VOLT MIÉPESEKKEL MENZATEÁZTAM ÓRÁKON ÁT, KÖZBEN HORTHYZTAK, CSURKÁZTAK ÉS ZSIDÓZTAK KÖRÜLÖTTEM

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2024.01.07.

Nagy-magyarországos matricát ragasztottak a kocsi oldalára, ebből ugrik ki egy befont hajú férfi az út szélén, majd besiet mellettem az ajtón. A sofőrje aztán még úgy fél percig feltartja a forgalmat, mert az egyirányú utca elejében akar megfordulni. Közben két másik fekete kabátos férfi röhög egy harmadikon, aki eltéveszti a bejáratot, „haha, rossz ajtón akar bemenni. A bolond!” Mintha itt magától értetődőnek kéne lennie, hol volt egykor a MIÉP irodája. Ők tudják, egyből megtalálják: az, ahova az előbb már néhány őszhajú ember is betévedt, és ahol ma a Mi Hazánk központja van Újbudán.

Ide hívta össze szombat délutánra Novák Előd a MIÉP-emléktalálkozót, hogy a régi haverok, bajtársak, mentorok és mentoráltak nosztalgiázzanak kicsit a régi szép időkről, nemzeti radikalizmusról és Csurka Istvánról. Le is porolta mindenki a szép cipőjét és a bocskai viseletét, Novák például egy szürkét választott.

Az ajtón Dúró Dóra feje fogad, nem tántorít el, benyitok. A hangszóróból üvölt az Aki magyar, velünk tart ma, a levegőben menzatea illata terjeng. A hely maximum akkora lehet, mint egy iskolaterem, bár van egy kisebb hátsó rész is. Ez viszont fontos szerepet kapott, az érkezők itt állíthatják ki három faasztalon egész délután a saját kis miépes relikviáikat. Gyorsan körbetekintek: fotók Csurkáról, a MIÉP alapszabálya, Vállald magyarságod szövegű kitűző, mellette Aktualizált revíziós dalok feliratú kazetta, kicsit arrébb egy fohász, ezzel a szöveggel: „Uram! Tedd lehetővé, hogy alkalmazkodni tudjak azokhoz, akikkel torkig vagyok. Ámen”...

ITT OLVASHATÓ 

A HATALOM ORBÁNNÁL VAN, MÉGIS BRÜSSZELI BÓLINTÁSRA VÁR A PEDAGÓGUS-BÉREMELÉSHEZ..." | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.01.06.

A Hetes Stúdió 2024. január 6-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Horváth Zoltánnal, a HVG újságírójával, valamint Gáspárik Attila rendező-média-szakemberrel beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

JÁNOSSY LAJOS: MAGYARORSZÁG SZŰK KEBLŰ, SAJÁT MÚLTJÁN BOSSZÚT ÁLLÓ ORSZÁG LETT

24.HU
Szerző: INKEI BENCE
2024.01.06.

Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos nagyregénye, mely személyes szűrőn keresztül mutatja be az érett Kádár-korszakot és annak végnapjait. Az íróval többek között arról beszélgettünk, hogy miért járhattunk rosszabbul hosszú távon a puha diktatúrával, mint a jobban elnyomott szomszédaink; mit árul el a magyar társadalomról, hogy csak hatvan százalék körül volt a részvétel az első szabad választásokon, és hogyan állt bosszút Magyarország a saját múltján. Szóba került természetesen az is, mit szólt hozzá, hogy a Libri-csoport tulajdonosváltása az ő kiadóját is érinti. Interjú.

Legutóbb Palotai Zsolt utolsó interjújában került elő az a népszerű gondolat, hogy azért nem stimmel a hasonlat a Kádár- és az Orbán-rendszer között, mert előbbiben fokozatosan lehetett érezni, hogy lazul a gyeplő és egyre optimistább volt a közhangulat, addig most inkább fordítva van. Viszont az ön regényéből egyáltalán nem ez jön le, inkább állóvíznek tűnik majdnem az egész nyolcvanas évtized, amikor még ‘88-ban sem lehetett elhinni, hogy itt komolyabb változás lesz. Tényleg így érezte?

Az biztos, hogy így éltem meg. Lehet, hogy mások úgy látták, hogy ez az enyhülés valóban tart valahova, de én azt gondolom, hogy még olyan emberek is, akik politikával próbáltak foglalkozni, mint a demokratikus ellenzék vagy a későbbi MDF-fé kovácsolódott úgynevezett népi mozgalom tagjai, ők még alapvetően alkupozíciókat akartak kialakítani ezzel a rendszerrel. Párhuzamos politikai valóságokat próbáltak megvalósítani úgy, hogy esetleg elnyerhetik a rendszeren belül a legalitásukat. A Beszélőben ‘87-ben megjelent Társadalmi szerződésben, ami a Demokratikus Ellenzék politikai proklamációjának tekinthető, volt kétségkívül egy nagyon komoly és sarkalatos mondat, ami úgy hangzott, hogy „Kádárnak mennie kell”, de Kis Jánosék valójában akkor is egy új együttélési formára gondoltak. Nem hitték azt ők sem, hogy a rendszer alapvetései rövid távon megváltozhatnak, mint például az egypártrendszer vagy hogy a szovjet blokk alá tartozunk.

Ami a kérdés személyesebb részét illeti, a könyvben ezt is igyekeztem megmutatni a saját, korabeli tapasztalataim alapján, hogy például a nyíregyházi tanárképző főiskolán, ahol nekem fél évet volt szerencsém eltölteni, egész más közeggel találkoztam, mint a sajátomé, amelyben voltak bizonyos evidenciák, tehát hogy, miként mondtam: Kádárnak mennie kell, hogy a sajtószabadság mennyire fontos, vagy hogy ez az ország a szovjet birodalom impériuma. Ott viszont nagyon sok jóravaló, helyes emberrel találkoztam – 20-21 évesek voltunk akkor –, akik mélyen meg voltak róla győződve, hogy ez a rendszer alapjaiban rendben van, és nemhogy nem gondolták azt, hogy ez változik, hanem nem is szerették volna. És a magyar lakosság jelentős részével kapcsolatban azt gondolom mind a mai napig, hogy nemhogy meggyőződve nem volt a változás szükségességéről, hanem rajtaütésszerű meglepetésként érte, hogy ekkora fordulat következett be. A kimenetele ennek a fordulatnak, ha úgy tetszik, a kudarcai, a zsákutcái, a kapkodásai, mind ebből a felkészületlenségből adódtak. Tehát azzal egyet tudok érteni, hogy ez a rendszer addigra az ideológiai kontúrjait egyre inkább elvesztette, de a vidék Magyarországán ez más volt, mint itt a belvárosi körökben. És valóban, gazdaságilag is, az adórendszer bevezetésével, meg a GMK-zással és egyebekkel kialakultak a szocialista hiánygazdaságot felülíró formációk. De azt hiszem, hogy nem alakult ki olyan típusú érett és átgondolt, világképi elégedetlenség, ami megalapozta és felkészítette volna ezt az országot arra a fordulatra, ami bekövetkezett. Még 1988-ban is, a Nagy Imre kivégzésének az évfordulójára, június 16-ára tervezett tüntetésre a legkeményebb rendőri fellépés volt a válasz, és október 23-áról sem lehetett megemlékezni. Ami feltűnő volt ’88-ban, hogy március 15-én, ha nem is tízezrek, de kétségkívül több ezer ember volt az utcán, demokráciát és szólásszabadságot követeltek. Én akkor ugyan idealista voltam, de utólag egyre inkább azt gondolom, hogy ez illúzió volt...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN VÁLTOZTATTA MEG AZ 56-OS FORRADALOM TÖBB SZÁZ MILLIÓ EMBER SORSÁT?

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2024.01.07.

„Mao Ce-tungot ősszel aztán kétségbe ejtette a magyar felkelés, az első, bár rövid életű kísérlet fennálló kommunista rendszer megdöntésére. Tudta, hogy Kína művelt népének többsége támogatja a modernizálást és a liberalizálást. El akarta kerülni, hogy Kínában ‘magyar felkelés’ törjön ki.”

