ezek mind-mind rávilágítanak arra, hogy itt a belső folyamatok sem voltak olyan kedvezőek. A gazdaságpolitika prociklikussá vált – amikor nem kellett volna, akkor durván kiköltekezett –, most meg, amikor kellene élénkíteni a gazdaságot, nincsen rá pénz. E folyamatok kulminálása miatt van ez a felmérések szerint nagyon negatív gazdasági hangulat Magyarországon – mind az üzleti szereplők, mind a lakosság körében.”
Zsiday Viktor: „Nézhetjük úgy, hogy az elmúlt 20 évben, amióta az Európai Unióhoz csatlakoztunk, az sikertörténet a régiónak is meg nekünk is, mert nagyon sokat közeledtünk az Európai Unió átlagához, meg mondhatjuk azt is, hogy ennek ellenére az elmúlt 10-15 évben Magyarországon a növekedés üteme elmarad attól, mint ami ahhoz lenne szükséges, hogy valóban fel tudjunk zárkózni a fejlett országokhoz. És azt is lehet mondani, hogy az elmúlt két év meg nagyon rosszul sikerült, bár volt egy csomó szembeszél. Magyarországon komoly strukturális problémák vannak, amit hogyha nem gyógyítunk meg, akkor nem tudunk fölzárkózni Ausztriához a következő évtizedekben sem. Viszont az, amit elértünk, az egyébként – globálisan nézve – nem egy nagyon rossz szint.”
Mik a legfőbb strukturális problémák?
Zsiday Viktor: „Vannak komoly gazdaságpolitikai hibák. Részben a – túlárazott – beruházás vezérelte növekedés, illetve nagyon jelentős szerepet játszott a járadékvadászat – hogy szépen fogalmazzunk. Egyre több cégnek és iparágnak nem feltétlenül valódi versenyben kell helytállnia, hanem mondjuk lobbizásban, pályázatírásban, helyezkedésben. Ez nem segíti elő a termelékenységnövekedést, mert akkor nem arra összpontosítanak. Ha csak egy mondatot kéne mondanom: Magyarországon nincs elég verseny.”
Lehetőség vagy kockázat Nagy Márton mindenhatósága?
Madár István: „Nem látok olyan nagy háttérkutató intézményeket, amelyek gazdaságpolitikai döntéseket alapoznának vagy a gazdaság szerkezetében az apró, de szükséges változtatásokat elintéznék. A 200 évvel ezelőtti gazdaság a négyökrös szekér volt: meg kellett nézni, milyen erősek az ökrök, meg hogy a kerekek azok hogy mennek. Aztán lettek kétütemű motorjaink, de a modern gazdaságok már Forma-1-es versenymotorok – történelmi léptékben még a magyar is az –, amiken már tizedmillimétereket kell reszelgetni, vagy valami olyat beletenni, amitől még kisajtolhatók plusz lóerők. Ez az, amihez olyan szisztematikus, jól felépített kormányzati, gazdaságpolitikai munka kell, ami nagyon sok kapacitást visz el, és nem egy vagy tíz embernek az ötleteléséből áll, hanem valami ennél sokkal komplexebb és szisztematikusabb feladatmegoldás lenne. Ezért tartok inkább kicsit ezektől a csúcsminisztériumoktól.”
SOKAT INNI VESZÉLYES, DE VAJON GYURCSÁNY TÉNYLEG EGYENLŐ ORBÁNNAL? - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.01.16.
Trumphoz fűzött gazdasági remények, utolsó pillanatos pánik az Ügyfélkapuban, egyre kevesebb állami hely az egyetemeken, az elmúlt 24 óra hírei a 444 napindító hírlevelében.
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.01.16.
Jó reggelt! Lassan vége az Ügyfélkapunak, a halogatóknak összeszedtük, mit kell tenni. Van sokféle hírlevelünk, de ez itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb híreivel. Indításnak itt van négy nagy cikk:
- A mai Fidesz csak Magyar Péter fejében azonos a 2008-as MSZP-vel
- A mai Fidesz csak Magyar Péter fejében azonos a 2008-as MSZP-vel
2025. január 15., szerda
ROGÁN VILÁGA #2 🌎 A NAGY LETELEPEDÉSI KÖTVÉNY-BIZNISZ
JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.01.15.
Rogán a kitalálója, megszervezője és végrehajtója a letelepedési kötvény biznisznek. ennek keretében közel 200 milliárd forintot kerestek az általa kinevezett cégek és emberek, illetve bukott minden adófizető további 30 milliárd forintot. Ennek köszönhetően 20 ezer ember jött be, járt szabadon és alapított céget Magyarországon illetve a schengeni övezetben. Köztük az orosz és más titkosszolgálatok vezetői és ügynökei, köztörvényes bűnözők és a szervezett bűnözés nagyjai, Aszad és az arab világ terroristáinak pénzemberei. Ez lehet az egyik legfontosabb tevékenysége ami miatt kitiltották Amerikából. De a fentieken túl megismerheted a személyes motivációját is, ha megnézed a videót.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.01.15.
Rogán a kitalálója, megszervezője és végrehajtója a letelepedési kötvény biznisznek. ennek keretében közel 200 milliárd forintot kerestek az általa kinevezett cégek és emberek, illetve bukott minden adófizető további 30 milliárd forintot. Ennek köszönhetően 20 ezer ember jött be, járt szabadon és alapított céget Magyarországon illetve a schengeni övezetben. Köztük az orosz és más titkosszolgálatok vezetői és ügynökei, köztörvényes bűnözők és a szervezett bűnözés nagyjai, Aszad és az arab világ terroristáinak pénzemberei. Ez lehet az egyik legfontosabb tevékenysége ami miatt kitiltották Amerikából. De a fentieken túl megismerheted a személyes motivációját is, ha megnézed a videót.
-----------
00:00 A rogáni üzelmek csúcsa, mely a kitiltás egyik meghatározó oka lehetett
01:21 Mi ez a kötvény és miért sérti más országok nemzetbiztonsági érdekeit
03:04 Hét offshore cég üzletelhet vele világszerte és mind Rogánhoz köthető
07:23 Kántz Csaba szerint minden egy faluvégi kiskocsmában kezdődött
10:02 Nemzetközi bűnözők akiket sehol máshol nem látnak szívesen
18:10 Szövetséges ország kormányának tagját szankciós listára tenni világos üzenet
20:36 Elköszönés
DRÁMAI MÉRTÉKBEN CSÖKKEN AZ ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSÚ HALLGATÓI LÉTSZÁM, DE A NER KEDVENC EGYETEME EZ ALÓL IS KIVÉTEL
QUBIT
Szerző: NAGY GERGELY
2025.01.15.
Radikálisan csökken az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek száma a tavalyiakhoz képest. A Felvi.hu adatai alapján a legnagyobb vesztes a Corvinus, ahol 48 százalékos a csökkentés, valamint az ELTE, ahol 19 százalék. A legnagyobb emelkedés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) van, itt 11 százalékkal nagyobb az államilag finanszírozott keretszám, mint 2024-ben volt.
A kutatókat és egyetemi dolgozókat is tömörítő szervezet, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerda reggeli Facebook-posztjában és délelőtt kiadott közleményében is tiltakozik a egyébként is alulfinanszírozott és marginalizált szférát szerintük „arculcsapásként” érő férőhelycsökkentés ellen.
„Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től” – írja az ADF közleménye. Kiemelik, hogy a férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb, úgy, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az Európai Unióban.
A közlemény kitér a két, legdurvább férőhelycsökkenést elszenvedő intézmény helyzetére is. „Az egyik az ország legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban egyik legjobb magyar egyeteme, az ELTE: idén 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben. De a legtöbb alapítványi egyetem sem jár jól, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma. Ne feledjük: a legtöbbjük nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut a magyar kormány szégyenteljes politikája és az ebből következő EU-s szankciók miatt. Csak a Budapesti Corvinus Egyetem – amely 2025-ben 48 százalékos csökkenést szenved el az állami finanszírozású helyek számában – kapott nagy vagyont, jelentős részvény-portfóliót.”
A felvételi keretszámokat ismertetve az Eduline.hu azt is kiemeli, hogy az ELTE már tavaly is jelentős csökkentéssel nézett szembe, 2024-ben 1760 támogatott hellyel volt kevesebb, mint 2023-ban...
Szerző: NAGY GERGELY
2025.01.15.
A kutatókat és egyetemi dolgozókat is tömörítő szervezet, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerda reggeli Facebook-posztjában és délelőtt kiadott közleményében is tiltakozik a egyébként is alulfinanszírozott és marginalizált szférát szerintük „arculcsapásként” érő férőhelycsökkentés ellen.
„Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től” – írja az ADF közleménye. Kiemelik, hogy a férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb, úgy, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az Európai Unióban.
A közlemény kitér a két, legdurvább férőhelycsökkenést elszenvedő intézmény helyzetére is. „Az egyik az ország legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban egyik legjobb magyar egyeteme, az ELTE: idén 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben. De a legtöbb alapítványi egyetem sem jár jól, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma. Ne feledjük: a legtöbbjük nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut a magyar kormány szégyenteljes politikája és az ebből következő EU-s szankciók miatt. Csak a Budapesti Corvinus Egyetem – amely 2025-ben 48 százalékos csökkenést szenved el az állami finanszírozású helyek számában – kapott nagy vagyont, jelentős részvény-portfóliót.”
A felvételi keretszámokat ismertetve az Eduline.hu azt is kiemeli, hogy az ELTE már tavaly is jelentős csökkentéssel nézett szembe, 2024-ben 1760 támogatott hellyel volt kevesebb, mint 2023-ban...
Lásd még:
ORBÁN BÉKÉRŐL BESZÉL, MIKÖZBEN HÁBORÚS KÉSZÜLŐDÉS ZAJLIK
MÉLYVÍZ / KLIKKTV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.01.15.
