2025. május 6., kedd

EZ LENNE ORBÁN TITKOS LUXUSVILLÁJA?

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER, JUHI
2025.05.06.



Vajon ez lenne Orbán olaszországi luxus villája? 4,3 millió euró az ára, 1000 négyzetméter, és akkora garázs tartozik hozzá, hogy még Matolcsy Ádám is megirigyelhetné. A kisváros közepén, és mégis szomszédok nélkül, igazán ideális hely elbújni a nyilvánosság elől. Az olasz lapok úgy írják le, hogy ez Orbán villája. Bemutatom neked, és elmondom, hogy miért lehet igazuk. 
----------- 
00:00 Orbán villa Olaszországban? 
01:43 Vágjunk bele 
02:08 A korábbi tulajok 
04:06 Kívül-belül luxus 
06:33 4,3 millió euroba került 
07:16 Egy olasz lap szerint Orbáné 
10:29 Nézzük meg magát a házat 
13:50 Van ami nem a mi dolgunk

HÁROMSZÁZ SZÁZALÉKOS ÁRRÉS AZ 525 MILLIÁRDOS ÁLLAMI TENDEREN, NER-ES BEFUTÓKKAL

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2025.05.05.


Négy vállalat
láthatja el földgázzal a következő három évben az állami intézmények zömét, több száz milliárd forint értékben. Az erről szóló keretszerződést áprilisban írták alá a vállalatok a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (KEF).

A hatalmas tendert még tavaly év végén írta ki a KEF. A befutók között akad olyan is, amelyen meglepődtek a G7-nek nyilatkozó szakértők, de az igazi meglepetés a nyertesek által ajánlott rendkívül magas „árrés”* volt.

Számokban: a KEF az állami gázigény nagy részét megpróbálta lefedni egy közbeszerzéssel. A kiírás szerint a nyerteseknek évente több mint 500 intézmény kiszolgálását kell biztosítaniuk.

A megállapodást három évre írták alá, ami azt jelenti, hogy az érintett állami szervezetek ennek a keretében vásárolhatják majd a földgázt a 2026-os, 2027-es és a 2028-as gázévben. Igaz, utóbbiban csak akkor, ha még 2026-ban két évre előre szerződnek.

- Tényleg rengeteg gázról van szó. A szerződés becsült legmagasabb összmennyisége 15 milliárd kilowattóra, azaz nagyjából 1,4 milliárd köbméter. A KEF erre nettó 525 milliárd forintos keretösszeget adott meg.

- Kérdés persze, hogy mire lesz ez elég, az ajánlattevők ugyanis elég magas árakat adtak meg. Egész pontosan árrést, a kiíró ugyanis ezt kérte. A megadott értékek 88 és 97 euró/megawattóra között szóródtak, azaz ennyivel adnák drágábban a gázt a tőzsdei árnál. Utóbbi azonban jelenleg ennek mindössze fele-harmada, 33-35 euró.

Reakciók: emiatt épp ez az „árrés” lepte meg leginkább az ágazati szereplőket. Lapunk kérdésére egy gázpiacon aktív kereskedő azt mondta: „ezek értelmezhetetlenül magas spreadek, én leírni nem mertem volna őket egy ajánlatban”...

ARCPIRÍTÓAN POFÁTLAN LOPÁS: A NER LÉNYEGÉT MUTATOM BE AZ V. KERÜLETI KORRUPTÚRÁN

KORRUPTÚRA VIDEÓ
Szerző: TOMPOS MÁRTON
2025.05.06.



A Korrupttúrán időről időre megnézzük, hogy egy-egy településen, városrészen hogyan mutatkozott meg a NER lényege: az arcpirítóan pofátlan, de kétségtelenül ötletes lopás.

BABARCZY ESZTER: MAGYARORSZÁGON AZ ISKOLARENDSZER TÖMEGESEN GYILKOLJA A JÖVŐT

TELEX
Szerző: BABARCZY ESZTER
2025.05.06.


Van nagyjából 145 ezer ember Magyarországon, akik döntő befolyást gyakorolhatnának az ország sorsára: a tanárok. Mindegyikük egy lehetőség arra, hogy egy gyerek az életét megváltoztató beszélgetéshez jusson: egy beszélgetéshez, ami arról szól, ami értékes benne, amit kihozhat magából, és egy jövőről, amely ténylegesen nyújt valami ígéretet.

A 145 ezerből nagyjából 42 ezren tanítanak középfokú oktatásban. A középiskolai felvételik időszakában rengeteg szó esett néhány középiskoláról: a középiskolák elitjéről, ahol nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumi képzés indul. Sokkal kevesebbet beszélünk, ha egyáltalán beszélünk, a középiskolák túlnyomó többségéről, ahová a gyerekek fennmaradó része jár, s ahol gyakran nem igazán jó körülmények között kellene a tanároknak nem középosztályi hátterű gyerekeket felkészíteniük valamiféle jövőre, ami jobb, mint az elkallódás, a frusztráció, a megkeseredés és a reménytelenség.

Az egyetemen, ahol dolgozom, tehetséggondozási program indult tavaly ilyenkor. A program lényege, hogy olyan középiskolás gyerekeket céloz meg, akik rosszabb körülmények közül jönnek, kevésbé van lehetőségük különórákat venni, felkészülni egy egyetemi felvételire, vagy egyenesen eszükbe sem jut, hogy akár egyetemre is mehetnének. A feladataim közé tartozik, hogy felvételiztetek: elmegyünk vidéki városokba, és beszélgetünk a jelentkező fiatalokkal. Rajtuk keresztül, a saját élményeiken, érzelmeiken és jövőképükön átszűrve találkozom a magyar középiskolákkal. Elkeserítő a kép.

Nem akarok konkrét iskolákra mutogatni, ezért csak általánosságban írok. Egy vármegyeszékhelyen, egy egyházi fenntartású középiskolában olyan minőségű művészeti oktatással találkoztam, amely az egyetemünkön is megállná a helyét: motiváló, korszerű feladatok, sokféle technika, az egyéni látásmód bátorítása, magas színvonalú önreflexió, mentálhigiénés alapismeretek. De ez az iskola kivétel. Szinte mindenhol máshol nagyon szűken értelmezett, özönvíz előtti feladatokat kapnak a gyerekek, nincsenek inspiráló tanárszemélyiségek, a diákoknak nincs igazán jövőképük. És aztán van néhány iskola, amely nemhogy nem segít, de kifejezetten bedarálja a diákjait – feltételezem, hogy ha még ebbe a mi erősen szelektív programunkba is eljutott ilyen diák, ez egyáltalán nem ritkaság. Ezekben az iskolákban a diákokkal egyáltalán nem is foglalkoznak vagy kifejezetten agresszív hangnemben beszélnek velük, a pedagógusok kiégnek, lényegében nem folyik oktatás.

A magyar középfokú oktatás az utolsó pillanat, amikor a leszakadó, elkallódó, pszichésen tönkrement, otthon abuzált fiatalokat pályára lehetne állítani, egy-két beszélgetéssel, figyelemmel, példamutatással. A tavaly legalább némi figyelmet kiváltó újpesti felmérés mutatja, hogy a diákok jelentős részének nemhogy nem támogató, de kifejezetten romboló, visszahúzó családi háttere van. Ezt a családi hátteret a leépített szociális ellátórendszer agyondolgoztatott és alulfizetett munkatársai nem tudják még felderíteni sem, nemhogy korrigálni. Egyedül az iskola az a hely, ahol ezek a problémák legalább felszínre jöhetnek, és a gyerekek némi személyes figyelmet kaphatnak egy-egy tanártól.

Egy ötezres lakosú kisvárosban például működik egy katonai iskola. Ebben az iskolában van egy rajztanár, aki minőségi figyelmet képes adni a diákjainak, és fontosnak érzi, hogy bátorítsa őket. Két roma diákot is küldött a programunkba, öröm volt velük beszélni: komoly céljaik voltak, hittek magukban és készen álltak arra, hogy dolgozzanak ezekért a célokért. Ez a rajztanár Magyarország kincse. Az ország jövője azon múlik, hány ilyen tanár dolgozik most az iskoláinkban. De a közoktatás nem jutalmazza ezeket a tanárokat, ellenkezőleg. Magyarországon az iskolarendszer tömegesen gyilkolja a jövőt.

