Szerző: KLIKKTV
2026.08.26.
Matolcsyékat elővezetheti a rendőrség az MNB-botrány miatt...
2026. augusztus 26., szerda
RENDKÍVÜLI - MATOLCSYÉKAT ELŐVEZETHETI A RENDŐRSÉG AZ MNB-BOTRÁNY MIATT
KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2026.08.26.
Matolcsyékat elővezetheti a rendőrség az MNB-botrány miatt...
Szerző: KLIKKTV
2026.08.26.
Matolcsyékat elővezetheti a rendőrség az MNB-botrány miatt...
MEGHALLGATTÁK AZ NVVH ELNÖKJELÖLTJEIT, NYILVÁNOS A MENTŐK KIÉRKEZÉSI IDEJE – NEWSCAST
HVG PODCAST
Szerző: HVG PODCAST
2026.08.26.
Kedden hallgatta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére pályázókat az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága, a Független Közmédia Testület jelöltjeinek bizottsági meghallgatása viszont meghiúsult. Feljelentést tett a Szijjártó-féle lélegeztetőgép-beszerzések ügyében Orbán Anita külügyminiszter. Mostantól nyilvános, havonta frissülő felületen lehet követni, hogy mennyi idő alatt érnek ki a mentők egy riasztás után. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
Szerző: HVG PODCAST
2026.08.26.
Kedden hallgatta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére pályázókat az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága, a Független Közmédia Testület jelöltjeinek bizottsági meghallgatása viszont meghiúsult. Feljelentést tett a Szijjártó-féle lélegeztetőgép-beszerzések ügyében Orbán Anita külügyminiszter. Mostantól nyilvános, havonta frissülő felületen lehet követni, hogy mennyi idő alatt érnek ki a mentők egy riasztás után. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
HIÁBA JÁRNA JOGERŐSEN 2 MILLIÓ FORINT A BUDA-CASH-KÁROSULTNAK, MÉG RAJTA KÉRNEK SZÁMON 7 MILLIÓ
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.08.26.
Emlékszik még valaki a Buda-Cash- (BC-) ügyfelek kálváriájára? A 2015-ben kirobbant Buda-Cash-ügy Magyarország egyik legnagyobb brókerbotránya, egy éveken át működő, több tízmilliárd forintos pénzügyi visszaélés volt. Összetett ügyről volt szó, ahol a csaló brókercég engedély nélkül hozzányúlt az ügyfelek pénzéhez, értékpapírjaihoz, végül a Befektető-védelmi Alapnak (BEVA) kellett az ügyfelek egy részét kártalanítania. A helyzetet bonyolította, hogy nehéz volt kibogozni, hogy kinek mije volt a cégnél. Ráadásul a Buda-Cash állami felszámolója, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. mindenféle külföldi szolgáltatóval, például a dán Saxo Bankkal is vitázott, pereskedett azzal kapcsolatban, hogy mi jár vissza a magyar ügyfeleknek, és mi az, amit a külföldi cég – ami maga is a Buda-Cash áldozatának tartja magát – megtarthat.
Hiába vagyunk az összeomlás után 11,5 évvel, vannak, akik még pereskednek, e cikk történetének hőse is (nevezzük Rolandnak). De hogy a kafkai történet még rettenetesebb legyen: hiába nyer valaki jogerősen pert, van, hogy az ítélet után is kilátástalan küzdelmet kell folytatnia azért, hogy a pénzéhez hozzájusson. Ez történt Roland esetében is...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.08.26.
Hiába vagyunk az összeomlás után 11,5 évvel, vannak, akik még pereskednek, e cikk történetének hőse is (nevezzük Rolandnak). De hogy a kafkai történet még rettenetesebb legyen: hiába nyer valaki jogerősen pert, van, hogy az ítélet után is kilátástalan küzdelmet kell folytatnia azért, hogy a pénzéhez hozzájusson. Ez történt Roland esetében is...
VAGYONVISSZASZERZÉS: 7000 ÜGY IS VÁRHAT A HIVATALRA? | DR. HORVÁTH LÓRÁNT
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.08.25.