Ezekkel a mondatokkal ágyaz meg a XX. századi kínai történelem egyik bestiális fejezetének kibontására a korszakról készült legismertebb könyv. A Vadhattyúk című családtörténeti memoár egy szecsuáni család három generációján keresztül mutatja be, hogy a kétezer évig tartó császárság hogyan alakult át tízmillióknak reményt adó kommunista rendszerré, majd tízmilliók halálát okozó embertelen őrületté.

Jung Chang könyve a világ legsikeresebb regényei közé tartozik több mint 13 millió eladott példánnyal (pedig Kínában be van tiltva). A világpolitikai események közül emlékeim szerint egyedül az 1956-os forradalomra utal többször a szövegben, Magyarországon mégis alig ismert a szabadságharc Kínára gyakorolt hatása.

A könyv állítása szerint ugyanis az 56-os magyar eseményeknek meghatározó hatásuk volt Mao Ce-tung „száz virág” kampányára, amely során több mint félmillió embert – főleg jobboldalisággal vádolt értelmiségit – hurcoltak meg.

Az 1991-ben megjelent könyv állítását azóta több tudományos kutatás is alátámasztotta: a magyar forradalom alapvetően befolyásolta Mao Ce-tung gondolkodását. Részben az 56-os magyar események hatására távolodott el a desztalinizálódó Szovjetuniótól, és vált a világtörténelem egyik legkegyetlenebb uralkodójává: becslések szerint 50-70 millió embert öltek meg vagy halt éhen az uralma alatt.

Fordulat a magyar-kínai viszonyban

A jelenségről Vámos Péter sinológusnak jelent meg egy kutatása 2008-ban, aki első külföldiként férhetett hozzá a nem sokkal korábban kutathatóvá tett kínai külügyi iratokhoz. Vámos kutatása alapján az 56-os forradalom fontos hivatkozási ponttá vált a kínai vezetők számára, pedig korábban nem volt jele annak, hogy Magyarországnak bármilyen hatása lehet Kínára...

ITT OLVASHATÓ

AZ EGÉSZ VASÚTI KÖZLEKEDÉS KONCEPCIÓK NÉLKÜLI DÖNTÉSEK HALMAZA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.01.07.

Törvényszerűek-e a magyar vonalakon ismétlődő vonatbalesetek? – erre a kérdésre kereste a választ a Hírklikk. A válaszoló szakemberek között volt, aki szerint az ellenőrizetlen szabályrendszerek sokasága van érvényben, s rendbetételük előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz. Ahogyan az is, hogy a pályaműködtető egységnek ellenőrzéseket kell végeznie azokkal a berendezésekkel, műszerekkel, amelyek országszerte megvannak, csak nagy részük pénz híján még nem üzemel. A karbantartásra is pénz kellene, de az is komoly problémát okoz, hogy jelenleg nincs működő középfokú vasúti szakiskolai képzés. A szakemberek úgy látják, hogy a menetrend, a csatlakozások szétesése, az eljutási idők növekedése miatt végső soron a vasút maradék versenyképessége is eltűnhet.

Ha a közlekedés egészét nézzük, akkor messze a vasút a legzöldebb és legbiztonságosabb szárazföldi közlekedési eszköz. Persze, ha rosszabb állapotban vannak a pályák és a járművek, amire Magyarországon vitán felül sok a példa, akkor elvileg balesetveszélyesebbek is lehetnek, de valójában statisztikailag elemezhetetlen esetszámról beszélünk, sarlatánság volna mondjuk a tavalyi négy tehervonat-balesetből bármire is következtetni. Lehet köztük emberi mulasztás, járműhiba, de akár pályaprobléma is – mondta Tevan Imre, a Magyar Vasút szerkesztője. A hivatalos vizsgálatok majd feltárják minden esetben a körülményeket, de annyi már most látszik, hogy teljesen különböző módon történtek a balesetek, így nem valószínű, hogy indokolt lenne bármilyen tendenciáról beszélni.

A MÁV-csoport által kiadott előző éves vasútbaleseti statisztika ezeket a pályán történt baleseteket nem is említi, a közlemény kizárólag a vasúti átjárókban történtekről, illetve az autósok által eltört sorompókról szól. Eszerint 2023-ban – a közlemény kiadásáig – 61 baleset történt vasúti átjáróban, ezekben kilencen életüket vesztették, heten súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek, 35 esetben pedig anyagi kár keletkezett. A közlekedők évente átlagosan 800 esetben törték le a sorompó csapórúdját. A közlemény szerint ezek azok a szomorú tények, amelyek a közvéleményre tartoznak...

ITT OLVASHATÓ

AHOL TÍZEZREK VONULNAK ÉJSZAKÁNKÉNT - A BULINEGYED MÉLYÉRE MERÜLTÜNK

444.HU / VIDEÓ
Szerző: 444.HU
2024.01.06.

Mi a fontosabb: a lakosság, vagy az üzlet? Tényleg csak állatként lerészegedő turisták vannak az úgynevezett bulinegyedben? Alámerültünk Belső-Erzsébetvárosban a legénybúcsús csapatok és sütőporos zacskók között, hogy megnézzük, mi változott az elmúlt években és ki mit tart a kerületrész legnagyobb problémájának.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN DÖNTÉSE MINDIG AZON MÚLIK, KI VAN ÉPPEN KÖZEL A FÜLÉHEZ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.07.

Nincs gazdaságpolitika, csak a politikának alárendelt gazdasági döntéshozatal van – mondta Bod Péter Ákos, akivel arról beszéltünk, hogy mire kell vélni a Varga Mihály – Nagy Márton – Matolcsy György közötti „kakaskodást”, illetve, hogy annak milyen hatásai lehetnek, vannak a magyar gazdaságra, a magyarországi lehetőségek megítélésére a befektetők részéről. A közgazdász professzor, korábbi jegybankelnök kifejtette, persze mindent Orbán Viktor irányít, az ő megoldása pedig azon múlik, hogy éppen ki van közel az ő füleihez. A kormánypolitikát tekintve, ugyanis nincs gazdaságpolitikai filozófia a kormányzás mögött, ami mögötte van, az politikai logika, a döntési függetlenség maximalizálása, és ez a gazdaságpolitika egyik eszköze.

Nem csak presztízsveszteség érte Varga Mihályt az utóbbi hónapokban amiatt, hogy a miniszterelnök Nagy Mártont tolta az előtérbe. A pénzügyminiszter egyben komoly pozícióvesztést is elszenvedett a január óta már saját minisztériumot irányító, oda számos más tárcától bezsákolt feladatot „elnyert” nemzetgazdasági miniszterrel szemben. Az Orbántól megszokott egyfajta kamarillapolitika jeleként eközben Varga is kapott némi koncot – például vétójogot az újonnan felállított kormányzati költségvetési előkészítő munkacsoportban. A költségvetési szigor felett őrködni hivatott pénzügyminiszterrel szemben Nagy Márton rendre a szigor lazításáról beszél, és sokat elárul, hogy a nyilvánvaló éles ellentét dacára, Varga – a csütörtöki sajtóértekezletén is – igyekezett elmismásolni a kettejük közötti szakmai, hozzáállásbeli különbséget (az más kérdés, hogy ez nemigen sikerült neki). És akkor még nem beszéltünk a második jegybankelnöki ciklusa végéhez közeledő, és vélhetően emiatt is egyre frusztráltabbnak tűnő Matolcsy Györgyről. A kérdés az, valósak-e a külvilág által érzékelt feszültségek? S még inkább az, vajon mennyit ártanak ezek a magyar gazdaság megítélésének, a befektetők hozzáállásának? Bod Péter Ákost kérdeztük.

Abban semmi új nincs, hogy mindent a kormányfő irányít és a döntése, a megoldása azon múlik, hogy aktuálisan ki van közel az ő füleihez. Ennek az oka, hogy a hosszú évek óta folytatott kormánypolitikát tekintve, nincs gazdaságpolitikai filozófia a kormányzás mögött, ami mögötte van, az politikai logika, a döntési függetlenség maximalizálása, s ez a gazdaságpolitika egyik eszköze – fejtette ki a korábbi jegybankelnök. Példaként hozta fel, hogy nagyon sokat megtettek az egymást követő Orbán-kormányok azért, hogy „megszabaduljanak” a Nemzetközi Valutaalaptól, vagy hogy tartsák a három százalékos deficitkorlátot. „Tették ezt azonban nem azért, mintha ez lenne a filozófiájuk, hanem azért, mert ezek bizonyos értelemben külső korlátozást jelentenek a számukra.”...