Az egyetemi szintre a diákok többsége már nem jut el, és az egyetem egyébként sem alkalmas arra, hogy pszichoszociális hiányokat korrigáljon, pedig még a saját nagyon szelektív egyetememen is azt látom, hogy a fiatalok elkeserítően rossz állapotban vannak. Az utolsó pillanat, amikor még segíteni lehetne nekik, a középiskola. A középiskolákban rendszeresen kellene tartani mentálhigiénés foglalkozásokat, avítt tananyag helyett a jövőbe vetett hitet és az elköteleződést kellene tanítani, jutalmazni kellene az egyéni kreativitást és kitartást, és erre felkészíteni a tanárokat. Ez mind nem történik, bár egy toleráns fenntartó esetén helyi csodaként megteremthető, ahogy az említett művészeti iskola esetében.

Az elmúlt évek tanártiltakozásai leginkább arra világítottak rá, hogy a kormány fegyelmezéssel és megfélemlítéssel kívánja kezelni az oktatás ügyét.

Fegyelmezésből és megfélemlítésből nem lesz jó iskola, jó iskola híján pedig nincs jó munkaerő. Jó munkaerő nélkül nincs minőségi munka, nincs gazdasági növekedés, nincs innováció, csak egy lefelé húzó spirál van...

AZ ÉV, AMIKOR A PONTOS VÁLASZ LEBUKTATJA A VIZSGÁZÓT – ÉLŐBEN OLDJUK MEG A KÖZÉPSZINTŰ MATEKÉRETTSÉGI FELADATAIT

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2025.05.06.



Ma délben véget ért a középszintű matematikaérettségi. A középszintű matematika írásbeli első része 45 perces volt, a diákoktól itt alapfogalmakat, definíciókat, egyszerű összefüggéseket kérdeztek. A második rész bonyolultabb feladatokat tartalmazott, erre 135 perce volt a vizsgázóknak. A Telexen Csapodi Csaba, az ELTE Természettudományi Karának oktatója élőben ismerteti a középszintű matekérettségi néhány érdekes feladatának megoldását.

UNGVÁRY KRISZTIÁN: RENDSZER VAN ABBAN, AHOGYAN SZEMBEKÖPIK A TUDOMÁNYT

QUBIT
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.05.06.


Tuboly Ádám Tamás, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport vezetője április 29-én a Qubiten megjelent írásában bírálta Ungáry Krisztián történészt, aki egy videójában azt állította, hogy a tudomány egyetlen célja az igazság. Az alábbiakban a történész válaszát közöljük.


Tuboly Ádám Tamásnak igaza van abban, amikor rámutat arra, hogy a tudománynak nem csak egyetlen feladata létezhet, és ezen feladatok közül az igazság keresése nem kellően egyértelmű célmeghatározás. Köszönettel tartozom neki Youtube-videóm kapcsán született kritikájáért, mert ez módot ad arra, hogy magam is pontosítsam álláspontomat.

Arról minden bizonnyal konszenzusra tudunk jutni, hogy a tudományos munka célja a megismerés, vagy más szóval a valóság feltárása. A természettudományok esetében a megismerés első látásra tárgyszerűbb alapokon nyugszik, mint a társadalomtudományokban, mert a társadalmi jelenségeket a tudati működések rendkívüli bonyolultsága következtében nehezebb tárgyszerűen vizsgálni és elemezni. Átmenetek vannak, például a gazdaságtudományokban.

A megismerés mértéke koronként változik; ha derűlátóak vagyunk, akkor valószínűsíthető, hogy elmélyültebbé, összetettebbé válik. Ezért az nem mindig állja meg a helyét, hogy minden tudományos felismerés idővel megcáfolódik vagy megcáfolódhat. Van ilyen, de a többségük feltehetően csak szűkebben értelmezhető lesz az újabb felimerések következtében, amelyek szélesebb alapokból indulnak ki. Erre klasszikus példa az eukleidészi és a Bolyai-geometria, vele a klasszikus newtoni fizika és a relativitás elméletén alapuló mai (hangsúlyozva: mai) fizika. Bizonyos megszorításokkal (például a téridő szűkebb értelmében) a klasszikus fizika nem veszíti el érvényét. A hagyományos műszaki berendezések tervezését például kielégítő a klasszikus mechanika törvényszerűségeit figyelembe véve tervezni. Egy űrkutatási vagy egy kvantumelméleti kérdésben viszont ez már nem feltétlenül lenne elegendő.

Bírálható korábbi állításomat bizonyára az én esetemben is befolyásolta a kor szellemének jelentős megváltozása. Az informatika megjelenésével kialakuló virtuális térben a korábbi időkhöz képes hasonlíthatatlanul áradnak az információk. Mindaz, ami egykor csak a kocsmaasztaloknál hangzott el, ma közvetlenül és félelmetes információtömegben jelenik meg mindenki számára elérhetően. Közöttük olyan állítások, amelyekkel kapcsolatban már nem is lehet tényszerűségekről beszélni, sem „megismerésről”, hanem valóban arról, hogy ezek elfogadhatatlanok, mert hazugságok. Mivel ennek a társadalmi – és főleg politikai – életet rendkívül befolyásoló folyamatoknak az erőterében élünk, nem tudtam, és nehezen tudom magam kivonni a hatásuk alól.

Ilyen körülmények között felerősödnek azok a fogalmak, mint igazság és hazugság, jóság és gonoszság, tisztesség és becstelenség. Ezek sokkal kevésbé kezelhetők tárgyszerűen, a tudomány eszközeivel. Ezek a filozófia hatáskörébe tartoznak, amelynek nem pusztán a megismerés, hanem a megértés a feladata. Híven ahhoz, ahogy ezt egykor Szókratész megfogalmazta: „A vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet.” Az ilyen állítások, ahogy a művészeti alkotások is, nem íródnak felül a későbbi korokban sem.

Kritikusom azonban, attól tartok, helyenként félreérti mondanivalómat. Nem amellett kívántam érvelni, hogy a természettudományok sem abszolút „kemény” tudományok. Ahogy azt sem állítom, hogy a társadalomtudományban a megfigyelő pozíciója teljesen elhanyagolható körülmény volna – ennek tarthatatlansága a természettudományban közismert: a mérés maga befolyásolja az eredményt. Előadásom apropója csak az volt, hogy a tudomány oszthatatlanságára kívántam felhívni a figyelmet. Kétségtelen, hogy befolyásolt a mai kor, amelyben a hazugságot is igazságnak nevezik.

Magyarország jelenleg is hatályban lévő, bár rendkívüli gyorsasággal változó Alaptörvényének X. cikkelye szerint „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”. Ugyanitt szó esik arról is, hogy Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és a művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát is. Sőt még arról is szó esik, hogy az MTA szabadsága védendő dolog.

A mindennapi praxisban azonban hatalmas ellentmondás feszül az Alaptörvény megállapításai és a kormány tevékenysége között. A kormányzat feladatból is adódóan rendszeresen értékeli a tudományos kutatásokat. Megteszi ezt az értékelést akkor, amikor dönt a költségvetési források biztosításáról, megteszi akkor is, amikor a tudomány intézményeivel párhuzamos, ámde kizárólag politikai alapon létrehozott intézményrendszert hoz létre, és megteszi ezt az értékelést akkor is, amikor állami kitüntetéseket ad át a tudomány vélt vagy valós képviselőinek. Egy ténylegesen működő parlamentáris demokráciában ez úgy működne, hogy a költségvetési források odaítélésénél figyelembe vennék a kizárólag meritokratikus alapon kiválasztott tudományos elit javaslatait, egyáltalán nem hoznának létre a tudomány képviselőinek megkérdezése nélkül párhuzamos és konkurrens intézményrendszert (lásd a tudományos evaluáció szó jelentését), és nem adományoznának a tudomány képviselőinek megkérdezése nélkül kitüntetéseket sem tudományosnak nevezett érdemekért.

2010 óta Magyarországon ennek szöges ellentéte tapasztalható. Ennek az MTA a legnagyobb áldozata, de áldozata a teljes magyar társadalom is. Nemcsak a tudósok, hanem a társadalom érdeke sérül ugyanis akkor, amikor tudományos sarlatánok politikai alapon kedvezményezetté válnak...

KÉRI LÁSZLÓ | VÁLTOZIK A KÖZHANGULAT. EGYRE TÖBBEN SZÁMOLNAK A RENDSZER VÉGÉVEL. DE MI LESZ UTÁNA?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.05.06.



A Reggeli személy 2025. május 5-i adásában Szénási Sándor Kéri László politológussal beszélgetett.

A GAZDASÁG SZÁRNYALNI FOG, BÍZZANAK BENNÜNK

TELEX VIDEÓ
Szerző: SIMOR DÁNIEL, SZILLI TAMÁS
2025.05.06.



