VÁGÓ ISTVÁN A MAGYAR DEMOKRATÁK LELKE ÉS LELKIISMERETE VOLT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.04.30.

Egy nappal korábban még leveleztünk a Messengeren. A pápalátogatásról megjelent cikkekről, s leginkább az első magyar terrorista szabadon engedéséről, majd pedig a Demokratikus Koalícióról, annak koalíciós lehetőségeiről, az Orbán elleni feljelentésről. Semmi jele nem volt annak, hogy hamarosan megdöbbentő, megrázó, végtelenül szomorú hírre ébredünk. Vágó István hirtelen halála felfoghatatlan veszteség a barátai, tisztelői, Magyarország és a magyar demokraták számára.

Vágó István mindannyiunk szeme, füle, esze, szíve volt, igazodási pont a zavaros magyar valóságban. A hazáját, a szabadságot és az igazságot szerető ember mintapéldája, esszenciája. Vágó István a magyar televíziózás egyik legnagyobb alakja volt, aki le tudott mondani a képernyőről, a sikerről, a dicsfényről, a pénzről, amikor Magyarországon antidemokratikus fordulat állt be, az országot a magyar történelem egyik legsötétebb társasága ejtette túszul. Fel sem merült, hogy másokhoz hasonlóan beáll melléjük, vagy csak meghúzza magát, úgy tesz, mintha semmi nem történt volna.

Nyíltan vállalta az üldözöttek melletti kiállást, beállt egy olyan párt és annak vezetői mellé, akiket divat volt ócsárolni, mert a szívének kedves európai, demokratikus értékeket, a jogállamiságot és a szabadságot, az emberi jogokat képviselték. Vágó István mindig hű maradt az elveihez, s azokhoz is, akik mellé állt. Nemcsak a Demokratikus Koalíció lelkiismerete volt, hanem mindazoké, akik a világot szerették volna jobbá tenni, akik egy emberibb, jobb világra vágynak.

Az örök szkeptikus, a tények makacs tisztelője, az erkölcsi iránytű nem volt érzelmek nélkül való. Szenvedélyesen tudott szeretni és elutasítani, mindig állást foglalt, utálta a középszerűséget és a jellemtelenséget. Mindennek ellentéte volt, mint amit az Orbán-rendszerrel együttélni képes Magyarország jelent. Igazság és hazugság között nincs középút, nincs békés átmenet. Vágó István nem azok közé tartozott, akik ideológiákat gyártanak saját elvtelen kompromisszumaikhoz. De soha nem volt szélsőséges, miközben kimondatlanul is a legnagyobb antifasiszta volt.

Dicséretnek tartotta azok utálatát, akiket megvetett. Személyiségének jelentőségét az mutatta, mennyire erőteljesen és alattomosan támadták, de őt ez csak megerősítette az igazában. Egy percre nem adta meg magát soha azoknak, akik kisajátították, elrabolták és lepusztították az országot. Mindig az elesettek, az üldözöttek, a megvetettek és a jogfosztottak pártján volt. Éles szemét, eszét, a szenvedélyes szívét soha nem kerülte el semmi, ami fontos, és hiba nélkül ítélt. Facebook oldala egy teljes demokratikus médiabirodalmat helyettesített...

ITT OLVASHATÓ

FERENC PÁPA NEM HIRDETTE MEG AZ ORBÁNI „BÉKÉT”, ORBÁNT ILYEN SZELÍDEN MÉG NEM POFOZTÁK FEL - A "BÉKE" EMBERE AZOK FELÉ VALÓ BÉKÉRE INTETTE ORBÁNT, AKIKKEL HARCBAN ÁLL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.04.30.

A Kossuth téren zajlott pápai misével véget ért a pápalátogatás nyilvánosságra tartozó része, ezért a kormánypropaganda már nem reménykedhet abban, hogy Ferenc pápa felmondja az orbáni „béke”, az Ukrajnának küldött pénzügyi és katonai támogatások leállítása, az ukrán ellenállás beszüntetése és az oroszok győzelmét jelentő azonnali tűzszünet retorikáját. Mivel a pápalátogatás egyik remélt üzenete ez lett volna, Ferenc pápa látogatása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de a propagandagyárat ez nem akadályozza meg abban, hogy az ellenkezőjét állítsa.

Ferenc pápa nem szolgálta ki a magyar igényeket, ragaszkodott saját elveihez, felfogásához, valóban az államok és a politikusok felett álló egyetemes igazságokat hirdetett, méghozzá keresztényi szellemben. Egész látogatását a befogadás, az elfogadás, a gondoskodás, az egység, az összetartozás, nem a kirekesztés, nem a különállás és nem a befelé fordulás köré építette. Még az Európai Unió tekintetében is, ezzel mindennek az ellenkezőjét hirdette, mint amit Orbán és az Orbán-rendszer jelent és képvisel.

Mindezt a nyílt konfliktusokat kerülve tette, nem sértett meg nyilvánosan senkit, a populista és kirekesztő, menekültellenes magatartás elleni erős szavait is becsomagolta Szent István intelmeibe, mintha csak a magyarok véleményét mondaná, éppen a magyar államhatalom birtokosait szembesítve és figyelmeztetve ezzel. Ettől függetlenül beállt a közös fotókra, kifejezte tiszteletét mindenki felé, de az orbáni propagandagyár előzetes elvárásainak nem felelt meg. A „béke” embere azok felé való békére intette Orbánt, akikkel harcban áll. Orbánt ilyen szelíden még nem pofozták fel.

A pápalátogatás és a pápai mise utolsó mozzanatai is érzékelhetővé tették a középkorba süllyedt, a krisztusi tanokat elhagyó, az orbáni fasiszta állam támogatásában foglyul esett magyar katolikus egyház és a pápa közötti különbségeket, ellentéteket. Amikor a pápai mise végén Erdő Péter bíboros a pápa üzenetére reagálva (miszerint el kell menni a „perifériára” az emberekhez) azt mondta, hogy „mi” földrajzilag és történelmileg mindig is a periférián voltunk, totálisan félreértette és félremagyarázta a pápa szavait.

Ferenc pápa ezzel azt mondta, hogy nem a gazdagok és a hatalmasok, a centrumban levők körül kell forgolódni, hanem a periférián levő emberek között, akik nem jutnak kiváltságokhoz, és nem jutnak az alapvető szükségletekhez sem. Lélekben is a perifériához kell fordulni, értük élni, őket szolgálni. Mondhatta volna úgy is, hogy a kesken yúton kell járni, nem a széles úton. Erdő bíboros ezt az üzenetet vagy nem értette, vagy ravaszul megkerülte, és visszapattant róla a pápa intelme: mi fizikailag a periférián, mindennek a határán vagyunk, mi ezzel már teljesítettünk mindent.

Ferenc pápa még ezen is tudott fordítani egyet, hogy a határoknak nem elválasztani kell, hanem összekötni az embereket és a népeket. A pápa látogatása a ‘híd” hasonlat körül forgott, állandóan a falak építése helyett a falak lebontásáról beszélt. Magyarország „híd” szerepét nem úgy értette, ahogy Orbán, hogy híd legyen a jó és a gonosz, az európai demokráciák és a tömeggyilkos oroszok között. Azokról a hidakról beszélt, amelyeknek össze kell kötniük a krisztusi szeretet alapján minden embert kivétel és válogatás nélkül, amely hidakat Orbán már válogatás nélkül felégetett.