ITT OLVASHATÓ

POKOL NÉGYSZÁZMILLIÓÉRT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2024.01.05.

Európa talán legsikeresebb és ebből fakadóan egyöntetű csodálatnak örvendő országa az év utolsó előtti napján tartalmasnak látszó gazdasági helyzetképpel örvendeztette meg az effélékre fogékony publikumot. Meglepetésekkel a dokumentum nem szolgál, vagy ha mégis, akkor avval, hogy egyáltalán létrejött. Annak ellenére, hogy nem lózungokból áll, hanem számokból és adatokból, viszont azokat értelmezni kéne, az pedig korántsem oly egyszerű, mint gondolnánk. A négy alapművelet ismerete kéne hozzá, vagy legalábbis az összeadásé és a kivonásé, mármost ezeket a tudnivalókat vagy elsajátította a gyerek az iskolában, vagy nem sajátította el. Nyájas olvasóm találgathat, ha akar, de fölösleges, a 24.hu e tárgyban készült anyaga már a címében is minden különösebb lacafacázás nélkül fogalmaz: „Akadémikusok a PISA-teszteredményekről: a magyar diákok negyede funkcionális analfabéta és képtelen önállóan számolni.” Egyszerűbben szólva arról van szó, hogy unokáink az iskolában sem írni-olvasni, se pedig számolni nem tanulnak meg. Nyilván azért nem, mert egyértelmű számukra, hogy Mária országában az érvényesüléshez számos különféle út vezet ugyan, ám az elme pallérozása nem tartozik ezek közé. A felcseperedő porontynak attól több pénze nem lesz, evvel együtt a gondos szülő képes lehet meggyőzni őt arról, hogy esetleg talán igen. Tanulj, tinó, ökör lesz belőled, persze ezt el is kell tudni magyarázni a serdületlen emberpalántának, és akkor a jövője sínre kerül. Vagy nem, de hát a szülő ennél többet aligha tehet.

Minden attól függ, hogy a csemete otthon milyen útravalót kapott. Egy normális ország normális oktatási rendszerében nyilván olajozottan menne ez az egész, de hát országunk tudvalevőleg nem normális, hanem szellemi és erkölcsi toprongy, az új generációkat pedig ennek megfelelően neveli. A maga szempontjából teljesen igaza van, similis simili gaudet, meg aztán egy értelmes, jól képzett generáció megjelenése a hazai munkaerőpiacon nagy vérfrissítést jelentene. Már ha volna rá igény, de nincs. Kormányzó urunk nem kezdeményező kedvű, kreatív ifjakat, hanem fegyelmezett feladat-végrehajtókat kíván látni az alattvalói között, ilyet pedig annyit talál, amennyit akar. Hogy aztán az ország mire megy velük, az egy másik kérdés, de arra tippelek, hogy sokra nem nagyon...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2024/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

LENGYEL LÁSZLÓ: ÖRÖKÖS JEGYBANKELNÖK – SURÁNYI GYÖRGY HETVENÉVES

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2024.01.06.

Ahogy 2001-től elfajult a magyar politika és rossz irányba fordult a gazdaság, ahogy feléltük a reformokkal szerzett előnyünket, úgy kezdte jobb- és baloldal félreszorítani őt. Így vált nemcsak a zsákutcás monetáris politikák, hanem az Orbán-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok felelőtlen és dilettáns politikájának bírálójává, majd az Orbán-rendszer országvesztő történelmi hibáival és bűneivel szembeni kritika megfogalmazójává.

Ahhoz az 1945-55-ös „nagy nemzedékhez” tartozik, amelyet méltán nevezhetünk az ész, az értelem nemzedékének. Két világháború, forradalmak és ellenforradalmak, népirtás után születtek/születtünk, bennük/bennünk a szülők és nagyszülők életre-halálra szóló megpróbáltatásaival. 1956 leverése elzárta a forradalom útját. A rendszer öröknek tűnt. Maradt a rendszerből és a világból való kihúzódás, a Hit, a szerzetesi lét, keveseknek, Asztrik barátunknak. Vagy a belehelyezkedés és elfogadás, mint a nagyon nagy többségnek. És végül a harmadik, a tanulás ésszel, az intézmények és szabályok értése értelemmel, a változtatás és a reformok vállalása rációval és felelősséggel.

1954. január 3-án a budapesti nyóckerbe születni: rosszkor, rossz helyre. Első a családból, aki saját erejéből kijárja az egyetemet, akiből értelmiségi, majd vezető értelmiségi lesz. Vajon megfutja-e ugyanazt a pályát, ha kikerül Izraelbe vagy Amerikába? Jobban jár-e, ha nem próbálja végig a kelet-európai, a magyar kalandot? Hihetetlen, de jó volt gyereknek és kamasznak lenni az ötvenes évek vége, s a hatvanas évek Budapestjén egy focizó, csavargó, felnőtt nélküli, baráti, szabad világban. A világ éppen nyílt és nem zárult. A gondolkodás, sőt a tettek tere tágult, nem szűkült. A Ráció gyermekei maguk előtt látták a másként élés, gondolkodás, beszéd, zenélés, viselkedés lehetőségét. A hatvanas évek szülték a beat- és a reformkorszakot, Liverpool, Prága, Párizs és igen, Budapest fölemelkedését a nagyvilág színvonalára. Tudom, nemcsak nekem, hanem neki is Magyarország az otthona, a belső tája, itt születik meg benne, hogy ezért az országért, nemzetért felelősséggel tartozik. A Ráció kora diktálta, hogy az egész világot akarjuk és tudjuk megismerni, megérteni, s ennek a világnak, ha csak egy vagy is a sok közül, a tanulás, a tudás felelősségével tartozol.

Áldott szerencsénk, hogy a magyar 68-as reform magával hozta az iskolarendszer változását, és az egyetemekre visszatért a tudomány szelleme.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen már Riesz Miklós és Hagelmayer István lehetettek Surányi tanárai és mesterei. Az igazat tanították, nemcsak a valódit. A fiatal egyetemista előtt bontakozott ki az új magyar pénzügytudomány. Valahol a Dimitrov téri termekben dőlhetett el, hogy a pénzügyi szakmát művelni nem(csak) tanulás, nem(csak) munka, hanem élvezet. Kevesen mondhatják el magukról, és boldogok, akik elmondhatják, hogy egész életükben azt csinálták, amit akartak, szerettek és élveztek. Surányi György a pénzügyek óceánjában lett boldogan úszó kicsiny halból élvezettel úszó nagy hal, némileg az óceán ura.

Kényesség, óvatosság, ki tudja mi, de nem kívánt élni a rendszer kínálta előnyökkel, a KISZ-vezetőséggel, a párttagsággal. A szakmához fűződő lojalitás nem engedte, hogy politikai lojalitást vállaljon. Mindig mérsékelt volt. Amit meg kell tenni, azt meg kell tenni, de nem radikálisan, nem kihívón. Mindig kiegyensúlyozott. Tervezd meg az új épületet, mielőtt a régit lerombolnád! Gondold végig a következményeket! Valamennyi konfliktussal együtt lásd és mondd ki a megoldó konszenzust! A gazdaság olyan többszereplős játék, ahol az egyoldalú monológ, még ha helyes is, sikertelen. Csak a sokoldalú dialógus lehet a megoldás. Imád beszélgetni, vitatkozni, meggyőzni és meggyőzetni. De a közgazdasági világszakma- és reformhitében soha meg nem tántorodott...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

Húzós podcast / Surányi György - Agymosás és szemfényvesztés:

Surányi György szerint súlyos hibák eredménye, hogy ilyen nagyot lehet kaszálni az állampapírokkal

Az elmúlt negyed évben a magyar gazdaság teljesítménye a leggyengébb📈|Surányi György a Klubrádióban

BRUTÁLIS VÁLSÁG KÖZELEG? Surányi György közgazdász, egyetemi tanár // Friderikusz Podcast 51. adás 

NEM VÁLT BE A CSODAFEGYVER / Surányi György közgazdász, egyetemi tanár /// F.P. 75

Surányi György: Szemfényvesztés a megállapodás a gázfogyasztásunk halasztott fizetéséről | 24.hu

2023.09.18. - Belvárosi Szabadegyetem - Magyarország egyensúlyi, pénzügyi helyzete

2022.09.26. - Belvárosi Szabadegyetem - vendég: Surányi György

2021.10.04. - Belvárosi Szabadegyetem - vendég: Surányi György

AZ ORBÁN-RENDSZER KIOLVASHATÓ A FASIZMUSRÓL KÉSZÜLT HANNIBÁL TANÁR ÚR CÍMŰ FILMBŐL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.04.