Hazánkban lopakodó militarizáció zajlik, a béke jegyében a kormány annyit költ honvédelmi és haditechnikai célokra, mintha háborús készülődés zajlana – mondta Barabás Richárd, a Párbeszéd társelnöke, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a XI. kerület alpolgármestere a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Hozzátette, amikor olyan időket élünk, hogy a leendő amerikai elnök Grönland fegyveres elfoglalásáról beszél, akkor újra kell gondolnunk mindazt, amit a biztonságról gondolunk, és azt, hogy milyen kihívások érhetnek minket.
Magyarország bőven túlteljesíti azokat a NATO kötelezettséget, amit a honvédelem fejlesztésére kell költeni, hiszen az a GDP két százaléka. „Itt van békelőszergyártás, békeharckocsi-gyártás, és irgalmatlan összegek a honvédelemben, miközben a kormány arról beszél, hogy nincs mitől félni.”
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.01.15.
Hazánkban lopakodó militarizáció zajlik, a béke jegyében a kormány annyit költ honvédelmi és haditechnikai célokra, mintha háborús készülődés zajlana – mondta Barabás Richárd, a Párbeszéd társelnöke, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a XI. kerület alpolgármestere a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Hozzátette, amikor olyan időket élünk, hogy a leendő amerikai elnök Grönland fegyveres elfoglalásáról beszél, akkor újra kell gondolnunk mindazt, amit a biztonságról gondolunk, és azt, hogy milyen kihívások érhetnek minket.
Magyarország bőven túlteljesíti azokat a NATO kötelezettséget, amit a honvédelem fejlesztésére kell költeni, hiszen az a GDP két százaléka. „Itt van békelőszergyártás, békeharckocsi-gyártás, és irgalmatlan összegek a honvédelemben, miközben a kormány arról beszél, hogy nincs mitől félni.”
MEGSZÓLALT A KORMÁNY IS A LOMTALANÍTÁSRÓL: EGYEZTETÉST ÍGÉRT, MAJD A FIDESSZEL TÁRGYALT
SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2025.01.15.
„Az önkormányzatok bevonásával, a lakosság érdekében” történik a lomtalanítási rend átalakítása a fővárosban – írta a kormány Vadai Ágnesnek. Karácsony Gergely szerint épp az ellenkezője zajlik. A kormány eddig csak a budapesti Fidesszel tárgyalt.
Miért engedi meg a kormány, hogy a MOHU állampolgár-ellenes lépéseket vezessen be a lomtalanítás terén? címmel intézett írásbeli kérdést a kormányhoz Vadai Ágnes decemberben megjelent cikkünk nyomán, amelyben elsőként írtuk meg, hogy az állami hulladékkezelő 2025-ben változtat a lomtalanítás eddigi rendjén a fővárosban. A tervek szerint a társaság kerületenként három gyűjtőpontot jelöl majd ki, ahol három napig lehet leadni a lomokat – köztük a veszélyes hulladékot, amelyet idáig elvileg nem lehetett csak úgy az utcára tenni lomtalanításkor. A MOHU szerint a gyűjtőpontokat úgy alakítják ki, hogy egyik se legyen nyolcszáz méternél messzebb a lakóházaktól – ez persze jelenthet légvonalban nyolcszáz métert is.
Ide mindenkinek magának kell eljuttatnia a lomot, igaz, rászorultsági alapon az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy egyes lakóknak díjmentes elszállítást kérnek a MOHU-tól. Erről azonban egyelőre semmilyen információ nincs, nem tudni, ki számít majd rászorulónak, és kerületenként hányan élhetnek a lehetőséggel. Ezenfelül 5800 forint/m3 + áfa díj ellenében egyénileg is meg lehet rendelni a hulladék elszállítását a társaságtól...
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2025.01.15.
Miért engedi meg a kormány, hogy a MOHU állampolgár-ellenes lépéseket vezessen be a lomtalanítás terén? címmel intézett írásbeli kérdést a kormányhoz Vadai Ágnes decemberben megjelent cikkünk nyomán, amelyben elsőként írtuk meg, hogy az állami hulladékkezelő 2025-ben változtat a lomtalanítás eddigi rendjén a fővárosban. A tervek szerint a társaság kerületenként három gyűjtőpontot jelöl majd ki, ahol három napig lehet leadni a lomokat – köztük a veszélyes hulladékot, amelyet idáig elvileg nem lehetett csak úgy az utcára tenni lomtalanításkor. A MOHU szerint a gyűjtőpontokat úgy alakítják ki, hogy egyik se legyen nyolcszáz méternél messzebb a lakóházaktól – ez persze jelenthet légvonalban nyolcszáz métert is.
Ide mindenkinek magának kell eljuttatnia a lomot, igaz, rászorultsági alapon az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy egyes lakóknak díjmentes elszállítást kérnek a MOHU-tól. Erről azonban egyelőre semmilyen információ nincs, nem tudni, ki számít majd rászorulónak, és kerületenként hányan élhetnek a lehetőséggel. Ezenfelül 5800 forint/m3 + áfa díj ellenében egyénileg is meg lehet rendelni a hulladék elszállítását a társaságtól...
RÁCZ ANDRÁS - UKRAJNA TÁMOGATOTTSÁGA AZ EU-BAN
POLITICAL VIDEOS HUN
Szerző: POLITICAL VIDEOS HUN
2025.01.14.
Ukrajna támogatottsága az EU-ban.
Szerző: POLITICAL VIDEOS HUN
2025.01.14.
Ukrajna támogatottsága az EU-ban.
"NE AZ ÁLLAMTÓL VÁRJA AZ EGYHÁZ, HOGY AZ ELTARTSA, ÖNGONDOSKODÓNAK KELL LENNIE" | FABINY TAMÁS
KUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2025.01.14.
Fabiny Tamás evangélikus lelkész, teológus, püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház nemrég leköszönt elnök-püspöke. 2024 februárjában elérte a nyugdíjkorhatárt, így nem vállalta a jelölést az újabb ciklusra.
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2025.01.14.
Fabiny Tamás evangélikus lelkész, teológus, püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház nemrég leköszönt elnök-püspöke. 2024 februárjában elérte a nyugdíjkorhatárt, így nem vállalta a jelölést az újabb ciklusra.
BAJBAN VAN A FIDESZ, ELKÉPZELHETŐ, HOGY MAGYAR PÉTER MINISZTERELNÖK LESZ
ÖTPONTBAN
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2025.01.15.
2025 elképzelhető és elképzelhetetlen politikai forgatókönyverői, a Fidesz, a Tisza és a kispártok lehetséges taktikájáról beszélgetünk Ruff Bálint politikai tanácsadóval, akit a Partizán Vétó című műsorából is ismerhetünk.
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2025.01.15.
2025 elképzelhető és elképzelhetetlen politikai forgatókönyverői, a Fidesz, a Tisza és a kispártok lehetséges taktikájáról beszélgetünk Ruff Bálint politikai tanácsadóval, akit a Partizán Vétó című műsorából is ismerhetünk.
ELON MUSK, A JOBBOLDAL SOROSA – MESSIANISZTIKUS MILLIÁRDOS SAJÁT KÜLPOLITIKÁVAL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2025.01.13.
Miután jelentős szerepet játszott Donald Trump győzelmében, most a német és a brit belpolitikába vetette bele magát Elon Musk. A milliárdos közéleti aktivitása miatt a baloldal képmutatással vádolja a jobboldalt, amiért Soros György kapcsán még elítélte a meg nem választott külföldi milliárdosok beleszólását szuverén országok közügyeibe, most viszont nem. És fordítva: a jobboldal a baloldalt, mert Soros szerepvállalása nem váltott ki olyan felháborodást, mint ami most végigsöpör Európán. Bár a két üzletember módszerei, stílusa és céljai eltérnek, a hasonlóságok is szembeötlők. Tanulságos az is, hogyan lett egy balra szavazó zöld ikonból nemzetközi woke-ellenes gigainfluenszer.
Még bő egy hét hátravan Donald Trump beiktatásáig, de már most látszik, hogy vad menet lesz második elnöki ciklusának külpolitikája: Dánia, Panama és Kanada szuverenitása ellen intézett fenyegetései vagy az Egyesült Államok szövetségeseivel szemben belengetett büntetővámok azt jelzik, hogy új korszak köszönthet be: a nyers nagyhatalmi érdekérvényesítés amerikai gyakorlata.
Ám van egy másik eleme is Trump külpolitikájának, amely az első ciklusából hiányzott: Elon Musk. A világ egyik leggazdagabb embere, a Tesla és a SpaceX vezetője, az X tulajdonosa formálisan nem fog külpolitikai tisztséget betölteni a Trump-adminisztrációban. Egyetlen hivatalos pozíciója a kormányzati hatékonyságért felelős új elnöki tanácsadó testület, a DOGE társelnöki posztja lesz. Csakhogy informális befolyása jóval nagyobbnak látszik. Musk ott volt Trump mellett, amikor a választási győzelem után először beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel; ott volt, amikor találkozott Giorgia Meloni olasz kormányfővel New Yorkban és Orbán Viktorral Mar-a-Lagóban, de elkísérte Párizsba, az újjáépített Notre Dame megnyitójára is. Mindez pedig akkor is árulkodó, ha tudjuk: Trump esetében a legszorosabb szövetségesből is hamar lehet ellenség...
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2025.01.13.
Még bő egy hét hátravan Donald Trump beiktatásáig, de már most látszik, hogy vad menet lesz második elnöki ciklusának külpolitikája: Dánia, Panama és Kanada szuverenitása ellen intézett fenyegetései vagy az Egyesült Államok szövetségeseivel szemben belengetett büntetővámok azt jelzik, hogy új korszak köszönthet be: a nyers nagyhatalmi érdekérvényesítés amerikai gyakorlata.
