2019. november 16., szombat

URU LABDARÚGÁS, MAGYAR FOCI

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2019.11.16.


A november 15 –én közzétett 1 perc 46 másodperces videoklipen – többek között - Fürjes Balázs államtitkár és Varga Judit miniszter közreműködésével a miniszterelnök a Karmelita kolostor erkélyéről (!) az új Népstadion nézőterére rúgta a labdát, ezzel is jelezve, hogy a nép az általa adományozott arénában élvezheti, szeretheti az ő hobbiját. Horthy, Rákosi, Kádár nem volt képes ilyen teljesítményre, a „nemzeti szabadrúgás” valóban páratlan mutatvány. 

Ma teltházas, tét nélküli mérkőzés volt az újra átadott Népstadionban. A vendégek hamar berámoltak nekünk kettőt, innentől kezdve csak tili-toli folyt a pályán. A vadonatúj objektum egyébként tényleg csodálatos, a magyarok játéka viszont továbbra is bátortalan és szinte élvezhetetlen. Ennek megfelelően ki is kaptunk 2:1-re. Nem a végeredménnyel van baj, hanem az elképzelés nélküli játékkal. A latin sztárok laza edző meccset játszottak, a rémült „hungarofocisták” pedig gondolatban Wales-ben jártak. Az uruk a budapesti tréning utolsó 25 percét már nagyon-nagyon unták. Én is.

Aztán az jutott eszembe, hogy a római császárság korában a hatalmi politika eszközévé tette a cirkuszt, erre utal a neves szatíraíró, Juvenalis szállóigévé vált ”Kenyeret és cirkuszt!” mondása. Ingyen gabonához ingyen látványosság párosult: a császárkorban tétlenségre kárhoztatott alacsonyabb társadalmi státuszú népességet el kellett valamivel foglalni, különben energiafeleslegét könnyen a hatalom ellen fordíthatta volna. A római szórakoztatóipar – nagy tömegbefolyása miatt - állami monopólium volt. Nem sokat változott a világ. A cél világos és évezredes, persze az eszközök korszerűsödtek. Ha a bruttó 200 milliárd forintba kerülő új Népstadionba a nemzeti tizenegy sikeres meccseket fog vívni, akkor a fociba történő befektetés politikai értelemben meg fog térülni (anyagilag soha). Hasonló kudarcok esetén azonban az új, hatvanötezres arénában 8-10 ezer ember fog „huha anyázni” és rasszista jelszavakat ordítozni, és akkor a nyomorult nép előbb-utóbb megkérdezi, hogy ennyi pénzből (200 milliárd forint) miért nem vitték el inkább a négyes metrót a Bosnyák térig? Én tudom, hogy nem a politikusok hibásak, hanem kizárólag a falábú és elkényeztetett labdarúgók. De, vajon a budapesti polgárok is így gondolják?
...

NÉPSTADION HELYETT

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2019.11.15.


...A tény az tény - a Népstadion már régen megérett a felújításra, de az, hogy leradírozták a földről, talán mégis túlzás volt.Bármennyire is szeretnénk sport-nagyhatalom lenni, nem vagyunk, és nem is leszünk mostanában az, hiszen az amatőr sport hosszas agónia után átadta eszméjét az enyészetnek, ma már ezen a címen is kitenyésztett gladiátorok küzdenek egymással, ami nem a sport, hanem a cirkuszművészet része, csak nálunk a bohóc a Várhegyről szórakoztatja a Nagyérdeműt egy színházból, melyet ő kolostornak hív.
Nem véletlenül, hiszen a szó maga puritán, Istenhívő életmódot sugall, a politika meg manapság a tömegmanipulációval egyenlő, de hát nincs mit tenni - nekünk ezt dobta a gép...

Reménykedjünk azért, hogy az új stadionban is örülhetünk kiváló eredményeknek, ennyi pénzért már akár meg is érdemelnénk ezt.
Ha a hozzávetőleg százötvenezer budapesti ülőhely árát az iskolai sportra fordítottuk volna, talán előbb-utóbb a magyar labdarúgás is felvirágozna, persze ehhez a poroszos szemléletű testnevelést is át illene alakítani, de hát akkor nem lehetett volna ekkorákat lopni.
Ma este valószínűleg győzelemmel kezd a magyar válogatott, stadionavatókra a vendégcsapatok nem nyerni jönnek, de persze ne zárjunk ki semmit, - vannak helyzetek, mikor veszíteni nehezebb, mint győzni.
Meg különben is, ha nincs atlétikai EB, akkor nincs csepeli hév-felújítás se, belegondolni is borzasztó, mi lett volna, ha valaki megkérdőjelezte volna a Puskás Aréna létjogosultságát.
Lehet, el is bontották volna a négyes-hatos pályáját, oszt szaladgálhattak volna a pesti csibészek gyalog a focimeccsekre, mikor kötelező lesz a buzdítás.

Hát akkor hajrá mogyorók!

AZ ÉLET ÉRTELME

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.11.16.


Kimondva vagy kimondatlanul, bevallva vagy eltitkoltan, de voltaképp ezért az estéért volt minden. Bármi vagy akármi történik ezután, Orbán Viktor életében fényesebb nap, nagyobb boldogság és kétes dicsőség nem jöhet, élete beteljesedett. Ott van a saját maga által kijelölt zeniten, ha ez félelmetes, nevetséges vagy gyerekes is, neki, nekünk ennyi jutott, a suttyó parasztgyerek avas szagú álmai. Elkészült a piramisa, s amiként az ókorban nem is igazán hatalmi, hanem vallási és szakrális építmények voltak ezek, a halál és újjászületés, az örök élet gyakorlati kellékei, úgy ez is az. Tegnap a futball hivatalosan is vallássá vált, aminek a nevében és amiért minden megengedett és semmi áldozat sem drága.

Úgy érkeztünk el eddig a napig, a beteljesedésig, mint a szimfónia, amelyben apró futamok, néhány odavetett dallam, crescendóval jut el a zenei orgazmusig, hogy fortissimóban teljesedjen ki a téma. Vagy fortissimában, akárha Fortissima Fingus. A kisvasút, apró stadionocskák, néhány kósza sportcsarnok készítették elő a terepet, hogy tegnap teljes erővel zúgjon föl a lakájmédia, “Végre” címlappal, amely már jó előre Orbán Viktor kezében volt, hogy úgy tudjon a kampányvideóban belebikázni az erkélyén a labdába, aminél szimbolikusabb képet nehéz lett volna alkotni, miközben már megint lezárták a fél fővárost, akárha maga Erdogan jött volna újra el, pedig csak egy szaros stadiont avattak. Mert ez az.

Egy nyomorult stadion, hiába is gyömik bele a hazaszeretet és a nemzeti nagyság nimbuszát, és várják el, hogy az ember áhítattal nézze és suttogva beszéljen róla, mint valami totemről, mutatva azt, mennyire beteg ez az ország és az ő lakói, mert bizony azok. Az utcánkban, amikor nyugdíjfizetési nap van, az összes nyugdíjas, mint valami messiást, várja a postást, merre járhat, hol lehet, egy véget érni nem akaró várakozás az egész utca, mígnem föltűnik a zöld bicikli. Tegnap is ilyen hangulat volt, az összes szerencsétlen várta az estét, az avatást, mintha attól neki valamit is jobb lenne. Úgy várták, mint ötven évvel ezelőtt a gyerekek Manócskát, Mazsolát, Tádét, amely hősök életet hoztak a kilátástalan napjaikba este hét után.

Az utca nyugdíjasai sohasem jutnak el abba a nyüves stadionba, úgy figyelhették tehát, mint valami egzotikus, elérhetetlen úticélt, piramist homokkal, római romokat pálmafákkal, kiismerhetetlen és csillogó valamit, amit egyszer az életben társasúton megnézhetnek majd, ha lesz rá elég pénzük. Ahogy mentek kerítésnézőbe vagy kisvasutazni. Valami távoli, mesebeli tündérkert, egzotikus sziget, nagyság és gazdagság, fény és pompa. Ezt kapták, mint ahogyan mindenki más is. Minden nyálgép nyilatkozott tegnap, aki valami mellékfényt, lehulló morzsát remél még a nyomorult életében, futballra termett nemzetről meséltek a csámpás csülkeikkel, hogy a világ a lábaink előtt hevert valaha ezen a helyen...