Akkora a hasonlóság az Orbán-rendszer és Fábri Zoltán fasizmusról készült filmszatírája, a Hannibál tanár úr című film között, hogy azt már mindenki észrevette, csak épp senki nem veszi komolyan. Rövid kutatást végeztünk az interneten, s feltűnő, hányan vannak, akik párhuzamot vonnak az Orbán-rendszer és a filmbeli Töhötöm mozgalom között, mintha csak véletlen hasonlóság lenne. Azt kevesen mondják ki: ez nem hasonló, hanem ugyanaz.

A jelentéktelen középiskolai latintanár, aki írt egy dolgozatot Hannibálról, a fasizmussal kerül összetűzésbe, mert a történelmi tudományos értekezés nem passzol a fajelméletbe. Az Orbán-rendszer fajvédő jellegét bizonygatni sem kell. Nyíltan hirdeti a fasiszta vezér, Orbán Viktor, hogy nem leszünk kevertfajú nemzet. A film különleges értéke a latintanár jellemábrázolása, hogyan válik a kisember hőssé, majd megalkuvó emberré és halottá.

A fasizmus győzelme ez: a gyávaság azokban, akik meghunyászkodnak, akik engednek, akik nem leplezik le, nem állnak vele nyíltan szembe, nem mondják a vezér arcába, hogy kicsoda, és nem vállalják a nyílt totális konfrontációt vele. Nem mernek szembeszállni. Ettől van nagy pofája Orbánnak, aki a világ vezérének képzeli magát, mert senki nem „csapja pofán”, magyarul szólva. Senki nem áll fel vele szemben, ahogy fasisztával szemben kell.

A fasiszták győzelme az elnyomottak gyávasága, árulása, meghunyászkodása, hazudozása. A kettő feltételezi egymást, mint ahogy az ellentétes magatartás kizárja egymást. Fasiszta állam csak megalkuvó, gyáva emberek országában lehet. De a fasizmus éppen ezeket az embereket hozza létre. Ez a lényege. Vajon felmenti-e ez a Nyúl Bélákat és az árulásaikat? Vagy a felismerésnek van szerepe? Muszáj az erőszakot és a halálos áldozatokat megvárni?

Nyúl Bélát nem menti meg az árulása sem. Kutatásunk közben fedeztük fel, hogy a 444.hu ez év nyarán szintén felismerte Orbán és a Töhötöm mozgalom közötti párhuzamot, és élő példáját mutatta be Nyúl Béla szerepének. A cikk előbb remekül ismeri fel a dollárbaloldal retorikája és a „guruló dollárok” motívumát a filmben, hogy ez klasszikus fasiszta módszer, a fasiszta propaganda egyik archetípusa, ahogy a „mocsár lecsapolása” szlogen is az.

A cikk remekül világít rá a filmbeli latintanár kirúgása és az Orbán-rendszer tanárainak kirúgása közötti párhuzamra, hogy minden fasiszta rendszer markáns konfliktusa a sajtó elfoglalása után az értelmiséggel, az oktatással, a tanárokkal van, akik nem a fasiszta ideológiát és történelemhamisítást tanítják. A fasiszták természetesen tagadják, hogy fasiszták, mert akkor könnyen felismerhetők. A gyáva Nyulak pedig ehhez asszisztálnak.

Ahogy a NER politológusai letagadnák Mussolini fasizmusát is, ha nem tőle származna a fasizmus neve. De nemcsak a politológusok, hanem mindenki letagadja. A döbbenetes fordulat a 444.hu cikke végén megrázó történelmi mélységet ad az Orbán-rendszer sajtójának viselkedéséről: saját cikkük végén észrevétlenül maguk is Nyúl Bélává változnak. Miután felismerték a fasizmussal való azonosságot, letagadják azt, nehogy bajuk legyen belőle („négy gyereked van, jól gondold meg, mit mondasz”, hangzik el a filmben).

Íme: „Persze attól még, hogy egy pártnak a fasisztákéhoz hasonlít a kommunikációja, nem lesz feltétlenül fasiszta. (Például önmagában az, hogy a Fidesz „Isten, haza család” jelmondata egyezik Mussoliniével, nem jelent sokat.) Umberto Eco olasz író és Timothy Snyder amerikai történész világosan leírta, mitől fasizmus a fasizmus.” Döbbenetes, hogy nem veszik észre magukban Nyúl Bélát.

Attól, hogy hajszálpontosan olyan, mint a fasizmus, még nem fasizmus – mentegeti Orbánt és fasiszta rendszerét a 444.hu cikke. Azt mondja, nem sokat jelent, hogy még a jelszó is a klasszikus fasizmus, Mussolini jelszava. De sokat jelent, azt mutatja, hogy ugyanaz. Persze, a fasizmusnak vannak definíciói, de azok alapján Orbán rendszere egy fasiszta rendszer. Ne tessék hiányolni az erőszakot, majd eljön az is. Nem a külső jellemzők számítanak, hanem a lényeg.

A pénteki rádóinterjúk formailag különböznek, de Mussolini-beszédek megfelelői. Ugyanazt a funkciót töltik be. A fasizmus-drogosok megkapják a heti fejadagjukat, nehogy elvonási tüneteik legyenek. Vagy kijózanodjanak és elkezdjenek gondolkodni. Ha egy hónapig nem beszélne Orbán hozzájuk, Magyarország megváltozna. Ugyanígy működött Hitlernél is. Ez a propagandasajtó és a „szóvivők” feladata is. A vezértől jövő bódító, lelki mérget adagolják.

Az egészben az a döbbenetes, hogy saját belinkelt hivatkozásuk egy olyan cikkre mutat, amely éppen Umbert Eco és Timothy Snyder definíciói alapján nevezi fasisztának Orbán rendszerét, és megkérdőjelezi a „hibrid rezsimről” szóló nyálas, szépítgető, aljas és ótvaros hazugságokat. Ezt is csak egy könyv bemutatásával merészeli, mintegy távolságot tartva. Amúgy Umberto Eco és Timothy Snyder alapján Orbán rendszere színtiszta fasizmus...

ITT OLVASHATÓ

LEGYŐZTÜK AZ INFLÁCIÓT? CSABA LÁSZLÓ, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.01.03.

Mi volt 2023 legfontosabb tapasztalata a világgazdaságban? Milyen hatása van az ukrajnai és a gázai háborúnak Európára és benne Magyarországra? Terveznek e már a biztonság költségével az európai országok? Milyen hatása van a nemzetgazdaságokra az Európai Bizottság helyreállítási hitelfelvételének? Milyen terhet visel egy állampolgár, amikor az Unió vesz fel hitelt? Hogyan teljesülnek az Európai Unió zöldítési tervei? Milyen növekedéssel számol Magyarországon és az Európai Unióban 2024-ben? Hogyan alakul ebben az évben az uniós és a hazai infláció?

Csaba László közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.01.03-án. Podcast.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

KADARKAI ENDRE: LÉLEKBEN #14 - LABANCZ DÁNIEL ÉS PRÓNAY-ZAKAR GINA

KLUBRÁDIÓ / LÉLEKBEN
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.01.06.