Ám van egy másik eleme is Trump külpolitikájának, amely az első ciklusából hiányzott: Elon Musk. A világ egyik leggazdagabb embere, a Tesla és a SpaceX vezetője, az X tulajdonosa formálisan nem fog külpolitikai tisztséget betölteni a Trump-adminisztrációban. Egyetlen hivatalos pozíciója a kormányzati hatékonyságért felelős új elnöki tanácsadó testület, a DOGE társelnöki posztja lesz. Csakhogy informális befolyása jóval nagyobbnak látszik. Musk ott volt Trump mellett, amikor a választási győzelem után először beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel; ott volt, amikor találkozott Giorgia Meloni olasz kormányfővel New Yorkban és Orbán Viktorral Mar-a-Lagóban, de elkísérte Párizsba, az újjáépített Notre Dame megnyitójára is. Mindez pedig akkor is árulkodó, ha tudjuk: Trump esetében a legszorosabb szövetségesből is hamar lehet ellenség...
VAN-E ÉLET A TISZÁN TÚL? | ELLENZÉKI DILEMMÁK
PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2025.01.14.
Hogyan készülnek a 2026-os választásra, ahol a Fidesz és a TISZA jelöltjeivel is meg kell mérkőzniük? Felkészültek-e arra lélekben, hogy a szekértolástól a kollaborációig tartó skálán jó eséllyel ugyanazokkal a vádakkal szembesülhetnek, amivel a korábbi ellenzéki összefogásokból kimaradó elődöknek kellett? Mi annyira attraktív a NER parlamentjében, hogy maradnának?
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2025.01.14.
Hogyan készülnek a 2026-os választásra, ahol a Fidesz és a TISZA jelöltjeivel is meg kell mérkőzniük? Felkészültek-e arra lélekben, hogy a szekértolástól a kollaborációig tartó skálán jó eséllyel ugyanazokkal a vádakkal szembesülhetnek, amivel a korábbi ellenzéki összefogásokból kimaradó elődöknek kellett? Mi annyira attraktív a NER parlamentjében, hogy maradnának?
Ezekre és sok más kérdésre is várjuk vendégeink, Hadházy Ákos, Tordai Bence, Orosz Anna és Jámbor András válaszát.
0:00-4:14 Visszaszámlálás
0:00-4:14 Visszaszámlálás
MEGTALÁLTAM A 😒LEGHITVÁNYABB😒 MAGYAR MINISZTERELNÖKÖT, HÁLA POGÁTSA ZOLTÁNNAK!
CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG ÁDÁM
2025.01.12.
MEGTALÁLTAM A 😒LEGHITVÁNYABB😒 MAGYAR MINISZTERELNÖKÖT, HÁLA POGÁTSA ZOLTÁNNAK!
Szerző: CSILLAG ÁDÁM
2025.01.12.
MEGTALÁLTAM A 😒LEGHITVÁNYABB😒 MAGYAR MINISZTERELNÖKÖT, HÁLA POGÁTSA ZOLTÁNNAK!
BÍZNI KELLENE AZ ÖNGYILKOSSÁGBAN?
TELEX
Szerző: SZÉL DÁVID
2025.01.15.
...Van tehát egy tabu, amit közben mégis fontolgatnak néhányan, és néhányan meg is tesznek.
És néhányon azt értjük, hogy Magyarországon 100 ezer lakosra vetítve 2021-ben 15,7 öngyilkosság történt, a legrosszabb a helyzet a dél-alföldi régióban, ahol 21,7. Ez azt jelenti, hogy itthon nagyjából öt és fél óránként hal meg valaki öngyilkosság következtében, átlagosan. Ezekkel a mutatókkal sajnos a rossz végén vagyunk az EU-s statisztikáknak – országos szinten a harmadik legtöbb öngyilkosság itt történik (Szlovénia és Litvánia után jövünk), regionális szinten pedig a második legrosszabb itt a helyzet, a francia Limousin régió után következünk.
És amikor öngyilkosságról beszélünk, akkor fontos megemlíteni azokat az embereket is, akik az öngyilkosságban közvetve érintettek. Itt öngyilkossági halálesetenként körülbelül 135 rokonról, kollégáról, osztály- és iskolatársról, barátról, ismerősről van szó (őket a szakma exponált személyeknek nevezi).
Öngyilkosságban közel háromszor annyi férfi hal meg, mint nő, az öngyilkossági kísérlet viszont inkább nőkre jellemző, ami jól mutatja, hogy mennyire más az, ahogyan a férfiaknak és a nőknek megengedi a társadalom, hogy kezeljék a problémáikat: a férfiak inkább jutnak el a teljes kilátástalanságig, a nőknél gyakoribb a segélykiáltás, illetve előbbiek agresszívabb és kevesebb túlélési potenciállal bíró megoldási módokat választanak (akasztás, ugrás), a nőkre inkább a gyógyszer-túladagolás jellemző.
Ezek a kontrasztok pedig egész biztosan nincsenek rendben, mert így nem fogunk tudni sem közelebb jutni az öngyilkosság, sem pedig az öngyilkosságon gondolkodó megértéséhez, sem pedig az exponált személyek támogatásához. Márpedig segíteni az fog. A megértés és a kapcsolódás. Az egymáshoz közelebb kerülés.
Aki öngyilkosságon gondolkodik, nem hülye, nem ment el az esze, nem akar senkinek sem ártani, még magának sem, csak véget akar vetni annak, amiben szenved. Még az sem biztos, hogy valóban és ténylegesen meg akar halni. Sokkal inkább
úgy akarja megmenteni magát, hogy megszünteti a szenvedést.
Azt gondolja, hogy rajta már senki és semmi sem tud segíteni, az élete pedig teljes mértékben elviselhetetlen. Ebben a beszűkült tudatállapotban az érintett számára nincs más megoldás, mint az öngyilkosság. Egyszerűen eddigre már kifogyott az ötletekből.
De azok a tényezők, amelyek az öngyilkosságok 90 százaléka mögött állnak (többek között depresszió, skizofrénia, alkohol- vagy drogbetegség) nem hibás gondolkodás következményei, amiért bárkit is lehet okolni. A legtöbb öngyilkosságon gondolkodó vagy azt elkövető ember valamilyen hangulatzavarban szenved. De lehet oka az öngyilkosságnak a kilátástalan élethelyzet is, az elviselhetetlen magány, és az első öngyilkossági kísérlet is kiugróan, ötvenszeresére növeli annak az esélyét, hogy az illető máskor is megpróbál majd véget vetni az életének.
Ettől még teljesen jogos és érthető, ha valaki haragszik vagy dühös arra, aki meg akarja ölni magát, és lehet végtelen és csillapíthatatlan szomorúságot is érezni, és bár ezek az érzések teljesen érvényesek, legtöbbször a saját tehetetlenségünkről szólnak. Arról, hogy azt hisszük, segíthettünk volna. Ha jobban figyeltünk volna. Ha máshogy figyeltünk volna. Ha erőszakosabbak lettünk volna. Ha mentőt hívtunk volna. Ha valamit máshogy csináltunk volna.
Természetesen feladni a segítést sosem szabad, de van egy pont, amikor sajnos már – nagyon nagy valószínűséggel, és ezt még leírni is nehéz – nem lehet mit tenni. Amikor már nem rajtunk múlik. Épp ezért
segíteni nem akkor kell/lehet, amikor már ott tart valaki, hogy minden körülmények között meg fogja tenni, hanem ezt megelőzően.
Amikor megjelennek a drasztikus hangulatingadozások, amikor megváltozik a viselkedése, amikor új, nem fenntartható szokásai alakulnak ki (direkt nem azt írtam, hogy alakít ki, mert ezeket tudattalanul, nem szándékosan teszi), amikor drámaian megváltoznak az étkezési, alvási, barátkozási szokásai, amikor elkezd nem a tőle korábban megszokott módon teljesíteni az iskolában, munkahelyén, amikor már nem ura az életének. Amikor elkezdi bántani magát (öngyilkossági vagy nem öngyilkossági célú önsértés) vagy amikor elkezd nagyon másképp beszélni az életéről, jövőben elképzelt önmagáról. De még akkor sem biztos, hogy lehet segíteni...
Szerző: SZÉL DÁVID
2025.01.15.
És néhányon azt értjük, hogy Magyarországon 100 ezer lakosra vetítve 2021-ben 15,7 öngyilkosság történt, a legrosszabb a helyzet a dél-alföldi régióban, ahol 21,7. Ez azt jelenti, hogy itthon nagyjából öt és fél óránként hal meg valaki öngyilkosság következtében, átlagosan. Ezekkel a mutatókkal sajnos a rossz végén vagyunk az EU-s statisztikáknak – országos szinten a harmadik legtöbb öngyilkosság itt történik (Szlovénia és Litvánia után jövünk), regionális szinten pedig a második legrosszabb itt a helyzet, a francia Limousin régió után következünk.
És amikor öngyilkosságról beszélünk, akkor fontos megemlíteni azokat az embereket is, akik az öngyilkosságban közvetve érintettek. Itt öngyilkossági halálesetenként körülbelül 135 rokonról, kollégáról, osztály- és iskolatársról, barátról, ismerősről van szó (őket a szakma exponált személyeknek nevezi).
Öngyilkosságban közel háromszor annyi férfi hal meg, mint nő, az öngyilkossági kísérlet viszont inkább nőkre jellemző, ami jól mutatja, hogy mennyire más az, ahogyan a férfiaknak és a nőknek megengedi a társadalom, hogy kezeljék a problémáikat: a férfiak inkább jutnak el a teljes kilátástalanságig, a nőknél gyakoribb a segélykiáltás, illetve előbbiek agresszívabb és kevesebb túlélési potenciállal bíró megoldási módokat választanak (akasztás, ugrás), a nőkre inkább a gyógyszer-túladagolás jellemző.
Ezek a kontrasztok pedig egész biztosan nincsenek rendben, mert így nem fogunk tudni sem közelebb jutni az öngyilkosság, sem pedig az öngyilkosságon gondolkodó megértéséhez, sem pedig az exponált személyek támogatásához. Márpedig segíteni az fog. A megértés és a kapcsolódás. Az egymáshoz közelebb kerülés.
Aki öngyilkosságon gondolkodik, nem hülye, nem ment el az esze, nem akar senkinek sem ártani, még magának sem, csak véget akar vetni annak, amiben szenved. Még az sem biztos, hogy valóban és ténylegesen meg akar halni. Sokkal inkább
úgy akarja megmenteni magát, hogy megszünteti a szenvedést.
