2020. március 6., péntek

TGM: IGEN ÉS NEM, ŐK ÉS MI

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.03.06.


„Pünkösdhétfőn egy levegővételen belül a következő három mondatot hallottam: (aggódva, tárgyszerűen) Súlyos probléma ez a cigányság, szaporodnak nagyon; (eltűnődve, mintegy a megoldást keresve) Bár azt mondják, hamarabb meg is halnak; (hirtelen az órájára néz) Jesszusom, mennünk kell, lekéssük a déli misét” – idézte 2011-ben Esterházy Péter (egy ismerősét).

Így föst ez ma is valahogy.

Nem nekibúsultan, szántszándékkal, tudatosan gonosz emberek az ellenfeleink. Esendő felebarátaink, ahogyan mi is gyarlók vagyunk.

Amikor a kormányzó szélsőjobboldal, hogy is mondjam csak, síkra szállt a faji elkülönítés (szegregáció) mellett, akkor nagy lett a hallgatás Magyarországon (pár napnyi udvarias zajongás után). A szegregáció elleni tüntetésen egyetlen párt vezérkara tűnt ki masszív jelenlétével: ott voltak az SZDSZ alapítói. És számos hívük. 1990 óta semmi se változott, csak az SZDSZ szűnt meg. A, hogy úgy mondjam, szűk körű támogatásnak örvendő Párbeszéd két országgyűlési képviselője is jelen volt.

De hagyjuk is Magyarországot, nem azért vagyunk ma itt.

Azért vagyunk itt, hogy mit is, tiszta vizet öntsünk a, mibe is, pohárba.

Az Európai Unió vezetői, Ursula von der Leyen és a többiek elmentek Görögországba, hogy pénzt vigyenek a szélsőközépjobb görög kormánynak (amely az Európát védő pajzs: aszpida, mondta az Európai Bizottság művelt elnöke), amelynek a parti őrsége lövöldözik a menekültek szánandó gumicsónakjaira, és amely eltűri (olykor bátorítja), hogy a fasiszta „polgárőrségek” („helyi gazdák”!) üssék-verjék a menekülőket...

ORBÁN VIKTOR BARÁTAI ÖSSZETŰZTEK

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.03.06.


Orbán Viktor zavarban van a török-orosz feszültség miatt, hiszen egyik oldalra sem akar állni, mivel két „barátja”, stratégiai partnere keveredett vitába – vélekedett Szent-Iványi, aki úgy gondolja, hogy a legoptimistább remények szerint is csak a tűzszünetet hozhatja el a Putyin-Erdogan találkozó, de már a pillanatnyi fegyvernyugvás is nagyon sokat segítene, hiszen megállíthatná a menekülthullámot, ami az elmúlt napok eseményei miatt elindult. Márpedig a török katonai akció és az arra adott szír válasz mintegy egymillió embert érint Idlib körzetében.

A szakértő szerint a török fél menekültekkel kapcsolatos viselkedése most elsősorban arról szól, hogy a határ megnyitásával próbálja elérni, hogy az Európai Unió állást foglaljon mellette. Morálisan elfogadhatatlannak nevezte azt a módszert, ahogy Erdogan a saját maga okozta menekültválságot kezeli: katonai akciókkal menekülteket teremt, azután megnyitja előttük a határt, hogy mehessenek Európa felé.

Szent-Iványi rámutatott, hogy az EU-n belül Magyarország helyzete egészen érdekes ebben az ügyben, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök kellemetlen helyzetbe került, mert két barátja keveredett konfliktusba...

FÖLDÖNFUTÓ NEMZEDÉK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: PÁVEL MELINDA
2020.03.06.


Nézem a képeket. A hevenyészett sátrak között szaladgáló gyerekeket. Vidámak, és ez természetes. Nekik ilyen gyermekkor jutott, ebben kénytelenek jól érezni magukat. Ők ebbe születtek bele, talán az anyjuk mesél nekik arról, hogy létezik másmilyen élet is, de azt ők egyelőre el se tudják képzelni. Szüleik még emlékeznek az egykori civilizált életre, de ők már ebbe a másfélébe születtek bele. Ha vannak is emlékeik, azokban már háború, bombák, folytonos vándorlás szerepel, jobb lenne elfelejteni.

Fiatal szír férfi mosolyog bele a kamerába valahol Törökországban és mondja, milyen jövő áll előtte. Most Görögországba megy, onnan Németországba. Húsz éves, az eddigiekből elege van, és valóban elhiszi, hogy most megnyílik előtte egy normális élet lehetősége. Persze olyanok is vannak, akik azt mondják, hogy ez nem igaz, de ezt nem akarja elhinni. Bízni akar Európában, sokaknak sikerült már, neki miért ne sikerülne? Az nem létezik, hogy ne létezzen valahol egy talpalatnyi békesség, ahol végre elkezdhetné élni a saját életét.

Európa pedig úgy tűnik, kérlelhetetlen. Egyre inkább tűzzel-vassal védi a határait, egyre többen mondják, hogy ne jöjjenek ide a migránsok, forduljanak vissza a saját országukba. De hát jelenleg az a saját ország egy tűzfészek, ha lenne is szándékuk újjáépíteni, semmi értelme, mert újra és újra lerombolnák. A Közel-Kelet maholnap pusztasággá válik, csak ellenséges seregek lövik egymást, hol az egyik kerekedik felül, hol a másik, így a háború végtelennek látszik. Az egyszerű embernek, aki eddig valamilyen csoda folytán életben maradt, egyetlen észszerű választása marad: az, hogy még a környékéről is elmenekül...

KORONAVÍRUS LOS ANGELESTŐL LONDONON ÁT BUDAPESTIG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: HATÁRÁTKELŐ
2020.03.06.


Hogyan reagálnak az emberek a járványra az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Magyarországon? Mik a különbségek és a hasonlóságok? Hogyan dolgozza fel és tálalja a híreket a sajtó?

Természetesen mindhárom országban vezető hír a koronavírus, mindenki próbál mindent megírni, elsőként tálalni, ami néha kicsit mintha sok is lenne már. A Los Angeles megyében kihirdetett egészségügyi szükségállapot nem útzárakat, katonákat jelent, hanem azt, hogy jobban figyelnek az egészségügyi intézményekben, illetve a különböző belépési pontokon (repülőtereken, kikötőkben) - mesélte a Los Angelesben élő Tamás.

„Nálam a kocsiban van egy maszk, ha olyan helyre megyek, felveszem, még akkor is, ha furcsán néznek rám ezért” – tette hozzá.

Eközben a Londonban élő Bandosz szerint a brit kormány azt kommunikálja, hogy nem kell maszkot viselni.

Természetesen az Egyesült Királyságban is abszolút nagy téma a koronavírus, „akinek labilisabb az idegállapota, az nehezebben is viseli, egy rádióműsorban éppen ezért azt javasolták, hogy nem kell egyfolytában a híreket lesni. Ha az ember jól van, akkor próbáljon meg lecsillapodni” – mondta Bandosz...

A KÖTVÉNYALAPOK IS MEGSÍNYLIK A KORONAVÍRUST - BURKOLTAN EMELT KAMATOT AZ MNB

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.06.


Kvázi kamatemelésbe kezdett a jegybank azzal, hogy elengedte a bankközi kamatokat, és ezzel burkolt szigorítást hajtott végre. Az állampapírok hozamai meredeken emelkedtek, ez pedig nem tett jót a kötvényalapok hozamainak.

Februárban történelmi mélypontra gyengült a forint, a 340 forintot is átvitte az euró árfolyama, amit már az MNB sem hagyott szó nélkül. A jegybank már januártól folyamatosan csökkentette a likviditást a devizaswaptenderek segítségével. Nagy Márton alelnök is megszólalt, hangsúlyozta, hogy mindent elkövetnek, hogy az infláció a célon stabilizálódjon. A Portfolionak elmondta, hogy a legutóbbi swaptenderek szándékosan és tudatosan csökkentették a swapállományt. Márciusig a jegybank ezzel az eszközzel reagál a piaci fejleményekre. Márciusban értékeli a jegybank alaposan az inflációs képet, és akkor határozzák meg további lépések szükségességét. A jegybank nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket.