A karácsonyi rövid szünet után visszatér a Lélekben is Kadarkai Endrével. Ezúttal az ADHD-t, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart járjuk körül. Miért érzik sokszor butának magukat az érintettek? Mit él át egy hozzátartozójuk? Miért gyakori az érintettek körében a depresszió és a szerhasználat? Miért nem képesek tartani a határidőket? Előbb Labancz Dániel klinikai szakpszichológus magyarázza el a zavar lélektani hátterét, majd Prónay-Zakar Gina meséli el megéléseit, megküzdéseit.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

A KLUBRÁDIÓ - LÉLEKBEN C MŰSORÁNAK KORÁBBI ADÁSAI

KI DÖNTHET AZ UKRAJNAI HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉRŐL? RESPERGER ISTVÁN, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.01.05.

Milyen a harctéri helyzet az ukrajnai háborúban? Mi változott a háborúzó felek harcászati módszereiben? Mi a jelentőségük a személyi változásoknak a két ország hadvezetésében? Milyen tartalékokkal rendelkeznek a felek?

Milyen nyugati támogatásra számíthat még Ukrajna? Miért nem tudják jól üzemeltetni a nyugati technikát az ukránok? Miért lepte meg Izraelt a Hamász terrortámadása? Milyen eszközökkel harcol Izrael és milyenekkel a Hamász? Mi a gázai partokhoz rendelt amerikai és brit haderő feladata?

Resperger István ezredes, egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az Inforádió Aréna c. műsorában 2024.01.04-én. Podcast.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG 

RÁCZ ANDRÁS: MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ OROSZ GYŐZELEM A LEGVESZÉLYESEBB

PRIVÁTBANKÁR
Szerző: WÉBER BALÁZS
2023.12.24.

Bár orosz határőr biztosan nem lesz Záhonynál, Magyarország számára még egy nem totális orosz győzelem is veszélyes forgatókönyv lenne az ukrajnai háborúban, mondta el Rácz András történész a Privátbankárnak adott karácsonyi nagyinterjúban. Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások ügyében Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó pillanatban gondolta meg magát, vétója az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatással szemben pedig nem igazán erős. Az interjúban szó esik még az ukrán célok újragondolásáról, a tavaszi kilátásokról, a társadalmi tragédiákról és a dzsungel veszélyeiről, valamint a személyét ért életveszélyes fenyegetésről, közéleti ambícióiról, a magyar társadalom atomizáltságáról és arról, hogy mit kíván a jövő évre...

ITT OLVASHATÓ

MI AZ A BUDAPEST-BÉRLET, ÉS MIÉRT LENNE ROSSZ, HA MEGSZŰNNE?

TELEX
Szerző: NAGY BÁLINT, TENCZER GÁBOR
2024.01.04.

Budapest-bérlet így, Budapest-bérlet úgy – az elmúlt hetekben központi téma lett a bérlettípus, miután kiderült: valamilyen, eddig ismeretlen ok miatt megszűnhet a sokak számára kedvező utazási lehetőségeket kínáló bérlet.

Talán sokan észre sem veszik, hogy amikor a fővárosban havi teljes árú vagy diákbérletet vesznek, akkor valójában Budapest-bérletet vásárolnak. Az elmúlt bő évtizedben evidencia lett a fővároson belül, hogy az emberek ezzel a bérlettel felszállhatnak a HÉV-re, a külsőbb kerületekben élőknek pedig nem feltétlenül kell megvárniuk a BKK-s kék buszt, hanem tökéletes nekik a Volán által üzemeltetett (sok esetben szintén kék) járat is. Kiegészítő jegyet kizárólag akkor kell vásárolni mind a MÁV-HÉV, mind a Volán járataira, ha elhagyjuk Budapestet, azaz átléptük az úgynevezett szakaszhatárt. De mi pontosan a Budapest-bérlet? Kinek jó? Ki finanszírozza ezt az egészet, hogy mindenkinek jó legyen, és miért okoz most zavart az ekörül kialakult vita a főváros és Lázár János minisztériuma között?

Mi a Budapest-bérlet?

Amit a fővárosban havi bérletként veszünk, az a Budapest-bérlet. Ennek lényege nagyon röviden az, hogy a fővárosban egyetlen jeggyel lehessen használni a különböző szolgáltatók járatait. A bérlet tehát a BKK által üzemeltetett buszok, metrók, villamosok mellett Budapest közigazgatási határán belül érvényes az immár az állami MÁV-hoz tartozó HÉV-re, a Volánbusz kijelölt elővárosi járataira, illetve a MÁV-START meghatározott vonataira, amelyek Budapesten közlekednek. Ha valakinek nincs dolga például az agglomerációban, akkor ez fel sem tűnik, hiszen az emberek többségét miért is foglalkoztatná, hogy a busz vagy a HÉV oldalára és elejére melyik vállalat neve van kiírva.

Kinek jó ez az egész?

A Budapest-bérlet leginkább azoknak a budapestieknek kedvező, akik valamilyen, nem fővárosi közlekedési cég által üzemeltetett járattal közlekednek. Például külsőbb kerületekből sokan járnak be vonattal a belvárosba, sokan pedig olyan Volán által üzemeltetett busszal járnak, amelyek szintén nem hagyják el Budapest közigazgatási határát.

Rengeteg konkrét példát is lehet hozni: ha valaki például a MÁV-HÉV által üzemeltetett szentendrei H5-ös HÉV-re száll fel a Batthyány téren, akkor Budapest-bérlet birtokában egészen Békásmegyerig használhatja a járatot, nem kell semmilyen pluszjegyet vásárolnia. Buszoknál is hasonlóan működik a rendszer. Amennyiben valaki felszáll például a Kelenföldről induló, Szigethalom felé közlekedő 689-es buszra, akkor egészen az utolsó budapesti megállóig (Növény utca) használhatja Budapest-bérletével a buszt, ezután van csak szükség kiegészítő jegyre...

ITT OLVASHATÓ

BOKROS LAJOS: AZ OLIGARCHIKUS HATALMAT CSAK A NATO- ÉS AZ EU-TAGSÁG KORLÁTOZZA

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2024.01.04.

A belső zárt hatalmi rendszert körbeveszi egy külső, nyitott piaci viszonyokkal és az oligarchák által meg nem változtatható szabályokkal operáló rendszer – az Európai Unió illetve az egyéb nemzetközi kapcsolatok. Ez tartja vissza a hatalmat attól, hogy totalitáriussá váljon – mondta Bokros Lajos a Megbeszéljükben.

Autoriter rendszerben élünk és szándék lenne arra, hogy ezt totalitáriussá tegyék, de ehhez szükség lenne még két lépésre – a határok lezárására és a nemzeti valuta átválthatóságának tiltása – véli Bokros Lajos, közgazdász, egyetemi tanár. Ez persze nemigen történhet meg, hiszen gazdasági értelemben egy nyitott, beágyazott kis ország vagyunk. Belső korlátja gyakorlatilag nincs a hatalomnak, a külsőt pedig az adja, hogy a nyugati szövetségi rendszerbe tartozunk – ezért is kell foggal-körömmel ragaszkodnia mindenkinek a NATO- és az EU-tagságunkhoz, aki szeretné elkerülni, hogy a totalitárius berendezkedés felé haladjon a rendszer – foglalta össze a volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalom karácsonyi számában megjelent írásának fő üzenetét a Megbeszéljükben.

Bokros cikkében azt elemezte, miben is áll az oligarchák szerepe a magyar gazdaságban, és hogy miféle gazdasági-politikai berendezkedésben élünk. Az állami homlokzatú oligarchikus önkényuralom politikai gazdaságtana című írás az ÉS oldalán olvasható – a szerző pedig az adásban mutatta be megközelítését.

Mitől oligarchikus a rendszer?

Bokros szerint ezt a jelleget az adja, hogy egy zárt vezető csoport egyrészt a maga hatalmát vagyonra váltja, másrészt arra használja politikai szerepét, hogy ezt a vagyont megvédje minden versenytől. Ez nemcsak Magyarországon fordul elő, az a folyamat, amelyben szocialista országok átléptek – vagy megpróbáltak átlépni – a kapitalista berendezkedésbe különösen kedvezett az oligarchikus önkényuralmak kialakulásának. Ezeknek a zárt csoportoknak sokszor az lett a vezetője, aki az átmenet felett bábáskodott – magyarázta a közgazdász.

