BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7248. – A BIZALOM ÁRA

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.24.

Április 12-én reggel 377,56 forintot kértek egy euróért, este tíz körül már 367,65-öt. Két és fél százalék erősödés néhány óra alatt, ráadásul zárt hazai piac mellett (vasárnap volt, biztosan emlékszel), tehát olyan kereskedők között, akik a forintot legfeljebb hallomásból ismerik. A folyamat nem aznap kezdődött. Márciusban még 385 és 390 között mozgott az árfolyam, a választást megelőző napokban 375 és 378 között. A piac hetekkel korábban elkezdte beárazni a valószínűséget, és vasárnap este már csak a mértéket árazta be. Ma 362 és 365 között jár az árfolyam, az év elejéhez képest közel öt százalékkal erősebben.

Érdemes tisztázni, mit áraz be ilyenkor a piac. Nem programot, nem miniszterelnököt, nem is szimpátiát. A szórást árazza, amit a bizonytalanság szül. Egy befektető számára az a rossz ország, amelyikről nem tudni, mit lép a jövő héten, ahol az adórendszert rendeletben írják át, ahol a jegybank és a kormány nyilvánosan pereskedik, ahol az uniós tagság kimenetele nyitott kérdés, ahol a miniszterelnök álmodik valamit, ami másnap reggel megjelenik a Magyar Közlönyben. Ezért a bizonytalanságért felárat kér, és ezt a felárat mindannyian fizetjük, akkor is, ha soha életünkben nem vettünk állampapírt.

A felár ugyanis jegyzett termék. Az ötéves magyar csődkockázati biztosítás, a CDS az év elején 146 bázisponton állt (azaz a nemfizetés elleni biztosítás éves díja 1,46%), márciusban 113-on, április 22-én már csak 82-n. A lengyel felárhoz mért különbség hatvanról húsz bázispontra szűkült.

Ehhez jött a brüsszeli megállapodás május 29-én az uniós támogatásokról, 16,2 milliárd euróról. A tényleges folyósítás huszonhét szupermérföldkő teljesítéséhez kötött, de ezek teljesítése ma már jóval valószínűbb, mint a nerben bármikor volt. A 2022-ben befagyasztott pénzről öt hét alatt született megállapodás, ami önmagában is elárul valamit arról, hogy az akadály korábban hol volt.

Az erősebb forint olcsóbbá teszi az importot, az olcsóbb import lenyomja az inflációt (júniusban 1,7 százalék, júliusban 1,2). Az alacsony infláció mellett a jegybank kamatot vághat (júliusban 5,75 százalékra, és augusztus 25-én jöhet a következő). Az alacsonyabb kamat és a szűkebb felár csökkenti a hozamokat, az alacsonyabb hozam pedig olcsóbbá teszi az adósságot, és itt már nagyon nagy számokról van szó. Az államadósság március végén 57 077 milliárd forint volt, a kamatkiadás tavaly a GDP 4,7 százaléka, ami elemzői várakozás szerint három százalék közelébe mérséklődhet. Ez a különbség évi ezermilliárd forint fölötti tétel, egyetlen forintnyi megszorítás nélkül. A javuló mutatók pedig visszahatnak a kiindulópontra, a felár tovább szűkül, a forint tovább erősödhet.

Ez matematikailag pozitív visszacsatolás, és ilyenből a közgazdaságtanban meglepően kevés van. A piacok többsége önkorrigál, ha drágul valami, kevesebbet vesznek belőle. A bizalom nem ilyen. A bizalom önerősítő, és épp ezért kétirányú. Ugyanaz a hurok, amelyik most lefelé viszi a kamatkiadást, tizenhat éven át felfelé vitte. Az ország nem azért fizetett kockázati felárat, mert szegény volt, hanem mert kiszámíthatatlan.

A kockázatok viszont pontosan ott vannak, ahol a hurok elvágható. A védett üzemanyagár és a kamatstop már kivezetve, az árrésstop viszont áll, a Pénzügyminisztérium a kivezetést napirendre sem vette. Az MNB számítása szerint azonnali kivezetés esetén is a három százalékos cél alatt maradna az infláció, a bevezetéskori 1,4 százalékpontos technikai árcsökkentő hatásnak nagyjából a negyede épülne vissza. A másik nagy bizonytalanság, amire viszont a kormánynak nincs sok hatása, az energiaár. A közel-keleti konfliktus megemelte az olaj- és az európai gázárakat, ehhez jön az aszály és a rezsicsökkentés érintetlenül hagyott költségvetési tétele. Ha ezek egyszerre mozdulnak, a hurok visszafelé is ugyanolyan gyorsan tud futni, mint előre.

A piac tehát előleget adott, méghozzá nagyot. A bizalom az egyetlen gazdasági erőforrás, amelyet előre folyósítanak, és utólag ellenőriznek. Ha megmaradna, az sokat segítene az ország gazdasági teljesítményén is.

ITT OLVASHATÓ