A gazdaság gyenge teljesítménye csupán időszakos, és hamarosan beindul GDP-növekedés a fideszesek szerint. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor ígéreteihez képest jóval rosszabbul kezdte az évet a magyar gazdaság a kormánypárti képviselők teljes mértékben megbíznak a miniszterelnökben és a gazdasági miniszterében Nagy Mártonban. Szerintük ugyanis Orbán már többször bizonyította, hogy a sokszor még számukra is hihetetlen dolgokat képes véghezvinni.

MERZ ÉS MACRON ÚJRAFORMÁLHATJA EURÓPA VEZETÉSÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.05.06.


Friedrich Merz, az új német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ismét beindíthatja az európai integráció német-francia motorját, újraformálhatja a kontinens vezetését – vélekedik Sébastien Maillard, a Chatham House, vagyis a brit királyi külügyi intézet Európa-programjának a kutatója, az intézet honlapján közzétett tanulmányában
.

A szerző megállapítja, hogy Macron és az eddigi német kancellár, Olaf Scholz között nem alakult ki jó viszony, a párizsi és a berlini kormányzat számos stratégiai kérdésben szemben állt egymással. Emellett mindkét országban belpolitikai okok is szűkítették a kormányzati mozgásteret: Németországban a hárompárti koalíción belüli megosztottság nehezítette az egyértelmű álláspontok kialakítását, Franciaországban pedig a szilárd parlamenti többség hiánya gyengítette az államfő lehetőségeit. Most lényegesen megváltozik a helyzet: Németország visszatér a már jól ismert nagykoalícióhoz – a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták közös kormányzásához -, Macron pedig újrapozícionálja magát a viharos, lármás geopolitikai körülmények között. A két vezető már meg is kezdte a dinamikus munkakapcsolat kiépítését – fogalmaz a Chatham House kutatója, aki szerint Macron a jelek szerint megtalálta azt a német partnerét, akit 2017 óta hiányolhatott, a franciabarát Merz személyében, akinek „a politikai DNS-ben van az európai integráció”.

Ami Ukrajnát illeti, Franciaország támogatja nagy hatótávolságú rakéták küldését, és Merz is egyetértően szólt arról, hogy Taurus rakétákat szállítsanak Kijevnek. Mindkét kormányzat támogatja Ukrajna NATO-tagságát, aminek Scholz ellenállt. Franciaország üdvözölte, hogy immár Németország is azt vallja, Ukrajnát támogatni kell, bármibe is kerül. Ami pedig az energiaügyet illeti, Merz mindig is stratégiai hibának tartotta, hogy Németország lemondott a nukleáris energiáról.

Sébastien Maillard ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Európának a mostani geopolitikai környezetben – az Egyesült Államok Európáról való gyorsuló leválása, valamint az orosz hibrid fenyegetés erősödése miatt - sürgős szüksége van a politikai vezetésre. Az EU, nem utolsó sorban az Európai Bizottság nem engedheti meg magának, hogy két kulcsfontosságú tagállama ne adjon lendületet az európai integrációnak ebben a vízválasztó pillanatban – olvasható a tanulmányban. A szerző azonban ezután rögtön árnyalja ezt az álláspontot, és kifejti, hogy a francia-német motor immár nem elegendő a 27 tagú unió mozgásba hozásához: a duó helyét egyre inkább a trió váltja fel, vagyis a weimari háromszögnek nevezett formula értelmében Lengyelországot is bevonják. Merz első hivatalos útja Párizsba vezet, de rögtön utána Varsóba utazik, és igyekszik megjavítani a német-lengyel viszonyt, ami Scholz és Donald Tuksk között a Chatham House elemzőjének megfogalmazása szerint szörnyűséges állapotba került. Maillard ehhez hozzáteszi: a weimari formátum olyannyira nem csak az EU-ról szól, hogy az új német koalíciós megállapodás kifejezetten említi a nem uniós országokkal való kormányközi együttműködés lehetőségét, és előtérbe állítja az Európai Politikai Közösséget, amelynek az Egyesült Királyság is tevékeny tagja.

Egy másik terjedelmes írás némileg hasonló témában a londoni Guardianben ugyanakkor azt hangoztatja: az Európai Unió nem lesz képes globális szereplőként az Egyesült Államok helyére lépni, ha nem szabadul meg saját gyarmati gondolkodásától. Mit ért gyarmati gondolkodás alatt Shada Islam, akit a lap az uniós ügyek brüsszeli székhellyel működő kommentátoraként, az Új Horizontok projekt vezetőjeként mutat be? Alapvetően az eurocentrikus felfogást, ami felháborodást vált ki az úgynevezett globális dél térségében. Ezzel kapcsolatban utal Jaishankar indiai külügyminiszter bírálatára, aki az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió után azt mondta: Európa azt gondolja, hogy az ő problémái egyben a világ problémái is, ugyanakkor viszont a világ gondjairól úgy véli, hogy azok nem Európa gondjai.

A szerző mindazonáltal azt reméli, hogy Donald Trump, annak nyomán, hogy szétdúlta a világgazdaságot a maga katasztrofális vámháborújával, és a jelek szerint gátlástalanul kibelezi a transzatlanti viszonyt, szándékai ellenére új életet lehellt az unió azon törekvésébe, hogy megszabaduljon a Washingtontól való túlzott mértékű függéstől. Az EU a saját lábára állva globális szereplővé válhat a multipoláris világban, de ehhez le kell vetkőznie a már említett eurocentrikus világképét. Megérett az idő az EU és a globális dél közötti viszony magasabb szintre fejlesztésére, de ehhez sürgősen át kell alakítani az elköteleződés régi szabályait – írja Shada Islam. Utal arra, hogy a dél-afrikai Carlos Lopes, az EU és Afrika viszonyáról szóló, nemrégiben megjelent könyv szerzője arról panaszkodott neki: Európa továbbra is felsőbbrendűségi attitűdöt mutat, ami egyfajta jótékonykodásban jelenik meg.

A Guardian vendégszerzőjének az írásában a fő üzenethez képest mellékszál, de azért említést kap, hogy az Egyesült Államoktól való függetlenedés vágyát sem osztja minden EU-tagország. Továbbra is igényt tart az amerikai védelemre Olaszország, Magyarország, Lengyelország és a három balti állam – vélekedik.

TRUMP UKRAJNA-KÁOSZA: NEM A BÉKE, CSAK A FEGYVERSZÁLLÍTÁSOK JÖVŐJE MOST A KÉRDÉS

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.05.05.


Trump gyors békét ígért Ukrajnában, de egyelőre csak annyit ért el, hogy az európaiak többet fordítanak az ország védelmére, mint az USA. Kikényszerített egy bányászati egyezményt a kijevi vezetéstől, de hogy ennek terhére elegendő amerikai katonai segítség megy-e nyártól, amikor kifut a még Biden idején elfogadott utolsó program, az nem világos. Trump április közepéig inkább az orosz igényeket méltányolta, de ez sem volt elég még tűzszünethez sem. Most kicsit ukránbarátabbnak látszik az amerikai politika, de stabil elköteleződésnek továbbra sincs nyoma.


Több mint száz nap telt el Donald Trump elnöki hivatalából, de még mindig nem látszik, hogy az új elnök mit akar kezdeni az ukrajnai háborúval. Nemcsak a közvetlen üzenetei kaotikusak: az is átláthatatlan, hogy a stábjából ki és milyen felhatalmazással tárgyal. Trump a kampánya idején többször elismételte, hogy gyorsan leállítja a háborút, de amit eddig konkrétan elért: az európai országok többet költenek Ukrajna támogatására, mint eddig.

A következő hetek legizgalmasabb kérdése, hogy júniustól indul-e új amerikai katonai támogatási program Ukrajnának. Joe Biden még január 9-én írt alá egy 500 millió dolláros csomagot: ez légvédelmi rakétákat és az F-16-os harci repülőkhöz szükséges felszereléseket is tartalmazott, de a program júniusban kifut. Egyelőre semmit sem tudni arról, hogy lesz-e helyette új, vagy az USA az európaiakkal vásároltatja-e meg a további felszereléseket, esetleg az újabb támogatások beleszámítanak-e a múlt héten aláírt amerikai–ukrán bányászati megállapodásba.

Az USA vezetői (elnök, külügyminiszter, alelnök) a múlt héten azt ismételgették: lehet, hogy kiszállnak a békéltetésből, mert nem látják sem az orosz, sem pedig az ukrán vezetés részéről a kompromisszumkészséget, és Amerikának van fontosabb dolga is a világban. Határidő azonban nincs, az amerikai külügyminisztérium szóvivője május 1-jén azt mondta, egyelőre nincs napirenden, hogy az USA feladná békéltető ambícióját. Ugyanakkor ez az üzenet sem tisztázza, hogy Ukrajna mennyire számíthat a továbbiakban az amerikai fegyverekre és azokra a műholdas megfigyeléseken alapuló információkra, amelyek kulcsfontosságúak a védekezés szervezésében...