A kapitalista rendszerekben jellemző, hogy nőnek az egyenlőtlenségek, természetes, hogy kitermelődnek gazdag szereplők – mégsem lesz minden gazdagból oligarcha. Ennek az ellenkezője is igaz, nem minden nagyhatalmú politikai szereplő váltja ezt a befolyást vagyonra – gondoljunk csak Angela Merkelre, aki 16 évig volt Németország kancellárja, de végig vigyázott arra, hogy ne váltsa ezt anyagi gazdagságra – mutatott rá Bokros. A gazdasági szereplőknél azt érdemes megvizsgálni, hogy a vállalkozásukból vagy a politikai befolyásukból élnek, abból, hogy kik támogatják őket. Mészáros Lőrincnek már eleve vagyona is csak azért van, mert olyan támogatói vannak, amilyenek, a maga tehetségéből nem jutott volna idáig – véli a közgazdász.

Miben tér el ez a berendezkedés a feudalizmustól?

Bokros szerint a feudalizmus nélkül nem alakult volna ki a szabad nyugati világ, amiben megszületett a piacgazdaság, a jogállamiság és a demokrácia. Bár a hűbérúr és a hűbéres között egyenlőtlen volt a viszony, mégis kölcsönös volt a függés – a két fél közötti szerződés kötelességeket rótt a hűbérúrra is. Az oligarchikus társadalomban viszont egyoldalú a függés. Az oligarchák részéről az önkény, az alávetettek részéről a félelem igazgat –mondta a volt pénzügyminiszter. A hatalomnak gyakorlatilag nincsenek belső korlátai, a jog a politika szolgálóleányává züllött – mondta Bokros.

Nem lehet teljes egészében zárttá tenni a rendszert

A közgazdász megkülönbözteti a cikkben a zárt önellátó gazdaságokat és a nyitott, beágyazott gazdaságokat – Magyarország az utóbbi kategóriába tartozik. A belső zárt hatalmi rendszert körbeveszi egy külső, nyitott piaci viszonyokkal és az oligarchák által meg nem változtatható szabályokkal operáló rendszer – az Európai Unió illetve az egyéb nemzetközi kapcsolatok. A rendszert az ezekből való kilépéssel lehetne teljesen ellentmondásmentessé tenni.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

REMÉNYTELEN ÁLLAPOTBÓL HOZTÁK VISSZA AZ ORSZÁG LEGSZEBB ÁRUHÁZÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.01.04.

Több mint fél évszázadig rejtette alumíniumburkolat a Corvin Áruház neoreneszánsz homlokzatát, amit egykor itáliai palotákhoz hasonlítottak. Néhány hónapja már üzletek is működnek a részben megújult épületben, és a belső további titkokat rejt. A felújítás kezdetén a szakértők is azt hitték, hogy az egykori pompás tereket nyomtalanul elpusztította az igénytelen szocialista átalakítás, de kiderült, hogy néhány izgalmas részlet mégiscsak megmaradt. Megmutatjuk, mi rejtőzik az építési paravánok mögött, és az első mozgólépcső rejtélyének is utánajártunk.

„Magyarország legnagyobb és legszebb áruháza” – egyszerűen ez volt a Corvin reklámszlogenje a két világháború között, és ezt a tényszerű állítást senki nem vonhatta kétségbe. A Corvin mindjárt a megnyitásakor, 1926 márciusában legendás épülete lett Budapestnek. Abban az időben úgy tartották, hogy mindössze két valódi áruháza van a fővárosnak: a Párisi Nagy Áruház az Andrássy úton és a Corvin a Blahán. A kettő közül a Corvin volt a modernebb, közönsége a művelt középosztály, amely jó áron, jó minőségű termékekhez akart hozzájutni. A Corvin első igazgatója, a Németországból érkezett Max Lewin a megnyitáskor úgy fogalmazott: a Corvin célja „olyan árakkal dolgozni, melyek a középosztály számára is lehetővé teszik az elegáns, nagyvilági öltözködést, a hozzáférhetést mindahhoz, amit a nyugati ízlés szépségben és minőségben nyújtani tud.”

Az 1930-as bővítés után a Corvin 60 különböző osztályon kínált minden elképzelhető holmit, amire egy polgári háziasszonynak szüksége lehetett: elsősorban természetesen divatárut, de lámpákat, élelmiszert, kályhákat, bőrárut, szőnyeget, órákat, tisztítószereket, játékokat, esernyőt, bőröndöt is. Az áruház abban is hasonlított a későbbi plázákhoz, hogy a vásárlást össze lehetett kapcsolni az étkezéssel és más ügyek intézésével, a Corvinban ugyanis volt étterem, bisztró, hivatalos MÁV menetjegyiroda és tudakozó is...

ITT OLVASHATÓ

JAKABOS ZSUZSANNA: SIKERÜLT ÁTLÉPNEM A SZÉGYENÉRZETEMEN ÉS A DÉMONJAIMON

24.HU
Szerző: KÁLNOKI KIS ATTILA
2024.01.06.

Húszévnyi úszókarrier alatt minden évben nyert magyar bajnoki érmet. Kilenc világbajnokságon vett részt, ami magyar rekord. Évek óta jelentősebb bevétele származik az üzleti tevékenységeiből, mint az úszásból, ennek ellenére 34 évesen is a párizsi olimpiára készül. Nagyinterjú Jakabos Zsuzsanna Európa-bajnokkal vidékiségről, Hosszú Katinka mögöttiségről, kisebbségi komplexusról és a sikertelenség démonjairól...

ITT OLVASHATÓ

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZÍNJÁTÉK UTÁN ORBÁN KIRÁLYKÉNT OSZTOGATJA A KASTÉLYOKAT A HŰBÉRESEINEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.05.

Novák engedélyt kapott arra, hogy megvétózza a Lázár által képviselt kastélytörvényt, amit az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyal. A képmutató vétót Orbán Lázár megleckéztetése mellett annak szánta, hogy elterelje a figyelmet az önkényuralmi szuveréntörvényről, s azt a hatást próbálja kelteni, mintha az együttműködés rendszerén belül a Fidesz pártkatonái egymás között demokratikus vitában lennének. A cél, a kastélyok ellopása, nem változott.

A fideszes Lázár törvényjavaslatát elfogadta a fideszes parlament, amit megvétózött a párt köztársasági elnöke, a Fidesz-fülbevalós Novák, ezt majd jól megfelülvizsgálja a fideszes alkotmánybíróság, és Orbán megmondja, hogy a végén mit döntsenek. Természetesen egy jelentéktelen kiigazítás után a törvény jogerőre emelkedik, szabad a gazda, a kastélyokat lehet vinni, adogatni, elajándékozni, lenyúlni.

Virágzik a magyar demokrácia, itt a zseniális magyar találmány, a demokratikus diktatúra. Miközben megy a bohóckodás, az állam által felújított gyönyörű kastélyokat „törvényesen”, ingyen lenyúlják. Ennyi kastélya még az Orbán-családnak sem lehet, ezért arisztokratákat akarnak csinálni a tolvajcsalád strómanjaiból, oligarcháiból, üzletfeleiből és klientúrájából. Orbán most dönti el, kik lesznek Magyarország arisztokratái a következő ezer évben, ha fel nem akasztják őket, amire előbb-utóbb jó esély van.

A kastélytörvény papíron az állam szerepét, terheit és felelősségét akarja csökkenteni, az ezzel járó költségeket akarja lerázni az állam nyakáról. Valójában ez a pazarlás és hűtlen kezelés, a lopás és rablás, az értékpusztítás tipikus esete. Ám még ennél többről van szó. A grófok, hercegek világát építik újra, a kastély ennek a státusszimbóluma. A törvény olyan kastélyokról is szól, amelyekben közgyűjtemények vannak, vagy maga a kastély műemlék, de ezt is ügyesen kijátsszák.

Például előírás lenne a fenntartás mellett az, hogy egy évben legalább 300 napon át nyitva kell tartani a nagyközönség előtt. Hihetnénk, hogy hiába lesz a tulajdonosé, amit egyszer még majd fel is kell újítani (az unokáknak), a fenntartásáról kell gondoskodni, nem igazán lehet saját célra használni. Nem kell sajnálni az új tulajdonost, mert a kastélyokat felújított állapotban kapják meg, azoknak csak egy része jelenti a nyilvánosan látogatható szobákat, a többi pedig magánhasználatú lehet. Arisztokrata életet lehet élni a szép bútorok között.