2019. november 15., péntek

ÜVÖLTÖZŐ ÉPÜLETEK – A LIGET-PROJEKT KONZERVATÍV SZEMMEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: GULYÁS ANDRÁS
2019.11.14.


„Ha az egykorú New York-i Central Parkhoz nyúlnának így hozzá, vajon ott is hallgatna a konzervatív értelmiség?” – teszi fel a kérdést vendégszerzőnk, akinek a Liget-projektet bíráló írását nemcsak azért közöljük, mert Roger Scruton-hivatkozásai kedvesek a szívünknek. Azért is, mert érdekes helyzet, hogy konzervatív szemmel néz ferdén az épülő monstrumokra, miközben a Liget védelmében a von Haus aus szabadelvű Petri Lukács Ádámtól kértünk írást. Utóbbira ígéretünk is van, terveink szerint jövő héten közöljük, hogy valódi vitává állhasson össze a Városligetről való, talán még nem felesleges gondolkodás. Gulyás András véleménycikke következik...

KÖZÖNSÉG(ES) KAPCSOLATOK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: PANDULA DEZSŐ
2019.11.14.


Ehess, ihass, ölelhess, alhass!
A mindenséggel mérd magad!
Sziszegve se szolgálok aljas,
nyomorító hatalmakat
.


József Attila: Ars poetica

Nem írok neveket. Nem, tényleg nem, azértsem! Nem a „kik” a lényeg, hanem a jelenség.

Na jó, akkor csak halványan utalok rájuk. Az észkombájn dalnőcske, szende szandáljában. A Plejád-beliekkel kávézó, megzakkant énekes. A banzájban fogant előadó. A számos sikerben úszó úszófenoménke. A keresett karakterszínész. A keresetlen jellemű jellemszínész. A komikus komikus. A tragikus tragika. A nemzeti színigazgató talpig trikolórban. Az operaház szellemi pitije. A sebes-lobos népdalénekes. A másod(rangú) hegedűs a máztetőn. A helyben kiütött bokszbajnok. A nyalóka akadémikus.

Ne feledkezzünk meg a bugrisokokról sem. A surmó fitneszguru. A csótánykodó csotrogány. A cincált agyú valóságceleb. A múlékonyságot nem mutató mulatós „zenész”. (Hagyjuk most a valóban névtelen fociultrákat, akik mindig feltűnnek, amikor A székházat- meg kell védeni az illetlen tüntetőktől, vagy egy népszavazási kezdeményezést kell véletlenül megakadályozni, kollektíve.)

A sor korántsem teljes. A nevük közismert, a motivációik kevésbé. Közös jellemzőjük, hogy ugyan nem értenek hozzá, de egyetértenek a kormány döntéseivel. A maival, a tegnapival pláné, a holnapival pedig eleve. Vazallusok ők egy vazallus államban. Jól elférnek ők is a húsos fazék bűvkörében, a biopiac sunyítva törleszkedőinek, szervilis körmönfonóik, kaján köntörfalazóinak tömkelegében. Sok jó ember kis helyen is elfér. Ezért ésszerűek a tömegsírok.

Többségük kétségkívül tehetséges, a maga nemében és módján. Több évtizedes munkássággal a hátuk mögött maradandó nyomot hagytak sokak emlékezetében. Hagyatkozhatnának az istenáldotta kvalitásaikra, nem fenyegetné egyiküket sem a nyomor. Sütkérezhetnének boldogan és zavartalanul népszerűségük fényében-fölényében. Nem szakmájukba vágó a közéleti risza-risza, a nyílt politikai állásfoglalás. Nem ingük, mégis magukra veszik – de miért? Senki sem kényszeríti őket – maguktól teszik. Legyinthetnénk: nem mindenki születhetett bele a retyerutyába – mi mást tehetnének a zökkenőmentes érvényesülésért?… Ahol az erősebb kutya… izé, aszik, ott nem érdemes önmegtartóztatónak lenni – nemde? Avagy önértékelési zavarok állhatnak a háttérben? Miért oly fontos számukra a jól-szituáltság, a többséggel-menetelés, a kivagyiság, az egzisztencialista elemeket sem nélkülöző, mimagyarok-os hányavetiség is? Hiszen így is könnyebb az életük, mint a nagy többségé! Némelyikük tanulni nem igazán tudott, mert a karrierépítés lefoglalta az eszét és az ifjúságát. A kognitív disszonanciát ők hírből sem ismerik – és nincs is olyan nekik. Sokan közülük azt sem tudják, mi és milyen valójában a Munka – úgy ahogy mi ismerjük -, és ami velejár. A hajnali ébredésről, a zötykölődésről egy zsúfolt villamoson, a menzakosztról (sódar főtt tojással…), a munkaerőpiaci kiszolgáltatottságról nekik csak olvasmányélményeik vannak – írnám, de nem akarom túlbecsülni őket. Pedig könyvek által ment a világ elébb. Tegnap legalábbis még így volt...

DÖBBENETES: ÚJABB REKORDON A KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY - A KORRUPCIÓ IS AZ OKOK KÖZÖTT SZEREPELHET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.11.15.


Hónapról hónapra rekordot dönt a készpénzállomány Magyarországon; az MNB legfrissebb adatai szerint októberben 90 milliárd forinttal 6445 milliárd forintra nőtt. Ma már egyre leplezetlenebbül beszél arról mindenki, hogy a korrupciónak is nagy szerepe lehet a növekedésben. Nem véletlenül tartalmazza a Bankszövetség készpénzcsökkentő javaslatcsomagja az adóamnesztiát is.

Minden hónapban újabb rekordot ér el a készpénzállomány, ami miatt már nemcsak a kormány és az MNB, hanem a bankok is aggódnak. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb számai szerint októberben a hónap végére 90 milliárd forinttal 6445 milliárd forintra nőtt. Pedig – egyelőre – töretlen a szuperállampapír népszerűsége, aminek köszönhetően már bőven túlteljesült a kormány azon terve, hogy 2019-ben 800 milliárd forinttal nőjön a lakosság kezében lévő állampapír-állomány...

AZ ELSŐ DÖNTÉSEK: HOGYAN VÁLASSZUNK VÁROST?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.11.15.


Amikor az ember azon töpreng, ugyan merre induljon neki a világnak, sok mindent érdemes figyelembe vennie. A különböző megfontolandók közül nyilván a költségek kiemelt jelentőségűek, de emellett akadnak más tényezők is. Ugyan a mai poszt elsősorban a digitális nomádságról szól, de talán mások is találnak benne érdekességet. 

Sokakat vonz mostanában a digitális nomádság, ám divat ide, divat oda, ebbe sem érdemes megfelelő előzetes tájékozódás és terepfelmérés nélkül belevágni. Már csak azért sem, mert kevés kínosabb dolog van annál, mint ha a világ túlsó felén ér minket kellemetlen meglepetés.

Lássuk tehát, mi mindent érdemes megfontolni, mielőtt meghoznánk a nagy döntést!

Életmód és életminőség

Az első és talán a legfontosabb kérdés annak megválaszolása, készen állunk-e arra, hogy elhagyjuk a szélesebb körben vett otthonunk (tehát az adott város, ország) kényelmét.

Szerintem ez súlyosabb kérdés annál, mint amilyennek általában tartják, hiszen aki megszokta egy nyugati nagyváros (értelemszerűen Budapest is ebbe a kategóriába tartozik) kényelmét, a tömegközlekedést, kávézókat, éttermeket, az üzletek választékát, annak nem biztos, hogy olyan egyszerű lesz elfogadnia egy teljesen más életmódot.

Ott van például a thaiföldi Chiang Mai, ami egyébként egyike a digitális nomádok kedvenc városainak, ettől függetlenül kérdés, miként barátkozunk meg a tömegközlekedés helyett a tuk-tukokkal vagy éppen a kifejezetten magas légszennyezettséggel.

A megélhetés költségei

A digitális nomádság egyik velejárója (egyes szerencsés kivételektől eltekintve) az, hogy bizony a bevételeink erősen ingadozhatnak, érdemes tehát ennek megfelelően átgondolni a költségeinket.