A vagyonvisszaszerzés lehetőségeiről, az ügyészség előtt álló feladatokról, a korrupciós ügyek feltárásáról és az ukrán aranykonvoj ügyéről beszélgetett Dr. Horváth Lóránt ügyvéddel Dési János műsorvezető. Szóba került az új vagyonvisszaszerzési hivatal, a több ezer lehetséges ügy, a hatóságok közötti együttműködés, valamint az is, hogy egy esetleges politikai változás után hogyan lehetne feltárni és visszaszerezni az eltűnt vagyont.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.08.25.
A vagyonvisszaszerzés lehetőségeiről, az ügyészség előtt álló feladatokról, a korrupciós ügyek feltárásáról és az ukrán aranykonvoj ügyéről beszélgetett Dr. Horváth Lóránt ügyvéddel Dési János műsorvezető. Szóba került az új vagyonvisszaszerzési hivatal, a több ezer lehetséges ügy, a hatóságok közötti együttműködés, valamint az is, hogy egy esetleges politikai változás után hogyan lehetne feltárni és visszaszerezni az eltűnt vagyont.
ÉVI TÍZMILLIÁRDOKAT BUKIK A MAGYAR GAZDASÁG AZ ENERGIADIPLOMÁCIA TÉTLENSÉGÉN
G7.HU
Szerző: JOLSVAI ZOLTÁN
2026.08.26.
A magyar villamosenergia-rendszer az európai mezőnyben fizikailag jól integrált hálózatnak számít, az ipari fogyasztók és a magyar gazdaság egésze mégis évről évre jelentős felárat fizet a nyugati áramárakhoz képest. A probléma nem a hazai vezetékek hiányában keresendő, és nem is a piacok határokon átnyúló összekapcsolására szolgáló algoritmus hibás, netalán részrehajló. Ezúttal még csak nem is a minden szempontból kártékony rezsicsökkentést vesszük újra elő. A rendszer tervezetten működik, ugyanakkor a szomszédos országok belső hálózati hiányosságainak mellékhatásaként itthon olyan árcsúcsok jönnek létre, amelyek nemzetgazdasági szinten több tízmilliárd – de akár több százmilliárd – forintos pluszterhet eredményeznek.
A problémát egész pontosan az okozza, hogy az osztrák és szlovák belső vezetékek rossz állapota miatt a szomszédos rendszerirányítók – a nagyfeszültségű távvezeték-hálózatok fizikai üzemeltetői* – korlátozzák a Magyarország felé áramló olcsó nyugati áram mennyiségét, pedig az mérsékelni tudná a hazai árcsúcsokat. A magyar energiadiplomácia és a szabályozó hatóság pedig látszólag – a probléma súlyához mérten mindenképpen – passzív marad az európai fórumokon. A csend nem véletlen: az árkülönbözet masszív profitot generál a hazai szereplők egy részének...
Lásd még:
Szerző: JOLSVAI ZOLTÁN
2026.08.26.
A problémát egész pontosan az okozza, hogy az osztrák és szlovák belső vezetékek rossz állapota miatt a szomszédos rendszerirányítók – a nagyfeszültségű távvezeték-hálózatok fizikai üzemeltetői* – korlátozzák a Magyarország felé áramló olcsó nyugati áram mennyiségét, pedig az mérsékelni tudná a hazai árcsúcsokat. A magyar energiadiplomácia és a szabályozó hatóság pedig látszólag – a probléma súlyához mérten mindenképpen – passzív marad az európai fórumokon. A csend nem véletlen: az árkülönbözet masszív profitot generál a hazai szereplők egy részének...
KIDERÜLT, MENNYIT KELL VÁRNI A MENTŐKRE: A LEGSÚLYOSABB ESETEK TIZEDÉBEN 26,4 PERCNÉL IS KÉSŐBB ÉRKEZIK A SEGÍTSÉG
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2026.08.25.
Ha valaki eszméletlenség, súlyos légzészavar vagy más közvetlen életveszély miatt hív mentőt, tízből egy esetben 26,4 percnél is tovább vár a segítségre. Az OMSZ mostantól havonta megmutatja, mennyi idő telik el a 112 tárcsázásától a mentő megérkezéséig – és azt is, hogy hol lehetne ebből az időből lefaragni.