A bevételek fedezhetik is a fenntartást, vagy annak jelentős részét, de az arisztokratának kiszemelt bűnözőknek az állami vagyonból jut annyi pénz, hogy a kastélyukat fenntartsák. Ezért továbbra is állami pénzt költenek rá, csak azt előbb odaadják a fideszes talpnyalónak, aki a kastélyt ingyen megkapta. Az sem kizárt, hogy az első lépés a tulajdon megszerzése, utána már minden alakulhat. Ez mindenképpen a kiszemelt tulajdonosok kezére játszás, az alkotmánybíróság döntése ehhez egy bohóckodás.

Valójában egy nemzeti parlamentnek olyan törvényt kellene hoznia, amely megtiltja, hogy az állami tulajdonú, közpénzekből felújított kastélyokat bármikor magánkézbe adják. Ez a nemzeti vagyon része, nemzeti kincs, amit nem lehet elherdálni. De ez nem egy nemzeti parlament, hanem az Orbán által vezetett maffia, bűnszervezet, mely megszállta a magyar államot, elfoglalta a parlamentet, és magának hoz törvényeket, amelyek szabaddá teszik a lopást...

ITT OLVASHATÓ

ELSZOMORÍTÓ EREDMÉNYEK MUTATJÁK, HOGY MILYEN IGAZSÁGTALAN A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER

G7.HU
Szerzők: PÁLOS MÁTÉ. HAJDU MIKLÓS
2024.01.06.

A legutóbbi PISA-felmérés első gyorselemzései megállapították: bár a magyar diákok sosem teljesítettek ilyen gyengén matekból, eredményük valamivel kevésbé zuhant be a legutóbbi, négy évvel ezelőtti mérés óta, mint a nemzetközi átlag – globálisan a több millió felmért diák átlagos teljesítménye a PISA történetében még nem romlott akkorát két mérés között, mint most. Korábbi elemzésünkben a mostani kérdőíves felmérések alapján azt is megállapítottuk, hogy a túlzott telefonhasználat rendkívül rossz hatással van a diákok tanulmányi teljesítményére és mentális egészségére, ami nagy kihívás elé állítja a világon mindenhol az oktatásszabályozást. Ezúttal az eredmények és a magyar oktatási rendszer két további sajátosságára, az egyenlőtlenségre és a diákok jóllétére világítunk rá a friss eredmények alapján...

ITT OLVASHATÓ

MI VÁR A NER-RE 2024-BEN?

HÁROMHARMAD / 24.HU PODCAST
Szerzők: BÁNSZEGI REBEKA, KERNER ZSOLT, PETŐ PÉTER
2024.01.05.

2024-ben több mint ötven országban tartanak választásokat, ezek eredményei pedig nem csupán azt a közel 4 milliárd embert érintik, aki a szavazófülkéhez járul. Változhat akár az USA elnöke, az EP összetétele, de bármik lesznek is a végkimenetelek, erősen befolyásolhatják a világban zajló háborúkat is. Mi lenne jó Orbán Viktornak és mi lenne jó az országnak? A választások évének kapujában Bánszegi Rebeka, Kerner Zsolt és Pető Péter azokat a várható eseményeket vette végig, amik formálhatják a magyar kormány mozgásterét, de szóba került Joe Biden balatoni nászútja és a Habsburg Birodalom újjáélesztésének lehetősége is.

ITT NÉZHETŐ MEG 

HIÁBA ÉLNEK ROSSZABBUL, A NYUGDÍJASOK TÖBBSÉGÉNEK ORBÁN MÉG MA IS A JÓ SÁMÁN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.06.

Nem csak a nyugdíjasokra igaz, hogy a saját tapasztalatuk ellenére is feltétlen hívei Orbánnak, általában véve, az alacsony jövedelműekre, az alacsonyabb képzettségűekre, a falusiakra is ez jellemző. Ezzel magyarázza Katona Tamás, hogy a Fidesz mára vallássá vált, Orbánt pedig sámánként tisztelik és követik, „s ez egy ideig érvényre jut, függetlenül a jövedelmi viszonyoktól”. A Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője szerint nem tudni, ez meddig marad így, s azt sem, hogy ennek fényében reménytelen-e bízni Orbán leváltásában. „Nem tudjuk ugyanis, hogy határozott ellenzéki politikával ellen lehet-e tartani Orbánnak, hiszen eddig senki sem mutatott fel alternatívát a felvilágosultabbak, az értelmiségiek, a nagyvárosi középosztályok számára” – véli.

Rövidebb-hosszabb videóriportok sora, számtalan cikk és elemzés tanúskodik arról, hogy hiába élnek egyre rosszabbul a nyugdíjasok – pontosabban a nyugdíjasok túlnyomó többsége –, hiába küszködnek a napi megélhetéssel, mégis rendre a Fideszre szavaznak, mégpedig elsősorban Orbán Viktor személye miatt. Orbán persze maga is tesz a nyugdíjasok „csábításáért”, propagandagépezetének egyik legfontosabb – tegyük hozzá, állandó – célpontjai a nyugdíjasok. Nem véletlenül, hiszen – ahogy a minap megírtuk – durván 1,3 millió hatvanévesnél idősebb magyar – mondjuk úgy, nyugdíjas – szavazott 2022-ben a Fideszre. Ez a korosztály teszi ki a választásra jogosultak majdnem harmadát.

Ha esik, ha fúj, ők a Fideszre szavaznak. És ebben az sem befolyásolja őket, hogy folyamatosan romlik az életszínvonaluk, egyre komolyabb nehézségekkel küszködnek az értékét folyamatosan veszítő nyugdíjuk, a romló egészségügyi ellátás és az előttük bezáródó kapuk miatt. Mindezek dacára, mégis miért bíznak a nyugdíjasok a kormányban? Katona Tamást kérdeztük...

ITT OLVASHATÓ

A TANÁRBÉREMELÉS KONCEPCIÓJA

BELÜGYMINISZTÉRIUM 

(RENDELET TERVEZET)
Szerző: BM
2024

A Kormány célja, hogy 2024-ben a pedagógus átlagbér elérje a diplomás átlagbér 71,8%-át. 

A Központi Statisztikai Hivatal 2022. évre közölt tényadati és a 2023. évben végrehajtott intézkedések, valamint a makrogazdasági adatok alapján a 2023 évben körülbelül 508.717 Ftos pedagógus átlagbérre lehet számítani, míg a diplomás átlagbér előzetesen kalkulált értéke 849.060 Ft. A diplomás átlagbér 2024-re előzetesen számított összege 936.513 Ft, így a Kormány céljának elérése érdekében a pedagógus átlagbérnek legalább 672.416 Ft-ra kell emelkednie. Ennek érdekében 2024. január 1-jétől átlagosan 32,2 %-os illetményemelést kell biztosítani a pedagógusoknak, valamint a gyermekvédelmi intézményekben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak számára. 2024 év első félévében a Központi Statisztikai Hivatal 2023. évi tényadatai alapján a béremelés mértéke, illetve a célok teljesülése folyamatosan figyelemmel kísérendő. 

A fentiek megvalósítása céljából, annak érdekében, hogy a fenti illetményemelés a 2024. januári illetmény kifizetésekor már érvényesülni tudjon, a Kormány a következő intézkedéseket javasolja: 

1., Gyakornoki illetmény növelése: 

A Kormány döntése, hogy a pályakezdő gyakornokok illetménye az átlagos illetményemelésnek megfelelő mértékben emelkedjen. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény 2023. évre a gyakornokok illetményét havi 400.000 Ft-ban állapította meg, így ennek 32,2%-os emelésével a gyakornokok illetménye 2024. január 1-jétől 528.800 Ft-ban határozandó meg. 

