A KÖZTÁRSASÁG VISSZAÁLLÍTÁSA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BAUER TAMÁS
2022.01.14.

...Egy közbülső megoldás

Én más megoldást látok. Az új parlamenti többség – Vörös Imre professzor gondolatmenetét követve – megállapíthatná, hogy az Alaptörvény és a rá épülő „sarkalatos” törvények (ideértve az Alaptörvény előtti fideszes alkotmánymódosításokat is) eljárási és tartalmi szempontból a kizárólagos hatalomgyakorlást célozták, és azt meg is valósították, ezért kimondhatná azok semmisségét. Ugyanakkor helyreállíthatná a 2010. áprilisi választást megelőző állapotot, ismét hatályba léptetve – a választást követő fideszes módosítások nélkül – a köztársasági alkotmányt és az arra épülő kétharmados törvényeket. Ez megfelelne a demokratikus magyar jogállam normáinak, hiszen az 1989-es köztársasági alkotmány mögött széles konszenzus állt. Tartalmáról a háromoldalú tárgyalásokon született megegyezés. 1990. júniusi módosítása az elnökválasztás kérdésében azt az 1989-es szabályozást állította vissza, amelyet a pártállami parlament 1990 elején önkényesen megváltoztatott. Az 1990. júniusi módosítás egésze mögött az akkori hárompárti kormánykoalíció mellett ott állt az akkori legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ is, megszavazásánál a Fidesz (vitatva a konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetését) tartózkodott, s csak az MSZP-frakció szavazott nemmel. Hasonló példa a konszenzusos szabályozásra az 1996-os médiatörvény, amelyet a kétharmaddal rendelkező akkori kormányoldal mellett két akkori ellenzéki párt (az MDF és a Fidesz) is megszavazott.

Igaz, voltak ellenpéldák is. Az önkormányzati rendszer 1994-es, illetve az igazságügyi rendszer 1997-es átalakítása csak az akkori kormánytöbbség szavazataival történt (miközben a törvényjavaslatok benyújtása előtt tárgyaltak az ellenzéki pártokkal), de ez a két ellenpélda nem teszi kérdésessé a 2010 előtti közjogi rendszer alapjában véve konszenzusos voltát. Amikor a Fidesz vezette ellenzék e két változtatás esetében kivonult a parlament üléséről, ugyanazt a normát kérte számon, mint amelyet az 1990-es alkotmányvitában képviselt, hiszen az ellen tiltakozott teljes joggal, hogy a kétharmados kormánytöbbség ellenzéki támogatás nélkül módosítja a közjogi rendszer alapvető elemeit szabályozó törvényeket.

A köztársasági alkotmány és a hozzá kapcsolódó kétharmados törvények újbóli hatályba lépése esetén tehát ismét széles konszenzusra épülő alkotmányunk és közjogi rendszerünk lenne, amelyet sokoldalúan megalapozott a Sólyom László vezette első Alkotmánybíróság, s amely annak idején széles körű tiszteletet élvezett. Elvetésére irányuló szándékáról a 2010-es választásig a Fidesz sem szólt. Az 1989-es köztársasági alkotmány a vele összefüggő, az alapvető jogokat szavatoló kétharmados törvényekkel együtt a magyar történelemben példátlan módon volt a jogegyenlőség és jogkiterjesztés dokumentuma. Ennek a korábbi közös alkotásnak a visszahozatalát kellene az esetleges választási győzelem esetén a hatpárti szövetségnek elfogadtatnia, egyúttal kijelentve, hogy új alkotmány írását csak az ellenzékkel együtt, a politikai oldalak közötti elemi együttműködési készség helyreállása után tartja majd időszerűnek.

A javasolt megoldás azt kívánja a hatpárti szövetségtől, hogy ha megnyeri is a választást, ne akarjon alkotmányozni a kisebbségbe szoruló Fidesz ellenében. Ugyanakkor az esetleg legyőzött, de továbbra is jelentős politikai erőt képviselő Fidesztől azt várja el, hogy mondjon le arról az Alaptörvényről, amelyről a konszenzussal elfogadott és konszenzussal működtetett köztársasági alkotmányt helyettesítve egymaga döntött, az akkori ellenzék ellenében. (Tudom, a hatpárti szövetségen belül a magukat újként meghatározó pártok politikusai számára is nehézséget okozhat a 2010 előtti köztársasági alkotmány visszaállítása, hiszen ők azt szeretik hangsúlyozni, hogy ugyanúgy elutasítják a 2010 előtti világot, mint azt, amelyet 2010-től a Fidesz létrehozott. Csakhogy 2010 előtt nem az alkotmánnyal volt baj, hanem a politikai élet gyakorlatával.)...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ) 

AZ ÉS 2022/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

NÉHÁNY ÉV ALATT HÚSZ INGATLANT VETT A VÉGREHAJTÓI KAR LETARTÓZTATOTT VEZETŐJE – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.01.18.

Schadlaságok

A földhivatali lapok szerint Schadl György öt év leforgása alatt építette fel ingatlanbirodalma nagy részét: nyolc erzsébetvárosi, egy belvárosi, egy XIII. kerületi, egy II. kerületi, egy érdi, egy ceglédi, két XII. kerületi, egy siófoki, egy gödöllői, egy szentendrei, valamint egy budai Várban található ingatlant vásárolt meg.

Új pályázatokat írtak ki több bírósági végrehajtói posztra

Összesen 35 bírósági végrehajtói álláshelyre írt ki új pályázatot Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a szeptember 17-én ugyanezekre az állásokra kiírt pályázatok helyett.

Vizsgálatot indít a pécsi egyetem a Völner-ügyben kibukott egyetemi vizsgák miatt

Ezt az egyetem részéről Kottász Gergely, az intézmény sajtóreferense közölte a hvg.hu kérdésére…

Megvan a botrány első áldozata

Nem biztos, hogy az áldozat szót használnánk ebben az esetben.

“Álljon nyilvánosság elé Rogán Antal!”

A kabinet hallgat, nem reagált az ügyre. A Fidesz sem reagált.

Megszólalt Varga Judit – nem a Völner-ügyben, persze

Szerinte az elmúlt ötven-száz évben kevés fantasztikusabb dolog történt az egyetemekkel, mint a modellváltás. Tudnánk vitatkozni.

Másfél hónapja nincs nyoma annak az építkezésnek, amelyre hivatkozva lezárták az Orbán hivatalához vezető utat

A terület lezárása előtti hetekben egyébként a Telex éppen arról forgatott, hogy kik azok a hivatalos kormányzati pozícióval nem rendelkező emberek, szakértők, propagandisták és politikusok, akik rendszeresen felbukkannak a miniszterelnök környezetében…

A Szentháromság téri diplomataház megmaradásáért folytatott harcban most újabb jogsértés történt

Néhány nappal ezelőtt közterület-foglalási engedély és szakmai párbeszéd nélkül, rohamtempóban kiadott bontási engedéllyel indult el a Szentháromság téri egykori diplomataház bontása.

Megkezdhetik a tereprendezést a gellérthegyi sikló építéséhez

Ezzel sem lacafacáztak sokat.

Karácsony: Senki sem jelentkezett a Városháza-ügy korrupciós száláért felajánlott egymillióért

Karácsony elmondta, hogy bár nincs semmi a nyomozó hatóságok kezében, mégis a rendőrség valamiért úgy érezte, hogy kirakat-házkutatásokat kell lefolytatni, amiről a kormánymédia szinte gyorsabban tudott, mint az érintettek.

Orbán Viktor napi 24 ezer forintos éjszakai pótlékot adhat a katonáknak

Ha a katona sürgősségi betegellátást nyújtó osztályon teljesít szolgálatot, akkor sürgősségi betegellátási műszakdíjra jogosult.

Jön a Roszatom főnöke, állítólag hozza a paksi ütemtervet

A kormánynak sürgős a dolog.

„Ma az EESZT egy ellenőrizhetetlen módon működő titkosszolgálat”

“Ezen túl, érdemes azt is megnézni, hogy az önrendelkezési funkció kikapcsolása és visszakapcsolása között eltelt időben feltöltöttek-e valamit az eProfilunkba, s ha igen, mit – sorolta a teendőket. Neki – mint elmondta – töltöttek fel adatokat, anélkül, hogy bármilyen előzetes tájékoztatást adtak volna erről.”

75 évvel ezelőtt törölték el a magyar nemesi rangokat

Az 1945 utáni demokráciabeszéd erejét mutatta, hogy még a legsötétebb Rákosi-diktatúra is demokráciának, népi demokráciának nevezte önmagát.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁGON A CENZÚRA ÚJ FORMÁJÁVAL AKARJÁK MEGTÉVESZTENI A KÖZVÉLEMÉNYT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerzők: ÁGOSTON ZOLTÁN, SZELESTEY LAJOS
2022.01.18.

Bloomberg

Az Európai Bizottság arra készül, hogy már a jövő hónapban hivatalosan is több milliárd euró támogatást fagyasszon be a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt helyreállítási alapból, az RRF-ből, csak előbb még megvárja, hogy az Európai Bíróság nyilvánítsa teljesen törvényesnek az új jogállamisági mechanizmust. Az ítélet heteken belül várható, így az Európai Bizottság fel tud lépni olyan kormányok ellen, amelyek tesznek a demokratikus értékekre.