PROPAGANDAMENTES HÍRLEVÉL FUTÁS UTÁNRA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.05.06.


Mit hallgat Szijjártó moszkvai futása közben? Megéri újranyitni az Alcatrazt? Milyen koncerten járt Bánki Erik Hollandiában? Mit mér a magyar érettségi? Mi mindenről írhatott a 444 hétfőn?

Jó reggelt! Itt a 444 napindító hírlevele. Nem ez az egyetlen hírlevelünk, a többi közül itt lehet válogatni.






Előfizetőinknek köszönhetően új kollégákkal erősödik a 444!

2025. május 5., hétfő

ELHUNYT F. VÁRKONYI ZSUZSA

24.HU
Szerző: 24.HU
2025.05.05.



Hosszú betegség után vasárnap este, 76 éves korában meghalt F. Várkonyi Zsuzsa klinikai pszichológus – közölte Facebook-oldalán a Nyitott Akadémia, melynek szerzője volt.

Szomorúan osztjuk meg Veletek a hírt, hogy tegnap este hosszú betegség után elhunyt szerzőnk, F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus. Ahogy fia, Benedek fogalmazott: Zsuzsa békésen elaludt, életét kerek egészként élte meg, és nem volt benne semmilyen rossz érzés az elmenéssel kapcsolatban.

Mindig szeretettel fogunk emlékezni rá: kedves, okos, melegszívű, karakán ember volt, aki igen sokat tett a hazai pszichológiai ismeretterjesztésért már akkor is, amikor ez még nem volt divat. Büszkék voltunk rá, hogy ránk bízta életműsorozata gondozását, és a továbbiakban is mindent megteszünk azért, hogy méltón ápoljuk emlékét és a köztudatban tartsuk értékes műveit.

A Telex felidézi: F. Várkonyi Zsuzsa 1948. november 21-én született Budapesten. Pályáját a Gondolat kiadónál pszichológiai könyvek szerkesztésével kezdte, majd később a Békásmegyeri Nevelési Tanácsadónál dolgozott gyerekekkel pszichoterapeutaként. Ezután az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon tanított, ahol fejlődéslélektani szemináriumokat tartott, melyen minden tanítványa azzal a pszichológiai területtel foglalkozhatott, ami amúgy is érdekelte.

1987-1991 között az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahol kétévi kutatómunka alapján megírta, milyen feltételek mellett harmonikus, és milyenek között traumatikus az anyák szülésélménye. Emellett foglalkozott a Nyitott Örökbefogadás és az Önsegítő Csoportok mozgalmával is. 1991-től az akkori Gordon Iskola Egyesületben volt elnök, vezető tréner és programfejlesztő. A Testnevelési Főiskolán posztgraduális mentálhigiénés képzést vezetett segítő foglalkozásúak számára, valamint segítő-beszélgetés és tevékenységkísérő szemináriumokat tartott. Később egy szervezetfejlesztő csapatnak volt vezető coach-a és trénere. Élete utolsó aktív szakaszában tréner- és coach-képző programok vezetésében vett részt.


Lásd még:

MAGYAR INFÓ 21. RÉSZ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.05.05.



Magyar info...


ORBÁNNAK VÉGE, MEGMONDTÁK NEKI PACEKBA ⌛MIKET BESZÉL #58

MIKET BESZÉL
Szerző: JUHÁSZ PÉTER (JUHI)
2025.05.05.



Orbán a Kossuth Rádióban bevallotta, hogy a vártnál is gyatrább a gazdaság teljesítménye. Szerinte elveszítené a cselekvőképességét, ha arról kezdenének beszélni, hogy rajtuk kívül eső okok miatt történt ez. Majd elkezdte felsorolni a rajtuk kívül eső okokat. 🙂 Elmondta, hogy az egész európai gazdaság stagnál, és mi az uniós tagságunk miatt ennek a gazdaságnak vagyunk a része. Két állítás, és egyik sem igaz. Az EU 27 gazdaságából egyetlen teljesítménye stagnált, a svéd, az összes többi növekedett. Kivéve a magyart, mert az az egyetlen, ahol csökkent. Na, és ki miatt? Igen, Kollár Kinga tehet róla! És lett egy új szó is Rogán szótárában amit Orbánnak kötelező használnia: gonosz. Jegyezd meg, hasznos új szavakat tanulni. És mivel az ismétlés a tudás anyja, ezért Orbán el is mondja egy tucatszor. Nézd meg a kommentáromat, mert még ennél viccesebb tartalmat találsz. 
----------- 
00:00:00 Miket beszél Orbán?! 
00:00:52 Mindenki meglepődött 
00:09:22 Mondhatták volna azt is 
00:20:54 Valakik akadályozzák Trumpot 
00:25:36 Költsük magunkra 
00:30:09 A Tisza és Ukrajna csatlakozása 
00:37:21 Csatlakozás hitelből? 
00:46:31 Megmondja az őszintét 
00:49:34 Petíció a Tisza ellen 
00:59:43 Kinek hozná haza a forrásokat? 
01:01:19 Gonosz dolog 
01:04:21 Megmondták neki pacekba 
01:12:47 Mi itt a választás tétje 
01:19:11 Folytatják az árletörési politikát

ORBÁN MÁR A SZÉLSŐJOBBNÁL IS SZÉLSŐSÉGESEBB | ERŐSÍTŐ

ERŐSÍTŐ / KLIKKTV
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.05.05.



A német, szélsőjobboldali AfD nem csak Németországra, hanem az egész világra veszélyes lehet - mondta Balázs Péter, korábbi külügyminiszter a KlikkTV Erősítő című műsorában. A volt bonni és berlini nagykövet úgy vélte, Magyarország számára nagyon fontos lenne egy stabil kapcsolat Németországgal, aminek meg is vannak a hagyományai és a határnyitás óta nagyon pozitív is volt. Orbán elsorvasztotta ezt a jó kapcsolatot, és sorra öngólokat rúgott, ezek miatt rúgták ki a Fideszt az Európai Néppártból is.

ORBÁN 15 ÉVES KÜLPOLITIKÁJA – A NER MÁR PÉNZÉRT SEM HAJLANDÓ KOMPROMISSZUMRA

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.05.05.



Mi történik, ha egy rendszer már nem hajlandó kompromisszumra, még pénzért sem? A NER15 legújabb epizódjában Krekó Péterrel és Bíró Nagy Andrással elemezzük, hogyan vált a NER külpolitikája teljesen zsarolásra és elszigetelődésre épülő stratégiává. Ez a beszélgetés nemcsak a NER külpolitikai fordulatairól szól – hanem arról is, milyen jövő felé sodródunk megállíthatatlanul.

ÉLŐBEN OLDJUK MEG A MAGYAR KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI NÉHÁNY ÉRDEKESEBB FELADATÁT

TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX / HALÁSZ NIKOLETT
2025.05.05.



Ma délután egy órakor véget ért a magyar nyelv és irodalom érettségi. Középszinten 77 972-en, emelt szinten 2278-en vizsgáztak. A diákoknak a középszintű vizsga első felében Daniss Győző Raátz Judittal készült beszélgetéséből kellett szövegértési feladatokat megoldaniuk. A második részben Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját kellett elemezniük vagy arról írhattak témakifejtő esszét, hogy a történelem miért visszatérő témája az irodalomnak. A Telexen Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára élőben ismerteti a középszintű magyarérettségi néhány érdekes feladatának megoldását.

2025. május 3., szombat

BRUCK ANDRÁS: KIK AKADÁLYOZZÁK, HOGY ÚJRA DEMOKRÁCIA LEGYEN?

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.05.03.


Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Soha ilyen kristálytiszta politikai helyzet nem volt Magyarországon, mint most. Van egy miniszterelnök, akitől muszáj a ’26-os választáson megszabadulnunk. Muszáj, máskülönben még sokkal rosszabbul járunk. Ezért értelmetlen a kérdés, hogy mi lesz, ha ő nem lesz. Lesz helyette más, és az sokkal jobb lesz...

Az elmúlt másfél évtized ellenzéki pártjai használhatatlannak bizonyultak a rezsim különféle demokrácia-felszámoló stratégiájával szemben. A Fidesz mint macska az egérrel játszott velük, az ellenzéki szavazók pedig négyévente dermedten nézték végig, hogy a pártjaik miként „szkanderoztak, tárgyaltak, összefogtak, elárulták egymást, különváltak, megint összefogtak, majd a választáson elbuktak.” Minden választás után narancssárgává vált az országtérkép. Bennünk, szavazókban pedig az apátia és a trauma váltogatta egymást.