Mire figyeljünk?

Lakhatás

Attól függően, milyen hosszú távra tervezünk, érdemes utánajárni, mennyibe kerül egy egyszobás vagy egy hálószobás lakás bérlése és rezsije a belvárosban illetve valamelyik külső kerületben. Szintén érdemes tájékozódni a hostelek vagy az Airbnb-n kínált szobák, lakások között.

Étkezés

Az éttermek árainak sem árt utánanézni, az utcai árusok nyilván jóval olcsóbbak, de a világ egyes pontjain (főleg Ázsiában) azért ezeket érdemes megfelelő fenntartásokkal kezelni.

Digitális nomádként aligha fogunk állandóan étterembe járni, úgyhogy tájékozódjunk kicsit a bolti élelmiszerárak felől is.

Közlekedés

A helyi közlekedés áraival sem árt kalkulálni, legyen szó metróról (ha van), buszról, taxiról és/vagy Uberről. Különösen Ázsiában járhatunk jobban a motor vagy autóbérléssel, már ha érzünk magunkban elegendő halált megvető bátorságot ahhoz, hogy kimerészkedjünk az utakra.

Turistáskodás, pihenés

Erről mindjárt részletesebben is szó lesz, de ha már ott vagyunk, akkor nyilván szeretnénk kicsit körülnézni a környéken, vagy ha éppen sportolnánk – ennek mind ára van.

Vízumok, bürokratikus nyavalyák

Nem feltétlenül számol ennek a költségvonzatával az ember, pedig kellemetlen meglepetések érhetnek, ha nem vagyunk rá felkészülve...

LEJTŐRE KERÜLT AZ AUTÓIPARI FOGLALKOZTATÁS A LEGFONTOSABB MEGYÉBEN

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2019.11.15.



Ember legyen a talpán, aki átlátja, mi történik éppen a magyar autóiparban. A statisztikák szerint minden rendben, közben azonban nem múlik el úgy hét, hogy ne érkezzen nemzetközi hír arról, hogy egy idehaza is fontos ágazati szereplő csoportszinten megszorításokra készül, vagy ne értesülnénk jelentős itthoni szereplő racionalizálásra irányuló szándékáról.

Kezdjük a termelési adatokkal. A magyar járműipar tavaly nem futott valami nagy évet, kibocsátása 0,2 százalékkal csökkent, részben az Audinál zajló modellváltás miatt. Ráadásul már az előző két év sem volt igazán fényes, 2016-ban 0,6, 2017-ben 1,8 százalékkal gyarapította termelését a szektor. Vagyis nem volt magasan a bázis, mindenesetre az egy évvel korábbi szinthez képest idén több hónapban is kiemelkedő növekedési számokat láthattunk az ágazatban:...

MESSZE A KÖRNYÉK LEGESLEGNAGYOBB STADIONJA A MI VADONATÚJ PUSKÁSUNK

444.HU
Szerző: haszanz
2019.11.15.


67 215 széket szereltek be az új Puskás Stadionba. Egész Kaposvár lakossága beférne. Talán Szolnoké is. Ha a stadion település lenne, teltházzal a 13. legnagyobb lehetne Magyarországon. Tíz olyan fővárosi kerület van, ahol ennél kevesebben laknak. 

A magyar futball megkerülhetetlen települése, Felcsút teljes lakosságának a 37-szerese le tudna ülni a most kicsomagolt arénában. Bár, ha Budapesten is felcsúti arányokkal dolgoztak volna (a faluban 1800 embernek építettek 3800 fős stadiont, az 2,1 szék lakosonként), akkor az új népstadion 3,67 millió férőhelyes is lehetne. Az már látszódna a Holdról.

Orbán 8 éve még sokkal kisebb stadionnal is beérte volna

Hogy egészen pontosan mi alapján dőlt el, mekkora legyen az új stadion, hogyan nézzen ki, legyen-e inkább ultramodern vagy idézze meg az 50-es éveket, a régi helyén legyen-e vagy a városközponttól távolabb épüljön fel a korábbinál kétszer magasabb, a Belváros látképét leuraló új Puskás, arról hivatalosan semmit sem tudni. De azért sejthető, hogy kivel kellett egyeztetni róla, hiszen a hírek szerint a Városligetben a kockaépületek terveit azután vetették el, hogy azok nem tetszettek Orbán Viktornak. Úgy tudjuk, az épülő stadionok terveit is illik bemutatni a miniszterelnöknek. Arról is hallottunk, hogy ő ragaszkodott ahhoz, hogy nemcsak a régi helyén épüljön meg az új stadion (a kezdőkör pont ugyanott van, mint a Népstadioné), de ne bontsák el a régi, toronyépületetnek nevezett torzót se, mert azzal megmarad a korábbi stadion szelleme is az újban. Ebben lesz a múzeum, amire plusz 4 milliárdot adott a kormány, de a mostani nyitómeccsre még nem készült el...

„MINDENKI AZ ÉHEZŐK VIADALÁT OLVASTA A PAD ALATT. GONDOLTAM, AKKOR TEGYÜK A PAD FÖLÉ”

24.HU
Szerző: BOROVITZ TAMÁS
2019.11.14.


Sci-fi regényt olvasnak irodalomórán az iskolában, amit már a sötét 60-es években is szabad szelleműnek neveztek. A név hat évtizede változatlan, ahogy a tanári kar és a diákok példaértékű összetartása is. Interjú Schiller Mariann vezetőtanárral a Radnóti Gimnázium kerek születésnapja alkalmából szabadságról, szupererőről és szekértáborokról.

Életem első cikkét 2001-ben, pár héttel az ikertornyok ledőlése után írtam, és nem állítom, hogy az azóta eltelt tizennyolc évben egyetlen interjú vagy riport előtt sem pánikoltam, de olyan rémület még sosem fogott el, mint 11. hó 11-én 11 órakor, amikor beléptem a Radnótiba, hogy anyagot készítsek az iskola 60. évfordulójáról. Az ember életében ugyanis viszonylag ritkán fordul elő, hogy egykori osztályfőnökével kell interjút készítenie.

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,

én alacsony, kövér kisfiúként 1986 és 89 között a Radnótiban tanultam töltöttem három évet, azóta eltelt tízszer ennyi, ami alatt talán egyetlen alkalommal beszéltem Schiller Mariann-nal fél mondatot, akkor is kínosan kerülve a tegezés-magázást – nyilván pont nem voltam ott a találkozón, amikor felajánlotta, hogy nyugodtan tegezzük. Mariann (korábban: Mariann néni) az iskola előtt vár. Rég voltam ennyire zavarban. Felajánlja a tegezést, megköszönöm, továbbra is hebegek, mint egy idióta, de már nincs visszaút.

Belépünk az épületbe, instant időutazás, látom magam előtt, ahogy ott rohanunk a többiekkel a folyosón, sercegő nejlonköpenyben, a három egymásba taposott poharas kakaót próbáljuk az ellenfél kapujába juttatni, és a szünet vége előtt megígérjük az intővel fenyegető tanárnak, hogy soha többé – szerencsére mindig más jött oda lefújni a meccset. Közben kapcsolok, hogy nem nosztalgiázni jöttem, az osztályfőnököm lelkesen mutatja, mi minden változott – és mennyi minden nem – az évek során, közben leülünk az interjúhoz, rátérünk az apropóra...

MEGLEPŐ LÁZADÁS? MIÉRT BUKOTT EL VÁRHELYI? – A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS / KLUBRÁDIÓ
2019.11.15.


Várhelyi Olivér első körben megbukott az EU-biztosi meghallgatáson. Vajon mi állhat emögött? Nyitó sortüzet indított Orbán 2022-re. Nemzetközi lapszemle.

Tegnap az Európai Parlament külügyi bizottságában a különböző pártcsaládok képviselői – mint az a hírekből ismeretes - nem tudtak egyetértésre jutni Várhelyi Olivér magyar EU-biztosjelölt alkalmasságának a megítélésében. A londoni székhelyű Reuters hírügynökség szerint ez a fejlemény az Európai Unió növekvő politikai széttöredezettségét, a döntéshozatalhoz elengedhetetlen konszenzus- és kompromisszumteremtő képesség hiányát mutatja. Várhelyinek most hétfő délig írásban kell választ adnia számos kérdésre, és a válaszokat csütörtökre fogják kiértékelni. Több európai parlamenti képviselő amiatt aggódik, hogy a magyar jelölt nem eléggé független Orbán Viktortól, akit a magyarországi demokrácia aláásásával vádolnak.