Azt gondolja, hogy rajta már senki és semmi sem tud segíteni, az élete pedig teljes mértékben elviselhetetlen. Ebben a beszűkült tudatállapotban az érintett számára nincs más megoldás, mint az öngyilkosság. Egyszerűen eddigre már kifogyott az ötletekből.
De azok a tényezők, amelyek az öngyilkosságok 90 százaléka mögött állnak (többek között depresszió, skizofrénia, alkohol- vagy drogbetegség) nem hibás gondolkodás következményei, amiért bárkit is lehet okolni. A legtöbb öngyilkosságon gondolkodó vagy azt elkövető ember valamilyen hangulatzavarban szenved. De lehet oka az öngyilkosságnak a kilátástalan élethelyzet is, az elviselhetetlen magány, és az első öngyilkossági kísérlet is kiugróan, ötvenszeresére növeli annak az esélyét, hogy az illető máskor is megpróbál majd véget vetni az életének.
Ettől még teljesen jogos és érthető, ha valaki haragszik vagy dühös arra, aki meg akarja ölni magát, és lehet végtelen és csillapíthatatlan szomorúságot is érezni, és bár ezek az érzések teljesen érvényesek, legtöbbször a saját tehetetlenségünkről szólnak. Arról, hogy azt hisszük, segíthettünk volna. Ha jobban figyeltünk volna. Ha máshogy figyeltünk volna. Ha erőszakosabbak lettünk volna. Ha mentőt hívtunk volna. Ha valamit máshogy csináltunk volna.
Természetesen feladni a segítést sosem szabad, de van egy pont, amikor sajnos már – nagyon nagy valószínűséggel, és ezt még leírni is nehéz – nem lehet mit tenni. Amikor már nem rajtunk múlik. Épp ezért
segíteni nem akkor kell/lehet, amikor már ott tart valaki, hogy minden körülmények között meg fogja tenni, hanem ezt megelőzően.
Amikor megjelennek a drasztikus hangulatingadozások, amikor megváltozik a viselkedése, amikor új, nem fenntartható szokásai alakulnak ki (direkt nem azt írtam, hogy alakít ki, mert ezeket tudattalanul, nem szándékosan teszi), amikor drámaian megváltoznak az étkezési, alvási, barátkozási szokásai, amikor elkezd nem a tőle korábban megszokott módon teljesíteni az iskolában, munkahelyén, amikor már nem ura az életének. Amikor elkezdi bántani magát (öngyilkossági vagy nem öngyilkossági célú önsértés) vagy amikor elkezd nagyon másképp beszélni az életéről, jövőben elképzelt önmagáról. De még akkor sem biztos, hogy lehet segíteni...
SZÜKSÉGES ÁTÁLLÁS VAGY INFORMATIKAI BÁNTALMAZÁS? – MEGNÉZTÜK AZ ÜGYFÉLKAPU+-T ÉS A DÁP-OT | 24.HU
24.HU
Szerző: 24.HU
2025.01.14.
Január 16-ától megszűnik az Ügyfélkapu, helyette az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazás lesz használható online ügyintézésre. De mi szükség az átállásra, mire jó a kétfaktoros hitelesítés és milyen nehézségeket okozhat az embereknek az új rendszerekbe regisztrálás? A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét, Ruszin Zsoltot és Péter-Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakembert kérdeztünk, és megnéztük, hogyan kell átállni a két platformra.
ITT NÉZHETŐ MEG
Az Ügyfélkapu+ okostelefon nélküli használatát bemutató cikkeinket itt olvashatod: https://24.hu/tech/2024/11/20/ugyfelk...
Lásd még:
- Lelövik az Ügyfélkaput, kezdődik a káosz?
Szerző: 24.HU
2025.01.14.
Január 16-ától megszűnik az Ügyfélkapu, helyette az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazás lesz használható online ügyintézésre. De mi szükség az átállásra, mire jó a kétfaktoros hitelesítés és milyen nehézségeket okozhat az embereknek az új rendszerekbe regisztrálás? A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét, Ruszin Zsoltot és Péter-Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakembert kérdeztünk, és megnéztük, hogyan kell átállni a két platformra.
ITT NÉZHETŐ MEG
Az Ügyfélkapu+ okostelefon nélküli használatát bemutató cikkeinket itt olvashatod: https://24.hu/tech/2024/11/20/ugyfelk...
- Lelövik az Ügyfélkaput, kezdődik a káosz?
A VESZTESÉG ANATÓMIÁJA: TERMELÉSI ÉRTEKEZLET FEHÉR KÖPENYBEN
MAGYAR ORVOSI KAMARA HONLAPJA
Szerző: MAGYAR ORVOSI KAMARA ELNÖKSÉGE
2025.01.10.
Az egészségügyi intézmények pénzügyi problémái évek óta jelentős terhet rónak mind a kórházak és rendelőintézetek vezetésre, mind a frontvonalban dolgozó orvosokra. Az orvosok mindennapjainak szerves része lett, hogy szó szerint azzal szembesítik őket, a munkájuk “veszteséget termel” az intézmények számára. Ez a jelenség súlyos morális, szakmai és mentális terheket ró azokra, akiknek a feladata az emberek gyógyítása lenne.
A probléma gyökere: rossz finanszírozási struktúra
2024-ben a kórházak és szakrendelők adóssága egyes kalkulációk szerint a 200 milliárd forintot is meghaladta. Az egyre növekvő adósság oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek. A problémák nagyságrendjének érzékeltetését szemléltetik a következő példák: pl. EKG vizsgálatért mindössze 610 forintot (308 német pont) térít az egészségbiztosítási rendszer, miközben az ehhez szükséges eszközök, azok fenntartása, időszakos karbantartása, az energia- és adminisztrációs költségek összességében jelentősen meghaladják ezt az összeget. Egy szakpszichoterápiás ülés magánrendelésen 20-30 ezer Ft között érhető el, miközben az állami szakrendelő ezért kb. 3190 Ft-ot (1611 pontot) kap. Egy magzat szívhangjának ultrahangos vizsgálata kb. 1929 Ft (974 pont értékű), miközben a magánrendelésen ennek 10-15 szeresét fizetik ki a szülők. Egy fogeltávolítás után járó bevétel 650-800 Ft, miközben csak az előkészülethez használt fogyóeszköz, az injekciós tű, fecskendő és érzéstelenítő legalább 900 Ft-ba kerül, nem számolhatunk tehát a fogorvosi berendezés árával és amortizációjával, a fűtéssel, stb.
A finanszírozási hiányosságok oda vezetnek, hogy a kórházak és szakrendelők az elvégzett beavatkozások jelentős részével a költségvetési deficitet növelik. Az intézetvezetőknek nincs jelentős mozgástere. Sok esetben a fenntartók igényének megfelelése érdekében az ellátások visszafogását kénytelenek választani. Ez a helyzet abszurd, hiszen az egészségügyi intézmények alapvető célja a betegek ellátása – gazdasági szemszögből nézve azonban pont az alapcél teljesítése lehetetleníti el a működésüket. Különösen rosszul járnak azok a területek - és különösen az érintett páciensek -, ahol a finanszírozás a legkedvezőtlenebb (a veszteséglista élén az urológia és a pszichiátria, két kifejezett hiányszakma áll)...
Szerző: MAGYAR ORVOSI KAMARA ELNÖKSÉGE
2025.01.10.
A probléma gyökere: rossz finanszírozási struktúra
2024-ben a kórházak és szakrendelők adóssága egyes kalkulációk szerint a 200 milliárd forintot is meghaladta. Az egyre növekvő adósság oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek. A problémák nagyságrendjének érzékeltetését szemléltetik a következő példák: pl. EKG vizsgálatért mindössze 610 forintot (308 német pont) térít az egészségbiztosítási rendszer, miközben az ehhez szükséges eszközök, azok fenntartása, időszakos karbantartása, az energia- és adminisztrációs költségek összességében jelentősen meghaladják ezt az összeget. Egy szakpszichoterápiás ülés magánrendelésen 20-30 ezer Ft között érhető el, miközben az állami szakrendelő ezért kb. 3190 Ft-ot (1611 pontot) kap. Egy magzat szívhangjának ultrahangos vizsgálata kb. 1929 Ft (974 pont értékű), miközben a magánrendelésen ennek 10-15 szeresét fizetik ki a szülők. Egy fogeltávolítás után járó bevétel 650-800 Ft, miközben csak az előkészülethez használt fogyóeszköz, az injekciós tű, fecskendő és érzéstelenítő legalább 900 Ft-ba kerül, nem számolhatunk tehát a fogorvosi berendezés árával és amortizációjával, a fűtéssel, stb.
A finanszírozási hiányosságok oda vezetnek, hogy a kórházak és szakrendelők az elvégzett beavatkozások jelentős részével a költségvetési deficitet növelik. Az intézetvezetőknek nincs jelentős mozgástere. Sok esetben a fenntartók igényének megfelelése érdekében az ellátások visszafogását kénytelenek választani. Ez a helyzet abszurd, hiszen az egészségügyi intézmények alapvető célja a betegek ellátása – gazdasági szemszögből nézve azonban pont az alapcél teljesítése lehetetleníti el a működésüket. Különösen rosszul járnak azok a területek - és különösen az érintett páciensek -, ahol a finanszírozás a legkedvezőtlenebb (a veszteséglista élén az urológia és a pszichiátria, két kifejezett hiányszakma áll)...
KÖZÖNYÖS SZÖRNYETEGEK VAGYUNK, VAGY JÓ EMBEREK?
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2025.01.15.
A mentősökről leginkább olyankor olvasunk, amikor valami baj van velük: késve érnek ki egy beteghez, esetleg a szükségesnél is többet utaztatják. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a mentősöknek lenne szükségük több empátiára, ha úgy tetszik, emberségre. Ilyen volt az a híradókban látott két eset is, melynek „főszereplői” nem csupán közönyösen nézték, hanem kifejezetten akadályozták is a munkájukat.