A sorozatban hatástalannak bizonyult ellenzéki manőverek háttere azonban a szavazók előtt a mai napig jórészt rejtve maradt: a pártok financiális érdekei, továbbá az, hogy a parlamentbe listáról, tehát egyéni választási körzet megnyerése nélkül azért mindig bejussanak az egyes pártok nagykutyái. Mindinkább ezek lettek a fő szempontjaik, nem a Fidesz legyőzése. Arról ők rég letettek, de az egyre növekvő összegű állami pénzek az „örök vesztes” életformáját is ellenálhatatlanul csábítóvá tette annak a pár tucat embernek. Természetesen a DK-soknak is, bár az ő szavazóik pártjuk legrosszabb állapotában is úgy tudták, hogy „mindig mi őriztük az ellenzékiség lángját”. E láng lobogását illusztrálná ez a pár hónapja készült fotó is.

Az ellenzéki pártok becstelen játéka - saját szavazóik átverése -, felőlük az ítéletnapig eltarthatott volna, csak hát pechükre és az ország szerencséjére felbukkant egy új név, és futótűzként terjedt mindenfelé. Magyar Péternek köszönhetően feltámadt a régóta egyszereplőssé vált és dementálódott hazai politika, s közben megkezdődött a tömeges dezertálás a molyrágta, naftalinszagú régi pártoktól. Azok pedig most csak abban bízhatnak és bíznak is nagyon, hogy Magyar Péter hátán, rá csimpaszkodva, őt zsarolva, vagy a parlamenti bejutási küszöb leszállítása révén páran ismét bejuthatnak majd az ő privát mennyországukba, ahol felnőtt életük egy tekintélyes részét érdemi munka nélkül és nem közmunkás béren tölthették.

Az meg egyiküket sem érdekli, hogy ebben a választási rendszerben az ellenzék széttöredezettsége - miként az összes korábbi választáson - most is jelentős versenyhátrány lenne. Immár persze a Tisza és vele együtt az ország, a rendszerváltásra várók milliói számára. Tulajdonképpen a családtagokkal és a fizetett pártalkalmazottakkal együtt nem több mint száz ember megélhetése áll szemben a legfontosabb nemzeti érdekkel, Orbán és bűnöző rezsimjének választási vereségével.

Az ellenzéki pártok és a szavazóik négy választáson is felváltva biztosították a Fidesz győzelmét. 2022-ben a Fidesz hárommillió(!) szavazatot kapott, mert az ellenzéki táborból is minimum félmillióan átszavaztak rá, részben félelemből, részben ostobaságából. A józan ész csődje volt épp a notórius hazudozó Orbán háborús hazugságainak és rémisztgetéseinek hitelt adni. Márpedig a józan ész most ismét bajban van, de ezúttal nem Orbán miatt és a baj forrása is széles körben ismert. A DK szavazói szeretnek úgy gondolni magukra, mint akik mindig az igazságért hadakoztak, most viszont, hogy Magyar Péter személyében találkoztak vele, nem képesek elviselni.

Egy rémképekkel, önbecsapással, rosszindulattal teli abszurd világot vontak maguk köré, a középpontjában M. P.-vel, aki a szemükben nem az, aki egymaga teremtette meg a Fidesz bukásának esélyét, és emiatt a rezsim hajtóvadászatának célpontjává is vált, hanem az első számú közellenség. Tipikus tömegpszichózis. Könyvtárnyi posztjaik, kommentjeik, Magyar-ellenes érveik pedig olyan színvonalúak, mintha a fotó helyszínén, egy nyugdíjasklub brainstormingján (ötletelésén) készülnének. A DK hívei Magyar Péter egyetlen erényéről nem tudnak, ugyanakkor fb-csoportjaikban a neki címzett legaljasabb ítéletek kapják a legtöbb lájkot és megosztást. Ez rémisztő.

Az ellenzéki pártok akkor is egymás tönkretételével voltak elfoglalva, amikor Magyar Péter már a hét minden napján, 0-24-ben azon volt, hogy létrehozzon egy másfél évtized után végre győzelemre alkalmas ellenzéki pártot. De a többiek azzal sem tudtak semmit kezdeni, amikor a 2019-es önkormányzati választások végére az ellenzék már tíz megyei jogú város hárommillió lakosa felett diszponált. Úgy gondolták, elég lesz félévente 15 perc az ATV-ben. Hát nem volt.

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte egy új országra. Feltéve, hogy a szavazók egy számottevő része ’26-ban nem lesz ugyanolyan megvehető, megfélemlíthető és főleg ostoba, mint 2022-ben. Ha igen, azzal kivégzik az országot, mert az ismét győztes Orbán mindent el fog követni, és ehhez ért, hogy sokáig ne lehessen majd újabb Magyar Péter, Tisza Párt és Út a börtönbe program.

fotó: A DK és Gréczy Zsolt őrzi a lángot

KALTENBACH JENŐ: MAGYAR PÉTER NEM TESZ JÓT ENNEK AZ ORSZÁGNAK I MÉLYVÍZ

MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.05.03.



Nem hiszek Magyar Péternek. Tizenhat éven keresztül az Orbán sleppnek volt a tagja. Teljesen hiteltelen, amit most megpróbál eljátszani – mondta Kaltenbach Jenő a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A jogtudós szerint, ha sikerülne valamilyen pozíciót elfoglalnia a hazai politikai életben, akkor sem tudná magát függetleníteni Orbán Viktortól.

VÍG TÁRSALGÓ - 6. RÉSZ

VÍGSZALON / VÍGSZINHÁZ
Szerző: VÍGSZINHÁZ
2025.05.01.



A Víg Szalon a Vígszínház legújabb játszóhelye, egy meghitt, szalon hangulatú találkozási pont a színház művészei és közönsége számára, mely a Vígszínház kulturális témájú beszélgetéseinek is otthont ad.

A Víg Társalgó beszélgetés sorozat egyik célja az adott téma körbejárásán túl, hogy olyan elismert színházi alkotókat és szakembereket ültessünk egy asztalhoz, akiket a közönség ritkán láthat együtt.

A hatodik részben az irodalom és a közösségi média kapcsolatát járták körbe a beszélgetés vendégei: Dragomán György, Nyáry Krisztián, Balázsovits Edit és Szegő János moderátor.


VÍGMAJÁLIS 2025

VÍGSZINHÁZ
Szerző: VÍGSZINHÁZ
2025.05.01.



Évadhirdetés és zenés műsor a Vígszínház 129. születésnapján.

TARJÁN ZSÓFIA: A MAGYAR TÁRSADALOM A SZÉLÉN ÁLL VALAMINEK, ÉS NEM TUDOM, HOVA FOG ZUHANNI

SZABAD EURÓPA
Szerző: APONYI NOÉMI
2025.05.03.



Olyan világban szeretne élni, amiben el tud menni egy misére és aztán ki tud vonulni a Pride-ra is – mondja a Honeybeast énekesnője, Tarján Zsófia, aki szerint még ma is benne van a pakliban, hogy külföldre kell költöznie, ha olyan helyzet üt be, amiben már a zenekar sem tud működni.


Nemrég jött haza Skóciából, ahol kiállítása volt, mert nemcsak a Honeybeast énekesnője, frontembere, de grafikus, festőművész is. Erős társadalomkritikát megfogalmazó számuk, az Eladó egy hónapja került fel a YouTube-ra, és már több mint 350 ezres nézettségnél tart. Tarján Zsófiával beszélgettünk a Szelfiben.

VESZÉLYBEN VAGYUNK? VALAMI NEM STIMMEL TRUMP LEGÚJABB HÚZÁSAIVAL | MÉLYVÍZ #31

VTV SZEGED
Műsorvezető: GAVRA GÁBOR
2025.05.03.



Miben más Donald Trump jelenlegi kormányzata az előzőnél? Izolacionista vagy klasszikus republikánus kormányzás várható? És mit kezd az Egyesült Államok az orosz-ukrán konfiktussal, az iráni helyzettel és Kína nagyhatalmi ambícióival? A Mélyvíz vendége Yaro Patrice Amerika-szakértő.

KUTATÁS KÉSZÜLT A KÜLFÖLDÖN DIPLOMÁT SZERZŐK TERVEIRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.05.03.