Erdő Péter igyekezett most is megfelelni az orbáni elvárásoknak, azt emelve ki csupán, hogy Ferenc pápa találkozott az ukrán menekültekkel, ezzel is azt a hazugságot üzenve, hogy Magyarország befogadta és szeretettel gondoskodott az ukrán menekültekről. Nyugati lapoknak képes volt még azt a hazugságot is elmondani, hogy a tízmilliós Magyarország kétmillió ukránt fogadott be, de az Ukrajnából menekülők csak átutaztak Magyarországon, eszük ágába nem jutott az ukránokat gyűlölő, ellenük uszító, oroszbarát Magyaországon maradni. Mindössze 35 ezren maradtak közülük.

A pápa találkozott mindenkivel, akivel Orbánt kritizálhatta. Találkozott az ellenzéki budapesti polgármesterrel, az orbáni fasiszta állam által éheztetett közel-keleti menekültekkel, szegényekkel és betegekkel, akik elől Orbán ellopja a pénzt és a családjának adja, ahelyett, hogy róluk gondoskodna. A pápa végig magasan Orbán felett állt, semmibe vette a vágyait, a kívánságait és az óhaját, még az Orbán zsebében levő magyar katolikus püspöki kar kéréseit is semmibe vette. Maradt az, aki ő maga. Morálisan és szellemi értelemben is magasan Orbán és a magyar rezsim fölött állt...

ITT OLVASHATÓ

83 SZÁZALÉKOS TÚLÉLÉS! – A MAGYAR GYEREKRÁK-SIKERSZTORI ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.04.26.

Emlékeznek a kis Zentére, az SMA nevű genetikai eredetű betegségben szenvedő kisfiúra, aki a világ akkori legdrágább gyógyszerét kapta meg, és nemcsak életben maradt, de ma már óvodás, szépen úszik és megtanult járni is? Génterápián alapuló gyógyszert engedélyeztek öt évvel ezelőtt leukémiás gyerekek számára is. Az új szer rendkívül drága, főleg akkor, ha csak külföldön tudják beadni. Viszont a hagyományos módszerrel menthetetlen gyerekek egy részét meg lehet gyógyítani vele, így küzdve feljebb a kis betegek jelenlegi 83 százalékos túlélési arányát. Rákbetegségnél 83 százalékos ötéves túlélés? Igen, itt tart most a magyar gyermekonkológia. Nem csoda, hogy a betegek díjat szavaztak meg az orvosuknak. Sikertörténet következik a Szent-Györgyi Albert Orvosi-díjas Kriván Gergelytől, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat vezetőjétől. És segítőjétől, Sedlák Gabrielláról, az Év Családbarát Kórházi Innovációja címet elnyerő Démétér Ház programigazgatójától...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT ZSÁKUTCA AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS...

YOUTUBE
Szerző: HORVÁTH ANDRÁS
2023.04.29.

Az elbow-chair szakértők szerint, jönnek a hidrogén autók, nincs elég áram, gyenge a hálózat és az elektromos autók egyébként is jobban szennyeznek, mint a belsőégésű autók. Korrekció: véletlenül nitrogént mondtam nátrium helyett az akkus résznél. Bocsi.

ITT NÉZHETŐ MEG

KIDERÜLT, HÁNY MAGYAR ORVOS VÁLASZTOTTA INKÁBB A KÜLFÖLDI GYÓGYÍTÁST

NAPI.HU
Szerző: KONCSEK RITA
2023.04.24.

Nyilvánosságra hozták a legfrissebb adatokat, 2022-ben közel 800 orvos kért hatósági bizonyítványt többek között németországi, ausztriai, vagy angliai munkavégzéshez - mondta Páva Hanna a Kórházszövetség konferenciáján. Az egészségügyi humánerőforrás adatok szerint az ápolók utánpótlásában sem állunk túl jól.

A migrációs tendencia egyelőre nem változik az orvosok körében ezt mutatják a számok, mondta Páva Hanna, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánerőforrás-fejlesztési Igazgatóságának vezetője a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusán, Tapolcán.

Külföldi munkavégzés miatt hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma 2012-ben volt a csúcson, akkor 1106-an kértek ilyen igazolást – ide értve azt a 166 főt is, aki tanulási céllal érkezett akkor Magyarországra –, tavaly 789 fő igényelt hatósági bizonyítványt, köztük 367 fő volt a külföldiként nálunk tanult...

ITT OLVASHATÓ

LÁTHATATLANNÁ VÁLTAK AZ UKRÁN MENEKÜLTEK - A CIVILEK TARTJÁK KÉZBEN A SORSUKAT

SZABAD EURÓPA / SZABADON
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.04.23.

Több tízezer ukrán menekült él több mint egy évvel a háború után is Magyarországon, de a hírekben már ritkán szerepelnek. Napi harcot kell vívniuk a bürokráciával, legyen szó oktatásról, egészségügyi ellátásról, vagy a munkavállalásukról. Ingyen egészségügyi ellátást kapnak, de erről a kórházi személyzet nem mindig tud. A gyerekeket be kell iratni magyar iskolába akkor is, ha nem beszélnek magyarul egy szót sem. A magyar államtól alamizsnának beillő összeget kapnak havonta arra, hogy megéljenek egy idegen országban, ahová sokan csak néhány bőrönddel érkeztek. És megint a civilszervezetek azok, akik igyekeznek betömni az ellátórendszeren tátongó lyukakat.  00:00 Intro, főcím 01:06 Láthatatlan menekültek, akikről már nem szólnak a hírek és akikkel már nem fotózkodnak államtitkárok, de akikről még mindig a civilek gondoskodnak 02:18 Mit jelent a gyakorlatban az, amiről Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt idén március 20-án, amikor azt mondta, a maradni kívánók számára a hatóságok segítséget nyújtanak? 02:42 Hogyan segítenek a civilek a mai napig? Egyáltalán, jönnek még menekültek? 05:15 Mi a helyzet az iskoláskorú menekült gyerekekkel és az őket fogadó iskolákkal? 06:00 A Migration Aid ukrán gyermekek számára létrehozott oktatási intézménye - amit nem szabad iskolának nevezni 06:36 A 8 éves Jázmin és Kira tavaly ilyenkor érkeztek ide Bahmutból 06:50 Polina és Szofija - utóbbi Harkivból menekült Magyarországra 07:36 A magyartanár oroszként segít az ukrán gyerekeknek 08:49 Hogyan tudják feldolgozni az átélt traumákat? 10:29 Huszam története, aki nem mehet várandós felesége után Kanadába 13:11 Akik hosszabb távon terveznek Magyarországon maradni, azoknak a magyar bürokráciával is meg kell küzdeniük, nekik segít a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség is - amennyire tud (800 család van a várólistájukon) 16:36 Hogyan és mennyit segít a magyar állam? 17:27 A MedSpot Alapítvány

ITT NÉZHETŐ MEG

BESZÉLGETÉS AZ INFLÁCIÓRÓL - VENDÉG SURÁNYI GYÖRGY

ZÖLD TERASZ / MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: MM
2023,04.15.

Februárban a 12 havi infláció 25%, ezen belül az élelmiszerinfláció 40% felett volt. A teljes éves drágulás 15-19,5% között lesz 2023-ban a Magyar Nemzeti Bank legutolsó előrejelzése szerint. A kormány háborús inflációról és szankciós inflációról beszél, az ellenzék Orbán-inflációt, fideszes inflációs felárat mond. Matolcsy György szerint az MNB csökkenteni akarja az inflációt, ám a kormány nem partner ebben, a kormányhoz közel álló körök azzal vádolják a jegybankot, hogy a magas kamatokkal "megfojtja" a gazdasági növekedést. 

- Hazai vagy külső okai vannak-e inkább a rég nem látott szintű pénzromlásnak? 

- Mekkora felelősség terheli az MNB-t és mennyi a kormányt? 

- Helyes úton jár-e a Nemzeti Bank, vagy a kormánynak van igaza és a monetáris politika téved? 