Mostantól havonta frissülő, nyilvános felületen követhető, hogy a hívásokra mennyi idő alatt érnek ki a mentők. Ezt a stat.mentok.hu oldalon bárki megtekintheti, elemezheti. Júliusban a P1-es, közvetlen életveszélyt jelentő hívások 90 százalékánál 26,4 percen belül érkezett meg a segítség. Ez csaknem kétszerese az elvárt 15 percnek, és például az angliai kiérkezési időknél is jócskán rosszabb.
Az új felület nemcsak az átlagos kiérkezési időt mutatja meg, hanem a mediánt és az úgynevezett 90. percentilist is. Ez utóbbi azt jelzi, hogy az esetek 90 százalékában legfeljebb mennyi idő alatt érkezett a helyszínre a mentő. A késések megítélésére ez alkalmasabb az átlagnál, mert láthatóvá teszi azt is, hol húzódik a leglassabban ellátott tíz százalék határa.
– Mi fel merjük vállalni, hogy megmutatjuk, most mennyi – közölte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sajtóháttérbeszélgetésén Hegedűs Zsolt miniszter. Hozzátette: a 26,4 perc az, amit örököltünk. A kormányzat feladata, hogy ebből perceket nyerjünk, és az érték egyre lejjebb menjen. A kormány célja, hogy a legsürgősebb esetek legalább 90 százalékában 15 percen belül a helyszínre érjen a segítség. A tárca vezetője az adatközlés elindítását szemléletváltásnak és a rendszerváltás óta példátlan lépésnek nevezte. Mint mondta, az egészségügyi minőségi mutatók mérése, ellenőrzése és nyilvánosságra hozatala az egészségügyi reform egyik alapfeltétele. A közölt adatok ugyanis nemcsak azt teszik láthatóvá, hogyan teljesít a mentőszolgálat, hanem – különösen nemzetközi összehasonlításban – a kormányzatot és magát a minisztert is szembesítik az elmaradásokkal, és intézkedésre késztethetik a döntéshozókat...
Szerző: DANÓ ANNA
2026.08.25.
Mostantól havonta frissülő, nyilvános felületen követhető, hogy a hívásokra mennyi idő alatt érnek ki a mentők. Ezt a stat.mentok.hu oldalon bárki megtekintheti, elemezheti. Júliusban a P1-es, közvetlen életveszélyt jelentő hívások 90 százalékánál 26,4 percen belül érkezett meg a segítség. Ez csaknem kétszerese az elvárt 15 percnek, és például az angliai kiérkezési időknél is jócskán rosszabb.
Az új felület nemcsak az átlagos kiérkezési időt mutatja meg, hanem a mediánt és az úgynevezett 90. percentilist is. Ez utóbbi azt jelzi, hogy az esetek 90 százalékában legfeljebb mennyi idő alatt érkezett a helyszínre a mentő. A késések megítélésére ez alkalmasabb az átlagnál, mert láthatóvá teszi azt is, hol húzódik a leglassabban ellátott tíz százalék határa.
– Mi fel merjük vállalni, hogy megmutatjuk, most mennyi – közölte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sajtóháttérbeszélgetésén Hegedűs Zsolt miniszter. Hozzátette: a 26,4 perc az, amit örököltünk. A kormányzat feladata, hogy ebből perceket nyerjünk, és az érték egyre lejjebb menjen. A kormány célja, hogy a legsürgősebb esetek legalább 90 százalékában 15 percen belül a helyszínre érjen a segítség. A tárca vezetője az adatközlés elindítását szemléletváltásnak és a rendszerváltás óta példátlan lépésnek nevezte. Mint mondta, az egészségügyi minőségi mutatók mérése, ellenőrzése és nyilvánosságra hozatala az egészségügyi reform egyik alapfeltétele. A közölt adatok ugyanis nemcsak azt teszik láthatóvá, hogyan teljesít a mentőszolgálat, hanem – különösen nemzetközi összehasonlításban – a kormányzatot és magát a minisztert is szembesítik az elmaradásokkal, és intézkedésre késztethetik a döntéshozókat...