A retorzió a RRF-en kívül kiterjed majd a költségvetésből járó pénzekre is. A lengyelek 130, a magyarok pedig több mint 40 milliárd eurót veszthetnek. Az EU azzal vádolja Varsót és Budapestet, hogy mindkettő jogsértő módon avatkozik bele az igazságszolgáltatásba, korrupt és nem hajlandó alávetni magát az uniós jog elsőbbségének. Aggódik azért is, mert a kapott forrásokat a két hatalom a jogállam megrendítésére, illetve a szervezet elleni támadásokra használja.

A jogállamisági mechanizmust akár már február elején be lehet élesíteni a beavatott körök szerint. A két országnak a jövő hétfőig kell válaszolnia azokra a bizottsági aggályokra, miszerint egyrészt már eddig is visszaélések voltak a milliárdok elköltése körül, másrészt pedig hogy mit kívánnak tenni a lenyúlások megakadályozására. Ezen felül lengyelekre még az is vár, hogy lemondhatnak körülbelül 100 millió euróról, miután azt Brüsszel visszatartja a Varsó által ki nem fizetett bírság fejében.

Süddeutsche Zeitung

Szomorú premiernek néz elébe az Európai Unió: a szervezet végrehajtó testülete az új jogállami mechanizmus segítségével kívánja beszedni Lengyelországtól azt a büntetést, amelyet az Európai Bíróság szabott ki részben a turówi lignitbánya be nem zárása, részben pedig azért, mert Varsó nem hajlandó felszámolni a bíróságok megzabolázására kitalált fegyelmi kamarát. Más szóval: építi le a jogállamot.

Az Európai Bizottság akár már ebben a hónapban befagyaszthatja a szubvenciók egy részét, ami azért újdonság, mert idáig minden vétkes tagország alávetette magát az EUB ítéletének. A két bírság napi 500 ezer, illetve 1 millió euró, de az még két hónapba is beletelhet, amíg az EU elkönyvelheti a kintlevőséget.

Az ilyenkor szokásos eljárás részeként az EU már felszólítást küldött Varsónak a tartozás egy részének, 15 millió eurónak a megfizetésére. Ám mivel közben lejárt a 45 napos határidő, az év elején ment egy újabb udvarias üzenet, ezúttal 15 napos haladékkal. Az ma ér véget. Utána a közösségi költségvetésért felelős igazgatóság ellenőrzi, mely átutalásokat lehet megkurtítani, erről értesíteni kell a másik felet, két héttel a tényleges lépés megtétele előtt.

Két éve egyébként a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nettó 12,4 milliárd euróhoz jutott Brüsszel jóvoltából, ha most egybevesszük a két tartozás éves összegét, az nagyjából 550 millió euró. Igazán bagatell, az egy évre jutó támogatás nem egészen 5 százaléka.

Frankfurter Rundschau

Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában reszkethetnek idén az autokraták a választás miatt. lehet ugyanis, hogy felvirrad az ellenzéknek, mert politikai olvadás jöhet, bár az sincs kizárva, hogy az autokraták bebetonozzák uralmukat. Mindenesetre a nemzeti-populista hercegeknek, a huzamos ideje kormányzó Orbánnak, valamint Jansának és Vucicnak bizonyítania kell az urnáknál. Majd ősszel jön szellemi társuk, Dodik, akinek szintén harcolnia kell a voksokért.

A magyar miniszterelnököt baráti viszony fűzi mindegyik autoriter szomszédhoz, lépéseit összehangolja mind szlovén, mind szerb kebelbarátjával. Mivel szeretné kiterjeszteni befolyását a Nyugat-Balkánon, már 3 éve udvarol a bosznia-hercegovinai szerbek vezérének is, a hónap végén mellesleg ismét Banja Lukába hivatalos.

A hatalmi viszonyok mindenütt igencsak hasonlóak: járószíjra vett sajtó, felpuhított fékek és ellensúlyok és virágzó urambátyám-rendszer. Az ellenzék mégis bízik a győzelemben, bár kilátásai eltérőek az egyes országokban. Leginkább Jansának kell tartania attól, hogy veszít, mert ugyan az élen áll a felmérésekben, ám aligha lesz kivel koalíciót létrehoznia. A politikus pártja továbbra is az Európai Néppárt tagja (a Vucic-féle szerb SNS társult tag), miután onnan meglehetősen későn távozott a Fidesz. Egyébként pedig mindhárom politikus szoros viszonyt ápol Putyinnal.

A magyar pártnak nem csupán az üzlet és a politikai összefonódása, hanem a járvány siralmas kezelése miatt is lehetnek gondjai. Ljubljanai, belgrádi és Banja Luka-i szövetségesei azonban már csak önérdekből is bíznak Orbán sikerében a bőkezű magyarországi gazdasági támogatás miatt. A Fidesz holdudvarából befektetők erősen bevásárolták magukat a szlovén kormány közeli médiába. A Bethlen Gábor Alapítvány jóvoltából az utóbbi egy évtizedben hatalmas összegek áramlottak Szerbiába és Szlovéniába.

Ez vonatkozik Bosznia-Hercegovinára is. A Szerb Köztársaságban néhány száz magyar él, Magyarország több vízi erőmű építésében akar közreműködni.

The New York Times

Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában a cenzúra új formájával igyekeznek megtéveszteni a közvéleményt. Már nemigen divat a durva elnyomás, bár azért a szerbeknél a járvány kezdetén 3 napra egy ablaktalan cellába zártak egy újságírónőt, miután megírta, hogy a kormány egyáltalán nem készült fel a válság enyhítésére. Majd, mint most elmondta, utána közellenséget kreáltak belőle.

Azóta viszont a belgrádi vezetés Belgrád sokat tanult Magyarországtól és több más olyan kelet-európai államtól, ahol szorul vissza a demokrácia. A lényeg, hogy le kell járatni a kritikus sajtómunkásokat, el kell érni, hogy csak kevesen olvassák cikkeiket. Azaz már nincs szükség brutális erőszakra, elegendő a társadalom befolyásolására, ha a partvonalra nyomják ezeket a forrásokat. Ami azután meglátszik a választási eredményen.

Szerbia és Magyarország, amely a svéd V-Dem Intézet szerint élen jár az autokrácia útján, választásra készül, ezért megszállta a médiát. A bíráló hangok nemigen jutnak szóhoz az egész térségben, miközben a már idézett svéd jelentés arra is kitér, hogy Budapest, Varsó és Belgrád támadást intéz az igazságszolgáltatás és a civil társadalom függetlensége ellen is.

A szocializmus időszakával szemben immár nem az állambiztonsági szolgálatok viszik a prímet a nemkívánatos vélemények elfojtásában, hanem az állam által ellenőrzött cégek, amelyek sokszor hatalmas nyomást gyakorolnak a szerkesztőségekre. Ebben az Orbán-kormány ment a legtovább, több száz orgánumot egyesített a miniszterelnök szövetségesei által kézben tartott holdingba, a KESMÁ-ba. Már csak egyetlen tévé, az RTL Klub maradt, amely pénzügyileg független a Fidesztől. Az ellenzék hiába egyesült, ezzel nem enyhült a hatalom fojtófogása a tömegtájékoztatáson.

Politico

Nagy felzúdulást váltott ki a brüsszeli politikai körökben, hogy a lengyel EU-nagykövet, Andrzej Sadoś a hírek szerint megpályázza a bővítésért felelős főigazgatóság vezetői posztját. A háborgás oka az, hogy a terület a magyar uniós biztos, Várhelyi Olivér irányítása alá tartozik, Andrzej Sadoś feltűnésével pedig illiberális hitbizományba kerülhet a keleti szomszédsághoz fűződő kapcsolat. Félő az is, hogy rossz üzenetet küld a felvételre pályázó nyugat-balkáni államoknak, akiket az unió folyton arra figyelmeztet, hogy be kell tartaniuk a demokratikus normákat.

A magyar uniós biztost már így ily olyan vádak érik, hogy nem szentel kellő figyelmet a jogállamnak az érintett országok esetében. Ráadásul ő és a lengyel diplomata puszipajtások és mindkettőjüket szoros kapcsolatok fűzik saját kormányukhoz, miközben azok ellen több eljárás is folyik a demokrácia visszaszorítása miatt. Ideértve olyan kulcskérdéseket, mint a bíróságok függetlensége, a sajtó szabadsága, a migráció és a nemi kisebbségek jogai.

Úgy tudni, hogy Andrzej Sadośt a héten hallgatja meg Ursula von der Leyen, Johannes Hahn, a költségvetésért felelős osztrák biztos, valamint Várhelyi Olivér. Egy uniós diplomata szerint azonban az új tagfelvételeket nem lehet rábízni az illiberalizmus két zászlóvivőjére. Már a magyar uniós biztos kinevezése is felhördüléshez vezetett, részben a jogállam magyarországi helyzete, részben azért, amilyen szerepet Orbán Viktor akar játszani a Nyugat-Balkánon. Márpedig félő, hogy az új felállásban a lengyel diplomata segít növelni a magyar befolyást a régióban.

A döntést a biztosok kollektívan hozzák meg.

Yahoo/Reuters

A Pegasus-botrány lengyelországi szálának megalapozottságát először bizonyító kanadai kutatóintézet egyik munkatársa azt mondja, hogy a már ismert három eseten kívül további ügyekre is fény fog derülni, ő már látta az erre vonatkozó bizonyítékokat. A szakember a varsói parlament szenátusi vizsgálóbizottsága előtt beszélt, amely az ellenzéki többség szavazataival állt fel, munkájában azonban nem vesznek részt kormánypárti törvényhozók.