- Mit tehet a kormány az infláció csökkentése érdekében? 

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Surányi Györggyel március 29-én este.

ITT NÉZHETŐ MEG

"MAGYARORSZÁG MÉLY ERKÖLCSI VÁLSÁGBAN VAN, AZT GONDOLOM, EZÉRT JÖTT FERENC PÁPA." - PERINTFALVI RITA

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2023.04.29.

Perintfalvi Rita katolikus teológus, hittanár, a katolikus teológiai tudományok doktora nemrégiben megtisztelő felkérést kapott a Deutsche Weelle-től a pápa látogatása kapcsán. Így írt és nyilatkozott erről: "Mivel Ferenc pápa az argentin felszabadítási teológia képviselője, és mint ilyen, egész életében tanúságot tett arról, hogy Isten a szegények, a kirekesztettek, a bántalmazottak, az üldözöttek és a jogfosztottak oldalán áll, úgy gondolom, hogy látogatása nagyon tudatos döntés. Ennek hátterében az az erkölcsi hanyatlás áll, amely Magyarországon az elmúlt 13 évben végbement... Azt hiszem, végső soron ez az oka annak, hogy Ferenc pápa eljön. Mert ez az ország egy missziós terület.” A Klubdélelőtt 2023. április 29-i adásában Kun Zsuzsa beszélgetőtársa Perintfalvi Rita volt.

ITT NÉZHETŐ MEG

ROZSDAÖVEZETI AKNÁK – HIÁBA A TILTAKOZÁS ÉS A VESZÉLY, AZ ORBÁN-KORMÁNY SORRA JELÖLI KI AZ ÚJABB FŐVÁROSI AKCIÓTERÜLETEKET

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.04.30.

Veszélyeket rejt a rozsdazóna-beruházások gyorsított környezetvédelmi engedélyezése.

Éppen végeztek a vacsorával, amikor 2010 nyarán egymás után több robbanás is megrázta az alig néhány éves soroksári sorház egyik lakását. A három kisgyermeket nevelő család az udvarra menekült. Három nappal később újabb robbanás történt ugyanabban a házban és a hat lakásból kettő lakhatatlanná vált. Kiderült, a ház alatti földet átitatták a korábban ott működő vegyi üzem veszélyes anyagai, amelyek berobbantak. Emiatt mindenkinek költöznie kellett. A bútoraikat, de még a falra feltűzött gyerekrajzokat és a családi fotókat is ott kellett hagyniuk, mivel azokba is beleivódtak a mérgek. A lakásvásárlás miatt súlyos kölcsönöket fizető családok pert indítottak. Tizenegy éves pereskedés után az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly kimondta, hogy az állam kártérítési felelőssége – szemben a közbenső bírósági ítéltekkel – igenis megállapítható. Az Ab szerint „a környezetszennyezés nem csupán aktív, tevőleges magatartás, hanem mulasztás következtében is bekövetkezhet. Az államnak különös gondossággal kell eljárnia a környezet védelmére vonatkozó szabályozás megalkotása és betartatása során is, amelyet az egyén az államon számon is kérhet”.

Az eset különösen tanulságos lehet az egykori gyárak helyén épülő rozsdaövezeti lakások vásárlói számára is.

A valamikori iparterületek szennyezettsége nagyon eltérő lehet, ennek felmérése, a szükséges kármentesítés elvégzése a rozsdaövezeti kedvezményeket bezsebelő ingatlanfejlesztő feladata. Az akcióterületek kijelöléséról szóló kormányrendelet múlt heti módosítási javaslatához készült hatásvizsgálatban a környezetkárosodást azzal pipálják ki, hogy „a funkcióváltással a kármentesítés is megtörténik”. Nagy kérdés, hogy ezt ki ellenőrzi.

Az akcióterületi projektek – a kiemelt beruházásokhoz hasonlatosan – engedélyezési gyorsítósávra kerülnek. Fő szabályként a hatóságoknak 15 napjuk van az engedélyezésre, amelyből a szakhatósági közreműködés maximum nyolc napot vihet el. Ez a környezeti hatások felmérését szolgáló hatásvizsgálatra nem érvényes. Bár ezt árnyalja az a kitétel, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési eljárással párhuzamosan is végezhető. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az illetékes – a kormánypárti érzelmeit kevéssé palástoló Tarnai Richárd főispán vezette – Pest megyei kormányhivatal az esetek többségében előzetes környezeti hatásvizsgálat nélkül adja ki a környezetvédelmi engedélyeket több hektáros több száz lakásos, több tízezer négyzetméteres irodaházak építését célzó projektekre, mondván „nincs jelentős környezeti hatásuk.” S ez nem csupán az esetleges meglévő talaj- vagy vízszennyezés miatt riasztó, hanem az új projektek környezetre gyakorolt hatásai miatt is. A projektek az építési engedélyezési eljáráson sem akadhatnak fenn, mivel ezt kiemelt beruházások az egykori fideszes polgármesterből budapesti főispánná lett Sára Botond hivatala folytatja le...

ITT OLVASHATÓ

FERENC PÁPA SZENTMISÉJE A KOSSUTH TÉREN

YOUTUBE
Szerző: BIZONY, ISTEN!
2023.04.30.

Szentmise a Kossuth téren

Délelőtti program: 🔹 7:30 Felvezető programok 🔹 8:40 Szentatya érkezése 🔹 9:30 Szentmise kezdete 🔹12:00 A program várható befejezése Délutáni program: 🔹 15:30 Találkozó az egyetemi és kulturális élet képviselőivel – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán 🔹 17:25 Szentatya távozik Magyarországról, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

ITT NÉZHETŐ MEG

ŐK VITTÉK A PÁPÁHOZ A HAJLÉKTALANOKAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.04.30.

A Sant’Egidio közösséget, amely az őskeresztények lelkületével hétről hétre hajléktalanokat látogat, szegényeket, menekülteket segít Budapesten, Pécsen és Monoron, korábban a Válasz Online hasábjain is bemutattuk. A közösség tagjai szombaton találkozhattak a pápával, s most lapunknak számolnak be az élményről.

„Aki nem szereti testvérét, akit lát, az nem szereti az istent sem, akit nem lát” – mondta Ferenc pápa budapesti látogatásának második napján, a szegényekkel, hajléktalanokkal teli Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban, a Rózsák terén. A puritánságáról híres Bergoglio, letudva a protokolláris találkozókat, a második napot azok között töltötte, akiknek a sorsát a leginkább a szívén viseli. Így történhetett, hogy a szegényeket gyámolító Sant’Egidio közösség magyar tagjai is válthattak néhány szót a Szentatyával.

Szőke Péter személyesen számolt be a Szentatyának a római alapítású társaság magyarországi tagjainak a három „p” (pregere – imádság, poveri – barátság a szegények iránt, pace – béke) jegyében végzett munkájáról. A hazai csoport alapítója családja körében beszélt a pápával, akinek a holokausztot túlélő Fahidi Éva könyvét és egy Sztehlo Gábor embermentő munkásságáról szóló kötetet nyújtott át, egy ukrán menekült gyerekek által készített kép kíséretében... 

ITT OLVASHATÓ

TÖBB HÓNAPIG MARADHATNAK GYEREKEK OLYAN NEVELŐSZÜLŐKNÉL, AKIK NEM TUDJÁK ŐKET MEGFELELŐEN ELLÁTNI

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.04.30.