A külföldön tanuló magyar diákok többsége a magyarországi politikai és társadalmi környezet miatt választott határon kívüli tanulási lehetőséget. Erről is beszámolt a Hírklikknek Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője. A felsőoktatásban tanuló magyar diákok hét százaléka jár külföldi egyetemre – tizenhétezer ötszázan –, ami a felsőoktatásban tanuló összes magyar diák számához képest elhanyagolható. Döntésük indítékául sokan az ottani oktatás színvonalát és az elérhető életminőséget nevezték meg. A szakember arról is beszélt, hogy „gyakori tévhit, hogy a külföldi tanulás a gazdagok kiváltsága, de erről szó sincs. A hazai diplomát sem adják ingyen, a külföldi állami ösztöndíjat vagy támogatást a diákok 51 százaléka, míg a magyarországi állami ösztöndíjat vagy támogatást csupán 4 százaléka tudja igénybe venni”.


Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak?

Ez volt a kutatás egyik központi kérdése. Amikor az erre adott válaszokat elemeztük, külön kellett vennünk azoknak a válaszait, akik már befejezték a tanulmányaikat, és azokét, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Az előbbiek már meghozták a döntésüket, és így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk. Kétszáztíz végzett válaszolt a kérdéseinkre, nagyjából a felük nem feltétlenül ott képzeli el az életét, ahol diplomázott, esetleg Európa valamelyik más országában talált álláslehetőséget. 40 százalékuk tér haza közvetlenül az egyetem befejezése után, ami arra utal, hogy erősen befolyásolják a fiatalokat bizonyos érzelmi tényezők. A család, a barátok, az otthoni környezet iránti vágy kiemelt szerepet játszik a döntésükben. Ezek az arányok a most kint tanulók esetében kicsit mások: jelenleg 27,1 százalék tervezi, hogy egyetemi tanulmányai befejezése után, vagy valamivel később hazaköltözik, de több mint 40 százalék egyelőre külföldön képzeli el a jövőjét, egyharmaduk pedig még bizonytalan, hogyan dönt később...

L. RITÓK NÓRA: NŐK, FÉRFIAK, TRAUMÁK (A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG)

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.05.02.


Az Igazgyöngy munkájában a tapasztalati kép azt mutatja, hogy nagyságrendileg több a kapcsolódás a társadalmi leszakadásban élő nőkhöz, mint a férfiakhoz. Így volt ez az elején is, mikor megjelentem a kis faluban, és a gyerekekkel játszani kezdtem az utcán. Akik odajöttek, beszélgetni kezdtek, később behívtak a házaikba, bizalmukba fogadtak, ők mind a nők, az édesanyák voltak.

Ennek nincs köze ahhoz, hogy én is nő vagyok, mert a mai munkafelosztásban férfi kollégáim is kapcsolódnak a közösségfejlesztéshez, sőt, akinek a szociális részt egyre inkább adom át, ő is férfi. Egyszerűen a nők, nyilván a gyerekek miatt könnyebben kapcsolódnak. Van persze más is. A generációs szegénységben zömében a nők azok, akiknek megoldást kell keresni a nehéz helyzetekre. Ők mennek kölcsönt kérni, pénzt, vagy bármit, ők mennek szülői értekezletre, vagy, ha behívatják őket a suliba, esetleg esetkonferenciára a családsegítőbe, bármilyen konfliktusos, segítség-kéréses helyzetben az övék ez a szerep. Nem minden családban, de nagyon sokban ez a helyzet.

Furcsa ez, nyilván oka van, hogy így alakult, talán a férfiak szégyellik, ha külső segítségre szorulnak, vagy egyszerűen a nőknek jobb a kommunikációja erre. Mivel pedig évek alatt sikerült azt a közösségi szabályt általánossá tenni, hogy az számathat tőlünk segítségre, aki valamilyen módon kapcsolódik a közösségünkhöz, akikkel azért dolgozunk, hogy élhetőbb legyen a falu, így ezt a kapcsolódást is zömében a nők biztosítják.

Nyitottak persze a közösségi foglalkozásaink a férfiaknak is, elő-előfordulnak, de nem jellemző ez. Igaz, többnyire nincsenek is itthon, de aki itthon van, az sem igazán jön. Mondjuk a női közösség meg annyival előrébb jutott már kommunikációban, együttműködésben, hogy nehéz is lenne megtalálni a szerepüket közöttük.

Persze ha olyan esemény van, amiben nem a fejlesztés van fókuszban, pl. a falunap, vagy bármilyen segítségre van szükségünk, ott képviseltetik magukat, ami azt mutatja, nem ellenséges a viszony, csak most ebben a szakaszban vagyunk. Lesz majd még ebben is változás, biztosan.

Kicsit furcsa is, mert a közösségben egyre meghatározóbb szerepet játszanak azok az asszonyok, akik kapcsolódnak hozzánk, ötleteik vannak, szervezőképességük is egyre erősebb, a képviselőtestület mégis csak férfiakból áll. Remélem, elérjük azt is, hogy a nők közül is kerülhessenek majd be, azt hiszem, az is egy nagy mérföldkő lesz. Hiszem, hogy eljön majd.

Próbáltuk különben korábban a férfiaknak szóló kisközösségi programok szervezését is, de nem volt sikeres. A női-férfi szerepek szociális mintái erősek, erősebbek, mint más társadalmi csoportban. Nem etnicizálom ezt, a falvakban egyébként is ez az alárendelt női szerep volt az általános, és minél kevésbé képzettek a felnőttek, annál nehezebb megtörni ezt is.

Ez történik “kifele”. A családon belül már vegyesebb a kép, de a férfi dominencia általános. Bár jól emlékszem, mikor az egyik asszony azt mondta nekem, náluk úgy van, hogy a fej a férfi, de a nyak a nő. Szóval sok családban képesek a nők befolyásolással lenni, és ez a fiatalabb nőknél erősödik is.

Persze nem mindenhol. Ahol pl. a családon belüli erőszak határozza meg a mindennapokat, ott nagyon nehéz a nők helyzete. Az egyik legnagyobb kihívás ezekben az esetekben segíteni, folyamatos félelem van bennünk, hogy történik valami, de az érintettek nem, vagy nagyon nehezen lépnek. Ez is egy borzasztóan összetett probléma.

Aztán furcsa mintázat figyelhető meg a generációs szegénységben, ami változásokat is mutat. A nagyszülők generációjának történetei rengeteg nélkülözésről, traumáról szólnak. Nyilván ez változó a családi élettörténetekben, de hallani olyat, mikor az alkoholista apa mellett sosem kaphattak a gyerekek semmit, olyat is, aki egyszerűen megette a vacsorát anélkül, hogy az éhes gyerekeknek egy falatot is adott volna. Van történet eladott, megerőszakolt lányról, akinek ezzel a traumával kell együtt élnie. Olyat is hallottunk, aki életveszélyben volt, és csak a szerencse mentette meg, hogy egy beteges kapcsolatból kiléphessen. Más azért maradt ki az iskolából, hogy vigyáznia kellett a kisebb testvéreire. Sokukba belevésődött: sosem kaptak meg semmit, amire vágytak, és megtapasztalták az éhezést is.

A traumák mások voltak és erősebben kötődtek a nélkülözéshez, bántalmazáshoz. Akik ebben nőttek fel, nekik, miközben feldolgozatlanul hordozzák magukban a sebeket, nekik a legfontosabb az volt, hogy a gyerekeik ne éljék át, amit nekik át kellett. Ezért mindent megadnak nekik, hogy ők “kevesebbet szenvedjenek”. Inkább kézzel mos az anya, de megveszi a gyereknek a legújabb iphone-t, a 40 ezres sportcipőt. Vagy inkább nem eszik, de a gyereknek legyen kóla, édesség.

De már látják, nem kellett volna, mert megoldhatatlan helyzetek sora elé állítja őket a gyereket mindenből kikímélő szülői viszonyulás, a feltételek nélküli vágykielégítés, az, hogy mindent kitaposnak belőlük, amit a fogyasztói világ rájuk zúdít. Akiknek ebből a generációból már gyerekük van, ott többen elgondolkodnak, és igyekeznek másképp nevelni a gyerekeiket. Ez azért megy könnyebben, mert nekik nincsenek meg azok a traumák, mint a nagyszülőknek.

Ez nem jelenti azt, hogy ma nincsenek traumák. Vannak, részben azonosak, részben mások. A világ változik, változnak a krízishelyzetek is, csökkent pl. a kríziséhezők száma, de bejött a társadalmi leszakadásban élőknél is a kábítószer. A fogyasztói világ hatása megerősödött, de egyre többen képesek jövedelemhez jutni a szürke-feketezóna által kínált lehetőségekben, ennek a trauma-kockázata is erősödik. A nagyszülőknek, ha nem volt pénzük, csak az uzsorás maradt. Ma életstratégiák épülnek fel a felvehető személyi hitelekre, a nulla forintos áruhitelekre, eladósítva magukat, végérvényesen és visszavonhatatlanul. A családon belüli erőszak maradt, abban nincs változás. Sőt. Azt gondolom, talán több marad rejtve, mint a rendszerváltás előtt.