Mint emlékezetes, a Pegasus használatát sok-sok cáfolat után maga Jarosław Kaczynski exkormányfő és volt PiS-elnök, a lengyel politika legerősebb embere ismerte be, ám most egy hivatalos szóvivő megismételte, hogy feleslegesnek tartanak minden kutakodást, mert a megfigyelések csakis bírói engedéllyel történhettek. Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy három éve törvénytelenül telepítették a kémszoftvert az ellenzék akkori kampányfőnökének és két jogásznak a telefonjára, az tegye meg a szükséges jogi lépéseket.

Süddeutsche Zeitung

Magyarországon járvány? Ugyan, hol? Nagyjából ez a magyar szervezők válasza a kézilabda Európa-bajnokság megrendezését érő kifogásokra. Merthogy a mérkőzések telt ház előtt zajlanak, mintha a koronavírus-járvány miatt elrendelt összes biztonsági előírást hatályon kívül helyezték volna. De hát így rendelkezett a kormány három hónappal a választás előtt. A szurkolók szorosan egymás mellett állnak, ujjonganak, énekelnek, ugrálnak. Maszkot csak kevesen viselnek.

Nagy kérdés azonban, miként lehet lejátszani a tornát, mert Szlovákia sokkal jobban ügyel a biztonságra, mégis, a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is a németeknél 7-en fertőződtek meg. Pedig ott a csarnokokba csupán minden negyedik helyet adták el, és csakis olyan nézőknek, akik be vannak oltva, illetve már átestek a betegségen. Az FFP-2 maszk kötelező, és nézik is, hogy felteszik-e.

De sokan estek ki a lengyeleknél és a horvátoknál is. Az Európai Szövetség ezúttal nem ragaszkodik az együttesek teljes elszigeteléséhez, ezért azután a versenyzők a szállodákban olyan vendégekkel találkoznak, akik egyáltalán nem fedik el a szájukat és az orrukat. Bárki azt gondolja, hogy ez jól sülhet el? Főleg az omikron miatt hamarosan belobbannak a számok. Az EHF mostanra már észbe kapott és kötelezővé tette a maszkot a magyarországi mérkőzéseken. Hogy azután mennyire szereznek érvényt a rendelkezésnek, az már más kérdés. De könnyen előfordulhat, hogy az a gárda győz a végén, amelyiknél a legkevesebb a koronabeteg.

Neue Kronen Zeitung

Az osztrák gazdasági miniszternek esze ágában sincs követni a magyar példát az infláció megállítására, azt mondja, hogy a szakértőkre hallgat, azok pedig nem tanácsolják az árak befagyasztását. Magnus Brunner (ÖVP) szerint ez a módszer legfeljebb arra jó, hogy mintegy locsolókannából pazarolják el a támogatást. Szerinte inkább célzott intézkedésekre van szükség.

A lap emlékeztet arra, hogy Lengyelország is az áfát csökkentette fél évre az áremelkedés megállítására, Ausztria pedig a vendéglátásban és az idegenforgalomban folyamodott ehhez a megoldáshoz, éspedig 2020 júliusától kezdve, ám ez évtől visszaállt az eredeti rendszer, ami azonban meglehetősen nagy csalódást keltett a két ágazatban.

FAZ

Az osztrák belügyminiszter nem ért egyet új német kollégájának azzal a javaslatával, hogy az arra kapható országok ne várják be, amíg jobb belátásra térnek az ellenálló kormányok, hanem egymás közt, kisebb körben oldják meg a menedékkérők szervezett elosztását, így mozdítsák ki a holtpontról az uniós menedékpolitika reformját. Gerhard Karner szerint Nancy Faeser elképzelése hamis reményeket keltene a származási országokban, ahol már így is sokan a teljes vagyonukat odaadják az embercsempészeknek, csak, hogy eljuthassanak Európába.

Ausztria egyre több illegális határátlépőt tartóztat fel a magyar határon, miközben az embercsempészek egyre agresszívabbak lesznek, éppen tegnap történt, hogy Burgenland tartomány területén egyikük rálőtt a katonákra. Gerhard Karner szerint inkább olyan kérdésekre kell összpontosítani, amelyekben egység mutatkozik. Tehát a külső határok hathatós védelmére, a menekültügyi eljárások felgyorsítására, és az elutasított kérelmezők következetes kitoloncolására. A Bizottságnak pedig segítenie kell a határvédelmi létesítmények kiépítésében.

Az osztrák belügyminiszter beszélt arról is, hogy az új bécsi kormány ragaszkodik elődje politikájához, vagyis nem fogad be új menekülteket, bár s kérelmüket Ausztria átveszi azért.

Financial Times

A lap külpolitikai fő elemzője arra figyelmeztet, hogy Kína és Oroszország folyamatosan kóstolgatja az EU erejét, ám ha a szervezet nem reagál a gazdasági kihívásokra, akkor nagy veszélybe kerülnek geopolitikai elképzelései. Az EU a partvonalra szorult az ukrán válság ügyében, tehát kiderült, hogy gazdasági ereje egyáltalán nem szavatol neki megfelelő politikai befolyást a nemzetközi színtéren.

Kína nem hivatalosan gazdasági szankciókat hozott Litvánia ellen, miután az magasabb szintre emelte diplomácia kapcsolatait Tajvannal, ám az EU nem tudja, mitévő legyen. Pedig fontos útelágazás előtt áll. Cselekednie kell, mert Peking olyan eszközöket vetett be, amelyekről a vilniusi külügyminiszter azt mondta, hogy azok a spanyol inkvizícióra emlékeztetnek.

Merthogy a kínaiak egyfelől leállították az egész kétoldalú kereskedelmet, másrészt pedig megtiltották a multiknak az olyan termékek eladását, amelyekben bármiféle litván alkatrész van. A taktika rafinált. Úgy tudni, hogy német beruházók már ösztökélik a kormányukat, hogy adja be a derekát. A litván közvélemény pedig ellenzi Tajvan felértékelését.

Ám a kínai politikának vannak hátulütői, mert a szállítási lánc kipécézésével az egész egységes piacot veszi célba. Azaz ily módon az egész EU vizsgázik. Ráadásul a következő áldozat Csehország lehet, amely szintén javította viszonyát Tajpejjel, ám Prága kulcsszerepet foglal el a beszállítók sorában. Ha kiesik, abból nagy felfordulás lehet az európai gazdaságban.

Mellesleg Litvánia nem szegte meg az unió Kína-politikáját. Emellett a demokrácia és kis nemzetek védelme a szervezet alapértékei közé tartozik. A franciák már azon vannak, hogy törvénnyel vegyék elejét a külső gazdasági zsarolásnak. Itt kereskedelmi ellenintézkedések készülnek, vagyis azokat nem vétózhatná meg Magyarország és Görögország, Kína két nagy barátja a földrészen.

Ám az eljárás olyan körülményes, hogy a jóváhagyás várhatóan csak a nyárra születik meg. Lehet, hogy addigra a litvánok kénytelenek meghátrálni. Európának ezt a saját jól felfogott érdekében meg kell akadályoznia. Mert ha Kína sikeresen terrorizálja Vilniust, miközben az EU tehetetlenül figyeli a fejleményeket, a tanulságot levonják nem csak Pekingben, hanem Moszkvában és Washingtonban is.

ITT OLVASHATÓ

AKKOR HÁT VEGYÜK SORJÁBAN… EGYETEMI OKTATÓKÉNT NAGY LELKESEDÉSSEL FIGYELEM A FELSŐFOKÚ OKTATÁS RADIKÁLIS REFORMJÁT.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.17.

...Első lépésben megtapasztalhattuk, hogy legyen az illető akár köztársasági elnök, akár miniszterelnök-helyettes stb., a hagyományos kutatómunkától és könyvtárazástól mint értelmetlen, felesleges és archaikus tevékenységtől búcsút véve vagy másokkal íratja meg egyetemi diplomamunkáját, vagy mások által már megírt alacsony színvonalú ismeretterjesztő munká(k)ból kiollózva tákolja össze az egészet.

És lettek diplomamunkák dögivel, és este lett és reggel: első nap.

Aztán következtek a professzori kinevezések: értékelhető tudományos munkásság és nyelvek ismerete nélkül, kizárólag a politikai lojalitására, az edzői kvalitására vagy a színészi-rendezői érdemekre tekintettel az állampárt konyhájában vagy a hátsó udvar homokozójában döntöttek az egyetemi fokozatokról.

És lettek professzorok számolatlanul, és este lett és reggel: második nap.

Aztán az egyetemi autonómiát a jelenkor gőzhajójából kihajítva, a pártközpontban vagy a miniszterelnöki hivatalban döntik el, ki lehet rektor és ki nem, ki lehet dékán és ki nem, ki lehet a Doktori Iskola vezetője és ki nem.

És lett sok rektor, dékán és Doktori Iskola vezető, a Fidesz-KDNP képére és hasonlatosságára, és este lett és reggel: harmadik nap.

Aztán köztudott, hogy a magyar nyelv a világ legismertebb és legtöbbek által beszélt nyelve, Hegyeshalom és Záhony között feltétlenül, ezért épp jókor jött a Covid, hogy a pártállam eltörölhesse a nyelvvizsga kötelezettséget, mintha a diploma előtti utolsó hónapban kellett volna elsajátítani egy-két idegen nyelvnek az ismeretét, s nem már jóval korábban.

És lett sok-sok diplomás, nyelvtudás nélkül, olykor a magyart is csak középfokon beszélve, és lett este és reggel: negyedik nap.