„A közelmúltban egy budapesti mentőegység azért kényszerült rendőrök segítségét kérni a mentésirányítás segítségével, mert egy forgalmas piacon végeztek újraélesztést, a vásárlókat azonban olyannyira hidegen hagyta az életmentés, hogy többen átléptek a betegen, belerúgtak az életmentők felszerelésébe, többszöri felszólításra sem biztosították az ellátáshoz szükséges helyet, mozgásteret a mentőknek, ezzel veszélyeztetve a mentés sikerességét. A rövidesen helyszínre érkező rendőrök végül biztosították a helyszínt, ezzel számottevően növelve a beteg túlélési esélyeit” - írta Facebook oldalán a mentőszolgálat. Egy másik, ugyancsak a napokban játszódó történetet is megosztottak a nyilvánossággal - ez a sztori sem vidámabb az előzőnél. „A központi rohamkocsi bajtársai egy fővárosi pláza étkező részénél kezdték meg egy huszonéves férfi újraélesztését. Az csak egy furcsaság, hogy a mentés körül helyet foglalók zavartalanul folytatták ebédjüket, ügyet sem vetve a történésekre, azonban a pláza biztonsági őreinek folyamatosan rá kellett szólni a vásárlókra, hogy ne sétálgassanak a mentők körül, a felszólításra pedig néhányan felháborodottan reagáltak. Miután sikerült a fiatal állapotát stabilizálni, bajtársaink a mentő felé indultak a beteggel, de sokaknak egy csapat életmentő, egy hordágy és több biztonsági őr sem volt elég ahhoz, hogy észrevegyék a feléjük közeledő mentőcsapatot, folyamatosan fel kellett szólítani a vásárlókat, hogy álljanak félre az útból, többen pedig ennek ellenére is majdnem nekimentek a hordágynak.”
Néhány évvel ezelőtt az egyik televízió híradójában egy síró babakocsit mutattak. Pszichológusok állították össze a kísérletet, máshol is kipróbálták, s mint mondták, más országokban sem volt jobb a helyzet. Fényes nappal vették fel a jelenetet, a belváros közepén. A „csecsemőt” egy sírógép helyettesítette, ám azok, akik elmentek mellette, ezt nem láthatták. Csak annyit tudtak, hogy egy járdán magára hagyott babakocsiban keservesen sír egy gyerek...
Szerző: HÍRKLIKK
2025.01.15.
A mentősökről leginkább olyankor olvasunk, amikor valami baj van velük: késve érnek ki egy beteghez, esetleg a szükségesnél is többet utaztatják. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a mentősöknek lenne szükségük több empátiára, ha úgy tetszik, emberségre. Ilyen volt az a híradókban látott két eset is, melynek „főszereplői” nem csupán közönyösen nézték, hanem kifejezetten akadályozták is a munkájukat.
„A közelmúltban egy budapesti mentőegység azért kényszerült rendőrök segítségét kérni a mentésirányítás segítségével, mert egy forgalmas piacon végeztek újraélesztést, a vásárlókat azonban olyannyira hidegen hagyta az életmentés, hogy többen átléptek a betegen, belerúgtak az életmentők felszerelésébe, többszöri felszólításra sem biztosították az ellátáshoz szükséges helyet, mozgásteret a mentőknek, ezzel veszélyeztetve a mentés sikerességét. A rövidesen helyszínre érkező rendőrök végül biztosították a helyszínt, ezzel számottevően növelve a beteg túlélési esélyeit” - írta Facebook oldalán a mentőszolgálat. Egy másik, ugyancsak a napokban játszódó történetet is megosztottak a nyilvánossággal - ez a sztori sem vidámabb az előzőnél. „A központi rohamkocsi bajtársai egy fővárosi pláza étkező részénél kezdték meg egy huszonéves férfi újraélesztését. Az csak egy furcsaság, hogy a mentés körül helyet foglalók zavartalanul folytatták ebédjüket, ügyet sem vetve a történésekre, azonban a pláza biztonsági őreinek folyamatosan rá kellett szólni a vásárlókra, hogy ne sétálgassanak a mentők körül, a felszólításra pedig néhányan felháborodottan reagáltak. Miután sikerült a fiatal állapotát stabilizálni, bajtársaink a mentő felé indultak a beteggel, de sokaknak egy csapat életmentő, egy hordágy és több biztonsági őr sem volt elég ahhoz, hogy észrevegyék a feléjük közeledő mentőcsapatot, folyamatosan fel kellett szólítani a vásárlókat, hogy álljanak félre az útból, többen pedig ennek ellenére is majdnem nekimentek a hordágynak.”
Néhány évvel ezelőtt az egyik televízió híradójában egy síró babakocsit mutattak. Pszichológusok állították össze a kísérletet, máshol is kipróbálták, s mint mondták, más országokban sem volt jobb a helyzet. Fényes nappal vették fel a jelenetet, a belváros közepén. A „csecsemőt” egy sírógép helyettesítette, ám azok, akik elmentek mellette, ezt nem láthatták. Csak annyit tudtak, hogy egy járdán magára hagyott babakocsiban keservesen sír egy gyerek...
MIÉRT SZAVAZNAK A NYUGDÍJASOK ORBÁN VIKTORRA? | 24.HU
DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.01.15.
Bár a társadalmak öregedése a nyugdíjkorhatár emelését vetíti előre, újkeletű problémaként jelentkezik, hogy a technológia vezette új gazdaságok kevesebb munkalehetőséget kínálhatnak az idősebb korúaknak, mint a korábbi korszakok. A 60 év felettiek tehát olyan helyzetben találhatják magukat, hogy miközben tovább kellene maradniuk a munkaerőpiacon, aközben az álláslehetőségeik tovább szűkülnek. Minderről a Della friss adásában Simonovits András nyugdíjszakértővel beszélgettünk, akivel a nyugdíjrendszer javításra szoruló elemeit vettük át. A közgazdász megfontolásra javasolja az előrehozott nyugdíj fokozatos bevezetését, vagyis a korhatár alatti nyugdíjba vonulást, értelemszerűen arányosan alacsonyabb járandósággal.
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.01.15.
Bár a társadalmak öregedése a nyugdíjkorhatár emelését vetíti előre, újkeletű problémaként jelentkezik, hogy a technológia vezette új gazdaságok kevesebb munkalehetőséget kínálhatnak az idősebb korúaknak, mint a korábbi korszakok. A 60 év felettiek tehát olyan helyzetben találhatják magukat, hogy miközben tovább kellene maradniuk a munkaerőpiacon, aközben az álláslehetőségeik tovább szűkülnek. Minderről a Della friss adásában Simonovits András nyugdíjszakértővel beszélgettünk, akivel a nyugdíjrendszer javításra szoruló elemeit vettük át. A közgazdász megfontolásra javasolja az előrehozott nyugdíj fokozatos bevezetését, vagyis a korhatár alatti nyugdíjba vonulást, értelemszerűen arányosan alacsonyabb járandósággal.
LEHET, HOGY HERBERT KICKLLEL MÉG NEHEZEBB LESZ SZÓT ÉRTENI, MINT ORBÁNNAL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.01.15.
– mert ő ideológiai alapon áll, vélik európai diplomaták. Mindenesetre többen valószínűtlennek tartják, hogy az Unió részéről bármilyen hivatalos tiltakozás lesz, ha Kickl kancellárrá válik. Nemzetközi lapszemle.
Az osztrák Herbert Kickl lerombolja Európa populizmusellenes tűzfalát – írja a Politico annak kapcsán, hogy a tavaly szeptemberi parlamenti választáson első helyen végzett, szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnöke kapott Bécsben kormányalakítási megbízást. A brüsszeli portál megállapítása szerint Kickl felemelkedése véget vet annak, hogy az Európai Unió tagállamaiban a populista politikusokat évtizedek óta távol tartották a hatalomtól. Ha elnyeri a kancellárságot, és az EU-országok vezetőinek legközelebbi csúcstalálkozóján ő jelenik meg, a legkeményebb tiltakozás, amire számítania kell, az néhány bártortalan testbeszéd-megnyilvánulás és a mosoly hiánya lesz – olvasható a cikkben. A szerzők emlékeztetnek arra: 25 évvel ezelőtt az Európai Unió még felháborodással reagált annak a lehetőségére, hogy Jörg Haider szélsőjobboldali poltikus bekerülhet a kormányba, és az szemmel láthatóan páriává tette Ausztriát.
A cikk kitér arra, hogy Kickl a másod-, sőt a harmadgenerációs bevándorlóknak is az úgynevezett „remigrációt” helyezte kilátásba, de az EU-vezetők azt remélik, hogy mégsem bizonyul majd annyira romboló hatásúnak, mint amilyennek eddigi állásfoglalásai alapján ígérkezik. Alexander Schallenberg, aki a lemondott néppárti Karl Nehammer helyett most átmeneti jelleggel ellátja a kancellári teendőket, Brüsszelbe repült, hogy biztosítékot adjon arra: Ausztria megbízható, konstruktív és erős partner marad az Európai Unióban, valamint a világban. Két uniós diplomata valószínűtlennek mondta a Politicónak nyilatkozva, hogy az Unió részéről bármilyen hivatalos tiltakozás lenne, ha Kickl kancellárrá válik.
Ez – írja a portál – összhangban van a Magyarország irányában mutatkozó hozzáállással, hiszen Budapestnek sem kellett szembenéznie tiltakozással, leszámítva azt, hogy a védelmi tanácsülésen nem lehetett házigazda, holott Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába repült, és ott találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel a féléves magyar soros EU-elnökség tavaly júliusi kezdetén. Egy diplomata ugyan azt mondta a Politicónak, hogy az EU-nak fontolóra kellene vennie az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását nem csupán Magyarország, hanem Ausztria ellen is, mintegy jelzésként Franciaország felé, ahol Marine Le Pen szélsőjobboldali vezető 2027-ben újra indulni kíván az elnökválasztáson, de a portál nem tartja valószínűnek fegyelmező intézkedések foganatosítását, tekintettel arra, hogy Michael McGrath jogállamisági EU-biztos decemberben úgy nyilatkozott: Magyarország is bármikor bejöhet a hidegről. Az ír politikus szerint sohasem késő pozitív irányba változtatni – bár ezzel a véleménnyel a lengyel igazságügyi miniszter nyilvánosan vitába szállt.