„Egyetértek a párbeszédes Szabó Tímea állításával, a gyermekvédelem összeomlott. A rendszer hibája, hogy a gyermekvédelemben előfordulhatnak tragédiák. Nincs annyi nevelőszülő, mint ahány férőhelyre szükség lenne”

– mondta a Telexnek egy gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakember, aki munkakörénél fogva belülről lát rá számos problémás esetre több megyében is. A szakember olyan pozícióban dolgozik, hogy nem beszélhetne a mindennapokban megtapasztalt gondokról, ezért is vállalta név nélkül a véleményét. A gyermekvédelmi rendszer kihívásival már több cikkben foglalkoztunk, eddig általában szakértőkkel beszéltük át a hiányosságokat.

Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője nemrégen azt javasolta, hogy egy 28 fős eseti parlamenti bizottság vizsgálja meg a nevelőszülői hálózat működését. „Jelenleg 5860 nevelőszülő van az országban, de a szakemberek szerint még mindig hiányzik további kétezer” – mondta. A frakcióvezető szerint az összeomlást mutatja a Nyíregyházán egy autó csomagtartójában holtan talált kétéves kisfiú ügye. A gyermek azután halt meg, hogy a nevelőanyja megetette, a kisfiú azonban félrenyelt, és megfulladt a lakásban.

A lapunknak nyilatkozó gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakember szerint a nevelőszülők többsége igyekszik jól végezni a feladatát, nyilvánvalóan nem akarnak rosszat a gyerekeknek. Persze amikor a nyíregyházihoz hasonló tragédiák történnek, akkor az egyén felelősségét nem lehet kivenni a történetből, de hogyha jól működne a gyermekvédelmi rendszer, akkor megelőzhetők lennének a hasonló esetek.

A férőhelyhiány az egyik legnagyobb probléma...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ROSSZ HELYRE MENT A PÉNZ – VISSZAVONHATATLANUL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerzők: CSILLAG ISTVÁN, MIHÁLYI PÉTER
2023.04.28.

Áll a bál a közoktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban, létszámhiányra panaszkodnak a rendőrök és a határvadászok, nincs elegendő pénztáros a vasútnál, a szupermarketekben hiány van árufeltöltőből, a Balaton partján sok vendéglátóhely zárva marad a nyáron, mert nincs elegendő szakács és felszolgáló. Ha a tornatanárnak kell bemennie a fizikaórára, a kórházakban tizenkét órás műszakban dolgozó ápolónők túlságosan fáradtak ahhoz, hogy emberségesen ápolják az idős betegeket, az úttesten kátyúzó betanított munkások nincsenek rendesen betanítva, az közép- és hosszú távon könnyen belátható károkat okoz. Azt viszont nem könnyű átlátni, hogy ezek nem különálló problémák, amelyeket egymástól függetlenül kellene és meg is lehet oldani. Megpróbáljuk elmagyarázni, hogy miért nem.

A konjunktúrajelentések a gazdaságpolitika lenyomatai. Kevesen tudják, hogy a cégek szándékai, tervei és az azok megvalósítását gátló akadályok feltérképezésére mindenütt a világon, így hazánkban is negyedévente konjunktúratesztek készülnek. Ezek elkészítéséhez a cégek összességét jól reprezentáló vállalati kört kérdeznek meg: mit várnak a következő időszakban (kibocsátásnövekedést, stagnálást, hanyatlást), mit terveznek (létszámbővítést, gépvásárlást stb.), terveik megvalósításának mik az akadályai (kereslethiány, szakképzett munkaerő hiánya, pénzhiány, a gazdasági környezet bizonytalansága, anyag- és alkatrészhiány stb.). A magyar gazdaság aktuális problémáit vizsgálva a válaszok közül a legérdekesebb a termelésbővítési szándékokat korlátozó tényezők megnevezése. Hiszen ha sok mindenben nem is, de abban a mértékadó magyar közgazdászok között egyetértés van, hogy az életszínvonal emelésének legfontosabb eszköze a vállalatok termelésének növelése...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/17. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ISMÉTLŐDŐ MINTÁZATOK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.04.30.

Azt hiszem, valahol itt van a legfontosabb beavatkozási pont a generációs szegénységben. Az ismétlődő körökben, ahol ugyanazzal az életstratégiával, értékrenddel, életmóddal találkozhatunk. Vagyis azzal, amit a család átad a következő generációnak.

Erre kellene hatni, és ez a legnehezebb. Aki nem ismeri közelről, nyilván azt gondolhatja, az iskola elég…. aki tanul, az másképp gondolkodik majd. Az majd más életstratégiát épít.

De sajnos ez nem ilyen egyszerű. A tanulást megakasztja a család, kinél, mikor… Van, akivel elindulni is nehezebb, más nagy reményekkel indul, aztán az lassan kialszik, átveszi a helyét más. Hány ígéretesnek tűnő, jól induló gyerek esett vissza az évek alatt a környezetünkben! Sokáig azt hittem, ha a középiskola feléig eljut valaki, motiváltan, eredményesen, már nem lehet baj. De sajnos megdőlt ez is… hányszor kellett kimondanunk: ennyi volt. Ennyi volt a remény, a hit, az akarat, elengedte az esélyt, pedig már csak egy lépésnyire volt, mert valami fontosabb lett, valami, ami a családban “úgy szokott lenni”, ami ott tartotta, nem engedte lépni, nem engedte más lenni. Ami erősebb volt nálunk.

Igen, a családi közeg, a szülői minta. Pl. az anyáé, aki főállású anya volt mindig, nem tanult, nem volt iskolázott, sosem dolgozott, hozta azt a női szerepet, ami elfogadta a családon belüli erőszakot is, az alárendelődést, mert ő is ezt látta az anyjától, náluk ez volt a szokás. Vagy az állami gondozotté, aki ugyanúgy lemondott a gyerekeiről, mint ahogy róla is lemondott az anyja, ezt tudta átadni, a gyerekei pedig ezt ismétlik. Akinek az apja sosem dolgozott legális munkaviszonyban, és látni, hogy a fiai is ezt a megoldást választják. Aki visszaeső börtönviselt volt, ott könnyebben tért erre az útra a gyerek is, a jogkövető magatartás nem volt számára követendő minta. Ahol ütnek, ott ütni fog a következő generáció is. Ahol a szülőnek nincs pozitív iskolai élménye, kapcsolódása, ott nem lesz a gyereknek sem. Ahol a tanult tehetetlenség mélyen beépült, ott a gyerek is ebbe nő bele.

És ez van jelen a minden-mindennel összefüggés hálót alkotó rendszerében is. Ami fölöttük van, ők meg alatta, és nagyon nehéz rést ütni rajta, hogy elindulhassanak felfelé. Tetten érni mindenhol: a gyerekként elkezdett dohányzástól a fogápolás soha elő nem fordulásáig, a gyógyszerfüggőségektől a fel nem lelhető családtervezési tudatosságig, a tanuláshoz való viszonytól a pénzügyi tudatosság hiányáig, a következmények átgondolása nélküli életig, stb. A sor hosszú, az élet minden területére kiterjed, és mindenhol magában hordoz egy olyan viszonyulást, ami gátja az elmozdulásnak. Ami ott tart, ugyanabban, mint a szülőket, generációkon át. Ugyanott és ugyanúgy.

Persze nem tudom, milyen lenne, ha az iskolarendszer esélykiegyenlítő lenne, mert az igazság az, hogy annyira, hogy a generációs szegénységben élőknek is esélyt adjon, annyira sosem volt az. Az utóbbi tíz év pedig az oktatási szegregációval azt is eltüntette, amire esetleg még lehetett volna építeni valamit. Ami most van, az semmire sem elég. Az nem ad annyi tudást, amivel más út körvonalazódna a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek előtt.