A román és a francia biztosjelölt átment a tegnapi parlamenti vizsgán. Ha ez Várhelyinek is sikerül csütörtökre, akkor az EP plenáris ülése november 27-én egyben szavazhat az új összetételű Európai Bizottságról, és siker esetén az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye december elsejével munkához láthat. A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása idézi Eric Mamernek, Ursula von der Leyen – már megválasztott – bizottsági elnök szóvivőjének a felettébb óvatos szavait, miszerint a tegnapi meghallgatások után „létezik egy bizonyos érzés, hogy a dolgok kezdenek formálódni, mindenben tekintettel az intézményi folyamatokra.”

Várhelyi megerősítésének a megakasztását a Politico meglepő lázadásnak nevezi a balközép irányzatú szociáldemokrata és az Újítsuk meg Európát elnevezésű liberális frakció képviselői részéről, akik csatlakoztak a magyar jelöltnek szánt szomszédságpolitikai és EU-bővítési tárca ellen eleve tiltakozó zöldek, valamint a radikális baloldal képviselőihez. Parlamenti tisztségviselők azonban azt mondják, hogy még mindig arra számítanak, el fogják fogadni Várhelyit, miután megválaszolja a pótkérdéseket – írja az amerikai portál. A beszámoló szerint ezek a parlamenti tisztségviselők azzal érvelnek, hogy Várhelyi visszautasítása mellett sokkal több nem szól, mint az a tény, hogy ő a magyar jelölt. Orbánhoz hűségesnek tartják ugyan, de bárkit jelölnének helyette, az illető szintén Orbántól jönne – vagyis Várhelyi elutasítása nem nagyon szolgálna más célt, mint az Európai Bizottság beiktatásának további halogatását.

A Politico szerint számos EP-képviselő belefáradt már a jelölési folyamatba, és mielőbb azt szeretné látni, hogy végre működik a brüsszeli bizottság. Másfelől viszont ugyanezek a képviselők azt is mondják: tekintettel arra, hogy Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti fegyelmi eljárás folyik az uniós alapelvek megsértése miatt, nem lehet csak úgy egyszerűen átengedni Orbán jelöltjét. Christian Ehler német néppárti EP-képviselő úgy nyilatkozott a Politicónak: szerinte a más frakciókban ülő kollégái politikai üzenetet kívántak közölni, amikor további kérdéseket fogalmaztak meg Várhelyinek, de vélhetőleg nem akarják majd leszavazni az egész Európai Bizottságot...

NÉMI ADOK-KAPOK UTÁN MEGVÁLASZTOTTÁK BARANYI KRISZTINA ALPOLGÁRMESTEREIT FERENCVÁROSBAN

INDEX
Szerző: BIROM
2019.11.14.


Hét sürgősségi módosító indítványt nyújtottak be az Új Pólus néven megalakuló frakció tagjai, ezek közül hat javaslat napirendre vételéről kellett elsőként dönteni a teljesen újjá alakult fővárosi IX. kerületben. 

11 igen, 5 nem, és 2 tartózkodás mellett napirendre vették az első javaslatot, és hasonló arányban ment át a többi előterjesztés is, ami láthatóan furcsa volt a Fidesznek. Alaposan ellenzékbe került ugyanis a kormánypárt a IX. kerületben. Hiába nyomtak mindenre nemet, bombázták kérdésekkel a jegyzőt a szinte levegőnek nézett polgármester jobbján, nem tudták megakasztani az önkormányzat új vezetését.

Baranyi Krisztina megkapta ugyanis csütörtök délután Ferencváros kulcsait, és hatalmas tapsot is kapott a kerület új, hivatalba lépett polgármestere, amikor a helyi választási iroda vezetője ismertette a választási eredményeket a IX. kerületi képviselő-testület alakulóülésén. Az egyéni választókerületek győzteseinek és a kompenzációs listáról bejutottak nevének felsorolásakor is járt a taps, Baranyi pedig mosolyogva ismertette: 18 fővel határozatképes a testület.

Ezután az új polgármester esküt tett, amihez elsőként az LMP-s országgyűlési képviselő, Csárdi Antal gratulált, egy magenta virágcsokor kíséretében...

MEGLEPŐ, KIKNEK HOZOTT HASZNOT A PUSKÁS STADION ÉPÍTÉSE

NAPI.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2019.11.15.


Bontani, tervezni, ellenőrizni és építeni is kellett az új Puskás Ferenc stadiont, ahol pénteken lesz az első meccs. A költség mintegy 160 milliárd forint körül lehet. Odafigyeltek arra, hogy minden fillér jó helyre menjen: hazai milliárdosok és nemzetközi cégek is profitálnak a stadionépítési lázból.


Igazi csapatmunka volt az új Puskás Ferenc stadion felépítése, hiszen a nagy és drága munkához sokan odafértek: bár a kivitelezési táblákra kormányközeli magyar milliárdosok cégeit írtak ki, azért a háttérben a külföldi tulajdonban lévő betongyárak is részesedtek a pénzből. "Végül összességében 150 milliárd forintból készült el a Puskás Ferenc stadion három év alatt. Emiatt sehonnan nem kellett elvonni semmit, a magyar gazdaság és annak növekedése kitermelte ezt az összeget is" - mondta Fürjes Balázs államtitkár a köztévében.

A legnagyobb biznisz valóban a kivitelezésben volt. A Strabag ajánlattevőként 3,3 százalékkal adott drágább ajánlatot, mint a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. konzorciuma. Az új Puskás Ferenc Stadion építésére kiírt közbeszerzési eljárás dokumentumaiból kiderült, hogy a nyertes Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Zrt. mely alvállalkozókat vonta be a nettó 150 milliárd forint értékű munka teljesítésébe (ebből 142,85 milliárd a nettó vállalási ár, plusz 5 százaléknyi, 7,15 milliárd forint a tartalékkeret). A Magyar Építő tulajdonosai a Körösaszfalt Zrt.-én keresztül a WHB Befektetési Kft. és az ÉPKAR Zrt...

HOGYAN HITELTELENEDIK EL KOMÁROM, KOLOZSVÁR ÉS NAGYSZEBEN UTÁN A FIDESZ NEMZETI ÜGYEKBEN IS?

ÁTLÁTSZÓ / DOTOHO BLOG
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2019.11.14.


A nemzeti identitás kizárólagosságának erőltetése napjaink európai valóságának, az Európai Uniónak a tagadása. A Momentum nemzetpolitikai paradigmaváltása egy újabb kormányzati mítoszt leplezett le. A Fidesz nem lehet minden magyar pártja.

Régen látott reakcióhullám kísérte az ún. „nemzeti oldalon” az ellenzéki Momentum párt két politikusának szlovákiai és romániai politikai szereplését. Történt, hogy Fekete-Győr András, a pártelnök a liberális USR-PLUS kolozsvári kampányrendezvényén támogatásáról biztosította a romániai elnökválasztáson induló Dan Barnát, míg Donáth Anna, a párt EP-képviselője a Progresszív Szlovákia/Együtt liberális pártszövetség komáromi rendezvényén szólalt fel.

A felmerülő panaszok lényege, hogy a magyarországi Fekete-Győr egy román jelöltet támogatott az elnökválasztáson a szintén elinduló romániai magyar jelölt helyett, míg Donáth Anna a magyar és a szlovák(iai) identitás egyidejű megélésének fontosságára hívta fel a figyelmet a szlovákok és magyarok lakta dél-szlovákiai településen...

VÁROSOKBAN KEZDŐDHET AZ AUTORITER REZSIMEK HANYATLÁSA

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2019.11.15.