No és itt a digitális tér. Ami áldás és átok is egyben. Mert elérhető és eladható minden, a testük is. Prostitúció, ami beszívja a lányokat, elhasználja őket, majd visszadobja a nyomorúságba. Vagy az ismeretlenségből előbukkanó férfiak, akikről nem tudnak semmit, mire pedig kiderülnek a kockázatok, az agresszivitása, vagy az abúzus kockázata, már útban van a közös gyerek, és élnek egy folyamatosan a nőt is és a gyerekeket is traumatizáló kapcsolatban.

Szóval, változik minden, a szegénység is, a traumák is. Csak egy valami nem. Nem működik még mindig egy olyan rendszer, ami valós segítséget adna a generációs szegénységben élőknek ahhoz, hogy életstratégiát váltsanak. Az pedig, hogy ezt a gyorsan változó világot, a 21. századi szegénység kihívásait a szakma is lekövesse, nos, erre sem sok esélyt látok.

ORBÁN INTERJÚ ÉS NEMZETI ELLENÁLLÁS MOZGALOM! MARIKA FOR PREZIDENT NO.56.

MAGYARORSZÁG KEDVENC MŰSORA
Szerző: MARIKA FOR PREZIDENT
2025.05.03.



ORBÁN interjú és Nemzeti Ellenállás Mozgalom!

SZABADSAJTÓ KLUB: KIRÚGJA ORBÁN A KORMÁNYBÓL NAGY MÁRTONT?

SZABADSAJTÓ KLUB / KONTROLL
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2025.05.02.



Témáink: 
- Hogyan akadályozhatja meg a Fidesz, hogy a Tisza Párt indulhasson a választáson? 
- Miért beszél Orbán Viktor hétről hétre másképp a NER-elit luxus életmódjáról? 
- Mit mutatnak a kormány teljesítményéről az első negyedéves gazdasági adatok? 
- Mi lenne a fideszes sajtótermékekkel, ha nem hirdetne bennük százmilliárdokért a kormány? 
- Jó megoldás a járványok ellen, hogy az agrártárca inkább fizet azoknak a gazdáknak, aki nem tartanak állatokat?

SZOMORKODJUNK VAGY FELHÁBORODJUNK SCHMIDT MÁRIÁN, NETÁN NEVESSÜNK RAJTA? | 24.HU

HÁROMHARMAD / 24.HU
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2025.05.02.



Schmidt Mária Bucsájától a Sztálingrád reptérig járta be témáit a Háromharmadban Bita Dániel, Pető Péter, valamint Nagy József. Szó esett még egyebek mellett a magyar külügy ukrajnai tárgyalásairól, a repülőrajtot idézőjelbe tevő GDP-esésről, a Tisza-előny dagadásáról és Lázár János fele-feléjéről.

00:00:00 Schmidt Mária történész a Hihetetlen magazinból szerzi az információit? 
00:24:25 Mi következik abból, hogy államtitkári szinten tisztességesen tárgyalunk az ukránokkal? 
00:41:00 Zsugorodott a GDP – Orbán ilyen csodálkozásra utalt? 
00:56:19 Rózsaszín Farok: Kanadai fordulat; zöld sör Brnóban; többdimenziós Ultrabalaton.

A TECHNOLÓGIA URAI - POGÁTSA ZOLTÁN A DIGITÁLIS MÁGNÁSOKRÓL

KOVÁCS ANDRÁS PÉTER VIDEÓ
Szerző: KAPOD
2025.04.29.



Bár az Amazon- és Google-féle cégek dolgozóikat és felhasználóikat is igyekeznek röghöz kötni, Pogátsa Zoltán még közel sem beszélne tech-feudalizmusról. Az igaz, hogy pár nagy tech cég leuralta a pályát, A robot elveszi a kékgalléros munkákat, az AI elveszi a fehérgalléros munkákat. Zoltán viszont mégsem borúlátó: az embereknek legalább lesz idejük arra, amit igazán szeretnek: a rózsaszín galléros munkákra, vagyis hogy más emberekkel foglalkozhassanak. Mert sokkal boldogabb munka például gyerekeket tanítani lovagolni, mint csavarokat behajtani egy gyárban.

BUDA PÉTER: A BIZTONSÁG ILLÚZIÓJA - A BIZONYTALANSÁG KORÁNAK RENDSZERSZINTŰ KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI

DA CLUB BUDAPEST 
/ CASSANDRA PROGRAM
Előadó: BUDA PÉTER
2025.04.29.



Sziasztok! Buda Péter vagyok, nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértő, volt hírszerző főtiszt, jelenleg a Genfi Graduate Institute PhD-hallgatója és oktatója. Egykori kémelhárító tisztként alkalmazott történelem, hírszerzési tanulmányok, nemzetközi kapcsolatok és vallástudomány területén szereztem tudományos hátteret. Közel két évtizede foglalkozom a civilizáció összeomlása és a nemzetbiztonság közötti összefüggések vizsgálatával.

Hírszerzési kutatásaim során elemeztem az Egyesült Államok különböző nagypolitikai stratégiáit, és azt, hogy ezek milyen hatással lehetnek az éghajlatváltozás biztonsági következményeire. Különösen érdekelnek a biztonsági kockázatok mögött meghúzódó emberi hajtóerők – azaz azok a mentális tényezők, mint az elfogultság, a téves kalkuláció vagy a pánik, amelyek hozzájárulhatnak a meglévő kihívások súlyosbodásához, és torzíthatják az összetett rendszerek meghibásodásainak előrejelzését.

Előadásomban arra keresem a választ, hogy a civilizációs összeomlás különböző forgatókönyvei miként alakítják át a biztonság fogalmát a 21. században. A megszokott biztonságpolitikai keretek már nem képesek kezelni a rendszerszintű válságokat, amelyek a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok egyidejű destabilizációjából fakadnak.

Kitérek arra is, hogy mit tehetünk egyénenként és közösségi szinten, hogy ne pusztán elszenvedői, hanem tudatos értelmezői és formálói legyünk a bennünket körülvevő átalakulásoknak. Az úgynevezett polikrízis következtében nemcsak új típusú fenyegetésekkel kell szembenéznünk, de az eddigi válaszreakcióink is elégtelenné válhatnak.

A mentális alkalmazkodóképesség, a rendszerszintű gondolkodás és a válságkezelési kompetenciák ezért kulcsfontosságúvá válnak. A cél nem a félelemkeltés, hanem a realitás elfogadása, és annak megértése, hogy az összeomlás folyamata nem csak veszteségeket, hanem lehetőségeket is rejt – például az értékalapú megújulásra és a bizalomra épülő közösségek megerősítésére. Olyan dolgokra, amikre egy alapjaiban átalakuló világban nagy szükségünk lesz...


EGYETLEN RAKTÁRBÓL TÖLTENÉK FEL A GYÓGYÍTÁSHOZ HASZNÁLT ANYAGOKKAL A MAGYARORSZÁGI KÓRHÁZAKAT, KÁR, HOGY EZ VÁRHATÓAN LASSABB, ROSSZABB ÉS DRÁGÁBB LESZ

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2025.05.03.


A kórházak irányításának központosítását követi az anyagellátásé. Közben már az OKFŐ is rájárhat az egészségügyi intézmények kasszájára.


Egyetlen raktárból töltenék fel a gyógyításhoz használt anyagokkal a kórházakat, az Országos Kórházi Főigazgatóság pedig a havi finanszírozás tíz százalékáig inkasszálhatja a neki tartozó intézmények számláit – derül ki a Belügyminisztérium honlapján közzétett legújabb rendelettervezetből, melyet a jövő hét közepéig véleményezhetnek az érintettek. A Belügyminisztérium honlapján közzétett javaslat szerint a jövőben egyetlen nagy logisztikai bázisról szolgálhatják ki a kórházakat, szakrendelőket a betegellátáshoz szükséges úgynevezett fogyó-anyagokkal (például műtéti textíliákkal, implantátumokkal). Most az ehhez szükséges raktárakat országszerte a beszállítók működtetik. Sőt, a szükséges eszközöket maguk a beszállítók vitték házhoz a kórházaknak.