Noha az MNB hivatalosan nem emelte az alapkamatot, a likviditásszűkítéssel a pénzpiaci kamatok jelentős emelkedésnek indultak. Mint megírtuk, a bankközi kamatok (Bubor) évek óta nem látott szintre emelkedtek. Vagyis megvalósult a nem hivatalos kamatemelés. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.03.06.



P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Használati utasítás

Lehetett tán két hete is, hogy egy fővárosi kerület szocialista polgármesterének eszébe jutott, neki át kellene ülni a Demokratikus Koalícióba (DK). Ugyanebben a pillanatban egy másik szocialista politikusnak is ugyanez jutott eszébe, így már ketten indultak Gyurcsány Ferenc pártelnökhöz, hogy ebbéli szándékukat bejelentsék. Gyurcsány Ferenc pedig mit tehetett, befogadta a két polgármestert. Utóbb tett nyilatkozataiban arról beszélt, pártja mindenkit szívesen lát. Aki jönni akar, az jöjjön. Eleinte arról sem lehetett sokat tudni, hogy a polgármesterek miért váltottak pártot. Később egyikük elmondta, hogy őket rabul ejtette Dobrev Klárának az Európai Parlamentben tett és következetesen képviselt indítványa az európai bérminimum ügyében. Ilyenformán úgy érezték – sőt: mindketten egyszerre érezték úgy –, hogy a Demokratikus Koalíció hatékonyabban tudja képviselni azt, amit ők a legfontosabb alapértéknek tekintenek. A DK egyik vezetője azt is mondta, hogy hiszen nincs ebben semmi különös, végtére is az óbudai Kiss Lászlót és a pestszentlőrinci Szaniszló Sándort a pártok közös jelöltjeként választották polgármesterré, ilyenformán szinte mindegy, hol, melyik pártban ül. A pártvezető nem válaszolt arra a kérdésre, ha ez ennyire mindegy, miért nem maradtak a pártjukban.

Most ezt az átlépési magyarázatot kellene elhinnünk...

Kozák Márton: Szlovákia, a távoli szomszéd


Közvetlen szomszédok vagyunk, mindketten innen a Lajtán és az egykori vasfüggönyön, évszázadokig egy államszervezetben éltünk, nyugati keresztény kultúrkörbe tartozó országaink között az Inglehart–Welzel-féle értéktérképen viszonylag kicsi a távolság, s nem utolsósorban Szlovákia népességének tizede magyar. Nincs más ország, melytől hasonlóan csekély történelmi és kulturális távolság választana el minket.

És mégis mi történt. Ma Szlovákiában összességében a jog uralkodik, Magyarországon kizárólagosan a kormányfő. Szlovákia csatlakozott az Európai Ügyészséghez, Magyarországon a legfőbb ügyész biztosítja a kormánypárt alkotmányozó többségét. Nekik eurójuk van már tíz éve, nekünk gyengülő forintunk. 1994-ben kevesen hitték volna, hogy így lesz. Egy szlovák dokumentumfilm segít elindítani a gondolkodást, hogy megértsük, miért történt így...

Bócz Endre: „Börtönbiznisz”

A szónoki beszéd irodalmi műfaj. A gyakorlatban alkalmazott szónoki módszerek („fogások”) többségét már a klasszikus görög korban rendszerezett tananyagként oktatták, ugyanúgy, mint ahogyan Kossuth Lajos kétszázezer honvéd megajánlását kérő 1848. július 11-i beszéde középiskolás koromban a magyar irodalmi tananyag része volt. Ehhez fogható Orbán Viktor 1989. június 18-i beszéde is. Párhuzamot teremt közöttük az is, hogy Kossuth beszédének zárómondata stilisztikailag hibás (a „...Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni!” mondat képzavar), az utóbbi szónoklat befejező részében pedig a szovjet csapatok kivonásának követelésével a szónok nyitott kaput döngetett, hiszen – bár nem tudott róla – az erről szóló megállapodást ekkorra már alá is írták...

Váncsa István: Ömlik az igazság megállíthatatlanul
Marosán György: Miért nem működik?

Gadó Gábor: Szöveges feladatok

Földvári Zsuzsa: Offenzívában az osztrák zöldek


Két hónapja működik Ausztriában a néppárti–zöld kormánykoalíció, az országos kormányzási tapasztalattal nem rendelkező környezetvédők próbálnak önálló kezdeményezésekkel felzárkózni a rutinos ifjú keresztényekhez...

Tamás Pál: A tardi helyzet
Második felvonás
Bokros Lajos: Fejjel a falnak

Széky János: Aki nem tett engedményeket
Morvay Péter (1968–2020)

Gyenge Zsolt: A merészség dicsérete
A 70. Berlinálé

Hetvenedik jubileumi évében a Berlinálé végre megérkezett a XXI. századba. Miután a fesztivált több évtizeden keresztül vezető, ikonikus figurává nemesedő vagy merevedő Dieter Kosslick megbízatása tavaly lejárt, a nemzetközi pályázaton a korábban a locarnói fesztivált vezető Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek vette át a helyét. Kosslick autokratikus, személyes karizmára és kapcsolati hálóra építő vezetési stílusa helyett már a kollaboratív menedzsment, az ügyvezetői és a művészeti igazgatói feladatok szétválasztása is új korszakot ígért, a válogatás pedig friss, kérdező, kísérletezésre nyitott, az ellentmondásos kérdésektől és helyzetektől sem megriadó, bevállalós és művészetszemléletében kortárs, progresszív fesztivált eredményezett.

V I S S Z H A N G

Lukácsy András: Gutta cavat lapidem

Babarczy Eszter: Válasz kritikusaimnak

Szirák Péter: Magasság és mélység

Kovalovszky Márta: Minden áldozat emlékére
Zsila Ferenc: Mítoszok, történésze


Szűcs R. Gábor: Vegyes négyes

Haskó László: Történetek az eleganciáról

P Á R A T L A N

-ráczkevy-: REJTŐ-PARAFRÁZIS

-átkai: POSTA ÉS GALAMB

Beck Tamás: KUDARCRA ÍTÉLVE

Sz. K.: ISMERŐS?

lejegyezte: pá-ti- : PIACI ANZIKSZ

(nyerges): KIKRŐL BESZÉL VAS?

Róna György: KINEVEZTÉK

Tarján András: TRIANON – FEHÉR LÓ

Fábri Ferenc: JÁRVÁNY

Szilasi György: A DUNÁNÁL

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS



ÉLET ÉS IRODALOM 2020/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.03.06.


F E U I L L E T O N

Markó Béla: Egy botcsinálta tankönyvíró emlékeiből

I N T E R J Ú

Nagy N. Péter: Alkotmányos bioetika?
Beszélgetés a költöző CEU professzorával, Sándor Judittal

K R I T I K A

Hermann Veronika: Konstruált világok

Elif Batuman: A félkegyelmű. For­dí­totta Ruff Orsolya. Magvető Könyv­ki­adó, Budapest, 2019, 503 ol­dal, 4499 Ft

Ha a regény első fele a metaforikus, úgy a második rész a szó szerinti útkeresésről szól. A felnövéstörténeteknek a szentimentalista nevelődési regények óta legkedvesebb retorikai startégiája a valódi utazás és a lelki érés összekapcsolása. Nincs ez másképpen A félkegyelműben sem, Selin először Szvetlanával és barátaival Párizsba, majd Iván miatt Magyarországra utazik a nyári szünetben, hogy egy Heves megyei faluban tanítson angolt egy önkéntesprogram keretében. Az első rész évszakos bontásához képest a második részt a három nyári hónap tagolja, amely szerkezeti váltás a súlypontokról is sokat elárul. A magyarországi kalandok leírása különösen szórakoztató egy magyar olvasó számára, akinek fejében a konstruált világok számos rétege mellé még egy újabb, az idegen szemével látott sztereotípiák is bekerülhetnek (gonosz öreg portás, Szentendre, kifli, fürdő)...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Svébis Bence: Ex libris


Stephen King: A kívülálló
Thomas Harris: Cari Mora
Edgar Cantero: Kotnyeles kölykök
Farkas Balázs: Lu purpu

ÉS-KVARTETT – Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötetéről

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2020. február 26-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb március 25-én, szerdán Barnás Ferenc Életünk végéig című regényéről lesz majd szó...