Az önkormányzati szint lett a sikeres ellenzéki politizálás terepe a tekintélyelvű rendszerekben; 2019-ben Törökországban, Oroszországban és Magyarországon is érzékeny veszteségeket szenvedtek illiberális vezetők a nagyvárosokban. Az ilyen rezsimekben bár erősen lejt a pálya a hatalom birtokosai felé, jól megválasztott stratégiával még Putyin kerületében is látványos eredményeket lehet elérni. Az elmúlt évtizedekben a posztszovjet térségtől Mexikóig több esetben előfordult, hogy az autokrata berendezkedés leváltásához egy sikeres helyhatósági szereplésen keresztül vezetett az út. A jó önkormányzati szereplés azonban nem jelenti automatikusan a rendszer bukását.

A választás egy veszélyes játék. Ha beszállsz, számolnod kell azzal, hogy veszítesz

– Fidel Castro 1991-ben Nicaragua elnökének, Daniel Ortegának.

Varsó, Isztambul, Moszkva, Budapest

Az elmúlt egy évben négy illiberális demokráciában tartottak olyan helyhatósági választásokat, amelyek során érzékeny veszteségeket szenvedtek a megingathatatlannak gondolt hatalmak.
- Tavaly novemberben Lengyelországban a kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (PiS) labdába sem tudott rúgni a legnagyobb lengyel városokban. Orbán szövetségesei szoros küzdelmet vártak Varsóban, ahol 54-31 arányban maradtak alul; Łodzban 70 százalékot kapott az ellenzék, de Krakkóban, Gdańskban, Kielcében és Katowicében sem tudott győzni a PiS.
- Törökországban a Recep Tayyip Erdoğan vezette kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 16 év után vesztette el a fővárost, Ankarát, de ellenzéki lett Isztambul is, ahol az ellenzék jelöltje az első fordulóban még csak 14 ezer, a kormányzati nyomásra megismételtetett második fordulóban viszont már 700 ezer szavazatos különbséggel győzött.
- Oroszországban a polgármesteri székeket nem érintő helyi választásokat tartottak szeptemberben, Putyin pártja, az Egységes Oroszországért (JeR) annak ellenére zuhant be a moszkvai városi tanácsban, hogy a legerősebb ellenzéki jelölteket nem is engedték indulni; a JeR a 45 fős moszkvai testületben a korábbi 38 helyett most csak 26 mandátumot szerzett.
- Magyarországon a Fidesz kilenc év után nemcsak a főpolgármesteri pozíciót, de a közgyűlési többséget is elveszítette; a 23 megyei jogú városból tízben, a 100 legnagyobb magyar városból pedig ötvenben az ellenzék által támogatott jelöltek győztek. Orbán Viktor pártja a 2002-es országgyűlési szavazás óta nem szerepelt ilyen gyengén választáson.

A felsorolt rezsimek sok dologban különböznek; míg Oroszországban és Törökországban az ellenzéki szervezetekkel, politikusokkal, civilekkel, újságírókkal szembeni erőszak (időnként politikai gyilkosságok is) mindennapos, addig Magyarországon inkább az állami bürokrácia segítségével lép fel a hatalom az ellenfeleivel szemben, Lengyelországban pedig a magyarnál is kevésbé épült ki az illiberális modell...

VÉGTELENÜL HAZUG, OSTOBA, CINIKUS ÉS ALJAS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.11.15.


Napsugaras péntek reggelt! Megint elsuhant egy hét, mint pacalos kondér a népi távdobó bajnokságon. Ha nincs ilyen, akkor legyen! Elég nemzetien hangzik, látványnak sem lenne utolsó a hajladozó árvalányhajak és a rotyogó halászlék között. Gyűlne rá a nép, az biztos. A győztes kapna mondjuk egy gémeskutat. Majd Szőcs Géza megszervezi a szállítást, a sámándob is nagyon ment neki. Azzal is még csak négy éve megy a vergődés, alig került többe (nem az épület, hanem annak hazaszállítása) 2-3 milliárdnál. Bár én még nem tudok róla, hogy Karcagon már csodájára járnak, de ami késik, az vagy később lesz, vagy soha.

Nyolcaskán valaki megint evolúciós bakugrást hajtott végre. A „4 millió éhező gyerek országában” milliárdokat szórunk el játékokra című cikken fél órát röhögtem. Pontosabban nem a cikken, mert nem is cikk, hanem egy MTI hír, mely arról szól, hogy a magyar játékpiac eléri az évi 50 milliárd forintot, mert karácsonykor sokan játékot vásárolnak (az nem derülki, hogy ezen belül mennyi a felnőttek által – valószínűleg a cikkiró által is – használt számítógépes és egyéb játék), átlagban 5-10 ezer forint értékben. Na de a címadás! Az valami zseniális. Az egész országban talán ha összesen van 2 millió gyerek. Most nem szeretnék a KSH labirintusaiban vergődni a pontos számokért, annyira nem fontos. Legyen 2 millió. Ebből 1 millió él olyan családokban, melyekben az egy főre jutó jövedelem nem éri el a létminimumot sem. Abban azért nagyjából biztos vagyok, hogy a legszegényebb családokban is igyekeznek a szülők legalább karácsonykor valami aprósággal örömet szerezni a gyereküknek. Ugyanis a szegény szülők is szeretik a gyereküket és a szegény gyerekek is örülnek a játéknak. A nyolcaska közpénzből fizetett propagandistája valószínűleg szellemesnek gondolta a címet, de kicsit sem az. Javaslom, számolja össze a nagyon vicces cikkíró, hány gyereket lát az alábbi fotókon. Ők azok, akik akkor fognak játékot kapni karácsonykor, ha mi adományozunk, mert a szüleik nem fogják tudni megvásárolni. Aki órákig áll sorban egy tál ételért, annak nem telik játékra...

BUDAPEST KISZÁRÍTÁSÁRA JÁTSZIK ORBÁN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN, ZOLTAI ÁKOS
2019.11.15.


A kabinet népszerűségromboló lépésekre próbálja kényszeríteni Karácsony Gergely főpolgármestert azzal a javaslattal, amely megszabná, mire lehet költeni az iparűzési adót.

Budapest frissen megválasztott ellenzéki vezetésének mozgásterét próbálják szűkíteni azzal a törvényjavaslattal, amely kimondaná: „elsősorban” a tömegközlekedésre kell fordítani a helyi iparűzési adót (hipa) – vélik a Népszavának nyilatkozó szakértők. A hatályos szabályozás egyébként eddig is úgy szólt, hogy „különösen” a közösségi közlekedés finanszírozására kell költeni ezeket a bevételeket, ennek megfelelően a fővárosi önkormányzat ebből fizette ki a BKV fenntartási költségeit is. Azonban szakmai forrásaink szerint az új szabályok később gondot okozhatnak a vezetésnek: ha ugyanis a következő években nő a BKV a finanszírozásigénye, akkor a kormány – anélkül, hogy egy forinttal is megemelné az állami támogatás mértékét - hivatkozhatna arra, biztosított a vállalat működése. Az iparűzési adóból ugyanis összesen 287 milliárd forintos bevétele származik Budapestnek (ebből a kerületek 132 milliárdot kapnak meg), ez pedig bőven fedezi azt az összesen 91 milliárd forintos összeget, amelyet a BKV kap működésre az önkormányzattól és az államtól. Valójában viszont ez csúsztatás lenne, a vállalat ugyanis már jelenleg is súlyosan alulfinanszírozott. A szakmai hüvelykujj szabály alapján egyharmad-egyharmad arányban kellene állnia a költségeket az államnak, a fővárosnak és az utasoknak, de Magyarországon jó ideje az utasok fizetik a legtöbbet, 125 milliárdot, és ezt követi az önkormányzat 79 milliárddal.

Az állami támogatás ráadásul egyre kevesebb: az évtized elején 32 milliárd volt a BKV normatív támogatása, de ez 2018-től 12 milliárdra csökkent, miközben - Tarlós István volt polgármester korábbi nyilatkozatai szerint - csak a szinten tartáshoz évi legalább 40 milliárdos állami támogatásra lett volna szükség. Jellemző, hogy a 2018-as üzleti évben az is sikernek számított, hogy a BKV a tervezett 15 milliárd helyett csak 9,1 milliárdos veszteséggel zárta az évet. Ráadásul becslések szerint 800 milliárd forintnyi felújítás hiányzik a rendszerből. Mindez azt jelenti, hogy ha elfogadják a javaslatot, akkor sarokba szorul a fővárosi vezetés. A kormány ugyanis megteheti, hogy a mostani törvényre hivatkozva nem ad több pénzt a BKV-ra, vagy éppen megpróbál teljesen kifarolni a vállalat támogatásából. Ebben az esetben az ellenzékivé váló budapesti vezetésnek nem marad más lehetősége, minthogy máshonnan teremti elő a szükséges forrásokat, így viszont népszerűségromboló lépésekre – a szociális és a kulturális kiadások lefaragására - kényszerülhet...