És ha jó lenne az oktatás, akkor sem lenne már elég, mert a családi szocializáció erősebb. Így pedig csak erősíti a leszakadást. Azt hiszem, ez az egész azért alakult így, mert a generációs szegénység azt is jelenti, hogy generációk óta nem kaptak az oktatástól eleget. A probléma pedig halmozódott, a szőnyeg alá söpörve, ál-eredményeket hazudva, és ez folyik ma is.

Persze vannak kivételek, nekünk is van ilyen, de ez a generációs szegénységben élők arányához viszonyítva nagyon kevés. És engem mindig az izgatott, hogy tömegessé tehetők-e a változások? Nem véletlen az egyik tételmondatunk: nem egy gyerekkel akarunk százat lépni, hanem százzal egyet.

Ennyi év után már azt is látható számunkra, hol kell még az oktatáson kívül támogatást adni, hatni. Persze így sem borítékolható a siker, de esélyesebb. Ebben vannak a mi igazi sikertörténeteink is. Amikor a szülői viszonyulás is változik, és a mi hatásunk mellé jön egy valós szülői megerősítés is. Közülük kerülnek ki az érettségiig jutó, szakmát szerző, esetleg a felsőoktatásba is bekerülő támogatottjaink. A családi támogatás felépítése azonban hosszú, keserves munka.

Ahogy ezen az egészen gondolkodtam, furcsa párhuzam jutott eszembe. Hogy milyen mintázatokat ismétlünk az oktatásban is. Ami úgy tűnik, épp úgy béklyóban tart minket, mint a generációs szegénységben élő gyerekeket az átörökített szocializációs minta.

A héten kérdezte tőlem valaki, hogy van-e pótvizsga tananyagom kidolgozva alsóban, vizuális nevelésből. Visszakérdeztem: mert valaki osztályozóvizsgára bukik rajzból?! A válasz az volt, hogy nem, de ki kell dolgozni.

Próbáltam átgondolni, vajon mikor állhat elő ilyen helyzet? Ha valaki sokat hiányzik, és osztályozóvizsgát kell tennie? Vagy, ha nem csinálja a feladatot, amit órán kellene megoldani? Esetleg nincs felszerelése? Az a baj ezekkel az elgondolásokkal, hogy egyik sem a vizuális nevelés tantárgy körébe tartozik, ezért ezt ott jeggyel értékelni értelmetlen, hiszen az érdemjegynek az adott tantárgyi tudást kellene tükrözni. Sem a hiányzás, sem a feladatok megtagadása, sem a felszerelés nem az a kategória, amire az értékelésnek irányulnia kellene.

Erről aztán beszélgettünk a kollégákkal…. hogy tényleg, mit lehet tenni ott, ahol nem érdekli a családot sem az érdemjegy, sem a szaktanári figyelmeztetés, sem az osztályfőnöki. Vajon hány gyereknek tükröződnek ma a jegyeiben a magatartásuk, a tantárgyi tudás helyett?

A büntetés a megoldás? Az iskolarendőr? A buktatás? Vajon mikor ismerjük fel, hogy ezt a tekintélyelvű, “lesz itt rend” típusú oktatás nem hoz változást? Meddig ragaszkodunk a frontális oktatáshoz, és ahhoz az oktatásirányításhoz, ami kiradírozza a pedagógusok kreatív útkeresését a napi oktatásban, és végrehajtószerepbe kényszerít mindenkit?

Mikor látjuk be, hogy az a “rend”, ami kétszáz éve volt, az nem hozható vissza?

Szóval, nemcsak a generációs szegénységnek sajátja az ismétlődő minta, hanem azt hiszem, a magyar oktatásnak is. Csak míg a szegénységben épp az elmozdulást támogatnánk, és ezt gátolja sok minden, itt meg épp a visszafele húzás ellen kell küzdeni.

Pedig visszafele nem lehet forgatni a kereket… csikorog, és előbb utóbb elpattannak az azt mozgató kötelek.

A generációs szegénység elleni munkában van egy olyan elem, ami nélkülözhetetlen a változásokhoz: a közösség, a maga megerősítő, támogató hatásával. Mi erre építünk, és az elmozdulások azoknál érzékelhetők, akik a közösséghez kapcsolódnak. Az, hogy ez milyen mértékű, persze sok mindentől függ. De ebben van a kulcs, a jövő is.

Az oktatásban is lehetne közösségi erő… de ezt is rengeteg hatás amortizálja.

Talán, ha erre építenénk az iskolákban. A közösségekre. Ha a közösségi szemlélet áthatná az oktatást, mennyire más lehetne! Az iskolák is, a pedagógusok is, és az így felnövő gyerekek is.

Persze ehhez egy olyan világ kellene, amiben a közösség egy értelmezett fogalom. De nem a “velünk, vagy ellenünk” alapján. Egy olyan világ, ahol nem a megosztás erősítése a cél. Nem a közösségek szétzúzása, hanem azoknak az építése.

A generációs szegénységben élőknél a legfontosabb beavatkozási pont a szociális készségek fejlesztése. Azt látom, hogy a mai társadalom minden elemében ezért kiált. Az oktatás új mintázata lehetne ez, ha erre (is) fókuszálhatna. Talán az hozná meg a változást. Jó lenne ezen gondolkozni, ebben dolgozni.

ITT OLVASHATÓ

FERENC PÁPA BUDAPESTEN - VAJON EZ POLITIKAI, VAGY APOSTOLI LÁTOGATÁS? - HETES STÚDIÓ (2023.04.29.)

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.04.29.

A Hetes Stúdió 2023. április 29-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Révész Sándor újságíró-történésszel, valamint Nyilas Gergellyel, a Telex újságírójával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit, különös tekintettel a Ferenc Pápa budapesti látogatására.

ITT NÉZHETŐ MEG

MIÉRT UTÁLJA A MAGYAR EMBER A SZOMSZÉDJÁT?

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYOONDY EDINA
2023.04.30.

Miért utálja a magyar ember a szomszédját?

ITT NÉZHETŐ MEG

FERENC PÁPA A KOSSUTH TÉRI SZENTMISÉN: NYISSUK KI A KAPUKAT

24.HU
Szerző: 24.HU
2023.04.30.

A vasárnap délelőtt a budapesti Kossuth téren bemutatandó pápai szentmise Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatásának legnagyobb eseménye. A szentmisén mindenki részt vehet előzetes regisztrálás nélkül.

Kollégánk már reggel hét előtt a helyszínre ért, a téren készült fényképek pedig arról árulkodnak, hogy sokan már kora reggel a helyszínre értek, hogy biztosan kapjanak helyet a téren. Reggel nyolc óra magasságában már szinte teljesen megtelt a Kossuth tér.

A Kossuth tér környékén a TEK betontömböket helyezett el, védve a tömeget és a pápát. A beléptetési pontoknál már reggel hét óra körül tömeg volt. Az eseményre körülbelül százezer embert várnak, de a térre nem férnek be ennyien, a környező utcákban kivetítőkön követhetik az események.

A kormány tagja közül a helyszínen van már Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal kabinetminiszter, Nagy István agrárminiszter, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Megjelent Áder János és Schmitt Pál volt köztársasági elnök is. A helyszínen van Orbán Viktor miniszterelnök és Novák Katalin köztársasági elnök is.

Reggel kilenckor pedig Ferenc pápa is megérkezett a térre. A szentmisét Orbán Viktor Facebook-oldalán élőben is követhetik.

Szentbeszédében az egyházfő örömét fejezte ki, hogy együtt vannak jelen a püspökök, papok, szerzetesek és a világi hívek is a téren, mivel, mint mondta, egyéb keresztény felekezetek küldöttei, a zsidó közösség vezetői és civil szervezetek is jelen vannak a misén.