Végső Zoltán: Egy szép történet

(Jorge Rossy Vibes Quartet – Budapest Jazz Club, március 2.)

Hiába világpolgár, Rossy ízig-vérig katalán, jót viccelődött azon, nevét hogyan mondják spanyolul és hogyan katalánul. Zenei nyelvezete ugyanakkor univerzális, a jazztörténet aprólékos, mély ismerete az alapkészségei közé tartozik, ez már csak a repertoárból is kiderül; ám főleg abból, hogy a két egyórás koncertrészt, az elhangzó 13 számot könnyedén játszotta le fejből. Szóval a nagy húzás a vibrafonra váltás, bár kvintettje és triója már volt Vibes néven, igazán stabilnak a jelenlegi kvartett tűnik...

Sinkó István: Lebegő színek

(Szőke Gáspár Rétegek című kiállítása a Karinthy Szalonban látható március 20-ig.)...

Cserhalmi Luca: Sárkirálynő

(Rabóczky Judit Rita és Verebics Ágnes A vágy titokzatos tárgya című közös kiállítása március 20-ig látogatható a Fészek Galériában.)...

Báron György: Ritmuszavar

(Zárójelentés. Magyar film. Rendező-forgatókönyvíró: Szabó István.)

Ám a filmesek zenekara, a forgatókönyvíró-rendező vezényletével, fülbántóan hamisan játszik. Kínos ezt nézni-hallgatni két órán át: egy indulatoktól és ambícióktól valósággal szétfeszülő mozgóképet, amelyben nincs egyetlen hiteles helyzet, mondat, kép sem. Nehéz erre magyarázatot találni, elvégre Szabó minden eddigi mozidarabja, még a gyöngébbek is, nagyfokú érzékenységet és biztos kezű profizmust mutatott. Mindezeknek az új művében nyoma sincs, s csak tűnődhetünk a kudarc föltételezhető okain...

Papp Lídia: Gander studies

(Irene Sankoff, David Hein: Come from away, Phoenix Theatre, London, február 7.)

Amikor olvastam, hogy létezik 9/11 musical, azt gondoltam, ez vagy fergetegesen rossz, vagy mélységesen depressziós lesz. Egyik sem vált valóra. A kanadai szerzőpáros, Irene Sankoff és David Hein musicalje nem a tragédiát helyezi a középpontba, hanem a ganderi eseményekből kiindulva azt a kérdést, hogy a lehető legkülönfélébb emberek kényszerhelyzetben miként kovácsolódnak közösséggé, hogyan reagálnak egymásra és az egész világot megrázó tragédiára...

Molnár Zsófia: Ide nekem az oroszlánt

(Molnár Ferenc: A doktor úr, Vígszínház, február 29.)

Ennyi példából is egyértelműen látszik, hogy az előadás erőssége a képi fogalmazás, aminek viszont keményen ellentart a színészi játék. Sárkány szerepét Fesztbaum Bélára osztani a Szent István körúton már-már provokációval ér fel, mégpedig azért, mert ő a kisujjából kirázna bármilyen Molnár-szerepet, csakhogy Zsótér ezt nem hagyja neki. Ahogy a színpadon senki másnak sem...

Fáy Miklós: Az istenek nem machinálnak

(Händel: Agrippina – a Metropolitan előadásának élő közvetítése a Müpában, február 29.)

Ez a Metropolitan, így nem meglepetés a zenei színvonal sem. Harry Bicket a karmester, nem az első Händelje a házban, tudja, hogyan lehet olyan előadást összehozni, amely a régi zenélés erényeit egyezteti a modern hangszerekkel, friss, gyors vagy legalábbis lendületes, elő- és viszonylag nagyot szól, betölti a nagy teret. Az énekesek erős mezőnyéből kiemelkedik Joyce DiDonato, illik is, hiszen ő a címszereplő, úgy is énekel, ahogy egy világszinten is vezető mezzoszoprántól remélhető...

Grecsó Krisztián: Becsomagolva

(Tajgetosz Show, „Kibontom az új I-phone-om?”, YouTube)

Feketének remek a stílusa, humorának veleje a folytonos, de nem paródiába hajló (ön)irónia. És bár olyan kevésbé nézőbarát témái vannak, mint az elfogadás, a klímahelyzet, az önismeret – az idézhető, robbanó poénok is sorjáznak. A vallomásosan narrált, alanyi és kitárulkozóan őszinte hang megvédi a keresettségtől, csináltságtól. Pedig ezekből a monológokból könnyen lehetne iskolás konyhafilozofálgatás, toleranciára nevelő bölcselkedés, egy mozgássérült ember zavarba ejtő kitárulkozása...

Csengery Kristóf: Újabb lépés


(Mieczysław Weinberg: Chamber music. Deutsche Grammophon)

Ezek a művek nagyon fordulatosak, színgazdagok, karaktereik igen változatosak, kontrasztjaik pedig feltűnően erősek. Láttató, képzeletet megmozgató, erős fűtöttségű zenék, sok érzelemmel és olykor kifejezetten drámai indulattal, virtuóz kompozíciós technikával és olyan hangszeres írásmóddal, amely hasonlóképpen virtuóz felkészültséget követel meg a játékosoktól.

I R O D A L O M

Kiss Tibor Noé: Nem tudom megszeretni ezt a gyereket

Nem hittem volna, de a nordic walking bot az egyik legjobb dolog a világon. Néhány éve láttam egy dokumentumfilmet a nyenyecekről. Sokszor mondják rám, hogy kemény nő vagyok, de ezek a nyenyec asszonyok keményebbek nálam. Előbb befaltak fejenként fél kiló rénszarvaszsírt, aztán nekiindultak a tundrának nordic walking bottal. Itt hunok éltek, és itt található Árpád fejedelem sírja, legalábbis a szomszéd szerint. Néha én is elmegyek a lányommal kirándulni, ilyenkor főleg a munkáról beszélgetünk, a lányom mézet készít, lekvárt főz, és nem érti, hogy bírom elviselni azt a sok embert. Azokat az embereket. A madarak csiripelnek, Pepi kutyát kiimádkozzuk a barlangból, csak vaddisznó ne jöjjön...

Hartay Csaba: Tágas börtön

Akkor sem vagyunk bezárva, hiába kattan a zár, és viszi magával Kondi a nagykulcsot, szabadok vagyunk egy kicsit, pár órára, az is valami. Ilyenkor gyorsan szoktunk sokat piálni. Valamelyik csütörtök éjjel annyi cigit szívtam, meg annyi vébékát ittam, hogy csak úgy vert a szívem az ágyban, nem tudtam álomba merülni. Jó érzés sokat inni. Nem gondolok akkor arra, miből kellett volna többet tanulnom, meg úgy semmire sem, csak a röhögések vannak. Jó röhögni a semmin meg másokon, idióta béna faszkalapokon, akik nem mi vagyunk, nem a mi bandánkba tartoznak. Sok a seggfej, mi nem vagyunk azok. Amúgy a múltkor azt hallottam vissza, hogy mi is seggfejek vagyunk, mert iszunk, és aki piál, az le fog csúszni. Dehogy fogunk lecsúszni. A Vissza a jövőbe filmben Marty McFly anyja azt mondja, hogy aki ad magára, az iszik. Mondjuk, ez azért elég nagy hülyeség, de aki nem jó arc, az nem iszik fiatalon. Kocsmázni kell, ez egy lázadás. És ha nincs nyitva a kocsma, nyitva van a koleszablak, ki lehet szökni a nonstop TOTAL kútig, meg nyitva van a szekrényünk is, ahol mindig van dugi vébéká. A kollégiumban inni kell. Nem tudnám máshogy elviselni a szekrényszobát. Ez egy alagsori helyiség, tele ócska, nagy barna faszekrényekkel. Leszakadt ajtók, egerek által kirágott pozdorják, hányadék az egész. Kosz van, és oroszlánszag. A plafonon neonok vibrálnak, ha épp nem égtek még ki, a radiátorok hidegek, az ablakok rosszul záródnak, a falak felázottak, salétromosak, irtó lehangoló. Nekem tavaly ősszel egy egér befészkelte magát a szekrényembe, és ott lefialt egy hétvége alatt, amikor otthon voltam. Jövök vissza, és hallom, hogy valami cincog...

