Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.13.
Miközben országszerte egyre nagyobb gond a hiányzó pedagógusok helyettesítése, kiderült, hogy sok helyen hamisítják az eKrétát, miután a sima helyettesítést is úgy írják be, mintha szaktanár tartaná az órát. Ezzel pedig megpróbálják elfedni a pedagógushiányt – legalábbis papíron. Valójában hogyan épül fel ez a rendszer?
Az kormányzati elvárás, hogy ne legyen probléma – noha van –, de azokat söpörjük a szőnyeg alá. Ehhez lehet, hogy – mondjuk így –, a Krétát hamisítani kell. Ez vagy fölülről jövő elvárás, de az is előfordulhat, hogy a NER által kinevezett igazgatók így próbálnak megfelelni a NER szabályainak.
Akik ezt a rendszert működtetik – a tankerületek, az intézményvezetők, sőt még a pedagógusok is –, csavarok a gépezetben, és jól akarnak teljesíteni „fölfelé”. Ezért nem a valós helyzetet írják be a Krétába...
Igen, csak a kettő között az a különbség, hogy ez ugyanolyan, mint ami a kommunizmusban volt az a vicc, hogy be kell szolgáltatni hat disznót, közben a fele sem született meg. Pont erről van szó. Pedagógushiány van, ezt a diákok meg a szülők érzékelik, miközben a hivatal meg azt mondja, hogy nincs. Most akkor mi az igazság: Az, amit az a néhány száz, a kormány közelében levő ember mond, vagy pedig az, amit az a másfél-kétmillió ember tapasztal, miután napi szinten – diákként, szülőként – kapcsolatban van az oktatással.
Nekem is Hofi „Mennyit fog a disznó elleni” című kabaréjelenete jutott erről a helyzetről az eszembe. Csak itt maguk az intézményvezetők is kényszerhelyzetben vannak, mit tehetnének?
Például, hogy tömegesen lemondanak, ha ilyenre kérik őket.
Ezt nyilván nem fogják megtenni, pláne azok nem, akik saját elvárásuk alapján adják ki az utasítást…
Nyilván nem tudnak mit tenni, mert nincs pedagógus. Csak akkor nem kellene azt hazudni, hogy nincs pedagógushiány. Meg nem kellene átverni a gyereket és a szülőt azzal, hogy nem tartják meg, vagy nem szakszerűen tartják meg az órákat. Napjainkban már pedagógus végzettség nélkül is tarthatnak órát, soha ennyien nem voltak végzettség nélkül a pályán.
Körülbelül 1500 pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája…
Mellettük pedig több ezer nyugdíjas pedagógus is van az oktatásban. Nahalka István oktatáskutató és Totyik Tamás, a PSZ elnöke két évvel ezelőtti számokból ki is számolta, hogy nem is csak 16 ezer, hanem körülbelül 30 ezer oktatási munkát végző hiányzik az oktatásból. Ami most még „megdobódott” jó pár ezer pedagógussal.
Az intézményvezető megpróbálhat új pedagógust is fölvenni?
Megpróbálhat, de honnét? Ez olyan, mint amikor fizikából tanítottuk – most már éppen nem tananyag – a félvezetők működését. Az ugyanis úgy működik, hogy egy elektron felpattan, és egy lyukba beugrik. Az ő helyén marad egy lyuk, és oda beugrik egy másik elektron. Ugyanez történik az oktatásban, ha feláll egy tanár, akkor az ő helyén marad egy lyuk, és oda egy másik iskolából esetleg átmegy valaki, akkor pedig az ő helyén marad egy lyuk. Viszont nincs, aki betömi a lyukat, az mindig megmarad, csak odébb vándorol az egyik intézményből a másikba.
Azoknak a pedagógusoknak, akik nem kívántak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni, november 1-jétől már nem kell bejárniuk tanítani. Az iskola azonban november 30-ig nem vehet fel mást a helyükre, még akkor sem, ha lenne rá jelentkező, hiszen még ott vannak státuszban a régiek…
Én is így vagyok most, november 30-ig nem járok már be tanítani, a felmondási időmet töltöm. Erre azt kellett volna válaszolni, hogy az intézményvezetők nyugodtan vegyenek föl valakit, mert a 24 kötelező tanórával, meg a szokásos helyettesítésekkel a kollégáknak már nincs lyukas órájuk, hogy helyettesíteni tudjanak. Arra az egy hónapra meg kellett volna emelni ideiglenesen a státust azzal a néhány fővel, aki iskolánként hiányzik. Amikor egy jogszabályt meghoznak, lehet, hogy gondolkodni is kellene, és nem csak arra gondolni, hogyan álljanak bosszút...