További uniós tagállamokat áttekintve, a Politico megállapítja: a Giorgia Meloni miniszterelnök vezette, Olasz fivérek elevezésű párt a hatalomra kerülése után mérsékelte EU-ellenes álláspontját, és ezzel biztosította magának azt, hogy az Európai Néppárt védelmet nyújt számára. Nem mondható ez el Orbánra vagy Robert Fico szlovák miniszterelnökre, aki Putyint öleli keblére, és rendre támadja Ukrajnát, az EU szövetségesét. Kicklt illetően diplomaták úgy vélekedtek a Politicónak, hogy ő ideológiai alapon áll, és így elképzelhető, hogy még nehezebb lesz szót érteni vele, mint Orbánnal, még akkor is, ha Kickl mozgásterét mérsékli majd a koalíciós megállapodás.
A berlini Tageszeitung, a taz szoros figyelmemmel követi, és részletesen beszámol arról, hogy Magyarországon megtörtént a vádemelés – úgy, hogy az ügyészség drákói ítéleteket javasol – a 2023 februári erőszakos cselekményekkel kapcsolatban.
Mint emlékezetes, a budai Várból való második világháborús kitörés évfordulóján – amelyre szélsőjobboldaliak úgymond a becsület napjaként emlékeznek – két évvel ezelőtt több fizikai összetűzés volt a magyar fővárosban, külföldi, magukat antifasisztának nevező aktivisták és az évfordulóra Budapestre érkezett neonácik között. A magyar hatóságok eljárást indítottak több antifasiszta ellen. Közülük a legismertebb az olasz Illaria Salis, akinek sikerült kiszabadulnia a magyar börtönből, annak nyomán, hogy tavaly júniusban európai parlamenti képviselővé választották.
A taz figyelme most a 24 éves, türingiai illetőségű Maja T.-re összpontosul, aki egyébként úgynevezett nembináris személy, vagyis azok közé tartozik, akik nem kizárólagosan férfiként vagy nőként azonosítják önmagukat. Maja T-t – az olasz Gabriele M.-mel együtt - szélsőbaloldali szervezetben, bűnszövetségben, előre megfontolt szándékkal, fémrudakkal felszerelkezve elkövetett súlyos testi sértéssel vádolják. A különbség az, hogy egy milánói bíróság a Gabriele M. elleni magyar kiadatási kérelmet elutasította, arra hivatkozva, hogy kételyek merültek fel a jogállamiság magyarországi helyzetét illetően. Maja T. azonban magyar vizsgálati fogságban van, mert őt a német hatóságok kiadták Magyarországnak, mégpedig úgy, hogy a berlini bíróság nem várta be az alkotmánybíróság állásfoglalását, amit az ügyvédek sürgősséggel kértek.
Sven Richwin, Maja T. ügyvédje elmondta a berlini lapnak, hogy az ügyészség 14 év szabadságvesztést helyezett kilátásba beismerő vallomás – és a tárgyalás mellőzése - esetére, ennek hiányában azonban 24 év szabadságvesztést kér. Az ügyvéd ezt rendkívüli aránytalanságnak tartja, és arra hivatkozik, hogy a Maja T. által elkövetett cselekmények mindössze néhány napon belül gyógyuló, kisebb sérülésekkel jártak. A tárgyalás február végén kezdődik.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.01.15.
Az osztrák Herbert Kickl lerombolja Európa populizmusellenes tűzfalát – írja a Politico annak kapcsán, hogy a tavaly szeptemberi parlamenti választáson első helyen végzett, szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnöke kapott Bécsben kormányalakítási megbízást. A brüsszeli portál megállapítása szerint Kickl felemelkedése véget vet annak, hogy az Európai Unió tagállamaiban a populista politikusokat évtizedek óta távol tartották a hatalomtól. Ha elnyeri a kancellárságot, és az EU-országok vezetőinek legközelebbi csúcstalálkozóján ő jelenik meg, a legkeményebb tiltakozás, amire számítania kell, az néhány bártortalan testbeszéd-megnyilvánulás és a mosoly hiánya lesz – olvasható a cikkben. A szerzők emlékeztetnek arra: 25 évvel ezelőtt az Európai Unió még felháborodással reagált annak a lehetőségére, hogy Jörg Haider szélsőjobboldali poltikus bekerülhet a kormányba, és az szemmel láthatóan páriává tette Ausztriát.
A cikk kitér arra, hogy Kickl a másod-, sőt a harmadgenerációs bevándorlóknak is az úgynevezett „remigrációt” helyezte kilátásba, de az EU-vezetők azt remélik, hogy mégsem bizonyul majd annyira romboló hatásúnak, mint amilyennek eddigi állásfoglalásai alapján ígérkezik. Alexander Schallenberg, aki a lemondott néppárti Karl Nehammer helyett most átmeneti jelleggel ellátja a kancellári teendőket, Brüsszelbe repült, hogy biztosítékot adjon arra: Ausztria megbízható, konstruktív és erős partner marad az Európai Unióban, valamint a világban. Két uniós diplomata valószínűtlennek mondta a Politicónak nyilatkozva, hogy az Unió részéről bármilyen hivatalos tiltakozás lenne, ha Kickl kancellárrá válik.
Ez – írja a portál – összhangban van a Magyarország irányában mutatkozó hozzáállással, hiszen Budapestnek sem kellett szembenéznie tiltakozással, leszámítva azt, hogy a védelmi tanácsülésen nem lehetett házigazda, holott Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába repült, és ott találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel a féléves magyar soros EU-elnökség tavaly júliusi kezdetén. Egy diplomata ugyan azt mondta a Politicónak, hogy az EU-nak fontolóra kellene vennie az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását nem csupán Magyarország, hanem Ausztria ellen is, mintegy jelzésként Franciaország felé, ahol Marine Le Pen szélsőjobboldali vezető 2027-ben újra indulni kíván az elnökválasztáson, de a portál nem tartja valószínűnek fegyelmező intézkedések foganatosítását, tekintettel arra, hogy Michael McGrath jogállamisági EU-biztos decemberben úgy nyilatkozott: Magyarország is bármikor bejöhet a hidegről. Az ír politikus szerint sohasem késő pozitív irányba változtatni – bár ezzel a véleménnyel a lengyel igazságügyi miniszter nyilvánosan vitába szállt.
További uniós tagállamokat áttekintve, a Politico megállapítja: a Giorgia Meloni miniszterelnök vezette, Olasz fivérek elevezésű párt a hatalomra kerülése után mérsékelte EU-ellenes álláspontját, és ezzel biztosította magának azt, hogy az Európai Néppárt védelmet nyújt számára. Nem mondható ez el Orbánra vagy Robert Fico szlovák miniszterelnökre, aki Putyint öleli keblére, és rendre támadja Ukrajnát, az EU szövetségesét. Kicklt illetően diplomaták úgy vélekedtek a Politicónak, hogy ő ideológiai alapon áll, és így elképzelhető, hogy még nehezebb lesz szót érteni vele, mint Orbánnal, még akkor is, ha Kickl mozgásterét mérsékli majd a koalíciós megállapodás.
A berlini Tageszeitung, a taz szoros figyelmemmel követi, és részletesen beszámol arról, hogy Magyarországon megtörtént a vádemelés – úgy, hogy az ügyészség drákói ítéleteket javasol – a 2023 februári erőszakos cselekményekkel kapcsolatban.
Mint emlékezetes, a budai Várból való második világháborús kitörés évfordulóján – amelyre szélsőjobboldaliak úgymond a becsület napjaként emlékeznek – két évvel ezelőtt több fizikai összetűzés volt a magyar fővárosban, külföldi, magukat antifasisztának nevező aktivisták és az évfordulóra Budapestre érkezett neonácik között. A magyar hatóságok eljárást indítottak több antifasiszta ellen. Közülük a legismertebb az olasz Illaria Salis, akinek sikerült kiszabadulnia a magyar börtönből, annak nyomán, hogy tavaly júniusban európai parlamenti képviselővé választották.
A taz figyelme most a 24 éves, türingiai illetőségű Maja T.-re összpontosul, aki egyébként úgynevezett nembináris személy, vagyis azok közé tartozik, akik nem kizárólagosan férfiként vagy nőként azonosítják önmagukat. Maja T-t – az olasz Gabriele M.-mel együtt - szélsőbaloldali szervezetben, bűnszövetségben, előre megfontolt szándékkal, fémrudakkal felszerelkezve elkövetett súlyos testi sértéssel vádolják. A különbség az, hogy egy milánói bíróság a Gabriele M. elleni magyar kiadatási kérelmet elutasította, arra hivatkozva, hogy kételyek merültek fel a jogállamiság magyarországi helyzetét illetően. Maja T. azonban magyar vizsgálati fogságban van, mert őt a német hatóságok kiadták Magyarországnak, mégpedig úgy, hogy a berlini bíróság nem várta be az alkotmánybíróság állásfoglalását, amit az ügyvédek sürgősséggel kértek.
Sven Richwin, Maja T. ügyvédje elmondta a berlini lapnak, hogy az ügyészség 14 év szabadságvesztést helyezett kilátásba beismerő vallomás – és a tárgyalás mellőzése - esetére, ennek hiányában azonban 24 év szabadságvesztést kér. Az ügyvéd ezt rendkívüli aránytalanságnak tartja, és arra hivatkozik, hogy a Maja T. által elkövetett cselekmények mindössze néhány napon belül gyógyuló, kisebb sérülésekkel jártak. A tárgyalás február végén kezdődik.
LÁZÁR ORBÁNRÓL, ROGÁNRÓL, A LEMONDÁSÁRÓL, A VASÚTRÓL 🚂 MIKET BESZÉL?!
JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.01.15.
Az tudod, hogy miért védi Lázár ennyire vehemensen Rogánt? Mert tudja, hogy ő is a 10 név között van, akik felmerültek, hogy szankciós listára tegyék őket. Így érthetőbb, hogy hogy jön ki a kastélytulajdonos, kimosakodott paraszt gyerek száján egy olyan röhejes mondat, hogy az az állítás, hogy Magyarországon a stratégiai ágazatokat rendszerszinten átszövi a korrupció, “szemenszedett hazugság.” A helyzet az, hogy Lázár hazudik. Nem kicsit, nagyon.
Gondolom nem lepődsz meg, hogy nem csak ebben, hanem minden témában. Ha megnézed a videót, neked is összeáll a kép.
-----------
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.01.15.
Az tudod, hogy miért védi Lázár ennyire vehemensen Rogánt? Mert tudja, hogy ő is a 10 név között van, akik felmerültek, hogy szankciós listára tegyék őket. Így érthetőbb, hogy hogy jön ki a kastélytulajdonos, kimosakodott paraszt gyerek száján egy olyan röhejes mondat, hogy az az állítás, hogy Magyarországon a stratégiai ágazatokat rendszerszinten átszövi a korrupció, “szemenszedett hazugság.” A helyzet az, hogy Lázár hazudik. Nem kicsit, nagyon.
Gondolom nem lepődsz meg, hogy nem csak ebben, hanem minden témában. Ha megnézed a videót, neked is összeáll a kép.
-----------
00:00 A tartalomból
00:38 Orbán Viktor Indiában
04:30 Rogán Antal kitiltása
28:58 Orbán Ráhel és Tiborcz István
39:02 MÁV
54:33 Közérdekű közlemények
ÁTVERT EGYETEMEK, ÁTVERT DIÁKOK: A MAGYAR FELSŐOKTATÁS- ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA LEGÚJABB KUDARCA
AKADÉMIAI DOLGOZÓK FÓRUMA
Szerző: AKADÉMIAI DOLGOZÓK FÓRUMA
2025.01.15.
Az alulfinanszírozott, marginalizált magyar oktatási és tudományos szférát csapja arcul a kudarcos hazai oktatás- és tudománypolitika legújabb átgondolatlan, szakmaiatlan intézkedése: a 2025 őszén kezdődő tanévtől még inkább elsorvasztják a már most is küszködő felsőoktatási intézményeket. 2025-től kezdve gyakorlatilag az összes hazai egyetemen hirtelen és jelentősen csökkentik az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát. A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is.
Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től.
Az egy év alatti időszakra tervezett egyetemi férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az egész EU-ban.
A felháborító szakpolitikai döntés tehát sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket, mert ki kell fizetniük az önköltséges képzést: ha egyáltalán van arra lehetőségük és hajlandóságuk, hogy ilyen magyarországi képzésre jelentkezzenek. Csak jómódú családok vállalhatják a fizetős képzés anyagi terheit, hiszen az egyetemi oktatás még tandíj nélkül is nagy áldozatot követel a magas albérleti és megélhetési költségek mellett.
Az egyik legnagyobb vesztes az ország legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban egyik legjobb magyar egyeteme, az ELTE: idén 19%-kal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben. De a legtöbb alapítványi egyetem sem jár jól, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma. Ne feledjük: a legtöbb alapítványi egyetem nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut a magyar kormány szégyenteljes politikája és az ebből következő EU-s szankciók miatt. Csak a Budapesti Corvinus Egyetem – amely 2025-ben 48% százalékos csökkenést szenved el az állami finanszírozású helyek számában – kapott nagy vagyont, jelentős részvényportfóliót.
Magyarország gazdasága és a hazai tudomány jövője a képzett szakemberek és kutatók számán múlik. Számos volt MTA-kutatóhálózati intézet, központ néptelenedik el, sok helyen nincs elég doktorandusz, nincs elég fiatal kutató.
A már most is siralmas állapotban lévő egyetemi infrastruktúrák fenntartása még nehezebb lesz – különösen igaz ez az ELTE-re mint nem alapítványi egyetemre, amelyet az utóbbi években folyamatosan véreztet ki a fenntartója, a magyar állam és az aktuális, általában gyors ütemben megbukó illetékes miniszter (most éppen Hankó Balázs).
Szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatók több egyetemen. Egyetemi karok, képzések vannak veszélyben: már látjuk azt is, hogy mi történt pl. a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol 2025-ben számos eddig sikeres képzést szüntetnek meg.
Az egyetlen számottevő nyertes a káderképző Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+11% állami finanszírozású férőhely). Az NKE egyik feladata, hogy a többi hazai tanárképző egyetemhez képest alacsonyabb szinten és követelmények mellett, akkreditáció hiányában is átvegye a középiskolai tanárok képzését.
Az egyetemeknek okozott súlyos pénzügyi nehézség önmagában is megbocsáthatatlan szakpolitikai vétség. De a tét sokkal nagyobb: az oktatói és kutatói, a vállalati és államigazgatási szakemberek utánpótlása, azaz az ország jövője kerül veszélybe.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szolidaritását fejezi ki a becsapott és út szélén hagyott egyetemi kollégákkal, a jövőjüktől megfosztott magyar diákokkal, és arra biztatja az érettségiző fiatalokat, az egyetemi hallgatókat, oktatókat, az összes jelenlegi és reménybeli egyetemi polgárt, hogy használjanak ki minden érdekérvényesítő fórumot, és próbáljanak meg küzdeni a tragikus hazai tudománypolitikai és felsőoktatási folyamatok megfordítása érdekében.
Szerző: AKADÉMIAI DOLGOZÓK FÓRUMA
2025.01.15.
Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től.
Az egy év alatti időszakra tervezett egyetemi férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az egész EU-ban.
A felháborító szakpolitikai döntés tehát sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket, mert ki kell fizetniük az önköltséges képzést: ha egyáltalán van arra lehetőségük és hajlandóságuk, hogy ilyen magyarországi képzésre jelentkezzenek. Csak jómódú családok vállalhatják a fizetős képzés anyagi terheit, hiszen az egyetemi oktatás még tandíj nélkül is nagy áldozatot követel a magas albérleti és megélhetési költségek mellett.
Az egyik legnagyobb vesztes az ország legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban egyik legjobb magyar egyeteme, az ELTE: idén 19%-kal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben. De a legtöbb alapítványi egyetem sem jár jól, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma. Ne feledjük: a legtöbb alapítványi egyetem nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut a magyar kormány szégyenteljes politikája és az ebből következő EU-s szankciók miatt. Csak a Budapesti Corvinus Egyetem – amely 2025-ben 48% százalékos csökkenést szenved el az állami finanszírozású helyek számában – kapott nagy vagyont, jelentős részvényportfóliót.
Magyarország gazdasága és a hazai tudomány jövője a képzett szakemberek és kutatók számán múlik. Számos volt MTA-kutatóhálózati intézet, központ néptelenedik el, sok helyen nincs elég doktorandusz, nincs elég fiatal kutató.
A már most is siralmas állapotban lévő egyetemi infrastruktúrák fenntartása még nehezebb lesz – különösen igaz ez az ELTE-re mint nem alapítványi egyetemre, amelyet az utóbbi években folyamatosan véreztet ki a fenntartója, a magyar állam és az aktuális, általában gyors ütemben megbukó illetékes miniszter (most éppen Hankó Balázs).
Szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatók több egyetemen. Egyetemi karok, képzések vannak veszélyben: már látjuk azt is, hogy mi történt pl. a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol 2025-ben számos eddig sikeres képzést szüntetnek meg.
Az egyetlen számottevő nyertes a káderképző Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+11% állami finanszírozású férőhely). Az NKE egyik feladata, hogy a többi hazai tanárképző egyetemhez képest alacsonyabb szinten és követelmények mellett, akkreditáció hiányában is átvegye a középiskolai tanárok képzését.
Az egyetemeknek okozott súlyos pénzügyi nehézség önmagában is megbocsáthatatlan szakpolitikai vétség. De a tét sokkal nagyobb: az oktatói és kutatói, a vállalati és államigazgatási szakemberek utánpótlása, azaz az ország jövője kerül veszélybe.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szolidaritását fejezi ki a becsapott és út szélén hagyott egyetemi kollégákkal, a jövőjüktől megfosztott magyar diákokkal, és arra biztatja az érettségiző fiatalokat, az egyetemi hallgatókat, oktatókat, az összes jelenlegi és reménybeli egyetemi polgárt, hogy használjanak ki minden érdekérvényesítő fórumot, és próbáljanak meg küzdeni a tragikus hazai tudománypolitikai és felsőoktatási folyamatok megfordítása érdekében.
Lásd még:
„AZ LENNE TISZTESSÉGES, HA AZ LMP KÉPVISELŐI VISSZAADNÁK A MANDÁTUMUKAT”
TÖRÉSVONAL PODCAST / NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN, ÁRPÁSI BENCE
2025.01.15.
A párt volt társelnöke, Kendernay János most már inkább Magyar Péter alakulatára szavaz.
Az LMP mögül elfogyott minden társadalmi támogatás, így az lenne tisztességes, ha képviselőik visszaadnák a mandátumukat - részben ezzel indokolta kilépését a szervezetből Kendernay János.
Az LMP korábbi társelnöke a Népszava Törésvonal című műsornak adott interjújában kijelentette, hogy Ungár Péter kiváló képességei ellenére sem tudott új lendületet adni pártnak, és egyébként sem szerencsés, ha a gazdasági elithez tartozók részt vesznek a pártpolitikában. Szerinte a demokraták ma a NER megszüntetésében érdekeltek, ehelyett az LMP vezetése Karácsony Gergely megpuccsolásán ügyködött. Érdemi változásokra ma a Tisza Párt nyújt reményt, ezért most ő is rájuk szavazna.
2025.01.15.
A párt volt társelnöke, Kendernay János most már inkább Magyar Péter alakulatára szavaz.