2., Pedagógusi illetmény alsó határa:

A gyakornoki illetménynél kevesebbet a más besorolásban lévő pedagógusok sem kereshetnek. Az ő illetményüket a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény sávos bérrendszer keretei között szabályozza az alábbi sávhatárok szerint: 

A törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet ettől eltérő sávhatárokat is megállapíthat. Erre figyelemmel indokolt, hogy a gyakornokok részére megállapított új illetmény figyelembe vételével 2024. január 1-jétől a havi illetmény alsó határa a következők szerint alakuljon: 

3., Az illetménymegállapítás szempontjai: 

Annak érdekében, hogy az átlagos 32.2%-os béremelés megvalósuljon, a fenti új alsó sávhatárok mellett további intézkedés is szükséges: a pedagógusok illetményét a 2023. évi LII. törvény alapján a munkáltató – az adott fokozatokhoz tartozó illetménysávon belül –a 98. § (2) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevételével állapítja meg, amelyek a következők: 

a) a szakmai gyakorlati idő mértéke, 

b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte, 

c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják, 

d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, 

e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésére álló forrás összege, 

f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma, 

g) a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége. 

Figyelemmel arra, hogy az új alsó sávhatárok már alapvetően jelentős béremelést jelentenek, a Kormány javaslata, hogy a végrehajtandó béremelés a differenciáltan felosztható források korlátozottsága okán a törvényben rögzített szempontok közül az alábbi kettő esetében további kiemelés történjen meg: 

- a besorolás alapjául szolgáló végzettség és 

- a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének szempontja. 

Erre figyelemmel a Kormány javaslata (az új alsó sávhatárok mellett) a végzettség mesterfokozat meglétét +2%-os, a matematika, digitális kultúra, természettudománykörnyezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettséget pedig az ezen tantárgyakat tanító pedagógusok esetén további 4%-os illetményemeléssel ismerné el. 

4., További szempontok: 

a) A Kormány a béremelés megfelelő mértékben történő teljesülése érdekében valamennyi fenntartó számára indokoltnak tartja szabályozni, hogy a fenntartók az illetményemelés céljából biztosítandó támogatást csak a pedagógusok személyi juttatására fordíthatják. Az is szabályozandó, hogy az illetményemelés fedezetére kapott többlettámogatást a fenntartók a pedagógusok után kifizetett személyi juttatások, adók és járulékok arányában adják át a fenntartott köznevelési intézményeiknek. 

b) A bérek emelkedésének biztosítását szolgálja, hogy a pedagógus havi illetménye a teljesítményértékelés eredménye miatt alacsonyabb összegben nem határozható meg.

c) Szabályozandó továbbá, hogy ha a tankerületi központ a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérő feladatellátási helyen történő munkavégzésre utasítja a pedagógust, akkor ezt köteles megindokolni. 

d) A bérek emelésének további eszközeként bevezetjük, hogy ha a pedagógusnak három munkában töltött éven át nem emelkedne a fizetése – a magasabb fokozatba történő átsorolásból vagy a teljesítményértékelés eredményeként magasabb összegű illetmény megállapításától eltekintve –, akkor a havi illetményét legalább 2,5%-kal emelni kell.

e) Szintén kiemelendő, hogy a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a fentiek szerinti illetményemelés.

ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ (PDF-BEN) 

VISSZATEKINTŐ 2023: MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET? RADIKÁLIS VÁLTOZÁSOK ÍGÉRETÉT NEM

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.01.05.

Sorozatunkban arra kértük kollégáinkat, hogy válogassanak legfontosabb 2023-as cikkeikből, és írjanak hozzá bevezetőt vagy utóiratot, ha például az adott témában jelentős fejlemény történt az első megjelenés óta. Visszatekintő 2023: ez volt az év a Szabad Európa munkatársai szerint. Ez az interjú eredetileg 2023. június 16-án jelent meg.

A hatalmas erőforrásokból működtetett politikai propaganda mellett mi adja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének stabilitását? És miért gyenge az ellenzéki politikai mobilizáció? Júniusi páros interjúnkban szó volt arról,
– hogyan próbálja kielégíteni a Fidesz a társadalom stabilitás iránti igényét;
– miért fogadják el a NER-t az érdeksérülést elszenvedő társadalmi csoportok is;
– hogyan találják meg a helyüket a NER kínálta stabilitásban a Fideszt politikailag kritizáló magasabb státuszú csoportok is;
– mi hiányzik a magyar társadalomból a lázadáshoz.

Erről beszélgetett podcastunkban – amelynek ez a cikk szerkesztett változata – Gerő Márton (aki az ELTE Társadalomtudományi Karának is tanára) és Kovách Imre, a korábban a Magyar Tudományos Akadémia alá tartozó, pár éve az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat részeként működő Társadalomtudományi Kutatóközpont két szociológusa...

ITT OLVASHATÓ 

TANÍTANÉK MOZGALOM: 32%-OS BÉREMELÉS - DE MILYEN ÁRON?

FACEBOOK
Szerző: TANÍTANÉK MOZGALOM
2024.01.05.

Közvetlenül az ünnepek előtt jelentette be Orbán Viktor, hogy 2024-től 32,2%-kal emelik meg a pedagógusok bérét. Mielőtt azonban ezt sikerként könyvelnénk el, ne feledkezzünk meg a mai hírről sem: mégis csökkenthetik a pedagógusok bérét az új teljesítményértékelési rendszerben.

Az új értékelés bemutatásakor az oktatási szervezetek tiltakozását figyelembe véve a Belügyminisztérium végül ígéretet tett annak a pontnak a visszavonására, ami lehetővé tette volna, hogy az értékelés során kevés pontot elért pedagógusok fizetését csökkentsék.

Ma azonban kiderült, végig hazudtak! Úgy tűnik, mégis sor kerülhet erre 2025 szeptemberétől, ezzel kapcsolatban pedig a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervekben is homályosan fogalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a 32%-os béremelés, a teljesen szakmaiatlan pontrendszer alapján, több pedagógusnak válna semmissé.

A 32%-os béremelés tehát nem egy engedményre, hanem egy újabb megvezetésre hívja fel a figyelmet.

Azt sem felejthetjük el, hogy milyen áldozatok állnak mögöttünk.
Több ezer pedagógus a saját megélhetését, biztonságát kockáztatva állt bele sztrájkba, majd polgári engedetlenkedésbe a sztrájktörvény megcsorbítása után, ezzel új szintre emelve a tiltakozást. Tizenhat tanárt kirúgtak, amiért felszólaltak az ügyért, akiknek még mindig, több mint egy évvel a történtek után is zajlik a perük, amivel bizonyítani akarják igazukat. Még mindig, minden nap ezzel kelnek és fekszenek. Még több ezreknek kellett meghozni egy olyan döntést, ami az egész életükre hatással volt: otthagyták hivatásukat, közösségüket, diákjaikat.

Ha mérlegre állítanánk ezeket az áldozatokat és a 32%-ot, nem is kérdés, hogy az melyik oldalra billenne…

A 32%-os béremelés továbbá csak az inflációt fedezi, arról nem is beszélve, hogy későbbi korrigálási lehetőséget nem biztosít a rendelet, semmilyen garanciát nem kaptunk hosszútávon az értékállóság megőrzésére. Mindösszesen csak a gazdasági válság által okozott elszegényedést enyhíti ez az összeg, az eredeti probléma továbbra is változatlan marad.

Továbbá afelett sem hunyhatunk szemet, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak, például a gyógypedagógiai asszisztensekre, rendszergazdákra, takarítókra nem terjesztették ki az emelést, ezzel pedig további belső feszültséget gerjesztenek, csak úgy mint korábban az orvosok és az ápolók között.

Azt sem szabad szó nélkül hagyni, hogy ugyan a bérkérdés alapvető az oktatási mozgalom küzdelmeit illetően, kizárólag ennek az orvoslása nem oldja meg a közoktatás egyéb, tartalmi problémáit: a pedagógusok és a diákok munkaterheinek csökkentésére, a szabad tankönyvválasztásra, a szakmai autonómia és a sztrájkjog visszaállítására, a pedagógusok értelmiségiként való megbecsülésére, a szegregált oktatás megszüntetésére egyaránt hangsúlyt kell fektetnünk az igazi változáshoz.

Ezeket a szempontokat együtt kell figyelembe vennünk a béremelés minősítéséhez.

ITT OLVASHATÓ 

A MAGYAR KÖZLÖNY 2023.ÉVI 194. SZÁMA 

TANÁRBÉREMELÉS KONCEPCIÓ (BM JOGSZABÁLYTERVEZET)