AZ AKTIVISTA LELKÉSZ, AKI ÉLETET LEHELT A JÓZSEFVÁROSI GYÜLEKEZETBE

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE, PÓSFAI ORSI
2019.11.14.



  Egy évig kísérte kamera Bolba Márta 
  józsefvárosi evangélikus lelkész 
  munkáját, aki korábban önkormányzati 
  képviselőnek indult, majd tüntetéseken 
  mondott beszédet, de főként olyan 
  közösséget épített Józsefváros közepén, 
  amilyennek a szívünk mélyén az egész 
  országot is látni szeretnénk. A pap-
  aktivista szerep helyett jelenleg leginkább 
  az anyasággal elfoglalt Bolba Mártával és 
  a róla filmet készítő Takács Máriával 
  beszélgettünk egy évvel a forgatás 
  befejezése, és egy hónappal a legutóbbi 
  önkormányzati választások után.

Pénteken mutatják be szélesebb közönség előtt a 16. verzió filmfesztiválon Takács Mária dokumentumfilmjét Bolba Márta józsefvárosi evangélikus lelkészről, aki 2017-ben azzal került az országos sajtó reflektorfényébe, hogy a kerület Magdolnanegyed nevű városrészének önkormányzati képviselőjelöltjeként mérettette meg magát időközi választáson.

A Mandák-ház lelkészét november 14-én a Művész moziban 17:30-kor vetítik a 16. Verzió Filmfesztivál keretében.


A lelkész és az aktivista megférnek egymás mellett

Ugyanakkor – ahogyan az a Mandák-ház lelkésze címet viselő alkotásból kiderül – Márta tevékenysége ennél jóval sokrétűbb. Ahogyan a Mérce kamerája előtt a rendező is elmondja, noha kezdetben az ő kíváncsiságát a politizáló lelkész alakja keltette fel, idővel kiderült, legalább ilyen fontos a kis józsefvárosi gyülekezet vezetőjének aprólékos és fáradhatatlan közösségszervező munkája, amellyel a szabadság és a nyitottság kicsi, ám annál erősebb gócpontját hozta létre kerületben – gyakorlatilag a nulláról építkezve...

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/46. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.11.15.



PUBLICISZTIKA

Váncsa István: 100 köbcenti konyakot

Már az időpontkéréshez is időpontot kell kérni, tudatta az RTL Klub hír­adója azon szerencsés kevesekkel, akik az ambuláns betegellátás ös­vényein most még elhanyagolható gyakorisággal bolyonganak. Ultra­hangvizsgálatra idén már többnyire esély sincs, ám a helyzet evvel együtt korántsem reménytelen. Kap a hajthatatlan beteg egy dátumot, ha akkor újra jelentkezik, és szerencséje van, alkalmasint mondanak neki egy további, a még távolibb jövőbe vesző másik dátumot, amikor majd lesz vizsgálat, lelet is lesz. Utána a páciens mehet vissza az orvo­sához, aki ideküldte, és aki még sok érdekes helyre fogja elirányítani, már ha az alany időközben föl nem fordul. Küldeni fogja az egészség­ügy oly távoli garnizonjaiba is, ahol a csalfa, vak remény már kecseg­tetni se próbál, hanem csak annyit mond, hogy várólista.

Magyarra fordítva talán majd egyszer, valamikor...

Molnár Erzsébet: Ragyogás

Gadó Gábor: A fegyelmezett bíró

Kovács Zoltán: Nyugi!

Szerbhorváth György: A jugoszláv rendszerváltás

Az önigazgatás bukása focinézetből

Szűcs László: Előnyben a Iohannis GmbH

Wilheim András: Jeney Zoltán emlékezete

P. Bodzsár Erzsébet: Keszonnemzedék


V I S S Z H A N G


Kurtág György: Gondolattöredékek Jeney Zoltán körül

Bacsák Dániel–Kapócs Gábor: Nihil novi sub sole?

Állami tébolydák a XXI. századi Magyarországon

Turai Tamás: Huszárok Csillaghegyen

Fried Ilona: A Comandante a kormányzói palotában

P Á R A T L A N

Szilasi György: ROMBOLÁS

-átkai: OKOSTÉRKŐ

Huszár Ágnes: BORKAI A SZÓTÁRBAN

kler: KELL EGY KIS...

-kunc-: GESZTUSTALANSÁG

- vj -: KÁDERHIÁNY

feribácsi: HALLELUJA!

imsz: ITT VAN ÚJRA

(celebrálta Nyerges András)
HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2019/46. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.11.15.


I N T E R J Ú

Nagy N. Péter: A magyar társadalom legrosszabb énje intézményesül
Beszélgetés Fleck Zoltán jogszociológussal

F E U I L L E T O N

Radics Viktória: Ökomama

K R I T I K A

Selyem Zsuzsa: Egy okos, érzékeny áruló

Michel Houellebecq: Szerotonin. Fordította Tótfalusi Ágnes. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 356 oldal, 4299 Ft

A humlebæki Louisiana Modern Művészetek Múzeumának irodalmi fesztiválján 2019 augusztusában a szerző azt mondta, hogy már a Behódolás is egy áruló regénye lett volna, de volt egy mondata, amibe beleszeretett (számomra nincs Izrael, ahová menekülhetnék), és emiatt nem tudta megoldani, hogy az elbeszélő hagyja el Myriamot, és ne fordítva. Na de most! Az új Kiábrándult Értelmiségi két szerelmét is elárulja egy csapásra. Amivel azt a szinte megoldhatatlan feladatot is megoldotta, meséli az említett fesztiválon, hogy egyszerre legyen erotikus és komikus...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Szarka Judit: Ex libris

Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Nádas Péter: A szabadság tréningjei
Schein Gábor: Megleszünk itt
Závada Pál: Hajó a ködben

Bárdos Judit: Személyesebben, érzelmesebben

Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás. Paradigmaváltás a kortárs magyar dokumentumfilmben. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019, 263 oldal, 3200 Ft

Összefoglalja az egyetemes filmtörténet fő tendenciáit és elméleti alapjait (Paul Rotha és John Grierson, a brit filmiskola megteremtőinek elvein alapul a klasszikusként elfogadott dokumentumfilm: valóságos embereket, való dolgokat ábrázolni, társadalomkritikai célból), és arra a kérdésre keresi a választ, hogyan áll ma a magyar film ebben az átalakulásban. Ennek minden összetevőjére itt nem térhetek ki: a magyar film korábbi elszigeteltségére, a kommunikációs lehetőségek bővülésére, az intézményes feltételrendszerre, a forgalmazásra, arra, hogy ha a film a felvilágosítás helyett „a szórakozás határain” belülre kerül, akkor ezzel a mozi helyett a tévében, még inkább a közösségi televíziókban találja meg a helyét...

Weiss János: Az új zene új filozófiája

Albrecht Wellmer: Esszé a zenéről és a nyelvről. Fordította Csobó Pé­­ter. Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Bu­­dapest, 2019, 400 oldal, 4990 Ft

A könyv elsősorban Adornóval dialogizál – azt keresi, hogy Adorno után hogyan lehetséges a zeneesztétika; ezért a szerző különböző előadásokban és tanulmányokban többször is szembenézett az adornói koncepció korlátaival és vakfoltjaival. Talán pontosabb lenne elfogultságokról beszélni: mereven elutasítja a könnyűzenét (a dzsesszben például nem hajlandó meglátni a tiltakozási potenciálokat), és mintha előítéletesen tekintene a XX. század számos nagy zeneszerzőjére (Sztravinszkijra, Hindemithre stb.). Wellmer könyvében is vannak preferenciák, de ilyen típusú elfogultságok nincsenek. A legszebb dicséretet a könyvről talán Georg Mohr fogalmazta meg: „Mindenekelőtt szögezzük le, hogy ez fontos könyv, egy fontos témában, amely a megfelelő pillanatban jelent meg. A szerző nem csak azzal gyakorol ránk nagy hatást, hogy milyen átfogóan és szuverén módon ismeri Adorno zenefilozófiai reflexióit, hanem azzal is, hogy micsoda hatalmas ismeretei vannak a »klasszikus zenéről«, Bachtól napjainkig.” (Deutsche Zeitschrift für Philosophie 2010/4. 649.)...