Sántha József: Éjszakai temetés

Nagyon is tudatában volt halála jelentőségének, s hogy mi mindent veszít egy effajta világi hatalommal bíró ember már csak azáltal, hogy mindazon javakat és kincseket, messzi földekre nyúló befolyását nem viheti magával a sírba, s hogy a létterhes küzdelem és időtlen fáradság, amellyel életében sosem szűnt meg a saját és az övéi befolyását és hatalmát gyarapítani. Továbbá a városi és vidéki kastélyokról és palotákról, amelyeket pályájának érdemeként kapott, s még ezen túl is, amelyek a lányai és fiai címéül és járandóságául a család hírnevét és vagyonát öregbítették és gyarapították. S itt külön megemlékezett azokról a hatalmas birtokrészekről, megyéket átszelő szőlőültetvényekről, amelyeket küzdelmes életében az elleneitől szerzett. Mégis soha el nem múló félelemben élt öregedvén, hogy mindezen jószágok, átláthatatlanul szövevényes és családilag birtokolt kincsek tulajdonlása fenntartható lesz-e majd az ő elmúlása után, hiszen így egy tagban volt pompás és szemrevaló, s minden veszteség, amely egy apró darabot is kitépne e nagyszerű egészből, és akár csak egy halastóval, egyetlen hektárocska szántóval vagy erdővel kevesbítené e gazdagságát, már életében borzalmas kínokat okozna őfőméltóságának...

Villányi László: Néma
Villányi László: Nők

Villányi László: Sarok

Győri László: Szólt az úr

SZÍNJÁTÉK – BÁN KONTRA BENKŐ. A 168 ÓRA 2020. MÁRCIUS 5-I SZÁMÁNAK AJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.03.04.


Ha például a nyíltságot kedvelő főpolgármesterünk és kapcsolt részei, még kulturális tanácsadóval is megerősítve, Benkő Nórát akarják látni a Szabad Tér Színház élén, a jó kormányunk pedig Bán Teodórát, akkor, nosza, voksoljunk arra, hogy az előbbi irányítsa a Városmajori Színpadot, az utóbbi pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, holott idáig ezt egyvalaki tette.

Ez különben annyira fontos, hogy szinte mint az orosz rulettben, a Szabad Tér Színház sorsától függhet akár a többi budapesti színház jövője. A kormányoldalon nyugodtan kijelenthető, hogy nem adnak pénzt a fővárosi színházakra, ha nem Bán Teodóra a direktor. Erre a másik oldal közli, hogy fúj, fúj, ez elítélendő zsarolás, ilyesminek aztán nincs helye a közéletben.

Kártérítés és szegregáció

Nagy horderejű, a társadalmi béke fenntartásának szempontjából is jelentős döntésre készül a Kúria. A gyöngyöspatai roma gyerekek szegregációs kártérítésének ügyében hozott jogerős bírói ítéletről kell harmadfokon állást foglalnia a legfőbb bírói testületnek. Abban az ügyben, amelyről a miniszterelnök azt mondta: „van egy határ, amit a magyar sosem fog átlépni, vagy sosem érzi úgy, hogy azt szabad átlépni. Ez pedig az a határ, ha pénzt adunk a semmiért.”

A miniszterelnöki nyilatkozat több dilemmát is felvet. Tényleg semmi kár nem éri azokat a gyerekeket, akiket a szegregáló magyar iskolarendszer gyakorlatilag funkcionális analfabétaként bocsájt útjára? Vajon megengedhető‌-‌e, hogy a végrehajtó hatalom első embere egy jogerős ítélet végrehajtása ellen foglaljon állást? Vajon Orbán Viktor kikről beszél, amikor általában a magyar emberek igazságérzetére hivatkozik? Közéjük érti-e a romákat, magukat a kárpótolt cigány családokat?

A kór neve: pánik

Vigyázat! Nem csak tanúi, áldozatai is lehetünk egy veszélyes jelenségnek, a pániknak. A tömeghisztéria ugyanis előbb-utóbb önbeteljesítő jóslatként kezd működni, és segíti a koronavírus járványszerű terjedését. Éppen ezért a betegség elleni egyéni védekezés egyik legfontosabb eleme, hogy óvjuk magunkat a válogatás nélkül ránk ömlő álhírektől és dezinformációktól.

Helyesbítésnek nincs helye

Információs káoszban élünk, mondják a politikai piac szakértői. A koronavírustól sújtott zavaros hírvilágban minden állításra és ellenállításra fél perc alatt rásüthetik a fake news (kacsa, álhír, koholmány) bélyegét. Maga a nagyképű divatszó (fake news) azt sugallja, minőségileg másról, modern kulturális termékről van szó. Pedig már az is kérdés, nem találkoztunk-e hasonlóval (híreszteléssel, fabulával, rágalommal) az írott történelem ötezer, a modern tömegsajtó kétszáz éve alatt. Találunk-e „minőségi újdonságot” az álhírvilág univerzumában? A témáról azon a konferencián is szó volt, amelyet a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával a Republikon Intézet szervezett.

Az uralom és a hatalom

Szentpéteri Nagy Richard sorozatának tízedik része

Mobilcsend hétfő reggelig

Rengeteg szülő panaszkodik, hogy a gyerekük nem teszi le az okostelefont, a készülék szinte a kezükhöz nőtt. A felkelés pillanatától kezdve hurcolják magukkal, alig várják, hogy iskolai szünetben elővegyék, edzés után újra kézbe foghassák. Az orvostudomány már azonosította az állandó mobilozás miatti tartáshibát („SMS-nyak”), a gerincbántalmakat és az elalvás előtti képernyőfény által okozott alvászavart. Pszichológusok, szociológusok, generációkutatók vizsgálják azokat a fiatalokat, akik okostelefonokkal nőnek fel – az állandóan a kezük ügyében lévő készülék ugyanis hat a pszichéjükre, kapcsolataikra.

„Miért boldogtalanabbak és felkészületlenebbek a felnőtt életre?” – kérdezi Jean M. Twenge generációkutató az iGeneráció – Akik közösségi médián és okostelefonon nevelkedtek című könyvében, utalva arra, hogy ezeknek a fiataloknak már a középiskola elkezdése előtt volt Instagram-oldaluk, és „nem emlékeznek az internet előtti időkre”. Vagyis minden őket megelőző generációtól különböznek. Őket nevezi a szerző iGenerációnak.

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban most különleges kezdeményezés indult útjára. Az ötlet a gyerekektől érkezett, de egy tanár fogékonysága kellett ahhoz, hogy felkarolja és a diákokkal közösen programmá fejlessze.

Hangplanetárium

Bármilyen meglepő, a Magyar Zene Háza világhírű tervezőjének, a japán Sou Fujimotónak a Zeneakadémia és különösen annak belső térélménye nyújtott támpontot a tervezéshez. Egy kortárs és egy 20. század eleji, egy modern és egy műemléki épület kölcsönhatásáról magunk is meggyőződhetünk majd, amikor a zene háza átadása után bejárhatjuk az állandó kiállítás ezer négyzetméteres alapterületű csarnokát, és az első emberi hangtól kezdve a klasszikus nagymesterek művein keresztül egészen a napjaink zenefelhőjéig jutunk el.

Sorsdöntő évtized jön

Az élővilág elvben képes lenne alkalmazkodni a változó éghajlathoz, ehhez azonban több ezer évre lenne szüksége. A globális felmelegedés ezzel szemben körülbelül száz év alatt jelentős változásokat eredményezhet, így kiszámíthatatlan, hogy az állatok mit tudnak kezdeni ezzel. Az viszont biztos, hogy a természet pusztítása és a műanyag szennyezés tovább rontja az élővilág állapotát. A klímaváltozás így egy már legyengült immunrendszerű állatvilágot fenyeget. A sekély vízi élővilág szinte teljesen átalakulhat, lepkék, békák, halak tűnhetnek el. A legveszélyeztetettebbek között szerepel rengeteg madárfaj. A melegebb éghajlathoz szokott állatok képesek lesznek Magyarországon is megélni, így például megjelenhetnek trópusi szúnyogok, és velük új betegségek jöhetnek hazánkba. Már 2019 nyarán is több helyen felfedezték az úgynevezett tigrisszúnyogot, ami sárgalázat, nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírust és Zika-vírust is terjeszthet.