Az újabb központosítási tervvel Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség 2024-es őszi konferenciáján állt elő. Mint akkor jelezte: a kórházak irányításának központosítását követi az anyagellátásé. Tervei szerint egyetlen nagy pátyi raktárból látják majd el valamennyi intézményt gyógyítási eszközökkel. Közölte azt is, hogy amint megnyitják az új logisztikai központot, 26 raktárat bezárnak. A központi anyagellátó 200 féle eszközzel nyit és fokozatosan bővítik a kínálatát. Pintér Sándor szerint ugyanis, ha egy OBI, vagy Spar meg tudja oldani akár 40-50 ezer termék központi raktározását, miért ne menne ez az egészségügynek is...

TÍZ MAGYAR FÉRFIBÓL NÉGY MEGHAL MÉG NYUGDÍJ ELŐTT – ÍME AZ OKOK

VÁLASZ ONLINE
Műsorvezető: ÉLŐ ANITA
2025.04.28.



Volt egy álmunk: szerettünk volna úgy és addig élni, mint az osztrákok. Nem sikerült. Ma tíz magyar férfiből négy nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. Ki a hibás? Az elveszett életévekről, vagyis a hosszabb élet titkáról beszélgetünk a Válasz Extra ötödik adásában Szüts Krisztina kardiológussal, az országos kardiológiai intézet sürgősségi osztályának vezetőjével és Vitrai József népegészségügyi szakértővel.

PIACRA DOBJA AZ ÁLLAM AZ ÉLETÜNKET

NÉPSZAVA / SZIKE PODCAST
Szerző / Műsorvezető: Népszava Online / DANÓ ANNA
2025.05.02.



A jövő évtől az állam „hasznosíthatja” polgárainak az úgynevezett „közadatait”, köztük az egészségügyi szolgáltatási tér, a biztosító, illetve a közkórházak rendszereiben tárolt egészségügyi adatokat is. Azaz lehetővé válik, hogy az állapotunkkal, gyógyszerszedési szokásainkkal, a rólunk készült orvosi feljegyzésekkel kapcsolatos anonimizált adatokat megvásárolhassák kutatók, vagy vállalkozások. Használhatják azokat akár mesterséges intelligenciára épülő diagnosztika algoritmusok betanításhoz, gyógyszerek vagy egyéb orvostechnikai eszközök fejlesztéséhez. A Guthealth szakmai portál elemzése szerint az adatátadás érintené az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt recepteket, oltás adatokat, leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat is. A Népszava Szike podcastjének legfrissebb adásában Joó Tamással, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docensével, Lengyel Lívia egészségügyi adatvédelmi szakértővel, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) portfólió-igazgatójával arról beszélgettünk, kié az E-térben gyűjtött adat, amit a jövő év elejétől az állam értékesíthet. Tájékoztatják-e majd az állampolgárt arról, ha kutatás alanyává válik, illetve részesülhet-e a kutatás hasznából valamilyen módon?

– Az adat a páciensé, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy amikor azt értékesítik, annak hasznából közvetlenül részedést kap a beteg – derült ki Lengyel Lívia szavaiból. A páciens inkább csak közvetett haszonra számíthat, például az adatain betanított algoritmus segítségével gyorsabbá válhat az ő kezelése is.

Joó Tamás szerint most még inkább a kérdés, hogy mit kezdünk a hazai adatkinccsel. Mint mondta: a közadatvagyon hasznosítására a világban már vannak jó és kevésbé jó gyakorlatok. Szerinte fontos, hogy a hazai adatkincset ne herdáljuk el, és a hasznosításából leginkább a magyar egészségügyi ellátórendszer, illetve a betegek profitáljanak. A legfontosabb kérdés az – folytatta –, hogy anonimizált adatokért, az állam, az egészségügyi ellátórendszer milyen hasznokat remélhet. A covid-járvány idején, 2020-ban Izrael például az egyik legnagyobb amerikai gyógyszercéggel kötött megállapodást, és polgárai egészségügyi adatait adta oda a vakcináért cserébe.

A szakértő beszélt arról is, hogy az egészségügyi adatok közel 50-szer értékesebbek, mint például a bankkártya vagy egyéb pénzügyi információk. Joó Tamás szerint ennek az is oka, hogy nagyon sokféleképpen hasznosíthatók, például lehet velük jól értékesíthető orvosi technológiát, applikációt fejleszteni.

Ez az értékkülönbség az adatok megvédésénél is jelentkezik, hiszen míg egy ellopott bankkártya adatot le lehet cserélni, addig az egészségügyi adatok akár az életen túl is elválaszthatatlanul kötődnek egy-egy személyhez. Már a magyarországi kórházakat és egészségügyi intézményeket is elérték az informatikai támadások. Legutóbb április elején jelentette be egy hekkercsoport, hogy megtámadtak több mint fél tucat weboldalt, köztük a hazai piacvezető látásjavító magánszolgáltatóét is. Ebben a zsarolóvírus akcióban több mint 170 ezer fájlt szereztek meg a támadók. Az elmúlt öt évben körülbelül négy jelentősebb incidens történt a magyar kórházak ellen, ezekben jellemzően zsarolóvírusokkal próbálták megakadályozni a betegellátást. Súlyosabb adatvesztés vagy hosszú távú leállás egyelőre nem vált ismertté.

KÉRI LÁSZLÓ POLITOLÓGUS,SZOCIOLÓGUS ELŐADÁSA KUNSZENTMIKLÓS 2025 04 29

7TV KUNSZENTMIKLÓS
Szerző: 7TV KUNSZENTMIKLÓS
2025.04.30.



Kéri László előadása Kunszentmiklóson.

AZ ELLOPOTT ORSZÁG – HOGYAN JUTTASSUK VISSZA JOGOS TULAJDONOSÁNAK?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2025.05.02.


Ha jövőre sikerül megszabadulnunk Orbán Viktor rendszerétől, mit kezdjünk az erkölcsi és anyagi csődtömeggel, amelyet az maga után hagy majd több mint másfél évtized rablógazdálkodása után? – teszi fel a kérdést Lányi András. Az író, filozófus nem marad adós a válaszokkal sem: alább közölt monstre dolgozatában kilenc fejezetben mutatja be, hol állunk most és milyen sürgős tennivalóink lennének – gazdaságtól oktatás- és egészségügyön át a jogállam helyreállításáig. A napi politikai adok-kapok színvonalán messze felülemelkedő írás következik Magyarország jövőjének valódi kérdéseiről.


Ahogy Mózes kivezette az ő népét a fáraó földjéről, úgy vezette ki a magyarokat Európából Orbán Viktor. Ha jövőre, akkor már tizenhat évi büntetlenül űzött rablógazdálkodás után megszabadulunk tőle, mit kezdünk azzal az erkölcsi és anyagi csődtömeggel, amit maga után hagy? Honnan támadnak majd hiteles, feladatukra felkészült vezetők, világos reformelképzelések, ha a tennivalókról alig esik szó a nyilvánosság előtt? Mintha magától értetődne, hogy merre induljunk. Pedig nagyon nem. Döntsék el helyettünk a politikusok? Nem ők szokták. A politikusok azt mondják, amit választóik hallani szeretnének, a választók többsége pedig azt szereti hallani, amit már sokszor elmondtak neki. Az ország előtt álló kihívások ezzel szemben azt követelik, hogy olyan kérdésekre keressünk választ, amelyeket a többség nem szívesen hall és amelyekben nincs egyetértés. A népszerű szólamokból azért nem lesz soha valóság, mert mögöttük megkerült dilemmák, elhallgatott érdekellentétek, sürgős felülvizsgálatra szoruló előítéletek rejlenek. Tudjuk-e egyáltalán, mit akarunk? Szerintem itt lenne az ideje, hogy ezt megvitassuk...

MAGYAR PÉTER BÖRTÖNBE MEGY? TÉNYLEG POGÁCSÁN VESZTEK ÖSSZE A KÖZGYŰLÉSBEN? - POLITIKAI SZÜRREALITY

TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: TOPIK
2025.05.02.



Fokozódó MNB botrány, egyre kínosabban viselkedő állami szereplők a közösségi médiában, pogácsaevésről vitatkozó képviselők a fővárosi közgyűlésben és egyre vállalhatatlanabbul viselkedő miniszterelnök-jelöltek. Íme az áprilisi Politikai Szürreality.

ORBÁN AZ UTÓDJÁT KERESI?; DROGGAL ÉS SZEXSZEL JÁRATNÁK LE MAGYAR PÉTERT? | ÖNKÉNYES MÉRVADÓ #1023

ÖNKÉNYES MÉRVADÓ
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2025.05.02.



00:00
Orbán az utódját keresi? 
22:26 Droggal és szexszel járatnák le Magyar Pétert? 

Műsorvezetők: 
Puzsér Róbert, Horváth Oszkár, Béndek Ábris 

Szerkesztő: Rónyai Júlia 

Felvétel: 2025.04.29.