„AMÍG EZ NEM VÁLTOZIK, MAGYARORSZÁG EL VAN VESZVE!” – KÖRNYEZETVÉDŐK A HULLADÉKMAFFIA NYOMÁBAN
ZÖLD VÁLASZ
Szerző: LITKAI GERGELY
2026.08.25.
Tájsebgyógyításnak álcázott környezetszennyezéseket dokumentál évek óta egy Vértesben élő természetvédelmi szakmérnök. Kárpáti Tímea azt mondja, rendszerszintű bajok állnak egy egész helyi vizes élőhely feltöltése, lényegében elpusztítása mögött. Keresztes László Lóránt volt országgyűlési képviselő, a Vízválasztó Mozgalom elnökhelyettese az utóbbi években 15 gyanús vagy illegális hulladéklerakási helyszínt dokumentált, de azt mondja, kétszer ennyi is van, ahol azonnali vizsgálat lenne szükséges. Szerinte megalapozottan állítható, hogy maffiaszerű szervezetben hoznak illegális olasz eredetű hulladékot Magyarországra. Gyanús, hogy ebből a Vértesbe is kerülhetett. Litkai Gergely Zöld Válasz podcastjának vendége Kárpáti Tímea és Keresztes László Lóránt.
Az adásban részletesen tárgyalt történet részleteiben tavaly kapott nyilvánosságot. A Vértesben, Pusztavám és Oroszlány között, a Cica-homok nevű egykori barnakőszén-bányában egy természetes úton regenerálódott bányató és értékes vizes élőhely alakult ki. A rekultiváció során ezt a területet elkezdték feltölteni olyan „fedőanyaggal”, amelyet különböző – köztük veszélyes – hulladékok kezelésével állítottak elő. A természetvédők szerint az első ütemben mintegy 45 ezer tonna ilyen töltőanyagról volt szó.
Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök lett az egyik kulcsszereplője az ügy feltárásának. Helyszíni megfigyelésekkel, dokumentumok vizsgálatával és később mintavételekkel kezdte követni, mi történik a területen. A dolog azért lett különösen súlyos, mert a környezetvédők szerint a feltöltőanyag egyes elemei jelentősen meghaladhatták a normál talajra érvényes határértékeket. A Greenpeace, az MME, a WWF és az MTVSZ ezért azt állította, hogy ez nem valódi természet-helyreállítás, hanem lényegében „trükkös hulladéklerakás”, ráadásul természetvédelmi szempontból értékes területen.
Kárpáti Tímea 2025 októberében egy olasz rendszámú tartálykocsit követett a Cica-homok és a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. térségébe, és ezt fotókkal is nyilvánosságra hozta. A tartályon a német TWS Tankcontainer-Leasing GmbH jelzése volt; ez olyan tartálykonténereket ad bérbe, amelyekkel többek között vegyipari folyadékokat, savakat, lúgokat, oldószereket és olajokat lehet szállítani. Korábban egy lengyel járművet is dokumentáltak ugyanott.
Kárpáti Tímea sejtése szerint rendszeresen szállíthatnak Olaszországból hulladékot Magyarországra, és a folyamatban a szervezett bűnözés is benne lehet.
„Amit a Vértesben láttunk azért veszélyes, mert precedensértékű. Soha nem fordult még elő, hogy EU-s védettség alatt álló területen veszélyes és nem veszélyes hulladék keverékéből »tájsebgyógyító ökológiai helyreállítás« néven feltöltsenek egy területet. Ráadásul kormányhivatal által ellenjegyezve. […] Emögött rendszerszintű súlyos problémák voltak, mégpedig a centralizált felépítés miatt. A nemzeti parkoknak nincs hatósági jogköre, ezért semmilyen eszköze sem. Ennek vége kell, hogy legyen. Ha ez így marad, ha ez a kormány nem fogja leválasztani a környezetvédelmi hatóságot az államról, akkor nem lesz kontroll. Azért kezdtem el a rendszerváltás idején környezetvédelemmel foglalkozni, mert végre remény volt arra, hogy az nem csak kullog majd a gazdasági, ipari tevékenységek és célok mögött, hanem ő szabja meg, hogy mit szabad és mit nem. Amíg ez nem változik, Magyarország el van veszve!” – mondja a Zöld Válaszban Kárpáti Tímea.