Inkább elmentem

Andreas Merz másfél éve önként távozott az egyik legnagyobb magyar lapkiadó vállalat éléről. A svájci születésű és állampolgárságú, magyarul jól beszélő volt kollégám merészet húzott: ma banántermesztő az Atlanti-óceán közepén, az Azori-szigeteken.

Történelem – alulnézetből

Öt év alatt négy remek regény. Ez az ismert külpolitikus, újságíró Kulcsár István termése 2015 óta. A legújabb – amelynek címe: Nem ezt ígértétek – néhány napja jelent meg. Ám érdemes megismerkedni nemcsak ezzel a könyvvel, hanem a szerzővel is.

Vásárhelyi készülődés

A frontváros – olykor így emlegetik. 1990-ben itt történt a II. világháború utáni legkomolyabb etnikai konfliktus, még a délszláv ütközések előtt. Diktatúra alatti története annak példája, hogyan lehet ipari beruházásokhoz kapcsolódó betelepítésekkel megváltoztatni egy magyar többségű település etnikai arányait. Vajon mennyire lesz – ismét – szelídített etnikai összecsapás a júniusi önkormányzati választás Marosvásárhelyen? És ha az lesz, ez mennyiben múlik románokon vagy/és magyarokon?

Felületes diagnózis

A mai valóság, az, amit Szabó Zárójelentés című műve megidéz, nyomasztó, kilátástalan, lélektelen. Ezt a világot a kisszerűség, a rosszindulat, az aljasság jellemzi. Ahogy egy helyütt túlzott didaxissal a film főhőse mondja: „Ezt az egész falut megszállta a gonoszság.”

Ha megállnának, széthullana a birodalom

Immár második alkalommal adták át a Rózsavölgyi Szalonban a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg, Örkény István özvegye alapított. A szakmai zsűri fődíját Székely Csaba, Marosvásárhelyen élő író kapta a 10 című darabjáért, amelyet a Radnóti Színház játszik nagy sikerrel. A darab arról is szól, mit lehet a tízparancsolattal kezdeni egy szeretet nélküli, hitetlen világban. De a szerzővel beszéltünk arról is, milyen az orbánizmus eretnek vallási irányzata és kultúrája.

Az elbutítás gépezete

Goebbels, a náci propagandaminiszter Molnár Piroska által megszemélyesített titkárnője sírásban tör ki az Egy német sors című előadásban, ami az Orlai Produkció égisze alatt jött létre a Hatszín Teátrumban. Rázza a testét a zokogás. Arca is eltorzul a lelki fájdalomtól. Eddigi mondatfolyama töredezetté válik. A háború végén Hitler, Goebbels halála nem rendítette meg különösebben, de hogy a miniszter gyerekeinek is beadták a méregkapszulát, az már átszakította nála a gátat. Ezt nem értette, miért kellett. Többször játszott velük. Hagyta őket pöntyögni az írógépén. Olyan helyesek voltak, meg illemtudóan jól neveltek, és most egyszerre csak nincsenek többé.

Nagy színésznő játszik kisembert, kispolgárt, aki túlzottan is közel került a tűzhöz, de hárított és hárított, nem akart tudni semmiről. Félrenézett, szemellenzőt viselt, krónikus farkasvakságban szenvedett, és közben elég jól élt. Azt állította, nem tudta, hogy teherautókon vitték végig Berlinen az elhurcolt zsidókat.

Egyetlen szóra az olimpiai aranytól

Bár az ötvenes években a magyar atlétika szinte ontotta a nemzetközi klasszisokat, Iharos Sándor, Tábori László, Rózsavölgyi István és a többiek futószalagon szállították a világcsúcsokat, az olimpiai dobogó legfelső fokára azonban sem ők, sem más magyar futó soha nem léphetett föl. Mi több, 1976 óta még döntősünk sem volt ebben a szakágban az ötkarikás játékokon. Akad azonban valaki, akinek egyetlen mondaton múlott csak, hogy nem le(hete)‌tt olimpiai bajnok.

Az 1930-ban Zalaegerszegen született Rozsnyói Sándor. A mai mesénk róla szól. Kosárlabdázóként kezdte, egyetemistaként a TF csapatában, sőt a B válogatottban is játszott. Húszéves kora után kezdett csak el atlétizálni, de hamarosan végleg átállt. Eleinte 800-asként próbálkozott, csakhamar azonban akadályfutásra váltott, s 1954-ben kiderült: ez remek döntés volt.

AMI A KÖZTÉVÉBEN MA ZAJLIK, AZ ALIBI – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.03.05.


A TARTALOMBÓL:

„Hatalmas sikereket értünk el, félig már elpusztítottuk a bolygót” – Lányi András a túlcsorduló pohárról, klímavédelmi akciótervről, a magányosan gombokat nyomogató ifjúságról és az Orcsány–Gyurbán párosról. Interjú

Gundel Takács Gábor: Ami a köztévében ma zajlik, az alibi – Az MTVA-t három éve otthagyó Gundel Takács Gábor szégyellte magát a Karácsony Gergely-interjú miatt. Interjú
HIRDETÉS

„Csendestárs” segíti az uniós pénzköltést a fideszes Simon Miklós körzetében – Legyen szó bicikliút-, játszótér- vagy parképítésről, egy nyíregyházi cégre mindig lehet számítani

„Kötelességünk szólni, ha veszélyben látjuk hivatásunkat” – Több, a piarista tanárok leveléhez aláíróként csatlakozót sikerült szóra bírnunk

Kell a csok, de máshogy – Legyen-e lakbérplafon? Szükség van-e szociális lakásügynökségre? Hogyan juthatnak könnyebben lakáshoz a fiatalok? Az ellenzéki pátok válaszolnak – Árnyékkormány, 3. rész

Ledózerolnák a görög falut Balatonfüreden – Megnéztük a szórakozónegyedet, amit találtunk, túlmutat az agónián. Riport

„Meghalt a bácsi a cucctól” – Kalocsán is szedi áldozatait a filléres kábítószer. Kilenc hónap alatt két testvérrel végzett a „zsálya”. Riport

Hazánkban a koronavírus – Mindenhol az egészségügyi dolgozók vannak a legnagyobb veszélyben

„Ha egyszerre indulnak a csónakjaikkal, senki nem állítja meg őket!” – Leszboszon azt mondják, a migránsok a török elnök játékszerei lettek, velük zsarolja Európát. A helyszínről jelentjük

Nagy-Britannia az EU versenytársa lett – Az uniónak előrelátó keménységgel kell kialakítania a szakítás utáni kapcsolatrendszerét Londonnal

A szín üzenete – A sötétkék útlevél csaknem hét évtizeden át kísérte és védte a briteket külföldi útjaikon

Összefogás híján fájdalmas bukás – Egyelőre nem látszik, ki húzhatja ki a felvidéki magyar pátokat abból a válságból, amelybe saját magukat lavírozták

Az izomagyú, a gavallér, az értelmiségi és a szőke ciklon – A lengyel maffia nyomában

Molnár Piroska: Ezt az évadot még végigcsinálom, utána abbahagyom – „Szomorú, ha egy színészt a politikai hovatartozása miatt szeretnek vagy utasítanak el, a szerepet nem lenne szabad összekeverni a magánemberrel”. Interjú

Bazi nagy magyar gázbiznisz – A MET-ügy szövevényes szálai és a siker urai – A félmúlt homálya

A cigányok számára Isten léte nem kérdés – A kerecsendi Apró Lábak Biztos Kezdet Gyerekházban jártunk. Riport

A nők lelke oly’ bonyolult – Nyolcvanhárom éve dolgozik fodrászként, és még ma is aktív a 98 éves Soltész Sándor. Portrériport

Húsz évvel ezelőtt még sokkal több fecske hasította az eget – Az elmúlt évtizedekben az ember olyan nagy mértékben változtatta meg a környezetét, hogy az a fecskékre nézve is tragikus következményekkel járt

Hitler századbizalmi a forradalomban – Mit csinált, hogyan viselkedett a későbbi német diktátor 1918–19-ben a forradalmi Münchenben, a Bajor Tanácsköztársaság idején?