Ezt követően többek között azt mondta:

Nyissuk ki a kapukat, próbáljunk mi is szavakkal, gesztusokkal, hétköznapi tettekkel olyanok lenni, mint Jézus.

Ferenc pápa arra kérte a híveket szentbeszédében, hogy váljanak olyan kapukká, amiket senki előtt sem csapnak be, és amiken mindenki beléphet, és az egyházi közösség nyitottságának fontosságát is hangsúlyozta...

ITT OLVASHATÓ

MIT MOND A SZEGÉNYEKRŐL ÉS MENEKÜLŐKRŐL A PÁPA EGY OLYAN ORSZÁGBAN, AHOL A MENEDÉKKÉRŐK ELLENI RENDSZERSZINTŰ USZÍTÁS ÉS A HAJLÉKTALANSÁG KRIMINALIZÁLÁSA MINDENNAPOS?

444.HU
Szerző: SOLTI HANNA
2023.04.29.

Körülbelül hatszáz menekült és hátrányos helyzetű ember gyűlt össze szombat délelőtt a budapesti Árpádházi Szent Erzsébet-templomban, hogy első kézből hallgassa Ferenc pápa szavait, a Rózsák terén pedig több mint ezren várták. Hogy a „szegények és menekültek" alatt pontosan kikkel találkozik Ferenc pápa háromnapos magyarországi vizitje során, arra meglepő módon nem hazai forrásokból, hanem a BBC által derült fény: a lap szerint az eseményen az ukrajnai háborús menekülteken túl afganisztáni, szudáni, iráni, iraki és pakisztáni menedékkérők is jelen voltak. Köztük az az Abouzar Soltani, aki a tízéves fiával másfél évet töltött fogva tartva a röszkei tranzitzónában.

A pápa az ukrajnai menekülők befogadását dedikáltan az egyháznak köszönte meg.

Az egyházfő és a magyar kormány között a közelmúltban a fő konfliktust még azt jelentette, hogy a pápa együttérzése a menedékkérők iránt szemben állt a kormány migránsellenességével: miközben Ferenc szíriai menekülteket „vitt haza” magával a leszboszi menekülttáborból, addig Orbán Viktor drótkerítést húzott fel a déli határon, a közmédiának nevezett propagandagépezet pedig fokozódó fenyegetésről és veszélyről, tűzben edzett, felfegyverkezett, mezítlábas »migránsokról« tudósít - sokszor kontextushamisítástól vagy egyenesen hírhamisítástól, a migráció és a terrorizmus összemosásától sem visszariadva. A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” egyébként jelenleg is érvényben van, a kormány legutóbb szeptember 7-éig hosszabbította meg...

ITT OLVASHATÓ

EZ A HÁBORÚ ADDIG FOLYHAT, AMÍG AZ UTOLSÓ UKRÁN NEM GONDOLJA AZT, HOGY ELEGE VAN BELŐLE

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2023.04.29.

Az orosz–ukrán háború kezdete óta a magyar kormánypropagandában és ezzel együtt a közvéleményben is megjelentek az Ukrajnát diszkreditáló, az ország létjogosultságát kétségbe vonó narratívák. Valójában azonban ezek közül jóformán egyik sem valid: a békepártiság nem fogja elhozni a háború végét; Ukrajna szuverén, független állam; és történelmileg sem tartozik jobban Oroszországhoz, mint Szlovákia Magyarországhoz. A putyini Oroszországban viszont az elmúlt tíz évben olyan szintre lépett az állampropaganda, hogy még az is szerepel benne, hogy Oroszországnak szövetkeznie kellett volna Hitlerrel, hogy a romlott Nyugatot móresre tanítsa. Ungváry Krisztián történész előadásán jártunk, ennek alapján végigvesszük az öt leggyakoribb mítoszt és az azok mögötti valóságot...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

FERENC PÁPA: A JÓ PÁSZTOR NEM RABLÓ ÉS NEM TOLVAJ

NÉPSZAVA

Szerző: Á.Z.

2023.04.30.

A katolikus egyházfő mindenkit finoman, de egyértelműen figyelmeztetett vasárnap a Kossuth téri szentmisén tartott prédikációjában. Saját magát és a politikusokat is.

– A jó pásztor életét adja a juhaiért. Jézus Krisztus tehát, mint egy pásztor, aki a nyáját keresi, azért jött, hogy megkeressen minket, amikor elveszettek voltunk; eljött mint pásztor, hogy kiragadjon minket a halálból; mint egy olyan pásztor, aki ismeri és végtelen gyengédséggel szereti juhait – aki az Atya nyájába vezetett és az ő gyermekeivé tett minket – kezdte prédikációját Ferenc pápa vasárnap, a magyarországi látogatása harmadik napján bemutatott. Kossuth téri misén.

A katolikus egyházfő szerint Jézus az emberiség jó pásztoraként jött, hogy nevünkön szólítson és hazavezessen minket, és ma is „minden élethelyzetünkben, mindabban, ami a szívünket nyomja, a veszteségeinkben, a félelmeinkben, a vereség időnként ránk törő érzésében, a szomorúság börtönében, ami azzal fenyeget, hogy elveszi a szabadságunkat” ő hív minket...

ITT OLVASHATÓ

HODÁSZ: A PÁPA BARÁTSÁGOS VISELKEDÉSE LEHET AZ EGYHÁZ JÖVŐJE

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.04.27.

"Az egyház évszázadokon keresztül a társadalom legfelsőbb köreihez tartoztak. Ebből az elitista, klerikális magatartásból kell visszatalálnunk ahhoz a magatartáshoz, amit Jézus képviselt" – véli Hodász András. Szerinte Ferenc pápa munkássága meggyorsíthatja ezt a folymatot.

Milyen lehet a pápát összezárni olyan fiatalokkal, akik a társadalmi paletta teljes spektrumáról érkeztek? Ezt a kérdést járja körül az a nemrégiben megjelent dokumentumfilm. Ferenc pápa olyan kérdésekre igyekezett válaszolni, amelyeket egy hivatalos fórumon aligha tehettek volna fel neki, abortuszról, a társadalmi nemekről, szexualitásról vagy az egyházon belül elkövetett szexuális bűncselekményekről.

"Bár a pápák korábban is találkoztak fiatalokkal, de ilyen esetekre jobbára formális keretek közt került sor" – mondta a Megbeszéljük csütörtöki adásában Hodász András. Az egykori pap, aki egyébként ma baristaként dolgozik a Herceg prímás utcai kávézóban elmondta, e találkozó azért is fontos, mert nem válogatott, mélyen hívő emberekkel ült le Ferenc, amire Hodász emlékei szerint nem volt még példa. Hozzáttette, hogy ilyen szabadon kérdezhessen bárki a pápától, olyan ritka, mintha egy ország köztársasági elnöke adna lehetőséget erre.

A beszélgetésben a többi között az egyházon belül elkövetett abúzusok is szóba kerültek. Ennek kapcsán Hodász azt mondta, örül annak, hogy az egyik fiatal volt olyan bátor, hogy élt a filmesek által teremtett lehetőséggel, és rá mert erre is kérdezni. "Mi, katolikusok nem nagyon tudunk másképpen reagálni, mint bűnbánatot tanúsítani, bocsánatot kérni és önvizsgálatot tartani" – foglalta össze Hozzátette, az áldozatok részéről nagyon nagy bátorságra, a fogadó fél felől hajlandóságra van szükség, hogy megadja a lehetőséget a találkozásra, és a kérdezésre.

A dokumentumfilmmel kapcsolatban Hodász megjegyezte, Ferenc barátságos viselkedésében látja a katolikus egyház jövőjét, mert különleges karizmával rendelkezik, nagyon közvetlen és barátságos. Nem Ferenc az egyetlen, aki igyekszik közvetlen viszonyt kialakítani az emberekkel, az egyszerű papoktól kezdve a komolyabb tisztséget betöltő egyházi személyekig sokan keresik a lehetőséget, hogy ezt az új vonalat erősítsék.