Az LMP mögül elfogyott minden társadalmi támogatás, így az lenne tisztességes, ha képviselőik visszaadnák a mandátumukat - részben ezzel indokolta kilépését a szervezetből Kendernay János.
Az LMP korábbi társelnöke a Népszava Törésvonal című műsornak adott interjújában kijelentette, hogy Ungár Péter kiváló képességei ellenére sem tudott új lendületet adni pártnak, és egyébként sem szerencsés, ha a gazdasági elithez tartozók részt vesznek a pártpolitikában. Szerinte a demokraták ma a NER megszüntetésében érdekeltek, ehelyett az LMP vezetése Karácsony Gergely megpuccsolásán ügyködött. Érdemi változásokra ma a Tisza Párt nyújt reményt, ezért most ő is rájuk szavazna.
"RÉSZLEGES ÁLLAMCSŐD VAN" | KÉRI LÁSZLÓ, ÉS PETSCHNIG MÁRIA ZITA
KOBAK KLUB
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ, ÉS PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2025.01.11.
Kéri László magyar politológus, szociológus és egyetemi tanár, aki jelentős szerepet játszott a rendszerváltás előtti és utáni magyar politikai élet elemzésében. 1951. augusztus 5-én született Röszkén, pályafutását egyetemi oktatóként kezdte.
A Budaörsi úti Kollégium nevelőtanáraként részt vett a későbbi Bibó István Szakkollégium megalapításában, ahol olyan - később neves - politikai vezetőket is tanított, mint Orbán Viktor, Kövér László, és Áder János. Utána a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetében dolgozott, televíziós karrierje is ebben az időszakban kezdődött.
Politikai elemzéseiben többnyire a Fidesz-kormány politikájának kritikáját fogalmazza meg, különös tekintettel a gazdasági és külpolitikai kérdésekre. Az elmúlt idő egyik legtöbbet megkeresett szakembere, aki 2024-ben 11 megyében tartott előadást. Petschnig Mária Zita közgazdász Pécsett született 1947-ben. Az MKKE-n pénzügy szakon végzett 1970-ben. Ezt követően az MNB Baranya Megyei Igazgatóságának munkatársa lett, 1972-1983 között a Pécsi Tudományegyetem politikai gazdaságtan, 1975-től 1983-ig pénzügytan tanára. 1983-1986 között az MNB-ben dolgozott, majd két évig a Közgazdasági Szemle felelős szerkesztője, 1988 óta a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. 1994 augusztus-október hónapokban a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület tagja.
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ, ÉS PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2025.01.11.
Kéri László magyar politológus, szociológus és egyetemi tanár, aki jelentős szerepet játszott a rendszerváltás előtti és utáni magyar politikai élet elemzésében. 1951. augusztus 5-én született Röszkén, pályafutását egyetemi oktatóként kezdte.
A Budaörsi úti Kollégium nevelőtanáraként részt vett a későbbi Bibó István Szakkollégium megalapításában, ahol olyan - később neves - politikai vezetőket is tanított, mint Orbán Viktor, Kövér László, és Áder János. Utána a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetében dolgozott, televíziós karrierje is ebben az időszakban kezdődött.
Politikai elemzéseiben többnyire a Fidesz-kormány politikájának kritikáját fogalmazza meg, különös tekintettel a gazdasági és külpolitikai kérdésekre. Az elmúlt idő egyik legtöbbet megkeresett szakembere, aki 2024-ben 11 megyében tartott előadást. Petschnig Mária Zita közgazdász Pécsett született 1947-ben. Az MKKE-n pénzügy szakon végzett 1970-ben. Ezt követően az MNB Baranya Megyei Igazgatóságának munkatársa lett, 1972-1983 között a Pécsi Tudományegyetem politikai gazdaságtan, 1975-től 1983-ig pénzügytan tanára. 1983-1986 között az MNB-ben dolgozott, majd két évig a Közgazdasági Szemle felelős szerkesztője, 1988 óta a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. 1994 augusztus-október hónapokban a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület tagja.
NEM SIKERÜLT LEGYŰRNI AZ INFLÁCIÓT, AZ IDÉN 4-5 SZÁZALÉKOS LEHET
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2025.01.15.
„Ha a kormány nem tud vagy nem akar reálgazdasági egyensúlyt teremteni, akkor marad az infláció” – mondta a Hírklikknek Mellár Tamás, aki szerint a kormánynak nem áll érdekében az infláció jelentős lecsökkentése. Az országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint visszatérő történet, hogy az olyan kormányok, amelyek nem akarnak kemény, durva megszorításokat, az inflációra bízzák, hogy elvégezze a dolgát. Arról nem szólva, hogy az államadósság szempontjából is a magasabb ütem a jó, amit a külföldi tőke is kedvel. Annak kapcsán beszélgettünk, hogy a KSH megjelentette a 2024-es inflációs adatot, ami az egész évre 3,7 százalékos ütemet mutatott, ugyanakkor decemberben jelentősen gyorsult a drágulás, 4,6 százalékra emelkedett. Mellár szerint a kormány – állításával szemben – nem gyűrte le az inflációt, az minden bizonnyal velünk marad még a következő hónapokban is. A maga részéről 4-5 százalékos dinamikára számít az idén.
A KSH legfrissebb jelentése szerint 2024-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak: 8,9 százalékkal. Az élelmiszerek árának 2,8 százalékos növekedését mutatta ki a statisztikai hivatal a tavalyi év egészében. Szerintük a fogyasztói árak a nyugdíjas háztartásoknál átlagosan 3,7 százalékkal nőttek. A jövőre mérvadó mutató, a maginflációs azonban jóval magasabb volt ennél, 4,6 százalékra rúgott.
Az év végén emelkedő trendbe került a fogyasztói árak drágulási üteme. Az előző év azonos hónapjához képest a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjas inflációt ennél alacsonyabbra – 4,5 százalékosra – hozta ki a KSH, amely szerint a maginfláció 4,7 százalékos volt. Az élelmiszerek ára az átlagos ütemet meghaladva, 5,4 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké 6,8 százalékkal, a járműüzemanyagok 8,3 százalékkal, a háztartási energia 0,5 százalékkal többe kerültek...
Szerző: NVZS
2025.01.15.
A KSH legfrissebb jelentése szerint 2024-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak: 8,9 százalékkal. Az élelmiszerek árának 2,8 százalékos növekedését mutatta ki a statisztikai hivatal a tavalyi év egészében. Szerintük a fogyasztói árak a nyugdíjas háztartásoknál átlagosan 3,7 százalékkal nőttek. A jövőre mérvadó mutató, a maginflációs azonban jóval magasabb volt ennél, 4,6 százalékra rúgott.
Az év végén emelkedő trendbe került a fogyasztói árak drágulási üteme. Az előző év azonos hónapjához képest a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjas inflációt ennél alacsonyabbra – 4,5 százalékosra – hozta ki a KSH, amely szerint a maginfláció 4,7 százalékos volt. Az élelmiszerek ára az átlagos ütemet meghaladva, 5,4 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké 6,8 százalékkal, a járműüzemanyagok 8,3 százalékkal, a háztartási energia 0,5 százalékkal többe kerültek...
2025. január 14., kedd
SZÁZMILLIÁRDOKAT DOBNAK KI MEGGONDOLATLAN DÖNTÉSEKKEL
HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.01.14.
„A Kossuth-téren és környékén a második világháború nem okozott akkora kárt, mint most a Steindl-program” – mondta a Hírklikknek Bátonyi Péter, művészettörténész, a közelmúltban elbocsátott műemlékvédelmi szakember. Arról beszélgettünk vele, hogy már bejelentették, az Agrárminisztérium épületébe költözhet az Országgyűlés, ha elkezdik a Parlament felújítását. Az Országgyűlés 2011 nyarán döntött az ország „főterének” átépítéséről, az Országház tágabb környezetének megújításáról. Ezzel indult el az a program, amely ma Steindl Imre nevét viseli. 2018-ban, amikor kiderült, hogy az Agrárminisztérium felújítása lesz az első lépés, a Hvg írta meg, hogy az Orbán-kormány a tárca számára a Schmidt Mária kormánybiztos családja – így Ungár Péter LMP-s képviselő – tulajdonába tartozó milliárdos ingatlancég portfóliójába tartozó Apácai Csere János utca 9-et, a Vigadó melletti impozáns, nagyvárosi szállodák hangulatát idéző irodaházat vette bérbe.
Teljes belső felújításra szorul az Országház? Tényleg akkora a baj, hogy egyszerre kell kiüríteni az egész épületet?
Munkaszervezésben, meg építészeti kiviteli kérdésekben nem vagyok annyira járatos, de vannak tapasztalataim általában műemlékfelújítási ügyekben. Meggyőződésem, hogy egy ekkora épületben meg lehetne oldani a munkát úgy, hogy ne kelljen kiköltöztetni a hivatalokat. A Parlamentben eleve két ház, az alsó- és a felsőház számára létesítették az üléstermeket, most pedig csak egy van, így a képviselők ideiglenesen használhatnák a másik ház üléstermét, amíg az épület túlsó oldalán munkák folynak. Önmagában egy költöztetés is óriási költséggel jár, ami ablakon kidobott pénz lesz...
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.01.14.
Teljes belső felújításra szorul az Országház? Tényleg akkora a baj, hogy egyszerre kell kiüríteni az egész épületet?
Munkaszervezésben, meg építészeti kiviteli kérdésekben nem vagyok annyira járatos, de vannak tapasztalataim általában műemlékfelújítási ügyekben. Meggyőződésem, hogy egy ekkora épületben meg lehetne oldani a munkát úgy, hogy ne kelljen kiköltöztetni a hivatalokat. A Parlamentben eleve két ház, az alsó- és a felsőház számára létesítették az üléstermeket, most pedig csak egy van, így a képviselők ideiglenesen használhatnák a másik ház üléstermét, amíg az épület túlsó oldalán munkák folynak. Önmagában egy költöztetés is óriási költséggel jár, ami ablakon kidobott pénz lesz...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)