Aztán a pártállam egyszerűen lenyúlta az egyetemeket, kuratóriumokba szervezte ki a legtöbbet, s a kuratóriumokba szigorú szakmai megfontolásból kizárólag világnézeti alapokon kiválasztott kurátorokat ültetett be, akik – ahogy az állampárt főtitkára, maga Orbán Viktor mondta – nem internacionalisták, hanem nemzeti szemlélettel rendelkező, nemzeti elkötelezettségű, a nemzeti szuverenitást valló megbízható pártállami káderek.

És lett sok-sok, semmihez sem értő, de politikailag és ideológiailag megbízható nemzeti kurátor, és este lett és reggel: ötödik nap.

Aztán most már arról olvashatunk, hogy a pártállami miniszterelnöki hivatal munkatársait támogatandó, a Fidesz-KDNP hatalmasságai rendre „leszólnak”, hogy egyetemi vizsgáikon tessenek szépen átengedni X vagy Y káderelvtársat, de nem ám úgy, hogy jóllehet X vagy Y nettó hülye, következésképp egyes helyett kapjon jelest, hanem úgy, hogy ne is kelljen az illetőnek megjelennie a lepusztult egyetem nyomorult vizsgabizottsága előtt, elvégre a Karmelita kolostorban remek a fűtés, emelkedett a hangulat és elegánsan öltözött a dolgozó kollektíva, miért kellene ebből a fészekmelegből leereszkednie a vizsgázónak abba az alpári társaságba?

És lettek vizsgajegyekkel megtöltött Neptun-leckekönyvek, vizsgázó nélkül, és este lett és reggel: hatodik nap.

S mielőtt a pártállam főtitkára elpihen, visszaállíthatná a Munkás-paraszt Hatalomért emlékérem adományozását, amely a kitüntetett káder gyermeke számára biztosítja a felsőoktatási intézménybe történő automatikus felvételét, függetlenül annak felkészültségétől és elmeállapotától.

És a pártállam főtitkára látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott, és munkája után megpihent.

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY MEGKAPARINTJA AZ SZFE-T NER 100 #25

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.01.17.

2020 májusában, éjszaka nyújtotta be Semjén Zsolt a törvényjavaslatot, amely szerint alapítványi tulajdonba kerül át a Színház- és Filmművészeti Egyetem. 

Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

ITT NÉZHETŐ MEG

MÁSFÉL HÓNAPJA NINCS NYOMA ANNAK AZ ÉPÍTKEZÉSNEK, AMELYRE HIVATKOZVA LEZÁRTÁK AZ ORBÁN HIVATALÁHOZ VEZETŐ UTAT

TELEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2022.01.18.

November 26-án teljes hosszában lezárták az I. kerületi Színház utcát. Itt található Orbán Viktor hivatala, a Miniszterelnökség épületegyüttese, valamint Rogán Antal irodája is. A közterület lezárását a Várkapitányság Nonprofit Zrt. a következővel indokolta a 444-nek: „Érdemben megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság megújításának daruállítással is járó szerkezetépítési szakasza”, ezért „a kivitelező kérte az organizációs terület módosítását”.

„Építőanyagok lesznek az utcán… építési munkák zajlanak, ezek még inkább élesbe fordulnak a következő hetekben, a bejutást nehéz lesz biztosítani.”

Ezt már Gulyás Gergely mondta december elején egy kormányinfón a Telex kérdésére. Ehhez képest január 17-ig nyoma sincs annak, hogy valamilyen extra építkezés zajlana a Színház utca Karmelita felőli oldalán, a szolgálati autók, a hivatal dolgozói, valamint az ide érkező vendégek zavartalanul közlekedhetnek a közterületen:...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

LAKHATÁSI PROGRAMOT, BÉRLAKÁSÉPÍTÉST, ENERGIATAKARÉKOS REZSICSÖKKENTÉST ÍGÉR AZ ELLENZÉK

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2022.01.17.

Hosszú távon 30 ezer fiatal lakhatását oldanák meg a családtámogatási rendszer megtartása mellett.

Magyarországon főleg a fiatalok körében elképesztő kilátástalanság. Ennek egyik jele a „kivándorlási spirál felpörgése” az utóbbi évtizedben – értékelte a jelenlegi lakhatási helyzetet e az Egységben Magyarországért hétfői sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel.

A Jobbik alelnöke, az összellenzék lakhatást érintő programfejezetének felelőse szerint mindennek szimbóluma, hogy a 160 ezres fővárosi albérletárakkal szemben a kormány a 133 ezres minimálbér ígéretével kampányol. Leszögezte:

„A kormány elvette, felzabálta a fiatalok, és nem csak a fiatalok jövőjét, életlehetőségeit. Ezzel szemben az összellenzék megpróbálja mindezt visszaadni: lakhatási programmal, a családtámogatások rendszerével, amelyet megtartunk, bővítünk, igazságosabbá teszünk.”

Z. Kárpát Dániel szerint az Orbán-kormányok eddig több mint 18 ezer család kilakoltatásához asszisztáltak, a legnehezebb helyzetben lévőknek ez „szőnyegbombázással” ért fel. Mint fogalmazott, egy átfogó bérlakásépítési programmal, kollégiumi férőhelyek bővítésével, az üresen álló ingatlanvagyon egy részének hasznosításával éves szinten több ezer a piaci bérleti díj alatt bérlehető lakást hozhatnak vissza a rendszerbe.

„A Fidesz 3 milliós tandíjjal akar kínai egyetemet importálni Magyarországra az adófizetők pénzéből, míg az ellenzék hosszú távon 30 ezer fiatal lakhatását szeretné megoldani. Ezért vissza kell állítani a lakáscélú előtakarékosság rendszerét és a lakhatási támogatás szisztémáját”

– fűzte hozzá a jobbikos politikus.

Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő kifejtette, hogy a lakhatási válság miatt a bérből, a fizetésből élők mára olyan helyzetbe kerültek, hogy számukra a lakbérek éppúgy megfizethetetlenek, mint az új lakások árai. A Fidesz eddigi „akciói” a nagy többség számára elérhetetlenek voltak, százezrek keresik eddig hiába, hogyan tudnának javítani az életkörülményeiken, lakhatási viszonyaikon, hangsúlyozta, mondván, megvan a megoldás: 
a bérlakásépítés...

ITT OLVASHATÓ

AKARAT, ESÉLY, KOCKÁZAT

VISZONT.HU
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.01.17.

A legtöbben még mindig a 19.századi szegénységeszmény felől közelítenek, mikor a társadalmi leszakadás problémája szóba kerül. Még mindig a „Kincskereső kisködmön”, vagy a „Légy jó mindhalálig” világát veszik alapul, és azt a „tisztes szegényt” keresik ma is, akihez a szegénység mellett pozitív dolgok köthetők. Mint a mesében a legkisebb fiú, aki képes a végén győztesen kikerülni mindenből, saját motivációból, saját erőből, minden nehezítő körülmény ellenére is.

Amikor valaki jelentkezik, hogy támogatni szeretne egy-egy tehetséges gyereket, gyakran kiköti: de olyat adjunk, aki „érdemes” rá. Az „érdemes” pedig azt jelenti, hogy biztosan siker koronázza a támogatását, és nincsenek kockázatok az életútjában. No meg – mert ez is a kép része – kellő hálát mutat a támogatónak mint megmentőnek.

De ilyen tuti sikertörténetet nem tudunk bevállalni. Ezt igyekszünk kommunikálni is, már az elején, de ennek ellenére van, aki számonkérően, sőt, néha indulatosan reagál a felmerülő kudarcra, minket téve felelőssé, hogy „nem tettünk rendet a fejében”, vagy „nem beszélgettünk el vele megfelelően”, stb. Mintha ennyin múlna ez az egész, egy-egy beszélgetésen! Mintha nem lenne ekkora harc a gyerekek szocializációjával küzdeni – aminek nemcsak a gyerek a részese, hanem a szülők és az a környezet is, ami a szocializációs mintát adja. Messziről mindez nem látszik. Az elvárások pedig a régi irodalmi élményekhez kötődnek, tudomást sem véve a világ változásairól: a fogyasztói társadalom hatásáról, vagy a generációk óta fennálló viszonyulások átörökítéséről, amivel egyébként senki sem foglalkozik a rendszeren belül. Pedig egyre biztosabban látjuk, hogy enélkül sosem lesz változás, mert minden hatást amortizál a közeg, amiben a gyerekek a mindennapjaikat töltik.

Mégis, a sok kockázatot tartalmazó esetek között bukkannak fel olyanok is, melyek mintha tényleg a régi időket idéznék. Ilyen az ebben a posztban szereplő lány története is.

Talán négy éve találkoztunk először. Az apukája hozta be a kis faluból azzal, hogy a tanító nénije szerint ügyesen rajzol, és nem nézném-e meg. A kislány meg sem szólalt, de a rajza tényleg figyelemre méltó volt. Elkezdett hát járni a művészeti iskolánkba. Nem volt egyszerű eljutnia hozzánk, az apja jött vele mindig, busszal, próbálta a munkahelyén ehhez igazítani a munkarendjét, ami nem mindig sikerült. De jöttek, ha néha kihagyással is, rendületlenül.

Az első évben a lány nem nagyon szólt semmit. Nem volt egyszerű a helyzete, hiszen egyedül volt, ismerősök nélkül, bár nagyon rajta voltam, hogy alakuljanak körülötte kapcsolatok. Figyelmesen meghallgatta mindig a feladatot, ritkán akadt meg vele, nagy feladattudattal dolgozott. Sok pályázati eredménye is volt, a sikerélmények pedig jótékonyan hatottak rá, és nyitottabb lett.