– Negyven nap – A karantén szó a negyvennapos elkülönítést jelző olasz „quarantino” kifejezésből ered

Maszkos futók, bezárt iskolák – hogy lesz itt olimpia? – Hogyan érinti a koronavírus az év nagy sporteseményeit?

Publicisztika:

Puzsér Róbert: Elitklubok dobogóba betonozva
Hajdú Péter: Kevés lesz a várótermek kifestése
Torkos Matild: Világosítsd föl gyermeked…
Szerető Szabolcs: Törzsi háború felé
Vita: Jeszenszky Géza: Hitler és Sztálin közös felelőssége – Stier Gábor: Amerika a „jó cserkész”?
Pápay György: Pedagógusok, politizáljatok
Juhász László Görbülő: „Így kell ezt az Übük világában
R. Kiss Kornélia: Drog, csajok, satöbbi – Helyzet-Kép
Híd Jenő rajzol: Jogegyenlőség
Wekerle Szabolcs: Bocs, de nem bocs – Újbeszél
Gazda Albert: Betelgeuse
Szerető Szabolcs: Teljes életek – Wichmann Tamás, Göröcs János és Székely Éva emlékére
Marabu: Barátok közt
– Dévényi István: A hülyének nézettség hosszú távú hatásai az emberi szervezetre

Tárca:

Spányik Miklós: A buli
Haklik Norbert: Prédikátorok

Kritika:

– Orbán Viktor, a fideszes srác, aki nagyon bátran beszél – A Közös időnk című kiállításról
– Baj van – Kerry Emanuel: Amit a klímaváltozásról tudunk
– Marakodók – Családi tűzfészek. Rendező: Pass Andrea. Trafó
– Nagyon érdekes adózási trükk – Anna Porter: Mit akar Soros?
– Kivágott eperfák – Végel László: Temetetlen múltunk

HA KELL, ORBÁN VIKTOR BÁTRAN SZEMBESZÁLL A KORONAVÍRUSSAL IS

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.03.06.



Egyelőre nem tudjuk, milyen kommunikációs stratégiát fundáltak ki a kormányzati propagandagépezet munkatársai a koronavírussal kapcsolatban, azt viszont bizton állíthatjuk, hogy a válságkezelés középpontjába természetesen magát Orbán Viktort állítják majd. A krízishelyzetek ugyanis sok szempontból felülírják az előre eltervezett kormányzati kampányokat, ugyanakkor új lehetőségeket nyújtanak a legfőbb vezető számára, hogy erős, céltudatos és sikeres államférfiként mutassák be őt a nehéz pillanatokban a kormányhoz hű médiában. Orbán és stábja is meglátta a lehetőséget a koronavírus hazai megjelenésében, habár ez a helyzet előre nem látható fordulatokat is hordoz magában...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN, A VÍRUSGAZDA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.06.


Kinyitottam pénteken reggel a kormány – koronavírus információkat tartalmazó – honlapját, amely a reggel hat órás adatok szerint, nem mutatott változást az előző esti tudásunkhoz képest. Viszont láthattam, hogy a honlap készítőjének feladatul adhatták, hogy olyan vizuális ábrázolást jelenítsen meg, amely a látogató számára azonnal egyértelművé teszi: Magyarország jól kezeli a helyzetet, szemben a világgal. Nálunk szép, alacsony számok vannak, még nullát is láthatunk – nincs halálos áldozat –, míg a bolygónkon már több mint háromezren haltak bele a járványba.

Csöndes, nem hivalkodó manipuláció ez, viszont annál hatásosabb: a maga vizualitásával döbbenti rá az olvasót, hogy milyen nagyszerű helyre született. Tudom persze, óvatosan kell bánni a szavakkal, könnyen érhet bennünket az a vád, hogy mi csak a jelenlegi kormányt akarjuk ütni, még akkor is, amikor ilyen veszélyekkel találja magát szembe, és amikor éjt nappallá téve, fáradozik azon, hogy megakadályozza a vírus elterjedését. Pedig nincs ilyen szándékunk, és bár kár lenne tagadni, hogy az állam lépéseit sokszor gyanakvással fogadjuk, de azért nem lehet nem észrevenni, hogy nem a mi rosszindulatunk erős, hanem a kormány manipulációs szándéka.

Hogy egy ilyen szörnyű veszélyt is igyekszik olyan elemekkel „gazdagítani”, amelyek a miniszterelnök rátermettségét, határozottságát, cselekvőképességét bizonyítják. Orbán és csapata, a járvány kitörése után, még egyértelműen lebecsülte annak várható hatásait, sőt, a parlament nyitóülésére a miniszterelnök be sem ment, mondván, a koronavírus fontossága miatt, Kásler Miklóst hallgassa meg a T. Ház. Mostanra viszont, amikorra egyértelműen kiderült, hogy a vírus nem fogja elkerülni Magyarországot, odaállt az első sorba, ő tart tájékoztatókat, szinte ő maga lett az operatív törzs...

LAPSZEMLÉNK A VILÁGBÓL - THE NEW YORK TIMES: ELRETTENTŐ PÉLDA MAGYARORSZÁG

168 ÓRA
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.03.06.


Ismét Magyarország szolgál az egyik elrettentő példaként az amerikai sajtóban annak illusztrálására, hova vezethet, ha szabadjára engedik a jogállamot eltorzító autokratikus törekvéseket. Ezúttal Javier Corrales, az Amherst College politikatudósa ír erről a New York Timesban.

A szerző úgy véli, az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt megindult ugyan abba az irányba, hogy a jogot a különvélemények módszeres elnyomására használhassák fel, de ennek az útnak még csak az elején tart. Hogy ide eljussunk, ahhoz több kell, mint egy nagyszájú elnök és egy felhatalmazást adó kormányzó párt – írja, és megjegyzi: Magyarországon például

Orbán Viktornak úgy sikerült kiharcolnia az autokratikus legalizmus állapotát, hogy felülvizsgálta az alkotmányt, megváltoztatta a parlamenti választási szabályokat, ellenőrzés alá vonta az egész bürokráciát, aláásta a regionális és helyi önkormányzatok autonómiáját, és imponáló győzelmeket aratott a szavazófülkékben.

Corrales azt nevezi autokratikus legalizmusnak, amikor a végrehajtó hatalomnak a jogi pártatlanság elleni támadása azzal az eredménnyel jár, hogy a joggal vissza lehet élni a végrehajtó hatalom vezetőjének és az ő annak szövetségeseinek a megvédése érdekében. A demokrácia ilyetén hanyatlásának szerinte vannak kitapintható jelei az Egyesült Államokban, ahol a Republikánus Párt megmutatta, hogy nem hajlandó megfékezni az elnök legrosszabb törekvéseit. Trumpnak tehát már rendelkezésére áll a jogszerűség pajzsát jelentő kormányzó párt. Megkezdődött az a folyamat is, amelynek során pártszerűen elkötelezett bírákkal töltik fel az igazságszolgáltatást. Ezt követi az a lépés, amikor beavatkoznak a konkrét ítéletekbe, és az ilyen törekvésre is szolgáltatott már példát az utóbbi időben az amerikai elnök...

KÉT-HÁROM HÉT MÚLVA ÉRKEZIK MEG A JÁRVÁNY MÉLYPONTJA A MAGYAR GYÁRAKBA

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN

2020.03.06.


A koronavírus-járvány kitörése óta próbálják megbecsülni elemzők a gazdasági hatásokat, de ez nemcsak amiatt nehéz, mert naponta újabb és újabb országokban jelenik meg a betegség. Vannak olyan szektorok – mint a légi közlekedés és a turizmus –, ahol a visszaesés nagyon gyorsan és drasztikusan jelentkezik. Az iparban ilyen szempontból sokkal lassabbak a folyamatok, és miközben középtávon itt is a kereslet alakulása a fő kérdés, rövid távon

most sok magyar vállalatnál azért túlóráznak a beszerzők és logisztikusok, hogy minden alkatrész rendelkezésre álljon a folyamatos termeléshez.
Bár az utóbbi napokban már az is szóba került, hogy az észak-olaszországi helyzet gondot okozhat az onnan alkatrészeket vásárló magyar cégek számára, a kínai kapcsolat ennél sokkal kritikusabb. Egész egyszerűen azért, mert Kína számos feldolgozóipari ágazatban szinte vagy teljesen megkerülhetetlen beszerzési forrás, különösen pár hetes-hónapos időtávon.