Az egyház évszázadokon keresztül a társadalom legfelsőbb köreihez tartoztak. "Ebből az elitista, klerikális magatartásból kell visszatalálnunk ahhoz a magatartáshoz, amit Jézus képviselt" – összegezte. Bízik abban, hogy Ferenc munkássága nyomán felgyorsulhat ez a folyamat az egyházon belül.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ORBÁN FIA HIÁNYZOTT A HETERO „A CSALÁD AZ CSALÁD” FOTÓRÓL A PÁPÁVAL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.04.29.

Kevés gusztustalanabb posztot lehet elképzelni annál, hogy Orbán még a Ferenc pápával készült családi fotót is a melegek elleni gúnyolódásra használta fel. Orbán a családjával készült képet „A család az család” jelmondattal tette közzé, ami a „szivárványcsaládok” jelmondata, az azonos neműek házasságának és az azonos nemű családok szimbóluma, ami Magyarországon alaptörvényben tiltott. Orbán a melegcsaládok jelmondatát használta fel arra, hogy az ellenkezőjét üzenje: csak a heteroszexuális párok családja család.

Ebbe belekeverte a pápát is, aki ráadásul a melegekkel szemben az elfogadás, a befogadás híve, és elítéli az Orbán-rendszer gyűlöletpropagandájához hasonló megnyilvánulásokat. Orbán ezzel akarta hitelesíteni saját homofób törvényét és a melegek elleni propagandát, tudtán és akaratán kívül felhasználva ehhez a pápát. Csakhogy Orbán ezúttal is lábon lőtte magát, mert a családi fotó nem teljes, hiányzik róla Orbán Viktor melegnek tartott fia.

Azt nem tudjuk, hogy Orbán Gáspár meleg vagy nem, ez a magánügye, de amikor az apja a melegeken gúnyolódik, és éppen ő hiányzik a hetero családról szóló propagandafotóról, akkor mindenki elgondolkodik azon, miért hiányzik a képről Orbán Viktor melegnek tartott fia? Ha meleg, akkor már nem a család része? Nem tartozik a családhoz? Ki nem akarta, hogy a képen legyen? Ő vagy az apja? Az nem hihető, hogy nem engedte el a hadsereg és éppen őrségben volt. Az sem, hogy a pápát antikrisztusnak tartja a neoprotestáns hitével, mert ez az első pápa, aki keresztény.

Márki-Zay Péter meglehetősen gusztustalanul, Orbán Gáspár szabadságát nem tiszteletben tartva, a homoszexualitásáról beszélt. Nem tisztelve azt, hogy neki joga van az identitását kinyilvánítani és nem kinyilvánítani. Ezt ő ellenzéki miniszterelnökjelöltként nem tehette volna meg. Azonban a melegekkel szembeni gyűlöletpropaganda kellős közepén, amikor Orbánnak van képe a pápával készült családi fotót is a szexuális kisebbség elleni uszításra használni, hogy rajtuk gúnyolódjon, akkor hol van a melegnek mondott fia, aki a melegházasságról írt szakdolgozatot?

...

ITT OLVASHATÓ

KISS LÁSZLÓ TÖRTÉNELEMTANÁR: „NEM SZIGETEK FOGJÁK MEGVÁLTOZTATNI A RENDSZERT, AZ EGÉSZET MAGÁT KÉNE EMBERSÉGESEBBÉ TENNI”

SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2023.04.29.

A rengeteg tanagyag miatt olyan alapvető történelmi fogalmak megismertetésére sincs idő a középiskolában, mint a reformáció vagy a kapitalizmus – mondja Kiss László történelemtanár, aki egyébként úgy került az ELTE történelem szakára, hogy korábban vegyipari szakmunkásképzőbe járt, mert a színkettes általános iskolai bizonyítványával ide is csak protekcióval került be. Szelfi című podcastunk szerkesztett, rövidített változatát olvashatják...

ITT OLVASHATÓ

A NEOLIBERALIZMUS NEMZETI POPULISTA MUTÁCIÓJA

ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerző: SCHEIRING GÁBOR
2023.04.23.

A legtöbb elemző és újságíró a populizmust és a neoliberalizmust összebékíthetetlen ellentétekként kezeli. A populizmus hagyományos megközelítése, amelyet a legtöbb közgazdász és politológus követ, a neoliberális rendet fenyegető veszélyként és a kozmopolita globalizációval szembeni kulturális ellenreakcióként jellemzi a populizmust.[1] A hagyományos megközelítést követő elemzők a populista vezetőket a gazdasági elitekkel és a liberális gazdasági elvekkel szemben állónak írják le.[2]

A vállalkozásokról gyakran azt feltételezik, hogy ellenzik a populizmust. Amikor a populistákat megválasztják, gátlástalan politikai kalandorokként írják le őket, akik nyíltan szakítanak a liberális normákkal, és államkapitalizmussal átitatott populista rezsimeket hoznak létre. Röviden:

a populizmus hagyományos megközelítése azt feltételezi, hogy a populista politika a gazdasági elitekkel való összeütközéshez és a liberális kapitalizmustól való eltéréshez vezet.

A populizmus hagyományos megközelítésével ellentétben a neoliberalizmussal foglalkozó tudósok (főként szociológusok, történészek és szociálantropológusok) szkeptikusabbak a jobboldali, nacionalista populizmus és a neoliberalizmus feltételezett szembenállásával kapcsolatban. Alberto Fujimori Peruja már korán megmutatta, hogy a populizmus és a neoliberalizmus kényelmesen együtt tud élni.[3]

A neoliberalizmussal foglalkozó tudósok között kialakulóban lévő konszenzus szerint a jobboldali populizmus sok esetben nem a neoliberalizmus teljes elutasítása, hanem csupán annak egy változata vagy mutációja.[4]

A populizmus hagyományos megközelítésével ellentétben a neoliberalizmus e kialakulóban lévő szakirodalma azt is kimutatta, hogy a gazdasági elitek nem kis része támogatja a jobboldali populistákat. Ez a két nézet, két, diszciplináris falakkal is elválasztott tudományos és politikai érv aligha különbözhetne jobban egymástól...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB MUNKAHELY KELL, DE FŐLEG JOBB

HÍRKLIKK
Szerző: ANDOR LÁSZLÓ
2023.04.30.

Az Európai Unió most, 2023 tavaszán érte el a 75 százalékos foglalkoztatási szintet. Ezt a célt még 2010-ben tűztük ki, az Európa 2020 stratégia jegyében. Sokan kételkedtek abban, hogy egyáltalán reális-e egy ilyen célkitűzés. A valóság azt mutatja, hogy a cél elérhető volt, de a 2010-es évek elejét meghatározó, elhúzódó pénzügyi és gazdasági válság miatt több időre volt szükség az eredetileg feltételezettnél.

A félreértések elkerülése végett tisztázni kell, a 75 százalékos foglalkoztatás nem azt jelenti, hogy a munkanélküliség 25 százalék lenne, mert az utóbbi számításánál tekintetbe kell venni, hogy a munkaképes korúak között (20-64 éves korosztály) sokan inaktívak: például egyetemen tanulnak, szülési szabadságon vannak, vagy korábban mentek nyugdíjba a szokásosnál. Emiatt a 75 százalék valóban jelentős lépés a teljes foglalkoztatás felé, hiszen a nagy pénzügyi válság (2009) előtti 68 százalékos szinthez képest ez egy igen nagy ugrás másfél évtized alatt, amikor a gazdaságot több sokk is érte (legutóbb a világjárvány és a háború).