Miután egyre közelebb kerültünk hozzá, egyre több információnk lett róla, és az általános iskolai előmenetelét is elkezdtük figyelni. Jó tanuló volt ebben a pici, összevont osztályokkal működő falusi iskolában. Felvettük az ösztöndíjprogramunkba, ami még szorosabb kapcsolódást hozott. Aztán egy táborozási lehetőséggel is megkínáltuk, amire igent mondott. A társak felé nyitásban sokat segített az együtt töltött pár nap, a közös élmények.

A családban öt gyerek van, a legkisebb még alig múlt egy éves. Az édesapa dolgozik, bejelentett állásban. Az anyuka kicsit furcsa szerepben van, nem igazán látjuk még mindig át, de a családban kulcsfontosságú a nagymama, nem messze lakik tőlük: két gyerek, a kislány is, nála alszik. Az önfenntartási képességek erősek, van kert, háziállatok, és a gyerekek munkára nevelése is – főleg a mai világ gyakorlatához viszonyítva – nagyon erős.

Imádom, mikor arról beszél ízes tájszólással, hogy eteti meg a disznókat, vagy épp arról, hogy tisztába tudja tenni a legkisebbet a családban. Nem sok hasonló gyerek van körülöttünk, aki ilyen biztosan mozog a család, a ház körüli teendőkben ennyi idősen...

Az előző tanévben ő és az öccse úgy döntöttek, hogy általános iskolát váltanak, és a székhelyünk egyik intézményébe iratkoznak át. Az apuka azzal indokolta a váltást, hogy itt magasabbak a követelmények, és biztosabb tudásra számítanak. Az ingázást meg végülis gyakorolták már nálunk, vállalható. Örültünk, de miután sok ilyet láttunk már, féltettük is a gyerekeket. Mert egy ilyen iskolaváltás általában jelentős tanulmányi eredményromlással is jár, nagyon messze vagyunk az egységes színvonaltól ma az oktatásban.

Nagy meglepetésünkre ennél a lánynál nem volt gond. Vette az akadályokat ebben is: megtalálta a helyét az osztályában, megtanult az öccsével egyedül is utazni, nyitott lett, beszédes. Az osztálytársaihoz képest biztosan korábban kel legalább egy órával, és később is ér haza. Érte nem jönnek kocsival, autóbusszal közlekedik, de felelősségteljesen oldja meg ezt is. Nincs vele gond az órákon ott sem, és erős motivációval dolgozik nálunk is.

Szóval, itt kevesebb a kockázat. Mert van egy majdnem biztos családi háttér, amiben az apa és a nagymama adja az alapot, az elvárásokat. Amiben ő jól tud működni. Ebben a körben kapja meg az alapviszonyulásokat, és a személyiségéhez ez könnyen illeszkedik. Nem minden testvérénél van ez így, más jellemvonásokkal bírnak, és ennek megfelelően a szocializációjuk sem egyformán alakul.

Most úgy tűnik, az általános iskolát majd jó eredménnyel zárja, és ha befejezte, innen léphet tovább egy jó középiskolába is. Ha ez is sikeres lesz, talán tovább is. De bármi történhet közben. Amilyen kis „tyúkanyó”, ráterhelődhet a többi testvér élete és minden problémája. A nagymama most biztos pont… de vajon meddig? A nagycsalád sem egységes értékrend szerint él, itt is vannak feloldhatatlan, felnőttek közötti konfliktusok, melyek hatnak a gyerekekre. Aztán itt az iskolarendszer: vajon lesznek-e támogató pedagógusok mellette, olyanok, akiket érdekel, hogy hány gyerek van a családban, mikor vágják le a disznót, vagy milyenek az apa elvárásai a tanulásban és az élet mindennapi megszervezésében? Akik látják, honnan, milyen közegből érkezik, és tudnak erőt adni a továbblépéshez?

Nála azért kicsit bizakodóbb vagyok, mint sok-sok hasonló helyzetű gyereknél, amikor a tehetségcsírákat sincs, aki megkeresse, amikor nincs külön figyelem rájuk, és csak az érthetetlen kérdés marad a jól induló alsó tagozat után: mi történt vele? Miért kezdett el rontani az eredményein, majd bukdácsolni, mikor a pedig „többre lenne képes?”

Hogy ez hányszor elhangzik! „ Többre lenne képes. Csak hát nem akarja. Én meg nem akarhatok helyette.” Ezzel vége is a történeteknek, felelősségeknek… és az esélyt hordozó indulás megtörik, majd elhal minden, és ismétlődik a szülők sorsa.

Vajon mikor jutunk el oda, hogy ezt is megpróbálja a rendszer kezelni? Az „akarás” társadalmi leszakadásban eltűnő képességét?

ITT OLVASHATÓ

INFLÁCIÓ, DE MEKKORA!

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.01.18.

Újabb trófeát gyűjtött be Magyarország az elmúlt napokban, amikor megjelent a tavalyi infláció mutatója. Az év átlagában a drágulás 5,1 százalékos lett, amivel az unió élére kerültünk. (Az előző két évben még be kellett érnünk a második helyezéssel, de tudjuk: „Magyarország előre megy, nem hátra”.)

Az elmúlt évben a világ legtöbb országában erősödött az infláció, a V4-ek körében azonban nálunk a legjobban. A fogyasztói árszint az esztendőn belül folyamatosan nőtt; a januári 2,7 százalékos áremelkedés decemberre 7,4 százalékosra duzzadt. A termékek és szolgáltatások előző évinél szélesebb körében volt kimutatható az árak növekedése, ami szintén arra utal, hogy az infláció mélyen beívódott a magyar gazdaságba.

Ugyanezt tükrözte az áremelkedések alaptrendjét kifejező maginfláció is. Az utóbbi években ez ugyancsak folyamatosan nőtt, 2021-ben éppen a háromszorosa volt a 2016. évinek. Pedig a KSH igyekezett a csökkentésébe besegíteni, amikor – külföldi gyakorlatra hivatkozva – áprilistól már nem számította bele a szeszesitalok és a dohányáruk árszintnövekedését. Ez az év közben szokatlan módszertani váltás így valóban kedvezőbb alaptrendmutatót eredményezett. Érthetően, hisz' a hivatal éppen azt a termékkört hagyta ki a számításokból, amely a legjobban drágult. (A maginfláció mutatója az első negyedévben így lett egy százalékponttal alacsonyabb.)...

ITT OLVASHATÓ

EZÉRT ÉRHET KEVESEBBET AZ ELLENZÉKI SZAVAZAT, MINT A FIDESZRE ADOTT – VÁLASZTÁSFÖLDRAJZI GYORSTALPALÓ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: Választási földrajz
2022.01.18.

Bódi Mátyás, Kovalcsik Tamás és Vida György a Válasz Online megbízásából készített elemzésükben kimutatják: a választókerületi aránytalanságok 1990 óta velünk vannak, azonban míg korábban a rendszerváltó kapkodás okozta őket, 2011-től a tudatos tervezés. Jelen írás a Válasz Online és a Választási földrajz együttműködésének első terméke.

Ha a pártok támogatottsága most áprilisban is hasonló területi mintázatot fog mutatni, mint az elmúlt három országgyűlési választáson, könnyen előállhat a helyzet, hogy az ellenzék listán több voksot kap a kormánypártnál, mégis kisebbségben marad a parlamentben – állapítja meg a Választási földrajz oldal három szakértője. Bódi Mátyás, Kovalcsik Tamás és Vida György a Válasz Online megbízásából készített elemzésükben kimutatják: a választókerületi aránytalanságok 1990 óta velünk vannak, azonban míg korábban a rendszerváltó kapkodás okozta őket, 2011-től a tudatos tervezés. S míg korábban a kisgazdáknak kedveztek az aránytalanságok, ma egyértelműen a Fidesz jár jól velük. Az idei választásnak ráadásul úgy fut neki az ország, hogy egyes kerülethatárok a Fidesz rendelkezései szerint is törvényellenesek. Jelen írás a Válasz Online és a Választási földrajz együttműködésének első terméke, a továbbiakban többek között a kétfarkú kutyák és a Mi Hazánk szerepéről is olvashatnak majd tőlük átfogó elemzést hasábjainkon, választási sorozatunk részeként...

ITT OLVASHATÓ

"OLYAN, MINTHA NÉMAFILMBEN JÁTSZANÉK” - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.01.18.

"Szerbiában, Lengyelországban és Magyarországon a korábbinál kevésbé elnyomó jellegű, de hatékony eszközöket állítottak a közvélemény egyoldalú tájékoztatásának a szolgálatába." Kárpáti János lapszemléje.

A közvélemény nagy része érthető módon nem politikai naptárakkal kel és fekszik, így talán érdemes utalni arra, hogy április harmadikán nem csak Magyarországon lesz voksolás, hanem Szerbiában is általános választásokat tartanak - nemzetgyűlésit és ráadásul államfőválasztást is. A magyar és a szerb közéletet tehát egyaránt kampánylégkör kezdi belengeni. Ezt is érdemes szem előtt tartani, amikor elolvassuk Andrew Higginsnek, a New York Times kelet- és közép-európai irodavezetőjének az írását a cenzúra új formáiról. A regionális iroda székhelye Varsóban van, Higgins Belgrádból keltezi a cikket, de az Budapestről is szól. Leglényege pedig, hogy Szerbiában, Lengyelországban és Magyarországon a korábbinál kevésbé elnyomó jellegű, de hatékony eszközöket állítottak a közvélemény egyoldalú tájékoztatásának a szolgálatába.