„Az egyik legsúlyosabb környezeti botrány, ami a Vértesben történik. Az olasz maffia és a helyi maffia együttműködésében jött létre az illegális hulladékimport. Egész Magyarországon olyan rendszer alakult ki, amelyben teljes mértéken zárójelbe tették a környezetvédelem szempontjait. Pedig a legfontosabb a nemzeti önrendelkezés szempontjából is a természeti kincsek megóvása. A felszín alatti és feletti vízkincs, a föld, a védett erdők nélkül nincs esélyünk” – mondja Keresztes László Lóránt.
Szerző: LITKAI GERGELY
2026.08.25.
Tájsebgyógyításnak álcázott környezetszennyezéseket dokumentál évek óta egy Vértesben élő természetvédelmi szakmérnök. Kárpáti Tímea azt mondja, rendszerszintű bajok állnak egy egész helyi vizes élőhely feltöltése, lényegében elpusztítása mögött. Keresztes László Lóránt volt országgyűlési képviselő, a Vízválasztó Mozgalom elnökhelyettese az utóbbi években 15 gyanús vagy illegális hulladéklerakási helyszínt dokumentált, de azt mondja, kétszer ennyi is van, ahol azonnali vizsgálat lenne szükséges. Szerinte megalapozottan állítható, hogy maffiaszerű szervezetben hoznak illegális olasz eredetű hulladékot Magyarországra. Gyanús, hogy ebből a Vértesbe is kerülhetett. Litkai Gergely Zöld Válasz podcastjának vendége Kárpáti Tímea és Keresztes László Lóránt.
Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök lett az egyik kulcsszereplője az ügy feltárásának. Helyszíni megfigyelésekkel, dokumentumok vizsgálatával és később mintavételekkel kezdte követni, mi történik a területen. A dolog azért lett különösen súlyos, mert a környezetvédők szerint a feltöltőanyag egyes elemei jelentősen meghaladhatták a normál talajra érvényes határértékeket. A Greenpeace, az MME, a WWF és az MTVSZ ezért azt állította, hogy ez nem valódi természet-helyreállítás, hanem lényegében „trükkös hulladéklerakás”, ráadásul természetvédelmi szempontból értékes területen.
Kárpáti Tímea 2025 októberében egy olasz rendszámú tartálykocsit követett a Cica-homok és a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. térségébe, és ezt fotókkal is nyilvánosságra hozta. A tartályon a német TWS Tankcontainer-Leasing GmbH jelzése volt; ez olyan tartálykonténereket ad bérbe, amelyekkel többek között vegyipari folyadékokat, savakat, lúgokat, oldószereket és olajokat lehet szállítani. Korábban egy lengyel járművet is dokumentáltak ugyanott.
Kárpáti Tímea sejtése szerint rendszeresen szállíthatnak Olaszországból hulladékot Magyarországra, és a folyamatban a szervezett bűnözés is benne lehet.
„Amit a Vértesben láttunk azért veszélyes, mert precedensértékű. Soha nem fordult még elő, hogy EU-s védettség alatt álló területen veszélyes és nem veszélyes hulladék keverékéből »tájsebgyógyító ökológiai helyreállítás« néven feltöltsenek egy területet. Ráadásul kormányhivatal által ellenjegyezve. […] Emögött rendszerszintű súlyos problémák voltak, mégpedig a centralizált felépítés miatt. A nemzeti parkoknak nincs hatósági jogköre, ezért semmilyen eszköze sem. Ennek vége kell, hogy legyen. Ha ez így marad, ha ez a kormány nem fogja leválasztani a környezetvédelmi hatóságot az államról, akkor nem lesz kontroll. Azért kezdtem el a rendszerváltás idején környezetvédelemmel foglalkozni, mert végre remény volt arra, hogy az nem csak kullog majd a gazdasági, ipari tevékenységek és célok mögött, hanem ő szabja meg, hogy mit szabad és mit nem. Amíg ez nem változik, Magyarország el van veszve!” – mondja a Zöld Válaszban Kárpáti Tímea.
