2019. szeptember 30., hétfő

SZABAD SZEMMEL: VARGA JUDIT SZERINT TÚLLIHEGIK A JOGÁLLAMOT, DE ÉRIK A SZANKCIÓ MAGYARORSZÁG ELLEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.30.



Financial Times 

A magyar igazságügyi miniszter újból támadta, hogy a jogállamiságtól függjön, visszafogják-e az uniós pénzeket bizonyos tagállamok esetében. Varga Judit azzal érvelt, hogy a rendszer igencsak megosztaná a szervezetet. Ráadásul nem lehet pontosan meghatározni a feltételeket, így az elképzelés csak fokozná a jogi bizonytalanságot az egész EU-ban. Arról nem beszélve, hogy túl nagy mérlegelési lehetőséget adna a Bizottságnak, jóllehet erre az uniós alapszerződések nem adnak módot. Jelen állás szerint ha egy kormány nem ért egyet az alapok bizonyos hányadának megvonásával, akkor csak négyötödös többség felmutatásával tudna változást kicsikarni. Szerinte túllihegik a jogállamot, azzal inkább jogi, nem pedig politikai alapokon kellene foglalkozni. A politikus bízik abban, hogy az év végére véget érhet a vita az EU-val. Varga Judit úgy látja, hogy jó pár tagország már belefáradt a jogállami paláverbe, és a patthelyzet éket ver Kelet-Európa, illetve a többiek közé. A miniszter az interjúban képtelenségnek minősítette a 7-es paragrafus alapján indult eljárást, de azt is, hogy annak hónapokon belül bármiféle eredménye volna. Arra is kitért, hogy az egész ügy csak megszilárdította Orbán Viktor hazai támogatását, érzelmi alapokon mozgósította a hatalom mellett, és nem csupán Magyarországon, hanem az egész régióban. Merthogy itt boszorkányüldözés folyik. A lap ennél a pontnál idézi, amit a kormányfő a Fidesz tegnapi kongresszusán mondott, nevezetesen hogy ez a mi országunk, a mi életünk és arról csakis a magyarok határozhatnak. A magyar ügy próbakő lesz, mármint hogy a tagállamok mennyire hajlandók időt áldozni, illetve kockáztatják a belső összecsapásokat, amennyiben erősen nyomulnak ebben a kérdésben. Főként ha a magyar fél pontot akar tenni a dolgok végére és kapható bizonyos, korlátozott engedményekre. Varga megismételte, hogy az EP csak azért kezdeményezett – igazságtalan – vizsgálatot az ország ellen, mert az nem támogatja a bevándorlást. Szerinte a tranzitövezetben lévő menedékkérők nem fordulnának a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, ha bizonyos civilek nem adnák alájuk a lovat. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke erre úgy reagált, hogy gyalázatos, ami a két zónában zajlik, hiszen többektől megvonják az élelmiszert. De ha a hatalomnak nem tetszik a tiltakozás, akkor még mindig megteheti, hogy elkezdi alkalmazni az emberi jogi normákat. Hegedűs Dániel, Berlinben dolgozó elemző azt mondja, ha lezárnák az eljárást a 7-es cikkely alapján, az nagy jelképes győzelem volna a magyar kormány számára, egyben csapás a hazai politikai és civil ellenzéknek. Mert elismerné, hogy helyes volt mindaz, ami 2010 óta történt Magyarországon.

A finn kormányfő azt közölte: Magyarországot és Lengyelországot is ideszámítva egyetlen tagállam sem utasítja közvetlenül, hogy a következő hosszú távú pénzügyi időszakban a demokratikus normák betartásától tegyék függővé az EU-s támogatásokat. Rinne hozzátette, hogy a hétéves költségvetéssel, amely jövőre lép életbe, senkit sem kívánnak a falhoz állítani. (Hanem megvédeni az embereket az elveket be nem tartó önkényuralomtól, fejtette ki a Reutersnek – a szerk. megj.) A jelentés felidézi, hogy Budapest és Varsó idáig hevesen ellenezte az elképzelést. Finnország az unió soros elnökeként azonban igen nagy fontosságot tulajdonít a két kérdés kapcsolásának és ez feszültséghez vezetett főként a magyar kormánnyal, amely ellen, a lengyelekhez hasonlóan, jogállami eljárás van folyamatban. A finn vezető egyébként ma Prága után Budapestre látogat, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon, miután az visszaérkezik Chirac temetéséről.

A finn miniszterelnök a lapnak is megerősítette, hogy egyetértés alakult ki az ügyben az unión belül, miként kössék össze a szervezet által folyósított szerkezeti és egyéb támogatásokat a jogállam tiszteletben tartásával. A kérdés kiemelt fontosságát azzal magyarázta, hogy ha valamely tagország megszegi ezeket az elveket, az az egész EU-t sodorja veszélybe. A Bizottság ezért helyezkedik nagyon szigorú álláspontra ez ügyben. A vita nem Magyarország, Lengyelország vagy bárki más ellen irányul, a célja az, hogy megvédje a közösséget – mutatott rá Rinne. Azt is fontosnak nevezte, hogy megoldja a nézeteltéréseket a karbonsemleges klímacélok kapcsán. Ennek érdekében – tette hozzá a politikus – segíteni kell azoknak a kormányoknak, amelyek országa erősen függ pl. a szénenergiától. Szerinte a szolidaritás révén a már a következő hónapokban egyetértésre lehet jutni a 2050-re tervezett célkitűzésekről. A politikus a migrációt tartja a legfogasabb kérdésnek a következő hosszú távú uniós költségvetésről zajló tárgyalásokon, miután bizonyos tagok ellenállnak a kötelező kvótáknak. Reméli, hogy a múlt héten született máltai, ötoldalú ideiglenes megállapodás révén az új Bizottság új javaslatot tud letenni az asztalra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.