A New York Times szerint mindhárom országról elmondható, hogy a bíráló hangok elnémításának első számú eszközeként - szemben a kommunista időszakkal, amikor a biztonsági szervek játszották ebben a főszerepet - az állami ellenőrzésű, illetve az államtól függő helyzetben levő vállalatok említendők, amelyek gyakran olyan nyomást fejtenek ki a hírmédiára, aminek nem lehet ellenállni.

Lengyelországban a kormányzó párt, a Jog és Igazságosság propagandamegafonná alakította át a TVP közszolgálati műsorszórót, miközben egy állami olajvállalat vidéki laphálózatot vett át. Mindemellett néhány országos lap továbbra is rendszeresen támadja a kormányt. Decemberben keresztülnyomták azt a jogszabályt, amelynek alapján ellehetetlenítették volna az egyetlen független hírcsatornát, az amerikai tulajdonú TVN24-et, de a lengyel államfő, akit aggasztott, hogy elidegenítik Washingtont, megvétózta a törvényt.

Magyarország – írja Higgins – ennél messzebbre ment. Hírmédia-intézmények százait vonta össze egyetlen holdingba, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesei ellenőriznek. Csak egy országos elérésű tévéállomás akad, amely bírálja Orbánt, és pénzügyileg független a kormánytól - fogalmaz a szerző, a csatorna nevének említése nélkül. Mint hozzáteszi, Orbán eddig megosztott politikai riválisai egységes frontot hoztak létre az áprilisi parlamenti választásokra, de azt nem tudták elérni, hogy enyhüljön a hírmédia fojtogatása.

A szerbiai helyzetet illetően az amerikai lap idézi Zoran Sekulicot, a FoNet elnevezésű független hírügynökség alapító szerkesztőjét, aki szerint a kritikus hangok élettere annyira beszűkült, hogy a közvetlen és közvetett ellenőrzés mértéke eljutott arra a szintre, amilyen az az 1990-es években Milosevic alatt volt. Higgins megjegyzi, hogy Milosevic tájékoztatási minisztereként a jelenlegi államfő, Aleksandar Vucic ténykedett.

Már nem ölnek meg újságírókat - mondja Sekulic az amerikai lapnak -, de az ellenőrzési rendszer brutális erőszak nélkül is biztosítja, hogy csak hízelgő beszámolók jelenhessenek meg.

Amikor a United Group nevű vállalkozás tavaly útjára indított egy viszonylag az ellenzék felé húzó újságot, nem talált nyomdát Szerbiában, így a szomszédos Horvátországban nyomtatják ki, és küldik át terjesztésre Szerbiába.

Megszólaltatja a New York Times Dragan Djilaszt, a legnagyobb szerb ellenzéki párt vezetőjét, aki korábban maga is a médiával foglalkozott. Elmondja, hogy míg Vucic órákon át beszélhet megszakítás nélkül a főbb szerbiai tévécsatornákon, addig az ellenzéki politikusok csak támadási célpontként jelennek meg. „Olyan, mintha némafilmben játszanék” - fogalmaz. Az N1, az egyetlen olyan csatorna, amely néha megszólalási lehetőséget ad neki, Belgrádban széles körben nézett tévéállomás, de számos olyan városban blokkolják, ahol Vucic pártjához tartozik a polgármester. Az a kábeltévé-társaság, az SBB, amely ezt a tévécsatornát a kínálatában feltünteti, gondokkal került szembe, amikor kapcsolódni akart olyan lakóházépítési projektekhez, ahol az ingatlanfejlesztő szoros kapcsolatokat ápol a kormányzattal. Belgrád közelében hatalmas területen építenek otthonokat biztonsági alkalmazottak számára - onnan például kitiltották az SBB kábelszolgáltatót.

Zeliko Bodrozic, a Szerbiai Független Újságírószövetség elnöke szerint a kormánypárti csatornák nézői egyfajta „párhuzamos univerzumban” élnek. Az országosan legnézettebb TV Pink, amely szexuális tartalmú valóságshow-k mellett Vucic hosszú beszédeit nyomja, egyenesen butítja az embereket - fogalmaz Bodrozic.

A New York Times kitér arra, hogy egykor független hírforrásokat fokozatosan bedaráltak Szerbiában. Így például a B92 rádióállomás, amely a balkáni háborúk idején rendszeresen bírálta Milosevicet, most Vucic egyik támogatójának a tulajdonában van, és jobbára a kormány üzeneteit ismételgeti papagájként.

Ez volt vázlatosan a szerbiai médiatájkép - minden esetleges hasonlóság bármivel a puszta véletlen műve. 

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KI A FŐNÖK?

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.01.18.

Mint arra tegnapról emlékezhetünk – mikor is láttuk Orbánt, a malacgyőzőt –, épp, amikor a röfit állítása szerint egy ipponnal földre vitte, pont akkor hívta ki őt Márki-Zay vitatkozni. Igaz, nem úgy, ahogyan Orbán szívének kedves volna, akárha a kocsmában, hogy gyere ki, oszt lerendezzük, hanem csak úgy üzent, hogy beszélgetne vele kamerák előtt. Nyilvánosan és élőben. Az ilyesmi a kedves vezetőnek maga a veszedelem. Ahogyan másoknak rémálmaikban mondjuk egy matematika érettségi jelenik meg visszatérően és rend szerint, a mi hősünk arra riad éjjelente csatakosan, hogy Gyurcsány mossa föl vele a padlót, és éppen csavarja ki a szennyes levet belőle.

Márki-Zay naiv egy alak. Azzal a sóhajjal hívta ki a nemzetvezetőt, azzal az ábránddal, miszerint leendő ellenfele ha másnak nem is, legalább a saját párttársainak és választóinak tartozik ezzel a vitával. Nem tudható, Márki-Zay látta-e már közelről Orbánt, érezte-e a leheletét, vagy belenézett-e savós és véreres szemeibe, de ez kevéssé feltételezhető. Ha mindeme borzalmakat elszenvedte volna, akkor látta, érezte, tudta volna, Orbán nem az az ember, aki úgy érzi, tartozna valakinek önmagán kívül. Illetve mai napság az tűnik ki belőle, a külvilágot nem ismeri vagy nem tartja semmire, a nap őbenne kel és nyugszik, mert vannak a történelemben ilyen alakok.

Mi is megkaptuk, és most Márki-Zay is, aki megismeri ezzel a kihívással a magyarok részeges és bamba istenét. Igazából nem is volt reményelhető, hogy erre a felszólításra valamiféle válasz születik, mert a dolgok intézésnek ez is a fideszes rendje, aztán mégis megszólalt ha nem is a tetemre hívott maga, hanem Hollik István kommunikációs igazgató a kényes ügyben. Minden külön kötözködés helyett, milyen egy párt az már, ahol egy Hollik igazgató, pláne kommunikációs, és hát ilyen, mint a Fidesz. És ez jelző nélküli minősítés volt, amikor a név magában hordozza a minőséget, garancia mintegy önmagára, amikor a névben testesül meg a tartalom: legalja.

Hollik igazgató nem hazudtolta meg a névmágiát, kiömlött belőle a mocsok, ami így fideszileg fölhalmozódott, és azt a választ adta Márki-Zaynak a kihívásra, a miniszterelnök-jelölt olvasatában a párttársaknak és választóknak, miszerint „Mindenki tudja, hogy a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök. Beosztottal pedig nincs értelme vitatkozni”. Ez mélységesen delikát, több szempontból is. Ha nagyon bele akarnék merülni, akkor azt olvashatnám ki belőle, egy beosztott nem is ember (akkor mi lehet Feri bátyám a kocsmában), továbbá, a kedves vezető meghúzta a szintet, ami alatt mással szóba nem áll...

ITT OLVASHATÓ

SEMMI NEM INDOKOLJA, HOGY BÁRKI MEGKAPHASSA A NEGYEDIK OLTÁST

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2022.01.15.

...Magyar szakértők is ellenzik

A KOVIDŐK péntek esti szakértői kerekasztal-beszélgetésén is előkerült a téma.

Szekanecz Zoltán, a Debreceni Egyetem immunológusa szerint egyetlen olyan tanulmány született eddig, amely a negyedik oltások szükségességére utalt, ez csökkent immunműködésűek immunválaszát vizsgálta az egyes adagok után, nekik valóban szükségük lehet a negyedik oltásra, senki másnak nem.

Az eddigi oltások tapasztalatai alapján várható, hogy az antitestválasz minden oltás után egyre rövidebb ideig tart ki. „Ha ezt tartósan csináljuk, akkor az jönne ki, hogy egy évben egy embernek mondjuk négy-öt oltást kell kapnia. Azt hiszem, nincs olyan vakcina, amelyiknél ez így lenne” – mondta, hozzátéve, hogy ennyi oltás logisztikailag is megterhelő lenne.


„Itthon az a szabály, hogy aki kéri, annál meg kell vizsgálni, hogy ez szükséges-e vagy nem, de én azt szeretném mondani a hallgatóságnak, hogy ha kimondottan nagy indokuk, immunbetegségük nincsen, akkor ezt a negyedik oltást most egyelőre hagyjuk.”