Kardos András: Romok és kavicsok

Benkő Attila: Ma este. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019, 150 oldal, 2500 Ft

Maga Benkő, a költő, a kószáló egyfelől folyamatosan reflektál arra, hogy mi hajtja, mi alakítja a verset: „a kíváncsiság és az emlékezés.” (Vendégek). Itt nem arról van szó csupán, hogy a költő is idősebb lesz, hanem arról, amit Lator László nagyon pontosan fogalmaz meg Benkő Attiláról: „Nem érzelmeket és gondolatokat közöl, hanem egy-egy helyzetet ábrázol, történetet mond el. De a történet alig-alig folyamatos, vágások, kihagyások tördelik.” Azt is mondanám, hogy Benkő lírája a töredezett próza lírába emelése. Ezért van nagy érdeklődése a „romok és a kavicsok” iránt: „aztán az új még magasabb romok / a régi utcák végén, / ott épülnek a holnapi romok / a tegnapi romokból.” (Régi és új romok). És ha ezt együttolvassuk a következő sorral: „A meséktől a kavicsokig” (Címek), akkor vázlatosan előttünk áll egy nagyon önreflexív, ironikus kószáló archeológus lírai világképe és magatartása: „Kulcs és kilincs, / de ajtó nincs. / Túl későn érkeztél...

„Kábító, gyötrő olvasmány”
Dragomán György Máglya című regényének francia fogadtatásából

György Dragoman: Le Bûcher. Fordította Joëlle Dufeuilly. Édition Gallimard, Paris, 2018, 528 oldal, 24 euró

Dragomán György művészien helyezi egymásra a gyermeki világ leírását – ahol az álom és a valóság még nem válik külön – és Emma tanulókorát, amely keményen összeütközik az ellenséges iskolatársakkal és az első szerelmekkel. Nem is annyira a szorongásos múlt érinti meg, mint inkább a környezetének a megszelídítése. Ezt az általánossá vált és személyes bizonytalan légkört számos metafora adja vissza. [...] Itt nem csupán arról van szó, hogy a regény önmagából, és nem a hivatkozásaiból meríti az erejét, hanem megbabonáz a pompásan megjelenített tárgyak érzéki szépségének keverékével, merthogy ezek a tárgyak szüntelenül megjelennek a világtól elzárt Emma előtt, és mindinkább fantasztikus dimenziót öltenek magukra. (Nicolas Weil: A szabadság kimondhatatlan varázsa. Le Monde, 2018, augusztus 31.)...

Cserhalmi Luca: más

(Kazi Roland ...folyamatos jelen... című kiállítása november 30-ig látogatható a Várfok Project Roomban.)

A kinetikus szobrászat furcsa utóélete tapasztalható a mérnöki technikát alkalmazó képzőművészeti alkotásokon. A mozgó szobrok fénykorában még elsődleges volt az esztétikai szempont, a kortárs technicista művészek alkotásai azonban már csak ritkán mutatnak túl az érdekesség kategóriáján, miközben gyakran túlgondolt filozófiai tartalmakkal nehezítik el a műveket, hogy szellemi igazolást nyerjenek azoknak...

György Péter: Aktivizmus, atópia, cselekvés és helyteremtés

(Lakner Antal Casa activa című kiállítása a Glassyard Galleryben megtekinthető november 30-ig.)

Lakner munkássága valóban elbűvölő, elgondolkozató és szórakoztató egyben. Jól érzékelhetően pontosan tudja a korszak összes, a progresszív művészet benyomását keltő retorikai elvárását, de esze ágában sincsen szorgalmasan és egyben szolgaian követni azokat. A kulturális zajokon persze átszüremlik a poszthumanizmus beszédmódjának idei divatja, amint az ásványvíztilalom és a divatból kiment látványos, exhibicionista gazdagság kritikája. Manapság a Bauhaus a divatos tánc, inkább Budán, mint Pesten, de a luxusvilláknak illő puritán benyomást kelteniük...

Stőhr Lóránt: Keresők

(5. Taiwan Dox, Tajvani Dokumentumfilm Napok, Budapest, október 31.–november 2.)

A sportteljesítmény azonban elcsábította a filmkészítőket a sportoló emberi esendőségétől, személyes drámáitól – a Taiwan Dox legjobb alkotásaiban nem az elemekkel, széllel, faggyal, hullámokkal, hanem a szülőkkel, a családi örökséggel birkóztak a főhősök. A 18 lettem a földrajzi és társadalmi távolság dacára Magyarországról nézve is ismerős történetet mesél el két etnikai kisebbségbe tartozó, szociokulturálisan elmaradott közegbe, hátrányos helyzetű családba született lányról, akik megpróbálnak kitörni a fojtogató családi kötelékből...

Herczog Noémi: Öltönyös szex

(Lev Tolsztoj: Anna Karenina, r.: Roman Polák, Pesti Színház)

Mivel egy egér memóriájával rendelkezem, én is csak lassan jövök rá, hogy tíz éve már láttam ezt az előadást Nyitrán (az ottani remek – egyébként nemzetközi – fesztivál hazai programjában). Akkori jegyzeteim szerint azóta legalább másfél órával rövidebb lett a rendező és Daniel Majling eredetileg (?) négy és fél órás adaptációja, és a rövidülés feltétlenül a javára válik. A kölcsönzött Anna Karenina ugyanakkor beleillik a Vígszínház nagy orosz klasszikusok sorozatába is A Mester és Margaritától vagy a Háború és békétől kezdve a Bíborszigeten át a Bűn és bűnhődésig vagy épp a Félkegyelműig. A kulturális hierarchiában ezek a művek magas polcot foglalnak el, és járulékosan jut ebből a rangból a patinás intézménynek, a „klasszikusok korszerű színrevitelét” ígérő Vígnek is. Hogy ez az ígéret mit takar valójában, annak szemléletes példája egy gyakorlatilag készen átvett előadás...

Fáy Miklós: Harmadszor is torkon szúrja

(Puccini: Pillangókisasszony – közvetítés a Metropolitan Operából, november 10.)

Minghella azt mondja egy, a bemutató körül készült filmen, hogy amikor dicsérik a rendezését, azt mondják, mennyire szép. Ennél rosszabbat nem is mondhatnának. Szívszakasztónak kell lennie.

De az is...

Rákai Zsuzsanna: Két egyéniség

(Budapesti Fesztiválzenekar, Renaud Capuçon, Lahav Shani, Zeneakadémia, november 7.)

Az este vendégművészei közül a fiatal izraeli karmester, Lahav Shani volt az, aki a maga előadói értelmezéseit hangsúlyozottan a művek egyedi adottságaiból, szerkezetéből és karakteréből vezette le, mégpedig rendkívül karizmatikus módon. Az estét keretező Prokofjev-kompozíciók nyersen és erőteljesen szólaltak meg az irányításával, de harsány drámaiságuk, amelyet a dirigens cseppet sem tompított a kiegyensúlyozott hangzás ideájának kedvéért, éles fény-árnyék játékkal adta át a helyét a poétikus dallamosságnak, ha arra volt szükség...

Siba Antal: Rínak

(Vetélkedők a képernyőn, Sztárban sztár leszek, X Faktor, Fölszállott a páva)

A síró ember látványa meggondolkodtató, és föltétlen tiszteletet parancsol. Azt mutatja, hogy embertársunk fájdalma a szokottnál nagyobb, és az elviselhetőség határát érinti. Ilyenkor az ember megadja magát, elhallgat, ha előtte mondatba kezdett, vagy kiissza a konyakját, ha maradt még a poharában. Fegyelmezi magát, mert a síró ember erre inti. De ha egy műsorban ötpercenként fakadnak sírásra, akkor nem tudni, mi a teendő. Egyre közömbösebb lesz, aki látja, és a végén már nem érdekli. Ebben a műsorban sírnak – összegez.