„Az egyik legsúlyosabb környezeti botrány, ami a Vértesben történik. Az olasz maffia és a helyi maffia együttműködésében jött létre az illegális hulladékimport. Egész Magyarországon olyan rendszer alakult ki, amelyben teljes mértéken zárójelbe tették a környezetvédelem szempontjait. Pedig a legfontosabb a nemzeti önrendelkezés szempontjából is a természeti kincsek megóvása. A felszín alatti és feletti vízkincs, a föld, a védett erdők nélkül nincs esélyünk” – mondja Keresztes László Lóránt.
MEGSZEREZTÜK A SZÁZMILLIÁRDOS KORMÁNYKOMMUNIKÁCIÓS ARANYBÁNYA IRATAIT
ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: SARKADI NAGY MÁRTON, SOLTI HANNA, SEGESVÁRI CSABA
2026.08.24.
Nézettségi elvárás gyakran nem is volt, a reklám le nem adásáért minimális szankció járt: aranybánya volt a kedvezményezett médiacégeknek a két, összesen 125 milliárdos kormányzati kommunikációs keretszerződés. Az Átlátszó kiperelte, megszerezte, más független szerkesztőségek részére átadta, és saját erőből elemezte is azokat a Balásy-féle szerződéseket, amelyeket most közzé is teszünk.
Majdnem pontosan négy évvel ezelőtt, 2022 szeptember elsején vette fel a munkát a horvátországi nyaralásból hazatérő Orbán Viktor akkori miniszterelnök. Az év tavaszán lezajlott választásokon uralmát újabb négy évre bebiztosító volt kormányfő visszatérését követő első nyilvános fellépésére azonban több mint egy hetet kellett várni.
Orbán végül szeptember 9-én a szegedi határvadász-avatónak kölcsönzött különös jelentőséget a személyes megjelenésével. A volt miniszterelnök az eseményen mondott, a Nyugat hanyatlását emlegető beszédéből a stábja a korábbi menekültválság során a határ mentén és a Keleti pályaudvarnál készített felvételekkel összevágott, akciófilmszerű videót készített, ami Orbán személyes Facebookján jelent meg.
A nyilvános szereplésnek és a közösségi médiás aktivitásnak oka volt. A hat év után 2022 nyarán újra felmelegített határvadász-toborzás rendkívül gyengén haladt, a megcélzott többezres létszám helyett alig ötszázan tettek esküt Szegeden. A Fidesz-kormány ekkor a hivatalos kommunikációs masinériához fordult, hogy megtolja a kampány szekerét...
Szerzők: SARKADI NAGY MÁRTON, SOLTI HANNA, SEGESVÁRI CSABA
2026.08.24.
Majdnem pontosan négy évvel ezelőtt, 2022 szeptember elsején vette fel a munkát a horvátországi nyaralásból hazatérő Orbán Viktor akkori miniszterelnök. Az év tavaszán lezajlott választásokon uralmát újabb négy évre bebiztosító volt kormányfő visszatérését követő első nyilvános fellépésére azonban több mint egy hetet kellett várni.
Orbán végül szeptember 9-én a szegedi határvadász-avatónak kölcsönzött különös jelentőséget a személyes megjelenésével. A volt miniszterelnök az eseményen mondott, a Nyugat hanyatlását emlegető beszédéből a stábja a korábbi menekültválság során a határ mentén és a Keleti pályaudvarnál készített felvételekkel összevágott, akciófilmszerű videót készített, ami Orbán személyes Facebookján jelent meg.
A nyilvános szereplésnek és a közösségi médiás aktivitásnak oka volt. A hat év után 2022 nyarán újra felmelegített határvadász-toborzás rendkívül gyengén haladt, a megcélzott többezres létszám helyett alig ötszázan tettek esküt Szegeden. A Fidesz-kormány ekkor a hivatalos kommunikációs masinériához fordult, hogy megtolja a kampány szekerét...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)