Hasonló véleményen volt Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója is, aki azt hangsúlyozta, hogy jelenleg a negyedik oltásnál sokkal fontosabb lenne a rendelkezésre álló vakcinák egyenlőbb elosztása:

„A rendelkezésünkre álló oltóanyagkészlet legoptimálisabb felhasználása úgy történik, hogy ha növeljük a hozzáférést az első, a második és a harmadik dózisokhoz, mert így csökkenthető az új variánsok megjelenésének a valószínűsége. Gondoljunk bele abba, hogy a világon jelen pillanatban van körülbelül ötven ország, ahol egyébként a világ lakosságának a húsz százaléka él, ahol az átoltottság 6 százalék. Ezek azok a területek, ahol nagy valószínűséggel az új variánsok majd meg fognak jelenni. De nem kell elmenni a világ végére, Magyarországon is óriásiak az egyenlőtlenségek.”


„Nem lehet azt megtenni, hogy a népességnek egy nagyon kis százaléka birtokolja a vakcinák nagyobb részét, ennek egy sokkal méltányosabb elosztása lenne előnyös járványügyi szempontból is, hiszen ennek a pandémiának csak úgy vethetünk véget, hogyha mindenkinél sikerül felépíteni azt az immunitást, amit jelen pillanatban a vakcinák tudnak a legnagyobb teljesítménnyel és a legbiztonságosabban nyújtani.”

Emellett Oroszi is kitért arra, hogy még ha lenne is mindenkinek elég vakcina, negyedik adagot most akkor is csak orvosi indikáció alapján, immunhiányosoknak vagy krónikus betegeknek lenne érdemes adni. „Gondoljunk bele, hogy ha mondjuk egy hónap múlva jön egy új variáns, akkor megint sorban fogunk állni védőoltásokért?”

„Jelen pillanatban a harmadik dózis plusz a maszkhasználat az, ami az omikron ellen megfelelő védelmet nyújt”

– mondta.

„Negyedik oltásra egyébként valószínűleg szükség lesz, de nem a mostani vakcinákkal, hanem olyan frissített oltóanyagokkal, amelyek már az új variánsokat tartalmazni fogják. Ez leghamarabb álláspontom szerint ősszel lesz aktuális, és vélhetően addigra már lesznek oltóanyagok, amelyek több, akkor aktuálisan cirkuláló variáns ellen is védelmet fognak nyújtani” – mondta...

ITT OLVASHATÓ

BOD PÉTER ÁKOS: A BÉREMELÉS ÉS A TÁRSADALMI TÖREDEZETTSÉG PROBLÉMÁT OKOZ IDÉN

PORTFOLIO
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.01.17.

A munkaerőpiacok mindenhol gyors átalakulási szakaszban vannak. A koronavírus-járvány felgyorsított egy sor életmódbeli, társadalmi változást, mint amilyen a távmunka, otthonról dolgozás, az online vásárlás, a digitális ügyintézés, a távoktatás, az agglomerációból való kitelepülés, a munka és a nem-munka arányainak újragondolása; ezek pedig kihatnak a munkaerőpiacnak mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalára.

A járvány, mint a krízis általában, egy időre felnagyította az országok közötti eltéréseket, hiszen a járvány lefutása, a hatósági szabályozás, valamint a különleges viszonyokra adott gazdasági-szociális intézkedések esetenként jelentősen különböznek. Így volt ez az elmúlt két év során: Magyarország ezekben a vonatkozásokban is más, mint bármely szomszédja. Persze vannak hasonlóságok is, hiszen a gazdasági nyitottság elért szintjén a hazai üzleti élet, annak belső működési rendje, szorosan kapcsolódik más térségek normáihoz.

Különösen érdekesek a nemzetközi értékláncolatok központi helyeit betöltő vállalatcsoportoknál jelenleg zajló folyamatok. A multinacionális cégek bedolgozói és leginkább az itteni leányvállalatoknál foglalkoztatottak szinte azonnal átveszik a kinti munkarendet, kommunikációs gyakorlatot, szervezeti kultúrát. Noha tudható, hogy a fejlett gazdaságok jelen állapota nem mutatja meg a félperiféria pontos jövőjét, mégis gazdaságunk áru- és szolgáltatási kapcsolatai alapján igazodási térségnek számít Nyugat-Európa és az Egyesült Államok.

Szakadék

Ám ennek kimondásakor ne feledjük, hogy a közvetlen külső kitettség és hálózati kapcsolódás csak a gazdaságunk egyik szeletére igaz. A magyar gazdaságot duálisnak szokás nevezni termelési, tulajdoni és technológiai mutatók szerint („multik” meg a többi), de ami a munkaerőpiacot illeti, az ennél mindig tagoltabb, sőt, töredezettebb volt. A multik és a kkv-szektor szembeállításának is megvan persze a maga értelme minálunk, de a 4,5 milliós munkaerő-állományunk valójában sokféle halmazba rendezhető az emberek munkavégző képessége, iskolázottsága és szakképzettsége, a szakmai és területi megoszlása, életkora és egyéb fontos jellemzők szerint...

ITT OLVASHATÓ

AKI JOBBEGYENESEKKEL JÖTT

NÉPSZAVA
Szerző: UNGVÁRY RUDOLF
2022.01.17.

...Magyarországon ma valóban nem klasszikus fasizmus vagy nemzetiszocializmus van, mert ez már eredeti formájába nem képes a visszatérésre. Az orbáni rendszer a klasszikus változat visszatérése a demokrácia álarcában.

De ki kell mondani, hogy fasizmusra hajazó diktatúráról van szó – ahogy minden visszatérése más államokban is az lesz. És ezért még „fertőzőbb”, mint az eredete,

mert láthatatlanítja magát azzal, hogy nem olyan nyíltan brutális, mint klasszikus elődje. Egy legyengült „politikai vírus”, mellyel talán sokáig együtt kell majd élni, és meg kell tudni akadályozni, hogy végzetesen lerombolja az euro-atlanti kultúrát. Robert Paxton amerikai történész már 2004-ben megírta a „The Anatomy of Fascism” című könyvében, hogy „a fasizmus lényege ... az 1990-es évekig felismerhetetlen maradt…”. És például „egy autentikus, populáris amerikai fasizmus egyáltalán nem elképzelhetetlen. [...] Nem utoljára hallottunk a fasizmusról – legfeljebb a kifejezést nem használják majd, de a dolgot magát nagyon is.” 

Mindennek fényében óriási a tét. Végzetes, ha a különféle politikai szemléletű ellenzék ma inkább atavisztikus gyanakvásaira hallgat, és az összefogás pártjai inkább azt méricskélik alamuszi módon, hogy akár a vereség esetén is, de nekik maguknak külön-külön hány képviselőjük lesz az országgyűlésben. A visszavágás lesz ugyanis rettenetes, ha most az ellenzék nem nyer. A mai Vezér, az egykori Nemzetvezető ügyesebb, aljasabb és mérgezőbb reinkarnációja meg a lakájai még inkább vérszemet kapnak. Szinte visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el, és egy időre jaj a demokratikus Magyarországnak. Ha pedig az ellenzék nyer, a közösen indult pártoknak még inkább össze kell majd fogniuk, ha nem akarják elveszíteni a nehezen kiharcolt győzelmüket, vele a demokrácia visszaállításának az esélyét.

ITT OLVASHATÓ

KOMÁROMI ZOLTÁN: EZZEL A VÍRUSSAL NEM LEHET EGYÜTT ÉLNI

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÁNYAI GYÖRGY
2022.01.17.

A Demokratikus Koalíció egészségpolitikusa, gyakorló háziorvos szerint a karanténszabályok szigorú betartásával, nagy számú teszteléssel és a harmadik, negyedik oltás beadásával jövő tavasszal megállítható lenne a járvány. Kormányváltás esetén bevezetnék ezeket az intézkedéseket.

magyarnarancs.hu: Alaposan beindult az omikron, sőt már összetalálkozhat az influenzavírussal.

Komáromi Zoltán: Ebben a két betegségben pontosan az a fura, hogy mindkettő nagyjából ugyanazokat a tüneteket okozza, tehát lázat, hurutos panaszokat, köhögést, torokfájást, orrdugulást, izomfájdalmakat, levertséget. A háziorvosnak nincs eszköze, még akkor sem, ha a beteggel fizikailag találkozna, ami által el tudná különíteni, hogy egyszerű vírusos nátháról, adenovírus-fertőzésről van-e szó, vagy influenzáról – ami nagyságrendileg komolyabban veendő betegség –, avagy a koronavírus egyik változatáról. Azt kell, illetve kellett volna elérni, hogy minél nagyobb legyen az átoltottság, mind a koronavírus, mind az influenzavírus tekintetében. Sajnos Magyarországon országos szinten egyik sem valósult meg. A praxison belül azért elég jól állok, így feltehetően nálam arányaiban kevesebben betegszenek meg majd influenzában, koronavírus-fertőzésben, vagy mindkettőben. A kettő együtt nem azért különösen veszélyes, mert az emberi szervezet sejtjeiben szaporodva létrejöhet esetleg egy új, „öszvér“ vírus, hanem

a két betegség egyidejű megjelenése fokozottabban megterheli a beteg szervezetét, miközben olyan irányban mutálódhat a koronavírus, és úgy fertőz, hogy az eredeti vírusnak valamilyen, esetleg rosszabb, veszélyesebb tulajdonságát viszi tovább.