Ahogy az alábbi grafikon mutatja, több olyan termékcsoportban is meghatározó a kínai termelés, amely nélkülözhetetlen a számítástechnikai, elektronikai eszközök előállításához. De nyomtatott áramkörök nélkül (amelyeknek központi eleme a grafikonon szereplő nyomtatott áramköri lemez) például autót sem lehet gyártani már jó ideje...

A VÍRUS MÉG NEM, A PÁNIK VISZONT MÁR PUSZTÍT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.03.06.


Megjelent Magyarországon is a koronavírus. Állítólag legalábbis, hiszen tegnap olyan sajtótéjékoztatót sikerült tartania a kormánynak az üggyel kapcsolatban, hogy több kérdés merült fel, mint amennyire választ kaptunk. Az egy dolog, hogy Orbán Viktor úgy gondolta, Facebook oldala a legtökéletesebb platform arra, hogy közölje a magyar néppel, hozzánk is megérkezett a vírus. Mégis csak fontos az elérés ugye, növekedjen csak a lájkolók száma, hiszen a legfontosabb bejelentések egyébként is itt kerülnek beharangozásra. Mint hogy Orbán Viktor megvédi a hazát, sőt egész Európát a ránk törő migráns hadaktól vagy hogy épp győzelemre állunk Brüsszellel szemben. Egyszóval minden, ami számít, Orbán Facebook oldalán elolvasható.

Na de visszatérve erre a nagyon fontos hírre – valóban az, azonban túlmisztifikálni sem kellene, nem a bubópestis jelent meg -, már tényleg csak erre volt szüksége a magyar társadalomnak ahhoz, hogy tovább terjedjen az amúgy is nevetségessé váló pánik. Az Index – még ha írt is szerkesztőségi cikket, ezzel „védve” magát – továbbra is 0-24 foglalkozik úgy a koronavírussal, mintha az emberek élete függne attól, hogy megtudják, kell(nem kell)-e szájmaszkot húzni a házi kedvencünkre, vagy sem. Noha a vírus valóban fontos, ezért az arról való tájékoztatás is az, az már nem annyira, hogy ebből álljon a teljes hírfolyam.

Lehet, hogy nem a pánikkeltés a cél egyik nagyobb portálnál sem, azonban amikor már saját olvasóik is azt mondják, nevetséges az, amit az elmúlt napokban műveltek, akkor valami csak nincs rendjén. De hogy a pánikkeltésnek mik az eredményei? Lerabolt üzletek, teljesen fölösleges, óvintézkedésnek hitt túlreagálásai a vírusnak, vagy egyenesen egy gyermek kizárása az oktatásból...

EGYHÁZI ISKOLÁK TILTAKOZÁSA: EZ A TŰZ MÁR NEM OLTHATÓ EL

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2020.03.06.


Hogy a kormány az egyházi tanárok ellen bevetette a nehéztüzérséget, azt mutatja, pánikol. Nem is ok nélkül.

A történet legalább annyira szomorú, mint amennyire reményt keltő. A Budapesti Piarista Gimnázium honlapján megjelent – az új NAT, valamint a közoktatás visszásságai ellen szót emelő – állásfoglalásra gondolok, illetve az azt követő botrányra.

Itt ez a Nemzeti alaptantervnek hívott izé, ami fű alatt, érdemi szakmai egyeztetés nélkül született, ahogy az efféle dolgok NER-Magyarországon születni szoktak. Hazafias, jobboldali, keresztény és konzervatív akar lenni, mintha bizony egy ország közoktatását alá kéne rendelni bármiféle ideológiának; mintha nem az volna egy alaptanterv dolga, hogy a közre – vagyis mindenféle diákemberre – terjessze ki a fókuszát, konszenzusos legyen és korszerű, ráadásul hasznos tudást és készségeket közvetítsen.

De láthatóan nem ez a Takaró-különítmény ambíciója, hanem az, hogy fideszes agymosodává tegye az iskolarendszert.

A pedagógusok és diákszervezetek tiltakoztak, amire a kormány a szokott módon, lekezelő, sértegető és vádaskodó modorban reagált.

És egyszer csak csoda történt: a piarista gimnázium kitett a honlapjára egy szöveget, ami nemcsak az új alaptantervet utasítja el szakmai alapon, hanem az egész közoktatás helyzetével számot vet, kompromisszum nélkül.

A dokumentum
- leszögezi, hogy súlyos válságban van a közoktatás,
- elutasítja, hogy ideológiai szempontok vezéreljék a tananyag összeállítását,
- szabadságot és autonómiát követel a tantesületeknek,
- kifogásolja, hogy kevés figyelmet kapnak „a lemaradók, a nehézségekkel küzdők, a mélyszegénységben élők, a kirekesztettek”,
- azt állítja, hogy a NAT szövegének elvileg előremutató bevezetőjével a tényleges tartalom szemben áll; a hatalmas mennyiségű tananyag „ellehetetleníti” a munkát,
sőt, kijelenti: a NAT és a kerettantervek az oktatás megújulását „nem segítik, hanem akadályozzák”,
- szóvá teszi, hogy a pedagógusbérek „megalázóan alacsonyak”,
- hogy elviselhetetlen a tanárok vállán az „órateher” (heti 24-26 megtartott óra),
- hogy nincs hatékony tehetséggondozás, képességfejlesztés, felzárkóztatás és differenciált képzés,
- hogy nagy a tanárhiány, és nincs minőségi tanárképzés.

Erős szöveg. Rengetegen írták alá: ezerhatszázan a nevüket vállalva, különféle történelmi felekezetek iskoláiban dolgozó tanárok, valamint hetvenheten név nélkül is.

A hatalom pedig irtózatos pánikba esett. És megvan rá minden oka.

Mert ha a libsik „ajvékolnak”, az még rendben van. De az egyház a kormány számára saját terep. És Orbánt semmi nem idegesíti jobban, mint a belső kritika. Vazallusnak kuss a neve...

HOGY CSINÁLJÁK EGYESEK, HOGY 30 ÉVESEN ELMENNEK NYUGDÍJBA? – A 4%-OS SZABÁLY

PORTFOLIO
Szerző: ANDRÁS BENCE
2020.03.06.


Mi kell ahhoz, hogy valaki pénzügyileg függetlenül éljen és akkor mehessen nyugdíjba, amikor csak akar? Sok pénz – vágja rá mindenki, de az már kevésbé köztudott, hogy pontosan mennyi is. Egy híres tanulmány szerint a részvénytúlsúlyos befektetési portfóliók esetében az évi 4%-os kezdeti lehívási ráta lehet a megoldás. Ez az a biztonságos pénzkivételi arány, amely mellett akár az életünk végéig kitarthat a portfóliónk, ha nem üt be egy durva válság. Egy ökölszabály is ez egyben, amely azt mondja, hogy az éves kiadásaink legalább 25-szörösét kell félretennünk, ha nyugodt szívvel fel akarunk mondani a munkahelyünkön. Ebből már mindenki kiszámolhatja, hogy például a 300 ezres havi apanázshoz durván 90 millió befektetett tőke kell. Az alábbiakban a pénzügyi függetlenség, a korai nyugdíj és a FIRE mozgalom témáját folytatjuk az egyik leghíresebb alapszámítással, a 4%-os szabállyal...

ÓRIÁSI NYUGDÍJKORHATÁR-EMELÉS JÖHET MAGYARORSZÁGON - ALIG EGY ÉVTIZED, ÉS 70 ÉVES KORUNKIG DOLGOZHATUNK

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO

2020.03.06.