I R O D A L O M

Turi Tímea: Kitűnni hiba

Nemrég összefutottam egy régi tanárommal. Ő már akkor felnőtt volt, amikor én még kamasz, és most szinte egyenrangú felekként találkoztunk, nehéz volt újrakalibrálnunk a viszonyunkat arra a pár villamosmegállóra, amíg egymás mellett voltunk kénytelenek utazni, hiszen túl kevéssé ismertük egymást ahhoz, hogy érdemi beszélgetést folytassunk, de túlságosan jól ahhoz, hogy a köszönés után csak úgy elfordulhattunk volna. Mit lehetne mondani? Így az egyik legbiztonságosabbnak tűnő témához fordultunk, a gyerekeinkről kezdtünk beszélni, ki-ki a magáéról, és az iskolaválasztás nehézségeiről...

Csabai László: A sors útjai

Jenőnek sosem volt kapcsolata az ellenkező nemmel. „Született agglegény” – ezt tartotta róla a család, az utca. Az egész Városmajor.

– Minek születik meg az ember, ha úgyis meghal? – kérdi most Jenő fáradt bölcsességgel, miközben nyársra húzza a gusztusos császárszalonna-darabot. – Azért, ha már világra jöttem, igyekszem élvezni is valamennyire az életet, de hogy utódokat nemzzek, akik majd szintén rádöbbennek az élet végességére... Á, az ki van zárva. Mindig így gondolkodtam.

– Jenő bácsinak igaza van – helyesel Ervin, és egy hagymával gazdagon megrakott kenyérszeletet tesz nagybátyja nyársa alá. – Ha az ember nagyon igyekszik, vagy különösen szerencsés, úgy érheti öröm az életben, ám az igazi öröm a szenvedéstől való megszabadulás, ahogy azt Buddha is megmondta, s a szenvedéstől az szabad, aki meg sem születik.

– Én nem tudom, miket mondott Buddha – ellenkezik Nelli –, de az életedet kísérő társ megkeresése, az utódnemzés és az utódok felnevelése adja a legnagyobb boldogságot. Ezekről kár és ostobaság lemondani...

Becsy András: Kr. u. 1973

Csak két korszakot ismertem: egy némát és egy énekeset. Az egyik forró volt, és izzadtam, a másik hideg, és vacogtam. Aztán a két korszakot néven neveztem. Az előbbi a zöldségek, gyümölcsök és a rengeteg főzelék, az utóbbi a téli gyümölcsök: a narancs és a banán ideje lett. Majd kisebb egységekre bomlott a két rész. A forróban epres krémes, málnás krémes, barackos krémes és szőlős krémes szakaszok követték egymást. Málnahab és bodzaszörp nézte némán, hogyan fújja a homokot az útra a szél. A hidegben először a piros bácsi ideje jött el, csomagot hozott, és énekelni kellett neki. Aztán gyönyörű mesefát hozott ajándékokkal az a halott fiatalember, akitől tiltott apám, mert félt az élőktől, de nagyanyám minden szombat délben átvitt a parókiára, hogy erről az emberről hallgassak történeteket. Azon az estén, mikor eljött, énekelni kellett hozzá is. És mindig volt egy nap, mikor nagyanyáméknál aludtam, és nem kellett hamar lefeküdnöm. Ennek a napnak a legvégén mindenki énekelt...

Patak Márta: A mozdonyvezető nemrég nősült

Mikor másnap vagy harmadnap olvasta az újságban a gyászhírt, akkor fölnézett, próbálta maga elé képzelni a horpadt arcú, bajuszos férfit, újból átvillant benne a gyanú árnya, hátha nem is akart meghalni, csak nem ért át időben, elmélázott útközben, nem számított rá, hogy közben elindul a vonat, az utolsó pillanatban meg már késő lett volna hátraugrani. Így van ez az öngyilkosoknál. Egyik sem akar igazán meghalni, aztán mire meggondolná magát, már nincs visszaút. Épelméjű, tiszta fejű ember nem vet véget önkezével az életének. Korcsmáros doktor így vélekedett, szerinte, aki megteszi, az vagy egészen megháborodott, vagy elkeseredésében borult el hirtelen az elméje...

Vörös István: Személyiséghitel

Vörös István: Távszex Ágnessal

Vörös István: Lélekvándorlás még életedben

Gergely Ágnes: Tóth Árpád emlékére

Visky András: Nem tartozol

Visky András: Utolsó előtti ítélet

Visky András: Távirat 1989-ből

Visky András: Unicum-kereszt

HADÜZENET A BÍRÓI KARNAK – A 168 ÓRA 2019. NOVEMBER 14-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2019.11.13.



  Korábban nem tapasztalt 
  határozottsággal reagált a Magyar Bírói 
  Egyesület (Mabie) arra, hogy Tatár-Kis 
  Péter, a Fővárosi Törvényszék megbízott 
  elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett 
  Vasvári Csaba bíró ellen egy végzése 
  miatt, amelyben az Európai Unió 
  Bíróságánál előzetes döntéshozatali 
  eljárást kezdeményezett.

  Hadüzenet a bírói karnak

  Korábban nem tapasztalt határozottsággal 

  reagált a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) arra, hogy Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék megbízott elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Vasvári Csaba bíró ellen egy végzése miatt, amelyben az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.

Kadlót Erzsébet volt bíró, majd az Alkotmánybíróság főtanácsadója, ma ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára is megerősítette, hogy a Fővárosi Törvényszék megbízott elnökének nem volt joga fegyelmi eljárást kezdeményezni Vasvári Csabával szemben .

A mi üzenetünk olyan egyszerű: tanulni szeretnénk

A legszegényebbek azért nem jutnak be a középfokú oktatásba 16 éves koruk után, mert az iskola, köszöni szépen, nem kér belőlük – mondja Orsós János, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az Idetartozunk! Egyesület, amely aláírásokat gyűjt a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra emeléséért. Az egyesület vezetője, Setét Jenő úgy véli: ebben az ügyben társadalmi konszenzust tudnak kialakítani.

A nyelvvizsga kifogott a kormányon
Orbán Viktor kénytelen volt visszavonni azt a rendelkezést, amelyről szakértők már hosszú évek óta állítják, hogy ellehetetleníti az egyetemeket: így végül nem lett a felsőoktatásba lépés feltétele a nyelvvizsga megléte.

Amiről „Dóra” nem jelentett - Messzire nyúltak a CIA karjai

Allen Dulles, a CIA egyik alapítója volt a szülőatyja a Kelet-Európára kidolgozott szétforgácsolási, illetve robbantási műveleteknek, amelyekkel a szovjet érdekszférába tartozó országok balra tolódási politikai folyamatait akarták megállítani. Többek között a lengyel titkosszolgálat egyik főtisztjét, bizonyos Józef Światłót bízta meg azzal, hogy jelentsen fel magas beosztású pártfunkcionáriusokat az amúgy is paranoiás moszkvai vezetőknél.

Sándor Iván: A gondolat mindig oszlatni tudja a sötétséget

A kormányzat téved, ha azt gondolja, hogy a tudomány és a művészet hatalom kérdése. Erőszakos eszközökkel birtokba vehetik a legfontosabb intézményeket, de értéket teremteni nem képesek – mondja Sándor Iván, akinek életművében kezdettől fogva összefonódik a regény és az esszé.

„Vigyázzunk a fazonnal, nem kell elnök azonnal”

Harminc éve volt a „négyigenes” népszavazás

1989. november 26-án tartották az úgynevezett négyigenes népszavazást, amely a rendszerváltás tervezett modelljét félelnöki demokráciából konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megerősített miniszterelnöki demokráciává változtatta. Ha körbenézünk Kelet-Európában, a környező államokban megosztott végrehajtó hatalom működik. Hogy a köztársasági elnököt közvetlenül vagy parlamenti közbeiktatással választják, az gyökeresen más karaktert ad a közjogi struktúrának.