Lehet az egyébként jó tulajdonság is, ahogy most például a deltából omikron lett, miáltal a halálos szövődmények és a fatális tüdőelváltozások aránya jelentősen csökkent, viszont tízszer olyan fertőzőképes, mint a korábbi változatok. Sokkal több embert fertőz meg – nem biztos, hogy meg is betegíti őket –, és ők második körben még sokkal több embert tudnak továbbfertőzni. Így a betegek száma exponenciálisan nőhet, számuk jóval nagyobb lesz, mint a delta vírusnál. És mivel nincs megfelelő átoltottság, és nagy tömegű tesztelés, rengetegen járkálnak közöttünk úgy, hogy nem is tudnak a fertőzöttségükről. Lehet, hogy holnapután vagy három nap múlva fognak belázasodni, de addig mennek boltba, munkahelyre, iskolába, óvodába, közlekednek villamoson, kezet fognak, puszit adnak, és továbbadják a vírust. Emiatt valószínűleg az egészségügy kapacitásai rendkívül keményen le lesznek foglalva...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ - TARTALOMJEGYZÉK

EGYENLŐBB TÁRSADALOM ÉS SZIGORÚ VERSENYPOLITIKA KELL EGYRE TÖBB KÖZGAZDÁSZ SZERINT

G7.HU
Szerző: HOBOT PÉTER
2022.01.16.

A nagyjából 23 ezer fős tagsággal rendelkező Amerikai Közgazdaságtani Társaság 1436 tagja töltötte ki azt a tízévente körbeküldött kérdőívet, melyben gazdaságpolitikai javaslatok szerepelnek. A kérdőív kitöltőinek jelezniük kell, hogy egyetértenek-e a javaslatokkal vagy nem. Az eredmények szerint több gazdaságpolitikai kérdésben értenek egyet most a közgazdászok, mint 1990-ben, 2000-ben vagy 2011-ben.

A konszenzusosnak számító gazdaságpolitikai ajánlások száma az elmúlt tíz évben a duplájára nőtt: az összes ajánlás 15 százalékáról több mint 30 százalékra. Konszenzusosnak számítanak azok az ajánlások, melyekkel nagyon sokan egyetértenek vagy sokan elutasítják azt. Például a válaszadók 95 százaléka gondolja úgy, hogy a vámok csökkentik egy ország lakosainak általános jólétét, ez tehát konszenzusos.

Mivel 22 kérdést 1990 óta minden kérdőívben feltesznek, a konszenzus erősödése azt jelentheti, hogy a közgazdaság-tudomány fejlődésével sok vitás kérdés eldőlt. Emellett az is megfigyelhető, hogy felszínre kerültek olyan problémák, amik 10 éve még nem látszottak tisztán.

Növekvő egyenlőtlenség

Ilyen probléma például a társadalmi mobilitás és az egyenlőség kérdése. 2000-ben a kérdőívet kitöltő közgazdászok 68 százaléka értett azzal egyet, hogy egyenlőbb jövedelmű társadalomra van szükség, tavaly már 86 százaléka. Nem véletlenül, hiszen a két időpont között sok minden változott, és megjelent például Thomas Pikkety nagyhatású könyve, A tőke a 21. században címmel 2013-ban, ami meggyőzően mutatott rá az addig is körvonalazódó egyenlőtlenség növekedésére...

ITT OLVASHATÓ

„A DILETTANTIZMUS TOBZÓDÁSA” – MTA-S NYILATKOZAT A KIRÁLYOK ÉS SZENTEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁS KÖRÜLI HELYZETRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2022.01.17.

A Válasz Online múlt héten tett közzé tényfeltáró cikket arról, hogy december végén indoklás nélkül és azonnali hatállyal menesztették az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló kiállítás kurátorait, a szakmai vezetés és a tárlat katalógusának szerkesztése pedig a Magyarságkutató Intézet kezébe került, melynek következtében a katalóguson dolgozó legtöbb tudós kivonult a projektből. Ennek jelentőségéről itt közöltünk publicisztikát. Pénteken hoztuk nyilvánosságra az érintett szakértők által közösen kiadott levelet, hétfő délelőtt pedig eljutott szerkesztőségünkbe a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya által elfogadott friss nyilatkozat. A közlésnek természetesen ismét helyt adunk.
×××
A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya osztályülésének tagjai — áttekintve a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás körül kialakult helyzetet — a 2022. január 14. és 17. között lefolytatott elektronikus konzultáció eredményeként az alábbi nyilatkozatot teszik.

Az Árpád-kor történetének kutatásában érintett tudományok képviselői évek óta dolgoznak azon, hogy a kormányzat által meghirdetett Árpád-ház Program egyik fő rendezvényeként színvonalas kiállítás mutassa be a korszakot, s tudományos igényű katalógus tegye maradandóvá munkájuk eredményeit. A kiállítás megvalósításának körülményeit alapjaiban megváltoztató döntés — a maga brutális nyíltságával — félreérthetetlenül jelzi, milyen szerep jut a tudománynak a dilettantizmus tobzódása idején. Támogatásunkról biztosítjuk valamennyi, az indokolhatatlan lépéssel méltatlan helyzetbe hozott kollégánkat.

Budapest, 2022. január 17.

Ablonczy Balázs közgyűlési képviselő
Balogh Margit állandó meghívott
Bács Tamás közgyűlési képviselő
Bálint Csanád akadémikus
Benkő Elek akadémikus
Borhy László akadémikus
Demetrovics Zsolt közgyűlési képviselő
Frank Tibor akadémikus
Galavics Géza akadémikus
Gesztelyi Tamás bizottsági elnök
Gyáni Gábor akadémikus
Hunyady György akadémikus
Kárpáti Andrea közgyűlési képviselő
Kelemen János akadémikus
Klaniczay Gábor közgyűlési képviselő
Kovács Ilona akadémikus
Kövér György akadémikus
Láng Benedek bizottsági elnök
Margitay Tihamér közgyűlési képviselő
Mikó Árpád közgyűlési képviselő
Molnár Antal közgyűlési képviselő
Nyíri Kristóf akadémikus
Oborni Teréz közgyűlési képviselő
Olay Csaba bizottsági elnök
Pléh Csaba akadémikus
Radnóti Sándor akadémikus
Rainer M. János akadémikus
Romsics Ignác akadémikus
Róka Enikő közgyűlési képviselő
Schmal Dániel közgyűlési képviselő
Sisa József bizottsági elnök
Solymosi László akadémikus
Tringli István közgyűlési képviselő
Vajda Mihály akadémikus
Vida Tivadar közgyűlési képviselő
Zsoldos Attila akadémikus

A Nyilatkozat aláíróihoz csatlakozott még:

Ács Pál közgyűlési képviselő (Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya)
Szilágyi Márton bizottsági elnök (Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya)
Vargyas Gábor közgyűlési képviselő (Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

ITT OLVASHATÓ

MÁSFÉL MILLIÁRDOS ADÓSSÁGOT TAKARÍTOTTAK EL A FELSZÁMOLÓK MÉSZÁROS ÉS TIBORCZ ÚTJÁBÓL

24.HU
Szerzők: SPIRK JÓZSEF, VITÉZ F. IBOLYA
2022.01.17.

Egy mátrai hotel példáján keresztül mutatjuk be, milyen módszerrel lehet milliárdokat spórolva megszerezni akár olyan ingatlant is, mely elvileg a rendőrség és a bíróság kiemelt figyelmét élvezi.

- A Quaestor-cégek felszámolói igen kedvező helyzetet teremtettek Mészáros Lőrinc és Tiborcz István birodalma számára egy quaestoros hotel megszerzéséhez. Jórészt nekik köszönhető, hogy a felcsúti milliárdos érdekeltsége kétmilliárdos árverési áron kebelezhette be az egykori brókercég 3,6 milliárdos értéket képviselő mátraházi hoteljét.

- A vevőknek azonban a kétmilliárdos árverési árat sem kellett kifizetniük, hiszen korábban ennek az összegnek a töredékéért vettek meg egy kétmilliárdos banki követelést, és ezt számolták el az árverésen.

- A szálloda két Quaestor-cégnek is tartozott körülbelül másfél milliárd forinttal. Ezt az adósságot – amelynek visszafizetése esetén akár a Quaestor-csőd károsultjainak részbeni kártalanítása is megtörténhetett volna – azonban a felszámolók kevesebb mint 6 százalékos áron, körülbelül 80 millió forintért értékesítették.

- Az árverésnek nevezett aktus valójában egy olyan zártkörű találkozó volt, amelyen a felszámoló-végelszámoló elfogadta az adásvétel Mészárosék szabta feltételeit.

"Álláspontunk szerint az árveréssel a zár alá vétel megszűnt, és ennek következményeit a büntetőbíróságnak is le kell vonnia"

– így próbálkozott egy neves ügyvéd Mészáros Lőrinc érdekében meggyőzni a hatóságokat, hogy miután a milliárdos Wellnesshotel Kft. nevű érdekeltsége megszerezte a mátraházi négycsillagos Lifestyle Hotelt, mentesítsék az ingatlant a bűnügyi zár alól.

A 24.hu decemberben írt arról, hogy a Mészáros-birodalom úgy kebelezte be, majd adta tovább a jól menő szállodát, hogy az akkor már hosszú évek óta hatósági korlátozó intézkedés alatt állt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vagyon-visszaszerzési hivatala 2015 tavaszán a Quaestor-csoport csődje után vette zár alá a hotelt, amit a Budai Központi Kerületi Bíróság is megerősített, sőt egymilliárd forintos vagyonelkobzás-biztosítási terhet is bejegyzett rá...

ITT OLVASHATÓ