Nagyon jelentős nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon a hazai vezérigazgatók szerint a következő években, derült ki a Portfolio-nak megküldött PwC-felmérésből. A hazai vezérigazgatók ugyanakkor abban is bíznak, hogy a várható élettartam is jelentősen emelkedni fog.

Szinte biztosra veszik a magyarországi cégvezetők, hogy 2030-ra 70 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár – derült ki a PwC friss vezérigazgató-felméréséből. A Portfolio-nak elküldött adatok alapján a hazai cégvezetők 89%-a gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár 5 évvel 70 évre emelkedik az évtized végére, de csaknem ugyanennyien gondolják úgy, hogy a születéskor várható élettartam eléri a 80 évet 2035-re.

Nem csak a magyar cégvezetők, hanem a kutatók is hasonlóan látják a nyugdíjkorhatár kérdését. Az OECD egyik elemzése szerint a gazdasági növekedés fenntarthatósága szempontjából pozitívum, hogy 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár, ugyanakkor szerintük később a korhatárnak lépést kellene tartania a várható élettartam emelkedésével. Az OECD azt is javasolta, hogy a jövőben szükség lenne arra, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kössék.

Ha viszont a várható élettartamhoz kötnék, akkor az utóbbi néhány évben nem igazán emelkedett volna a nyugdíjkorhatár, hiszen néhány évben visszaesés is volt Magyarországon. 2018-ban 76 év volt a várható élettartam, az alábbi grafikonon pedig jól látszik az elmúlt években jellemző hullámzás:...

SZABAD SZEMMEL: CSAPÁS ORBÁN SZÁMÁRA A FŐTANÁCSNOK VÉLEMÉNYE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.06.


Az uniónak fenn kell tartania a nyomást Magyarországra, hogy a Lex CEU megfeleljen a közösségi jognak. Ezt mondja ki az Európai Bíróság főtanácsnokának szakvéleménye, miután elmarasztalta a magyar kormány eljárását az egyetem ügyében, külön kiemelve, hogy a jogszabály csakis a Soros György alapította iskolát sújtotta. Így az kénytelen is volt tevékenysége nagy részét Bécsbe áthelyezni. A Bizottság csaknem jó két éve fordult a luxemburgi ítélőszékhez, és a Bíróság most lát hozzá az ügy érdemi tárgyalásához. A döntések általában követik a főügyész ajánlásait. A jelentés emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor évek óta hangosan bírálja Sorost, mondván, hogy az a migrációról vallott liberális nézeteivel alá akarja ásni a földrész értékeit. A milliárdos emberbarát tagadja a vádakat. Az üzletember a nyílt társadalom híve, ami szemben áll a kormányfő által szorgalmazott illiberális állammal. Az ellentét fényében sokan úgy látták, hogy a törvény a CEU ellen irányul.

A magyar konzervatív kormány jogellenesen járt el, amikor jóváhagyta azt a törvényt, amely azután távozásra kényszerítette a liberális CEU-t. Ezt mondta ki az Európai Bíróság számára készült elemzés, amely azt is tartalmazza, hogy a vonatkozó jogszabály tisztességtelen módon pécézte ki a Közép-Európai Egyetemet. A főtanácsnok véleménye csapással ér fel Orbán Viktor számára, aki időről időre összecsap Brüsszellel saját, bevándorlás-ellenes politikája miatt és az illiberális demokrácia bajnoka akar lenni.
FAZ A Közép-Európai Egyetemnek ad igazat az Európai Bíróság állásfoglalása. A főtanácsnok arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország megszegte az uniós, illetve nemzetközi jogot, amikor korlátozta a külföldön is akkreditált felsőfokú tanintézmények működését. Úgyhogy az iskola immár bízhat a neki kedvező ítéletben. Vezetése máris üdvözölte a szakvéleményt. A magyar fél annak idején arra hivatkozott, hogy egyetlen intézmény sem juthat jogtalan versenyelőnyhöz a többiekkel szemben, hiszen a CEU egyszerre két diplomát is kiad. Csak éppen az intézmény kiszorítása beleillett azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek célja az volt, hogy csökkenjen Soros befolyása Magyarországon. Így a kormány nagymértékben korlátozta a külföldi civil szervezetek működését is. A vége az lett, hogy kénytelen volt beszüntetni tevékenységét magyar földön a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, amely előzőleg kifogásolta a hatalom migránsellenes politikáját.

Kudarc fenyegeti a magyar államot a CEU miatt az Európai Bíróságon, mert a felkért szakértő szerint jogellenes az egyetemet sújtó, 3 éve jóváhagyott törvény. A javaslat az, hogy helyt kell adni a Bizottság panaszának. Az ítélet néhány héten belül várható. Az ügy politikailag kényes. Bírálók azt állítják, hogy a jogszabállyal Orbán Viktor jobboldali-nemzeti kormánya el akarta űzni az intézményt az országból, ami azután alig egy éve be is következett.

Pellengérre került Magyarország a CEU miatt, amely a múlt ősszel Bécsbe helyezte át az oktatás jelentős részét. Az Orbán-kormány kényszerítette távozásra a kérdéses jogszabály-módosítással. Hogy az ügy az Európai Bíróság előtt köt ki, az csupán idő kérdése volt. A panaszos maga a Bizottság, amely két éve szerződésszegési eljárást indított a magyar döntés miatt. A most világot látott elemzés semmi jót nem ígér Budapest számára. A vita még a 2015-ös menekültválság idejére nyúlik vissza. A nemzeti-populista Fidesz akkor nyilvánította nem kívánatos személynek a liberális Soros Györgyöt. Azzal vádolta, hogy az támogatja az illegális migrációt, mégpedig azzal a céllal, hogy az érkező muzulmánok kiszorítsák az őslakosokat. A kampány során azután az egyetem is célkeresztbe került. És hiába tett eleget a törvényi kívánalmaknak, a magyar fél nem írta alá a megállapodást. Ezek után kényszerült az iskola arra, hogy költözzön, ami azonban egyetlen más társintézmény esetében sem fordult elő...

ORBÁN VIKTOR MEGMENT, ORBÁN VIKTOR MEGGYÓGYÍT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.03.06.


0Mielőtt teljesen és visszavonhatatlanul, pláne végérvényesen megmurdelunk ettől a koronától, egy másfajta náthától és főleg valami jóképű kórházi szepszistől – ami boldogság mostanában mintha feledésbe merülne –, vigasztaljon minket az a tudat, hogy viszont most Orbán Viktor Mihálynak milyen mennyire is jó. Lubickol a manus a gyönyörökben, migráncsok, vírusok, félelmek és reszketések garmadája, amik úgy jöttek neki, mint egy falat kenyér. Már épp a romákkal kellett riogatnia, nemzeti konzultálni róluk, amikor érkezett a felmentő sereg Erdogan és a járvány képében.

A konzultáció így sem marad el, de már csupán desszert lesz, egy kis cafrang a velős csont és a kirántott hús után, mert ez a faszi, ha jól belegondolunk, az ördög cimborája vagy a végzet haverja. Mindenféle romlás őt szolgálja, de lehet, hogy ő maga az antikrisztus vagy legalábbis a szárnysegédje. Viszont egészen mókás a szerencsétlen, ahogyan habzsolva próbálja aratni a szavazatra váltható pontokat, mert olyat én még nem láttam, hogy egy kormányfő személyesen jelent be a televízióban minden egyes koronavírusos beteget, ha majd százával lesznek, nem tudni, hogyan győzi majd az iramot.

Eléggé nevetségesen ocsmány ez az átlátszó buzgalom, ahogyan Orbán Viktor mindig a veszedelmek első sorában munkálkodik szuszogva, gumicsizmában árvízi hajós, kisbuszban hólapátoló szakember, a kerítésnél járőröző határőr, most pedig a kórral küzdő kedvesnővér. Ahogy most kinéz, elég kemény tavasz következik menekülőkkel és koronás kaszással, amiből nekünk a mi atyuskánk egy komplett apokalipszist rittyent majd, és nem az lesz a lényeg, hogy a bajokat hogyan küzdje le az ország, hanem, hogy Orbán Viktor profitáljon belőle, és a lendület kitartson lehetőleg 2022 tavaszáig. Ki is fog, kész az újabb kampány forgatókönyve már...