Kérdés azonban, hogy a mennyiségi ugrás a minőséget is javítja-e. Ebből a szempontból a kép összetett, és nem feltétlenül pozitív. Elméletileg a magasabb szintű foglalkoztatás javítja a dolgozók alkupozícióját, és tény az, hogy a legutóbbi években a bérdinamika a legtöbb országban javult. Hogy a növekvő átlagbérhez a legalacsonyabb jövedelmű csoportok is fel tudjanak zárkózni, az EU a minimálbérek koordinációjáról szóló irányelvvel segíti (ami minden tagországra nézve kötelező, és a kollektív alku hatósugarának bővítése felé tereli a tagországokat)...

ITT OLVASHATÓ

Egy hozzászólás uitt:

Hedvig Kocsisné Farmosi

Több évtizednyi, a munkaügyi szervezetben eltöltött idő után, bátran mondhatom: olyan nincs, hogy teljes körú foglalkoztatás. Addig, amíg a Központi Statisztikai Hírhamisító társaság, trükközik a számokkal, ki lehet mutatni némi pozitívumot: dolgoznak a közmunkások, ha valaki egy hónaban, akár egy napot munkában töltött, az már foglalkoztatott, beszámítódnak az ingázók, a vendégmunkások, stb. Szóval, véleményem szerint, siralmas a helyzet. Nemcsak arra gondolok, hogy a munkaerő-kereslet és a kínálat, nem találkozik, aggasztó a munkalehetőségek hiánya. Igen, jó szöveg, ezt mindig, mindenki elmondja, hogy több munkahely kellene, de könyörgöm, melyik befektető jön szívesen egy olyan országba, ahol bizonytalanok a viszonyok, a kormányt nem szakemberekkel,hanem pártkatonálkkal töltötték meg, ahol csak annak van szabad útja, aki hízeleg, korrumpál és lefekszik a kormány illetékes elvtársának? Ahol éjszaka hoznak törvényeket, amelyet a biodíszletek, kérdés nélkül, egöntetűen, megszavaznak? Szóval: amíg ez a banda muzsikál, kérem szépen, addig nincs remény: nem jönnek, csak csöpögtetve az uniós támogatások, a magasan kvalifikált munkavállalók, elvándorolnak, a fiatalok, jövőkép hiányában, külföldön tanulnak, és onnan, általában, vissza sem jönnek...

ZAKATOL A SZENT CSALÁD

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.04.30.

Ferenc látogatása kampányszempontból voltaképp már tegnap délelőtt elérte a csúcspontját, amikor Orbán elkészíttette a családi fotót. Minden, ami azután történt, már csak járulékos elem, cafrang, amit e kép miatt el kell viselni. Ez az a kép, ami minden pénzt megért, ez az, amivel Orbán immár évtizedes keresztény óbégatása beteljesült. Innen már nincs feljebb, pedig ez nagyon mélyen van. Ferencet nem értjük, a Vatikánt igen. Ez a látogatás az, amely egy rezsimet legitimál, hiába próbál más üzeneteket belecsempészni, azzal, hogy idejött, Orbán és a NER foglya lett.

Ferenc, bár egyrészről államfő, mint a Vatikán első számú irányítója, másrészről legfőbb egyházi méltóság, és hiába próbál tetteiben és elhallgatott üzeneteiben névadójához (a madarakkal társalkodóhoz) hasonlítani, és annak értékrendjét közvetíteni, a fényképezőgépek csattogása elnyomja ezt a hangot, és távoztával más nem marad, mint az, hogy lám, áldását adta arra, ami Magyarországon folyik, tehát folytathatják. Orbánnak édes mindegy, mit akar üzenni a pápa, hogyan hajtogatja monomániásan a ferenci tanításokat, ezzel a családi képpel elérte, amit akart, így voltaképp Ferencet is beállíthatja a bábjai közé.

Alkalom adtán majd elő is veszi, mondhatja újra, ember, most jövök a templomból, vagy gyakorlatiasabban indokot talál arra, miért szórja százmilliárdszám az adófizetők pénzét a papokra. Ferenc látogatása minderre pecsétet rak, voltaképp a keresztény Magyarország – ami csak papíron és az ábrándokban létezik – illúziója nyert igazolást, és Ferenc, ha a képek tanúsága szerint nem is felhőtlen örömmel és boldogan, de eljátssza az Orbán által rá osztott szerepet. Voltaképp legalizálja a tébolyt, mert bár nem tudja, már a családi fotó közzététele kapcsán is, és vele takarózva Orbán belerúg egy társadalmi rétegbe.

„A család az család” – ezzel a felirattal tette ki a Facebookra a fotót, amelyen népes famíliája szerepel a pápával egy képen, kivétel a hadvezér fia. A szlogent is ellopta, hiszen ezt a szivárványcsaládok érdekében kifejtett kampányban kezdték használni „az apa férfi, az anya nő” alaptörvényi kirekesztés ellenében. Orbán pedig a pápát használta fedezékül aljasságához, aki erről nagy valószínűséggel mit sem tudott, s ha később mégis elmagyarázták neki, már tehetetlen. Belesétált a csapdába, amit Orbán állított neki, s lehet, akad majd olyan rajongó, aki emiatt zseninek nevezi, de jobb, ha az ocsmány jelzőnél maradunk.

A „Család az család” kampány elindítója is hiába mondja már, amit mond: „Gúnyt űzött a gyerekeinkből, akiknek mi jelentjük a családot és a biztonságot. Gúnyt űzött azokból az emberekből, cégekből, nagykövetségekből, akik az elmúlt években kiálltak mellettünk és megmutatták, hogy a család az család. Gúnyt űzött Ferenc pápából, aki azt remélem soha nem járulna hozzá egy olyan fotó elkészítéséhez, aminek célja, hogy magyar családok ellen hangoljanak.” Igaza van, de tehetetlen, mint ahogyan nem tud tenni már Ferenc sem, hogy Orbán visszaélt a nevével, a hitével és az arcával.

Mint ahogyan a Fidesz csürhe Nováktól Bayerig, Nagy Csótánytól Budaházyig (aki szintén megereszt egy imát, hogy állítólag neki köszönheti a szabadulását, holott rossebeket), szóval a Fidesz csürhe egyetlen célja ezzel az egész három napos cirkusszal, hogy Magyarország képébe köpjön Ferenc mögé bújva, s ahogyan a szivárványcsaládok megalázódnak általa, ugyanígy járnak a menekültek, a szegények és a hajléktalanok. Nekik is egészen más a sorsuk, mint amiről Ferenc beszél, így voltaképp a Fidesz és Orbán mindenkiből gúnyt űz, miközben készülnek a képek a pápa oldalán. Gyalázatos ez a cirkusz, de nem is várhattunk mást.

Petri Györggyel (Apokrif) mondom el a képről és a többiről az egészet: „Zakatol a szentcsalád
Isten tömi Máriát,/ József nem tud elaludni,/ keres valami piát./ Nem lel, felkel. Pizsamára
húz fel inget és gatyát,/ lemegy a Háromkirályba,/ hogy egy fröccsöt legalább—/ —„Megint Isten?”/ —„Az hát, megint.”/ Sóhajt, nagyot húz és legyint:/ —„Különben, múltkor kivertem a huppot./ Ha az orrom elött dugtok!/ —de így megmondtam a Marinak,/ legalább tartsad a pofád,/ úgyis szól, mint a földrengés/ mindig az a rohadt ágy,/ közben – de komolyan! – ne halljak/ több ha-ha-ha-halleluját!” – Ez így delikát.

ITT OLVASHATÓ